Romsics Ferenc * A TUDÁSTRANSZFER KIHÍVÁSAI A SZAKMAI NYELVOKTATÁSBAN

Átírás

1 Romsics Ferenc * A TUDÁSTRANSZFER KIHÍVÁSAI A SZAKMAI NYELVOKTATÁSBAN I. A TUDÁSTRANSZFER ÉS A SZAKMAI NYELVOKTATÁS KAPCSOLATA A tudástranszfer napjainkban egyre többet használt fogalom, ezért ismertsége miatt csak a kifejezés rövid meghatározását tartom szükségesnek. A tudástranszfer fogalmának értelmezése legegyszerőbben alkotórészeinek, szakaszainak megállapításából vezethetı le. A tudástranszfer folyamatának részei: a tudás továbbítása, a tudás befogadása és a befogadó általi használata (hasznosítása). [1] A tudástranszfer harmadik fázisa jelent minıségi különbséget a csak oktatást és tanulást magában foglaló folyamathoz képest. A befogadó általi hasznosítás meghatározhatja az elızı folyamatokat, azaz, hogy mit tanítsunk és milyen módszerekkel, elsıdleges célként kitőzve, hogy a felsıoktatásban végzett fiatal szakemberek a megszerzett tudást fel tudják használni, azaz a tudástranszfer folyamata befejezett legyen. [2] A szakmai nyelvet mindig valamilyen szakmai tartalom közvetítésére használjuk, és ha nem megfelelıen fejlıdtek ki a nyelv felhasználási készségei, akkor ez a szakmai tartalom idegen nyelven való hasznosítását is akadályozza. Ezért a tudástranszfer fenti meghatározás szerinti harmadik fázisát elsısorban abból a szempontból érdemes megvizsgálni, hogy hogyan tehetı a szakmai nyelvoktatás még hatékonyabbá, az elhelyezkedés és a késıbbi szakmai érvényesülés érdekében, azaz a végzett hallgatók sikeresen felhasználhassák a megszerzett szakmai tudást és nyelvi készségeket is. Néhány további bevezetı megjegyzés: A szakmai idegen nyelven történı sikeres verbális és/vagy írásbeli kommunikáció legfontosabb feltételei a szakmai tudás mellett az általános és szakmai szókincs, a nyelvtan, a mondatszerkesztés, a kiejtés, a hallás utáni megértés és az olvasásértés. A hatékony felsıfokú szakmai nyelvoktatás érdekében az elıbbiekben említett alapelemek bizonyos részét (fıleg az általános szókincset, a nyelvtant, a mondatszerkesztést és a kiejtést) a hallgatónak már a középiskolában el kellene sajátítaniuk és így a felsıoktatásban már a szakmai nyelv oktatására lehetne összpontosítani. Ezért is fontos az, hogy a felsıoktatásban résztvevı hallgatók a szakmai nyelv tanulását megfelelı nyelvi elıképzettség és tudásszint elérése után kezdhessék meg. * BGF Pénzügyi és Számviteli Kar, Idegen Nyelvi Tanszék, fıiskolai tanársegéd. A jelen cikk a BGF-en a Magyar Tudomány Napja tiszteletére november 4 5-én tartott konferencián elhangzott elıadás szerkesztett változata. 5

2 K Ü L K E R E S K E D E L M I FİISKOLAI F Ü Z E T E K, 1 4. A felsıoktatás jelenlegi finanszírozási helyzete sok vonatkozásban (pl. az oktatói létszám megfelelı nagysága és szerkezeti összetétele) hatással van és lesz a felsıoktatásban lezajló változásokra, így a felsıoktatáson belüli szakmai nyelvoktatás változásaira is, ezeket a hatásokkal az alábbiakban nem részletezem. Dolgozatomban szakmai nyelvoktatáson elsısorban a gazdasági szakmai nyelv oktatását értem, de valószínősíthetı, hogy megállapításaim érvényesek a szakmai nyelvoktatás többi területére /pl. jogi, államigazgatási és mőszaki szakmai nyelv oktatása/ is. II. GYORSAN VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK A SZAKMAI NYELVTUDÁS IRÁNT A fentiekben is megemlítettem, hogy a szakmai nyelvtudás hiányosságaiból eredı kommunikációs nehézségek akadályozhatják a szakmai tudás sikeres tudástranszferét. A gazdasági fıiskolákon végzett hallgatók már az elhelyezkedésnél is, talán az elsı interjú alkalmával szembesülhetnek ezzel a kérdéssel. Gyakran megtörténik, hogy a különbözı gazdasági munkakörökbe jelentkezıkkel való személyes elbeszélgetést kizárólag angolul folytatják le, mivel azt a külföldi anyavállalat, magyar nyelven nem beszélı szakemberei végzik. Az elhelyezkedés után a végzett hallgatók szakmai sikerességét az is meghatározza, hogy mennyire hatékonyan tudják elképzeléseiket idegen nyelven kommunikálni és tudják-e használni a szakmai nyelvet annak érdekében, hogy megfelelıen kifejtsék álláspontjukat szakmai kérdésekben. A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás után a végzett közgazdászoknak, mint munkavállalóknak a magyar munkaerıpiacon jelentısen és gyorsan változó körülmények között kell boldogulniuk. A változások közül a szakmai nyelvoktatás szempontjából az alábbi három a legfontosabb: A multinacionális cégek növekvı gazdasági szerepe A rendszerváltozás után a multinacionális cégek szerepe, mint munkaadóké jelentısen megnıtt. A jó szakmai nyelvtudás néhány éve a multinacionális cégeknél való elhelyezkedéskor még csupán elıny volt, mára alkalmazási feltétellé vált. Külföldi munkavállalók megjelenése Az európai uniós csatlakozás után egyre több szakmailag felkészült és szakmai nyelvtudással rendelkezı külföldi munkavállaló fog megjelenni a megnyitott magyarországi munkaerıpiacon, így a hazai munkavállalók versenyképességük megtartása és megfelelı munkakörben való elhelyezkedése is egyre nagyobb nyelvi felkészültséget igényel. A magyar munkavállalók külföldi elhelyezkedésének lehetıségei Az európai uniós csatlakozás után a külföldi elhelyezkedés adminisztratív korlátai a magyar munkavállalók számára is fokozatosan megszőnnek. Nyilvánvaló, hogy a megfelelı általános és szakmai nyelvtudás a külföldi elhelyezkedés alapfeltétele. A fentiekben említett folyamatok a jövıben még erıteljesebben jutnak érvényre. Ha ma esetleg még vannak olyan elhelyezkedési lehetıségek, ahol nem kell használni a szakmai nyelvet, ez már a közeli jövıben is egészen biztosan megváltozik és elıbb vagy utóbb ezeken a munkahelyeken is használni kell az idegen nyelvet. Így a szakmai nyelvoktatásnak is gyorsan és egyre hatékonyabban alkalmazkodnia kell a gyorsan változó elvárásokhoz, azaz a munkaerıpiacon versenyképes, magas szintő szakmai nyelvtudást és annak használatának elsajátítását kell biztosítania. III. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ, VÁLOGATOTT SZAKMAI TÉMAKÖRÖKÖN ALAPULÓ KÉPZÉS A gazdasági szakmai nyelv oktatásának egyik módja a kommunikációs készségek fejlesztésére és begyakorlására irányuló, válogatott szakmai témakörökön alapuló képzés. Ez a módszer tananyagként többnyire elméletileg elızıleg magyar nyelven már elsajátított szakmai elemeket foglal magában. A képzés integrálhatja azon szakmai szituációk nagy részét, melyekkel a végzettek pályájuk során majd 6

3 ROMSICS F.: A TUDÁSTRANSZFER KIHÍVÁSAI találkozhatnak; a szakmai önéletrajz elkészítésétıl és a felvételi elbeszélgetéstıl kezdıdıen egy vállalat pénzügyi helyzetének mérleg alapján való elemzéséig. A valós gazdasági életbıl vett feladatokkal való foglalkozások eredményei a pénzügyi és számviteli angol nyelv esetében igen bíztatóak. Az ilyen jellegő feladatok reáliái (például valódi vállalati mérlegek és eredménykimutatások) könnyen megszerezhetık, az internetrıl is letölthetık. A pénzügyi kimutatások elemzése idegen nyelven olyan feladat megoldását jelenti, mellyel a hallgatók magyar nyelven tanulmányaik során már találkoztak és késıbbi munkakörükben valószínőleg szinte minden nap találkozni fognak. A szakmai témakörök életszerő, verbális feldolgozásának fontosságát a hallgatók döntı többsége felismeri, ezért az ilyen feladatok megoldásában igen motiváltak. A II. pontban említett változások által indukált új elvárásokat, követelményeket azonban nem csak az oktatott tananyagnak, hanem a követelményeknek és az elsajátított tudás értékelésének is tükröznie kell. Az idegen nyelvi kommunikáció során nem kész válaszok közül kell kiválasztani a helyes megoldást, hanem önállóan, a szakmai szituációnak megfelelıen kell nyelvi szerkezeteket alkotni. Általánosságban elmondható, hogy mivel a képzésnek is inkább az utóbbi készségek fejlesztésére kell irányulnia, a tudásszint mérésében is ezt az elvet kell követni. Érdemes lenne mérlegelni a szakmai nyelv szóbeli vizsga által történı verbális tudásszint mérésének bevezetését, ezáltal a hallgatók motiváltsága a szakmai nyelv elsajátításában és a szükséges készségek kifejlesztésében még tovább emelkedhetne. Ezen oktatási formába való belépéskor a tudásszint megfelelı mérése fontos mind a nappali, mind a távoktatásban résztvevı hallgatók esetében, hiszen ez a képzési mód a már megfelelı nyelvi alapokkal rendelkezı hallgatók számára hatékony igazán. Másrészrıl a tudásszint megfelelı mérése az oktatási formába való belépéskor fontos lehet a nyelvi csoportok tudásszint alapján való szervezése céljából, és esetleg annak eldöntése érdekében is, hogy tudásszint alapján a hallgatók szakmai nyelvoktatása melyik oktatási módszer keretében valósulhat meg a leghatékonyabban. IV. A SZAKTÁRGYAK ÉS A SZAKMAI NYELV INTEGRÁLT OKTATÁSA (CLIL: CONTENT AND LANGUAGE INTEGRATED LEARNING) A szakmai nyelv tudástranszferének másik megoldása az a módszer, melynek keretében bizonyos szaktárgyak tanulását a hallgatók már idegen nyelven kezdik meg. A jövı egyik járható útja valószínőleg elıbb-utóbb ez lesz, mivel az Európai Unió pénzügyi forrásokkal az ilyen megoldásokat támogatja. A szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása a tudástranszfer olyan módja, mely során szaktárgyak oktatása idegen nyelven történik azzal a kettıs céllal, hogy miközben a szaktárgyat oktatják, egyúttal a szakmai idegen nyelv befogadása is megtörténik. Ezt a módszert azok az oktatásmódszertani tanulmányok és megfigyelések is támogatják, melyek bizonyítják, hogy ha szaktárgyakat tanulunk idegen nyelven, elsajátítjuk az idegen nyelv szakmai használatát is. [4] Ebben az esetben a szaktárgy elsajátítása során a szakmai nyelvet a befogadó inkább megszerzi és nem tanulja. A fent ismertetett két képzési módszer között lényeges különbség, hogy az utóbbi esetben a befogadás nem elsısorban a magyar nyelven már megszerzett tudás idegen nyelven való megismétlése. Így a befogadónak a szaktárgyi tudás megszerzése érdekében el kell sajátítania a szakmai nyelvet is. A szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatásának legfontosabb elınyei az alábbiakban foglalhatók össze: 7

4 K Ü L K E R E S K E D E L M I FİISKOLAI F Ü Z E T E K, ) A szaktárgy idegen nyelven való elsajátításának folyamatát a legtöbb befogadó különleges teljesítményként éli meg, ezáltal növekszik önbizalma, így kommunikációs készségei javulnak és elhelyezkedési esélyei is nınek, 2) Mivel a szakmai nyelvtudás megszerzése közvetlenül a szaktárgy tanulása érdekében történik, a szakmai nyelv elsajátításának értelmét és jelentıségét a befogadó is közvetlenül megtapasztalja. Ez a tényezı is fontos ösztönzést jelent a tudás megszerzése érdekében. 3) A nyelvtanulással kapcsolatos esetleges korábbi negatív élmények (például az általános és középiskolai sikertelenség a nyelvtanulás terén) elvesztik jelentıségüket. A befogadó ebben az esetben elsısorban nem nyelvet tanul, hanem a szakmai nyelvet kezdi használni szakmai tartalom elsajátítása érdekében. 4) Mivel a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása kiváltja a megfelelı motiváltságot a befogadónál, így azt még anyanyelvén való kommunikációs készségeinek átgondolására és fejlesztésére is ösztönözheti. 5) Bizonyos szakmai tárgyak tudástranszfere könnyebb és egyértelmőbb lehet idegen nyelven, mint magyar nyelven. 6) A tananyag számos nyelven, nagy szakmai választékban könnyen beszerezhetı és így a változó követelményeknek megfelelıen folytonosan és gyorsan aktualizálható. 7) Mivel a külföldi tapasztalatok alapján megítélve ez az oktatási módszer egyre népszerőbb, a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása további vonzerıt jelenthet itthonról és külföldrıl az ilyen képzést biztosító intézmény számára. 8) A nem magyar anyanyelvő diákok is közvetlenül akár a magyar nyelv megfelelı szintő ismerete nélkül bekapcsolódhatnak az ebben a képzési módszerben történı oktatásba. 9) Az Európai Unió pályázat útján pénzügyi forrásokkal támogatja az ilyen megoldásokat. Érdemes feltenni a kérdést, hogy az összes tanórán belül milyen arányban a legérdemesebb a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatását megvalósítani. MARSH és LANGÉ [4] a CLIL módszerrel történı oktatási tanórák részarányát és az így elért készségszintet a szakmai nyelv használatában vizsgálva megállapították, hogy az alábbi hatékonysági szintek érhetık el: alacsonyabb hatékonyságú a CLIL képzés, ha a képzési idı az összes képzés 5-15%-át közepes hatékonyságú a CLIL képzés, ha a képzési idı az összes képzés 15-50%-át magas hatékonyságú a CLIL képzés, ha az összes képzés legalább 50%-át, vagy annál nagyobb részt képvisel a CLIL képzés aránya tanórák vonatkozásában. A magyar hallgatók általános leterheltségét figyelembe véve érdemes lesz a közeli jövıben megvizsgálni, hogy a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása hogyan illeszthetı a jelenlegi felsıfokú képzési irányokhoz. Ehhez a megoldáshoz biztosítani kell a befogadó számára szükséges idıt, mind megfelelı intézményi óraszám, mind önálló tanulás vonatkozásában. A szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált módszerével történı képzés résztvevıi számára talán emelt kredit biztosítása lenne méltányos, annak érdekében, hogy a befogadó által ráfordított többletidıt a megszerzett kreditérték is visszatükrözze. V. A FELSİOKTATÁS MEGVÁLTOZOTT SZEREPE ÉS A SZAKMAI NYELVOKTATÁS Az új tanulási módszerek és az internet-használat elterjedésével, a felsıoktatás a tudás létrehozásában és transzferében régebben betöltött általános szerepe fokozatosan átértékelıdik. A fentiekben említett, a felsıoktatásban a szakmai nyelv képzését megvalósító módszerek azonban, tudástranszferben betöltött szerepük miatt, egyre inkább különleges helyzetben lesznek. A végzett hallgatóktól a munkaerıpiac által elvárt szakmai nyelvtudás és készségek szintje már ma is többnyire igen magas. A globalizáció, az Európai Unió bıvítése, az internet és a számítógépek használatának elterjedése a munkahelyeken megkövetelik azt, hogy a munkavállalók egyre inkább olyan szinten tudjanak idegen nyelveket használni, amely eddig nemigen volt szükséges. A követelmények, a közelmúlthoz képest is, minıségileg változtak meg. A szakmai nyelv verbális kommunikációban való használatát nem igazán lehet Interneten keresztül megtanulni, erre a fentiekben említett módszerek a legalkalmasabbak. 8

5 ROMSICS F.: A TUDÁSTRANSZFER KIHÍVÁSAI A szakmai nyelvoktatás ismeretével és használatával kapcsolatos követelmények várhatóan egyre emelkedni fognak. A szakmai nyelvoktatással szembeni elvárásokat nem csupán a jelenlegi munkaerı-piaci igények határozzák meg, hanem a folytonosan változó társadalmi-gazdasági környezetben bekövetkezı fejlıdés következtében keletkezı jövıbeni elvárások is. Példaképpen említeném hogy, a Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karon végzett közgazdászok végzés utáni munkaköre, ha a végzettek szakmájukban helyezkednek el, még a közelmúltban is elsısorban azt igényelte, hogy magyar nyelvő számviteli és pénzügyi kimutatásokat készítsenek, és azok elemzését magyar nyelven elvégezzék. A gazdasági élet változásaival együtt a közgazdász szakma is gyorsan változik és folytonosan új kihívásoknak, kell megfelelnie. Ezért a gazdasági szakmai nyelvoktatásnak is, egyre nagyobb mértékben erre a mindig is jól meghatározható szakmai területre célszerő összpontosítania, folyamatosan figyelembe véve a jövıbeni elvárásokat is. A fenti tényezık érvényesülése miatt, a felsıoktatásban végzett szakmai nyelvoktatás nem fog veszíteni jelentıségébıl. Az idegen nyelven való szakmai kommunikációs készségek fejlesztése miatti kulcsszerepe miatt valószínősíthetı, hogy a jövıben folyamatosan megújulva még nagyobb szerepet is játszik. IRODALOM [1] Az információs társadalom tudástranszfer innovatív módjai [2] E. Dörnenburg, Extension of the EMILE algorithm for inductive learning, University of Dortmund, [3] Az akcióterv tejes szövege megtalálható az interneten: címen [4] MARSH & LANGÉ, Using Languages to Learn and Learning to Use Languages. TIE-CLIL: Milan. 9