ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2011. Hiv. szám: Tárgy: Egyházaskesző, Előadó: Dr. Jagadics Zoltán Melléklet: S & B Industrial Minerals Kft. betonitbánya Sulyok Zoltán környezetvédelmi engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság a H /1998/I. számú, a H /2001. számú és a H /2008. számú határozatokkal módosított 62/9/1996. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt felülvizsgálva az S & B Industrial Minerals Kft. (8523 Egyházaskesző, Betonit út Pf.: 1.) részére az egyházaskeszői 080/1 hrsz-ú, 080/3-4 hrsz-ú, 073/1-3 hrsz-ú, 077 hrsz-ú, 079 hrsz-ú ingatlanokon lévő Egyházaskesző II.-betonit védnevű bányatelken működő betonitbánya üzemeltetésére, Piller Péter (8227 Felsőörs, Úttörő u. 1/b.) környezetvédelmi szakértő által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a következők szerint: környezetvédelmi és egyben működési engedélyt ad II. A tevékenység legfontosabb adatai: Az S & B Industrial Minerals Kft. (8523 Egyházaskesző, Betonit út Pf.: 1.) az egyházaskeszői 080/1 hrsz-ú, 080/3-4 hrsz-ú, 073/1-3 hrsz-ú, 077 hrsz-ú, 079 hrsz-ú ingatlanokon lévő Egyházaskesző II.-betonit védnevű bányatelken betonitbányát üzemeltet. A bányatelek határvonalának törésponti EOV-koordinátái: töréspont EOV Y (m) EOV X (m) A bányatelek területe: 57,05 ha; alaplapja: +80 mbf, fedőlapja +125 mbf. A bányatelek évi kapacitása: m 3 mennyiségű betonit, továbbá m 3 mennyiségű meddő. Az ásványi anyagot külszíni fejtéssel termelik ki. Az alkalmazott bányászati műveletek: letakarítás, kitermelés, rekultiváció, rakodás és szállítás. III. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások: - A telepesen fészkelő védett madárfajok költési ideje alatt, a kitermelés során kerülni kell a mere-dek partfalak kialakulását, vagy gondoskodni kell azok takarásáról.

2 2 - Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 15 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a termelést, s azt csak a fészkelési időszakot követően, augusztus 31-e utáni időszakban szabad folytatni. - A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni, a munkagépek meghibásodása esetén keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését környezetszennyezést kizáró módon kell megvalósítani. - Veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, illetve üzemi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjthetik, legfeljebb l évig. - Az üzemanyag, vagy kenőanyag elcsepegése esetére felitató anyagot kell készenlétbe tartani. - A hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (gyűjtőedényben) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon, illetve a folyékony hulladékokat zárt szivárgásmentes műtárgyban kell gyűjteni. - A tevékenység során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát - a kárelhárítás egyidejű megkezdésével - az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek kell bejelenteni. - A bánya üzemelése során a diffúz porszennyezés minimalizálására kell törekedni. - A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell elszállítani. - A tereprendezés során a területet tájba illő növényzettel kell betelepíteni. - A bánya területén gép- és járműjavítást nem végezhetnek. - A munkagépek és a szállítójárművek üzemeltetése során a vonatkozó előírásokat be kell tartani. - Az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, az üzemeltetőnek a tevékenységre zaj-kibocsátási határérték iránti kérelmet kell benyújtania az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. - A tájrendezési munkák nem hagyhatók a bányászat befejezését követő időszakra, azt a kiter-meléssel párhuzamosan kell elvégezni. - Amennyiben aktív víztelenítés válik szükségessé, ezen időponttól számított 30 napon belül a környezetvédelmi engedély módosítását kell kérni. - A visszamaradó bányató üzemeltetésére a bányászati műveletek befejezését követő 1 éven belül vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. - Havária esetén a bányató felszínére kerülő ásványolaj-származékok összegyűjtésére megfelelő esz-közt kell a bányatelken tárolni. A tufabányába szennyezett víz nem vezethető. - A monitoring kutak vízszintjének ellenőrzését a bányászati műveletek megkezdése előtt két héttel, heti gyakorisággal, valamint a kitermelés időszaka alatt heti gyakorisággal meg kell mérni, a mérési eredményeket naplózni kell. Hirtelen vízszintcsökkenés esetén az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. - A szivattyú működési idejét, a napi víztermelést üzemnaplóban kell rögzíteni, a termelt vízmennyiséget vízórával kell mérni. - A vízvisszatápláló rendszerbe szennyezett víz nem vezethető. A bányatóból a szivattyúzás megkezdésekor, a visszatápláló rendszer vizéből heti gyakorisággal vízmintát kell venni, a minták vizsgálatát ph, KOIps, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, szulfát, foszfát, TPH komponensekre kell vizsgálni. A vízmennyiségi és vízminőségi adatokat értékelő jelentést folyó év december 31-ig kell megküldeni az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. IV. Szakhatósági előírások: - A Egyházskesző Körjegyzőjének 198/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A fenti számra hivatkozva bejelentem, hogy az Egyházaskesző II betonit védnevű bánya környezetvédelmi engedélyének meghosszabbításával kapcsolatban a mellékelt dokumentumok alapján észrevételünk, kifogásunk nincs. - A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének 3476/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A S & B Industrial Minerals Kft. ( 8523 Egyházaskesző, Betonit út 1.) kérelmére az Egyházaskesző II. betonit nevű bányatelken végzett bányászati tevékenység környezeti hatásáról elkészített környezetvédelmi

3 3 felülvizsgálati dokumentációt a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet szerinti 32/A (1) bekezdés alapján a 4. sz. mellékletben megjelölt szakkérdések vonatkozásában közegészségügyi szempontból elfogadom. Szakhatósági hozzájárulásomat az eljárásban megadom. Szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. - A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 28.2/428-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalása: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti számú megkeresésére az Egyházaskesző II.- betonit bánya működéséhez a beruházó S & B Industrial Minerals Kft. ( 8523 Egyházaskesző, Betonit út 1.) által készített Környezetvédelmi Felülvizsgálati Dokumentáció alapján kiadja az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. A tervezett bányászati tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedély határozat talajvédelmi szempontból kiadható. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. V. A jelen határozattal kiadott környezetvédelmi engedély július 4-ig hatályos. VI. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I N D O K O L Á S Az S & B Industrial Minerals Kft. (8523 Egyházaskesző, Betonit út Pf.: 1.) a továbbiakban: Kft. kérelmet és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben az egyházaskeszői 080/1 hrsz-ú, 080/3-4 hrsz-ú, 073/1-3 hrsz-ú, 077 hrsz-ú, 079 hrsz-ú ingatlanokon lévő Egyházaskesző II.-betonit védnevű bányatelken működő betonitbányában végzett bányászati tevékenységre kiadott a H /1998/I. számú, a H /2001. számú és a H /2008. számú határozatokkal módosított 62/9/1996. számú határozattal kiadott környezet-védelmi engedély meghosszabbítását kérte, a felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 1. számú mellékletének 11. pontja alapján a jelenlegi tevékenység egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől - környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a továbbiakban: Kvt (1) bekezdés a) pontja alapján a környezethasználat a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. A felügyelőség a társadalmi szervezeteket, az ügyfeleket az eljárás megindításáról értesítette. A kérelem alapján a felügyelőség a fenti határozatát felülvizsgálta, s a következő tényállást állapította meg: Az S & B Industrial Minerals Kft. (8523 Egyházaskesző, Betonit út Pf.: 1.) az egyházaskeszői 080/1 hrsz-ú, 080/3-4 hrsz-ú, 073/1-3 hrsz-ú, 077 hrsz-ú, 079 hrsz-ú ingatlanokon lévő Egyházaskesző II.-betonit védnevű bányatelken betonitbányát üzemeltet. A bányatelek határvo-nalának törésponti EOV-koordinátái: töréspont EOV Y (m) EOV X (m)

4 A bányatelek területe: 57,05 ha, alaplapja: +80 mbf, fedőlapja +125 mbf. A bányatelek évi kapacitása: m 3 mennyiségű betonit, továbbá m 3 mennyiségű meddő. A bányászati tevékenységet naponta 7-19 óráig végzik, évente 8 héten keresztül. Az ásványi anyagot külszíni fejtéssel termelik ki, az alkalmazott bányászati műveletek: letakarítás, kitermelés, rekultiváció, rakodás és szállítás. A bányatelek mellett, annak határától 160 m-re található a kitermelt betonitot feldolgozó üzem, melyben irodahelyiségek és szociális létesítmény is található. A bányában dolgozók vízellátását és szociális szükségleteit itt biztosítják. A bányaterület felszínét átlagosan 0,4 m vastag termőtalaj fedi. A talajt az erdő kitermelése, majd a visszamaradt tuskók eltávolítása után tolólapos munkagéppel letakarítják, és a talajdepóniába szállítják, ahol a rekultivációhoz való felhasználásig elkülönítetten tárolják. A humuszréteg alatt átlagosan 11 méter vastagságú agyagos-kavicsos-bentonitos meddőréteget mélyásó szerelékkel ellátott kotrógéppel termelik ki. A meddőt, vagy közvetlenül a már kitermelt bányagödör részekbe töltik vissza, vagy meddődepóniákba szállítják, ahonnan később kerül vissza a bányagödrökbe. A meddő egy részéből a bányagödör köré védőtöltést építenek. A bentonit haszonanyag kitermelése a humusz és a meddő letakarítását követően mélyásó szerelékkel ellátott lánctalpas, forgózsámolyos markoló/kotrógépekkel történik. A kotrógép a bányafalról leválasztott anyagot közvetlenül teherautóra rakja. Ezzel egy időben 2 kotrógép és 4 teherautó dolgozik. Az összlet vastagsága miatt a meddő- és a haszonanyag kitermelést több termelési szinten végzik, melyek magassága egyenként kb. 3 méter. Az egyes szinteket 3 méter széles padkákkal választják el. A bentonitnak kb. 5 méter vastag rétegét termelik ki, a felette lévő mintegy 10 méteres rosszabb minőségű bentonit technikai meddőnek minősül, melyet a kitermelést követően visszatöltenek. A kifejtett bentonit alatt is visszamarad egy 6-10 méteres bentonitos agyagréteg. A bányában 2 db hidraulikus kotrógéppel, 4 db tehergépkocsival és 1 db dózerral dolgoznak. A kitermelt haszonanyagot teherautókkal a bányatelken kívül elhelyezkedő feldolgozóüzem melletti bentonitdepóniára szállítják. A letermelt fedőt, illetve az azonnal vissza nem tölthető meddőanyagot a bányatelek határán deponálják. Rekultiváció keretében a bányagödröt meddővel részlegesen visszatöltik és az erdőt visszatelepítik. A tájrendezési MÜT ezen kívül egy bányató visszamaradásával számol. A visszamaradó bányatavat a természetvédelem, élőhely-rekonstrukció, vizes élőhely kialakítás szolgálatába kívánják állítani. Havária a munkagépek üzemanyag, illetve kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, melynek során a normál üzemmenet mellett keletkező hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC *) keletkezésével is számolni kell. Havária esetén ásványolajszármazékokkal szennyeződhetnek a bányagödrön belüli csapadékvizek, vagy a bányató vize. A tevékenység során a termőtalajt letermelik, így a talajra gyakorolt, a tevékenységből adódó környezetterhelő hatás megszűnő jellegű. A tevékenység felszíni vizet nem érint. A meddő és a bentonit kitermelés a jellemző talajvízszint alatt helyezkedik el, ennek ellenére a bányagödörben található vízállások eredete elsősorban a csapadékvíz, másodsorban az esetlegesen közbetelepült tufarétegek vize. A meddő csak a közbete-lepült vékony tufarétegekben tárol vizet. A felgyülemlett vizek kiszivattyúzásra kerülnek. A kiemelt vizet a többször módosított /1991. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján a bányatelek melletti tufabányába emelik át. A kitermelés jelenleg aktív víztelenítést nem igényel. A külvizek bányaterülettől való távoltartását védősánc kiépítésével oldják meg. A tevékenység felszín alatti vízszintekre kifejtett hatásának megfigyelésére 4 db monitoring kutat üzemeltetnek. A vízszintek az utóbbi években lényegesen nem változtak, a vízszintekben jól meg-figyelhető a 2010-es csapadékosabb év hatása, emiatt növekedés figyelhető meg. A bentonitbánya területe Egyházaskesző település közigazgatási területén helyezkedik el, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 10. sz. legenyhébb légszennyezettségi zónába tartozik. A legközelebbi lakóépület a bányatelek határvonalától 150 m-re található, de a bányaművelés jelenleg 580 m- re folyik, évente kb. 20 m-t halad előre a kitermelés. A bánya és a lakóterület között több mint 200 m-es erdősáv található.

5 5 A bányatelken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek kipufogógázaival és a tevékenységből adódó diffúz porterheléssel kell számolni. A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a bentonitkitermelés, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve a karbantartási munkálatok során keletkeznek veszélyes és nem veszélyes, illetve települési szilárd hulladékok. A bányászati műveletek során a talajréteget letermelik, ideiglenesen a helyszínen deponálják, majd később a rekultivációs, takarási műveleteknél használják fel. A települési szilárd hulladékot zárt edénybe gyűjtik, mennyisége változó, napi rendszerességgel elszállításra kerül a legközelebbi gyűjtőhelyre. A munkagépek karbantartása, javítása során a következő veszélyes hulladékok keletkeznek: * ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok, * olajszűrők, * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat, * ólomakkumulátorok. A gépek karbantartását a gépeket üzemeltető alvállalkozó végzi. A tevékenység felhagyása esetén hulladékok keletkezésével nem kell számolni. A bányaterület országosan nem védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak és az Országos Ökológiai Hálózatnak sem. A termelés során kialakuló meredek partfalak a telepesen fészkelő védett madárfajok jellemző fészkelőhelyei. A természet védelméről szóló évi LIII. tv. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az előírások betartása esetén az ásványvagyon kitermelése természetvédelmi érdeket nem sért. A bányászati tevékenység további folytatása az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja negatívan, védendő tájképi elemet nem érint, így tájvédelmi érdeket nem sért. A tevékenység végzése során a munkagépek és a szállítójárművek zajkibocsátásával kell számolni. A bánya üzemelése alatt a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken, épületeknél a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenység hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A bánya működéséhez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A kitermelt anyagot a bányatelek mellett található feldolgozó üzem depóniaterére szállítják, így a szállítási útvonal nem érint, és nem közelít meg lakóterületet. A tevékenység zaj hatásterületét a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés b.) pontja, valamint 6. (1) bekezdése alapján számítással határozták meg. A talajt, az élővilágot és az épített környezetet érő hatások semlegesek, a kismértékű levegőszennyezés és zajterhelés elviselhető. A felügyelőség megállapította, hogy a betonitbányászat mint tevékenység a környezetre kis mértékű terhelést, minden hatásviselőre csekély terhelést jelent. A hatóság - a kért hiánypótlás benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentáció megfelel mind a Kvt (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó előírásoknak, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben előírt, valamint a R. 6. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A felügyelőség a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok, így a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (8200 Veszprém, József Attila u. 36.) a 3476/2/2011. számú, Egyházaskesző Körjegyzője (8523 Egyházaskesző, Kossuth u. 76. ) a 198/2011. számú, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (8229 Csopak, Kishegyi u. 13. Pf.: 32.) a 28.2/428-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásaikban a környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárultak. A határozat egyes rendelkezései a fent idézetteken túlmenően a következő jogszabályi helyeken alapulnak: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII.27.) Korm. rendelet rendelkezésein, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. a továbbiakban Ket án, a Ket 44. (9) bekezdésén alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket án, a Ket. 44. (9) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 32. (1) bekezdésén, a környezet védelmének általános szabályairól

6 6 szóló évi LIII. tv. 16-án, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésén, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A bányatóra a felhagyást követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a 239/2000.(XII.23.) Korm. rendelet 6. (4) bekezdése alapján. A szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdésén alapul. A bányászati tevékenységre a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani. A kérelmet és dokumentációt a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet 2. szerinti tartalommal és 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani. A veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén alapul. A települési hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001./XI.14./ Korm. rendelet 4. (1) bekezdésén, 5. -án és a 15. -án alapul. Az engedély időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés a R. 11. (1) bekezdés a) pontján alapul. A hatóság a R. 11. (3) bekezdése alapján lefolytatott felülvizsgálat keretében, a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint környezetvédelmi engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás, a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 10. (2) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése és a Kvt a). pontja alapján. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, július 22. Németh Zoltán s.k. igazgató