Kecskeméti Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Müvészetoktatási Intézmény

Átírás

1 OM: Kecskeméti Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Müvészetoktatási Intézmény Gyógypedagógiai Szakmai ai Program augusztus 20.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A Tanulási problémák 2. A gyógypedagógus szakmai tevékenysége 3. Helyi Tanterv Kiegészítés a sajátos nevelési igényő tanulókra vonatkozóan 3.1. Pedagógiai koncepció 3.2. A tanulók személyiségfejlıdése, szocializáltsága, attitődje, fejlıdésének ellenırzése 3.3. Tantárgyankénti fejlesztendı készségek, képességek, attitődök az 1-8. évfolyamon, (a speciális nevelési igényő tanulók szükségleteit figyelembe véve a célok, feladatok és tartalmak kiegészítéseképpen) 4. A habilitációs, rehabilitációs órakeret felhasználásának elvei 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 6. A gyógypedagógiai ellátás személyi, tárgyi feltételei 2/27. oldal

3 1. A tanulási problémák A különbözı problémákkal küzdı gyermekcsoportoknak speciális tanításra van szükségük a probléma leküzdése érdekében. A gyógypedagógia elkülönült a többségi pedagógiától, másrészt önmagától belül újabb csoportokat hozott létre, melyek köré tanárok, specialisták csoportosultak. A társadalomban megmutatkozó problémák, a jelenlegi szervezeti keretek mőködési zavarai a mind koraibb prevenció fontosságát támasztják alá. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az óvodás életkorban megvalósuló differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés, valamint az iskolában az átlagtól eltérı, viselkedési és/vagy teljesítményproblémákkal küszködı gyermekek speciális, korrektív ellátása. Évrıl évre nı a tanulási zavarral küzdı tanulók száma. Tanulási zavarral küzdık csoportjába azokat a gyermekeket soroljuk, akik ép értelmi képességekkel rendelkeznek, intelligenciahányadosuk normál övezetbe sorolható, esetenként kiemelkedı, érzékszervi fogyatékosságuk nincs. Mindezek ellenére nehézséggel küzdenek az írás-olvasás és számolás technikájának elsajátításában. Tanulási zavarra utalnak: a.) Bender-tesztben nyújtott alacsony teljesítmény. b.) A Frostig-teszt II. és V. szubtesztjében mutatott alacsony teljesítmény, az átlagtól eltérı téri, irány preferencia. c.) a különbözı tesztekben kapott-eredményeket tekintve a teljesítmény ingadozó. A leggyakoribb, különösen kiskamasz kortól, a beszédmegértés és/vagy értelmezés korlátozottsága, amely feladatmegértéstıl annak teljesítéséig különféle formákban jelentkezhet. A tanulók feladathelyzetben tanúsított reakciói sok esetben már elıre jelezték az értési nehézséget. A tanulási zavart mutató gyermeknél mindig kimutatható a beszédmegértés nem életkornak megfelelı szintje. Iskoláskorban mindenképpen ellenırizendı azoknak a tanulóknak a beszédfeldolgozási teljesítménye, akik szemmel láthatóan kudarcokat élnek át, gyengébben teljesítenek a képességeiknél, vagy lényegesen több idıt kell a tanulásra szánniuk, mint az osztálytársaik átlagos tanulási ideje. Fel kell figyelni az önállóan tanulni nem szeretı vagy nem tudó gyermekekre is, második osztályos kortól. A tanulóknak elég jelentıs százaléka szorul segítségre tanulási zavar, súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavar miatt, melyek hátterében részképességzavarok, iskolai teljesítmények fejlıdési zavara, hyperaktivitás és/vagy figyelemzavar, a fejlıdés pervazív zavara vagy a felsoroltak halmozott elıfordulása áll fenn. A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények- elsısorban az alapvetı eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tüneteggyüttesét sorolják. E fogyatékosság differenciál-diagnosztikai jellemzıje, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Ide tartoznak azok a tanulók akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenségük, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerısítésre szorulnak. Ezeket a tüneteket mutató tanulók általános jellemzıje a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltőnı közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással ( a kiesı részképességgel) kapcsolatos tevékenységek ( olvasás, írás, számolás) 3/27. oldal

4 elutasításában fejezıdhet ki. A gyermek önmaga is kompenzálni kezdi a sikertelenséget: jó esetben más, a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezıtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral. A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási, illetve magatartási probléma eredményezhet tanulási zavart, a tünetek tehát egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak. Külön intézményben vagy fejlesztı osztályban az elsı évfolyam két tanévre történı széthúzása átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. Az intenzív prevenció, a szakszerő funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelı motiváció és a feladattudat kialakítása nagyon fontos ezeknél a gyermekeknél, amelyre jellemzı a gyógypedagógiai korrekció-kompenzáló-terápiás módszerekkel irányított tanulási folyamat. Diszlexia, diszgráfia esetén az olvasás, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelı értı olvasásírás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Diszlexiás gyermeknél nehezen alakul ki a hang-bető kapcsolat, gyakori és makacs betőtévesztések fordulnak elı, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemzı a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. az írás külalakjában megjelenı tünetek: a vonalrendszerben, a leírt betők nagysága egy szón belül is erısen változó, a betők dılésszöge következetlen, a betőformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel. A fejlesztés kiemelt feladatai a diszlexiás, diszgráfiás tanulók fejlesztése során: - a pontos diagnózis és a fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása - a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése, - az olvasás, írás tanítása ( szüksége esetén újratanítása) hangoztató-elemzı, vagy diszlexia prevenciós módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élı idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az értékelés, minısítés legyen méltányos, - segítı környezet folyamatosa álljon a tanuló rendelkezésére Amennyiben a terápia a logopédiai szakszolgálat keretében történik, az intenzív kezelés hatékony lehet. Munkám során a fenti esetekben szorosan együttmőködve a logopédussal az ı fejlesztési tervében lefektetett feladatok betartásával segíthetem a gyermekeket. Olvasásgyengeség- a nem valódi diszlexia- a fenti tünetek enyhébb megjelenése. Az olvasásgyenge tanulók általában lassabban sajátítják el az olvasást. Hibáik kijavítása azonban nem igényel teljes újratanítást a szükséges gyógypedagógiai közremőködés éppen ezért általában tünetcentrikus. A korrekció folyamata tartalmazza azokat a feladatsorozatokat, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat támogatják. Diszkalkulia a számolási, matematikai képességeknek a tanuló intelligenciájához mért 4/27. oldal

5 gyengesége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. E tanulócsoportnál hiányzik a matematikai érdeklıdés kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A kiemelt speciális teendık a teljesség igénye nélkül mindenekelıtt: - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erısítése, - számfogalmak kialakítása és bıvítése, - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - az alapmőveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerısítése, sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkezı számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. Több részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes elıfordulása halmozott fejlıdési zavart okoz. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérı és egyenetlen fejlıdését foglalja magába és általában akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írás-számolás elsajátításának. - a tanulók különleges gondozási igényeinek a kielégítése gyógypedagógus közremőködését igényli, akár olyan formában, hogy ı végzi a terápiát, akár utazó tanárként, tanácsadás, szupervízió keretében, együttmőködnek a pszichológussal. - a gyermekek egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. - külön oktatás esetében törekedni kell arra, hogy a tanuló minél elıbb visszakerüljön az ıt integrálni képes környezetbe. Egyre több gyermek sajátos nevelési igényő, különleges gondozásra szorul. Sajátos nevelési igényő az a tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b.) pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl. dyslexia, dysgaphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) A sajátos nevelési igényő gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást- a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függıen a meghatározott szakértıi és rehabilitációs bizottságok szakértıi véleményében foglaltak szerint- az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani. Több évtizedes kutatómunka alapján mai tudásunk szerint a tanulás terén megjelenı problémákat perceptív, motoros, kognitív, motivációs és emocionális tünetekben érhetjük tetten. Okuk, ill. egyben következményük jellemzésekor a szociális faktorok erıteljes hangsúlyt kapnak. A súlyosság és a pedagógiaipszichológiai befolyásolhatóság szerint a tanulási gyengeség ( átmenet), a tanulási zavar (részleges) és a tanulási akadályozottság (tartós) csoportjaira oszthatók. 5/27. oldal

6 2. Gyógypedagógus szakmai tevékenysége Általános feladatok: 1.Egyéni felmérések a tanulási problémákkal küzdı vagy a tanulási zavar veszélyeztetett gyermekek kiszőrése érdekében, információgyőjtés az éves tervezéshez Formái: - a tanulási zavart mutató vagy tanulási zavar veszélyeztetett gyermekek képességstruktúrájának feltérképezését szolgáló vizsgálatok (Pl.: DIFER) - kontrollvizsgálatok 2. Tervezés, szervezés A diagnosztikai felmérések alapján: - a fejlesztési tervek készítése az adott idıszakra vonatkozóan ( gyermekenként 3 hónapora szóló) - a foglalkozások megszervezését ( formájuk, rendszerességük, idıtartamuk, módszereik, eljárásaik, csoport összetétele) 3. dokumentációs feladatok: -Munkanapló megnyitása -Forgalmi napló vezetése - Egyéni fejlesztési tervek készítése Szülıkkel való kapcsolattartás: 1. Kapcsolatfelvétel a szülıkkel 2. Elsı konzultáció: - a vizsgálatok eredményeinek megbeszélése - a fejlesztıfoglalkozások lehetıségeinek felajánlása, szerzıdéskötés - az együttmőködés további formáinak közös tervezése (pl.: home tréning, terápiás tanácsadás, kapcsolatfelvétel pedagógiai szakszolgálatokkal stb. ) Pedagógusokkal való konzultáció: 1. Diagnosztizálás - megfigyelési szempontok közös tervezése - hospitálás, célzott megfigyelések - a megfigyelések és a diagnosztikai eljárások eredményeinek együttes elemzése 2. Tervezés - a fejlesztés irányvonalainak közös megállapítása - a segítés módjának tervezése: a.) a fejlesztı foglalkozásokra gyakoriság, rendszeresség, lehetséges idıtartam, cél, forma, feladat b.) a gyermek tanórai tevékenységére: - várható nehézségek - a tanmenetbe iktatható fejlesztés lehetıségei - alkalmazható kompenzációs technikák - az egyéni differenciálás lehetıségei az értékelésben és számonkérésben Kapcsolattartás pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel: 1. Tanulási Képességségeket vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság - szakértıi vizsgálatok kezdeményezése - kontrollvizsgálatok áttekintése, igénylése 2.Egyéni esettıl függıen kapcsolatfelvétel más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel 6/27. oldal

7 (pl.: Nevelési Tanácsadó, Városi Logopédiai, Ifjúsági és Gyermek Ideggondozó stb. Tanév közbeni feladatok Általános feladatok: 1. A tanulási problémákkal küzdı vagy tanulási zavar veszélyeztetett gyermekek fejlesztı foglalkoztatása az éves és egyéni fejlesztési tervek alapján. 2. Diagnosztikai felmérések: - egyéni tantárgyi és képességfelmérések tanulási zavar szőrése céljából - kontrollvizsgálatok 3. Szervezés Szükség esetén foglalkozás vagy csoportösszetétel-módosítás 4. Dokumentációs feladatok - Munkanapló vezetése - Más pedagógiai szakszolgálatok, szakintézmények vizsgálati eredményeinek a gyermek anyagához kapcsolása Szülıkkel való kapcsolattartás 1. rendszeres vagy idıleges konzultáció: - év közbeni felmérések eredményeinek megbeszélése - folyamatos tájékoztatás a foglalkozások menetérıl, eredményeirıl - tapasztalat és információcsere a tanulási nehézségek oki hátterének pontosítása érdekében - a szakszolgálatok, szakintézmények eredményeinek, javaslatainak megbeszélése - kapcsolatfelvétel kezdeményezése más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel Pedagógusokkal való konzultáció 1. Rendszeres vagy idınkénti esetmegbeszélések, konzultáció - a gyermekekkel tapasztalok megbeszélése - ismételt tervezés, újabb teendık megfogalmazása, a segítés módjainak szükséges módosítása - a foglakozási keretben egyéni differenciálással való fejlesztés lehetıségeinek áttekintése és folyamatos tervezése - a szakszolgálatok, szakintézmények vizsgálati eredményeinek, javaslatainak megbeszélése - a fejlesztı foglalkozásokon hospitálási lehetıségek felajánlása 2. Együttmőködés a pedagógiai konferencia tagjaival - részvétel a megbeszéléseken - bemutató foglalkozások tartásának felajánlása 3. Tantestületi értekezleteken tájékoztatás a végzett munkáról és a vizsgálatok eredményeirıl 7/27. oldal

8 Kapcsolattartás más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel 1. Egyéni esettıl függıen kapcsolatfelvétel más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel 2. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság - szakértıi vizsgálatok kezdeményezése - kiegészítı vizsgálatok igénylése, felmentések, könnyítések, egyéni haladási ütem Tanév közbeni teendıkön kívüli feladatok konzultációs feladatok és ütemezésük Általános feladatok 1. kontroll és hatásvizsgálatok 2. Szervezés, tervezés a kontroll és hatásvizsgálatok alapján - fejlesztési tervek módosítása - a foglakozások módszereinek, eljárásainak újragondolása - szükség esetén csoportösszetétel és idıbeosztás módosítása 3. Részvétel nyílt napon - ismerkedés a gyermekekkel és szüleikkel - az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükséges képességek átfogó felmérése kettıs cél érdekében: Információ győjtés - következı tanévi fejlesztéshez - prevenciós tanácsadáshoz Évvégi kontroll és hatásvizsgálatok: Dokumentációs feladatok - évvégi egyéni értékelı lap készítése - munkanapló lezárása Szülıkkel való kapcsolattartás 1.Féléves konzultáció - a foglakozások eddigi eredményeinek megbeszélése, szöveges értékelése - az együttmőködés további formáinak közös tervezése Egyéni konzultáció a szülık részére - a preventív felmérés eredményeinek megbeszélése - terápiás tanácsadás a tanulási problémák prevenciójának, megelızésének céljából - az iskolán kívüli segítés lehetıségeinek feltérképezése egyéni esettıl függıen pl.: Nevelési Tanácsadó, mozgásterápia stb. Tanévvégi konzultáció - a foglakozások eredményeinek és az végi értékelı lapnak a megbeszélése - terápiás tanácsadás a szülıknek 8/27. oldal

9 Pedagógusokkal való konzultáció 1. Féléves konzultáció - a foglalkozások eddigi eredményeinek megbeszélése szöveges értékelése - a segítés további módjainak együttes tervezése, módosítása 2. Konzultáció a tanítókkal - felmérések eredményeinek megbeszélése a következı évi munka tervezése érdekében - a felmérések alapján a tanmenetbe iktatható fejlesztés lehetıségeinek áttekintése Tanév végi konzultáció A foglalkozások eredményeinek és a tanulók tanulmányi elırehaladásának, valamint a tanév végi értékelı lapnak a megbeszélése Javaslattétel a fejlesztett gyermekek értékeléséhez felmentések figyelembe vétele, méltányos értékelés lehetıségeinek érvényesítése, szöveges értékelés stb Kapcsolattartás pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel Egyéni esettıl függıen kiegészítı szakértıi javaslat kérése ( pl.: felmentések, egyéni haladási ütem ) Egyéni esettıl függıen kapcsolatfelvétel pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel 9/27. oldal

10 3. Helyi Tanterv Kiegészítés a sajátos nevelési igényő tanulókra vonatkozóan 3.1 Pedagógiai koncepció A helyi tanterv kiegészítésében figyelembe vettük az iskolánkba járó gyermekek minden területen megmutatkozó egyéni szükségleteit, az Oktatási Miniszter 2/2005. ( III.1) OM rendeletét a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók iskolai oktatásának irányelvét, valamint az antropozófiai alapelveket. A jelenleg nálunk tanuló SNI-s gyermekek a következı típusú diagnózisokkal rendelkeznek: iskolai készségek kevert zavara, motoros diszfázia, diszlexia, diszgráfia. A tanulók személyiségfejlesztésére egységes, komplex feladatként viszonyulunk, és a nevelés oktatás egész folyamatában a gyermeki sajátosságokból, a gyermekek teljesítményinek különbözıségébıl fakadó elınytelenségek csökkentésére, habilitációjára törekszünk. Céljainkat segítik az egyedi sajátosságokhoz igazodó, a tanítás-tanulási folyamat egészét átszövı differenciált tanulásszervezési formák, megoldások, illetve a sajátos nevelési igényő tanulók órán kívüli gyógypedagógiai egyéni fejlesztés, illetve a közoktatási törvényben, irányelvekben való méltányosságok (hosszabb idıkeret a követelmények teljesítésében, eseti, átmeneti, tartós mentesítés a követelmények alól) segítik. A speciális nevelési igényő tanulóinkra ugyanazok a célok, feladatok és tartalom vonatkoznak, mint az iskolába járó többségi tanulókra, hiszen az Irányelvekben foglaltaknak a Waldorfszellemiségő alapelvek mindezekre a tanulókra nézve fejlıdésük szempontjából eleget tesznek. Ezért ezekre külön ebben a kiegészítésben nem térünk rá. Az iskolába járó gyermekekre személyiségfejlıdésük szempontjából elsıdleges feladatnak tekintjük annak megsegítését. 10/27. oldal

11 3.2 A tanulók személyiségfejlıdése, szocializáltsága, attitődje, fejlıdésének ellenırzése Területei Színterei Módszerei és dokumentációja Aktivitás, együttmőködés A tanórán, a tanórán kívül Megfigyelés, produktumok tanórán és tanórán kívül ( napköziben, külsı elemzése, beszélgetés, programokon, játékon, családlátogatás. sportban, vetélkedıkön, a családban). Együttélési normák, Tanórán, napköziben, Megfigyelés, visszajelzés az szabályok követése iskolában szünetben, szabadidıben, adott esetben, tapasztalatok és iskolán kívül iskolán kívüli helyszíneken győjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése. Feladatvállalás és viszonyulás a munkához Folyamatos megfigyelés, Érzelmi élet, önismeret és önelfogadás, az akarat Iskolában Osztályban családban Iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz, a családtagokhoz a családban visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés. Beszélgetés kiscsoportban, családtagokkal konzultáció, készítése. egyénileg, a történı feljegyzés A speciális nevelési igényő tanulók tudásának mérése A speciális nevelési igényő tanulók tudásának mérésére a többi gyerekre vonatkozók alapján kerül sor. Ezen felül a gyógypedagógus feladata ezen tanulók év közbeni és év végi képességeik, fejlıdésük mértékének megállapítása önmagukhoz képest. A gyógypedagógus különbözı tudásmérı, képességmérı módszerek, tesztek, segítségével és a tanulók szükségletei szerint meghatározott feladatlapok segítségével történik ezek felmérése. ( Pl.: DIFER) A méréseket kettıs céllal alkalmazzuk: teljesítménymérések, diagnosztikus mérések. Teljesítménymérés: A tanév közbeni illetve évvégi mérésekben alkalmazható feladatok szempontjai: - a feladatok a begyakorolt, elsajátított ismeretanyagra épüljenek, - különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetıséget a differenciálásra, - a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanulók önállóságát, feladattartását, feladatértését, Diagnosztikus mérés: Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési-oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor illetve kirívó eredménytelenség esetén.ez által információkat szerzünk a tanulók elızetes tudásáról, képességeirıl, ismereteirıl.ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógusi tervezı munkához, tematikus tervek készítéséhez, gyógypedagógusunknak egyéni fejlesztési tervek készítéséhez. A gyógypedagógiai egyéni fejlesztési órákat igénylı tanulóknak egyéni fejlıdési napló segítségével történik a felmérések, fejlesztések dokumentálása. 11/27. oldal

12 A tanulók értékelése A speciális nevelési igényő tanulók értékelése megegyezik az iskolába járó többi tanuló értékelésével, tekintettel arra, hogy ez fejlesztı, pozitív megerısítést tartalmazó szöveges értékelés, amely az Irányelvekben foglaltaknak eleget tesz. 3.3 Tantárgyankénti fejlesztendı készségek, képességek, attitődök az 1-8. évfolyamon, (a speciális nevelési igényő tanulók szükségleteit figyelembe véve a célok, feladatok és tartalmak kiegészítéseképpen) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az anyanyelv tantárgy felépítésével, a tananyag kiválasztásával, a tananyag elrendezésével figyelembe veszi a tanulásban akadályozott tanulók beszédfejlıdésének, beszéd-és nyelvi kifejezıkészségük fejlıdésének sajátosságait, az egyéni különbözıségeket. Az egyéni fejlesztés természetszerőleg az anyanyelv tanításában is érvényesül. Az egyéni fejlesztési tervek készítésekor döntıen az eredményes írás-olvasás tanítására helyezıdik a hangsúly, ezzel összefüggésben az írás-olvasás tanításához szükséges feltételrendszer biztosítása kiemelten szerepel. Ennek területei jelentik a folyamatos gyakorlás tartalmait: -Figyelemfejlesztés, - analízis-szintézis mőveleten az optikai, akusztikai, a beszédmozgás területein, absztrakció. A beszédtechnikai gyakorlatok alkalmazása a nyelv(használati) képesség fejlesztése szóban témáknál egyaránt szolgálja azt, hogy a tanulókáltalában jussanak olyan technikák birtokába, melyek segítik a helyes beszédet, kifejezıkészséget, valamint az egyéni elmaradások, funkciózavarok korrekcióját. Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 1-4. évfolyamon Kommunikáció: Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága.a szituációnak megfelelı hangerıváltás képessége. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Képesség rövid írásmő( levél) megírására. Tanári segítséggel hibajavítás képessége. Szocializációs, együttmőködési készség. Nyelvi ismeretek: A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. A gondolkodási képességek( elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). A helyesírási készség. A szabályok alkalmazásának képessége. Olvasás, szövegértés: Az olvasási folyamat háttérképességei( vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódási képesség, auditív és vizuális megkülönböztetés, vizuomotoros koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegő készségei, szövegértı-elemzı képesség. Az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség. Gyermeklexikonok használatában jártasság. Gondolkodási 12/27. oldal

13 képességek. Nyelvi kifejezıképesség. Verbális emlékezet. Írás-íráshasználat: Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek összerendezett írásmozgás, finommotorika, síkban-térben való tájékozódás. A vizuális figyelem, differenciálás képessége. Az íráskészség fejlesztése, eszközszintő használatának képessége. Önellenırzés, hibajavítás, írásbeli szövegalkotás képessége 5-8.évfolyamon: Kommunikáció Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi egyéni és közösségi kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség. Nyelvtani ismeretek A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Önellenırzés a helyesírás készségükben. Tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége. Olvasás, ismerkedés az irodalommal. A differenciáló, összehasonlító, lényegkiemelı képesség. Szövegelemzési és alkotási ismeretek alkalmazásának az ismerete olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia alkalmazásának a képessége, életkorhoz alkalmazkodó szövegolvasás képessége. Irodalomolvasás. Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban. A különbözı mőfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, hosszabb olvasmányok iránti olvasási igény fenntartása. Figyelem, lényegkiemelı képesség. Véleménynyilvánítási készség, képesség. Beleélı és kritikai érzék. Koncentráló képesség. Empátiaképesség. Azonosulási képesség az olvasottak iránt. Fogalmazási ismeretek. Szövegértés, szövegalkotás. Tanulási motiváció. Szövegszerkesztési képességek. Törekvés a szöveg belsı logikájának, struktúrájának feltárására. Önkifejezés képessége, kreativitás. Önállóság. Esztétikai ítélıképesség, fogékonyság. TÖRTÉNELEM Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 5-8. évfolyamon Auditív és vizuális észlelés, verbális, vizuális emlékezet, képzelet, reproduktív képzelet. Megfigyelı-idıbeli-térbeli- tájékozódási- kommunikációs képességek. A közvetett ismeretszerzés fejlesztése korszerő ismerethordozók segítségével. A megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás mőveleteinek aktivizálása a perceptív cselekvéses gondolkodás fejlesztése érdekében. Az elvonatkoztatás, az általános mőveleteinek aktivizálása, a fogalomalkotó analógiás gondolkodás fejlesztése. Cselekvések belsı összevetése.érzelmek aktívizálása, az átélés képessége. Elfogadó, elutasító attitőd. Kíváncsiság, döntési képesség fejlesztése. Lakóhelyhez, Európához való pozitív kötıdés kialakítása. Győjtımunkában való önálló részvétel. 13/27. oldal

14 SZÁMTAN ÉS MATEMATIKA TANTÁRGY -számemlékezet, -testen, térban, síkban, idıbeli tájékozódás, -számfogalom elmélyítés, megerısítés, -matematikai relációszókincs fejlesztése, -szövegmegértés fejlesztése, -motiváció felkeltése, -önfegyelemre, kitartásra nevelés, feladattartás fejlesztése. Fejlesztendı készségek képességek, attitődök: 1-4 évfolyamon Közvetett tapasztalatszerzés. Bıvülı cselekvésközpontú tevékenység. A megfigyelıképesség, a tudatos, a tartós figyelem, az emlékezet tartalmának bıvítése. Az összefüggések felismerése. A gondolkodási mőveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás. Pozitív hozzáállás kialakítása a tantárgyhoz, a számok világához. Vizuális, taktilis, akusztikus percepció finomítása. Közvetlen tapasztalatszerzés. Gondolkodási mőveletek:válogatás, csoportosítás, rendezés, soralkotás, kiegészítés gyakorlása. Szenzomotoros és cselekvéses gondolkodás fejlesztése. Formaérzékelés, térlátás alapozása. Elemi szabály és feladattudat. Hallási figyelem, emlékezet, öszehasonlító képesség fejlesztése. Becslı értékelıképesség kialakítása. Térbeli, idıbeli tájékozódás fejlesztése. Fogalmi gondolkodás, számolási készség fejlesztése. Kódolási, mőveletmegoldó készségek fejlesztése. Becslıellenırzı.értékelı képességek kialakítása, fejlesztése. Analógiás gondolkodás fejlesztése. 5-8.évfolyamon Pozitív attitőd a számok világához. Kapcsolatok felismerése, összefüggéslátás. A matematikai nyelv-szövegértı képesség. Problémamegoldó képesség. Becslı-értékelı, ellenırzı-önellenırzı képesség, elemzı képesség. A gondolkodási mőveletek: perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, a konkretizálás, az osztályozás. Analógiás gondolkodás, elvonatkoztatás, az általánosítás mőveletei. Figyelem, emlékezet, akarat, képzelıerı fejlesztése. Szabályok megtartásának képessége. Kombinatórikus gondolkodás fejlesztése. Szerialitás a cselekvésben. Térszemlélet, geometriai látásmód fejlesztése. Szóbeli kifejezıképesség, elemzı, értékelı, döntési képesség fejlesztése. A valószínőségi szemlélet megalapozása. FIZIKA 6-8. évfolyamon Érdeklıdés, kíváncsiság. Megfigyelés, elemzés, a tapasztalatok lejegyzésének, becslések, mérések képessége. A gondolkodási funkciók fejlesztése. Alapfokú kísérletezı készség. Többszempontú vizsgálódás képessége. Az ismeretek önálló bıvítésének képessége. Szakkönyvek, lexikonok, ismeretterjesztı kiadványok használatának képessége. Kritikai viszonyulás az áltudományos információkhoz. Tanulási technikák tanulásának képessége. Kommunikációs képesség. 14/27. oldal

15 HONISMERET ÉS FÖLDRAJZ 5-8. évfolyamon Vizsgálómódszerek alkalmazási képességének fejlesztése. Természeti-társadalmi jelenségek, folyamatok összefüggésének felismerése. Térbeli-idıbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Elmzı képesség fejlesztése. Önálló vizsgálódás, megfigyelések alapján önálló véleményalkotás képességének fejlesztése. Kifejezıképesség fejlesztése szóban, írásban, rajzban. Elemzıképesség használatának képessége, hasonlóságok, azonosságok, különbségek észrevétele. Önálló, irányított tanulás képessége. Speciális ismerethordozók használatának képessége. Térképek, ábrák, makettek használatának képessége. Szemléleti térképolvasás készségszinten, logikai, következtetı térképolvasás jártasságszinten. Pozitív viszonyulás a hazai tájhoz, természeti, társadalmi értékeinkhez. A természet, környezetpusztítás elítélése. A környezetkárosodás megakadályozására történı összefogás megértése. Képzelıerı fejlesztése. Lényegkiemelési, rendszerezési képesség.okokozati kapcsolatok észrevételének képessége. Tudatos elemzés, rendszerezési képesség. Pozitív viszonyulás megteremtése az európai kultúra, népek, nemzetiségek iránt, a távoli földrészek irányába. TERMÉSZETRAJZ ÉS BIOLÓGIA Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 1-8. évfolyamon 7.évfolyam: Biológiai jelenségek megfigyelése. Tapasztalatok megfogalmazása. Önálló feladatvégzés képessége összehasonlítási, csoportosítási feladatokban. Lényegkiemelési képesség. Egyszerő szakkifejezések használatának képessége. Törekvés a személyi és a környezeti higiéné biztosítására. Érdeklıdés Földünk élıvilága iránt. Felelısségérzet az élıvilág védelme, óvása érdekében. Gondolkodási mőveletek, analizálás, szintetizálás képességei, Összefüggések felismerése, rendszerezı képesség fejlesztése. Percepciós készség, felismerı, ráismerı készség, grafomotoros készség. Elemzés készsége, vizsgálódás készsége, megfigyelıképesség, sorbarendezés képessége, szóbeli kifejezıkészség, téri-idıbeli tájékozottság. Becslés, mérés képessége. Megismerési módszerek alkalmazásának képessége. Érdeklıdés a természet iránt. Pozitív attitőd. Szőkebb tágabb környezetben a biztonságosabb eligazodás képessége. Folyamatos gyermeki aktivitás, cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység. KÉMIA Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 7-8. évfolyamon A kémiai jelenségek megfigyelésének képessége. Lényeges és lényegtelen tényezık megkülönböztetésének képessége. Mérések önálló végrehajtása.becslés, önellenırzés képessége. Kísérletezı attitőd. Képesség a bizonyítások rendszerének betartására. Lexikonok, cikkek használatának, felhasználásának képessége. Kritikai érzék képessége. 15/27. oldal

16 MOZGÁS -ÉS TESTNEVELÉS, EURITMIA Iskolánkba érkezı gyermekek nagy szórást mutatnak mind a fizikai, mind az értelmi képességek területén. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásos fogyatékosság akadályozza a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibıvítve a gyógypedagógia eszközrendszerével jutassuk el tanulóinkat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenységek öröméhez. Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 1-4. évfolyamon Az egészséges testi fejlıdés. Mozgásigény. Játékkészség. Motorikus képességek. Mozgásos alaptechnikák elsajátításának képessége. Kondicionálás, koordinációs képességek. Harmonikus, összerendezett mozgás, cselekvésbiztonság. Téri tájékozódás. Gyors, pontos mozgásos reagálás képessége. Mozgásminták utánzása, alkalmazása. Együttmőködési készség. Tolerancia fejlesztése. 5-8.évfolyamon: Általános kondicionálás( erı, állóképesség, gyorsaság), és koordinációs ( futó, dobó, ugró, ügyesség, hajlékonyság, lazaság, rugalmasság, egyensúlyérzék, téri tájékozódás ) képességek. Mozgásminták helyzethez igazított alkalmazási képessége. Mozgásszabályozó képesség. Játékkészség, sportági képességek: mozgáskombináció, konstruktív emlékezet, helyzetfelismerı és cselekvéses gondolkodás. Állóképesség, kitartás, együttmőködés. Egészséges versenyszellem, önkifejezés, önállósság. KÉZIMUNKA, KÉZMŐVESSÉG Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 1-4. évfolyamon A megfigyelés és az elemzés képessége. Az ábrázolási módok és kifejezı eszközeik alkalmazásának készségei. Az élmények, benyomások kifejezésének, megfogalmazásának képessége. A látvány, az alkotás átélése. Gyakorlottság a kifejezési technikák, eljárások alkalmazásában, megvalósításában, a képi közlések kigondolásában, elkészítésében. Koordinált mozgásérzék, térbeli tájékozódás, ritmusérzék. A vizuális közlésformák, kommunikációs területek ( jelek, ábrák, reklám, újság, közlekedési jelek, információk) megkülönböztetésének, jelentésfelfogásának képessége. Az ábrák, rajzok, festések, mintázások technikai jártasságai. A tárgykultúra anyagainak vizsgálatához, megmunkálásához főzıdı képességek. A kéziszerszámok használatának készségei. Az alkotás örömének megismerése, önismeret, kritikai érzék fejlesztése. 5-8.évfolyamon: Síkbeli, térbeli kifejezıeszközök, kompozíciós eljárások alkalmazásának képességei. Megfigyelés, elemzés, értelmezés képességei saját és társai alkotásainak elemzésében. Térlátás, 16/27. oldal

17 térábrázolás térbeli kifejezıeszközök használata. A kifejezés hagyományos és újszerő technikai kivitelezési készségeinek elsajátítása. Tipikus vizuális közlemények értelmezésének képessége. A köznapi élet vizuális közleményeinek megértése, megítélése, felfogásának képessége. Egyszerő tárgyak megtervezésének, kivitelezésének képessége. Célszerőség,használhatóság-megmunkálás anyagszerkezet összefüggéseinek meglátása. Jártasság a tanult kézmőves technikákban, modellezésben, építésben. A munka, az alkotás esztétikai értékeinek felfogása. A saját és mások alkotásainak megbecsülése. Az ésszerő, anyagtakarékos megoldások elınyben részesítése. Környezetbarát megoldások keresése. Együttmőködési, alkalmazkodási készség, csoportban a részvétel képessége. Empátiás készség fejlesztése. Vizuális memória fejlesztése. A tanulási képességek fejlesztése a vizuális információk területén. Rajzolási képesség fejlesztése. Arányformaérzékelés, formalátás képességei. KERTMŐVELÉS Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 1-8.évfolyamon Önkifejezés képessége különbözı mővelet végrehajtási helyzetben. Téri tájékozódás. Örömszerzés, érzelmek harmonizálása. Eszközhasználati készség fejlesztése. Alakítási, koordinált mozgás készségei, képességei. Önellátás képessége önellátó technikák alkalmazásával. Pozitív viszonyulás a környezet értékeihez. Szép, tiszta, esztétikai környezet kialakítása. Együttmőködési képesség. Ház körüli teendıkben való részvétel készségei. Magatartás alakítása. Figyelem, emlékezet. Tanulási és munkaszokások kialakításának képessége. Kreativitás fejlesztése. Manualitás fejlesztése. Felelıs viszonyulás a gazdálkodás, termelés tevékenységeihez, folyamatos munkavégzéshez, családi munkamegosztáshoz. Együttmőködés, önálló életvezetés képességei. Felelıs viszonyulás a munka világához. ZENE Fejlesztendı készségek, képességek, attitődök: 1-8. évfolyamon Az éneklés, önkifejezés készségei. Éneklési kultúra. A csoportos, közös, egységes éneklés képességei. Alkalmazkodóképesség. Szövegtanulás, szövegkiejtés, a szép, pontos artikuláció képessége. Az emlékezet, figyelem, érdeklıdés fejlesztése. A zenei olvasás-írás készségei. Az érzelem, empátia, felszabadultság. A mozgáskészség. Gyors, pontos mozgásos reagálás. A zenei befogadókészség. A zenei hallás, a dallamhallás, a ritmusérzék, a muzikalitás fejlesztése. Az érzelmi élet, önismeret, a társakkal való együttmőködés fejlesztése. A szép, kifejezı éneklés készségei. Csoportban, közösségben való éneklés képessége. A dallamhallás, ritmusérzék, tempó, dinamikaérzés. Belsı hallás, zenei memória fejlesztése. Zenei olvasás, írás képessége. Átélési, értelmezési képesség. Zenemővekben elıforduló zenei hangszerek felismerésének képessége. A szókincs, árnyaltabb érzelmek kifejezésének képessége. Érzelmi nyitottság a néphagyományok, a népzene és a néptánc iránt. A mővészetekhez való pozitív attitőd alakulása. Közösséghez tartozás élményének átélése. Önmővelés, önmegvalósítás készségeinek fejlıdése. 17/27. oldal

18 4. A habilitációs, rehabilitációs órakeret felhasználásának elvei A habilitációs-rehabilitációs órakeret felhasználásáról az iskola vezetése dönt a pedagógiai konferencia véleménye alapján. A döntést a szükségletek feltárása után minden évben tanévkezdéskor vizsgálja felül a testület. Az órák felhasználásának során elsıbbség illeti a frissen bekerült tanulókat, a magatartásproblémás gyermekeket, a felzárkóztatandó tanulókat. A tanulócsoportok közötti viszonylag arányos elosztásra törekszünk. A habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata 1-4. évfolyamon Célja: A megismerı képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, a beszéd alaki és tartami oldalának megerısítése. Feladata: Gondolkodási képességek fejlesztése: a pontos érzékelés kialakítása tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása: Ezen belül az összehasonlítás, (tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása, a hasonló és megkülönböztetı jegyek többszempontú összehasonlítása). A differenciálás, (tárgyak személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzık alapján, megkülönböztetés a minıség és mennyiség alapján, rendezés). Az emlékezet. (személyek, tárgyak megjegyzése, felsorolása, cselekvésre, történésre visszaemlékezés tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése). A figyelem (egyszerő meghatározott cselekvés elvégzése, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, önellenırzés fejlesztése). Motoros képességek fejlesztése: a motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különbözı testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különbözı testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irányés térbeli helyzet felismerése. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása: nagy mozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok. Mozgás-kivitelezés - tempó, erısség, ritmus szerint. Tér- és idıtájékozódási képesség alakítása: térbeli helyzet felismerése, megnevezése. Térbeli helyzetek megfogalmazása. Idıbeli tájékozódás: idıpont, az idı, természet ritmusa, ismétlıdı állapotok megfigyelése. Kommunikáció fejlesztése: a beszédindíték, a beszédkedv fokozódása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal: tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonetikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerı, hangejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyőjtés, a kifejezések, fogalmak beépítése a tanulók aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlıdési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartása, sorváltás, magánhangzók differenciálása (idıtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betőfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvadási gyakorlatok). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánja, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betők közötti asszociáció megerısítése. 18/27. oldal

19 5-8. évfolyam Szociális képességek fejlesztése: pontos diagnózis kialakítása a viselkedés nyomán. Megfelelı kötıdések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredı viselkedési formák megváltoztatása. Az 5-8. évfolyamon az elsı szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlıdnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt feladatai: Gondolkodási képességek fejlesztése: az újonnan szerzett és már meglévı ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerısítése, gyakorlása feladatokon, mőveleteken, feladat-és mőveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejőség, a szempontváltás, a megfelelı győjtıfogalomba való besorolás). Tanulási képességek fejlesztése: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenırzés formái, a koncentráció a tanulás idején, a zavaró ingerek kiszőrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás ismétlés. Kommunikációs képességek fejlesztése: az összefüggı beszéd megerısítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartami formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra fejlesztı feladatrendszer. A tanévet 4 hetes felmérési idıszakkal kezdjük, mely alapján készülnek el az egyéni fejlesztési tervek. A nyomon követı méréseket félévkor és a tanév végén, valamint egy-egy tanulónál hosszabb, vagy rövidebb idı eltelte után is elvégezzük, ha szükséges. Az iskolánkba évközben bekerülı tanuló képességstruktúrája is felmérésre kerül, hogy képességeihez mért habilitációs-rehabilitációs fejlesztést kaphasson. A mérés eszközeként a DIFER tesztet alkalmazzuk 1-5 osztályig. Ettıl eltérıen más képességfelmérı tesztek alkalmazása is lehetséges a tanári konferencia tagjainak döntése alapján. A gyógypedagógus 3 havonta egyéni fejlesztési tervet készít az általa foglalkoztatott gyerekekrıl, mely alapján nyomon követhetı képességeik fejlıdése. Ehhez felhasználja a Szakértıi Véleményeket és a DIFER vagy egyéb képességfelmérı tesztek eredményeit alapul. Az egyéni fejlesztési terv készítésének szempontjai: 1. Pedagógiai diagnosztikus mérések, megfigyelések alapján fejlesztendı képességek. 2. Fejlesztési lehetıségek. 3. Fejlıdésben bekövetkezı változások. 4. Eszközhasználat. 5. Módszerek. 19/27. oldal

20 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tanulók egy részénél már az iskolát megelızı fejlıdési szakaszokban is megnyilvánul a lassabb fejlıdésmenet, de az iskolaérettségi vizsgálaton mindenképpen kiderül, hogy a gyermek nem iskolaérett. A másik részben az iskolai tanulmányok során derül ki, esetleg az iskolában keletkezett a tanulási nehézséget kiváltó ok, vagy pedig más hatások eredménye. A kudarc okai Pszichikai okok: tanulási hibák, koncentrációs zavarok, magatartási rendellenességek, szorongás, motivációs gyengeség, önértékelési zavarok. Szomatikus okok: genetikai károsodások, veleszületett károsodások, szülés körüli sérülések, idegrendszeri funkciózavarok, érzékszervi sérülések, motoros sérülések, különbözı betegségek. Szociális okok: családi környezet, különbözı nevelési szokások, szociális körülmények, tanulási késztetések, indítékok, életperspektívák a családban, családtagok egészségi állapota. Iskolai okok: 20/27. oldal