Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Átírás

1 5. számú melléklet Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Nyugat-dunántúli Régió egészségügyi intézményeiben Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Pályázati felhívás címe: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Kódszám: NYDOP-5.2.1/C-11 1

2 Tartalom... 1 I. A projekt bemutatása Helyzetértékelés A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása Választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, szempontok részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján)36 5. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása Indikátorok ok Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként)

3 Táblázat és ábrajegyzék 1. táblázat: Intézet kapacitásait és betegforgalmi adatai táblázat: évi főbb járóbeteg-ellátás forgalmi mutatói táblázat: Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik táblázat: Kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti járóbeteg-ellátási esetszámok abszolút értékei táblázat: A fekvő rehabilitációs ellátás, ápolási napok száma (2010.) táblázat: A járóbeteg-ellátás, esetszám (2010.) táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista táblázat: Az elmúlt öt év informatikai jellegű beruházásai táblázat: Az Intézet évi eredményei ábra: Jelenlegi szakmai együttműködések ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése táblázat: Indikátorok táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve táblázat: Fenntarthatóság bemutatása táblázat: Finanszírozási pénzügyi hatások táblázat: Éves eredmény prognózis táblázat: Pénzügyi elemzés

4 I. A projekt bemutatása 1. Helyzetértékelés o A fejlesztendő rehabilitációs szolgáltató jelenlegi struktúrájának részletes bemutatása, kapacitás és teljesítményjellemzők, funkcionális működtetés bemutatása (pl. telephelyek). A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet elődjét, az Állami Szanatóriumot március 1- jén az Egészségügyi Minisztérium alapította. A szanatórium az első betegeit május 7-én fogadta a kialakított 30 ágyas osztályon re készültek el a fejlesztések, és ekkortól 1971-ig 250 ággyal működött ben fejeződött be az Új szárny építése és ezzel 110 ággyal bővült az intézmény ben átvette a Gyermekszanatórium üzemeltetését is, amely akkor 100 ágyon fogadott szívbeteg gyermekeket. Ebben az évben a Balf községben felépült Gyógyfürdőkórház a szanatórium kezelésében 187 ágy fejlesztést jelentett, és ezzel a kardiológiai és neurológiai betegek köre kibővült a mozgásszervi betegekkel ben megkezdte működését 40 ágyon a külföldi betegeket ellátó osztály. Az így kialakított struktúra 687 ággyal 1991-ig működött ben a Népjóléti Miniszter 20 ággyal csökkentette a gyermekosztály ágyszámát ben további 199 ággyal csökkent az intézeti összes ágyszáma. A jelenlegi struktúra szerint a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben összesen 446 OEP által finanszírozott ágyon folyik gyógyító tevékenység, három telephelyen (Sopronban és két helyen, Balfon a Gyógyfürdőkórházban és a Gyógykastélyszállóban). A gyógyintézet természetes gyógy-tényezők felhasználásával, korszerű gyógyászati módszerek alkalmazásával a betegeket színvonalas ellátásban részesíti: szív- és érrendszeri, valamint neurológiai betegeket a soproni központi intézetben; reumás és egyéb mozgásszervi betegségben szenvedőket a balfi Gyógyfürdőkórházban; A fenti szakterületeken tudományos munkát is végez. Betegeket az ország egész területéről fogad az intézmény az esemény utáni korai (2-12 hét) és késői (3-6 hónap) konvaleszcens szakaszban, azaz a rehabilitáció II. fázisában. A III., krónikus fázisban a betegeket folyamatosan, életük végéig várja az Intézet a rehabilitációs kezelésre. A kezelés időtartama általában 3 hét, illetve speciális esetekben, mint a krónikusan szívelégtelen betegek programozott rehabilitációja esetén 4 hét. 4

5 Kiemelt rehabilitációs programok: Korai rehabilitáció bármilyen jellegű kardiovaszkuláris műtét, szívinfarktus, akut koronária szindróma, katéterterápiás beavatkozás, PCI, PTCA, PTA után; Szív vagy tüdő transzplantáció utáni rehabilitáció; Stabil klinikai állapotban levő krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek programozott rehabilitációja egyénre szabott monitorozott tréning programmal, a kezelés megkezdése előtt és után részletes állapotfelmérés szubjektív (kérdőívek) és objektív (non-invazív) vizsgálatok segítségével; Krónikus koronáriabetegségben szenvedő betegek egyénre szabott, programozott tréning programja; Rizikó tényezők mérséklésére irányuló program szívbetegeknek; Tervezett szívműtét előtti program a betegek fizikális és pszichés állapotának javítására. Az Intézet kapacitásait és betegforgalmi adatait a következő táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Intézet kapacitásait és betegforgalmi adatai Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet jelenlegi struktúrája, kapacitás és teljesítményjellemzői Fekvőbeteg-ellátás Ágyszám Telephely Távozott betegek száma 2010-ben 0864R0902 Intenzív Neurorehabilitáció 50 Sopron R4001 Kardiológiai Rehabilitáció I. 126 Sopron R4002 Intenzív Kardiológiai Rehabilitáció 110 Sopron R2203 Mozgásszervi Rehabilitáció 70 Balf R2204 Intenzív Mozgásszervi Rehabilitáció 90 Balf Összesen: Szakorvosi Nem szakorvosi Járóbeteg esetszám 2010-ben Neurológia 4 Sopron Reumatológia Ambulancia 10 Balf Oszteoporózis Ambulancia 20 Balf Kardiológia Szakambulancia 29 Sopron Labordiagnosztika 10 Sopron Röntgen diagnosztika, Sopron 7 Sopron Röntgen diagnosztika, Balf 5 Balf Ultrahang diagnosztika 8 Sopron Fizioterápia Sopron 12 Sopron Fizioterápia Balf 21 Balf Összesen: Forrás:OEP Járóbeteg-ellátás Heti óraszám Telephely 5

6 Kassza NYDOP-5.2.1/C-11 Az intézet évi főbb járóbeteg-ellátás forgalmi mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze, kiemelve a fejlesztéssel érintett szakrendeléseket. 2. táblázat: évi főbb járóbeteg-ellátás forgalmi mutatói Szervezeti egység / (db.) Szakma Átlagos heti rendelési óra szakorvosi nem szakorvosi Időszaki esetszám Pontszám az iődszakban Egy esetre jutó pont SRGY Egy órára jutó eset Országos J Általános neurológia ,47 J Reumatológia és fizioterápia ,71 J Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* ,80 J Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) ,12 3,32 J Általános röntgendiagnosztika ,30 J Általános röntgendiagnosztika ,87 J Ultrahang-diagnosztika ,90 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,84 5,43 J Általános fizioterápia-gyógytorna ,43 L Általános laboratóriumi diagnosztika ,08 Összesen ,15 Forrás:OEP A kapacitások kihasználtsága az országos átlagnak megfelelő. Mindkét járóbeteg-ellátási egység az Intézet soproni telephelyén található ben az ellátott járóbeteg esetszám a 2009-es évhez képest érdemben nem változott. Az ambuláns rehabilitációs program bővült, amely a gyógytorna esetszám jelentős emelkedését eredményezte. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben hagyományosan évtizedek óta működő fekvőbeteg kardiológiai rehabilitációs ellátás mellett 2008 óta folyik szervezett ambuláns kardiológiai rehabilitációs program. Sopron és környéke (kb lakost érintő) területéről érkeznek betegek. Döntően akut szíveseményt (miokardiális infarktus, koszorúér intervenció, szívoperáció, PM- beültetés) elszenvedett, stabil klinikai állapotú koszorúér betegek, krónikus szívelégtelenségben szenvedők, perifériás érbetegek, valamint nagy kardiovaszkuláris kockázattal bíró betegek számára biztosít multidiszciplináris, komplex rehabilitációs programot az intézet. A betegeknél a rehabilitációs program elindítása előtt kardiális állapotfelmérésre kerül sor, amely magában foglalja a kórtörténeti adatok felvételét, fizikális vizsgálatot, a szív teljesítményének felmérését és a funkcionális kapacitás meghatározását. Ezt követően rendszeres edzésprogram, témacentrikus beszélgetések, dietetikai tanácsadás, szervezett dohányzásról történő leszokást támogató program, pszichoterápia, relaxációs tréning, és az újraélesztési ismeretek gyakorlati oktatása szolgálja a primer és szekunder prevenciót. Az ambuláns forma számos beteg számára kedvezőbb, az otthoni életvitel folytatásának lehetősége, családtámogató erejének érzete miatt. Az edukációs programokon és az újraélesztési ismeretek oktatása során az Intézet várja a betegek 6

7 hozzátartozóit is, amely különösen fontos a hosszútávú életviteli változtatások megvalósításában, valamint az esetleges akut problémák elhárításának elsajátításában. Az elmúlt három évben megközelítőleg 200 beteg vett részt a programokban, tapasztalatok szerint ennek többszörösére lenne igény. Sopron és környékén élő szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint az érelmeszesedés tekintetében nagy kockázati csoportba tartozó cukorbetegek, halmozott rizikótényezőjű páciensek szívesen választják az ambuláns rehabilitációs formát, akár az intézeti rehabilitáció folytatásaként, akár önállóan. Az ambuláns rehabilitáció bővítésével az intézet fekvőbeteg kardiológiai rehabilitációjára várók sorát is csökkenteni lehetne. o Ellátott lakosságszám, esetszám, migrációs adatok bemutatása (ki hol veszi igénybe az adott szolgáltatást rehabilitációs szakmák és leggyakoribb BNO szerint). Szolgáltatási hiányok, szükségletek bemutatása. 7

8 A Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóit és kapacitásukat mutatja az alábbi táblázat. 3. táblázat: Nyugat-Dunántúl rehabilitációs fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik Győr-Moson Sopron Vas Zala Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház Győr Csorna Kapuvár Sopron Rehab. Gyógyint Összesen Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen Zala Megyei Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen Nyugat - Dunántúl Ország R 01 Belgyógyászat R 03 Traumatológia R 04 Szülészet-nőgyógy R 05 Csecsemő- és gyerm R 09 Neurológia R 18 Pszichiátria R 19 Tüdőgyógyászat R 22 Mozgászervi rehabilitáció R 27 Angiológia R 31 Gasztroenterológia R 40 Kardiológia R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria R 45 Addiktológia Összesen (NYD szakmái) Forrás: OEP Az intézet fekvő rehabilitációs ellátásának a hivatalos ellátási területe Sopron városának lakosa (forrás: ÁNTSZ), de valójában az ország minden részéből fogadnak betegeket. Ez utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy kapacitásai is ennek megfelelően alakultak, hiszen a megyei rehabilitációs ágyak 40%-a található itt, kardiológiai rehabilitációs ellátás területén pedig szinte kizárólagossággal bírnak, mivel a régióban is az intézeten kívül a Zala Megyei Kórház 45 ágyán folyik hasonló jellegű ellátás. A kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma a saját ellátási terület és különböző földrajzi egységek lakosára vetítve szakmánként kerültek megvizsgálásra, rámutatva a kapacitás relatív, lakosság arányos nagyságára (Forrás: OEP, 2010.). 8

9 # Szakma kód / név Sopron, Erzsébet Kórház 4. táblázat: Kórházak rehabilitációs fekvő szakmáinak ágyszáma Győr Győr-Moson Sopron ( lakos) Vas ( lakos) Zala ( lakos) Csorna Kapuvár Sopron Rehab. Gyógyint Összesen 2 Szombathely, VMMK Körmend Sárvár Összesen 2 Megyei Zala Kórház Mosonmagyaróvár Celldömölk Nagykanizsa Keszthely Hévíz Összesen 2 1. R 01 Belgyógyászat 5,6 1,3 3,7 (36 ágy) 4,1 2,0 9,1 2,8 2,5 1,3 2. R 03 Traumatológia 1,1 0,5 0,1 0,0 3. R 04 Szülészet-nőgyógy. 1 (20 ágy) 0,7 0,2 0,1 4. R 05 Csecsemő- és gyerm. 0,1 0,1 1,1 0,5 0,2 0,3 5. R 09 Neurológia 1 (50 ágy) 1,2 0,5 0,3 0,6 0,3 6. R 18 Pszichiátria 1 4,8 4,9 (105 ágy) 7,2 (70 ágy) (62 ágy) 4,9 4,2 2,9 3,7 5,6 4,2 7. R 19 Tüdőgyógyászat 0,5 0,5 0,1 0,8 8. R 22 Mozgászervi rehabilitáció 3,4 8,6 29,4 6,6 10,7 6,8 5,2 (225 ágy) 9,3 7,4 5,7 9. R 27 Angiológia 1 (115 ágy) 2,6 1,1 0,1 10. R 31 Gasztroenterológia 1 (28 ágy) 0,6 0,3 0,2 11. R 40 Kardiológia 1 (236 ágy) 5,2 2,3 1,5 2,7 1,6 12. R 41 Gyermek- és ifjúsági pszichiátria 1 (10 ágy) 0,2 0,1 0, R 45 Addiktológia 1 1,5 0,9 0,2 0,2 Összesen (NYD szakmái) 10,4 8,2 8,6 0,0 0,0 29,4 25,0 15,9 0,0 0,0 0,0 17,5 11,6 8,2 9,1 0,0 19,1 21,3 14,9 Nyugat - Dunántúl 2 Ország Forrás: OEP 1 Az intézmény(ek)nek nincs szinkronban a területi ellátási kötelezettség, a szakma szerinti ágyszám és a tény teljesítmény jelentés szakmája 2 Minden szakmára a megyei/régiós lakosság számával osztottuk a kapacitásokat A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet esetében ennek a mutatónak a bemutatása nem releváns, hiszen a hivatalos ellátási területre vetített adtok nagymértékű felülméretezett kapacitásokat mutatnának, amelyek nem tükrözik az Intézménynek az ellátásban betöltött valós helyzetét. Az intézet országos kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban betöltött szerepét jól jellemzi, hogy az ország összes kapacitása közül minden hetedik kardiológiai rehabilitációs ágy itt található! A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet által fejleszteni kívánt szakmákban a rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatókat és kapacitásukat mutatja az alábbi táblázat. 9

10 5. táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik # Szakma kód / név Győr-Moson Vas Zala Nyugat- Sopron, Ország Sopron, Moson- Sopron Szombat- Megyei Zala Dunántúl Erzsébet Győr magyar- Csorna Kapuvár Rehab. Állami Celldömölnizsa Kórház óvár Gyógyint VMMK összesen Kórház tórium Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) Általános fizioterápia-gyógytorna Összesen (Nyugat-Dunántúl szakmái) Nagyka- Összesen hely, Körmend Sárvár egyéb Összesen Megyei Keszthely Hévíz Összesen Szana- 709 Forrás: OEP Fontos megjegyezni, hogy a szakmakódos leválogatás miatt az 5700 Általános fizioterápia-gyógytorna kód alatt az intézmény összes ezen kód alatt működő kapacitása megjelenik. Az Intézmény a fejlesztéssel érintett járóbeteg kapacitások tekintetében a megyei óraszámok 6%-át fedi le. A kapacitások relatív nagyságát általában az ellátott lakosság arányában érdemes bemutatni ( lakosra jutó óraszám). Ezt a mutatót nem a Kórházra vizsgáljuk, hanem a földrajzi egységre (megye / régió / ország). Ennek alapvető oka az, hogy a járóbetegellátásban az adatfeldolgozás időszakában jelentős redundancia mutatkozik az egyes szolgáltatók ellátási területében. 6. táblázat: Rehabilitációs járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásaik # Szakma kód / név Győr-Moson Vas Zala Nyugat- Sopron, Ország Sopron, Moson- Szombat- Megyei Zala Dunántúl Állami Celldö- Nagyka- Erzsébet Győr magyar- Csorna Kapuvár Rehab. Összesen hely, Körmend Sárvár egyéb Összesen Megyei Keszthely Hévíz Összesen Szana- mölk nizsa Kórház óvár VMMK összesen Kórház Gyógyint tórium Általános kardiológia ,7 2,7 1,0 0,6 0,2 0,7 5,8 3,4 0,6 0,2 0,0 4,2 1,7 1,2 0,9 3,8 4,8 8,5 (szakorvosi szakképesítéssel) Általános fizioterápia-gyógytorna 2,0 9,5 3,2 1,5 0,7 17,0 2,8 2,0 4,8 6,8 6,8 10,7 10,1 Összesen (Nyugat-Dunántúl szakmái) 2,7 12,2 4,2 0,6 1,7 1,4 22,8 6,2 0,6 0,2 2,0 9,0 1,7 1,2 0,9 6,8 10,6 15,5 18,7 Forrás: OEP A lakosra jutó heti óraszámok tekintetében az Intézet kapacitásai jellemzően kisebbek, elmaradnak a lakosságszámra vetített óraszámok a szokásosnál. 10

11 Az intézetnek a szubrégióban, a megyében betöltött szerepének súlyát jól mutatja a beteg migráció aránya, azaz hogy az ellátási területéhez tartozó lakosok milyen arányban veszik igénybe szakellátásait, vagy éppen más kórházakét, illetve ennek fordítottja, hogy a területi ellátási kötelezettség alá nem eső térségek lakosai milyen arányban érkeznek az Intézetbe (2010-es év). A bevándorolt eseten az ún. ellátási területen kívül lakó betegek ellátása értendő, míg elvándorláson az, amikor az Intézet ellátási területéhez tartozó beteg más szolgáltatót keres fel. Az elvándorlásnak több oka is lehet, amelyek közül kettő emelhető ki: az egészségügyi ellátás progresszívebb szintjén részesül gyógyító ellátásban a beteg, a beteg egyéb speciális helyzete / igénye miatt nem helyben kerül ellátásra (pl. földrajz, szabad orvosválasztás). 11

12 Sopron Rehabilitációs Gyógyintézet Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Kardiológi a Rehabilitá ció Neurológi a Ellátó Intézet Szakmakód Szakma név Vas Zala Bács-Kiskun Baranya Budapest Csongrád Hajdú-Bihar Heves Győr-Moson- Sopron Komárom- Esztergom Pest Tolna Veszprém Összesen NYDOP-5.2.1/C-11 Mivel a TEK szintű elemzés nem adna valós képet, így az intézetben ellátott betegek lakóhely szerinti bemutatására kerül sor. Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékeit mutatja a következő táblázat (fekvő rehabilitációs ellátás). 7. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti ápolási napok abszolút értékei Gyógyintézet Ellátó Intézet BNO megnevezés Agyi infarctus a cerebralis ütőerek rögösödése miatt Agyi infarctus a cerebralis art. k.m.n. elzáródása-szűkülete miatt Lumbago ischiassal Egyéb BNO-k összesen Neurológia Összesen Elsődleges coxarthrosis, kétoldali Elsődleges térdizületi arthrosis, kétoldali Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Egyéb BNO-k összesen Rehabilitáció Összesen Atheroscleroticus szívbetegség Idült ischaemiás szívbetegség, k.m.n Angina pectoris, k.m.n Egyéb BNO-k összesen Kardiológia Összesen Sopron, Áll.Szanatórium. Összesen Forrás: OEP 12

13 Soproni Rehab. Gyógyint. Sopron Rehab. Gyógyint Int_név Csop_kód Szakma_kód Szakma_név Győr-Moson-Sopron Vas Zala Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Veszprém Végösszeg NYDOP-5.2.1/C-11 Az ellátottak lakhelye szerinti járóbeteg esetszámok abszolút értékeit mutatja a következő táblázat (járóbeteg-ellátás). 8. táblázat: Az ellátottak lakhelye szerinti járóbeteg-ellátási esetszámok abszolút értékei Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) Összesen Általános fizioterápia-gyógytorna Összesen Sopron, Áll.Szanatórium. Összesen Forrás: OEP Összességében megállapítható, hogy bár az ápolási napok jelentős részét a megyei betegek produkálják, mégis inkább országos hatáskörről beszélhetünk: a neurológiai rehabilitáció esetében a megyei betegek aránya 63%, a régión kívülről érkező betegek az ápolási napok 23%-át produkálják, mozgásszervi rehabilitációnál esetében: megyei betegek 51%, régión kívüli arány 45% a kardiológiai rehabilitációnál: megyei betegek aránya 39%, régión kívüli arány 48%, a magas régión kívüli arány az Intézménynek az ország rehabilitációs ellátásában nyújtott vezető szerepét támasztja alá. A fejlesztésben érintett járóbeteg-ellátási kódokon ezzel szemben kifejezetten erős a megyei betegek dominanciája. 13

14 Rehabilitáció Neurológia Szakma kód Szakma név Ellátotti megye Győr, Petz Aladár Megyei Kh. Mosonmagyaróvár, Karolina Kh. Sopron Rehabilitációs Gyógyintézet Sopron, Áll.Szanatórium. Markusovszky Vas Megyei Kórház Hévíz,Szent A.Reumakh.GyF. KHT Nagykanizsa, V.Kh.Ri. Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Budapest Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Heves Komárom-Esztergom Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Veszprém Végösszeg NYDOP-5.2.1/C-11 A következő táblázat azt mutatja, hogy a fejlesztéssel érintett szakmakód alatt a megyei betegek ellátása hol (megye, intézmény) történt a különböző BNO kódokon (fekvő rehabilitációs ellátás, ápolási napok száma, 2010.). 9. táblázat: A fekvő rehabilitációs ellátás, ápolási napok száma (2010.) Győr-Moson-Sopron Vas Zala BNO megnevezés Győr- Moson- Sopron Összesen Vas Összesen Zala Összesen Csorna, Margit KH.- RI. Agyi infarctus a cerebralis ütőerek rögösödése miatt Győr-Moson- Agyi infarctus a cerebralis art. k.m.n. elzáródása-szűkülete miatt Sopron Lumbago ischiassal Egyéb BNO-k összesen Győr-Moson-Sopron Összesen Lumbago ischiassal Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Vas Agyi infarctus a cerebralis ütőerek rögösödése miatt Egyéb BNO-k összesen Vas Összesen Agyi infarctus, egyéb Zala A gerinccsatorna intervertebralis discus-okozta szűkülete Sclerosis multiplex Egyéb BNO-k összesen Zala Összesen Neurológia Összesen Elsődleges coxarthrosis, kétoldali Győr-Moson- Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Sopron Elsődleges térdizületi arthrosis, kétoldali Egyéb BNO-k összesen Győr-Moson-Sopron Összesen Agyi infarctus, egyéb Coxarthrosis, k.m.n Vas Egyéb spondylosis Egyéb BNO-k összesen Vas Összesen Egyéb spondylosis Zala Lumbalis és más intervertebrális discus rendell. radiculopathiával Üres BNO Egyéb BNO-k összesen Zala Összesen Rehabilitáció összesen Forrás: OEP 14

15 Szakma kód Szakma név Ellátotti megye Csorna, Margit KH.- RI. Győr, Petz Aladár Megyei Kh. Kapuvár, Lumniczer S. Kh.- Ri. Mosonmagyaróvár, Karolina Kh. Sopron, Áll.Szanatórium. Sopron Rehabilitációs Gyógyintézet Sopron, V.Kh.Ri. Celldömölk, Kemenesaljai Kh. Körmend, Dr.Batthyányi Kh. KFT Markusovszky Vas Megyei Kórház Egyéb intézetek Büki Gyógyfürdo Rt. VASVÁR Hévíz,Szent A.Reumakh.GyF. KHT Keszthely, V.Kh.Ri. Nagykanizsa, V.Kh.Ri. Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Veszprém NYDOP-5.2.1/C-11 A következő táblázat azt mutatja, hogy a fejlesztéssel érintett szakmakód alatt a megyei betegek ellátása hol (megye, intézmény) történt a fejlesztéssel érintett szakakódokon (járóbeteg-ellátás, esetszám, 2010.). 10. táblázat: A járóbeteg-ellátás, esetszám (2010.) Győr-Moson-Sopron Vas Zala Győr- Moson- Sopron Összes en Vas Összes en Zala Összes en Összesen Általános kardiológia Győr-Moson-Sopron (szakorvosi Vas szakképesítéssel) Zala Összesen Győr-Moson-Sopron Általános 5700 Vas fizioterápia-gyógytorna Zala Összesen Forrás: OEP Megállapítások: A megyei betegek rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásában kisebb szerepe van, ez a feladat jobban megoszlik a megyei intézmények között. A jó ellátottságra utal azonban, hogy a megyei betegek alig 10% részesül a régión kívüli ellátásban. A járóbeteg-ellátásban hasonló a helyzet, a megyei betegek széles körű ellátásban részesülnek a fejlesztésben érintett szakmákban a számos megyei ellátónál. 15

16 o A fejlesztendő épület jelenlegi állapotának bemutatása (az épület állaga, funkcionális hiányosságok, helykihasználás, közművek, stb.). Az épület fejlesztésének indokoltsága. A jelenlegi szabadon álló épület az előző évszázad derekán létesült, alagsor+földszint+három emelet szintszámmal, nagy nyílású, a hosszfallal párhuzamos cserép héjalású nyeregtetővel, falazott, illetve monolit vázas függőleges teherviselő szerkezetekkel, vasbeton térlefedéssel. Az áttervezés helyén két szint magasságú előadóterem áll, amit jelenleg tornacsarnokként használnak. Lefedése napozóteraszként funkcionáló lapostető. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet tisztán rehabilitációs profilú intézmény, amely soproni központi telephelyén túlnyomó részt kardiológiai rehabilitációs ágyakkal rendelkezik. A jelenleg végzett fekvőbeteg és ambuláns járóbeteg rehabilitációhoz kapcsolódó tornateremben végzett gyógytorna ellátást, központi telephelyén csak kompromisszumos megoldás révén tudja biztosítani, mivel az intézmény nagy előadóterme többfunkciós formában került átalakításra, egyrészt helyet ad az edző gépeknek, tornatermi eszközöknek, amely egy kevésbé praktikus mobil fallal vannak elválasztva a kongresszusi előadó teremtől, amely elválasztó elemeken kerültek elhelyezésre a bordásfalak. Az előadóterem ülőszékeit hét közben, a torna idejére fel kell pakolni a színpadi részre, így igazából egyik funkciót sem tudják zavartalanul használni. Ezt a méltatlan és funkciójában keveredett szükséghelyzetet szeretné az intézet a jelen fejlesztés eredményeként megszűntetni, a rehabilitációs ellátás számára biztosított korszerű, új tornaterem és a hozzá kapcsolható rehabilitációs munkában elengedhetetlen helyiségek kialakításával. o Tárgyi feltételek jellemzőinek bemutatása (gép-műszer, bútorzat állapota, ebből fakadó problémák, korszerűség, életkor, amortizáció mértéke). Az utóbbi 5 év beruházásai. A fejlesztésre pályázó ambuláns kardiológiai rehabilitációs ellátóhelyen az utóbbi öt évben nem volt fejlesztés. 16

17 11. táblázat: Jelenlegi gép-műszer lista Jelenlegi gép-műszer lista (osztályonként) Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Osztály OEP kódja és megnevezése 0864R4001 Kardiológiai Rehabilitáció I. Műszerek tételes felsorolása ( Ft egyedi érték feletti) törvényi előírás szerinti szükséges db szám meglévő db szám könyv szerinti nettó érték telepítési, beszerzési év életkor EKG KÉSZÜLÉK MICROSMART EKG ER-65 STYLUS 6 CSATORNÁS EKG 3 CSAT. AUTOMATIKUS REMCO DELTA EKG KÉSZÜLÉK EKG KÉSZÜLÉK ELI EKG MAC PC-ALF-XA DEFIBRILLÁTOR CARDIOSERV DEFIBRILLÁTOR CARDIOSERV INFUZIOS PUMPA MODUS 1 P INFUZIOS PUMPA PERFUSOR COMPACT INFUZIOS PUMPA PERFUSOR COMPACT INFUZIOS PUMPA PERFUSOR COMPACT ÖRZŐMONITOR HEWLETT PACKARD ÖRZŐMONITOR M3046A AGILENT ÖRZŐMONITOR PHILIPS M3046A M UH DIAGN.BERENDEZÉS 128XP- 4M PACEMAKER MONITOR HPM SEBÉSZETI SZÍVÓ HIDROVAC IV KÖTÖZŐKOCSI RM DOPPLER BIDOP ES-100 VII SPIROMÉTER PDD-301/S ANTIDECUBITUS KÉSZLET D70 DOOVE MEDICAL FÉNYTERÁPIÁS KÉSZÜLÉK BIOPTRON PRO LÉGTERÁPIÁS KÉSZÜLÉK PWC SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA SZEKRÉNY GYÓGYSZERTÁROLÁSRA NŐVÉRHÍVÓ RENDSZER VETÍTŐVÁSZON ÁLMENNYEZETI, TÁVIRÁNYÍTÓVAL ÖSSZESEN

18 Jelenlegi gép-műszer lista (osztályonként) Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Osztály OEP kódja és megnevezése Kardiológia Szakambulancia Műszerek tételes felsorolása ( Ft egyedi érték feletti) törvényi előírás szerinti szükséges db szám meglévő db szám könyv szerinti nettó érték telepítési, beszerzési év EKG CARDIOGNOST EK EKG KÉSZÜLÉK MAC ÖRZŐMONITOR HP DEFIBRILLÁTOR SCP UH SZÍVVIZSGÁLÓ ACUSON CYPRESS BOKA-KAR-INDEX MÉRŐ MŰSZER BOSO ABI KARTONTÁROLÓ SZEKRÉNY 3 RÉSZES KLÍMA SPLIT DESIGN-AIR ÖSSZESEN életkor eszközök listája_sopron rehab.xls 1. munkalap o A jelenlegi informatikai rendszer bemutatása (hardware, medikai rendszerek, informatikai alapinfrastruktúra jelenlegi állapota, hiányosságai, stb.) Az utóbbi 5 év beruházásai, illetve fejlesztései. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet két telephelyén (Sopron és Balf) CAT-5-ös 100Mb/s-os belső hálózat van kialakítva. A telephelyek között 10Mb/s-os szimmetrikus kapcsolat van kiépítve, amelyből 6Mb/s használható adatforgalomra. A gazdasági rendszer tekintetében megvalósult az online állandó adatkapcsolat, a két telephely egy központi szerveren dolgozik. A Computrend cég EcoSTAT integrált gazdasági rendszerét használjuk. A program egy DELL PowerEdge SC440 típusú szerveren fut, az operációs rendszer Fedora Linux, az adatbáziskezelő ORACLE. A medikai rendszer két külön szerveren működik. A központi soproni telephelyen egy Novell 4.11 hálózati operációs rendszert futtató IBM IntelliStation Z Pro szerver szolgálja ki a klienseket, Balfon a Compaq Proliant ML-350 szerveren Novell 6.0 fut. Sopronban 50, Balfon 20 felhasználó kapcsolódhat egy időben a szerverekhez. A két telephely online integrációja a magas sávszélesség igény és a Novel 4.11 IPX protokollja miatt nem valósulhatott meg. Medikai rendszere saját fejlesztésű, DOS-os. Főbb funkciói az alábbiak: fekvőbeteg modul; iktatás, előjegyzés, betegfelvétel, kórlap írás, diagnosztikai eredmények átemelése, zárójelentés készítés; 18

19 járóbeteg/diagnosztikai modul (vizsgálatok előjegyzése, leletek rögzítése, nyomtatása); labor modul; diszpécser modul (fizioterápiás kezelések beosztása). Az intézet elektronikus vényírásra a tanúsított Novsoft vényíró programot használja. Gyógyszergazdálkodási rendszere a HC Pointer Kft. által fejlesztett PharmagicWin. Az egészségügyi és gazdasági szerverekhez összesen 128 munkaállomás kapcsolódik, túlnyomórészt WindowsXP operációs rendszerrel (90%). Az intézet a jövőben egy integrált medikai rendszer vásárlását és bevezetését tervezi. Az elmúlt öt év informatikai jellegű beruházásait az alábbi táblázat foglalja össze: 12. táblázat: Az elmúlt öt év informatikai jellegű beruházásai Beruházás Beruházás Beruházás ideje Beruházás leírása összege pénzügyi forrása (évszám) e Ft 2006 Számítógépek, szünetmentesek, Novell Smallbusines vásárlása saját forrás MsOffice szoftverek, számítógépek, e Ft 2007 notebookok, projektorok, monitorok, saját forrás nyomtatók vásárlása e Ft 2008 EcoSTAT integrált gazdasági rendszer bevezetése, számítógépek, notebookok, monitorok, saját forrás nyomtatók, szünetmentesek vásárlása, informatikai hálózat fejlesztése e Ft 2009 Számítógépek, monitorok, nyomtatók, projektor vásárlása saját forrás 278 e Ft 2010 Monitorok, nyomtatók vásárlása saját forrás o Új építés esetén: a fejlesztés szükségességének alátámasztása, miért nem alakítható át, újítható fel, használható a jelenlegi épület. Az új építés költséghatékonyságának bemutatása. Nem releváns. 19

20 o A fejleszteni kívánt intézmény, illetve a fejlesztendő rehabilitációs ellátási terület gazdálkodásának, gazdasági helyzetének bemutatása. Az intézet évi eredményei az Finanszírozás pénzügyi hatásai melléklet 5b táblázattal egyező módon, azzal azonos értékben és egyeztethető szerkezetben az alábbiakban kerülnek bemutatásra. 13. táblázat: Az Intézet évi eredményei naptári év Intézmény összes - ebből fejlesztéssel érintett területek OEP teljesítmény finanszírozási bevétel B e v é t e l e k OEP egyéb bevétel Saját bevétel Működési támogatások Egyéb forrás Ingatlan, eszközhasznosítás bevétele Összesen K ö l t s é g e k Személyi jellegű ráfordítások Közvetlen anyagköltségek Igénybevett szolgáltatások Összesen Egyenleg A táblázatból látható, hogy az intézet működési eredménye jelentősen pozitív értéket mutat. Gazdálkodási egyensúlyát 2010-ben is sikeresen megőrizte, likviditási helyzete kedvező. A fejlesztéssel érintett szervezeti egységek eredményét közvetlen és közvetett költségeit az intézet a főkönyvi könyvelés alapján töltötte ki. A közvetlen költségeket az adott osztály 7. számlaosztálybeli számlája (vagy számlái) alapján számolják ki. A közvetett költségek értékeit az adott számlákra ráosztott 6. számlák értékeként írták a táblázatba. Mivel a járóbeteg-ellátási egységek a fekvő rehabilitációs osztállyal integráltan működnek, így a pályázati kiírás sablonjához alkalmazkodva a költségek megosztásra kerültek a járó és fekvőbeteg-ellátás között. A fejlesztéssel érintett járóbeteg-ellátás eredménye csekély mértékben ugyan, de pozitív, amely biztosítékot ad arra, hogy gazdasági szempontból a fejlesztést követően is eredményesen működtethetőek, fenntarthatóak a kapacitások. 20

21 o Jelenlegi személyi feltételek bemutatása (mennyiség, képzettségi jellemzők, munkamegosztás hatékonysága, továbbképzések, stb.). Az intézet 30 orvosa, 58 szakvizsgával rendelkezik, ezek közül 14 szakvizsga a rehabilitáció, illetve mozgásszervi rehabilitáció területéről van, ami az Intézet fő profilja. További 6 orvos végzi a rehabilitációs szakvizsgához szükséges tanfolyamokat, szakmai gyakorlatokat. Belgyógyász szakvizsgával 14 fő, kardiológus szakvizsgával 9 fő, neurológus szakvizsgával 7 fő, reumatológia-fiziotherápia szakvizsgával 5 fő rendelkezik. A rehabilitációs tevékenységhez szükséges terapaeuta létszám rendelkezésre áll. 30 fő gyógytornász, 10 fő fiziotherápiás asszisztens, dietetikusok, pszichológusok, szociális munkások, szociálpedagógusok, kardiológiai szakasszisztensek segítik a szakorvosokat a betegek rehabilitációjában. A rehabilitációs munkát 63 fő ápolónő segíti, valamennyi ápolónő szakképzett, 15 fő általános ápolói, 23 fő szakápolói, 15 fő emelt szintű OKJ-s ápolói, 10 fő pedig diplomás ápolói végzettséggel rendelkezik. o Jelenlegi szakmai együttműködések, partneri viszonyok bemutatása. Az alábbi ábra az intézet jelenlegi horizontális és vertikális, tudományos, valamint civil, egyházi, karitatív, szektoron kívüli (foglakoztatás, szociális, önkormányzati, háziorvosi, házi ápolási szervezetek, stb.) együttműködéseit mutatja be. Az ábrán jelzett intézményekkel és szervezettekkel az eddigi hatékony és eredményes együttműködést a pályázó a megvalósítás során és azt követően is fent kívánja tartani. 21

22 1. ábra: Jelenlegi szakmai együttműködések Megyei szintű együttműködés: A betegek többsége a megye aktív osztályairól és szakrendeléseiről érkezik, így jelentős részben a megyei kórház rehabilitációs intézményeként funkcionál. A betegutak, a progresszivitás, az egységes akut és rehabilitációs szakmai standardok szerinti betegellátás szempontrendszere a jövőben mindenképpen indokolja és kiemeli a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház funkcionális együttműködésének kihangsúlyozását. Országos egészségügyi ellátó-hálózattal való együttműködés: Módszertani szempontból elengedhetetlenül fontos és a gyakorlatban bejáratott, jó az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel történő együttműködés annak érdekében, hogy a megfogalmazott standardok, protokollok szerint történjék a rehabilitációs ellátás, a kor szakmai és technikai változásaihoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodva. E helyen fontos megemlíteni a speciális és komplex rehabilitációt igénylő szakágak tekintetében a korábban már megindokolt, nagytérségeken átívelő fenntartandó kapcsolatokat a Semmelweis Egyetemmel és az Országos Kardiológiai Intézettel. 22

23 A NEFMI háttérintézményeivel (OTH, ONI, GYEMSZI), a szakmai szakfelügyeleti rendszerrel, az egészségbiztosítás szerveivel és a felügyeleti szervvel, a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal a fenti célok elérése érdekében szoros, operatív munkaviszony kialakítására törekszik az intézet. 2. A projekt céljainak, célcsoportjának bemutatása 2.1. Célkitűzés Az ambuláns kardiológiai rehabilitáció fejlesztésének szakmai programja Hazánkban a kardiovaszkuláris betegségek vezető haláloknak számítanak. Még napjainkban is a halálozások több mint fele a szív- és érrendszer betegségei miatt következik be. Az akut kardiológiai ellátás az utóbbi évtizedben jelentős fejlődésen ment át a koronária őrzők bevezetése, a reperfúziós technikák általánossá válása és a korszerű gyógyszeres kezelés elterjedése következtében. Ennek hatására jelentősen csökkent a heveny infarktushalálozás, azonban hosszú távú eredmény csak a szekunder, illetve tercier prevenció alkalmazásával, rehabilitációs tevékenységgel érhető el. A kardiológiai rehabilitáció (járó, fekvő) azon tevékenységek összessége, amelyek előnyösen befolyásolják a szívbetegségek prognózisát, valamint biztosítják a beteg számára a lehető legjobb fizikális, mentális és társadalmi jólétet, úgy hogy a beteg saját erőfeszítésével visszaszerezze helyét a társadalmi életben. A kardiológiai rehabilitáció nem az orvosi kezelés elkülönített formája, hanem annak integráns része. Az ambuláns kardiológiai rehabilitációval az Intézet igyekszik csökkenteni a hirtelen halál kockázatát, a kardiológiai morbiditást, a társadalomban való részvétet csökkentő tüneteket (angina, nehézlégzés) és fokozatosan, egyénre szabottan növelni a fizikai terhelhetőséget. Cél az, hogy a beteg önbizalmát visszanyerje, szorongás és depressziómentesen élhesse életét, megtanulja a stresszhelyzetekhez való adaptáció módszereit. Nemzetgazdasági szempontból nem elhanyagolható cél, hogy mihamarabb megtörténjen a munkába való visszatérés, a független tevékenység végzése és az önellátás. A fenti kezelésekkel csökkenthető a közvetlen orvosi költségek, a gyógyszerköltségek és az aktív kórházi igény. Ambuláns kardiológiai rehabilitáció leggyakrabban az alábbi betegségcsoportok esetén jön szóba: akut miokardiális infarktus, angina pektorisz, koszorúér műtét, PTCA, PCI eszközös beavatkozás, kardiomiopátiák, szívbillentyű betegségek-, illetve ezek operációja utáni állapotok, időskori szívbetegségek, halmozott kardiovaszkuláris rizikóval járó multimorbid betegek csoportja szívelégtelenséggel, illetve anélkül. A kardiológiai rehabilitáció nélkülözhetetlen eleme a szív és érrendszeri betegek ellátásának, gondozásának; ennek elsődleges célja a kardiovaszkuláris betegségben szenvedőknél a kórfolyamat progressziójának megállítása, illetve lassítása, a fogyatékosságot okozó komplikációk kivédése. A kardiológiai rehabilitáció specifikus 23

24 prevenciós célja a betegség hátterében álló kockázati tényezők befolyásolása pszichoedukációs, életmód tanácsadási módszerekkel. Számos nemzetközi kutatás igazolta, hogy a kardiológiai rehabilitációs gyógykezelésben résztvevő betegek életkilátásai javulnak, ritkábban szorulnak kórházi ápolásra, javul az életminőségük, fizikai edzettségük, lelki állapotuk. A rehabilitáció eredményesen csak multidiszciplináris csoportmunka formájában végezhető, amelyben speciálisan képzett személyzet biztosítja a betegek korszerű ellátását. Annak ellenére, hogy heveny szíveseményt követően minden betegnek elérhetővé kellene tenni a strukturált, interdiszciplináris rehabilitációs programot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felmérései alapján, ma Magyarországon a rászorulók mindössze egyharmada vesz részt kardiológiai rehabilitációban. Hazánkban hagyományosan a fekvőbeteg kardiológiai rehabilitáció terjedt el, amely nem minden érintett beteg számára hozzáférhető. Előreláthatólag az akut kardiológiai ellátás fejlődésével, a várható élettartam növekedésével párhuzamosan a rehabilitációs igény tovább nő. Az igen alacsony részvételi arány nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munkaképes korúak rokkantosítási aránya Magyarországon a legmagasabb az Unióban. Hazánkban ambuláns kardiológiai rehabilitációs programban jelenleg a rászoruló betegek mindössze 5%-a vesz részt! Jól működő, strukturált ambuláns rehabilitációs program olyan helyen képzelhető el, ahol adottak a tárgyi feltételek, az akut ellátást és rehabilitációs programot biztosító eszközös háttér- valamint a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező multidiszciplináris team tagok (kardiológiai rehabilitációs szakorvos, gyógytornász, dietetikus, pszichológus, rehabilitációban jártas, szakképzett ápoló, gyógyszerész, szociális munkatárs). Ahhoz, hogy a kardiológiai rehabilitáció összes alapelemét magába foglalja az ambuláns program, legalább 6 12 hétig kell tartania. A hosszabb távú programok a felmérések alapján hatékonyabbnak bizonyulnak. Az ambuláns forma számos beteg számára kedvezőbb, az otthoni életvitel folytatásának lehetősége, a család támogató erejének érzete miatt. Az edukációs programokon és az újraélesztési ismeretek oktatása az Intézetben várja a betegek hozzátartozóit is, amely különösen fontos a hosszútávú életviteli változtatások megvalósításában, valamint az esetleges akut problémák elhárításának elsajátításában. Az elmúlt három évben megközelítőleg 200 beteg vett részt ilyen programokban. Tapasztalatok szerint ennek többszörösére lenne igény. A Sopronban és környékén élő szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, az érelmeszesedés tekintetében nagy kockázati csoportba tartozó cukorbetegek, a halmozott rizikótényezőjű páciensek szívesen választják az ambuláns rehabilitációs formát, akár az intézeti rehabilitáció folytatásaként, akár önállóan. Az ambuláns rehabilitáció bővítésével az intézet fekvőbeteg kardiológiai rehabilitációjára várók sorát is csökkenteni lehetne. 24

25 A célkitűzések közé tartozik az akut kardiológiai események aktív osztályon történő ellátása után az általános állapotuk és lakhelyük, szociális körülményeik alapján az arra alkalmas betegek korai ambuláns kardiológiai rehabilitációs programba való felvétele. Ezt a területen, az ellátási vonzáskörben működő aktív osztályok szándéknyilatkozatukkal támogatják Célcsoport/ok bemutatása A projekt közvetlen célcsoportját Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet területi ellátási kötelezettségét jelentő Sopron és környéke (kb lakost érintő) területéről érkező betegek jelentik. Döntően akut szíveseményt (miokardiális infarktus, koszorúér intervenció, szívoperáció, PM beültetés) elszenvedett, stabil klinikai állapotú koszorúér betegek, krónikus szívelégtelenségben szenvedők, perifériás érbetegek, valamint nagy kardiovaszkuláris kockázattal bíró betegek számára biztosít multidiszciplináris, komplex rehabilitációs programot az Intézet. Kiemelten fontos célcsoportot képez az ellátási területen élő olyan betegek, akik az akut kardiális esemény aktív fekvőbeteg ellátásán túlvannak és akik a korai ambuláns rehabilitációs formát állapotuknál fogva vállalhatják, szociális és családi környezetük ezt lehetővé teszi. Ennek a speciális és nagyon fontos célcsoportnak a minél hatékonyabb elérése, a korai rehabilitáció arányának emelése a jelen javaslat egyik fő szakmai célkitűzése. Elérésükért a közvetlen környezet aktív osztályaival együttműködési szándéknyilatkozatot kötünk. Az ambuláns rehabilitációs formát, akár az intézeti rehabilitáció folytatásaként, akár önállóan választó Sopron és környékén élő szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint az érelmeszesedés tekintetében nagy kockázati csoportba tartozó cukorbetegek, halmozott rizikótényezőjű páciensek szintén a projekt közvetlen célcsoportját jelentik. A kardiológiai rehabilitáció területén dolgozó, abban együttműködő civil- és betegszervezetek, a szakellátási és alapellátási rendszer dolgozói, a jelenlegi együttműködések fejezetben, valamint a tervezett rehabilitációs együttműködések fejezetben felsorolt, bemutatott, a rehabilitáció területén aktív hivatalok, szervezetek munkatársai, illetve célcsoportjai, ügyfelei, tagsága a fejlesztés megvalósítása során közvetett célcsoportot jelentenek. 25

26 3. A projekt eredményeként megvalósuló rehabilitációs szolgáltatói tevékenység leírása o A szakmai struktúrához szükséges infrastrukturális (épület) feltételek biztosításának bemutatása. Építészeti jellemzők bemutatása, indoklása a szakmai elvárások és költséghatékonyság alapján. Az ambuláns kardiológiai rehabilitációt segítő tornaterem kialakítását indokló szakmai érvek: A jelenleg végzett fekvőbeteg és ambuláns járóbeteg rehabilitációhoz kapcsolódó tornateremben végzett gyógytorna ellátást a központi telephelyen csak kompromisszumos megoldás révén tudja biztosítani az Intézet. Az Intézet nagy előadóterme többfunkciós formában került átalakításra, egyrészt helyet ad az edző gépeknek, tornatermi eszközöknek, amely egy kevésbé praktikus mobil fallal van elválasztva a kongresszusi előadó teremtől, amely elválasztó elemeken kerültek elhelyezésre a bordásfalak. Az előadóterem ülőszékeit hét közben, a torna idejére fel kell pakolni a színpadi részre, így igazából egyik funkció sem használható zavartalanul. Ez a méltatlan és funkciójában keveredett szükséghelyzet kerül megszüntetésre a rehabilitációs ellátás számára biztosított korszerű, új tornaterem, és a hozzá kapcsolható rehabilitációs munkában elengedhetetlen helyiségek kialakításával. Az ambuláns kardiológiai rehabilitáció keretében végzett gyógytorna foglalkozások során hangsúlyos szerepet kapnak a csoportos foglalkozások, amelyek nagyobb helyigénnyel járnak. Míg a mozgásszervi rehabilitáció során a megromlott mozgásfunkciót javító egyéni, személyre szabott gyógytornának van nagyobb szerepe, amelyeket kisebb tornateremben, tréning, illetve foglalkoztató szobákban, betegágy mellett el lehet végezni, addig a kardiológiai rehabilitáció során a terhelhetőséget fokozatosan biztosítani tudó, erőnlétet fejlesztő, kondicionáló mozgásformáknak van szerepe, amelyet eszközös módon, illetve csoportos gyógytorna foglalkozások alkalmával lehet biztosítani, amelyek nagyobb helyigényűek. A kardiológiai rehabilitációs tréningprogram nagy helyigényét elsősorban a szívbetegek körében alkalmazott mozgásformák indokolják. Az infarktuson, illetve koszorúér intervención átesett betegek gimnasztikai jellegű, nagy amplitúdójú, ritmikus gyakorlatokat végeznek csoportos torna keretében. A fejlesztéssel a betegek fizikai aktivitását pozitív irányba lehet befolyásolni, teljesítőképességüket fokozni, a tüneteket csökkenteni. A szívműtéten, eszközös beavatkozásokon átesett páciensek is hasonlóan dinamikus gyógytornát végeznek, keringésjavító, légző- és lazítógyakorlatokkal kiegészítve, főként a légzésfunkció és az erőnlét javítása érdekében. Mindkét esetben csoportos torna keretében zajlanak a tornák különböző játékformákkal kombinálva. 26

27 A társadalomba való biztonságos visszailleszkedést, a különböző fokozatú egyéni és csoportos gyógytornát követően az ahhoz kapcsolódó társas mozgásformák játékos gyakorlása segíti a leginkább. Így továbbra is biztosított a lehetőség a kosárlabdázáshoz, tollaslabdázáshoz és röplabdázáshoz, amelyek nagy teret igényelnek. Az asztalitenisz is hasznos kiegészítője lehet a fizikai tréningprogramnak. A kardiológiai rehabilitációban közkedvelt táncterápiát is alkalmazza a pályázó, amely nem csak a fizikai jólétre, hanem a pszichés állapotra is jótékony hatást gyakorol. A súlyosabb klinikai állapotban lévő krónikus szívelégtelenségben szenvedők biztonságos, kontrollált mozgáskezelése számítógép-vezérelt, ellenőrzött tréning kerékpár segítségével valósul meg. A hatékonyság fokozása érdekében a mozgáskezelés párhuzamosan, több kerékpár együttes működtetésével végezhető. Fontos érv a tornaterem nagyságát illetően az egyre növekvő csoportlétszám. A csoportos mozgásterápiát optimális esetben fővel végezhetik a gyógytornász kollégák. Az ambuláns kardiológiai rehabilitációt segítő egyéni és csoportos foglalkoztató helyiség kialakításának szakmai indoklása: A gyógytorna program mellett ajánlott egyéni és csoportos relaxációs tréningek, foglalkoztatások számára is tágas, csendes, jól elkülöníthető teremre van szükség, ahol a nyugalom, a megfelelő koncentráció lehetősége biztosított. A foglalkoztató terápia során a fizikai és pszichikai kondíciók (funkció zavarok, problémák, károsodások, stb.) kezelését specifikusan kiválasztott és megszervezett tevékenységeken keresztül érik el abból a célból, hogy segítsenek a betegeknek elérni a legmagasabb szintű kondíciót, funkciót, a függetlenséget és az önállóságot. Az egyén személyes szociális, kulturális és gazdasági környezetében való újra megjelenéshez szükséges azokat a tevékenységeket begyakorolni, amelyek a mindennapi élethez, önellátáshoz, a munkához, szabadidős tevékenységek végzéséhez segítenek hozzá. Orvosi rehabilitációs szempontból a hangsúly itt a tevékenységen, annak begyakorlásán van. Ezen foglalkoztatás során olyan célirányos tevékenységeket végeznek, amelyet a beteg aktívan felhasználhat és beépíthet életvitelébe, mindennapi tevékenységeibe, segítve az aktivitásban jelentkező zavarok megelőzését, és csökkentését. A kiválasztandó terápia a beteg otthoni környezetéhez, életviteléhez igazodik, amelyet a terápiás terv személyre szabott elkészítésénél határoznak meg a szakértők. A fenti célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges egy egyéni és csoportos terápia végzésére alkalmas nyugodt, elkülönített hely, amely jelenleg nem áll rendelkezésre, és amelyet a fejlesztés előirányoz. 27

28 Az ambuláns kardiológiai rehabilitációs munkában a klasszikus foglalkoztatásokon belül kiemelt jelentőségű az önellátás mindennapi tevékenységek fejlesztése, a funkcionális és közösségi mobilitást elősegítő tevékenységek fejlesztése, a szabadidős és a kommunikációs lehetőségek fejlesztése és az egészségnevelés. Ezen munka alkalmával a foglalkozásvezető szakmai kompetenciájával aktivál, motivál, biztatást ad, informál, és gyógyít. A foglalkoztatás lehet egyénre szabott, azonban ha a tevékenység közösségi jellegű, akkor csoportos foglalkoztatás. Ezzel fejlődhet a betegek szociális interakciós készsége, csoportos szerepe, szociális motiváltságuk. A megcélzott fejlesztéssel a rehabilitáció során alkalmazott foglalkoztató kezeléseket a kor szakmai színvonalán tudja biztosítani a kórház a betegei számára. Az ambuláns kardiológiai rehabilitációt segítő pszichoedukációs szoba kialakításának szakmai indoklása: A rehabilitációs folyamatban jelentős szerepe van az adott társadalmi környezetnek, a rehabilitálandó személynek, és a köztük lévő interakcióknak. A rehabilitációs munka során a pszichológia nem a beteg testrészére, vagy önmagában a pszichéjére kíván hatni, hanem a családban, társadalomban élő egész emberre, sok esetben a külső szereplőket is bevonva a munkába. További cél az, hogy a rehabilitáció során elérjük, vagy megőrizzük a beteg korábbi testi, lelki, szociális teljesítőképességét, maximális függetlenségét, optimális életminőségét. A terápiás team-ből a pszichológus egyénre szabottan alakítja ki azt a terápiás tervet, amit az adott időszakban szisztematikusan megvalósít. A pszichológus és a beteg kapcsolata kiemelten bizalmi jellegű, ezért a munka során a megfelelő munkafeltételeket biztosítani szükséges. A terápiához szükséges nyugodt légkört nem lehet a többágyas kórteremben, vagy a zajos járóbeteg ambulancián megteremteni, ezért szükséges egy pszichoterápiás munkához alkalmas pszichoedukációs szoba kialakítása. A rehabilitációs folyamat során - a külső kapcsolatok támogatása érdekében - többször szükséges a beteg családjának bevonása is, erre nem csak a betegnek, hanem a családnak is nagy szüksége lehet. A kardiológiai betegségek egy része a beteg egész további életére hatással van, a beteget és hozzátartozóját sokszor fizikailag megterheltség, reményvesztettség, érzelmileg kiégettség, a betegség miatt fluktuáló lelki regresszió jellemzi, sokszor halálfélelem, aggodalmaskodás, szorongás, depresszió, segítség nélküliség érzése tarkítja a képet. Ezek miatt fokozott lelki érzékenység, tagadás, elkerülés, projekció, rossz közérzet jellemzi a beteget, amely problémákat a rehabilitációs munka során igyekeznek megoldani a kórház szakemberei. Megtanítják a beteget a betegséggel való megküzdésre, az esetlegesen tartósan megváltozott egészségi állapot elfogadására, feldolgozására, és az új helyzethez történő alkalmazkodásra. E tünetek többsége nem egyik napról a másikra alakul ki, ezért türelmes, hosszabb ideig tartó kezelésekre van szüksége mind az egyénnek, mind a családtagoknak. Ezekhez a 28

29 találkozásokhoz és ülésekhez szintén nagy segítséget jelent a fenti helyiség kialakítása. Nagyon fontos a szakértői munka során, hogy a rehabilitációs intézmény pszichológiai légköre optimális legyen a gyógyuláshoz, szabadon áramló, mindent átható érzelmi klímát biztosítása a betegeknek. A kiegyensúlyozott, biztonságos, támogató pszichológiai légkör segítésében a fejlesztésnek nagy szerepe van. Eddigi tapasztalatok szerint egyre nagyobb az igény az ambuláns keretek között szervezett, ilyen komplex szemléletű kardiológiai rehabilitációra, amelyre az intézetben dolgozó rehabilitációs teamek szakmai felkészültsége kiválóan alkalmas. A támogatás révén megvalósítható európai színvonalon működő, modern infrastrukturális feltételrendszer e munkát még hatékonyabbá képes tenni. Építészeti leírás Az infrastrukturális beruházás a meglévő épület bővítésével valósul meg, tekintettel arra, hogy nem áll a pályázó rendelkezésére a tervezett funkciónak megfelelő, meglévő épületrész. A bővítés mellett a főépületben is tervezett némi funkcionális átalakítás a felmerülő orvos-szakmai igények megfelelő kielégítésének érdekében. Az alábbiakban a főbb beavatkozások bemutatása következik az elkészült, engedélyeztetés alatt álló tervdokumentáció alapján. Az átépítés a meglévő terasz beépítésével, új funkciónak megfelelő födémmel kerül kialakításra. Az új építmény könnyűszerkezetes teherhordó vázára a jelenlegi homlokzat síkjában acélkeretes és osztásos, padlótól a mennyezetig érő üveg nyílászáró illetve könnyűszerkezetes szendvicspanel burkolat épül, a természetes szellőztetés biztosításával. A teherhordó váz és a homlokzat közötti üres sáv belső közlekedőként szolgál. Az épületrész feltárása az udvarban a meglévő épület teljes magasságú része melletti szerkezeti traktusban mintegy 20 m 2 területű lépcsőházzal és a hozzá tartózó mozgáskorlátozottak számára is alkalmas lifttel történik. Ugyanebben a traktusban az áttervezés szintjén kerül kialakításra a szociális blokk (WC-k, mosdók, öltözők, gyógytornász tartózkodó, szertár, egyéni foglalkoztatók, takarítószer tároló, ambuláns külső rehabilitálandóknak zuhanyozók, stb.). A jelenlegi tetőteraszra vezető kijárat az új tornaterem belső bejárataként megtartásra kerül. A tornaterem egyik oldala úgy kerül kialakításra, hogy a gyógytornász csoportterápiához szükséges minél nagyobb méretű tükörfal biztosítható legyen. A meglevő földszintes épület dél-nyugati kiugrása felett, részben fedett terasz alakítható ki nyílászáróval a tornaterem felé. Az egyterű tornaterem igény szerint mobil hangszigetelt válaszfalakkal szeparálható. A válaszfalak általában cm szerkezeti vastagságú válaszfal-tégla falazatok illetve gipszkarton válaszfalak. A tervezett épületrészben az akadálymentesség feltételei valamint a mozgáskorlátozott WC-mosdó használat biztosított. Az emeletráépítés a soproni Lővérek panorámájára 29

30 tájolt kilátású és homlokzatképzésű, de mindez egyben az égtájnak megfelelő külső hatékony árnyékolási szisztéma kialakítását is szükségessé teszi. A tornacsarnok héjalása a térrácsot lezáró OSB lapra fektetett ásványgyapot táblákon rögzített SIKA lemezzel történik, megfelelően méretezett csapadékvíz elvezető rendszerrel. A tartó fémszerkezet alulról Ridurit tűzgátlást is szolgáló lapokkal síkban kerül kialakításra. A tervezett bővítés helyszínén teljeskörű, komplex akadálymentesítés valósul meg. A meglévő, földszinti rész átalakítása nem része a fejlesztésnek, így az egész épületre vonatkozóan projektarányos akadálymentesítés tervezett. Az intézmény földszintjén már korábban kialakított akadálymentes illemhely üzemel. A földszinti speciális vizesblokk a szintet teljes mértékben ellátja. Új, korszerű akadálymentes illemhely a tervezett beruházáshoz épül, melyet bárki használhat. A vizes helyiség a földszintről lifttel könnyen elérhető. Az új vizes helyiség a földszinten táblával is jelzésre kerül. Földszinti beavatkozások: A földszinten a meglévő, többfunkciójú terem lényegében változatlan marad. Csak a tűzszakasz határba eső ajtók kerülnek cserére. A főépületben a földszinten található már akadálymentes vizesblokk a meglévő előcsarnokból nyílóan. A dél-keleti oldalon, dilatációs hézaggal, az egyik ablaksor előtt helyezkedik el a természetes szellőzéssel, megvilágítással és temperált fűtéssel ellátott lépcsőház. A meglévő ablak helyén kialakított ajtóval biztosított a földszinti tornaterem megegyező szintmagasságú akadálymentes udvari megközelítése. A lépcsőház bejárati kialakítása lehetővé teszi a további fejlesztések kapcsolódását. Innen indul a felsőbb szintek megközelítésére az akadálymentes, hidraulikus lift és az azt körülölelő akadálymentes lépcső. Galéria szint: A galéria szint lényegében változatlan marad. Itt is a meglévő ablak helyén kialakított ajtóval biztosított az akadálymentes bejárat (eddig ez a szint nem volt akadálymentesen megközelíthető). Az ajtó vonalába eső parapet magasságú szellőzés kiváltásra kerül. A tűzfalban lévő, használaton kívüli egykori vetítőnyílásokat befalazzák. Tornatermi szint: A lépcsőház előterébe nyíló ajtón közelíthető meg akadálymentesen a tervezett bővítés. Ez a közlekedő-előtér összeköti menekülési útvonalként a meglévő épület volt tetőteraszra nyíló folyosóját, aminek tűzfalba eső ajtaja szintén a tűzvédelmi fokozatnak megfelelően kerül kialakításra. A folyosó szellőzése ablakkal biztosított, töréspontjába felülvilágító tervezett, ami automatikusan nyílik tűz esetén. A közlekedő előtérrel tárja fel az összes helyiséget: kiscsoportos és nagycsoportos foglalkoztatót (csoportos gyógytornára alkalmas tornatermeket), gyógytornász és pszichoedukációs helyiséget, szociális blokkot, akadálymentes és személyzeti mellékhelyiséget, takarítószer tárolót. 30

31 Gépészeti szint: A használatból fakadóan ez a szint nem akadálymentes, a lépcső is más kialakítású. Ide már a tornatermi szintet látogatók nem jöhetnek fel, melyet táblával is jeleznek. A gépészeti helyiség a lépcső felső pihenőjéről nyílik. A lépcsőház füstmentes. A kivitelezési munkálatok tervezett költsége: bruttó Ft. o A tervezett szakmai struktúrához szükséges tárgyi feltételek bemutatása (pl.: épület, gép-műszer). A tárgyi feltételek szakmai alátámasztása, szakmai indokoltsága. A pályázat keretében az intézet nem tervez eszköz-fejlesztést, ezzel összefüggésben a pályázati felhívásban előírtaknak megfelelően a projektmegvalósítás végére vállalja, hogy eszközállománya megfelel a szakmai minimumfeltételekben előírtaknak. eszközök listája_sopron rehab.xls 2. munkalap o Mutassa be a tervezett informatikai fejlesztéseket, az informatikai rendszer illeszkedését a tervezett szakmai struktúrához, illetve a tervezett munkafolyamatokhoz. Mutassa be, hogy a tervezett informatikai eszközbeszerzések miképpen kapcsolódnak a tervezett orvos-szakmai tevékenységhez. A pályázatban tervezett fejlesztés informatikai beruházást nem igényel, így ez a pont nem releváns. o A tervezett szakmai struktúrához szükséges személyi feltételek biztosításának bemutatása (létszám, jogviszonyok, részmunkaidő, szakképzettség, új munkaerő felvétele, munkamegosztás hatékonysága, képzési, továbbképzési igények, stb.), illetve annak részletezése (intézkedési terv), hogy milyen intézkedésekkel biztosítják a megvalósítási időszak végére a személyi minimumfeltételekben előírt számú orvosi és szakdolgozói létszámot. A fejlesztéshez szükséges szakmai humán erőforrással az intézet rendelkezik, amely a jogszabályban meghatározott minimumfeltételeknek megfelel, így további létszámfejlesztést nem tervez. A mindenkori rendeleteknek megfelelő személyi feltételek biztosítását a pályázó vállalja. 31

32 o A megvalósítandó szakmai együttműködések, partnerségek bemutatása Jelen pályázat előkészítési szakaszában az alábbi intézményekkel, betegszervezetekkel, egyházi és civil szervezetekkel került sor együttműködési megállapodás megkötésre: Vas megyei Szív Egyesület Közhasznú Szervezet; Mozgáskorlátozottak Mosonmagyaróvári Egyesülete; Magyar Katolikus Egyház Nagyboldogasszony (Bencés) templom; Magyar Ápolási Egyesület; Flandorffer Ignác Szociális Intézet és Mikrotérségi Központ; Magyar Vöröskereszt Sopron Területi Szervezete. Ezen együttműködések során az intézet az alábbi területekre fektet kiemelt hangsúlyt: a szív- és érrendszeri, ill. mozgáskorlátozott betegek kardiológiai és mozgásszervi rehabilitációjának elősegítésére, beutalásuk menedzselésére; közös rehabilitációs programok, megelőző prevenciós tevékenységek szervezésére; ezen betegek munkaképességének fejlesztésére, mielőbbi munkába állásuk elősegítésére; az ápolási színvonal, a betegelégedettség növelésére, a betegjogok maradéktalan érvényesülésére. Az együttműködési megállapodásban foglaltak célja, hogy a pályázati felhívásra benyújtani szándékozott projekt szakmai programjának megvalósítása során partneri kapcsolatot alakítsanak ki, és együttműködjenek a betegek gyógyításának és minél hatékonyabb társadalmi reintegrációjának érdekében. A közös feladatok megoldásában felek tevékenyen részt vesznek, a rehabilitációs folyamatnak a kompetenciájuknak megfelelő területeken együttműködnek. A rehabilitációs ellátások, a támogató szolgáltatások teljes spektrumának minden érintett, rehabilitálandó személy számára hiánytalan nyújtása érdekében az ellátások szervezésére, azok eredményeinek felmérésére, értékelésére és a széles körű együttműködések jól működő hálózatának kialakítására irányuló ellátás-szervezési tevékenységekben a felek a területi és szakmai illetékességi körükön belül részt vesznek. Megvalósulása esetén a rehabilitációs ellátások fejlesztésére irányuló jelen program jó alapot nyújt az érintettek érdekében az egyes egészségügyi szakterületeken belüli, a szakterületek közötti, az önkormányzati, a foglalkoztatási, a civil, közösségi és egyházi támogató szervezetek ilyen irányú munkájának, szolgáltatásainak eredményesebb összehangolásához, további fejlesztésekhez, ennek tervezésében, kialakításában felek részt vesznek. 32

33 Az együttműködési megállapodás aláírásával továbbá a felek kifejezik azon szándékukat is, hogy a Projekt lezárását követően a jövőben továbbra is együttműködnek a Projektben meghatározott célok megvalósításának érdekében, és lehetőségeikhez képest biztosítják az addig elért eredmények további és folyamatos fenntartását. A vonatkozó Együttműködési megállapodások a Megvalósíthatósági Tanulmány mellékleteként kerülnek becsatolásra. A fentieken túlmenően a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet a térségi ellátásszervezés alapelveinek megfelelően, a szakmapolitikai célok közül a rehabilitáció szakterületén az alábbi szervezeti, gazdálkodási és tudományos együttműködések kialakítása és folyamatos fejlesztése iránt elkötelezett, így itt az intézet stratégiai dokumentumából a pályázat szempontjából releváns részei kerülnek röviden ismertetésre: A Nagytérségi Rehabilitációs Centrum kialakításának koncepciója Az Intézet a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek esetében nyújt rehabilitációs ellátást. A kardiovaszkuláris betegségek, a stroke, mozgásszervi megbetegedések (pl. az osteoporosis és következményei), olyan rossz népegészségügyi mutatókkal rendelkeznek hazánkban, amelyek mind számukban, mind jelentőségükben kiemelkedőek. Az intézet ezeken a szakterületeken szerzett tapasztalatokat a gyógyításban, ehhez az ellátási formához alakította ki feltételrendszerét és koncentrálta erőforrásait. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetet, mint a térség legnagyobb rehabilitációs kapacitással, koncentrált rehabilitációs tudással és tapasztalattal rendelkező intézménye alkalmasnak látszik egy nagytérségi rehabilitációs centrum szerepre, bizonyos rehabilitációs ellátási formáknál (pl. transzplantáció utáni rehabilitáció) megtartva országos, illetve nagytérségeken átívelő szerepkörét. Az itt felhalmozott szakmai tudás és tapasztalat a rehabilitációs szakorvosképzésben is hasznosul, mivel képzőhely lévén évente több szakorvosjelöltet, gyógytornászt és pszichológushallgatót fogadunk gyakorlatokra. Az intézmény alkalmas a profiljához igazodó egyfajta módszertani szerep betöltésére is. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium ellátás-szervezési elképzelései szerint a rehabilitációt kizárólag olyan centrumokban érdemes művelni, ahol a megfelelő ellátást biztosítani tudó szakembergárda, szakértelem, felkészültség, tapasztalat, infrastrukturális, tárgyi és eszközös feltételrendszer rendelkezésre áll. A nagytérségben működő, többi rehabilitációs intézmény tekintettel többnyire egy-egy profiljukra kevésbé tudnak a fenti feltételeknek megfelelni. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben megvan a lehetőség a többnyire nem mozgásszervi profilú rehabilitációs profilok 33

34 kiszélesítésére, így egy nagytérségi rehabilitációs módszertani központ és rehabilitációs betegellátási központ kialakítására. A nagytérségi és országos ellátási szükségletek részletes felmérése és elemzése alapján lehet eldönteni, hogy milyen profilok bővítésére kell koncentrálni a közös ellátási stratégia és a hozzá tartozó betegutak megszervezésekor a fenntartható struktúraátrendezés során. A szükséglet alapú tervezéskor az alábbi, jelenleg még az intézetben nem működő profilok fejlesztése képzelhető el, a nagytérség egyéb rehabilitációs ellátó helyeinek hálózatába integrálva. Szív-, szív-tüdő transzplantált betegek rehabilitációjának deklarálása, esetleg országos szakmai alközpont szerepet vállalva e profilnál; Kardiopulmonológiai, illelve légzésrehabilitáció; Gyermekkardiológiai rehabilitáció, gyermek-légzés rehabilitáció; A felsorolt profilok közül az intézményben bármely szakma, nagyobb mértékű ráfordítás nélkül fejleszthető, mert az eddig kialakított szakmai feltételek, túlnyomó többsége jelenleg is rendelkezésre áll. Az aktív háttér a Soproni Erzsébet Kórházzal történő szorosabban deklarált együttműködés keretében biztosítható. Lakóközösségi rehabilitáció A WHO rehabilitációjával kapcsolatos stratégiája azt vetíti előre, hogy a jövőben szükségessé váló rehabilitáció a beteg lakóhelyéhez közel történjék, ezért Sopron központtal egy lakóközösségi rehabilitációs modell kialakításában a Soproni Rehabilitációs Gyógyintéze koordináló, szervező, módszertani szerepet tervez. Ennek érdekében kapcsolatot épít ki az intézmény a városban működő háziorvosi, otthonápolási szolgálattal, a szociális ellátórendszerrel, az oktatási, képzési-átképzési szervezetekkel a komplex (orvosi, szociális, foglalkoztatási) rehabilitáció lakóhely közeli megvalsóítása érdekében. A komplex rehabilitáció eredményessége érdekében az Intézmény továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézettel, illetve annak helyi bizottságaival, valamint a Rehabilitációs Mentori Hálózattal. Az Intézmény szakmai hozzáértése, felkészültsége alapján alkalmas a szakvéleményezéshez szükséges funkció- és állapotfelmérésre, a rehabilitációs szükségletek, a rehabilitáció irányának és időtartamának meghatározására orvosszakmai javaslati szinten. Az intézet a jelenlegi formában akkor tartható fenn, ha az aktív, korai rehabilitáció tekintetében a nagytérségeken átívelő ellátási lehetőségei megmaradnak. Erre biztosítékot jelentenek a már meglévő, jól működő kapcsolatai a közvetlen és jelentős rehabilitációs háttérrel nem rendelkező Semmelweis Egyetem kardiológiai ellátó helyeivel, valamint az Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettel. Mindkét intézményből jelentős számú beteg érkezik közvetlen műtétek utáni, fekvőbeteg 34

35 kardiológiai rehabilitációra. Ezek a betegek veszélyeztetettek, mivel a korai rehabilitációs szakban számos postoperatív szövődmény fordul elő. A fenyegető szövődmények elhárítása feltételezi a közös ellátási protokollok alapján dolgozó, aktív és rehabilitációs szakemberek szoros együttműködését, bizalmát, amely évek alatt jött létre és komoly szakmai értéket képvisel. Funkcionálisan a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet a nagytérségi, illetve az azon átívelő országos rehabilitációs hálózat integráns része marad. Az országos rehabilitációs funkciók tekintetében az országos rehabilitációs központok, illetve alközpontok funkcionális egységébe kell illeszkednie, míg a nagytérség vonatkozásában a helyi rehabilitációs feladatmegosztás alapján kialakított háló részeként kell definiálni a helyét, a progresszivitás szempontjainak figyelembevétele mellett. o Projekt illeszkedésének bemutatása a projekt területére vonatkozó térségi / települési fejlesztési koncepcióhoz, stratégiához, kiemelten az integrált városfejlesztési stratégiához, amennyiben a megvalósulás helye olyan település, mely rendelkezik integrált városfejlesztési stratégiával. Sopron Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája fontos elemként kezeli az egészségügyi fejlesztések irányvonalát. A meghatározott intézményfejlesztésen és partnerépítésen felül a város egyik fő célja az életminőség javítása a teljes lakosságot kiszolgáló speciális szociális és egészségügyi intézmények kialakításával. A tervezett projekt illeszkedik a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács által elfogadott Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja című dokumentumban megfogalmazott Regionális rehabilitációs központok fejlesztése intézkedéshez, amelyben a struktúraváltoztatások miatt a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a fő célkitűzés. Új Széchenyi Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program Akciótervéhez ( ) szintén illeszkedik a projekt, amelynek 5. prioritása a Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A prioritás többek között kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitációt, hosszú idejű ápolási ellátást biztosító intézmények infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő fejlesztésére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréshez szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez. A térségi és területei illeszkedésen felül a projekt összhangban van az Új Széchenyi Terv részét képező Gyógyító Magyarország Egészségipari Programban megfogalmazottal, amely szerint: rehabilitációs célú beavatkozásokhoz és/vagy egyéb rehabilitációs célú tevékenységekhez szükséges 35

36 infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, orvosi műszerpark mennyiségi és minőségi fejlesztése elengedhetetlen. 4. Választható, kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, szempontok részletes bemutatása (konzorciumi tagonként) (Pályázati Felhívás C.6.2. pontja alapján) A pályázat tartalmazza a régióban legalább éves a konzorciumi tagok által együttesen 1000 betegszámot felvállaló ambuláns kardiológiai rehabilitációs fejlesztést, különös tekintettel a munkaképes korú, a szívinfarktuson átesett, szívműtét utáni betegekre (korai (2-12 hét) és késői (3-6 hónap) konvaleszcens szakasz). A régióban az aktív kardiológiai (beleértve a PCI központokat is), szívsebészeti centrumok működése, az aktív osztályok és a fejlesztendő kardiológiai rehabilitációs ellátók közötti kiváló szakmai együttműködés, az eddig is jól működő beutalási rend lehetőséget nyújt arra, hogy az ambuláns rehabilitációs programokban egyre nagyobb létszámú beteg vegyen részt, illetve a korai rehabilitáció arányszáma jelentősen növekedjen. Természetesen a megcélzott esetszám és a korai rehabilitáció aránya a pontosan előre nem látható finanszírozási lehetőségektől és az ambuláns formát választó, arra alkalmas betegek számától is függ. Az intézet a térségen belül és a távolabbi intézményekkel, szervezetekkel eddig is együttműködött a betegek eredményes rehabilitációja érdekében. A kórház a rehabilitáció területén mind az egészségügyi szereplők minden szolgáltatójával, mind a más szektorok (szociális, foglalkoztatási szféra) intézményeivel, valamint civil szervezetekkel és betegszervezetekkel együttműködik és ezek a projekt megvalósítása során és azt követen még szélesíteni kívánja. Ez a tanulmány korábbi részében (a jelenlegi együttműködések, a célkitűzések és a tervezett partnerségek fejezetekben) már bemutatásra került, a projekthez kapcsolódó együttműködési megállapodások pedig Mellékletként becsatolásra kerülnek. A pályázat környezetkímélő megoldások alkalmazásával valósul meg. A pályázó a szakmai programjához kapcsolódóan a kötelező betegtájékoztatási előírásokon túlmenő, igazolható tájékoztatási, tanácsadási tevékenységet vállal, a konzorciális szinten megvalósuló betegtájékoztatási tevékenységek részeként, egyben hasznosítva a többi régió ilyen irányú tapasztalatait is, illetve hozzájárulva az országos információs csatornák kialakításához. A pályázó a pályázat előkészítésének és megvalósításának folyamatába a fogyatékossággal élők helyi (települési vagy megyei) érdekvédelmi szervezetét, a fejlesztendő kardiológiai rehabilitáció szempontjából releváns 36

37 betegszervezetek helyi, megyei szervezetét bevonta, illetve a megvalósításba be kívánja vonni. Ezt a mellékletben bemutatott együttműködései megállapodással igazolja. A pályázó a fejlesztésben vállalt rehabilitációs szakmai programokról nyilatkozik és azok megvalósítása során a rehabilitációs ellátási protokollok betartását, azok hiányában helyi szakmai protokollok alkalmazását, és rendszeres értékelését vállalja. Ez a rendszeres értékelés a konzorciális és a megyei szintű ellátás-szervezési, betegút-szervezési szakértői tevékenységek szervezeti keretei között, az ott kidolgozott módszertan alapján a helyi ellátási gyakorlatban valósul meg, az eredményekről rendszeresen beszámoló készül. Ezeket a vállalásokat jelen tanulmányban bemutatott betegút-szervezési és az emelt szintű betegtájékoztatásra irányuló szakértői tevékenységekben való tervezett részvétel is alátámasztja. A Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet felvállalja a jövőben a rehabilitációs szakorvosi képzést, a rehabilitációs szakirányú szakmai továbbképzést, melynek infrastrukturális feltételeivel jelenleg is rendelkezik. 5. A projekthez kapcsolódó egyéb szolgáltatások bemutatása, indokoltságának alátámasztása o Előkészítő tevékenységek bemutatása A beruházás előkészítése során az infrastrukturális fejlesztés engedélyezési és kiviteli tervezési díjai, rehabilitációs szakmérnök díja, valamint a pályázat benyújtása kapcsán kidolgozandó, illetve a megvalósítás során szükséges közbeszerzési tevékenység költségei merülnek fel. A kórház saját szakemberei mellett külső, szakértő cégeket vont be az előkészítési munkákba. A elkészítésének költségén kívül (Konzorciumvezető költségvetésébe került betervezésre) a további költségek tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. o Projektmenedzsment részletes bemutatása és alátámasztása A projektszervezet felépítésének célja a projekt sikeres végrehajtásához szükséges szakemberek, illetve a megfelelő döntési kompetenciával felruházott munkatársak rendelkezésre állása. A projektszervezet sematikus felépítését a szöveges leírást követő ábra mutatja be. 37

38 2. ábra: Projekt menedzsment szervezeti felépítése A projektszervezet a következő fő csoportokból áll: Szponzorok; Projekt Operatív Tanács; Projektmenedzsment; Külső projektmenedzsment szervezet csoportja; Kórházi munkatársak csoportja; Tanácsadók. Szponzorok: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet főigazgatója biztosítja a projekt végrehajtásához szükséges erőforrásokat. Projekt Operatív Tanács: a kórház felsővezetőiből, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, mint fenntartó által delegált tagból és a Projekt Vezetőből áll. A Tanács feladata, hogy felügyelje a projekt végrehajtását, megadja a szükséges felhatalmazásokat a projektben szükséges többleterőforrások igénybevételéhez, közvetíti a projekt eredményeit a fenntartó és a RET felé. 38

39 Projektmenedzsment: A projektmenedzsment szervezet a projekt legfelsőbb döntéshozó szervezete, tagjai hozzák meg azokat a fontos operatív döntéseket, amelyek alapjaiban határozzák meg a projekt kimenetelét. Feladatuk, hogy megfelelő időben megvitatásra kerüljenek a felmerülő felsővezetői döntést igénylő kérdések. Véleményezik az elkészült dokumentumokat, valamint a meghozott döntéseiket egyértelműen és összehangoltan kommunikálják a szervezeten belül. A projektvezetés feladata a projektmunka operatív irányítása, szakmai felügyelete. A projektvezetés munkájáról, a projekt megvalósulásának alakulásáról a projektmenedzser havonta beszámol az Intézmény vezetőségének. A projekt szervezeti, vezetői támogatása, a menedzsment szakmai függetlensége biztosított. Az intézmény részéről a projektben megfelelő szakmai ismerettel rendelkező, pályázatok kezelésében jártas munkatársak vesznek részt. A projekt eredményes megvalósulását és a pályázatban vállalt tevékenységek koordinálását Soósné Varga Tímea, a műszaki/szakmai felügyeletet Kiss László látja el, pénzügyi felelőse pedig Farkasné Kónya Rózsa. A projektmenedzsment csapat az alábbi feladatköröket látja el: Projektmenedzser (Projekt Vezető): feladata a projektmenedzsmentben résztvevők munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése. Felel a projekt határidőben történő végrehajtásáért, a pénzügyi keretek betartásáért, jelentések időben történő elkészítésért. Kapcsolatot tart a Felügyelő Tanácsba delegált tagokkal, rendelkezik a szükséges erőforrásokkal. Orvos-szakmai irányító: tervezi és szervezi a projekt végrehajtása során felmerülő orvos szakmai teendők elvégzését. Feladata különösen: orvos technológia, alkalmazandó protokollok, szükséges eszközök és műszerek meghatározása. Pénzügyi irányító: felel a projekt pénzügyi tervének végrehajtásáért és a fejlesztések során felmerülő problémák megoldásáért. Biztosítja a Projekt Előrehaladási Jelentések pénzügyi részének elkészítését. A projektmenedzsment szervezet felállítása a projekt előkészítési fázisától kezdődően a támogatási szerződés aláírásáig teljes egészében végrehajtásra kerül. A projekt előkészítésének szakaszában alapvetően a fentebb meghatározott személyek közreműködésére, illetve néhány külső szakértő bevonása, míg a megvalósítás szakaszában megnövekvő feladatok ellátására külső szakértők bevonása is indokolt és szükséges. A külső projektmenedzsment szervezet a kedvezményezett döntéshozó, jóváhagyó szervezete, amely ellátja a projekt szereplői közötti koordinációs, illetve adminisztrációs, dokumentációs és jelentéstételi feladatokat a projektvezetői, pénzügyi vezetői és szakmai vezetői feladatkörök keretében. Külső szakértők bevonásra azért kerül sor, mert 39

40 jelen projekt teljes koordinálása, elszámolása a jelentéstételi, pénzügyi és más vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés indokolatlanul nagy terhet ró az intézmény dolgozóira. A külső szakértő kiválasztásánál elsődleges szempont a minimum 300 millió Ft-os infrastruktúrafejlesztési, beruházási EU-s pályázat megvalósítási tapasztalat, a kiemelkedő projektmenedzsment tapasztalat, az Európai Uniós pályázatok pénzügyi előkészítésében, lebonyolításában, illetve a pályázat lezárását követően a szükséges pénzügyi jelentések összeállításában való jártasság. Pénzügyi területen feltétel, hogy rendelkezzen olyan munkatárssal, aki felsőfokú szakirányú vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel bír. A szervezet a projekt valamennyi szereplőjével kapcsolatban áll, koordinálja munkájukat. Feladata számba venni a kockázati tényezőket, és folyamatosan felülvizsgálni a kockázatkezelési tervet, továbbá segíteni a pályázót a projekt kapcsán felmerülő adminisztrációs és pénzügyi beszámolási kötelezettségeinek ellátásában. A projektmenedzsment szervezet megfelelő IT háttérrel és az azt kiszolgáló eszközökkel, valamint magas színvonalú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik a projekt adminisztrációs feladatainak elvégzéséhez, a megbízó elektronikus ügyintézésének segítéséhez. A megbízásra kerülő projektmenedzsment szervezet kiválasztása során a fentieken túl kiemelt szempont a megfelelő ár/érték arány, a fizetési konstrukció optimális kialakítása. Kórházi munkatársak csoportja: a projekt végrehajtása nem választható el a kórház napi működésétől, emiatt időlegesen olyan munkatársakat is be szükséges vonni a végrehajtásba, akik nem közvetlenül végeznek munkát a projektben, de tevékenységükkel biztosítják a feltételeket, illetve a napi kórházi tevékenységhez illesztik a projekt végrehajtását. Tanácsadók: a projekt a végrehajtása során, illetve a befejezését követően is széleskörű társadalmi-gazdasági haszonnal jár, illetve bizonyos veszélyforrásokat indukál. A haszon maximalizálása, a veszélyforrások minimalizálása érdekében szükséges olyan tanácsadók szükség szerinti bevonása, akik ezeknek a céloknak a megvalósítását elősegítik. A tanácsadók között említhető a szakminisztérium képviselője, szakmai kollégiumi tagot, más egészségügyi intézmények vezetői, önkormányzati képviselők, az Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, az ÁNTSZ vezetője, társadalmi és civil szervezetek tagjai, a projekt állapotának megfelelően. A Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás folyamatának bemutatása A támogatás odaítélését követően: A pályázó a támogatás odaítélését követően felveszi a kapcsolatot a Szervezet illetékes osztályával a Támogatási Szerződés megkötésének előkészítése érdekében. A 40

41 Támogatási Szerződés dokumentumainak összeállítása közben az esetlegesen felmerülő kérdésekben folyamatosan egyeztet. A projekt megvalósítása során: A projekt megvalósítása során a pályázó szintén rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szervezet illetékes osztályával a Projekt Előrehaladási Jelentések és pénzügyi elszámolások összeállításánál, és az esetleges Támogatási Szerződés módosításnál. A pályázó mindenben együttműködik az esetleges helyszíni ellenőrzések során a Szervezet munkatársaival. A projekt zárása során: A projekt zárásakor szintén igénybe kívánja venni a KSZ illetékes osztályának segítségét a záró jelentés és pénzügyi elszámolás összeállításánál. A projekt fenntartása során: A Szervezettel a projekt lezárultát követően is rendszeres, bár kevésbé szoros, kapcsolatot tart fenn a pályázó a Projekt Fenntartási Jelentések elkészítésekor és a fenntartásra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésekor. A projektmenedzsment költségek tagonként arányosan, a tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzését a konzorcium a projekt hatékony és eredményes megvalósítása céljából közös konzorciális szinten tervezi megvalósítani. o Közbeszerzési szolgáltatások Tekintettel a megvalósítandó építés értékére, a pályázó közbeszerzési eljárás kiírására kötelezett. A közbeszerzések lebonyolítását végző cég árajánlat alapján, a minőség, megbízhatóság, szakértelem, tapasztalat és megfelelő ár-érték arány alapján kerül kiválasztásra Közbeszerzési tanácsadói tevékenység: Lefolytatja a közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívás elkészítésétől az eljárás eredményének a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéig. Megbízótól írásban megkapott utasítások alapján elkészíti az ajánlati felhívást, és annak elfogadását követően azt a Közbeszerzési Értesítőben közzé téteti. Szakértőkkel konzultálva elkészíti az ajánlati dokumentációt, beleértve a közbeszerzés tárgyának leírását tartalmazó mellékleteket. Elvégzi a dokumentáció sokszorosítását, értékesítését és az ehhez kapcsolódó adminisztratív tevékenységet. Közreműködik az eljárás során érkezett kérdések és észrevételek megválaszolásában, illetőleg a válaszadás előkészítésében. A hozzá érkezett anyagokat haladéktalanul továbbítja Megbízó részére. 41

42 Megszervezi és lebonyolítja az ajánlatok bontását, a bontási jegyzőkönyvet valamennyi érintettnek megküldi. A beérkezett ajánlatokat részletesen értékeli, a Bíráló Bizottságot szükséges szakemberekből összeállítja és írásos döntés előkészítési javaslatot és összehasonlító táblázatot ad át a Megbízó Döntéshozójának/Döntéshozó Testületének részére. A Megbízó jogosult a Bíráló Bizottságba tagokat delegálni. A Döntéshozójának/Döntéshozó Testület írásbeli döntése és indoklása alapján megszervezi és lebonyolítja a közbeszerzési eljárás eredményének hivatalos kihirdetését. Elkészíti az eljárást lezáró Összegzést, s megküldi valamennyi érintettnek. Elkészíti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és közzé téteti a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg a TED honlapján. Jogorvoslati eljárás kezdeményezése esetén, - megbízás alapján - képviseli a Megbízót a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt külön díjazás nélkül. Amennyiben a döntőbizottság előtti eljárásban képviseletre más személyt bíz meg a Megbízó, akkor is köteles Megbízott az eljárásokban szükség szerint közreműködni. Az esetlegesen kiszabásra kerülő bírságokat, amennyiben annak kiszabása neki felróható Megbízott köteles megfizetni. Amennyiben Megbízó fizeti meg a bíráság összegét, úgy azt jogosult a Megbízott megbízási díjaiba beszámítás útján érvényesíteni. o Egyéb szakértői szolgáltatások Műszaki ellenőri tevékenység Annak érdekében, hogy a projekt keretén belül az infrastruktúra fejlesztés a legjobb minőségben valósuljon meg, a pályázó műszaki ellenőr szolgáltatásait is igénybe veszi. A műszaki ellenőri tevékenység költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. A műszaki ellenőr feladata: a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építés-kivitelezési tevékenység ellenőrzése, felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, az építési napló ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése, a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, a munkák lezárása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, 42

43 a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításnak ellenőrzése. Környezettervező rehabilitációs szakmérnök A pályázat kiírásának megfelelően mind az előkészítésben, mind a megvalósításban rehabilitációs szakmérnök kerül bevonásra az akadálymentesítéses részek szabályszerű és szakszerű lebonyolítása érdekében. A rehabilitációs szakmérnök közreműködésének költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik. Nyilvánosság biztosítása A pályázó vállalja, hogy az érvényben lévő ÚSZT kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentumban meghatározottak szerint az I. számú kommunikációs csomagjában leírtaknak megfelelően saját tagi projektjére vonatkozóan az alábbiakat tevékenységekkel biztosítja a minél szélesebb nyilvánosságot. A projekt előkészítő szakasza Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése; A projekt megvalósítási szakasza Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése; A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt B típusú tábla elkészítése és elhelyezése; Fotódokumentáció készítése. A projekt megvalósítását követő szakasz Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése; Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése; A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt D típusú tábla elkészítése és elhelyezése. A nyilvánosság biztosításának költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, megvalósításuk tagi szinten történik. 43

44 Könyvvizsgálat A projekt során kötelező könyvvizsgáló szolgáltatásának igénybe vétele. A megfelelő jogosultsággal bíró könyvvizsgáló feladata, hogy a fejlesztés alatt bekövetkezett pénzügyi tranzakciókat (kiadások) nyomonkövesse, pontos feljegyzést, jelentést készítsen azokról a projekt zárása során, megbizonyosodva, hogy minden jogszerűen zajlott. A könyvvizsgáló hitelesíti a meghatározott érték feletti számlák érvényességét. A könyvvizsgálat költségei tagonként, tagi költségvetésben kerültek betervezésre, beszerzésük tagi szinten történik 6. Indikátorok A tanulmányban meg kell határozni a projektjavaslat támogatása esetén a monitoring jelentésekben és a projekt zárójelentésében alkalmazandó és ellenőrizendő mutatókat. Az indikátorokat konzorciumi tagonként és a fejlesztendő szakterületre vonatkozóan is szükséges bemutatni! 44

45 Kardiológiai rehabilitáció 14. táblázat: Indikátorok Indikátor neve Mértékegység Bázisérték Értékfelvétel dátuma Megvalósítás időszaka (célérték) Fenntartási időszak (célérték) Értékfelvétel dátuma 1. év 2. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Forrás Fejlesztésekkel érintett rehabilitációs fekvőbeteg férőhelyek száma db NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR Fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátóhelyek száma db november február ZPEJ PFJ A fejlesztett fekvőbeteg rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR NR A fejlesztett ambuláns rehabilitációs ellátással elért lakosság száma a régió lakosságszámának arányában % november 10. 3,8 3, február 28. 3,8 3,8 3,8 3,8 3,8 ZPEJ PFJ A fejlesztett rehabilitációs járóbeteg szakrendelések esetében a nem szakorvosi munkaidő a teljes rendelési idő arányában Fejlesztés által a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó megújult nagyértékű eszközök aránya % % Teremtett új munkahelyek száma db Teremtett munkahelyek száma - nők db Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek db

46 7. ok A konzorciumunkat alkotó valamennyi intézmény vezetősége tudatában van annak, hogy a projekt lebonyolítása és eredményeinek fenntartása során esetlegesen fellépő kockázatok korlátozhatják, vagy akár teljes mértékben meghiúsíthatják a részprojektek, illetve a komplex projekt keretében megfogalmazott és elvárt célok megvalósulását és az indikátorok teljesülését. A veszélyek kezelésére való felkészülés tehát kiemelten fontos sikertényező, amelyet a kockázati források felmérésén túl kockázatkezelési terv összeállításával kíván a konzorcium valamennyi tagja biztosítani. A kockázatkezelési folyamat az alábbi tevékenységekből áll: azonosítása; elemzése; tervezése; követése. A kockázat azonosítása A kockázatkezelési folyamat első lépése kockázatok azonosítása, amelynek során a várható kockázatokról egy előzetes lista készül. Az azonosítás célja, az összes lehetséges kockázat számbavétele függetlenül attól, hogy lényeges, vagy elhanyagolható méretű kockázatról van-e szó. A kockázat-azonosítás lépései: Figyelmet igénylő területek meghatározása brainstorming technika, projektterv-módszer, vagy kockázati toplista alapján; Várható problémák meghatározása; Valószínű okok meghatározása. i források Technológiai kockázatok; Emberi kockázatok; Szervezeti kockázatok; Eszközök; Követelmények; Becslések pontatlansága. A projekt során azonosított kockázatokat strukturált formában, ok-okozati kapcsolatként az alábbi táblázatok mutatják be. 46

47 15. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási kockázatok: Szakmai kompetenciák hiánya; IT háttér hiánya; Nem megfelelő belső és külső kommunikáció; A támogatási szerződéskötés elhúzódása; A közbeszerzés iránti érdeklődés hiánya; A közbeszerzési eljárás csúszása; Nem megfelelően képzett és tapasztalt projektmenedzsment; Nem megfelelő szállító, szolgáltatók kiválasztása; Az egészségügyi szektor, szervezeti, strukturális változása; A projekt elszámolása nem a tervezetteknek megfelelően történik; A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan. Egészségpolitikai, jogi és társadalmi kockázatok: Az egészségügyi finanszírozási forrásai szűkösek maradnak; Az egészségügyi ellátás rendszere átalakul; Egészségügy szakmai fejlesztési koncepciójának változása; Jogszabályi változások (Adójogszabályok változása miatti költségnövekedés; a struktúrában és ellátási jogviszonyban, szervezetben történő változások); Projektben érintettek megbízási/vállalkozási szerződéseinek be nem tartása, módosításaik időbeni csúszása; Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár; Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása. Műszaki kockázatok: Többletmunka felmerülése; A kialakított tevékenységi ütemterv csúszása; Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége. Pénzügyi-gazdasági kockázatok: Támogatás nélkül a beruházás nem valósítható meg; Előzetesen rosszul felmért igények és lehetőségek, a tervezett kapacitások, erőforrások és az időráfordítás hibás felmérése; Késik a szerződéskötés; Forráshiány, önrész finanszírozási problémák; Alapanyagok, szolgáltatások, eszközök árának kedvezőtlen alakulása; A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra; Az utófinanszírozás csúszása miatti likviditási nehézségek; Határidőcsúszás miatti finanszírozási megvonás; Áfa és vagy adóemelés. 47

48 Várható hatás NYDOP-5.2.1/C táblázat: Fenntartás során felmerülő kockázatok Szervezési, működési és végrehajtási kockázatok: Nem megfelelő kommunikáció; Meghibásodás esetén egy rosszul kiválasztott kivitelező nem végzi el a garanciális javításokat; Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humánerőforrás. Egészségpolitikai, jogi és társadalmi kockázatok: Jogszabályi változások (Adójogszabályok változása miatti költségnövekedés; a struktúrában és ellátási jogviszonyban, szervezetben történő változások); Civil vagy szakmai szervezet tiltakozása, kifogása. Műszaki kockázatok: Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége; Kivitelezési hibákból eredően az épület állagában bekövetkező minőségi romlás. Pénzügyi-gazdasági kockázatok: Működési költségből származó többlet kiadás, a projektfenntartás forráshiánya; A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra; Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának kedvezőtlen alakulása. A kockázatok elemzése A kockázatok azonosítása során megállapításra kerültek, hogy milyen rizikó faktorok adódhatnak a projekt során. A kockázat-elemzés célja az, hogy felállításra kerüljön egy prioritási sorrend az egyes kockázatok között. Ehhez becsléseket kell adni a kockázatok súlyosságára. A kockázat-elemzés lépései ok súlyosságának becslése; Prioritási sorrend felállítása; Legfontosabb kockázatok kijelölése. ok súlyosságának becslését a projekt kapcsán a kockázat-hozam módszerrel szükséges elvégezni: A kockázatok egy 3x3-as táblázatban kerülnek elhelyezésre az alábbiak szerint: Valószínűség I. II. III. A valószínűség és a várható hatás háromfokozatú skálán kerül becslésre; 48

49 A módszer iránymutatása alapján az I. részbe tartozó kockázatok a legfontosabbak, ezekhez szükséges a részletes kockázatkezelési stratégia kidolgozása. A II. részben tartozó kockázatok kevésbé fontos, a III. részbe soroltak pedig lényegtelen kockázatok; A kockázatkezelés tervezése A kockázat-tervezési folyamatának első lépésben meghatározásra került a kockázat kezelésének általános stratégiája, majd az egyes kockázatok (különösen az I. prioritásba tartozóak) esetén külön-külön kockázatkezelési stratégia készül. A számba vett kockázatok esetén szükséges meghatározni továbbá az azok bekövetkezését előrejelző eseményeket, mutatókat is. kezelési stratégia A kockázatkezelési stratégiánk általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni: elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amelyeket oly módon kerülnek beépítésre a beruházási tervekbe, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják; csökkentése: a tevékenység a kockázat bekövetkezési valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével; transzfer (áthárítás): az eljárás bizonyos kockázatok áthárítását jelenti a másik szerződő félre, alvállalkozókra, így az azok bekövetkezéséből adódó veszteség minimalizálható; Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalmazandó lépések összegyűjtése. A kockázat-tervezési tevékenység dokumentációjaként készül el a kockázatkezelési terv. A kockázatkezelési tervben az elemzés során feltárt információk kerülnek kiegészítésre a kockázatokhoz rendelt intézkedésekkel, valamint az őket kiváltó triggerek (vészjelzők) leírásával. Tekintettel a megvalósítandó projekt nagy súlyára és nagyságára, a kockázatkezelési terv minden egyes kockázati forrására vonatkozóan tartalékterv kerül kidolgozásra. 49

50 Az egyes kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve 17. táblázat: Beruházás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kezelés kezelés Bekövetkezést jelző Prioritás Valószínűség Hatás megjelölése módszere tevékenységei indikátorok Támogatás nélkül a A támogatási összeg Pályázat elutasítása/ beruházás nem I. Magas Magas felhasználási esélyeinek elkerülése visszavonása. valósítható meg maximalizálása; Költséghatékonyság javulásának elérése Intézményrendszer fejlesztésekkel, Az egészségügy hírei, tájékoztatása; beruházásokkal. finanszírozási forrásai I. Magas Magas Orvos szakmai elkerülése A működést érintő szűkösek maradnak vezetők költséghatékonyságot állásfoglalásai. javító intézkedések realizálása. Intézményrendszer Az egészségügyi A kórház helye stabil hírei, tájékoztatása; ellátás rendszere I. Magas Közepes marad, így a hatás nem Orvos szakmai elkerülése átalakul lesz kezelhetetlen. vezetők állásfoglalásai. Körültekintő A tevékenységek; Előzetesen rosszul számítások; minőségi romlása; felmért igények és Optimista és Információ hiány; lehetőségek; a pesszimista stratégia Információ-áramlási tervezett kapacitások, I. Magas Magas számbavétele; problémák fellépése; erőforrások és a elkerülése A megvalósítás Határidők csúszása; szükséges alakulásának Jelentéstételi időráfordítás hibás folyamatos nyomon kötelezettség nem felmérése követése. teljesülése. Tartalékterv tevékenységei Forráskeresés. Újratervezés; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. Újratervezés; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. Újratervezés; Pótlólagos erőforrás-bevonás. 50

51 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Körültekintő számítások; Optimista és Forráshiány, önrész finanszírozási problémák I. Magas Magas elkerülése pesszimista stratégia számbavétele; Ésszerű, takarékos gazdálkodás; A megvalósítás Szállítói követelések növekedése; Pénzügyi, likviditási problémák. Újratervezés; Pótlólagos forrásbevonás. alakulásának folyamatos nyomon követése. A támogatási szerződéskötés elhúzódása I. Magas Magas csökkentés Gondos előkészítés; Pontos dokumentáció. Hiánypótlások számának gyarapodása. Előírások teljesítése. Körültekintő kiválasztás, Nem megfelelő kivitelezők, szállítók kiválasztása I. Magas Magas transzfer versenytárgyalás; A fejlesztési munkálatok folyamatos nyomon követése; Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a vállalkozói Fejlesztési munkálatok csúszása; A kifizetett előleg arányához képest elmaradó teljesítés; Minőségi kifogások. Szállítócsere; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése (kötbér, kártérítés igénylése, stb.). szerződésbe (pl. kötbér). ÁFA-, és vagy adóemelés I. Magas Magas elkerülése A közbeszerzési eljárásokban a verseny Pénzügyi, likviditási problémák Újratervezés; Pótlólagos 51

52 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei árcsökkentő hatásának forrásbevonás. kihasználása, lehetőség szerint átcsoportosítás kezdeményezése a költségvetésben, tartalék mozgósítása. Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség meghatározás; Az egészségügyi szektor, szervezeti, strukturális változása I. Közepes Magas transzfer A végrehajtás folyamatos nyomon követése; Körültekintő Jogszabályi változás. Újratervezés. számítások; Pontos dokumentáció; Időtartalék. Körültekintő folyamattervezés, együttműködő A beruházás ideje alatti betegellátás nem lesz zavartalan I. Közepes Magas elkerülése kivitelező cég kiválasztása. Folyamatos és tervszerű kommunikáció az Intézményrendszer hírei, tájékoztatása; Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai. Újratervezés; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. érintettek számára. Tájékoztatók, sajtóanyagok, 52

53 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei információ eljuttatása az ellátási területre, a társintézményeknek. Gondos előkészítés; Határidők csúszása; Többletmunka felmerülése I. Közepes Közepes csökkentés Pontos dokumentáció; A megvalósítás során a megvalósulást rendszeresen ellenőrizni, eltéréseket Többlet anyag és energia felhasználás; Pénzügyi tervtől eltérő számlázás; Szállítói követelések Projekt ütemterv módosítás; Forrás bevonás, felhasználás. korrigálni kell. növekedése. Körültekintő számítások; Optimista és A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra I. Magas Magas elkerülése pesszimista eredmények számbavétele; Piacelemzés; Az eredmények Terv-tény adatok jelentős eltérése; Pénzügyi, likviditási problémák. Újratervezés; Pótlólagos forrásbevonás. alakulásának folyamatos nyomon követése. Pontos, szabályos Az utófinanszírozás csúszása miatti likviditási nehézségek I. Közepes Magas elkerülése elszámolás; Követés; Határidős intézkedés; (hitel, forrás- Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás; Forrás bevonás, felhasználás. átcsoportosítás). 53

54 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Körültekintő feladat-, hatáskör és felelősség Projektben érintettek megbízási/vállalkozási szerződéseinek be nem tartása, módosításaik időbeni csúszása I. Magas Magas transzfer meghatározás; A végrehajtás folyamatos nyomon követése; Veszélycsökkentő intézkedések beépítése az munkavállalkozói, Információ hiány; Határidők csúszása; Jelentéstételi kötelezettség nem teljesülése; Félreinformáltság. Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. megbízási, vállalkozási szerződésbe. A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés; Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége I. Közepes Magas csökkentés Időtartalék bekalkulálása; Körültekintő tervezés, fejlesztés; Körültekintő Határidők csúszása; Többlet anyag és energia felhasználás. Projekt ütemterv módosítás; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. szerződések; Jó partneri kapcsolat kialakítása. A közbeszerzés iránti érdeklődésének hiánya II. Alacsony Magas csökkentés Reális piaci feltételekkel megfogalmazott közbeszerzési kiírás. Alacsony számú ajánlati dokumentáció vásárlás. Kiírás megismétlése. Határidő csúszás miatti finanszírozási II. Alacsony Magas Tartalékterv Pontos, óvatos tervezés; Határidők lejárta; Szerződésbontás Forráskeresés. 54

55 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei megvonás Követés; Azonnali intézkedés (kötbér, munkaszervezés). Gondos előkészítés; Pontos dokumentáció; A közbeszerzési eljárás csúszása II. Alacsony Magas csökkentés Tapasztalt közbeszerzési szakember Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás. alkalmazása/ megbízása. Egészségügy szakma fejlesztési koncepciójának változása, Semmelweis Terv módosítása II. Alacsony Magas csökkentés Optimista és pesszimista stratégia számbavétele; A konstrukció alakulásának folyamatos nyomon követése; Folyamatos szakmai konzultációk szervezése. Intézményrendszer hírei, tájékoztatása; Orvos szakmai vezetők állásfoglalásai. Újratervezés; Szakértői csapat bővítése újabb szakemberekkel; Pozitív minták alapul vétele; Szakmai irányítók által előírt lépések megtétele. Nem megfelelően képzett és tapasztalt projektmenedzsment II. Közepes Közepes csökkentés A team körültekintő összeállítása; A team tevékenységének folyamatos felülvizsgálata; Nincsenek naprakész információk a beruházás menetéről; Információ-áramlási problémák fellépése. Menedzsment tagok cseréje; Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel; 55

56 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Szükség esetén tag- Külső csere, vagy projektmenedzsme csapabővítés. nt szervezet bevonása. Gondos előkészítés; Pontos dokumentáció; A projekt elszámolása nem a tervezetteknek megfelelően történik II. Alacsony Magas csökkentés Megfelelő tapasztalattal és ismeretekkel, hatáskörökkel Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás. rendelkező projekt team összeállítás. A projekt kialakítása A kialakított tevékenységi ütemterv csúszása II. Közepes Közepes csökkentés során a szükséges időtartalékok (időjárás, kivitelező kiválasztása, egyéb okok) Határidők lejárta. Projekt ütemterv módosítás; betervezésre kerültek. Késik a szerződéskötés II. Közepes Közepes csökkentés A Támogatási Szerződéshez szükséges dokumentáció gyors és pontos teljesítése. Határidők csúszása; Projekt tervezett időtartamának módosulása Tervezett kezdés és befejezés módosítása. Humánerőforrással A humánerőforrás Menedzsment Szakmai kompetenciák hiánya II. Alacsony Közepes csökkentés szemben támasztott követelmények egyértelmű lefektetése; által végzett tevékenységek minőségi romlása; tagok cseréje; Menedzsment csapat bővítése A team körültekintő Nincsenek naprakész újabb 56

57 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei összeállítása; információk a szakemberekkel; A team beruházás menetéről; Külső tevékenységének Információ-áramlási projektmenedzsme folyamatos problémák fellépése. nt szervezet felülvizsgálata; bevonása. Szükség esetén tagcsere, vagy csapabővítés. IT háttér hiánya II. Alacsony Közepes csökkentés Az IT háttér körültekintő összeállítása; Eszközpark karbantartás. Információ-áramlási problémák fellépése; Adat és információkezelési problémák fellépése; Az elkészülő anyagok minőségi romlása IT háttér fejlesztés; Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel. Nem megfelelő belső és külső kommunikáció II. Közepes Magas csökkentés Kommunikációs stratégia meghatározása; Jelentéstételi kötelezettség irányának tisztázása. Határidők csúszása; Tájékozatlanság és félreinformáltság a projektben résztvevők között. Menedzsment csapat bővítése újabb szakemberekkel; Pozitív minták alapul vétele. Körültekintő Alapanyagok, számítások; Szállítói követelések Szerződések, eszközök és szolgáltatások árának II. Közepes Közepes csökkentés Körültekintő szerződések; növekedése; Pénzügyi, likviditási megállapodások felülvizsgálata; kedvezőtlen alakulása Jó partneri kapcsolat problémák. Forrásbevonás. kialakítása. 57

58 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei Jogszabályi változások III. Alacsony Alacsony csökkentés A vonatkozó előírások betartása; A tevékenységek felülvizsgálata. Panaszbejelentések; Feljelentések; Illetékes hatóság által feltárt problémák, hiányosságok. Hatóságok által előírt lépések megtétele. Tájékoztató táblák Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó kár III. Alacsony Alacsony csökkentés kihelyezése; Megfelelő biztonsági őri szolgálat működtetése; Biztosítás; Panaszbejelentések; Feljelentések. Biztonsági őri szolgálat átszervezés. Kárelhárítás. Érintettek Civil szervezetek tiltakozása, kifogása III. Alacsony Alacsony csökkentés tájékoztatása; Pozitív reklám; Gyors reagálás az esetlegesen felmerülő problémákra, Panaszbejelentések; Feljelentések. Kompenzálása; Pozitív externális hatások felerősítése. igényekre. 18. táblázat: A fenntartás során felmerülő kockázatok kockázatkezelési stratégiája és terve Kezelés kezelés Bekövetkezést jelző Tartalékterv Prioritás Valószínűség Hatás megjelölése módszere tevékenységei indikátorok tevékenységei Működési költségekből Pontos, óvatos tervezés; származó többlet Követés; Határidők lejárta; I. Magas Magas Tartalékterv Forráskeresés. kiadás, a Azonnali intézkedés Szerződésbontás. projektfenntartás (munkaszervezés). 58

59 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei forráshiánya Körültekintő kiválasztás, versenytárgyalás; Meghibásodás esetén egy rosszul kiválasztott kivitelező nem végzi el a garanciális javításokat I. Magas Magas transzfer A fejlesztési munkálatok folyamatos nyomon követése; Veszélycsökkentő intézkedések beépítése a Minőségi kifogások; Garancia érvényesítés visszautasítása. Szerződésben foglalt jogok érvényesítése (kötbér, kártérítés igénylése, stb.). vállalkozói szerződésbe (pl. kötbér). Körültekintő számítások; Optimista és pesszimista A pénzügyi terv számításai nem válnak valóra I. Magas Magas elkerülése eredmények számbavétele; Piacelemzés; Az eredmények Terv-tény adatok jelentős eltérése; Pénzügyi, likviditási problémák. Újratervezés; Pótlólagos forrásbevonás. alakulásának folyamatos nyomon követése. A szállítói szerződésben Beszerzésre kerülő eszközök meghibásodása, nem megfelelő minősége I. Közepes Magas csökkentés garanciavállalás kikötés; Időtartalék bekalkulálása; Körültekintő tervezés, fejlesztés; Határidők csúszása; Többlet anyag és energia felhasználás. Projekt ütemterv módosítás; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. Körültekintő 59

60 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Kezelés módszere kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei szerződések; Jó partneri kapcsolat kialakítása. A szállítói szerződésben garanciavállalás kikötés; Kivitelezési hibákból eredően az épület állagában bekövetkező minőségi romlás I. Alacsony Magas csökkentés Időtartalék bekalkulálása; Körültekintő tervezés, fejlesztés; Körültekintő szerződések; Határidők csúszása; Többlet anyag és energia felhasználás. Projekt ütemterv módosítás; Szerződésben foglalt jogok érvényesítése. Jó partneri kapcsolat kialakítása. A team körültekintő Nincsenek összeállítása; naprakész Nem áll rendelkezésre megfelelően képzett humánerőforrás II. Alacsony Közepes csökkentés A team tevékenységének folyamatos felülvizsgálata; Szükség esetén tag- információk a beruházás menetéről; Információ-áramlási Humánerőforrás csere; Humánerőforrás bővítése. csere, vagy problémák csapabővítés. fellépése. Kommunikációs stratégia Határidők csúszása; Menedzsment Nem megfelelő kommunikáció II. Közepes Magas csökkentés meghatározása; Jelentéstételi Tájékozatlanság és félreinformáltság a csapat bővítése újabb kötelezettség irányának fenntartásban szakemberekkel; 60

61 megjelölése Prioritás Valószínűség Hatás Jogszabályi változások II. Alacsony Alacsony Alapanyagok, eszközök és szolgáltatások árának II. Közepes Közepes kedvezőtlen alakulása Civil szervezetek tiltakozása, kifogása III. Alacsony Alacsony Kezelés módszere csökkentés csökkentés csökkentés kezelés tevékenységei Bekövetkezést jelző indikátorok Tartalékterv tevékenységei tisztázása. résztvevők között Pozitív minták alapul vétele. Panaszbejelentések; A vonatkozó előírások Feljelentések; Hatóságok által betartása; Illetékes hatóság előírt lépések A tevékenységek által feltárt megtétele. felülvizsgálata. problémák, hiányosságok. Körültekintő számítások; Szállítói követelések Szerződések, Körültekintő növekedése; megállapodások szerződések; Pénzügyi, likviditási felülvizsgálata; Jó partneri kapcsolat problémák. Forrásbevonás. kialakítása. Érintettek tájékoztatása; Kompenzálása; Pozitív reklám; Panaszbejelentések; Pozitív externális Gyors reagálás az Feljelentések. hatások esetlegesen felmerülő felerősítése. problémákra, igényekre. 61

62 A kockázat követése Tekintettel arra, hogy a projekt végrehajtása során a kockázatokkal kapcsolatban új információk merülhetnek fel, szükségessé válik a kockázatok folyamatos követése, melynek célja a kockázatok leírásának felülvizsgálata, a becslések pontosítása. A kockázatok követéssel így egy naprakész kockázatlista biztosítható. A kockázat-követés dokumentációjaként a kockázatlistát kell frissítenünk a kockázatokkal kapcsolatban felmerült új körülmények leírásával. Ezen kívül minden kockázathoz le kell írni, hogy milyen intézkedések történtek a kockázat valószínűségének csökkentésére, a bekövetkezett kockázat esetén az okozott kár csökkentésére. Az aktualitását vesztett kockázat kikerül a kockázatlistából. A kockázatkezelés megvalósítása A kockázatkezelés vagyis a kockázatok vizsgálatával és a kockázatok hatásának minimalizálásával foglalkozó tevékenységek ellátása - elsősorban a projektvezető feladata, de tekintettel jelen projekt kiemelt méretére és komplex voltára, a teljes menedzsment csapatot bevonjuk a kockázatkezelési feladatokba. Az egyes kockázati területekhez kapcsolódó feladatok a projektmenedzsment tagjainak felelősségi körébe tartoznak. 8. Fenntarthatóság bemutatása (konzorciumi tagonként) Értékelje röviden a projekteredmények fenntarthatóságának szempontjait, kitérve a pénzügyi beruházási és működtetési (pótlási, fenntartási) költségek fedezetét biztosító szakmai, szervezeti fenntarthatóságra. A pénzügyi fenntarthatóság értékelése, továbbá az igényelt támogatás mértékének megítélhetősége vonatkozásában a mellékletben szereplő segédlet szerinti pénzügyi elemzés szükséges. A pénzügyi fenntarthatóságon felül bemutatni szükséges az intézményi, szervezeti fenntarthatóságot is. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata során a projekt megvalósulását követő 5 éves fenntartási időszakra vonatkozóan szükséges ellenőrizni a projekt eredményéből származó díjak, valamint egyéb bevételek (beleértve kapott támogatásokat is) fedezetet nyújtanak-e a felmerülő működési, pótlási, egyéb (pénzügyi) költségekre. Amennyiben a bevételek nem elegendőek az említett költségek finanszírozására, bemutatni szükséges milyen egyéb források bevonásával fedezik a különbözetet. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a nettó pénzügyi pénzáram egyik évben sem negatív. Amennyiben a nettó összes pénzáram a fenntartási időszak valamely évében negatív, a projekt nem támogatható. 62

63 19. táblázat: Fenntarthatóság bemutatása Fenntarthatóság A táblázatban szereplő összegeket a fejlesztési különbözet módszerével kell meghatározni. Az alábbi táblázat kitöltése kötelező: 20. táblázat: Finanszírozási pénzügyi hatások Finanszírozási pénzügyi hatások_sopron Rehab.xls A fejlesztés pénzügyi hatása A gazdasági helyzet elemzése az alábbi táblázatokban kerül összefoglalásra részletesen. A bevételeknél a évi (folyó)áron történt a számolás. Minden egyéb változás ezért csak igénybevétel, naturáliák növekedéséből vagy csökkenéséből adódhat Bevételek tervezése A betegforgalom prognózisának elkészítésekor figyelembe lett véve a meglévő évi betegforgalmi mutatókat: esetszám, teljesítmény, esetre jutó pont. A terv teljesítmény megszorozásra került a jelenleg ismert finanszírozási szabályok alapján a járóbeteg-ellátási alapdíjjal, így a várható teljesítmény díj bevétel jött ki. A terv esetszám kis mértékben növelésre került a bázishoz képest, erre lehetőséget ad, hogy az órára jutó esetszám átlagos. Az esetre jutó pontszám szintén a bázis érték. Elképzelhető, hogy a fejlesztés hatására a járóbeteg-forgalom jelentősen növekedni fog, csökkentve a fekvő rehabilitációs ellátásra háruló nyomást, várólistát, de a tervek egyelőre ezzel a nehezen számszerűsíthető elképzeléssel nem számolnak. Költségek tervezése Az egyesi költségnemek esetében változásokkal nem számolt a Kórház (folyóáras tervezés, így áremelkedés nem került betervezésre). Eredmény prognózis A fenti feltételek alapján készült éves eredmény prognózist mutatja az alábbi tábla. 63

64 21. táblázat: Éves eredmény prognózis naptári év 2014 Változás %-ban Intézmény összes - ebből fejlesztéssel érintett területek Intézmény összes - ebből fejlesztéssel érintett területek Intézmény összes - ebből fejlesztéssel érintett területek OEP teljesítmény finanszírozási bevétel % 53% B e v é t e l e k OEP egyéb bevétel % Saját bevétel % Működési támogatások % Egyéb forrás #ZÉRÓOSZTÓ! Ingatlan, eszközhasznosítás bevétele % 19% Összesen % 49% K ö l t s é g e k Személyi jellegű ráfordítások % 0% Közvetlen anyagköltségek % 0% Igénybevett szolgáltatások % 0% Összesen % 0% Egyenleg % 3277% A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a vállalt fejlesztés fenntartható, hiszen mind az intézeti, mid a fejlesztéssel érintett szakmák eredményessége pozitív. 9. Pénzügyi elemzés (konzorciumi tagonként) A pénzügyi elemzést kizárólag abban az esetben szükséges elvégezni, ha a konzorciumi projekt összköltsége meghaladja a 250 millió forintot, vagy ingatlankiváltás esetén a kiváltott ingatlan hasznosítása során/esetleges értékesítéséből, bérbe adásából bevétel keletkezik. 22. táblázat: Pénzügyi elemzés Segedlet penzugyi elemzeshez Penzugyi_elemzes 64