THE CORRELATION OF COMMERCIAL MARKETING AND COMPETIVENESS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "THE CORRELATION OF COMMERCIAL MARKETING AND COMPETIVENESS"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, Dr. Pénzes Ibolya Rózsa 1 KERESKEDELMI MARKETING ÉS A VERSENYKÉPESSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI A kereskedelmi vállalatok marketingtevékenysége a termelő vállalatokétól jelentős eltéréseket mutat, amely a kereskedelmi tevékenység sajátosságával, a kétirányú piaci alkalmazkodással, valamint az eltérő marketingkörnyezettel magyarázható. Utóbbi kiemelt elemét képezi az a versenykörnyezet, amely az FMCG piacon intenzív versennyel, jelentős konkurenciával és hárompólusú piaccal jellemezhető, ahol az egyes üzletláncok pozíciója lassan állandósulni látszik. A kereskedelmi tevékenység sajátosságait tükröző kereskedelmi marketing és annak kiemelt eszközei (választékpolitika, kereskedelmi márkázás, vásárlásösztönzés rendszere, online értékesítés) hatékonyan járulnak hozzá a versenyképesség javításához. THE CORRELATION OF COMMERCIAL MARKETING AND COMPETIVENESS The marketing activity of commercial companies significantly differs from the one of the production companies which can be explained by the special characteristic features of the commercial activity, its two-way market conformity, and its distinct marketing environment. The most important element of the latter one is the competitive environment which on the FMCG market can be characterised by an intensive competition, significant numbers of competitors, and a tri-polar market where the position of single chain-stores seems to stabilize slowly. Commercial marketing reflecting the main characteristic features of commercial activities and the most significant elements of it (selection policy, commercial branding, the system of sales promotion, on-line selling) highly contribute to the improvement of competitiveness. 1 Szolnoki Főiskola, Akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes, A cikket lektorálta: Dr. Túróczi Imre Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, PhD.

2 BEVEZETÉS A hazai kiskereskedelemben az ezredforduló után a verseny egyre erősebbé vált, annak szintjei és területei árucsoportonként olyan sajátosságokat mutatnak, amelyek a vállalkozások marketingstratégiájának markáns különbségét eredményezik. A téma elemzését célszerű leszűkíteni olyan piacra, ahol a piacszerkezet és a versenystruktúra lehetővé teszik a kereskedelmi marketing eszközrendszerének és kiemelt eszközeinek vizsgálatát. A magyar kiskereskedelemben ilyen szempontból kiemelhető a gyorsan forgó napi cikkek (FMCG) piaca, ahol a verseny több szinten is értelmezhető és a kereskedelmi marketing és a verseny összefüggéseit az üzletláncok tevékenysége alapján lehet legjobban jellemezni. A téma nagysága miatt e tanulmány az üzletláncok termékpolitikai döntéseire, kiemelten a választék nagyságával és összetételével kapcsolatos döntésekre fókuszál. PIACI VERSENY A gyorsan forgó napi cikkek piaca a hazai kiskereskedelemben sajátosságokkal rendelkezik, rendelkezik, a verseny több szintje különíthető el, amely a versenytársak számából, azok működési területének különbözőségéből, a forgalmazott áruktól és a célpiacok differenciáltságából adódik. Az üzletláncok célpiaca részben elhatárolja a versenytársakat, de jelentős átfedéseket is tartalmaz, amely a versenyt erősíti. A gyorsan forgó napi cikkek piaca a többi részpiactól eltérő, sajátos jegyekkel rendelkezik, a hazai kiskereskedelemben kiemelt szerepet tölt be. A verseny szintjei és területei sajátos versenystruktúrát alakítanak ki. Piaci verseny Vállalkozások közötti verseny Üzletek közötti verseny Üzletláncok közötti verseny verseny Üzletláncok és független kiskereskedők közötti verseny Független kiskereskedők közötti verseny Országos piac Regionális piac Települési piac Választék Kereskedelmi márka Értékesítési körülmények Vásárlás ösztönzés Forrás: saját szerkesztés 1. sz. ábra A verseny struktúrája Magyarország FMCG piacán 2

3 A legintenzívebb verseny a nagy- és középvárosok piacán alakul ki, ahol a fogyasztókért folytatott versenyben az üzletláncok és üzleteik, valamint választékuk, forgalmazott kereskedelmi márkáik, az értékesítés körülményei és a vásárlásösztönzés eszközei is versenyben állnak. A fogyasztói magatartás sajátossága, hogy a termékek beszerzéséhez nemcsak üzletet, hanem üzletláncot is választanak és a vásárlási döntésben a marketing mix kiemelt eszközei is jelentős szerepet játszanak. A hazai FMCG piac sajátosságának tekinthető a stabil kereslet, az árucsoportonként eltérő piacvolumen, a kompetitív piacszerkezet, az intenzív verseny, a többpólusú piac, a marketingkörnyezet intenzív változása és a pólusfüggő marketing. Év Kiskereskedelem összesen* folyóáras forgalom millió Ft forgalom változása előző év= 100 % Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem folyóáras forgalom millió Ft forgalom változása előző év= 100 % , , , , , , , , , , , , , , , ,0 *jármű és üzemanyag forgalom nélkül 1. táblázat. Kiskereskedelmi forgalom folyóáron Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az élelmiszerek folyóáras forgalma 2009-ben 2006-hoz viszonyítva közel 60 százalékkal emelkedett. A változás ütemét vizsgálva megállapítható, hogy 2006-ig a fogalom az előző évhez viszonyítva minden évben növekedett, majd kisebb mértékben csökkent ben az előző évhez viszonyítva az összes kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó csökkenéssel szemben az élelmiszerek értékesítése számottevően nem változott. A vállalkozások versenyében nemcsak a piaci pozíció növelése a cél, legalább olyan fontos a csatornapozíció javulása is, mivel a beszerzési engedmények, kedvezmények és támogatások versenyelőnyöket eredményeznek. A hárompólusú piacon a hazai és multinacionális üzletláncok domináns, míg a független kiskereskedők kiegészítő szerepet töltenek be. Utóbbiak erőssége, hogy a lakóhelyhez közeli vásárlás lehetőségét kínálják. A hazai FMCG piacon a külföldi vállalkozások pozíciója nagyon kedvező, bevételük eltérő nagyságrendű. A legmagasabb forgalmat a Tesco realizálja, majd őt követi két magyar tulajdonú lánc a CBA és a Coop, amelyek az FMCG piacon működő üzletek több mint 15 százalékát fogják át. A diszkontláncok (Lidl, Penny Market, Profi, Aldi) dinamikusan 3

4 növekednek, amely a hazai vásárlóerő nagyságának és a fogyasztók üzletválasztásának sajátosságaival magyarázhatók. FMCG MARKETING-MIX Az üzletláncoknál a marketing eszközök struktúrája a tevékenység jellege miatt a termelő vállalatokétól eltérő, amelyet az egyes elemekhez kapcsolódó döntések is jól tükröznek. A marketing mixet a szakirodalom eltérő módon közelíti, a hagyományos, termékmarketinghez kapcsolódó marketing mix (4 P) mellett egyes szerzők a marketingtevékenység tervezésekor a szolgáltatásmarketing hét elemének (7P) szükségességét hangsúlyozzák (Veres 2009). A kereskedelmi szervezeteknél az értékesítés tárgyától és azok sajátosságaitól függ a marketingmix összetétele. A tiszta tárgyiasult termékeket forgalmazó vállalkozásoknál a négy kiemelt marketing eszközre fordítanak figyelmet, míg a tiszta szolgáltatások értékesítésénél a szolgáltatásmarketing teljes elemválasztéka jellemző. Utóbbira a kereskedelem alaptevékenységéből eredően kevés példa található, a termékek értékesítése szoros kapcsolatban áll a kiegészítő szolgáltatásokkal. Emiatt a kereskedelem kínálatát hibrid ajánlatnak is felfoghatjuk (Kotler-Keller 2006), amely a termékmarketing eszközeinek prioritása mellett megköveteli a kereskedelmi szolgáltatások hangsúlyozását is. TERMÉKPOLITIKAI DÖNTÉSEK A kereskedelemi vállalkozások termékpolitikáját és annak megvalósítását számtalan tényező befolyásolja. A marketingkörnyezet elemeinek változása a vállalatokra eltérő hatást gyakorol, a tőkeerős, stabil pozícióval rendelkezők a negatív hatásokat jobban tudják kezelni, a lehetőségeket hatékonyabban használják ki, mint a kisméretű, szerény pozícióval és lehetőségekkel rendelkező kereskedők. Magyarországon a kereskedelem rendszerének átalakulása, a piaci verseny intenzívebbé válása miatt a vállalkozások termékpolitikájának középpontjába a kényszerjellegű ellátási koncepció helyett a vevőorientációt hangsúlyozó marketigkoncepció került. A termékpolitikát befolyásoló környezeti tényezők közül ki kell emelni a makrokörnyezeti- és piaci hatásokat, valamint a vállalati belső elemeket. 2. ábra. Termék- és szolgáltatáspolitikát befolyásoló tényezők Forrás: Pénzes Ibolya-Gyenge Balázs: Kereskedelmi marketing SZIE

5 A kereskedelemben a termékpolitikai döntések a tevékenység sajtosságait jól tükrözik, középpontjában az optimális választék kialakítása áll, amely szorosan összefonódik a beszerzésmarketinggel. A termelő vállalatoktól eltérően más tevékenységelemek kerülnek előtérbe, máshová helyeződik a hangsúly. A folyamatos innováció a választék kialakításában, a nyújtott szolgáltatásokban, valamint a kereskedelmi márkák számának és minőségének növelésében jelenik meg. A kereskedelem termék- és szolgáltatáspolitikai döntéseinek kiemelt területei: termékmix termékválaszték kereskedelemi szolgáltatások kereskedelmi márkázás kategóriamenedzsment. Termékmix nagysága A termékmix nagysága (árufajták száma) szoros kapcsolatban áll a vállalkozás tevékenységével, profiljával és a termék jellegével. Adott kereskedelmi vállalatnak a tevékenység megkezdésekor döntenie kell arról, hogy milyen kínálattal, hány fajta árucikkel áll a vevők rendelkezésére, amelyet számtalan tényező befolyásol. Napjainkban a termelő vállalatok egyre nagyobb piaci kihívással találkoznak. Az átalakuló fogyasztói szokások, a műszaki, technológiai háttér fejlődése, a versenytársak számának növekedése, a tulajdonosi elvárások változása, a kereskedelem csatornapozíciójának javulása innovációs kényszert (Vágási 2001) eredményez. Ennek hatására a termelő vállalatok bővítik a termékek körét, új árukat dobnak piacra, vagy módosítják, javítják meglévő termékük tulajdonságait, amelyek az üzletláncok beszerzésében új döntéseket kívánnak. A tevékenység jellege, a kereskedelmi vállalkozás csatornafunkciója alapvetően meghatározza a kínálat nagyságát. A kiskereskedelem a termelők és a nagykereskedők kínálatából nagyságában és összetételében más, a célpiachoz igazodó termékmixet alakít ki. A vállalkozások profilja eltérő nagyságú kínálatot eredményez, mivel a termékek jellege azt alapvetően befolyásolja. Romlékony élelmiszereknél a termékmix nagysága értelemszerűen jóval alacsonyabb, mint a hosszú ideig, viszonylag egyszerű körülmények között tárolható termékek esetén. A termékmix nagysága a célpiaci igényeikhez, a kereslet nagyságához és összetételéhez igazodik, amely megalapozza a vállalat termékstratégiáját, a kínálati koncepciót. Ez eltérő termékmixet és választékot eredményez az élelmiszer kiskereskedelemben is. A független kiskereskedők mindössze néhány száz árucikket kínálnak vevőiknek, míg a hipermarketekre több tízezres, vagy közel százezres nagyságrendű termékmix jellemző. A kereskedelmi hálózat nagysága és összetétele vállalatonként eltérő nagyságú és üzlettípusonként differenciált termékmix kialakítását teszi szükségessé. Az élelmiszer kiskereskedelmi üzletláncok többsége heterogén hálózattal rendelkezik, a termékmix nagyságát üzlettípusonként határozzák meg. Az üzletek tipizálásának szempontjai közül kiemelhető az értékesítési forgalom nagysága, az alapterület és a polchossz. 5

6 Választék szélessége és mélysége A kínálat és a választék szorosan kapcsolódó, egymással hierarchikus kapcsolatban álló kategóriák. A választék a kínálat összetételét jellemző kategória, amelynek értelmezése és jellemzése több szempont szerint történhet. A választék közelítése a marketing szakirodalomban sokszínű. Tomcsányi 1988 Reichert-Pottebaum 1990 Törőcsik 1995 Tonndorf 1997 Lehota-Tomcsányi 2001 Lehota 2001 hierarchikus dimenzionális hagyományos hierarchikus hierarchikus dimenzionális halmazelméleti marketingszempontú dimenzionális marketingszempontú dinamikus komplex konkurenciaelvű realizálhatóság vevőorientált 2. táblázat. A választék csoportosításának szempontjai A táblázatban az eltérő szempontok ellenére mindenhol megjelenik olyan csoportosítás, amelyben a szerzők két, vagy három dimenzió szerint különítik el a választék kiterjedését (szélesség, mélység, minőség). A választék szélessége eltérő rendeltetésű termékcsoportokként értelmezve különböző termékvonalakban (Kotler-Keller 2006), illetve termékcsaládokban (Rekettye 1999) jelenik meg. Ezzel szemben a választék mélysége az azonos rendeltetésű, de eltérő tulajdonságú termékek számát jelenti, amelynek nagyságát a termékvonal hosszával is lehet jellemezni. Tonndorf (1997) dimenzionális csoportosításában előző két szempont mellett fontosnak tartja a választék készlet hátterét és annak értékelését is. Reichert-Pottebaum (1990) és Lehota (2001) hasonló csoportosításának harmadik dimenziója a választék minőségére terjed ki, amely alacsony, közepes és magas kategóriákra osztható. A választék dimenziók szerinti csoportosítása lehetővé teszi a különböző vállalati koncepciók, illetve üzlettípusok jellemzését is. Tomcsányi (1988) az élelmiszergazdaságban hierarchikus értelmezésben elkülöníti a szortimentet, a szortiment egységet és az egyes terméken belüli, eltérő tulajdonságú terméket. A marketingszempontú (piacszempontú) megkülönböztetés a piac elemeinek és szereplőinek választékra gyakorolt hatásaként kialakuló választékkategóriákat mutatja (Törőcsik 1995, Tonndorf 1997). McGoldrick (1990) a választékkal kapcsolatos döntéseknél a profit- és értékesítési szemlélet fontosságára, valamint a fogyasztói értékelésre hívja fel a figyelmet. Lehota és Tomcsányi (2001) - a választékot termékhierarchia alapján és marketingszempontból értelmezve - hivatkoznak Copeland (1924) első marketingszempontú osztályozásra és McCarthy (1960) rendszerezésére. Kiemelten kezelik az élelmiszerek sajátosságait tükröző csoportosítást, amely a táplálkozástudományi, kulturális, termék előállítási, információs közelítésen túl magában foglalja a kiskereskedelmi szempontú megkülönböztetést is. 6

7 A kereskedelem a hazai és az import termelési kínálatából alakítja ki saját választékát, amelynek eredménye számtalan tényező által befolyásolt. Ezek közül kiemelést érdemel a termelői kínálat és kondíciós ajánlatok, a verseny, a tulajdonosi koncepció, a célpiac igényei, a várható forgalom, a beszerzési kondíciók, a vagyoni, pénzügyi helyzet és a raktározási lehetőségek. A termelői kínálat hatásának vizsgálatánál célszeű elkülöníteni a potenciális és reális kínálati bázist. Előbbi az azonos terméket gyártó termelők által eladásra szánt áruinak összességét jelenti, amely az importtal együtt a kereskedelem számára a kínálati bázist adja. Ez azonban csak elméleti lehetőség, a gyakorlatban jóval szűkebb, mivel adott termelő kínálata csak akkor jelenik meg reális kínálati bázisként, ha megfelel a kereskedelem által támasztott követelményeknek. 3. ábra. A termelői kínálat és a kereskedelmi választék összefüggései Forrás: Pénzes Ibolya-Gyenge Balázs: Kereskedelmi marketing. SZIE A választékkal szembeni követelmények: a termékek rendelkezzenek olyan hasznos tulajdonságokkal, amelyek a fogyasztói szükségletek kielégítését önállóan, vagy csekély kereskedelmi támogatással (kiegészítő szolgáltatások) valósítják meg a választék a fogyasztó számára nyújtson olyan választási lehetőséget, amely növeli az elégedettségét és pozitív vásárlási élményt okoz a választék szélességben, mélységben és minőségben is biztosítson versenyelőnyt a kereskedelmi vállalkozás számára adott választék beszerzése és készleten tartása legyen jövedelmező, biztosítsa a hatékony készlet- és költséggazdálkodás lehetőségét adott választék biztosítson megfelelő nagyságú nyereséget. A választék elemzését célszerű termékvonalak, termékcsoportok és kiemelt termékek adott időszakra vonatkozó adatai alapján elkészíteni, amelynek alapját a vállalati adatbázisból kinyerhető szekunder információk adják (beszerzési ár, eladott mennyiség, vásárlási gyakoriság, alkalmazott haszonkulcs, nettó árbevétel, termelő által biztosított kedvezmények, támogatások, árréstömeg, közvetlen és közvetett költségek, eredmény). A fogyasztói vélemények, a versenytársakkal szembeni versenyelőnyök feltárása primer kutatást igényel. 7

8 Az elemzés gyakoriságát tekintve utóbbira ritkábban kerül sor, pedig a választék módosításában fontos információk kerülnének felszínre. A kiskereskedelmi üzlettípusok és a választék összefüggéseit, valamint a változás tendenciáit a kutatók többször vizsgálták, a kiskereskedelmi életciklus (Davidson-Bates-Bass 1976), a kiskereskedelmi kerék (Hollander 1960) és a kiskereskedelmi harmonika (Hollander 1966) elméletek foglalkoznak a kérdéssel. Utóbbi koncepció szerint a kiskereskedelmi üzletek a kezdeti széles választékkal szemben a fejlődés során a specializáció irányába haladnak, amely mélyebb választékot eredményez. A verseny hatására ez a tendencia tovább folytatódik. Bauer és Berács (2006) felhívja a figyelmet e koncepciók problémáira, hipotézis jellegére, valamint az ezzel ellentétes tendenciára is, amely a nagy alapterületű élelmiszerüzletek fejlődésére jellemző. A szűkebb választékot képviselő üzletek helyett a széles és mély választékot nyújtó hipermarketek rohamosan terjedtek. Választék nagysága és összetétele az FMCG piacon Az üzletláncok választéka a versenyben meghatározó jelentőségű, mivel a vásárlási döntés egyik fontos eleme. A fogyasztói magatartás tudatosságának egyik jele a kereszthasználat, amely az áruvásárlás során a párhuzamos lánchasználatot jelzi. A magyar háztartások 2010 első felében átlagosan 8 üzletláncot kerestek fel az élelmiszerek és vegyiáruk beszerzése érdekében (GFK Hungária, Kereskedelmi analízisek 2010.), amely arra utal, hogy a hipermarketek széles és mély választékával szemben a szűk választékú diszkontláncok is konkurenciaként jelennek meg. 4. ábra. Az egyes bolttípusok piaci részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából (%) Forrás: GFK Hungária Az ábra jól mutatja a nagy alapterületű üzletek és a diszkontláncok piaci részesedésének emelkedését, bár a kutatások azt is kiemelik, hogy a hipermarketek növekedésének üteme egyre lassuló, a hazai piac telítődni látszik. A választék kialakításához szorosan kapcsolódik az üzletláncok márkakoncepciója is, a vállalatok kereskedelmi márkákra vonatkozó döntése. Európában a saját márkák nagyon közkedveltek, piaci részesedésük egyes országokban 40 százalék körüli értéket mutat. 8

9 5. ábra. A kereskedelemi márkák piaci pozíciója Forrás: PLMA ( International Private Label Trends and Developments) A kereskedelmi márkák piaci részesedése 20 év alatt legjobban Németországban és Franciaországokban növekedett. A kereskedelmi márkák pozíciójának növekedését mutatja, hogy az Egyesült Királyságban és Svájcban minden második eladott termék kereskedelmi márka (Nielsen 2009). Egyes termékcsoportokban a kereskedelmi márkák piaci részesedése 70 % felett van: Egyesült Királyság: hús, hal, szárnyas, delikátess Németország: papíráruk Spanyolország: mélyhűtött termékek Svájc: mélyhűtött termékek, hús. Kolenburg (PLMA 2009) a kereskedelmi márkák fejlődésének három szakaszát különíti el, az egyes szakaszok jól tükrözi a kereskedelmi vállalkozások márkakoncepcióját. Generikus termékek termeltetése, az alacsony fogyasztói ár ellenére a profit magas. Me-too termékek gyártása, amelyek a termelői márkáknál alacsonyabb fogyasztói árral és minőséggel jellemezhetők, azonban külsejük nagyon, néha megtévesztően hasonlítanak azokhoz. Választék bővítése mind a termékvonalak száma, mind azok hossza vonatkozásában, amelyhez a minőségi színvonal emelkedése párosul. Magyarországon a kereskedelmi márkák piaci részesedése növekvő, közelít a harminc százalékhoz, az ezredfordulóhoz viszonyítva 15 százalékponttal emelkedett. Az üzletformákat tekintve legmagasabb a diszkontüzletekben (2008-ban meghaladta az 50 százalékot) és legalacsonyabb a független kiskereskedőknél (8 %). A hiper- és szupermarketekben a saját párkák részesedése hasonló, 20 % körül mozog. 9

10 Időszak Üzletlánc év év év év Lidl Magyarország Kft. 2,9 3,3 4,2 5,5 Tesco Global-Áruházak Zrt. 3,7 3,5 3,9 4,1 Penny Market Kft. 2,5 2,9 3,2 3,0 Co-op Hungary Zrt. 2,6 2,5 2,6 2,8 Spar Magyarország Kft. 1,3 1,4 1,5 2,5 Plus Magyarország Kft. 2,1 3,2 3,4 2,2 Profi Magyarország kereskedelmi 2,0 2,1 1,9 1,8 Rt. CBA Kereskedelmi Kft. 1,6 1,5 1,6 1,6 Egyéb üzletláncok 2,5 2,1 2,1 2,6 4. táblázat. Üzletláncok kereskedelmi márkáinak piaci részesedése Forrás: Pénzes Ibolya-Gyenge Balázs: Kereskedelmi marketing SZIE A legtöbb üzletláncnál növekedett a kereskedelmi márkák piaci részesedése, amely termékeik kedveltségét mutatja. A kutatások szerint a kereskedelmi márkás termékek értékesítésének növekedését nagyban befolyásolja az is, hogy ezek az áruk a standard kínálat részeként mindig olcsón vásárolhatók (első áras termékek), míg a termelői márkáknak csak akciók alkalmával alacsonyabb a fogyasztói áruk. ÖSSZEGZÉS Az üzletláncok tevékenységében a versenyorientáció egyre fontosabbá válik. Az FMCG piac versenystruktúrája az operatív döntések szintjén az üzletek versenyképességének javítását generálja, amely elsősorban a helyi lakosság és a közvetlen vonzáskörzetben élők intenzív befolyásolásának szükségességét mutatja. Ebben a termékpolitikai döntések sajátos szerepet töltenek be, mivel a viszonylag stabil, nehezebben változtatható elemek (termékmix, választék, szolgáltatások, kereskedelmi márkázás) csak hosszabb távon eredményeznek mérhető versenyelőnyöket. Ennek ellenére a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók befolyásolásának kiemelt területét jelentik, így az üzletláncok marketingstratégiájának hangsúlyos elemét képezik. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] BAUER András-BERÁCS József: Marketing. Budapest, Aula kiadó 658 p. [2] BAUER András-AGÁRDI Irma: Kiskereskedelmi stratégiai szövetségek hatása a kiskereskedők marketing tevékenységére és teljesítményére Vezetéstudomány 1. sz., [3] BINKLEY J.K.-BEJNAROWITZ J.: Consumer price awareness in food shoppings: the case of quantity surcharges. International private label trends and developments Journal of retailing, 79 (1) p. [4] GFK Hungária: Kereskedelmi analízisek. Budapest [5] HALLIER B.: Euroregionális kapcsolatok. Jövőkép - beszerzési és értékesítési konferencia Budapest, előadás [6] KOTLER P.- KELLER K.: Marketingmenedzsment. Budapest, Akadémiai kiadó [7] KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL [8] LEHOTA J.-TOMCSÁNYI P. (szerk.): Agrármarketing. Budapest Mezőgazda p p. [9] LEHOTA J. (szerk.): Élelmiszergazdasági marketing. Budapest, 2001.Műszaki könyvkiadó p p p p p. [10] LEHOTA J.-PÉNZES I.: Structural change in food retailing. Hungarian agricultural research (4) p. [11] MCGOLDRICK P.J.: Retail marketing. London:McGraw-Hill Book Company p p. 10

11 [12] MEFFERT H.- BURMANN C.-KIRCHGEORG M. : Marketing. Wiesbaden, Gabler p. [13] PÉNZES I.: Koncentráció és a piaci szereplők magatartásának összefüggései az FMCG piacon. Fenntartható fogyasztás és növekedés határai-új trendek a kereskedelemben. Komárno Selye János Egyetem kutatóintézete, Tanulmánykötet [14] PÉNZES I.-GYENGE Balázs : Kereskedelmi marketing. Szent István Egyetem, p. [15] PORTER M.: Versenystratégia. Budapest, 2006: Akadémiai kiadó. 355.p. [16] REKETTYE G.: Kereskedelmi márkák szerepe a versenyben. Magyar Tudomány június [17] TOMCSÁNYI P.: Az élelmiszergazdasági marketing alapjai. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó p p. [18] TÖRÖCSIK M.: Kereskedelmi marketing. Budapest, Közgazdasági és jogi könyvkiadó p. [19] TONNDORF H.G.: Kiskereskedelem európai színvonalon. Budapest Novorg kiadó p p. [20] VÁGÁSI M.: Újtermék-marketing. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 352.p. [21] VERES Z.: A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Budapest, Akadémiai kiadó. 580 p. 11

PÉNZES IBOLYA RÓZSA 1

PÉNZES IBOLYA RÓZSA 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. PÉNZES IBOLYA RÓZSA 1 A BESZERZÉSI KONCENTRÁCIÓ HATÁSA AZ ÜZLETLÁNCOK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉRE 2 A kereskedelem magas fokú koncentrációja jelentős hatást

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Kedves Hallgató! Ön tanulmányainak fontos állomásához érkezett, szakdolgozati téma választása előtt áll. A helyes döntés befolyásolhatja

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult

Részletesebben

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK 2015-

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK 2015- AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK 2015- H-5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Tel.: (56)511-758 Fax: +36 (56) 512-496 www.szolf.hu romanek@szolf.hu Kedves Hallgató! Ön tanulmányainak

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004.

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MAGATARTÁSA Doktori (PhD) értekezés Pénzes Györgyné Gödöllő 2004. A

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Gazdasági agrármérnök MSc szak, levelező tagozat 4. A

Részletesebben

A marketingkörnyezet elemzése ősz Dr. Petruska Ildikó

A marketingkörnyezet elemzése ősz Dr. Petruska Ildikó 2. A marketingkörnyezet elemzése 2010. ősz A mai piacok vagy termékek alapján való következtetés képessége már nem jelent biztosítékot a holnapi túléléshez (Mroz) A piac fegyelmezett és módszeres megközelítése

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

A kereskedelem. A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai. Nagykereskedelem. Vendéglátás. Kiskereskedelem

A kereskedelem. A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai. Nagykereskedelem. Vendéglátás. Kiskereskedelem A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai Musinszki Zoltán MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A kereskedelem Fogalma: Az

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés tézisei 2004.

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés tézisei 2004. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MAGATARTÁSA Doktori (PhD) értekezés tézisei Györgyné Gödöllő 2004.

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

Marketing Intézet. A Coop üzletlánc marketingkommunikációs tevékenységének elemzése és új ötletek kidolgozása az Unio Coop Zrt.

Marketing Intézet. A Coop üzletlánc marketingkommunikációs tevékenységének elemzése és új ötletek kidolgozása az Unio Coop Zrt. Marketing Intézet A Coop üzletlánc marketingkommunikációs tevékenységének elemzése és új ötletek kidolgozása az Unio Coop Zrt. részére Gazdag Renáta 2013 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1 Témaválasztás

Részletesebben

Tantárgyi program 2014/2015. I. félév

Tantárgyi program 2014/2015. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2014/2015. I. félév Tantárgy megnevezése Marketingstratégia Tantárgy kódja:

Részletesebben

Az ágazati marketing lehetőségei

Az ágazati marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 MALOM- ÉS SÜTŐIPAR Végváriné Henter Lilla Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló

Részletesebben

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói A marketing értelmezése A marketing a menedzsmenttudományok egyik szakterülete Üzleti filozófia (a vevőt középpontba helyező szemléletmód Funkció (vevőközpontúság érvényesítését

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai BGF PSZK Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés Tematika Gazdálkodás modul Marketing alapjai Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat piaci aktivitása. Marketing A vállalat tervezési célrendszere A vállalat küldetése Stratégiai célok Stratégiai szakterületi célok Operatív célok A vállalat

Részletesebben

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Business Marketing Menedzsment 2. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet 1 Marketing alapsajátosság: gyakorta még nem létező termékek eladása o Először értékesítjük (szerződést kötünk) majd

Részletesebben

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló szervezetként

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0062-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartam: 30 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia

Részletesebben

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Tisztelt Kiskereskedő! A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszéke egy olyan nagyszabású, az egyetem által finanszírozott kutatáshoz

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Értékelvű helyzetelemzés 2. Tétel. Dr. Petruska Ildikó

Értékelvű helyzetelemzés 2. Tétel. Dr. Petruska Ildikó Értékelvű helyzetelemzés 2. Tétel Környezet Versenytársak ajánlatai Stratégiai egyensúlyi pont (sweet spot) Ügyfelek igényei Vállalat képességei A környezet elemzése Makrokörnyezet Versenykörnyezet Belső

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 1) A fogyasztói és vásárlási magatartás bemutatása. Milyen egyéni tényezők

Részletesebben

PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca / 1426 Budapest Pf.:35 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ.

PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca / 1426 Budapest Pf.:35 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 II. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Marketing alapjai 2011/2012. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése

Részletesebben

Az értékesítési politika

Az értékesítési politika Az értékesítési politika Az előadás fő témái I./ Az értékesítési politika céljai II./ A közvetítők funkciói III./ A disztribúciós csatornák típusai IV./ Csatornastratégiák V./ Kereskedő-típusok VI./ Csatornamenedzsment

Részletesebben

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV () TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV - Basic marketing 16 (12 + 4) - Marketing-mix döntések 15 (6 + 9) - Marketingkommunikáció 14 (8 + 6) A reklám elmélete és gyakorlata - A gazdasági jog alapjai 6 (6 + 0)

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka Kisari István Eger 2005. Január 28. Választékelemzés Választék k elemzés s A Összes feldolgozott adat (bor) - Ebből l elemzésre került Tételszám

Részletesebben

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Marketing Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 Tantárgy tematikus leírása: Február 10. Mi fán terem a marketing?- a marketing értelmezése,

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása.

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása. IRODAI MEGOLDÁSOK Történetünk A Pannon Papírt 2005-ben magyarországi magánszemélyek alapították győri székhellyel, többéves papír-írószer kereskedelmi tapasztalattal. A régi kereskedők szakmai elkötelezettsége

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

See the future Be the future Own the future. Postponed. Kozák Ákos, március 29.

See the future Be the future Own the future. Postponed. Kozák Ákos, március 29. See the future Be the future Own the future Postponed Kozák Ákos, 2011. március 29. GfK Hungária Életstílus, fogyasztás ma Magyarországon Kozák Ákos 2010. október 12. A GDP alakulása Euróban 2010-ben 2

Részletesebben

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_GLD110-K3 Marketing 2. A neve, beosztása:, egyetemi tanár 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező

Részletesebben

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Kereskedelmi szak 2007. tavaszi félév Tisztelt Hallgató! A meghirdetett szakdolgozati témák választékának kialakításakor a Kereskedelmi és Marketing Tanszék alapvetően

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 2. Fejezet: A személyes eladás helye a többutas értékesítési rendszerben 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. Az értékesítési rendszer 2. Többcsatornás értékesítési

Részletesebben

A személyközlekedés minősítési rendszere

A személyközlekedés minősítési rendszere A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:

Részletesebben

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban!

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban! 1. Egy fúvós hangszereket forgalmazó cégről a következő adatok ismertek: Termékcsoportok Forgalom 2003-ban A volumen változása Fafúvós 50 +50 Rézfúvós 30 +30 Egyéb +10 Összesen: Továbbá ismert, hogy a

Részletesebben

Stratégia és termékinnováció

Stratégia és termékinnováció Stratégia és termékinnováció Stratégia, termékpolitika és innováció A vállalati stratégiákra ható tényezők Vállalati stratégiai tervezés: Versenystratégiák Növekedési stratégiák Portfolió terv Stratégiai

Részletesebben

A vállalat belső tevékenységi rendszere.

A vállalat belső tevékenységi rendszere. A vállalat tevékenységi rendszere 01. rész Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium A vállalat belső tevékenységi rendszere. Az alapvető célból lebontott vállalati célrendszer megvalósításához szükséges

Részletesebben

Bevétel és összetétele

Bevétel és összetétele Bevétel és összetétele TÉMAKÖR TARTALMA - Bevétel és forrásai - Bevétel szerkezete - Nettó és bruttó - ÁFA, ÁFA befizetési kötelezettség - Elábé és árrés - Színvonalmutatók BEVÉTEL A az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

IX. téma AZ ÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

IX. téma AZ ÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI Nemzetközi marketing Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A NEMZETKÖZI MARKETING témakörei I. A nemzetközi marketing fogalma, stratégiái és koncepciói II. A nemzetközi piacra

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

Szolgáltatásmarketing

Szolgáltatásmarketing BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Szolgáltatásmarketing 7. előadás Kovács István 1 Az előadás felépítése Szolgáltatások innovációja Új szolgáltatások tervezési folyamata A szolgáltatás koncepció

Részletesebben

aspektusa a gazdasági gi válsv

aspektusa a gazdasági gi válsv A magyarországi gi kiskereskedelem területi szerkezetének néhány n ny aspektusa a gazdasági gi válsv lság időszak szakában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia PTE Földrajzi Intézet és a Földtudományok

Részletesebben

Új j kormányos - régi gondok. Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25.

Új j kormányos - régi gondok. Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25. Új j kormányos - régi gondok Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25. 1. Élelmiszerellátás, táplálkozás igényeinek időbeli trendje Múlt Jelen Jövő Célrendszer Fokozott igények a vásárló

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

Marketingstratégiai döntések. A pozicionálás fogalma és stratégiái. Termék/piac növekedési stratégiák

Marketingstratégiai döntések. A pozicionálás fogalma és stratégiái. Termék/piac növekedési stratégiák Marketingstratégiai döntések Szegmensmarketing és szegmentációs folyamat A pozicionálás fogalma és stratégiái Termék/piac növekedési stratégiák Szigorlati tételek 2016 Petruska Ildikó Dr. Petruska Ildikó

Részletesebben

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele)

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele) Készletezés Árukészlet: a forgalom lebonyolítását biztosító áruállomány, árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos döntések és gyakorlati teendők összessége. A készletezés hosszú távú döntései

Részletesebben

FOSZK Kereskedelem és marketing alapszak projektmunka témakörök

FOSZK Kereskedelem és marketing alapszak projektmunka témakörök FOSZK Kereskedelem és marketing alapszak projektmunka témakörök Az alábbi projektmunka témakörök orientációul szolgálnak, ettől eltérő témákat is lehet választani. A konkrét téma kialakítása a belső konzulenssel

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI EGYSÉGEK ÁLTAL ALKALMAZOTT KISKERESKEDELMI STRATÉGIÁK ÉS A POTENCIÁLIS FOGYASZTÓK ELVÁRÁSAI Doktori (PhD)

Részletesebben

Dr. Mészáros Katalin PhD.

Dr. Mészáros Katalin PhD. A MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI EGYSÉGEK ÁLTAL ALKALMAZOTT KISKERESKEDELMI STRATÉGIÁK ÉS A POTENCIÁLIS FOGYASZTÓK ELVÁRÁSAI Dr. Mészáros Katalin PhD. Sopron 2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 Vj-100/2005/10. Ikt. sz. : /2005 A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bookline Magyarország Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás

Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B. 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 12. Szállodai vendéglátás bevétel-gazdálkodása Hotel F&B 1 1. Miért vendéglátás? 2. Szállodai vendéglátás Szállodai vendéglátás 3. Szállodai vendéglátás árbevételi terve Vendéglátás bevétel 4. Szállodai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Vendéglátó és szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről

TÁJÉKOZTATÓ a Vendéglátó és szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről TÁJÉKOZTATÓ a Vendéglátó és szálloda szakirány hallgatói részére a záróvizsga szakmai tárgyait átfogó komplex szóbeli témakörökről A komplex szóbeli témakörökben az alábbi tantárgyak illetve ismeretkörök

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben