INCREASE Jogszabályjavaslatok

Átírás

1

2 2 Készítette Volunteering Matters/Volonteurope, UK és az INCREASE projekt partnereinek közreműködésével október Projekt neve INCREASE Interdiszciplináris kompetenciafejlesztés az elhelyezési és krízis intervenciós központokban tevékenykedő ifjúsági gondozók (nevelők) számára Projekt száma AT02-KA Felelősségi nyilatkozat Ez a projekt az Európai Bizottság finanszírozásával jött létre. A jelen tanulmány kizárólag a szerzők nézeteit tükrözik és a Bizottság nem vonható felelősségre az itt található információk semminemű felhasználásáért.

3 3 Tartalomjegyzék 1 Bevezető Az INCREASE projekt szakaszai és célkitűzései A partnerintézmények bemutatása Volunteering Matters/Volonteurope, Egyesült Királyság Jugend am Werk Steiermark GmbH, Ausztria Gyermek és Ifjúsági Pszichiátria és Pszichoterápia Osztály, Ulmi Egyetemi Kórház, Németország ARSIS Fiatalok Társadalmi Támogatásáért Egyesület, Görögország FormAzione Co&So Network, Olaszország Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC HR), Románia Az Európai elhelyező központok helyzete és jogi státusza Az partnerországok elhelyezési központjainak rendszere és működése Ausztria Bevezető Az ausztriai nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Ausztriában Jogszabályjavaslatok Ausztriára vonatkozóan Németország Bevezető A németországi nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Németországban Jogszabályjavaslatok Németországra vonatkozóan Görögország Bevezető A görög nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Görögországban Jogszabályjavaslatok Görögországra vonatkozóan Olaszország Bevezető Az olasz nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Olaszországban Jogszabályjavaslatok Olaszországra vonatkozóan... 21

4 4 2.5 Románia Bevezető A romániai nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Romániában Jogszabályjavaslatok Romániára vonatkozóan Az Egyesült Királyság Bevezető Az angol nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei az Egyesült Királyságban Jogszabályjavaslatok az Egyesült Királyságra vonatkozóan Jogszabályjavaslatok Európa szinten Bevezetés Az INCREASE projekt jogszabályjavaslatai Európa szinten Szakirodalom...32

5 5 1 Bevezető 1.1 Az INCREASE projekt szakaszai és célkitűzései Az elhelyező központokban lakó fiatalok gyakran összetett problémákat mutatnak, és komplex szükségleteik vannak. A fiatalokkal való foglalkozás ezáltal a következő problémák kezelését is magéba foglalja: szellemi fogyatékosság, gyenge tanulási képesség, tanulási zavarok, függőség és droghasználat, bűnözés stb. A nap mint nap ilyen jellegű kérdésekkel foglalkozó személyzetet gyakran kiégés vagy túlterhelés fenyegeti, ha nem rendelkezik krízishelyzetek kezeléséhez szükséges kompetenciákkal. Az olyan krízishelyzet kezeléséhes szükséges készségeket és képességeket, mint az empátia, problémamegoldó készségek vagy a kommunikációs készségek nem tanítják, vagy nem fektetnek nagy hangsúlyt erre a személyzet felkészítésekor. Ugyanakkor, fontos, hogy az elhelyező központok csapatait együttműködésre ösztönözzük, nem csak egymás között, de a külső partnerekkel is, mint az orvosi szolgáltatókkal, illetve az egyetemek gyermekvédelmi és gyermekgyógyászati részlegeivel. Ezért a gyermekvédelemben dolgozó és a fiatalokkal foglalkozó személyzet részére élethosszig tartó tanulási lehetőségeket kell biztosítani, hogy felkészítsük és segítsük őket a feladataik elvégzésében és a munkájuk során tapasztalt akadályok leküzdésében. A fent felsorolt célok elérése és a meglévő problémák kezelése érdekében, a Jugend am Werk Steiermark GmbH elindította az INCREASE projektet. A projekt 2015 és 2017 között zajlott, mint Erasmus+ Kulcstevékenység 2 Projekt, a következő partnerintézmények közreműködésével: FormAzione Co&So Network, ARSIS Association for the Social Support of Youth, Universitätsklinikum Ulm, DGASPC Harghita and Volunteering Matters/Volonteurope. A projekt célja, hogy az elsődleges célcsoportnak, vagyis az elhelyező központokban lakó fiataloknak, jobb szolgáltatásokat biztosítsanak, mely által segítik fejlődésüket és a társadalomba való beilleszkedésüket. A projekt három szakaszra volt lebontva. Az első szakaszban, felmérték az elhelyező központok helyzetét, jogi státuszát illetve az ott dolgozó személyzet fejlődési szükségleteit az élethosszig tartó tanulás szellemiségében. A felmérést Ausztriában, Németországban, Romániában, Görögországban, Olaszországban és Nagy Britanniában végezték el (Szellemi Termék 1). Az eredmények alapján kidolgoztak egy modulokra osztott tantervet, amely segítségével az elhelyező központokban dolgozó személyzet számára képzést nyújtanak és segítik, támogatják a fiatalokat gondozók munkáját, valamint felkészítik őket a krízishelyzetek megfelelő kezelésére (Szellemi Termék 2). Végül a projekt konzorcium kidolgozta az itt megfogalmazott nemzeti és európai politikák kidolgozására vonatkozó javaslatokat (Szellemi Termék 3), az előző két szakasz eredményei, illetve tanterv írásakor és tesztelésekor gyűjtött információk és tapasztalatok alapján.

6 6 1.2 A partnerintézmények bemutatása Volunteering Matters/Volonteurope, Egyesült Királyság A Volunteering Matters-t (korábban CSV) 1962-ben alapították és több mint 50 éve az Egyesült Királyság vezető jótékonysági és önkéntes szervezete úgy politikai és döntéshozási téren, mint a gyakorlatban. Jótékonysági és önkéntes programjaikkal hozzájárulnak az egészég és jólét megőrzéséhez, és nagy szerepet játszanak az erősebb, befogadóbb közösségek építésében. Maradandó eredményeket érnek el. Nagy hatással rendelkező önkéntes-alapon működő megoldásokat dolgoznak ki országszerte, hogy segítsenek az egyéni és társadalmi problémák, akadályok leküzdésében. Az 1981-ben alapított Volonteurope egy nemzetközi szervezet, több mint 50 taggal, 20 különböző országból. A szervezet célja az önkéntes munka népszerűsítése, segítése, az aktív és tenni akaró állampolgárok valamint a társadalmi egyenlőség támogatása Európa szerte és Európán kívül is. A szervezet titkársága a Volunteering Matters szervezeten belül működik Jugend am Werk Steiermark GmbH, Ausztria Jugend am Werk Steiermark az egyik legnagyobb társadalmi szolgáltató Ausztriában, Stájerországban. Ügyfeleikkel, célcsoportjaikkal és több mint 1000 alkalmazottukkal együtt életperspektívákat dolgoznak ki a fiatalok részére. Stájerország területén, 59 helyszínen végezik tevékenységüket az alábbi területeken: fogyatékosok társadalmi integrációja és ápolása, fiatal felnőttek képzése, munkavállalás, korai beavatkozás, segítségnyújtás menekülteknek, krízisintervenció valamint fiatalok gondozása és támogatása. Személyre szabott és innovatív szolgáltatások, ügyfélközpontúság, sok év tapasztalat és speciálisan képzett alkalmazottak jellemzik a Jugend am Werk munkáját. Több mint 30 év tapasztalattal rendelkeznek az elhelyezési és krízis intervenciós központokban nevelkedő fiatalok ellátásában Gyermek és Ifjúsági Pszichiátria és Pszichoterápia Osztály, Ulmi Egyetemi Kórház, Németország A Pedagógiai, Ifjúságvédelmi, Kötődéskutatási és Fejlődési Pszichopatológia Részleg, a Gyermek és Ifjúsági Pszichiátria és Pszichoterápia Osztály része az Ulmi Egyetemi Korházban. A részleg fő célkitűzése alkalmazott kutatás az alábbi területek együttműködését illetően: gyerek és ifjúsági pszichiátria és pszichoterápia, gyerek- és ifjúságvédelem, egészségügyi szolgáltatások. Fő tevékenysége olyan interdiszciplináris modellek kidolgozása és fejlesztése, amelyek a gyerekek és fiatalok gondozását és támogatását szolgálják, valamint az egészséges szülő-gyermek kapcsolatot segítik elő. A részlegnek sikerült már többféle modellt és tantervet kidolgozni és alkalmazni a korai fejlesztés és gyerekvédelem területén.

7 ARSIS Fiatalok Társadalmi Támogatásáért Egyesület, Görögország ARSIS Fiatalok Társadalmi Támogatásáért Egyesület egy 1992-ben alapított független non-profit szervezet. Jelenleg a szervezet az alábbi városokban működik: Thessaloniki, Athén, Alexandroupolis, Volos, Kozani, and Tirana (Albánia). Olyan tevékenységekben vesz részt, amelyek védik a hátrányos társadalmi helyzetben levő (hajléktalan, menedékkérő, menekült, migráns, roma, büntetett előítéletű) gyermekeket és fiatalokat a társadalmi kirekesztéstől és a társadalmi marginalizáció veszélyétől. Egy interdiszciplináris támogatási modell alapján működik, amely az Európai és nemzetközi tudást felhasználva 15 hálózat munkásságában vesz részt. Más non-profit és közintézményekkel dolgozik együtt. A gyermekvédelem és fiatalok gondozása terén, az ARSIS több elhelyező központot tart fent Görögország szerte, a bántalmazott és elhanyagolt kiskorúak védelme érdekében, az emberkereskedelem áldozatául esett, kísérő nélküli kiskorúak, szüleiktől elválasztott kiskorúak és a menedékkérők védelme érdekében FormAzione Co&So Network, Olaszország FormAzione Co&So Network (FCN) 11 társadalmi együttműködési szervezetből álló Konzorcium, amely Firenzében, Olaszországban található. Akkreditált képzési egységet működtetnek a Toszkán régióban, amely keretén belül támogatással vagy kérésre képzéseket szerveznek. A konzorcium főleg hátrányos helyzetben levő csoportok számára szervez és támogat tevékenységeket. Firenze város megbízásából a konzorcium munkaközvetítési szolgáltatásokat nyújt a fogyatékossággal élő személyeknek és az egyetlen olyan szervezet, amely a hátrányos helyzetű és fogyatékos személyek munkapiaci elhelyezkedését megtervezi és támogatja a provinciával kötött megállapodás értelmében. Az FCN állandó személyzete 10 alkalmazott, de összességében, partnerintézményekkel együtt, a Konzorcium kb embert foglalkoztat. Az FCN 2004 óta dolgozik az Unió által finanszírozott projektekben, különösen az Erasmus+, LLP, EIF és Daphne programokban, mint projektfelelős és projektpartner egyaránt Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC HR), Románia A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság Hargita Megye Tanácsának alárendelt intézmény. Igazgatóságunk szerepkörébe tartozik a kormányszintű szociálpolitikák és stratégiák gyakorlatba ültetése, melyek fő célja a társadalmi marginalizálódás és a szegénység enyhítése. Hargita megye legnagyobb szociális szolgáltatásokat nyújtó intézménye a gyermekvédelem terén, illetve a veszélyeztettet helyzetben levő felnőttek jogi védelme terén. Feladatkörébe tartozik a fogyatékossággal élő egyének anyagi támogatása. A gyermekvédelem terén az Igazgatóság 1200 gyerek és 26 aluli fiatal gondozásáért és neveléséért felel családi (nevelőszülői és rokoni) típusú elhelyezési központokban és más elhelyezési központokban. A családi típusú elhelyezési rendszereken belül az Igazgatóság tanácsadással foglalkozik és krízis intervenciós szolgáltatásokat nyújt. Továbbá, az Igazgatóság más ápoló és gondozó otthonokat/központokat tart fent felnőttek, súlyos fogyatékkal élő gyermekek, illetve pszichiátriai betegek számára és védett lakóotthonokat működtet a rendszert elhagyók számára, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a társadalomba való beilleszkedésüket. Az Igazgatóság kb. 800 alkalmazottat foglalkoztat, főleg adminisztrációs és szakképzett alkalmazottakat, valamint szociális munkásokat és nevelőszülőket.

8 8 1.3 Az Európai elhelyező központok helyzete és jogi státusza Nincs semmiféle Európai irányelv, amely meghatározná az elhelyezési központok által nyújtott szolgáltatások minimális színvonalát, vagy amely meghatározná, hogy az elhelyezési központokban dolgozó személyzetet mire kellene kiképezni, felkészíteni. Közvetett módón, vannak európai törvénykezések az elhelyezési központok működését és ellátását illetően, főleg azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek menekülteket látnak el. Például, a Dublini egyezmény értelmében külön biztonsági intézkedéseket kell tenni, annak érdekében, hogy a felügyelet nélkül érkező kiskorú gyerekek ne legyenek embercsempészet áldozatai és emiatt, minél rövidebb időn belül egyesíteni kell őket valamely európai országban tartózkodó/élő családtagjukkal. 1 Ezen kívül az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése A szegénység elleni európai platform, amely arra ösztönzi és sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre és hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik és elősegítik a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, annak érdekében, hogy ezek az állampolgárok is méltóságteljesen éljenek és aktív szerepet vállaljanak a társadalomban. Az Európai Unió támogatja az intézményesített gondozás megszüntetését, amelyet már a 90-es évek közepén több európai tagállam is kezdeményezett (Európai Tanács, 2015). Ezt a modernizálási folyamatot nagyban elősegítette a nemzetközi egyezmények és irányelvek elfogadása, mint például az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989), az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló egyezménye (2006) és az ENSZ gyermekek alternatív gondozásáról szóló útmutatásai, valamint az Európai Szociális Karta (amelyet 1961-ben fogadtak el, és utoljára 2015-ben módosítottak). Ezek a kezdeményezések azt mutatják, hogy egyre jobban tudatosul az emberekben és törvényhozókban, hogy a gyermekek nevelése akkor működik igazán jól, ha a szülők továbbra is részt vesznek a gyermekek gondozásában, nevelésében. Ezért azok a gondozói rendszerek a legalkalmasabbak, amelyek a családias légkört meg tudják teremteni, mint pl. a nevelőszülői rendszer, vagy a közösségi nevelés. Ennek ellenére körülbelül 1,2 millió ember él Európában elhelyezési központokban, köztük kiskorú (Ilinca és mtsai, 2015). Azok, akik az elhelyezési központokban maradnak gyakran összetett problémákkal rendelkeznek és sajátos, speciális gondozásra van szükségük. Az Európai Parlament A válság hatása a kiszolgáltatott helyzetű csoportok ellátáshoz való hozzáférésére 2013-as állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki a megszorító intézkedések kedvezőtlen hatását illetően ezen hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott kiskorúak esetében, ami az ellátás minőségét és hozzáférhetőségét illeti (Lamber, 2013). Ahhoz, hogy Európai szintű javaslatokat tudjunk megfogalmazni, először fontos ország szinten felmérni az elhelyező központokban dolgozó személyzet igényeit. Az elhelyező központok rendszere egy-egy ország saját nemzeti, kulturális adottságai és intézményi struktúrája szerint működik, ezért saját nemzeti és/vagy regionális keretrendszerük határozza meg működésüket (Ilinca et al, 2015). 1 Helyszűke miatt nem tudjuk részletesen bemutatni a törvénykezéseket. Akik több információt szeretnének megtudni az európai jogi keretről, azoknak a következő dokumentumokat ajánljuk: Brussels IIa Regulation (2201/2003/EC), Return Directive (2008/115/EU), Directive on Child Sexual Abuse and Exploitation (2011/93/EU), Directive on Trafficking in Human Beings (2011/36/EU), Directive on the European Protection Order (2011/99/EU), Victims' rights Directive (2012/29/EU), Regulation on mutual recognition of protection measures in civil matters (2013/606/EU), Reception Conditions Directive (2013/33/EU), Asylum Procedures Directive (2013/32/EU), Dublin Regulation (604/2013/EU).

9 9 2 Az partnerországok elhelyezési központjainak rendszere és működése 2.1 Ausztria Bevezető Ausztriában egy kiskorút csak akkor lehet kivenni saját családja gondozása alól, pl. elhelyező központokba helyezni, ha ez megalapozott és komolyan indokolt döntés. Minden gyerek vagy fiatal egyéni, sajátos helyzetét figyelembe kell venni, ugyanúgy a lehetséges veszélyeket és a szükséges védelmi intézkedéseket, mielőtt el lehet indítani a központba helyezési eljárást. Mindezek ellenére, az elhelyezési központban levő fiatalok olyan viselkedési zavarokat mutathatnak és olyan összetett pszichológiai problémákkal rendelkeznek, hogy a személyzet szempontjából nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen a megfelelő gondozás és ellátás biztosítása. Ezekben az esetekben, gyakran leírják a fiatalokat, mint elviselhetetlenek, megközelíthetetlenek vagy feltétlenül túllépik a normális viselkedés határait (lásd pl., Amt der Steiermärkischen Landesregierung, 2005; Schuhmeyer & Walzl, 2010; Burisch, 2015). Esettanulmány Jasmin-t kora gyerekkorától autizmussal diagnosztizálták. Mielőtt beíratták volna iskolába, speciális óvodába kellett járjon, ahol gyógypedagógusok voltak. A tanulási és fejlődési folyamatát megakadályozták a gyakori iskolaváltások (összesen tíz alkalom). Iskola után fogyatékos gyerekeknek szervezett programokon vet részt. 13 éves kora után többször is megtörtént, hogy nem akart hazamenni. A gyermekvédelmi szolgáltatók folyamatosan vizsgálták az esetet. Így megállapították, hogy a családi környezete nagyon instabil és, hogy szülei nem voltak képesek arra, hogy Jasmin-nak megteremtsék azt a biztonságos alapot és légkört, amelyre szüksége lett volna a fejlődéshez. A következő években különböző gondozási és ellátási szolgáltatásban részesült, mint krízis intervenciós központok, a gyermekvédelmi rendszer közösségi nevelői központjai, mentális beteg számára kijelölt elhelyezési központok, a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek különböző szolgáltatásai (ellátás, munka, képzések), egyik szülő gondozásában, gyermekpszichiátriai osztály, bérelt szoba. Egyik intézkedés, lehetőség sem nyújtott megfelelő gondozást. Gyakran hosszabb időre eltűnt és jobban kedvelte az utcán élést vagy a barátoknál való szállást. Emiatt, bűnöző csoportok tagja lett, drogozott és idősebb férfiakkal volt szexuális kapcsolata, így 17 évesen teherbe esett.

10 Az ausztriai nemzeti tanulmány eredményei A nemzeti és tartományi jogi keretek biztosítják a szűk családon kívüli ellátás és gondozás szabályait és működési alapjait. Ezek közé tartoznak a Szövetségi Gyermek- és Ifjúsági Szolgáltatásokra vonatkozó törvények, a Szövetségi Fogyatékossági Törvény, a Menekültügyi Törvény és az ezekhez kapcsolódó törvények és végrehajtási szabályok. Azonban hiányzik egy átfogó keret az elhelyezési központok szolgáltatásaira és működésére vonatkozóan. Az előbb említett nemzeti törvénykezések rendeletei valamint a kilenc osztrák tartomány által meghatározott rendeletek különböznek egymástól a minimális színvonalat, az alkalmazottak képesítését illetve az intézmények szervezeti és pénzügyi irányelveit tekintve. Egyéb területek rendeletei és szabályozásait is figyelembe kell venni (pl. társadalmi biztonság, munkapiaci szolgáltatások, oktatási rendszer, törvénykezés). Ezen kívül a szociális szolgáltatások egyéni és társadalmi krízishelyzetekben is segítséget nyújtanak (pl. tanácsadói központok, járó beteg/mobil ellátás, sürgősségi menedék, közösségi munka stb.). Egy sajátos probléma, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, a felnőtté válás utáni gondozás és ellátás, amely a jelen pillanatban nincs biztosítva (DÖJ, oj; Gamon, 2017). A mindennapi munka során általában nem történik meg a más tudományterületekkel foglalkozó szakértők, szakemberek megkeresése, az ezekkel való együttműködés. Ezzel szemben a jogi keretben feltételezett korlátozások és a szakmai siló mentalitás vagy gondolkozás (a saját érdekek mentén való működés) korlátozza a különböző szervezetek együttműködését és egymás támogatását. Ennek ellenére, éppen ezeknek a kirekesztett fiataloknak (Höllmüller, 2012), mint a hajléktalanok, munkanélküliek, függők, pszichológiai zavarokkal rendelkezők, lenne szükségük egy olyan integrált gondozási keretrendszerre, amelyben a különböző tudományágak szakértői együttműködnek, és interdiszciplináris megközelítésben próbálnák megoldani a problémát. Ilyen problémák és akadályok jelenlétében, az elhelyező központokban dolgozó személyzet nagy része, egész Ausztria szerte, nagy érdeklődést mutatott az Erasmus+által támogatott INCREASE projekt iránt. Az igényeket felmérő elemzés eredményei azt mutatják, hogy a fiatalabb szociális munkások és gondozók, valamint a szakemberek teljesen egyetértenek abban, hogy az interdiszciplináris megközelítés és együttműködés, valamint az élethosszig tartó tanulás és folyamatos fejlődés kulcsfontosságú részei az elhelyező központokban levő fiatalok gondozásának és, annak, hogy megfelelő, személyre szabott támogatást tudjanak nyújtani számukra. Az elhelyező központoknak nehéz elengedő szakképzett személyzetet alkalmazni. Az elhelyező központokban dolgozó szociális munkások és nevelők fizetése jóval kevesebb, mint más területeken dolgozó szociális munkások és pszichológusok fizetése, ami jóval megnehezíti az munkaerő keresési problémákat (cf. SWÖ-KV, 2017).

11 Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Ausztriában A tanterv tesztelésén és a mintaképzésen a gyermekvédelmi szolgáltatások alkalmazottai (Stájerországból), a fogyatékossággal élők gondozói, valamint a menekültügyi szolgálatok munkatársai vettek részt, így elmondhatjuk, hogy az ausztriai elhelyező központok minden ágazata képviselve volt. A résztvevők elmondták, hogy a nemzeti és regionális törvénykezésben előírt oktatás és képzés nem készíti fel őket az elhelyező központokban előforduló speciális esetek kezelésére, megoldására. Szakképesítésük során nem igazán tanultak a kommunikációról, a belső és külső emberekkel, szervezetekkel való együttműködésről, krízishelyzetek kezeléséről illetve intervenció tervek készítéséről. A már tapasztalt szakértők kiemelték, hogy fontos lenne a továbbképzés biztosítása, ahhoz, hogy továbbra is szakértők maradjanak és szerepüket kellő szakértelemmel végezzék el. Ezért, különösen dicsérték azokat a fejezeteket és tevékenységeket, amelyek a kötődési problémákra, különböző traumatikus hatásokra, szülői kapcsolatokra vonatkoztak, valamint arra, hogy hogyan kell kezelni a drog problémát. A résztvevők a csoportos, gyakorlat alapú osztálytermi (face-to-face) foglalkozásokat kedvelték, és kevésbé tetszett nekik az elméleti rész, illetve az online foglalkozások Jogszabályjavaslatok Ausztriára vonatkozóan Az interdiszciplináris ellátást támogató hálózatok megvalósításához jogi keretet kell létrehozni, hogy a gondozó szervezetek személyre szabott megoldásokat találjanak és kölcsönös támogatást nyújtsanak egymásnak: Rendszeres interdiszciplináris értekezleteket kell szervezni a szakemberek között, hogy meghatározzák a legmegfelelőbb ellátási keretet a fiatalok jólétének szakmai és tudományos normákon alapuló javítása érdekében. Annak érdekében, hogy ez sikeres legyen, fontos, hogy minden érintett gondozó és a család részt vegyen a legmegfelelőbb ellátási keret meghatározásában. Egy nemzeti jogi keretrendszer megalkotása: A meglévő három nemzeti rendelet és az osztrák tartományok különböző előírásainak egyesítése egyetlen nemzeti törvénnyé, amely az elhelyezkedési központokra vonatkozik. Ez a törvénykezés írja elő azt a minimum színvonalat, amire az elhelyező központoknak törekedni kell, a személyzet képzésére és szakképzettségére vonatkozó elvárásokat illetve egy olyan keretet szabjon, amelyen belül a különböző szakértők és intézmények sikeresen együtt tudnak működni. Az elhelyező központokban dolgozó személyzet kompetenciáinak fejlesztése: Az elhelyező központokban dolgozó kezdő alkalmazottak kötelező gyakorlat alapú képzést kapjanak, amely a krízishelyzetek és problémás helyzetek megoldására készíti fel őket. A képzés tartalmát, illetve időtartamát (minimum 10 munkanap) az alkalmazott képessége és igényei szabják meg, a képzést a munkáltató biztosítja. Élethosszig tartó tanulás és továbbképzések: A bevezető és alapozó képzéseket követően az alkalmazottakat kötelezni kell, hogy további képzéseken vegyenek részt, annak érdekében, hogy megőrizzék tudásukat, fejlesszék képességeiket a saját szakterületükön. Mint, ahogyan a Szociális Gondozásról és Támogatásról szóló törvény kimondja, az alkalmazottak legalább kétévente részt kell vegyenek egy minimum 6 napos képzésen.

12 12 A szociál-pedagógia és szociális munkás szakmán belül kötelező elvárás legyen a külső ellenőrzés/rendszeres megbeszélés: Alkalmazzanak kötelező csapat ellenőrzést és csapat megbeszélést, ahol meg tudják beszélni az egyes speciális/problémás eseteket, a csapat együttműködését, meg lehet figyelni a csapat dinamikáját, illetve az alkalmazottak hozzáállását, viszonyulását. Ezt a megbeszélést legalább kéthavonta meg kell szervezni. A szociálpedagógusok és szociális munkások fizetése az elhelyező központokban: Az alkalmazottak fizetésének tükrözni kell a fiatalok gondozása során tapasztalt számos komplex problémát. Az elhelyező központokban dolgozó szociálpedagógusok és szociális munkások fizetését legalább annyira meg kell emelni, hogy megegyezzen a más területeken dolgozó szociális munkások, pszichológusok fizetésével. A felnőttkort betöltő problémás fiatalok helyzete: Biztosítani kell számukra a gondozás és támogatás folytatását. A foglalkoztatás és a munkalehetőségek igazítása és / vagy bővítése: Megfelelő munkahelyi támogatást kell nyújtani a társadalmilag kirekesztett és hátrányos helyzetű fiatalok részére, a munkalehetőségeknek érdekesnek és fontosnak kell lenniük, és szükség esetén, el kellene tekinteni a szokásos teljes munkaidős vagy részmunkaidős munkavégzés követelményeitől.

13 Németország Bevezető A 2015-ös adatok szerint körülbelül kiskorú él elhelyező központokban Németországban (Statistisches Bundesamt, 2017). A 2014-es adatokhoz képest számuk 25%-al emelkedett, főleg a migrációs vonulat során Németországba kerülő fiúgyermekek és fiatal férfiak száma növekedett meg (2014-ben 40%-ról, 2015-ben 62%-ra). Az elhelyező központokba helyezés fő okai, a fiúk esetében a nem megfelelő gondozás és ellátás, míg a lányok esetében a nem megfelelő szülői magatartás, és szülői feladattal járó készségek, képességek hiánya (Statistisches Bundesamt, 2017). Több kutatás eredménye is azt mutatja, hogy az elhelyező központokban lakó gyermekek és fiatalok több, mint 70%-a valamilyen traumatikus esemény áldozata, elszenvedője és kb. 50% folyamatos, ismétlődő traumatizálás áldozata (Schmid & Lang, 2012; Jaritz, Wiesinger, & Schmid, 2008). A számos traumatikus tapasztalat hatására gyakran valamilyen szellemi fogyatékosság alakulhat ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett "A betegségek és a kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása" (ICD-10) diagnosztikai kritériumai szerint, Németországban az elhelyező központokban lakó fiatalok 59.9%-a valamilyen szellemi fogyatékosságban, vagy mentális zavarban/rendellenségben szenved, ezek közül gyakoriak az externalizáló zavarok, a diszruptív viselkedési zavarok, illetve magas a komorbiditás aránya (Schmid, Goldbeck, Nuetzel, & Fegert, 2008). Ezen felül, a serdülő korú fiatalok, akik valamilyen elhelyező rendszerben vannak Németországban gyakran nem kapnak megfelelő és folytonos ellátást az alkalmazottak hiánya és időhiány miatt. Emiatt, ezek a gyerekek és fiatalok képezik a pszichiátriai osztályok betegeinek nagy részét, mivel a krízishelyzetek ismétlődő és egyre növekvő intenzitása miatt gyakran ismétlődő önkárosító magatartást, öngyilkos hajlamot, illetve diszruptív viselkedési zavarokat mutatnak (Besier, Fegert, & Goldbeck, 2009). A pszichiátriai kezelés eléggé költséges is. Éppen ezért jó lenne ennek az erősen veszélyeztetett csoportnak jobb, megfelelőbb pszichiátriai kezelést és gondozást nyújtani, már kiskorúktól kezdve, ahelyett, hogy csak a később kialakult krízishelyzetekre reagálnánk. Ennek érdekében egy interdiszciplináris megközelítésre van szükség, és arra, hogy a gyermekvédelmi szolgáltatások alkalmazottai együttműködjenek a gyermekpszichiátriai osztályokkal. Sajnos, Németországban nagyon kevés jól megalapozott pszichiátriai összekötő szolgáltatási modell létezik. Egy pilot projekt keretében 11 németországi elhelyező központban a pszichiáterek rendszeres járóbetegkezelést nyújtottak. Beavatták a szociális munkásokat és a központ nevelőit is a kezelési folyamatba, hogy javítsák a fiatalok pszicho-szociális helyzetét, és hogy csökkentsék az érzelmi problémákat (Besier et al., 2009). A Németországi Szövetségi Kormány 13. Gyermek és Ifjúsági jelentésében Ziegenhain, és más gyermekgondozásban tapasztalt kutató/szakember arra ösztönzik a törvényhozókat, hogy szükség van egy trauma-feloldó/kezelő megközelítésre (BMFSFJ, Federal Ministry for Family Affairs, Senior Citizens, Women and Youth, 2009). Ez a fajta megközelítés inkább a probléma és trauma feloldásának támogatásában segít és hozzájárul a gyermek egyéni fejlődéséhez, és önbizalmat ad a nevelőknek és szociális munkásoknak. Ebben a megközelítésben viszont szükség van egy megbízható együttműködésre a szakemberek között. Ezek a szakemberek jó szociális képességekkel kell rendelkezzenek, rendszeresen átbeszélik a problémákat, eseteket, és egy biztonságos helyet kapnak az önreflexióra.

14 A németországi nemzeti tanulmány eredményei Németországban öt elhelyezési központban dolgozó alkalmazott, nevelő vett részt a projekt elején elvégzett felmérésben. A tanulmány eredményei bemutatták a gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszerek helyzetét, amelyet a fentiekben olvashattak. A felmérés során kiderült, hogy szükség van a különböző ágazatok és tudományterületek szoros együttműködésére, például a központok együttműködése egészségügyi szakemberekkel és pszicho szociális gondozásban jártas szakemberekkel. A válaszadók azt is kihangsúlyozták, hogy igény lenne továbbképzésekre, főleg a traumapedagógia és a pszichotraumatológia területén (megbeszélésekkel, önreflexióval) annak érdekében, hogy jobban tudják kezelni a problémás helyzeteket, krízishelyzeteket és a traumatikus élményeket átélő gyerekeket. A külső szakemberek véleménye szerint szükség van a pszichiáterek és pszichoterapeuták, valamint az elhelyező központok személyzete közötti együttműködésre, akár egy rendszeres konzultációs óra keretén belül. Szükség van a külső szakemberekkel való rendszeres találkozásra, hogy információt kapjunk ezektől a szakemberektől a krízisintervenció megtervezése során, hogy jó gyakorlatokat tudjunk kialakítani az interdiszciplináris együttműködés során. A résztvevők szerint fontos lenne előadásokat tartan a szellemi fogyatékosság és mentális zavarok témakörben a gondozói szektorban. Ennek érdekében ösztönözni kell az együttműködést és egy megfelelő szervezeti/intézményi keretet kell kialakítani a gondozói szektor különböző részlegei között. Nem utolsó sorban, pedig meg kell határozni a családok szerepét, a családok feladatait, szerepit, az iskolák, kórházak, illetve az elhelyező központokban dolgozó gondozók szerepét és feladatait Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Németországban Az Ulmi Egyetemi Kórház egyik kutatási részlege mérte fel, értékelte és véleményezte a projektben kidolgozott tantervet és a tanterv tesztelése pedig a többi országokban zajlott. Németországban, tehát nem zajlott tantervtesztelés Jogszabályjavaslatok Németországra vonatkozóan A fent említett problémák megoldására szükség van egy egyénre szabott, és a fiatalok egyéni igényeire szabott megközelítésre, amelynek alapja az interdiszciplináris, különféle kezelési és gondozói ágazatok együttműködése. A projekt során gyűjtött információk és tapasztalatok alapján a következő javaslatokat tesszük: Az gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekpszichiátriai osztályok közötti intenzív együttműködő intervenciós programok létrehozásának elősegítése a pszichiátriai kórházi ellátások lerövidítése és az elhelyező központokban élő erősen veszélyeztetett fiatalok tanulási pályájának stabilizálása érdekében. Szükség van a másodlagos 2 és harmadlagos 3 prevenció szélesebb körű végrehajtására a gyermekek jóléte érdekében, hogy megakadályozzák a mentális zavarok és betegségek krónikussá válását és az ezzel járó szociális gondozási és rendszeres kórházi 2 A másodlagos prevenciós célja a betegség vagy sérülés hatását csökkenteni azáltal, hogy a betegséget vagy sérülést diagnosztizálják és kezelik, annak érdekében, hogy időben tudják megállítani vagy lassítani a folyamatot. Olyan személyre szabott stratégiákat mutatnak és tanítanak a betegnek, amely által megvédik őket a betegség kiújulásától. Olyan programokat kínálnak, amely által segítenek visszakerülni az eredeti egészségi állapotukba és, hogy hosszú távon megelőzzék a problémát. Például rendszeresen kivizsgálják és dokumentálják a fiatalok mentális állapotát. 3 A harmadlagos prevenció célja egy meglévő, hosszabb folyamatú betegség hatásainak, következményeinek csökkentése. A prevenció keretén belül segítenek az embereknek, hogy hogyan kezeljék a hosszú lefutású, gyakran komplex problémákat és, hogy hogyan javítsanak életszínvonalukon.

15 15 költségeket csökkentsék. Ennek érdekében szükség lenne egy tárgyalásra a szociális ágazat és politikai döntéshozók között, a költségek megtérítése érdekében. Ezen kívül több tudományos felmérésre és kísérleti programra lenne szükség a hatékonyság és színvonal növelése érdekében. Az elhelyező központokban dolgozó személyzet szellemi megterheltsége és bizonytalanságának elkerülése, megelőzése érdekében szükség van a traumapedagógiával kapcsolatos naprakész fogalmak és tudnivalók megosztására, szükség van a pszichotraumatológia szakemberei és a gondozók közötti szoros együttműködésre. Ennek érdekében továbbképzéseket kell szervezni az elhelyező központban dolgozó nevelőknek és gondozóknak a traumapedagógia terén (BAG- Traumapädagogik, 2011), illetve különféle online tanulási lehetőséget kell számukra biztosítani (Verbundprojekt ECQAT, 2017). 2.3 Görögország Bevezető Az egyik legalapvetőbb probléma egy nemzeti szintű közös minimum standard megléte, amely szabályozná és meghatározná a magán és állami gondozási szolgáltatások működését. A közintézmények adminisztrációját összevonták, így pl. a krónikus betegek és fogyatékossággal élők gondozási rendszere, illetve az idősgondozás rendszere, és minden más típusú gondozási szolgáltatás a Munkaügyi és Szociális Minisztérium hatáskörébe tartozik. A különböző célcsoportok és azok különböző igényei, szükségletei miatt nehéz egyetlen közös minimális standardot meghatározni és főleg alkalmazni (The Greek Ombudsman Special Report, 2015). Egy közös jogi keret hiánya következtében nincs meghatározva a magánjellegű gondozási rendszer minimum színvonala sem. Az egyetlen jogi keret, amely a gondozási szolgáltatások működésének irányvonalat szab az a büntetőeljárási törvény 121. cikke illetve az intézmények belső működési szabályzatai (Greek Government Gazette, 1951). Egyes intézményeket a görög katolikus egyház működtet, amely saját szabályzat alapján működik. Esettanulmány Hasan egy afgán menekült, aki betöltötte már a 17 évet. A menekültjogi status sikeres megszerzése után várja a letelepedési engedélyt illetve az útlevél kibocsátást. Saját bevallása szerint több mint 6 éve használ marihuánát. Hasan elismerte, hogy a központban és azon kívül is fogyasztott cannabist és, hogy forgalmazta is. Egy ideig, arra is gyanakodtak, hogy más féle drogokat is árul. Annak ellenére, hogy Hasa azt mondja, hogy fél a drogoktól ezek mégis egy páratlan élményt nyújtanak neki, amit máshonnan nem kap meg. Emiatt, korlátozták a mozgásterét és pszichológiai tanácsadásban részesült. Másfél hónap után viszont megszegte az intézménnyel között közös megállapodást. Az esettel foglalkozó személyzetnek meglehetősen nehéz dolga volt. Amint betölti, a 18 évet tovább nem részesül támogatásban. És az általa folytatott életvitel és drogozás lehetetlenné tette számára, hogy a jelenlegi gondozási rendszerben tovább támogassák, és ha így folytatja kérdéses a társadalomba való beilleszkedése illetve a munkapiacon való elhelyezkedése.

16 A görög nemzeti tanulmány eredményei A projekt elején végzett elméleti kutatások és felmérés eredményei rámutattak a veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal dolgozók igényeire illetve a görögországi jogi keret hiányosságaira, erre az ágazatra vonatkozóan. A 2101/1992. Sz. Törvény átveszi a Gyermekek Jogairól szóló nemzetközi egyezményt a görög jogszabályokba, és meghatározza, hogy a gondozással és neveléssel foglalkozó intézményeknek olyan alapvető szükségletekkel kell foglalkozniuk, mint az élelmiszer ellátás, a ruházat és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint hozzáférést biztosítanak az oktatáshoz és a szórakozáshoz. Az elhelyező központok lakóinak orvosi kórtörténetét és a viselkedésükben észrevehető változásokat dokumentálni kell, így személyre szabott eljárásokat és intézkedéseket lehet tenni a jólétük érdekében. A törvény értelmében a gondozók és nevelők egyetemi szintű végzettséggel kell rendelkezzenek mielőtt ebben a szakmában munkát vállalhatnak. A Görög Nemzeti Szolidaritási Központ felügyeli az elhelyezési központok szolgáltatásait. Ellenőrzi, hogy a magánjellegű intézmények szolgáltatásainak színvonala megfelel a Minisztérium által hozott döntéseknek Π(2)γ/οικ /2012 (E-nomothesia, 2012). A 2345/95 törvény értelmében a nem állami intézményeket akkreditálni/engedélyeztetni kell a megfelelő megyei hatóságoknál. A jelenlegi jogi keret viszont nem szabja meg a minimális elvárásokat az engedélyek megszerzése érdekében, sem a minimális működési elvárásokat, így a hatóságok nem szólhatnak bele ezek működésébe. Mivel a gondozásra szoruló gyermekek és fiatalok száma egyre nő, így a Görög állam be sem tudja zárni ezeket az intézményeket (E-nomothesia, 1995). A görög katolikus egyház fennhatósága allat működő intézményeknek megvan a saját működési rendszerük és belső szabályzatuk, amelyet a Görög Katolikus Egyház Állandó Szent Zsinata határoz meg, viszont nem tér ki a kötelező minimum standardra és erre vonatkozóan kormányrendelet sincsen (Charter of the Church of Greece, 1977). A görög polgári jog és a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény garantálja a szülők azon jogát, hogy továbbra is részt vegyenek gyerekeik nevelésében, viszont a szülői beavatkozás pontos jellegét a jogi döntések határozzák meg. A kapcsolatok teljes megszüntetése rendkívül ritka és rendszerint nem intézményesített (The Greek Ombudsman Special Report, 2015). A gyermekek és fiatalok elhelyezése hosszú folyamat, mert meg kell határozni a megfelelő intézményt, majd le kell ellenőrizni, hogy vannak szabad helyek és fel kell mérni a bekerülési feltételeket. Ebben az időszakban a gyerekek és fiatalok átmeneti szállásokon vannak elhelyezve, ahol nem kapják meg a számukra megfelelő ellátást, mint pl. általános kórházak gyermekgyógyászati részlegein, vagy a rendőrségi őrizet celláiban. A kiskorúak személyiségének védelmét a görög alkotmány védi (Greek Government Gazette, 2008). A görög Polgári Törvénykönyv ( Cikk) meghatározza az általános alkotmányos elvet a személyiség személyes behatolás elleni védelme érdekében (Greek Government Gazette, 1984). A személyiség fogalma viszont nincs tisztán és pontosan meghatározva, így az egyes gondozó intézmények és szolgáltatások saját értelmezésük szerint értik és használják.

17 17 A kiskorúak személyes adatainak védelme az EU általános adatvédelmi szabályainak (2016/679) nemzeti jogba való átültetése révén történik és az EU adatvédelmi irányelveit követve (2016/680) amely részleges jogi keretet biztosít az elhelyező központokban élő kiskorúak személyes adatainak védelméhez (Official Journal of the European Union, 2016). A személyes adatok gyűjtését, tárolását és felhasználását az adatvédelmi törvény határozza meg (2472/1997) (Greek Government Gazette, 1997). Ennek ellenére, az elektronikus adatok nincsenek megfelelően levédve. Nincs egységes jogi keret pl. a gyerek pornográfia vagy számítógépes csalás, adatlopás büntetésére, csak néhány erre vonatkozó részletet, irányelvet találunk az Adatvédelmi Törvényben és a Szellemi Tulajdonra vonatkozó törvényben. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy szükség van egy szabályozási rendszerre, ami az önkéntes munkavégzést illeti. Az önkéntesek nagy segítséget nyújtanak nap mint nap az elhelyező központoknak, olyan mértékben, hogy szerepük már szakmai jellegű, szakosodott. A megszorító intézkedések és az egyéb finanszírozási eszközök hiánya miatt az önkéntesek elkezdték átvenni azokat a szerepeket, amelyeket inkább az állandó fizetett személyzet kellene elvégezzen. Az önkéntesek beavatása és szerepeiknek meghatározása a egyes elhelyező központokra, intézményekre van bízva, ezért sürgősen jogilag szabályozni kell Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Görögországban A görögországi tantervtesztelésen résztvevő egyének legtöbbje elhelyező központokban dolgozik és felnőtt kíséret nélkül érkező kiskorú fiú menekülteket gondoznak, míg mások az elhanyagolt és erőszak áldozataivá vált fiúk és lányok gondozásában dolgoztak. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy képzésük nem volt elegendő ahhoz, hogy kezelni tudják a felmerülő krízishelyzeteket. Ezért a tanterv gyakorlati részeit, illetve az eseteket megbeszélését különösen szerették. A résztvevők főként a szülők további szerepei iránt érdeklődtek. Ezen kívül, olyan problémák merültek fel, hogy a vallási és etnikai kisebbségek számára milyen gondozási rendszert lehetne/kellene kialakítani. Speciális elhelyező központokat hoztak létre olyan kisebbségi csoportoknak, mint a romák, menekültek, migránsok és muszlimok. Ennek ellenére a törvény nem írja elő és nem köteles semmiféle intézkedésre, annak érdekében, hogy ezek a csoportok anyanyelvükön fejezhessék ki magukat vagy hogy gyakorolni tudják vallásukat, amely hatással lehet jólétükre vagy esetleg oka lehet egy potenciális krízishelyzetnek Jogszabályjavaslatok Görögországra vonatkozóan A következő jogszabályjavaslatok az ARSIS Fiatalok Társadalmi Támogatásáért Egyesület által végzett kutatások és tantervtesztelés alapján készültek. Egységes jogi keretet kell létrehozni az állami, magán és egyházi intézmények működésének szabályozására. A keretnek tartalmaznia kell a működési feltételeket és az engedély megszerzéséhez szükséges elvárásokat, illetve egészségügyi és biztonsági előírásokat. Az elhelyező központokban dolgozó alkalmazottak diplomás szakemberek kell legyenek. Tanulmányaik során meg kellett ismerjék a veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal való munkában használt megfelelő módszereket, illetve szellemileg és fizikailag is képesek kell legyenek az ilyen jellegű, problémás fiatalok gondozására, nevelésére.

18 18 Az intézményeknek biztosítaniuk kell az alkalmazottak élethosszig tartó tanulását, továbbképzéseket biztosítva, annak érdekében, hogy a legkorszerűbb szakmai módszereket alkalmazzák munkájuk során. Az intézmények megfelelő pszichológiai támogatást kell nyújtsanak az alkalmazottaknak egy-egy krízishelyzet alatt és után. Megfelelő keretet és lehetőséget kell biztosítani a kisebbségi csoportok száméra, hogy anyanyelvükön fejezhessék ki magukat és, hogy gyakorolni tudják vallásukat és kultúrájukat. Biztosítani kell a fiatalok számára a nyelvoktatást a nyelvi akadályok leküzdése érdekében. A fiatalok személyiségének védelmére vonatkozó specifikus jogi rendelkezéseket kell hozni és elfogadni, figyelembe véve a sajátos társadalmi helyzetüket. Ki kell dolgozni olyan direkt befogadási/ellátási rendszereket, amelyek el tudják látni a fiatalokat a bírósági döntéshozás és a számukra megfelelő ellátási rendszer meghatározási folyamata alatt. Lehetőség szerint ösztönözni kell a szülőket, hogy továbbra is vegyenek részt a gyerek nevelésében, abban az esetben persze, ha ez nincs a gyerek kárára. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják a gondozásban levő fiatalok személyes adatainak védelmét. Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények visszatartsák, vagy titkosítsanak egyes információkat, annak érdekében, hogy az alkalmazottak és fiatalok között kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat alakuljon ki. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a bizalmas információ visszatartása kárt tehet a fiatal vagy más személyek testi vagy szellemi épségében. Etikai kód bevezetése az önkéntesek számára, valamint a gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerében aktívan résztvevő önkéntesek kiválasztására, képzésére, szerepére és feladataira vonatkozó szabályozási keretet kell létrehozni.

19 Olaszország Bevezető A 2010-es év végén Olaszországban gyermek és fiatal lakott külön a családjától, és ebből 82%, 14 és 17 év közötti fiatal, elhelyező központokban lakott. A gondozásban levő fiatalok többsége (72%) társadalmi-nevelési/oktatási közösségekben laktak. Kisebb részük pedig (19%) családi típusú elhelyezésben részesült, ahol a nagyobbak/felnőttek átvették a szülők szerepét. Az elhelyezésben levő kiskorúak egyharmada idegen származású és egyes régiókban, mint Toszkána, Emilia Romagna, Lazio és Marche, a kiskorúak több mint 40% az utóbbi időben érkezett, ennek fele pedig felnőtti kíséret nélkül (Ministero delle Politiche Sociali and Centro Nazionale di Documentazione e Analisi sull Infanzia e l Adolescenza, 2010). A 2016-os év elejétől több mint 88 ezer menekült érkezett Olaszországba, ebből 17% kíséret nélküli kiskorú (Save the Children, 2016). Más szóval az utóbbi hat év során ki kellett bővíteni a gondozási szolgáltatásokat, hogy 15 ezer fiatal számára ellátást tudjanak biztosítani (Italian Ministry of Interior, 2017). Ez hatalmas kihívást jelentett a szociális munkások és nevelők számára, akik meg kellett tanulják, hogy milyen módon tudják kezelni a poszt traumatikus stressz szindrómával (PTSD) és viselkedési problémákkal érkező fiatalokat, miközben le kellett küzdjék a nyelvi akadályokat is. A 328/2000 törvény az olasz jóléti rendszer átfogó reformját kezdeményezte. Ez keretet adott a szociális és intervenciós szolgáltatások integrált rendszerének, a pénzügyi források eloszlására és felhasználására a régiók által (Parlamento Italiano, 2000). Csak az önkormányzatok kaptak továbbra is forrásokat olyan projektekhez, amelyek kifejezetten a gyermekek és fiatalok jólétének javítására irányultak. Ezeknek a projekteknek a helyi szinten történő koordinálása erősítette a helyi szereplők közötti kapcsolatot, és hatékonyabb és megelőzőbb beavatkozásokat biztosított. Ezen kívül lehetővé tette a helyi szükségletekhez jobban igazodó kiadásokat és a pénzügyek nagyobb ellenőrzését. Noha az gondozási és ellátási szolgáltatások régiónként eltérnek, a 149/2001-es törvény kimondja, hogy a régióknak meg kell határozniuk a család típusú elhelyezés és a közösségi típusú intézmények által nyújtott szolgáltatások és az ellátás minimális követelményeit, és rendszeresen ellenőrizni kell, hogy ezek a követelmények teljesülnek. A Toszkán régióban, ahol a FormAzione Co&So Network (FCN) is működik, a 18 évesnél fiatalabb gyermekek és fiatalok közösségeinek jellemzőit és normáit a 41/05. regionális törvény szabályozza.

20 20 Esettanulmány Az egyik olasz résztvevő példája tökéletesen bemutatja, hogy milyen kihívásokkal küszködnek az elhelyező központok alkalmazottai morális kérdések/döntések terén. Egy szigorúan egyházi elhelyező központban krízishelyzet alakult ki, amikor Chiara, egy ott lakó lány, megtudta, hogy Anna és Beatrice, két másik bentlakó lány szexuális kapcsolatban vannak. Chiara dühében, úgy érezte, hogy emiatt saját szexualitását nem tudja megélni és kifejezni, emiatt szóban és fizikailag is bántotta a másik két lányt. Megtudták, hogy Anna kezdeményezte a kapcsolatot és a mentális zavarokkal küszködő Beatrice általában engedelmeskedett Anna-nak. A nevelőjük teljesen kiakadt ettől a helyzettől. Egyrészt neki kellett megoldani a kialakult krízishelyzetet, minimális kommunikációs lehetőséggel, másrészt tudatában volt annak, hogy ideológiai okokból az intézmény vezetői kirúghatják Anna-t amiért egy másik nővel kezdeményezett szexuális kapcsolatot. A nevelő nagyon nehéz helyzetbe került. Nem volt biztos abban, hogy jelentenie kellene az esetet, vagy, hogy csendben meg kellene oldja egyedül, mert nem tudta, hogy melyik esetben tesz nagyobb kárt a fiatalokban Az olasz nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE projekt kezdetén elvégzett felmérés és elemzés során kiderült, hogy a legtöbb szakképzett szociális munkás és nevelő önbizalommal teli végzi el a rá hagyott nevelési feladatokat, de segítségre lenne szükségük a speciális esetek megoldásában, a pszichológiai és mentális zavarok kezelése esetén, vagy a droghasználat és rágalmazás, bántalmazás esetén. Az alkalmazottaktól elvárt képzettség és szaktudás függ a központ jellegétől (elhelyezési, ellátó, bejárós) ahova alkalmazzák és, attól is, hogy milyen csoportokat gondoznak (migránsok, felnőtt kíséret nélkül érkező kiskorúak, drogproblémás fiatalok, mentális zavarokkal rendelkező fiatalok, tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek, stb.). Amint már említettük, a kíséret nélkül érkező kiskorúak különösen nagy gondot okoznak a rendszerbe való bekerülés miatt. Interdiszciplináris tudásra lenne szükségük a nevelőknek, hogy kezelni tudják a poszt traumatikus stressz szindrómával és viselkedési zavarokkal rendelkező fiatalokat. Ezért, véleményeik szerint szükség lenne olyan speciális képzésekre, amelyek a szülőktől való elszakadás problémáinak kezelésére tanítja meg az alkalmazottakat.

21 Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Olaszországban Az INCREASE tanterv tesztelésén nevelők, önkéntesek, köztisztviselők és korlátozott szakmai tudással és gyakorlattal rendelkező gyakornokok vettek részt. A résztvevők visszajelzései igazolják a projekt kezdetén végzett felmérés eredményeit. Az alkalmazottak elmondták, hogy sokszor nehézségekbe ütköznek egy-egy bonyolultabb probléma adtán és szükségük lenne külső segítségre, támogatásra. Továbbképzésre lenne szükségük, ahol megtanulják, hogy hogyan kezeljék a mentális zavarok és egészségi problémák miatt felmerülő eseteket, a drogozást, a traumatikus tapasztalatokat és remélik, hogy a képzések segítenek a külső szakemberekkel való együttműködésben. A képzés során a résztvevők elmondták, hogy jó lenne több ilyen alkalmat szervezni, ahol lehetőség nyílik arra, hogy egymás között megosszák tapasztalataikat és, hogy más szakemberek véleményét kikérjék az esetekkel kapcsolatosan. A más európai országokban használt módszerek megismerését is jónak tartották, de főleg az interdiszciplináris anamnézis és diagnosztizálást tartották nagyon hasznosnak Jogszabályjavaslatok Olaszországra vonatkozóan A projekt során elkészített felmérések és elemzések rámutattak néhány hiányosságra az Olasz jogszabályokat illetően, az elhelyező központokra vonatkozó általános szabályozást illetve, a szociális nevelők és gondozók képzését illetően. Ezek megoldása érdekében a következő javaslatokat tesszük: Speciális szakmai képzést kell nyújtani az elhelyező központokban dolgozó szociális gondozók és nevelők számára. Főként arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnak együttműködni az orvosi és egészségügyi szolgáltatókkal, valamint arra vonatkozóan, hogy az alkalmazottak, hogyan tudják felismerni egyes testi betegségek vagy szellemi zavarra utaló tüneteket (pszichiátriai kezelésre szoruló fiatalok, betegségek), droghasználat. Az alkalmazottak képzése során ki kell térni a különböző egyéb segélyszervezetekkel, és segítő intézményekkel (orvosok, jogászok stb.) való együttműködés eljárásaira, folyamataira. Biztosítani kell az alkalmazottak számára továbbképzéseket az élethosszig tartó tanulás szellemében, hogy korszerű tudással és képességekkel rendelkezzenek. Az egyetemek több gyakorlati képzést biztosítsanak hangsúlyt fektetve a módszerekre, eszközökre és esettanulmányokra, főként az interdiszciplináris területek esetén, mint az anamnézis és diagnosztizálás, ahhoz, hogy jobban felkészítsék a szociális gondozókat és nevelőket. Meg kell oldani a szociális gondozókra és nevezőkre vonatkozó törvénykezési keretet. A szociális gondozói/nevelői szakmát szabályozni kell és nagyon fontosnak tartjuk, hogy tiszta és világos törvénykezés és jogszabály határozza meg, hogy milyen szaktudással és képesítéssel kell rendelkezzenek. Formális és hivatalos keretrendszerek segítségével növeljük az elhelyező központokban dolgozó alkalmazottak és a külső szakemberek közti együttműködést, amely során a szakemberek megosztják a legjobb módszereket és gyakorlatokat és együtt kezelik a krízishelyzeteket.

22 22 Egy nemzeti elektronikus adatbázist kellene létrehozni, amelybe bevezetik és követik az összes kiskorút, akik nevelőszülői rendszerben vagy elhelyező központokban vannak, ahhoz, hogy követhető és tiszta adatokkal rendelkezzünk. Másképpen nagy könnyű elveszíteni egy-egy fiatalt, amikor egyik intézményből áthelyezik őket egy másikba, mivel az olasz elhelyezési rendszer elég foghíjas. Ezért is ajánljuk egy elektronikus adatbázis létrehozását, mint például az Észtországi e-kormányzási rendszer, amely EU szinten képes adatokat átküldeni vagy megkapni más EU országokból (E-stonia, 2017). Az Olaszországi Állam és Régiók Állandó Ülése (Conferenza Stato-Regioni), meg kellen szabja a különböző típusú elhelyezési rendszerek és intézmények Standard Működési Eljárásait nemzeti szinten, úgy, hogy az egyes régiók kötelesek legyenek ezeket a szabályozásokat betartani.

23 Románia Bevezető A romániai gyermek- és ifjúsági jóléti rendszer kulcsfontosságú célkitűzése, hogy foglalkozzon a nevelőszülői rendszerben, illetve az elhelyező központokban dolgozó személyzet képzésével. A gyermekvédelmi és ifjúsági gondozásban dolgozó személyzet felkészítésére, képzésére és oktatási igényeinek elemzésére vonatkozó néhány tanulmány megerősíti, hogy a gyermekvédelmi hatóságok képzési politikái csak deklaratív tudást/képzést tesznek lehetővé (Guvernul României, 2013; Radulescu, 2015; Akesson, 2016). Az elméleti tudáson alapuló módszerek nem elegendők ahhoz, hogy a szociális gondozókat és nevelőket kellőképpen felkészítsék munkahelyi feladataik elvégzésére és éppen ez lehet az egyik fő oka annak, hogy nincs sikerélményük. A korlátozott pénzügyi források és egy közös nemzeti stratégia hiánya akadályozzák egy gyakorlaton alapuló képzési módszer bevezetését. Bár a kötelező előírások, szabályzatok egyértelműen leírják, hogy speciális szakképzésre van szükség a veszélyeztetett fiatalokkal dolgozók számára, az országban kínált néhány képzési lehetőség nem elégíti ki a legtöbb személyzet igényeit. Ennek következtében, az elhelyező központokban dolgozó alkalmazottak többsége nem rendelkezik megfelelő képesítéssel az alkalmazás idején. Továbbá, annak ellenére, hogy ezek a képzések akkreditálva vannak a Munkaügyi Minisztérium illetve a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium által, színvonaluk sok esetben nagyon alacsony. A képzések által nyújtott tartalom, gyakran nem veszi figyelembe a szociális gondozók és nevelők speciális igényeit, valamint az oktatók nincsenek teljesen tisztában a szociális munka és az elhelyező központokban végzett feladatok milyenségével. Továbbá, a képzések magas árai és hosszabb időtartama miatt az elhelyező központok vezetői nem nagyon tudják biztosítani az amúgy is nagy létszámú alkalmazottak számára a továbbképzéseket, illetve az élethosszig tartó tanulás lehetőségét (Carecomp, 2015; Radulescu, 2016). Egy másik alapvető probléma a kutatók, szakemberek és a döntéshozók közötti kollaboráció hiánya és a rendszertelen interdiszciplináris együttműködés hiánya, amelyek bizony nagy akadályt jelentek egy minőségi képzési program kivitelezésében. Egy kutató központ sem foglalkozik a szociális munkások és gyermekgondozók képzési igényeivel, és az egyetemek sem kínálnak kompetencia alapú képzéseket. Ennek következtében, a gyermekgondozásban dolgozó személyzet képzési igényeinek felmérése az egyes központok vezetőinek a feladata marad. Egy másik speciális probléma a gyermekvédelemben dolgozó kisebbségi személyzet szakképzése, főleg azokban a megyékben, ahol a Magyar kisebbség a lakosság többségét jelenti. Románia egyes megyéiben a magyar a többségi nyelv (pl. Hargita megye, ahol a lakosság több mint 80% magyar) és ország szinten a lakosság kb. 6.5% magyar anyanyelvű (Institutul Naţional de Statistică, 2012). Ennek ellenére, az összes országos képzési program a gyermekvédelmi szektorban románul van, ezért a magyar kisebbség hátrányos helyzetbe kerül.

24 A romániai nemzeti tanulmány eredményei Az INCREASE projekt keretében végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a romániai gyermekvédelemi rendszerben dolgozó személyzet számára nem biztosítanak elegendő és megfelelő képzést, ahhoz, hogy hatékonyabban végezzék el feladataikat. A felmérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek 75%-a találkozott olyan krízishelyzettel munkája során, amelyre elmondásaik szerint nem voltak eléggé felkészülve. A válaszadók tehetetlennek érezték magukat a mentális és érzelmi problémák megoldása esetén, illetve nehezen tudtak megoldást találni a problémás viselkedésekre és droghasználatra. A megkérdezettek szerint, ennek legfőbb oka a képzés hiánya. A feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciákat és készségeket általában munkavégzés közben szerzik saját tapasztalat alapján, vagy egy tapasztaltabb munkatárs vezetésével és tanácsadásával. Hiányoznak a jól megtervezett tanulási folyamatok és a jól megszervezett képzési programok, emiatt a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó személyzet aligha kap bármi segítséget, útbaigazítást vagy visszajelzést. A személyzetnek szüksége van egy jól kidolgozott és megtervezett tanulási folyamatra, ahhoz, hogy minden egyes alkalmazott fejleszteni tudja döntés-hozó, probléma-megoldó képességét, vagy megtanulja hatékonyabban megszervezni a saját idejét és feladatait, úgy a magánéletében, mint szakmai téren (pl. hogyan kezeljük a saját érzelmeinket, időbeosztás, hogyan készítsünk beavatkozási tervet és, hogy kövessük, alkalmazzuk ezeket a terveket stb.). Ennek érdekében gyakorlat alapú és újszerű képzési módszerekre, valamint tananyagra van szükség. Feladataik mindennapos kihívásai miatt a gondozóknak több olyan lehetőségre van szükségük, ahol levezethetik a stresszt és érzelmeiket egy nehéz probléma megoldása után. Az önismeret, a személyes fejlődés és az érzelmi magabiztosság épp oly fontosak, mint szakmai kompetenciáik és tudásuk fejlesztése Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei Romániában A résztvevők elmondásai, tapasztalatai megegyeznek a felmérés eredményeivel, miszerint a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó alkalmazottaknak szükségük van tanácsokra, visszajelzésre és megerősítésre, ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyék munkájukat. Az érvényben lévő, jelenlegi jogi keret és a gyermekvédelemért felelős kormányszervek nem különítenek el elég pénzügyi keretet és humánerőforrást, hogy színvonalas képzési programokat nyújtsanak az gyermekvédelmi rendszerben dolgozók számára. Meg kell találni azokat a módszereket és biztosítani kell azt a keretet, amely által az alkalmazottak külső segítséget és tanácsadást kapnak, és amely által megfelelő érzelmi és szellemi támogatást tudnak nyújtani számukra. Ez lehetővé tenné, hogy az elhelyező központokban dolgozó személyzet jól képzett és motivált legyen szakmai téren, a Romániában segítségre szoruló kiskorúak jóléte érdekében.

25 Jogszabályjavaslatok Romániára vonatkozóan A gyermekvédelmi rendszerben és az elhelyező központokban dolgozó különböző szakemberek együttműködésének elősegítése, támogatása. Szorgalmazni és támogatni kell a kutatók, döntéshozók és a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó személyzet szoros együttműködését és kommunikációját, illetve biztosítani kell a megfelelő keretet a tapasztalatcserére. Élethosszig tartó tanulási folyamat megtervezése és kivitelezése az elhelyező központokban dolgozók szakképesítése és kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Megfelelő képzési lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyek eleget tesznek a szektorban dolgozó személyzet igényeinek, és ezeket a képzéseket elérhetővé kell tenni számukra ország szinten. Lehetővé kell tenni, hogy a fent említett képzési lehetőségek Románia minden régiójában elérhetők legyenek és, hogy a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó nevelők és gondozók saját anyanyelvükön tanulhatnak. Biztosítani kell a tapasztalatcserét, hogy a krízishelyzetek megoldására használt jó gyakorlatokat meg tudják osztani egymás között, illetve olyan országos és nemzetközi programokat, hálózati rendszert kell biztosítani, hogy a nemzetközi gyakorlatok és módszerek hozzánk is eljussanak. Ennek érdekében finanszírozni kell az alkalmazottak továbbképzéseit csereprogramok és/vagy szakmai gyakorlatok révén, akár az Európai Szolidaritási Testület keretén belül vagy más módon.

26 Az Egyesült Királyság Bevezető Az 1989-es Gyermekvédelmi Törvény 20. szakasza értelmében az elhelyező központok és a gyermekvédelmi ellátás biztosítása a helyi hatóságok feladata (Rimmer, 2015). Jogi kötelezettségeik ellenére az Egyesült Királyságban kilenc helyi önkormányzat 4 nem kínál elhelyező központokban működő gyermekvédelmi szolgáltatást a lakosság fiataljai számára (Department for Education, 2014). A gyermekvédelmi ellátás hiánya miatt a gondozásra szoruló fiatalok 30%-a több mint 20 mérföldnyire lakik otthonától (White et al, 2015). Ez a megoldás gyakran arra készteti a fiatalokat, hogy megszökjenek a központokból és így életüket kockáztatják egy ismeretlen környezetben (Adcock et al, 2016). Míg egyes esetekben a lakóhelytől távol való elhelyezés alapos és megfontolt orvosi tanácsok/döntések alapján működik, addig más önkormányzat csupán a helyi kapacitási probléma megoldása érdekében használja ki a távolabb eső elhelyező központ lehetőségét (Department for Education, 2014). Az elhelyező központok az Egyesült Királyság gyermekvédelmi rendszerének csak egy kis részét teszik ki. A megszorító intézkedések, a nyilvános botrányok és a pedagógiai ajánlások a nevelőszülői gondozási rendszert részesítik előnyben óta nagymértékben csökkent a kormány beavatkozása, az állami támogatás és az önkéntesség is ebben a szektorban, így a fennmaradó elhelyezési központok magánjellegű intézmények és szervezetek keretében működnek (Narey, 2016; White et al, 2015). Általában azok a fiatalok élnek elhelyező központokban, akiknek a nevelőszülői rendszer nem tud megfelelő ellátást nyújtani, vagy akik valamilyen speciális, strukturált ellátásban részeülnek. Ezek, túlnyomó részben, az ország leghátrányosabb helyzetben levő fiataljai (Department for Education, 2014). Általában, míg a kiskorú egy elhelyező központba kerül, azelőtt már számos nevelőszülői ellátásban részesült, akik nem tudtak megfelelő ellátást biztosítani neki, illetve az a javaslat született, hogy azok a fiatalok, akik nem akarnak nevelőszülőkhöz kerülni, azoknak már korábban fel kell ajánlani az elhelyező központ lehetőségét (Narey, 2016). Ez azt jelenti, hogy az elhelyező központok, mint végső menedék vagy lehetőség vannak elkönyvelve, így a fiatal már számos társadalmi és érzelmi problémán megy keresztül, míg talál egy valamennyire biztos pontot az elhelyező központban (Fulcher and Islam, 2017) óta számos reformot vezettek be a hátrányos helyzetű kiskorúak védelme érdekében (Department for Education, 2012). Ennek következtében egy új jogi keret lépett érvénybe, amely átveszi a 2014-es Család- és Gyermekvédelmi Törvényt, a 2015-ös Gyermekotthonokra vonatkozó szabályzatokat (Anglia), a 2014-es Ifjúsági és Gyermekvédelmi Törvényt (Skócia), illetve a 2015-ös irányelveket Dolgozzunk együtt a gyermekek védelméért, a Gyermekotthonok működésére vonatkozó szabályzatokat, beleértve a minőségi követelményeket is és a Skóciai Jobban minden gyermekért (GIRFEC) megközelítést. 4 Bath és North East Somerset, London, Hackney, Hammersmith és Fulham, Isles Of Scilly, Poole, Richmond upon Thames, Rutland, Westminster

27 27 Esettanulmány Egyes alkalmazott fél a gyermektől, akiről gondoskodnia kellene. Mások azt gondolják, hogy az a feladatuk, hogy anyagi javakat adjanak ezeknek a gyermekeknek, mivel azt hiszik, hogy ezek az ajándékok fogják kompenzálni majd a sérüléseket és nem egyéb segítség, amely segíthet esetleg a felnőtté válásban, mint az empátia, törődés, határok, következetesség, problémamegoldó készség és önreflexió. Így csak tovább viszik azt a nem törődést és elhanyagolást, amelyet a gyermek saját családja körében tapasztalt annyi a különbség, hogy most egy adófizető állja a csekket. Ez azért van, mert az egyéb dolgokat, mint az érzelmi támogatás, törődés, feltétel nélküli szeretet és megértés sokkal nehezebb megadni, kevésbé megfoghatóak, és hogy jól tudd csinálni nyitott kell légy és érzelmileg sebezhető, kitaszított, és megszégyenített. (Narey, 2016) Paul Vella, elhelyező központ vezető Az angol nemzeti tanulmány eredményei A reformok ellenére még mindig vannak kihívások, amelyeket le kell küzdeni, ahhoz, hogy javítani tudjunk a gyermekvédelmi ellátás színvonalán. Angliában a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó nevelők és gondozók egyetemi diplomával kell rendelkezzenek Gyermekvédelmi és Szociális munkás képzésben, míg Skóciában szociális munkás képesítéssel kell rendelkezni, hogy ilyen szektorban dolgozzanak (Department for Education, 2015). Az elvárások ellenére legtöbb új alkalmazott csak akkor szerez képesítést, miután a munkahelyi próbaideje lejárt. Emiatt a legtöbb új alkalmazott nincs eléggé felkészülve a hátrányos helyzetű gyermekekkel való munkára (White et al, 2015). Az alkalmazottak véleménye eltér, ami a kötelező képzést illeti. Az alapképzés nem fordít elég figyelmet és időt az elhelyező központokban lakó gyermekek és fiatalok speciális szükségleteire. Ha jobban megfigyeljük a képzési módszereket, látjuk, hogy a legelterjedtebb módszer a feleletválasztós tesztelés és a jelentésírás, amivel nagyon elégedetlenek a hallgatók ben az Oktatási Minisztérium felmérte, hogy a gyermekvédelmi otthonok és elhelyező központok 93%-a esetében megfelelő továbbképzésre ösztönző működési szabályzatok vannak. Viszont ezeknek csak háromnegyede különített el pénzalapot az alkalmazottak továbbképzésére és legtöbb esetben nem tudtak pontos adatokkal szolgálni, hogy mennyi pénzt költenek az alkalmazottak képzésére (White et al, 2015). A Volunteering Matters által végzett felmérések igazolták a szakirodalomban is említett problémákat: Az alkalmazottaknak gyakorlati képzésre van szükségük és a külső szakemberekkel való együttműködési irányelvekre, ahhoz, hogy hatékonyan végezzék el a rájuk bízott feladatokat. A válaszadók több mint fele említette, hogy találkoztak már olyan helyzettel, amikor nem volt megfelelő tapasztalatuk és szaktudásuk a probléma megoldásához. Főként amikor, olyan problémákkal szembesültek, mint a droghasználat, betegségek, szellemi vagy érzelmi zavarok ezekben az esetekben külső segítséget/szakembert kellet hívni. Ennek következtében, a megkérdezett alkalmazottak azt mondták, hogy több tudást és tapasztalatot szeretnének ilyen téren és jobban megismerni az ilyen területeken dolgozó kollégáik munkásságát, tapasztalatait.

28 28 A gyermekvédelmi rendszerben dolgozó szervezetek/intézmények között szoros kapcsolat létezik egész országszerte. Az Egyesült Királyság önkormányzatainak kétharmada egy intézményközi megközelítési modellt használ, hogy a gyermekvédelemben jelentkező komplex problémákat megoldják. Ezeknek fele a Multi-agency Safeguarding Hub (MASH) modellt használják, hogy naprakész információt szolgáltassanak és osszanak meg egymással, együttműködnek, együtt dolgoznak egy adott helyszín problémáján és együtt hoznak döntéseket (Home Office, 2014) Az INCREASE tanterv tesztelési eredményei az Egyesült Királyságban A képzés során nagy hangsúlyt fektettünk a szolgáltatások közötti együttműködésre és információáramlásra. A Volunteering Matters foglalkozása révén, külön figyelmet szenteltünk az önkéntesek szerepére a gondozói szférában. A jelenlegi formában, az INCREAE tanterv nem minden tevékenysége felel meg az önkéntesek képzésére, mivel az önkéntesektől nem várják el, hogy ők oldják meg a krízishelyzeteket. A csoportos foglalkozásokat szerették, illetve azt, hogy egymás tapasztalataiból tanulhatnak, illetve a színvonalason megírt esettanulmányokat is dicsérték. Az online feladatokat nem kedvelték annyira és nem tartották annyira hasznosnak Jogszabályjavaslatok az Egyesült Királyságra vonatkozóan Továbbra is az önkormányzatok szerepe és felelőssége, hogy elegendő elhelyező központot biztosítsanak a körzetükben. Csak akkor lehet a gyermeket otthonától távol elhelyezni, ha ennek alapos és megfontolt orvosi érvei vannak. Ezért a helyi elhelyezési lehetőségeket sürgősen korrigálni kell. Amennyiben lehetséges, a gondozásban levő fiatalokat is meg kellene hallgatni, ők is mondjanak véleményt a szolgáltatásról, amit kapnak. Az elhelyező központ lehetősége nem utolsó esélyként kellene működjön, mikor már a nevelőszülői rendszer nem működött és számos negatív hatással volt az amúgy is sérült, hátrányos helyzetben levő gyermekre. A Multi-agency Safeguarding Hub modellt alkalmazva biztosítsák a krízishelyzetek megfelelő felmérését és megoldását. Ahol ezt a modellt nem lehet alkalmazni, ott egy általánosabb működési szabályzatba bele kell foglalni a tiszta és világos kommunikáció illetve az együttműködés folyamatát. Az elhelyező központokban munkát vállaló kezdő gondozóknak és nevelőknek eleget kell tenni a szakképesítésre vonatkozó elvárásoknak, lehetőleg még mielőtt elkezdenének dolgozni a központban. Az elhelyező központok vezetőinek biztosítani kell a megfelelő és személyre szabott továbbképzési lehetőségeket, az élethosszig tartó tanulási folyamatot az alkalmazottak számára annak érdekében, hogy folyamatosan fejlődjenek és naprakész információval, tudással és kompetenciával rendelkezzenek, ismerjék a legújabb törvényeket és módszereket. Fontos, hogy a képzések alkalmával legyen lehetőségük az alkalmazottaknak, hogy átbeszéljék a krízishelyzeteket a kollegáikkal egy nyugodt és biztos környezetben. Megfelelő képzéssel és képesítéssel rendelkező önkénteseket vonjanak be a gyermekvédelmi szolgáltatásokba, hogy ne veszélyeztessék a fiatalok egészséges fejlődését. Ugyan nem szabad túlságosan támaszkodni ezekre az önkéntesekre, és nem is várhatják el tőlük, hogy egy krízishelyzetet megoldjanak, mégis képzésük során tisztázni kell velük a szerepüket és a traumatikus tapasztalatok és az elválasztás szerepét a gyermek viselkedésében.

29 Jogszabályjavaslatok Európa szinten Bevezetés A különböző országok (Ausztria, Németország, Görögország, Olaszország, Románia és az Egyesült Királyság) helyzetének bemutatása során tiszta képet kaptunk arról, hogy az elhelyező központok állapota és az ott dolgozó alkalmazottak igényei országonként változnak, de vannak közös pontok. A legtöbb partnerországban országos szintű és regionális jogszabályok és törvénykezések vannak, amelyek szabályozzák az elhelyező központok működését és tartalmazzák az alkalmazottukkal szembeni elvárásokat. A kormány által közzétett irányelvek segítenek a jogi keret megértésében és biztosítják, hogy a gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények és azok dolgozói megfeleljenek egy minimum minőségi elvárásnak, standardnak. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint néhány európai kormány még nem vezette be az elhelyező központok működésére vonatkozó minimum előírásokat 2014-ben. Más államokban a nemzeti standardok csak javaslatszerűek, ezekben az esetekben egyéb kormányhivatalok vették kézbe az ügyet és kötelező standardokat írtak elő. Szlovákia, Ciprus és Görögország esetében viszont semmilyen minimum előírás vagy standard nem létezik, amely szabályozná az elhelyező központok működését (The European Union Agency for Fundamental Rights, 2014). Az igények és elvárások nagyon függnek az adott országtól és a kontextustól. Például az Egyesült Királyságban az elhelyező központok csak egy kis részét képezik a gyermekvédelmi szolgáltatásoknak, mégis ők kell ellássák és gondozzák a legproblémásabb fiatalokat, de sajnos nem tudnak megfelelően képzett embereket bevonzani. Ugyanakkor, az utóbbi pár évben a Görögországi és Olaszországi rendszerben nagyon sok felnőtt kíséret nélkül érkező migráns kiskorút kellett ellássanak, akik legtöbb esetben poszt-traumatikus zavarokkal rendelkeznek és a helyi nyelvet sem beszélik. Európai szinten nincs több figyelmet kellene szentelni a fiatalok országok közti (transznacionális) mobilitására. Figyelni kell arra, hogy a hátterükről, egészségükről stb. szóló dokumentumokat megkapja a befogadó ország, ahova a fiatal utazik, egy olyan formátumban, hogy az új gondozói/nevelői számára elérhető és értelmezhető legyen, ebben például az online kormányzati rendszerek segíthetnek. Az egyes országok közti különbségek ellenére világossá vált az is, hogy az alkalmazottak jelenlegi képzése elégtelen és hiányos, nem készíti fel őket a krízishelyzetek megoldására. A nem megfelelő képzés gyakori oka a problémák elméleti megközelítése és az elméleti/deklaratív tudás alapú oktatás, míg a gyakorlatias szakképzés jobban megfelelne. Ezen kívül, az elhelyező központokban dolgozó gondozók és nevelők speciális képzésben is kellene részesüljenek, mindamellett pedig rendszeresen kellene találkozzanak olyan szakemberekkel, akik megosztják velük a legújabb módszereket. Ugyanakkor szükség van arra, hogy egy biztos és nyugodt környezetben találkozni tudjanak kollegáikkal, ahol megbeszélhetik az egyes eseteket, megoszthatják tapasztalataikat és ahol lelki és érzelmi támogatást kapnak.

30 Az INCREASE projekt jogszabályjavaslatai Európa szinten A nemzeti javaslatok alapján, az INCREASE projekt konzorciuma megfogalmazott néhány közös európai szintű javaslatot az elhelyező központok gyermekvédelmi szolgáltatásaira nézve és a fiatalok gondozásában/nevelésében részt vevő alkalmazottak élethosszig tartó tanulási folyamatára nézve. Mivel az Európai Uniónak nincs közvetlen kompetenciája ezen a területen, nyilvánvaló, hogy a transznacionális kezdeményezések elősegítik a gyermekvédelmi ellátásról szóló rendelkezések javítását az egész EU-ban, és lehetőséget nyújt a döntéshozók és a gondozók/nevelők számára, hogy a bevált/jó gyakorlatokat más országokkal is megosszák. Ezért tehát, az alábbi javaslatok a fent részletesen leírt INCREASE partnerországok javaslatai alapján fogalmazódtak meg. A gyermekvédelmi rendszer elhelyező központjainak működésére vonatkozó javaslatok: Biztosítani kell, hogy minden elhelyező központ gyermekvédelmi szolgáltatása egységes nemzeti vagy regionális jogi keretek között működjön. Világos irányelveket kell megfogalmazni, amely tisztán leírja, hogy melyek a minimális elvárások és követelmények az elhelyező központokban és gyermekvédelmi ellátásban dolgozók számára. Külön figyelni kell arra, hogy ezeket az irányelveket és szabályzatokat mindenki elfogadja és betartja annak érdekében, hogy a speciális igényű hátrányos helyzetű fiatalokat segíteni tudják társadalmi beilleszkedésük során (külföldi felnőtt kíséret nélkül érkező migráns kiskorúak, szellemi és/vagy testi fogyatékossággal rendelkező fiatalok, poszt-traumatikus zavarokkal küszködő fiatalok stb.). Amennyiben lehet, olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy a fiatalok családias környezetben érezhessék magukat. Ideális esetben, közel vannak otthonukhoz, a szülőket be kell vonni a nevelésbe. Viszont, kivételt képeznek azok az esetek, ahol a fiatal védelme érdekében ez nem lehetséges meg kell védeni a fiatalokat egy esetleges traumától vagy erőszaktól. Nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények, mindenki számára ellátást nyújtsanak, kivétel nélkül nem tehetnek különbségeket sem vallás, társadalmi nem, hitvallás, identitás vagy csoportba való beletartozás szerint, akkor sem, ha ezek ellenkeznek a gondozók/nevelők személyes nézeteivel/véleményeivel. A komplex krízishelyzetek hatékony kezelése érdekében meg kell teremteni a helyi szakemberekkel való interdiszciplináris együttműködés és kommunikáció keretrendszerét. Ez a keretrendszer minden releváns külső és belső szereplőre ki kell terjedjen. Egy olyan Európai keretrendszert kell kidolgozni, amely elősegíti az információátadást az országok között, annak érdekében, hogy minőségi gyermekvédelmi szolgáltatásban részesüljön az adott fiatal, akkor is, ha egy másik európai országba kerül. Biztosítani kell a felnőttkort betöltő speciális igényű fiatalok számára a támogatás folytatását, ennek elhanyagolása veszélyeztetné őket.

31 31 A gyermekvédelmi rendszerben dolgozó alkalmazottak élethosszig tartó tanulási folyamatára vonatkozó javaslatok: Biztosítani kell egy reális élethosszig tartó tanulási stratégiát az elhelyező központokban dolgozók számára. Az alkalmazottaknak szükségük van arra, hogy rendszeresen informálódjanak a legújabb törvényeket, jogszabályokat illetően, illetve ismerjék a legújabb kutatási eredményeket a krízishelyzetek kialakulásának okairól és a legújabb módszereket. Más szolgáltatásokkal együttműködve biztosítani kell, hogy az alkalmazottak ismerjék a legújabb módszereket ahhoz, hogy kezelni tudják a krízishelyzetet és, hogy kezelni tudják a segítségre szoruló fiatalok speciális problémáit. Finanszírozni kell az országon belüli, illetve az országok közötti információ- és tapasztalatcserét, hogy az elhelyező központokban dolgozó alkalmazottak meg tudják egymás között osztani a jó, bevált gyakorlatokat és finanszírozni kell az alkalmazottak továbbképzését. Teljes mértékben finanszírozott minimum féléves szakmai gyakorlatokat és csereprogramokat kell biztosítani az alkalmazottak számára, a képzés során, ahhoz, hogy megfelelően felkészüljenek a krízishelyzetek kezelésére, már munkájuk első szakaszában. Versenyképes bérezést kell nyújtani az elhelyező központokban dolgozó alkalmazottak számára, ahhoz, hogy jól képzett nevelők és gondozók foglalkozzanak a leginkább veszélyeztetett fiatalokkal. Pszichológiai támogatást, segítséget kell nyújtani az alkalmazottak számára, mivel a krízishelyzetek és a kihívások negatív hatással lehetnek az ők egészségükre és jólétükre.

32 32 3 Szakirodalom Akesson, B. (2016). The Social Service Workforce as Related to Child Protection in Southeast Europe: A Regional Overview, Child Protection Hub for South-East Europe. Retrieved from: Amt der Steiermärkischen Landesregierung. (2005). Steirischer Jugendwohlfahrtsplan. Retrieved from: Adcock, A., Jarrett, T., Harker, R. (2016). Children's homes. House of Commons Library. Retrieved from (pp. 2-11). BAG-Traumapädagogik. (2011). Standards des Fachverbands Traumapädagogik - Fachverband TRAUMAPÄDAGOGIK. Retrieved from : Baron, J. & Flory, L. (2015). Versorgungsbericht - Zur psychosozialen Versorgung von Flüchtlingen und Folteropfern in Deutschland. Berlin: Bundesweite Arbeitsgemeinschaft der Psychosozialen Zentren für Flüchtlinge und Folteropfer (BAfF e.v.). Besier, T., Fegert, J. M., & Goldbeck, L. (2009). Evaluation of psychiatric liaison-services- for adolescents in residential group homes. European Psychiatry, 24, BMFSFJ - Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend. (2009). 13. Kinder- und Jugendbericht. Bericht über die Lebenssituation junger Menschen und die Leistungen der Kinderund Jugendhilfe in Deutschland. Berlin. B-KJHG - Bundes-Kinder- und Jugendhilfegesetz (2013). Retrieved from: Burisch, T. (2015). Intensivpädagogische Hilfeformen für schwer erreichbare Jugendliche. Faktoren für gelingende Hilfen aus Sicht von Professionellen in einer länderübergreifenden Exploration vor dem Hintergrund dreier Angebote aus Österreich, Deutschland und der Schweiz. Graz: Unpublished Master Thesis. DÖJ - Dachverband Österreichischer Kinder- und Jugendhilfeeinrichtungen (2017). Erwachsenwerden dauert immer länger aber bisher ignoriert die österreichische Kinder- und Jugendhilfe diese Entwicklung. Retrieved from: Meldung_OECD-Studie.pdf. CareComp Erasmus+ project (2015). Analysis of community based child protection system and foster parenting. An analysis of needs for in-service training of carers, educators and foster parents with special focus on transversal competencies. Final report. Retrieved from: European Commission (2015). Directorate-general Justice and Consumers. Directorate C: Fundamental rights and Union citizenship. Unit C.1 : Fundamental rights and rights of the child. International standards on child protection. Retrieved from: n.pdf?file=1&type=node&id=19875 (pp. 3). E-nomothesia (1995). Νόμος 2345/ ΦΕΚ 213/Α/ : Οργανωμένες Υπηρεσίες παροχής προστασίας από φορείς κοινωνικής πρόνοιας και άλλες διατάξεις. Retrieved from:

33 33 E-nomothesia (2012). Κοινή Υπουργική Απόφαση Γ.Π:Π(2)γ/οικ / ΦΕΚ 1163/Β/ : Πιστοποίηση Φορέων Παροχής Υπηρεσιών Κοινωνικής Φροντίδας του Ιδιωτικού Τομέα μη Κερδοσκοπικού Χαρακτήρα και ΜΚΟ Εθελοντικού Χαρακτήρα. Retrieved from: E-etonia (2017). E-estonia. Retrieved from: Fulcher, L. & Islam, T. (2017). Residential child and youth care in a developing world. European perspectives. Retrieved from: (pp ). Gamon, C. (2017), Anfrage der Abgeordneten Claudia Gamon und Kollegen an die Bundesministerin für Familie und Jugend betreffend Kinder- und Jugendhilfestatistik 2015 vom (11890/J XXV.GP). Retrieved from: Guvernul României. Ministerul Muncii, Familiei, Protecţiei Sociale şi Persoanelor Vârstnice (2013). Studiu conclusiv, bazat pe evaluarea la nivel naţional a dgaspc, spas şi a altor instituţii şi organizaţii implicate în sistemul de protecţie a copilului. Retrieved from: Greek Government Gazette (2006). A/ Retrieved from: 1.html. Greek Government Gazette (1951). Greek Code of Criminal Procedure Αρθρο: 121. Retrieved from: E%CF%81%CE%B9%CE%BF/%CE%9A%CE%A9%CE%94%CE%99%CE%9A%CE%91%CE%A3%C E%A0%CE%9F%CE%99%CE%9D%CE%99%CE%9A%CE%97%CE%A3%CE%94%CE%99%CE%9A %CE%9F%CE%9D%CE%9F%CE%9C%CE%99%CE%91%CE%A3/tabid/345/language/el- GR/Default.aspx. Greek Government Gazette (1984). Greek Civil Code. 164 A/ Retrieved from: E%CF%81%CE%B9%CE%BF/%CE%91%CE%A3%CE%A4%CE%99%CE%9A%CE%9F%CE%A3%C E%9A%CE%A9%CE%94%CE%99%CE%9A%CE%91%CE%A3/tabid/225/language/el- GR/Default.aspx Greek Government Gazette (1985). Greek Penal Code, 106 A/ Retrieved from: E%CF%81%CE%B9%CE%BF/%CE%A0%CE%9F%CE%99%CE%9D%CE%99%CE%9A%CE%9F%C E%A3%CE%9A%CE%A9%CE%94%CE%99%CE%9A%CE%91%CE%A3/tabid/432/language/el- GR/Default.aspx. Greek Government Gazette (1997). Law 2472/1997 on the Protection of Individuals with regard to the Processing of Personal Data (as amended). Retrieved from: APRIL010-EN%20_2_.PDF. Greek Government Gazette (2008). The Constitution of Greece art.2, 120. Retrieved from:

34 34 Department for Education, Her Majesty's Government (2014). Children s homes datapack. Retrieved from: /388701/Childrens_Homes_data_pack_Dec_2014.pdf (pp. 33). Department for Education, Her Majesty's Government (2015). Children looked after in England (including adoption and care leavers) year ending 31 March Retrieved from: 5_Text.pdf (pp. 6). Department for Education, Her Majesty's Government (2012). Report of the Expert Group on the Quality of children s homes, presented to DfE Ministers December (pp. 8). Department for Education, Her Majesty's Government (2015). Training and developing staff in children s homes. Retrieved from: _Training_and_developing_staff_in_children_s_homes.pdf (pp. 9-59). Home Office, Her Majesty's Government (2014). Multi Agency Working and Information Sharing Project. Final report. Retrieved from The British Association of social Workers: (pp. 5-7). Höllmüller, H. (2012). Jugendobdachlosigkeit in Kärnten. soziales_kapital. wissenschaftliches jounal österreichischer fachhochschul-studiengänge soziale arbeit, 8. Retrieved from: Ilinca, S., Leichsenring, K., Rodrigues, R., & Zólyomi, E. (2015). European Centre for Social Welfare Policy and Research, European protection systems in the areas of childcare and long-term care: Good practices and lessons learned. (pp. 1-8). Independent Children s Homes Association. (2014). Home Truth: The State of Independent Residential Child Care Retrieved from: (pp. 15). Institutul Naţional de Statistică (2012). România în cifre Retrieved from: Italian Ministry of Interior (2017). Nuove norme sui minori stranieri non accompagnati, il ruolo degli operatori. Retrieved from: Jaritz, C., Wiesinger, D., & Schmid, M. (2008). Traumatische Lebensereignisse bei Kindern und Jugendlichen in der stationären Jugendhilfe. Trauma & Gewalt, 2(4), Lamber, J. (2013). Impact of the crisis on access to care for vulnerable groups (2013/2044(INI)). Committee on Employment and Social Affairs, European parliament. Retrieved from: &language=EN(pp. 17).

35 35 Ministero delle Politiche Sociali and Centro Nazionale di Documentazione e Analisi sull Infanzia e l Adolescenza (2010). Bambine e bambini temporaneamente fuori dalla famiglia di origine. Affidamenti familiari e collocamenti in comunità. Retrieved from: minori/quaderno-55-bambine-e-bambini-temporaneamente-fuori-dalla-famiglia-di-origine. Narey, M. (2016). Residential Care in England: Report of Sir Martin Narey s independent review of children s residential care. Department for Education. Retrieved from: _July_2016.pdf (pp. 4-42). Official Journal of the European Union (2016). DIRECTIVE (EU) 2016/680 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data by competent authorities for the purposes of the prevention, investigation, detection or prosecution of criminal offences or the execution of criminal penalties, and on the free movement of such data, and repealing Council Framework Decision 2008/977/JHA. Retrieved from: Official Journal of the European Union (2016). REGULATION (EU) 2016/679 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, and repealing Directive 95/46/EC (General Data Protection Regulation). Retrieved from: Parlamento Italiano (2000). Legge 8 novembre 2000, n. 328 "Legge quadro per la realizzazione del sistema integrato di interventi e servizi sociali". Retrieved from: Radulescu, A. (2015). Baseline Study to Map Child Protection Practices and Related Workforce Needs, Country report Romania, Child Protection Hub for South-East Europe. Retrieved from: Rimmer, S. (2015). Services for Children, Families and Wellbeing. CHILDREN IN CARE. Children s Homes Admissions. Retrieved from Trafford Council: (pp. 2). Save the Children (2016). Children on the Move in Europe - save the Children's response to the deepening child refugee and migrant crisis in Europe. Retrieved from: Schmid, M., Goldbeck, L., Nuetzel, J., & Fegert, J. M. (2008). Prevalence of mental disorders among adolescents in German youth welfare institutions. Child and Adolescent Psychiatry and Mental Health, 2(1), 2. Schmid, M. & Lang, B. (2012). Was ist das Innovative und Neue an einer Traumapädagogik? In M. Schmid, M. Tetzer, K. Rensch, & S. Schlüter-Müller (Eds.). Handbuch - Psychiatriebezogene Sozialpädagogik. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht.

36 36 Schmid, M. (2007). Psychische Gesundheit von Heimkindern - Eine Studie zur Prävalenz psychischer Störungen in der stationären Jugendhilfe. Weinheim: Juventa Verlag. Schuhmeyer, L. & Walzl, N. (2010). Soziale Arbeit im Spiegel der Ökonomisierung. Herausforderungen und Entwicklungspotentiale in der Jugendwohlfahrt. soziales_kapital. wissenschaftliches jounal österreichischer fachhochschul-studiengänge soziale arbeit, 5. Retrieved from: SWÖ-KV (2017). Kollektivvertrag der Sozialwirtschaft Österreich (Stand 1. Februar 2017). Retrieved from: Statistisches Bundesamt (2017). Retrieved from: hilfe/kinderjugendhilfe.html#tabellen. The European Union Agency for Fundamental Rights (2014). Standards on residential care. The Greek Ombudsman Special Report (2015). THE RIGHTS OF CHILDREN LIVING IN INSTITUTIONS - Findings and Proposals of the Ombudsman on the operation of child protection institutions. Retrieved from: (pp. 6-21). The Greek Orthodox Church (1977). Νόμος Charter of the Church of Greece 590/1977 (Α 146). Retrieved from: The Scottish Government (2016). Children's Social Work Statistics Scotland 2014/15. Retrieved from: (pp. 4-7). Triantos, N., "The Greek Civil Code, Interpretation by article", pp. 265, Nomiki vivliothiki, Athens, 2015 United Nations. General Assembly (2010). Resolution adopted by the General Assembly on 18 December /142. Guidelines for the Alternative Care of Children. Retrieved from: Verbundprojekt ECQAT (2017). Verbundprojekt ECQAT -Entwicklung eines E-Learning-Curriculums zur ergänzenden Qualifikation in Traumapädagogik, Traumatherapie und Entwicklung von Schutzkonzepten und Analyse von Gefährdungsrisiken in Institutionen. Retrieved from: White, C., Gibb, J., Graham, B., Thornton, A., Hingley, S. & Mortimer, E. (2015). Training and developing staff in children s homes. Retrieved from: Retrieved from: _Training_and_developing_staff_in_children_s_homes.pdf (pp.17-52).

37 37 INCREASE Project Partnership Coordinator Jugend am Werk Steiermark GmbH, Austria Partners FormAzione Co&So Network, Italy ARSIS Association for the Social Support of Youth, Greece Universitätsklinikum Ulm, Germany Directia Generala de Asistenta Sociala si Protectia Copilului Harghita, Romania Volunteering Matters, UK E.N.T.E.R. GmbH, Austria The copyright of this product lies with the INCREASE project consortium. Reproduction of (parts of) the material is permitted; the source(s) must be provided. Changes to the original material are not permitted.