THE CORRELATION OF COMMERCIAL MARKETING AND COMPETIVENESS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "THE CORRELATION OF COMMERCIAL MARKETING AND COMPETIVENESS"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, Dr. Pénzes Ibolya Rózsa 1 KERESKEDELMI MARKETING ÉS A VERSENYKÉPESSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI A kereskedelmi vállalatok marketingtevékenysége a termelő vállalatokétól jelentős eltéréseket mutat, amely a kereskedelmi tevékenység sajátosságával, a kétirányú piaci alkalmazkodással, valamint az eltérő marketingkörnyezettel magyarázható. Utóbbi kiemelt elemét képezi az a versenykörnyezet, amely az FMCG piacon intenzív versennyel, jelentős konkurenciával és hárompólusú piaccal jellemezhető, ahol az egyes üzletláncok pozíciója lassan állandósulni látszik. A kereskedelmi tevékenység sajátosságait tükröző kereskedelmi marketing és annak kiemelt eszközei (választékpolitika, kereskedelmi márkázás, vásárlásösztönzés rendszere, online értékesítés) hatékonyan járulnak hozzá a versenyképesség javításához. THE CORRELATION OF COMMERCIAL MARKETING AND COMPETIVENESS The marketing activity of commercial companies significantly differs from the one of the production companies which can be explained by the special characteristic features of the commercial activity, its two-way market conformity, and its distinct marketing environment. The most important element of the latter one is the competitive environment which on the FMCG market can be characterised by an intensive competition, significant numbers of competitors, and a tri-polar market where the position of single chain-stores seems to stabilize slowly. Commercial marketing reflecting the main characteristic features of commercial activities and the most significant elements of it (selection policy, commercial branding, the system of sales promotion, on-line selling) highly contribute to the improvement of competitiveness. 1 Szolnoki Főiskola, Akkreditációs és képzésfejlesztési rektor-helyettes, A cikket lektorálta: Dr. Túróczi Imre Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, PhD.

2 BEVEZETÉS A hazai kiskereskedelemben az ezredforduló után a verseny egyre erősebbé vált, annak szintjei és területei árucsoportonként olyan sajátosságokat mutatnak, amelyek a vállalkozások marketingstratégiájának markáns különbségét eredményezik. A téma elemzését célszerű leszűkíteni olyan piacra, ahol a piacszerkezet és a versenystruktúra lehetővé teszik a kereskedelmi marketing eszközrendszerének és kiemelt eszközeinek vizsgálatát. A magyar kiskereskedelemben ilyen szempontból kiemelhető a gyorsan forgó napi cikkek (FMCG) piaca, ahol a verseny több szinten is értelmezhető és a kereskedelmi marketing és a verseny összefüggéseit az üzletláncok tevékenysége alapján lehet legjobban jellemezni. A téma nagysága miatt e tanulmány az üzletláncok termékpolitikai döntéseire, kiemelten a választék nagyságával és összetételével kapcsolatos döntésekre fókuszál. PIACI VERSENY A gyorsan forgó napi cikkek piaca a hazai kiskereskedelemben sajátosságokkal rendelkezik, rendelkezik, a verseny több szintje különíthető el, amely a versenytársak számából, azok működési területének különbözőségéből, a forgalmazott áruktól és a célpiacok differenciáltságából adódik. Az üzletláncok célpiaca részben elhatárolja a versenytársakat, de jelentős átfedéseket is tartalmaz, amely a versenyt erősíti. A gyorsan forgó napi cikkek piaca a többi részpiactól eltérő, sajátos jegyekkel rendelkezik, a hazai kiskereskedelemben kiemelt szerepet tölt be. A verseny szintjei és területei sajátos versenystruktúrát alakítanak ki. Piaci verseny Vállalkozások közötti verseny Üzletek közötti verseny Üzletláncok közötti verseny verseny Üzletláncok és független kiskereskedők közötti verseny Független kiskereskedők közötti verseny Országos piac Regionális piac Települési piac Választék Kereskedelmi márka Értékesítési körülmények Vásárlás ösztönzés Forrás: saját szerkesztés 1. sz. ábra A verseny struktúrája Magyarország FMCG piacán 2

3 A legintenzívebb verseny a nagy- és középvárosok piacán alakul ki, ahol a fogyasztókért folytatott versenyben az üzletláncok és üzleteik, valamint választékuk, forgalmazott kereskedelmi márkáik, az értékesítés körülményei és a vásárlásösztönzés eszközei is versenyben állnak. A fogyasztói magatartás sajátossága, hogy a termékek beszerzéséhez nemcsak üzletet, hanem üzletláncot is választanak és a vásárlási döntésben a marketing mix kiemelt eszközei is jelentős szerepet játszanak. A hazai FMCG piac sajátosságának tekinthető a stabil kereslet, az árucsoportonként eltérő piacvolumen, a kompetitív piacszerkezet, az intenzív verseny, a többpólusú piac, a marketingkörnyezet intenzív változása és a pólusfüggő marketing. Év Kiskereskedelem összesen* folyóáras forgalom millió Ft forgalom változása előző év= 100 % Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem folyóáras forgalom millió Ft forgalom változása előző év= 100 % , , , , , , , , , , , , , , , ,0 *jármű és üzemanyag forgalom nélkül 1. táblázat. Kiskereskedelmi forgalom folyóáron Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az élelmiszerek folyóáras forgalma 2009-ben 2006-hoz viszonyítva közel 60 százalékkal emelkedett. A változás ütemét vizsgálva megállapítható, hogy 2006-ig a fogalom az előző évhez viszonyítva minden évben növekedett, majd kisebb mértékben csökkent ben az előző évhez viszonyítva az összes kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó csökkenéssel szemben az élelmiszerek értékesítése számottevően nem változott. A vállalkozások versenyében nemcsak a piaci pozíció növelése a cél, legalább olyan fontos a csatornapozíció javulása is, mivel a beszerzési engedmények, kedvezmények és támogatások versenyelőnyöket eredményeznek. A hárompólusú piacon a hazai és multinacionális üzletláncok domináns, míg a független kiskereskedők kiegészítő szerepet töltenek be. Utóbbiak erőssége, hogy a lakóhelyhez közeli vásárlás lehetőségét kínálják. A hazai FMCG piacon a külföldi vállalkozások pozíciója nagyon kedvező, bevételük eltérő nagyságrendű. A legmagasabb forgalmat a Tesco realizálja, majd őt követi két magyar tulajdonú lánc a CBA és a Coop, amelyek az FMCG piacon működő üzletek több mint 15 százalékát fogják át. A diszkontláncok (Lidl, Penny Market, Profi, Aldi) dinamikusan 3

4 növekednek, amely a hazai vásárlóerő nagyságának és a fogyasztók üzletválasztásának sajátosságaival magyarázhatók. FMCG MARKETING-MIX Az üzletláncoknál a marketing eszközök struktúrája a tevékenység jellege miatt a termelő vállalatokétól eltérő, amelyet az egyes elemekhez kapcsolódó döntések is jól tükröznek. A marketing mixet a szakirodalom eltérő módon közelíti, a hagyományos, termékmarketinghez kapcsolódó marketing mix (4 P) mellett egyes szerzők a marketingtevékenység tervezésekor a szolgáltatásmarketing hét elemének (7P) szükségességét hangsúlyozzák (Veres 2009). A kereskedelmi szervezeteknél az értékesítés tárgyától és azok sajátosságaitól függ a marketingmix összetétele. A tiszta tárgyiasult termékeket forgalmazó vállalkozásoknál a négy kiemelt marketing eszközre fordítanak figyelmet, míg a tiszta szolgáltatások értékesítésénél a szolgáltatásmarketing teljes elemválasztéka jellemző. Utóbbira a kereskedelem alaptevékenységéből eredően kevés példa található, a termékek értékesítése szoros kapcsolatban áll a kiegészítő szolgáltatásokkal. Emiatt a kereskedelem kínálatát hibrid ajánlatnak is felfoghatjuk (Kotler-Keller 2006), amely a termékmarketing eszközeinek prioritása mellett megköveteli a kereskedelmi szolgáltatások hangsúlyozását is. TERMÉKPOLITIKAI DÖNTÉSEK A kereskedelemi vállalkozások termékpolitikáját és annak megvalósítását számtalan tényező befolyásolja. A marketingkörnyezet elemeinek változása a vállalatokra eltérő hatást gyakorol, a tőkeerős, stabil pozícióval rendelkezők a negatív hatásokat jobban tudják kezelni, a lehetőségeket hatékonyabban használják ki, mint a kisméretű, szerény pozícióval és lehetőségekkel rendelkező kereskedők. Magyarországon a kereskedelem rendszerének átalakulása, a piaci verseny intenzívebbé válása miatt a vállalkozások termékpolitikájának középpontjába a kényszerjellegű ellátási koncepció helyett a vevőorientációt hangsúlyozó marketigkoncepció került. A termékpolitikát befolyásoló környezeti tényezők közül ki kell emelni a makrokörnyezeti- és piaci hatásokat, valamint a vállalati belső elemeket. 2. ábra. Termék- és szolgáltatáspolitikát befolyásoló tényezők Forrás: Pénzes Ibolya-Gyenge Balázs: Kereskedelmi marketing SZIE

5 A kereskedelemben a termékpolitikai döntések a tevékenység sajtosságait jól tükrözik, középpontjában az optimális választék kialakítása áll, amely szorosan összefonódik a beszerzésmarketinggel. A termelő vállalatoktól eltérően más tevékenységelemek kerülnek előtérbe, máshová helyeződik a hangsúly. A folyamatos innováció a választék kialakításában, a nyújtott szolgáltatásokban, valamint a kereskedelmi márkák számának és minőségének növelésében jelenik meg. A kereskedelem termék- és szolgáltatáspolitikai döntéseinek kiemelt területei: termékmix termékválaszték kereskedelemi szolgáltatások kereskedelmi márkázás kategóriamenedzsment. Termékmix nagysága A termékmix nagysága (árufajták száma) szoros kapcsolatban áll a vállalkozás tevékenységével, profiljával és a termék jellegével. Adott kereskedelmi vállalatnak a tevékenység megkezdésekor döntenie kell arról, hogy milyen kínálattal, hány fajta árucikkel áll a vevők rendelkezésére, amelyet számtalan tényező befolyásol. Napjainkban a termelő vállalatok egyre nagyobb piaci kihívással találkoznak. Az átalakuló fogyasztói szokások, a műszaki, technológiai háttér fejlődése, a versenytársak számának növekedése, a tulajdonosi elvárások változása, a kereskedelem csatornapozíciójának javulása innovációs kényszert (Vágási 2001) eredményez. Ennek hatására a termelő vállalatok bővítik a termékek körét, új árukat dobnak piacra, vagy módosítják, javítják meglévő termékük tulajdonságait, amelyek az üzletláncok beszerzésében új döntéseket kívánnak. A tevékenység jellege, a kereskedelmi vállalkozás csatornafunkciója alapvetően meghatározza a kínálat nagyságát. A kiskereskedelem a termelők és a nagykereskedők kínálatából nagyságában és összetételében más, a célpiachoz igazodó termékmixet alakít ki. A vállalkozások profilja eltérő nagyságú kínálatot eredményez, mivel a termékek jellege azt alapvetően befolyásolja. Romlékony élelmiszereknél a termékmix nagysága értelemszerűen jóval alacsonyabb, mint a hosszú ideig, viszonylag egyszerű körülmények között tárolható termékek esetén. A termékmix nagysága a célpiaci igényeikhez, a kereslet nagyságához és összetételéhez igazodik, amely megalapozza a vállalat termékstratégiáját, a kínálati koncepciót. Ez eltérő termékmixet és választékot eredményez az élelmiszer kiskereskedelemben is. A független kiskereskedők mindössze néhány száz árucikket kínálnak vevőiknek, míg a hipermarketekre több tízezres, vagy közel százezres nagyságrendű termékmix jellemző. A kereskedelmi hálózat nagysága és összetétele vállalatonként eltérő nagyságú és üzlettípusonként differenciált termékmix kialakítását teszi szükségessé. Az élelmiszer kiskereskedelmi üzletláncok többsége heterogén hálózattal rendelkezik, a termékmix nagyságát üzlettípusonként határozzák meg. Az üzletek tipizálásának szempontjai közül kiemelhető az értékesítési forgalom nagysága, az alapterület és a polchossz. 5

6 Választék szélessége és mélysége A kínálat és a választék szorosan kapcsolódó, egymással hierarchikus kapcsolatban álló kategóriák. A választék a kínálat összetételét jellemző kategória, amelynek értelmezése és jellemzése több szempont szerint történhet. A választék közelítése a marketing szakirodalomban sokszínű. Tomcsányi 1988 Reichert-Pottebaum 1990 Törőcsik 1995 Tonndorf 1997 Lehota-Tomcsányi 2001 Lehota 2001 hierarchikus dimenzionális hagyományos hierarchikus hierarchikus dimenzionális halmazelméleti marketingszempontú dimenzionális marketingszempontú dinamikus komplex konkurenciaelvű realizálhatóság vevőorientált 2. táblázat. A választék csoportosításának szempontjai A táblázatban az eltérő szempontok ellenére mindenhol megjelenik olyan csoportosítás, amelyben a szerzők két, vagy három dimenzió szerint különítik el a választék kiterjedését (szélesség, mélység, minőség). A választék szélessége eltérő rendeltetésű termékcsoportokként értelmezve különböző termékvonalakban (Kotler-Keller 2006), illetve termékcsaládokban (Rekettye 1999) jelenik meg. Ezzel szemben a választék mélysége az azonos rendeltetésű, de eltérő tulajdonságú termékek számát jelenti, amelynek nagyságát a termékvonal hosszával is lehet jellemezni. Tonndorf (1997) dimenzionális csoportosításában előző két szempont mellett fontosnak tartja a választék készlet hátterét és annak értékelését is. Reichert-Pottebaum (1990) és Lehota (2001) hasonló csoportosításának harmadik dimenziója a választék minőségére terjed ki, amely alacsony, közepes és magas kategóriákra osztható. A választék dimenziók szerinti csoportosítása lehetővé teszi a különböző vállalati koncepciók, illetve üzlettípusok jellemzését is. Tomcsányi (1988) az élelmiszergazdaságban hierarchikus értelmezésben elkülöníti a szortimentet, a szortiment egységet és az egyes terméken belüli, eltérő tulajdonságú terméket. A marketingszempontú (piacszempontú) megkülönböztetés a piac elemeinek és szereplőinek választékra gyakorolt hatásaként kialakuló választékkategóriákat mutatja (Törőcsik 1995, Tonndorf 1997). McGoldrick (1990) a választékkal kapcsolatos döntéseknél a profit- és értékesítési szemlélet fontosságára, valamint a fogyasztói értékelésre hívja fel a figyelmet. Lehota és Tomcsányi (2001) - a választékot termékhierarchia alapján és marketingszempontból értelmezve - hivatkoznak Copeland (1924) első marketingszempontú osztályozásra és McCarthy (1960) rendszerezésére. Kiemelten kezelik az élelmiszerek sajátosságait tükröző csoportosítást, amely a táplálkozástudományi, kulturális, termék előállítási, információs közelítésen túl magában foglalja a kiskereskedelmi szempontú megkülönböztetést is. 6

7 A kereskedelem a hazai és az import termelési kínálatából alakítja ki saját választékát, amelynek eredménye számtalan tényező által befolyásolt. Ezek közül kiemelést érdemel a termelői kínálat és kondíciós ajánlatok, a verseny, a tulajdonosi koncepció, a célpiac igényei, a várható forgalom, a beszerzési kondíciók, a vagyoni, pénzügyi helyzet és a raktározási lehetőségek. A termelői kínálat hatásának vizsgálatánál célszeű elkülöníteni a potenciális és reális kínálati bázist. Előbbi az azonos terméket gyártó termelők által eladásra szánt áruinak összességét jelenti, amely az importtal együtt a kereskedelem számára a kínálati bázist adja. Ez azonban csak elméleti lehetőség, a gyakorlatban jóval szűkebb, mivel adott termelő kínálata csak akkor jelenik meg reális kínálati bázisként, ha megfelel a kereskedelem által támasztott követelményeknek. 3. ábra. A termelői kínálat és a kereskedelmi választék összefüggései Forrás: Pénzes Ibolya-Gyenge Balázs: Kereskedelmi marketing. SZIE A választékkal szembeni követelmények: a termékek rendelkezzenek olyan hasznos tulajdonságokkal, amelyek a fogyasztói szükségletek kielégítését önállóan, vagy csekély kereskedelmi támogatással (kiegészítő szolgáltatások) valósítják meg a választék a fogyasztó számára nyújtson olyan választási lehetőséget, amely növeli az elégedettségét és pozitív vásárlási élményt okoz a választék szélességben, mélységben és minőségben is biztosítson versenyelőnyt a kereskedelmi vállalkozás számára adott választék beszerzése és készleten tartása legyen jövedelmező, biztosítsa a hatékony készlet- és költséggazdálkodás lehetőségét adott választék biztosítson megfelelő nagyságú nyereséget. A választék elemzését célszerű termékvonalak, termékcsoportok és kiemelt termékek adott időszakra vonatkozó adatai alapján elkészíteni, amelynek alapját a vállalati adatbázisból kinyerhető szekunder információk adják (beszerzési ár, eladott mennyiség, vásárlási gyakoriság, alkalmazott haszonkulcs, nettó árbevétel, termelő által biztosított kedvezmények, támogatások, árréstömeg, közvetlen és közvetett költségek, eredmény). A fogyasztói vélemények, a versenytársakkal szembeni versenyelőnyök feltárása primer kutatást igényel. 7

8 Az elemzés gyakoriságát tekintve utóbbira ritkábban kerül sor, pedig a választék módosításában fontos információk kerülnének felszínre. A kiskereskedelmi üzlettípusok és a választék összefüggéseit, valamint a változás tendenciáit a kutatók többször vizsgálták, a kiskereskedelmi életciklus (Davidson-Bates-Bass 1976), a kiskereskedelmi kerék (Hollander 1960) és a kiskereskedelmi harmonika (Hollander 1966) elméletek foglalkoznak a kérdéssel. Utóbbi koncepció szerint a kiskereskedelmi üzletek a kezdeti széles választékkal szemben a fejlődés során a specializáció irányába haladnak, amely mélyebb választékot eredményez. A verseny hatására ez a tendencia tovább folytatódik. Bauer és Berács (2006) felhívja a figyelmet e koncepciók problémáira, hipotézis jellegére, valamint az ezzel ellentétes tendenciára is, amely a nagy alapterületű élelmiszerüzletek fejlődésére jellemző. A szűkebb választékot képviselő üzletek helyett a széles és mély választékot nyújtó hipermarketek rohamosan terjedtek. Választék nagysága és összetétele az FMCG piacon Az üzletláncok választéka a versenyben meghatározó jelentőségű, mivel a vásárlási döntés egyik fontos eleme. A fogyasztói magatartás tudatosságának egyik jele a kereszthasználat, amely az áruvásárlás során a párhuzamos lánchasználatot jelzi. A magyar háztartások 2010 első felében átlagosan 8 üzletláncot kerestek fel az élelmiszerek és vegyiáruk beszerzése érdekében (GFK Hungária, Kereskedelmi analízisek 2010.), amely arra utal, hogy a hipermarketek széles és mély választékával szemben a szűk választékú diszkontláncok is konkurenciaként jelennek meg. 4. ábra. Az egyes bolttípusok piaci részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából (%) Forrás: GFK Hungária Az ábra jól mutatja a nagy alapterületű üzletek és a diszkontláncok piaci részesedésének emelkedését, bár a kutatások azt is kiemelik, hogy a hipermarketek növekedésének üteme egyre lassuló, a hazai piac telítődni látszik. A választék kialakításához szorosan kapcsolódik az üzletláncok márkakoncepciója is, a vállalatok kereskedelmi márkákra vonatkozó döntése. Európában a saját márkák nagyon közkedveltek, piaci részesedésük egyes országokban 40 százalék körüli értéket mutat. 8

9 5. ábra. A kereskedelemi márkák piaci pozíciója Forrás: PLMA ( International Private Label Trends and Developments) A kereskedelmi márkák piaci részesedése 20 év alatt legjobban Németországban és Franciaországokban növekedett. A kereskedelmi márkák pozíciójának növekedését mutatja, hogy az Egyesült Királyságban és Svájcban minden második eladott termék kereskedelmi márka (Nielsen 2009). Egyes termékcsoportokban a kereskedelmi márkák piaci részesedése 70 % felett van: Egyesült Királyság: hús, hal, szárnyas, delikátess Németország: papíráruk Spanyolország: mélyhűtött termékek Svájc: mélyhűtött termékek, hús. Kolenburg (PLMA 2009) a kereskedelmi márkák fejlődésének három szakaszát különíti el, az egyes szakaszok jól tükrözi a kereskedelmi vállalkozások márkakoncepcióját. Generikus termékek termeltetése, az alacsony fogyasztói ár ellenére a profit magas. Me-too termékek gyártása, amelyek a termelői márkáknál alacsonyabb fogyasztói árral és minőséggel jellemezhetők, azonban külsejük nagyon, néha megtévesztően hasonlítanak azokhoz. Választék bővítése mind a termékvonalak száma, mind azok hossza vonatkozásában, amelyhez a minőségi színvonal emelkedése párosul. Magyarországon a kereskedelmi márkák piaci részesedése növekvő, közelít a harminc százalékhoz, az ezredfordulóhoz viszonyítva 15 százalékponttal emelkedett. Az üzletformákat tekintve legmagasabb a diszkontüzletekben (2008-ban meghaladta az 50 százalékot) és legalacsonyabb a független kiskereskedőknél (8 %). A hiper- és szupermarketekben a saját párkák részesedése hasonló, 20 % körül mozog. 9

10 Időszak Üzletlánc év év év év Lidl Magyarország Kft. 2,9 3,3 4,2 5,5 Tesco Global-Áruházak Zrt. 3,7 3,5 3,9 4,1 Penny Market Kft. 2,5 2,9 3,2 3,0 Co-op Hungary Zrt. 2,6 2,5 2,6 2,8 Spar Magyarország Kft. 1,3 1,4 1,5 2,5 Plus Magyarország Kft. 2,1 3,2 3,4 2,2 Profi Magyarország kereskedelmi 2,0 2,1 1,9 1,8 Rt. CBA Kereskedelmi Kft. 1,6 1,5 1,6 1,6 Egyéb üzletláncok 2,5 2,1 2,1 2,6 4. táblázat. Üzletláncok kereskedelmi márkáinak piaci részesedése Forrás: Pénzes Ibolya-Gyenge Balázs: Kereskedelmi marketing SZIE A legtöbb üzletláncnál növekedett a kereskedelmi márkák piaci részesedése, amely termékeik kedveltségét mutatja. A kutatások szerint a kereskedelmi márkás termékek értékesítésének növekedését nagyban befolyásolja az is, hogy ezek az áruk a standard kínálat részeként mindig olcsón vásárolhatók (első áras termékek), míg a termelői márkáknak csak akciók alkalmával alacsonyabb a fogyasztói áruk. ÖSSZEGZÉS Az üzletláncok tevékenységében a versenyorientáció egyre fontosabbá válik. Az FMCG piac versenystruktúrája az operatív döntések szintjén az üzletek versenyképességének javítását generálja, amely elsősorban a helyi lakosság és a közvetlen vonzáskörzetben élők intenzív befolyásolásának szükségességét mutatja. Ebben a termékpolitikai döntések sajátos szerepet töltenek be, mivel a viszonylag stabil, nehezebben változtatható elemek (termékmix, választék, szolgáltatások, kereskedelmi márkázás) csak hosszabb távon eredményeznek mérhető versenyelőnyöket. Ennek ellenére a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók befolyásolásának kiemelt területét jelentik, így az üzletláncok marketingstratégiájának hangsúlyos elemét képezik. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] BAUER András-BERÁCS József: Marketing. Budapest, Aula kiadó 658 p. [2] BAUER András-AGÁRDI Irma: Kiskereskedelmi stratégiai szövetségek hatása a kiskereskedők marketing tevékenységére és teljesítményére Vezetéstudomány 1. sz., [3] BINKLEY J.K.-BEJNAROWITZ J.: Consumer price awareness in food shoppings: the case of quantity surcharges. International private label trends and developments Journal of retailing, 79 (1) p. [4] GFK Hungária: Kereskedelmi analízisek. Budapest [5] HALLIER B.: Euroregionális kapcsolatok. Jövőkép - beszerzési és értékesítési konferencia Budapest, előadás [6] KOTLER P.- KELLER K.: Marketingmenedzsment. Budapest, Akadémiai kiadó [7] KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL [8] LEHOTA J.-TOMCSÁNYI P. (szerk.): Agrármarketing. Budapest Mezőgazda p p. [9] LEHOTA J. (szerk.): Élelmiszergazdasági marketing. Budapest, 2001.Műszaki könyvkiadó p p p p p. [10] LEHOTA J.-PÉNZES I.: Structural change in food retailing. Hungarian agricultural research (4) p. [11] MCGOLDRICK P.J.: Retail marketing. London:McGraw-Hill Book Company p p. 10

11 [12] MEFFERT H.- BURMANN C.-KIRCHGEORG M. : Marketing. Wiesbaden, Gabler p. [13] PÉNZES I.: Koncentráció és a piaci szereplők magatartásának összefüggései az FMCG piacon. Fenntartható fogyasztás és növekedés határai-új trendek a kereskedelemben. Komárno Selye János Egyetem kutatóintézete, Tanulmánykötet [14] PÉNZES I.-GYENGE Balázs : Kereskedelmi marketing. Szent István Egyetem, p. [15] PORTER M.: Versenystratégia. Budapest, 2006: Akadémiai kiadó. 355.p. [16] REKETTYE G.: Kereskedelmi márkák szerepe a versenyben. Magyar Tudomány június [17] TOMCSÁNYI P.: Az élelmiszergazdasági marketing alapjai. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó p p. [18] TÖRÖCSIK M.: Kereskedelmi marketing. Budapest, Közgazdasági és jogi könyvkiadó p. [19] TONNDORF H.G.: Kiskereskedelem európai színvonalon. Budapest Novorg kiadó p p. [20] VÁGÁSI M.: Újtermék-marketing. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 352.p. [21] VERES Z.: A szolgáltatásmarketing alapkönyve. Budapest, Akadémiai kiadó. 580 p. 11

PÉNZES IBOLYA RÓZSA 1

PÉNZES IBOLYA RÓZSA 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. PÉNZES IBOLYA RÓZSA 1 A BESZERZÉSI KONCENTRÁCIÓ HATÁSA AZ ÜZLETLÁNCOK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉRE 2 A kereskedelem magas fokú koncentrációja jelentős hatást

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Kedves Hallgató! Ön tanulmányainak fontos állomásához érkezett, szakdolgozati téma választása előtt áll. A helyes döntés befolyásolhatja

Részletesebben

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Gazdasági agrármérnök MSc szak, levelező tagozat 4. A

Részletesebben

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004.

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MAGATARTÁSA Doktori (PhD) értekezés Pénzes Györgyné Gödöllő 2004. A

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai BGF PSZK Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés Tematika Gazdálkodás modul Marketing alapjai Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi

Részletesebben

Marketing Intézet. A Coop üzletlánc marketingkommunikációs tevékenységének elemzése és új ötletek kidolgozása az Unio Coop Zrt.

Marketing Intézet. A Coop üzletlánc marketingkommunikációs tevékenységének elemzése és új ötletek kidolgozása az Unio Coop Zrt. Marketing Intézet A Coop üzletlánc marketingkommunikációs tevékenységének elemzése és új ötletek kidolgozása az Unio Coop Zrt. részére Gazdag Renáta 2013 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1 Témaválasztás

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Business Marketing Menedzsment 2. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet 1 Marketing alapsajátosság: gyakorta még nem létező termékek eladása o Először értékesítjük (szerződést kötünk) majd

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0062-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartam: 30 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Tisztelt Kiskereskedő! A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszéke egy olyan nagyszabású, az egyetem által finanszírozott kutatáshoz

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka Kisari István Eger 2005. Január 28. Választékelemzés Választék k elemzés s A Összes feldolgozott adat (bor) - Ebből l elemzésre került Tételszám

Részletesebben

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_GLD110-K3 Marketing 2. A neve, beosztása:, egyetemi tanár 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban!

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban! 1. Egy fúvós hangszereket forgalmazó cégről a következő adatok ismertek: Termékcsoportok Forgalom 2003-ban A volumen változása Fafúvós 50 +50 Rézfúvós 30 +30 Egyéb +10 Összesen: Továbbá ismert, hogy a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV () TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV - Basic marketing 16 (12 + 4) - Marketing-mix döntések 15 (6 + 9) - Marketingkommunikáció 14 (8 + 6) A reklám elmélete és gyakorlata - A gazdasági jog alapjai 6 (6 + 0)

Részletesebben

Az értékesítési politika

Az értékesítési politika Az értékesítési politika Az előadás fő témái I./ Az értékesítési politika céljai II./ A közvetítők funkciói III./ A disztribúciós csatornák típusai IV./ Csatornastratégiák V./ Kereskedő-típusok VI./ Csatornamenedzsment

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 2. Fejezet: A személyes eladás helye a többutas értékesítési rendszerben 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. Az értékesítési rendszer 2. Többcsatornás értékesítési

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Marketing Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 Tantárgy tematikus leírása: Február 10. Mi fán terem a marketing?- a marketing értelmezése,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Kereskedelmi szak 2007. tavaszi félév Tisztelt Hallgató! A meghirdetett szakdolgozati témák választékának kialakításakor a Kereskedelmi és Marketing Tanszék alapvetően

Részletesebben

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása.

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása. IRODAI MEGOLDÁSOK Történetünk A Pannon Papírt 2005-ben magyarországi magánszemélyek alapították győri székhellyel, többéves papír-írószer kereskedelmi tapasztalattal. A régi kereskedők szakmai elkötelezettsége

Részletesebben

Bevétel és összetétele

Bevétel és összetétele Bevétel és összetétele TÉMAKÖR TARTALMA - Bevétel és forrásai - Bevétel szerkezete - Nettó és bruttó - ÁFA, ÁFA befizetési kötelezettség - Elábé és árrés - Színvonalmutatók BEVÉTEL A az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

Új j kormányos - régi gondok. Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25.

Új j kormányos - régi gondok. Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25. Új j kormányos - régi gondok Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25. 1. Élelmiszerellátás, táplálkozás igényeinek időbeli trendje Múlt Jelen Jövő Célrendszer Fokozott igények a vásárló

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe 2. előadás: A piac Kecskemét, 2012. december 17. A B-Innovative projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg öt európai partner együttműködésével,

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Dr. Mészáros Katalin PhD.

Dr. Mészáros Katalin PhD. A MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI EGYSÉGEK ÁLTAL ALKALMAZOTT KISKERESKEDELMI STRATÉGIÁK ÉS A POTENCIÁLIS FOGYASZTÓK ELVÁRÁSAI Dr. Mészáros Katalin PhD. Sopron 2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG

Részletesebben

IX. téma AZ ÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

IX. téma AZ ÁRPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI Nemzetközi marketing Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A NEMZETKÖZI MARKETING témakörei I. A nemzetközi marketing fogalma, stratégiái és koncepciói II. A nemzetközi piacra

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

VÁROSI KÖZGYŰLÉS KOMETA 99 Zrt. BESZÁMOLÓJA 2013. és 2014.Q1. Kaposvár, 2014. június 12.

VÁROSI KÖZGYŰLÉS KOMETA 99 Zrt. BESZÁMOLÓJA 2013. és 2014.Q1. Kaposvár, 2014. június 12. VÁROSI KÖZGYŰLÉS KOMETA 99 Zrt. BESZÁMOLÓJA 2013. és 2014.Q1 Kaposvár, 2014. június 12. NEGYEDÉVES TENDENCIÁK 2012-2013-2014TERV (MFT) 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 Árbevétel 2012 Árbevétel

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET. KÖVETELMÉNYMODUL 10032-12 Marketing

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET. KÖVETELMÉNYMODUL 10032-12 Marketing INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 54 345 01 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS TANMENET KÖVETELMÉNYMODUL 10032-12 Marketing A marketing alapjai tantárgy 11. évfolyam Tanítási hetek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 Vj-100/2005/10. Ikt. sz. : /2005 A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bookline Magyarország Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

Marketing alapjai tantárgy

Marketing alapjai tantárgy Marketing alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A többcsatornás értékesítés vállalati irányítása

A többcsatornás értékesítés vállalati irányítása A MARKETING ESZKÖZEI A többcsatornás értékesítés vállalati irányítása A többcsatornás értékesítés irányítása összetett feladat, magában foglalja az értékesítési csatornák működtetését, a termékek és az

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele)

Készletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele) Készletezés Árukészlet: a forgalom lebonyolítását biztosító áruállomány, árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos döntések és gyakorlati teendők összessége. A készletezés hosszú távú döntései

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben