ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója"

Átírás

1 4. É V FOLYAM, 2008/5. S Z ÁM ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója Honlapcímünk: -címünk: A ökológiai, környezettechnológiai és környezetstratégiai szaklap melléklete Bírósági határozatok 1.) A jegyző a környezetvédelmi hatósági eljárásban az építésügyi jogszabályok alapján ad szakhatósági véleményt [20/2001. (II. 14.) Korm. r. 8. ]. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság határozatával a felperes a 0147/1. helyrajzi számú bányatelken tervezett bányászati tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi engedély megadása iránti kérelmét a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 70. (2) bekezdésének ) pontja, a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. -ának (1) bekezdése, illetőleg a város jegyzőjének /4/2005. sz. elutasító szakhatósági állásfoglalása alapján figyelemmel az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásaira elutasította. A felperes fellebbezése folytán az alperes a április 13. napján meghozott 14/105/16/2006. sz. határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az ügyben érintett szakhatóságok közül a megyei közigazgatási hivatal a /1/2005. sz. szakhatósági állásfoglalásával nem járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához. A város szabályozási terve a 0147/1. helyrajzi számú ingatlant is magában foglaló területet Lke-5. jelű építési övezetbe sorolja, ahol csak lakóépületek, illetőleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 13. -ában feltüntetett építmények helyezhetők el. Az OTÉK 2. (1) bekezdése szerint a területek felhasználásának, a telkek kialakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját az e rendeletben foglaltak szerinti településrendezési tervben, illetőleg a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. E rendelkezés alapján nyilvánvaló, hogy a helyi településrendezési terv nem csak építésügyi jogszabály, az abban foglaltak kötik azokat a hatóságokat, amelyek az adott településen területfelhasználással összefüggő hatósági tevékenységet folytatnak. Lakóterületen sem az OTÉK, sem a helyi szabályozás alapján nyersanyaglelőhelyek telkei sem alakíthatók ki, ilyen területen bánya sem létesíthető. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a közigazgatási határozatok megfelelnek az évi IV. törvény (a továbbiaban: Áe.) 26. -ának (1) bekezdésében és 43. (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírásoknak. Megállapította továbbá a megyei bíróság, hogy elsődlegesen a helyi szabályozásra és az OTÉK-ra alapozott első- és másodfokú helyi környezet- és természetvédelmi szakhatósági állásfoglalások nem sértenek jogszabályt. A megyei bíróság álláspontja szerint az évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésére figyelemmel a helyi szabályzat jogszerűen tartalmaz környezeti és természetvédelmi tárgyú rendelkezéseket. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az ítélet ellentétes a Pp ának (1) bekezdésével. Kereseti kérelmében több jogcímen támadta az alperesi határo-zatot, a megyei bíróság nem értékelte ítéletében arra vonatkozó előadásait, hogy az alperes eljárása során nem értékelhet építésügyi előírásokat, az alapeljárás során a helyi szabályozási terv használata és figyelembevétele jogszabálysértő. Az ítélet ellentétes az Áe ával, mivel az elsőfokú eljárás környezetvédelmi engedély kiadására irányult, a hatóság a vonatkozó szabályok szerint a jegyző, mint szakhatóság állásfoglalását szerezte be döntéséhez. A jegyző feladat- és hatáskörét a környezetvédelmi engedély kiadása körében az évi XX. törvény 85. (3) bekezdése értelmében a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kell meghatározni. A Korm. rendelet azonban az építésügyi hatósági kérdések vizsgálatát nem írja elő a szakhatóság részére azzal, hogy a helyi szabályozási terv és az OTÉK előírásait hívja fel állásfoglalása alapjául, mely nyilvánvalóan jogszabálysértő, mert az eljárt szakhatóság (jegyző) a jogszabályban meghatározott hatáskörén túlterjeszkedik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a Főfelügyelőség megkeresésében a megyei közigazgatási hivataltól az R. 3. sz. melléklet 2/a) pontját megjelölve kért szakhatósági állásfoglalást, amely helyi környezet- és természetvédelemre terjed ki. A közigazgatási hivatal szakhatósági állásfoglalásában az adott ingatlant is magában foglaló területre vonatkozó helyi építési szabályzatról szóló 28/2004. (VIII. 13.) sz. önkormányzati rendelet tiltó rendelkezésére hivatkozott az elutasítás indokaként. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az R. 3. sz. mellékletének 2/a) pontja értelmében az eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően: elsőfokon az érintett települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az illetékes megyei közigazgatási hivatal. Az R. idézett rendelkezése alapján a környezetvédelmi hatóság az általa folytatott környezetvédelmi hatósági eljárásba a jegyzőt, illetőleg a közigazgatási hivatalt, mint építésügyi hatóságot vonja be szakhatóságként. Az adott (itt környezetvédelmi) ügyben közreműködő szakhatóságok a feladataikat, hatáskörüket meghatározó jogszabályok alkalmazásával adják meg állásfoglalásukat az eljárást lefolytató közigazgatási hatóság részére. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján megállapította, hogy a felülvizsgált ügyben eljárt szakhatóságok a fentieknek megfelelően, az OTÉK és a helyi szabályozási terv előírásaira figyelemmel adták meg állásfoglalásukat az alperesi környezetvédelmi hatóságok részére.

2 Alapvetően téves a felperes álláspontja a szakhatóságok közreműködéséről, hatáskörének gyakorlásáról. A felülvizsgált ügyben az eljárt szakhatóságoknak nem a környezetvédelmi hatóság feladatait, hatáskörét meghatározó környezetvédelmi jogszabályokat kellett alkalmaznia, hanem építésügyi szakhatóságként az építésügyi jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek értelemszerűen összefüggésben állnak a környezetvédelmi engedélyezési eljárással, a hozandó döntéssel. A felperes jogszabályi hivatkozásai felülvizsgálati kérelmében tévesek, a jegyzőnek valóban vannak környezet- és természetvédelmi feladati és hatáskörei, azonban ezek ellátása, illetőleg gyakorlása során nem szakhatóságként jár el, hanem környezet és természetvédelmi hatóságként. Végül alaptalannak találta a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp (1) bekezdésének megsértése kapcsán is; a megyei bíróság valamennyi, a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés tekintetében felülvizsgálta a közigazgatási határozatokat. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.III /2007.) 2.) A hatósági engedély megléte nem mentesíti a hulladékkezelőt a szabálytalanul végzett hulladékgazdálkodási tevékenysége miatt kiszabandó bírság alól (2000. évi XLIII. tv. 49..) Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperesi társaságot veszélyes hulladékkal okozott környezetkárosítás, környezetveszélyeztetés, valamint a veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó jogszabályi előírás megszegése miatt a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) ának (3) bekezdése, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 13. -ának (1) bekezdése, 14. -ának (1) bekezdése, 15. -ának (1) bekezdése, 49. (1) bekezdésének a), c) pontja és a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. (3) bekezdésének c) pontja és e) pontjának ea) és eb) alpontjai, valamint 3. -ának (6) bekezdése alapján forint hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperesi társaság július 30-án észlelte, hogy telephelyén található, folyékony halmazállapotú hulladékok gyűjtésére szolgáló tartályok közül egy 1000 m 3 térfogatú tartályból műszaki meghibásodás következtében veszélyes hulladék (ásványolaj jellegű szénhidrogén származékot és szerves oldószert tartalmazó emulzió) jutott ki a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokba, azon keresztül pedig a patakba. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a augusztus 2-án tartott helyszíni ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy a meghibásodott dupla falú tartály nyomáspróbája évben történt meg. A veszélyes hulladék elfolyása úgy következett be, hogy a digitális szintmérővel ellátott tartály belső falán repedés keletkezett, a folyadék a két fal közötti, kármentőként szolgáló részbe került, majd egy meghibásodott golyóscsapon keresztül a talajra, illetve egy kondenzvíz-elvezető zsompba jutott. A zsomp fenékszintjénél csővezeték kapcsolódik a betonnal burkolt, a patakba torkolló csapadékvízelvezető-rendszerbe, így juthatott a szennyezés felszíni vízbe. Az adatok szerint a tartályban a meghibásodás észlelését megelőzően 769 tonna veszélyes hulladék volt, melyből mintegy 100 m 3 veszélyes hulladék folyt ki, ebből 47 tonna szivárgott a patakba. A hatóság megállapította, hogy a felperesi társaság a hulladékgazdálkodással kapcsolatos vonatkozó jogszabályi előírásokat megszegte, a felszíni vízbe jutó veszélyes hulladékgazdálkodással kapcsolatos vonatkozó jogszabályi előírásokat megszegte, a felszíni vízbe jutó veszélyes hulladékkal környezetkárosítást követett el. A felperes fellebbezése folytán az alperes a február 2. napján meghozott határozatával a Ktv., a Hgt. és az R. vonatkozó rendelkezései alkalmazásával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában a Ktv. 4. -ának j), k), l) pontjaira, a Hgt ának (1) bekezdésére és az R. 1. (3) bekezdésének ea) és eb), valamint c) pontjára hivatkozással megállapította, hogy a tartályból kifolyt, összesen 90 tonna hulladékmennyiségre figyelemmel, a felügyelőség környezetkárosítás és környezetveszélyeztetés miatt külön bírságot szabott ki, a kettős bírságolás elkerülése érdekében a gyűjtés szabályainak megszegése miatti bírság számításánál e mennyiséget nem vette figyelembe, így a tartályban maradt, 679 tonna mennyiségű veszélyes hulladékkal számolt. Az eset összes körülményét mérlegelve a hatóság úgy döntött, hogy mindhárom esetben (a felszíni vízbe jutó 47 tonna veszélyes hulladék, a meghibásodott tartályból kifolyt, de később visszanyert 43 tonna veszélyes hulladék, a meghibásodás észlelésekor a tartályban lévő 769 tonna veszélyes hulladék) a kiszabható legmagasabb mértékű alapbírságot alkalmazza. Megállapítható, hogy 47 tonna hulladék tekintetében a környezetkárosodás ténye fennállt, arra vonatkozóan bizonyítékok nincsenek, hogy a környezetszennyezés következményei teljes mértékben felszámolásra kerültek-e, külön eljárás keretében ezt a felperesnek kell feltárni. A 43 tonna hulladék tekintetében a környezetveszélyeztetés fennállt a Ktv. 4. -ának j) l) pontjai értelmében. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában tényként rögzítette, hogy a felperes normál üzemi körülmények között a tartály üzemeltetésére megfelelő hatósági engedélyek birtokában volt, az is egyértelmű a rendelkezésre álló adatokból, a felperes által becsatolt szakértői véleményből, hogy az 1000 m 3 -es tartály meghibásodása műszaki okból következett be. A Hgt. 49. (1) bekezdésének a), c) pontjaira utalással az alperessel egyezően megállapította a megyei bíróság, hogy az 1000 m3-es tartály belső falának repedése és a tartály golyóscsapjának meghibásodása hozzájárult ahhoz, hogy a tartályban tárolt veszélyes hulladék kikerülhessen a talajba, illetve egy olyan kondenz vízelvezető zsompba, amely fenékszintjénél csővezetéken keresztül a csapadékvízelvezető-rendszerhez kapcsolódik. A tartály kialakítása a benne tárolt veszélyes hulladék vonatkozásában nem volt biztosított a környezet szennyezésének, veszélyeztetésének, károsításának kizárása, vagyis a gyűjtés jogszabályi előírások megsértésével történt; a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében írt rendelkezések megszegésére került sor, mivel a gyűjtőhelyet úgy kellett volna kialakítani a felperesnek, hogy a gyűjtés időtartama során esetleg megsérülő gyűjtőedényzetből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést. Ez a mulasztása a bírság kiszabását megalapozta. Megállapította továbbá a megyei bíróság, hogy az alperes az R. 1. (2) bekezdésében írt mérlegelési szempontokat figyelembe vette, és eleget tett e körben tényállás-tisztázási, illetve indokolási kötelezettségének. A jogszabály valóban mérlegelési jogkört biz- II

3 tosít a hatóságnak a bírság összegének megállapítására, azonban az R. 1. (3) bekezdésének e) pontja ez alól kivétel, amikor a Ktv. szerinti környezetveszélyeztetés és környezetkárosítás esetén állapítja meg a hatóság a bírságot. Ezt a kivételt pedig az R. 1. (5) bekezdése tartalmazza, amikor a Ktv.szerinti esetben a 100%-os mértékű bírság kiszabásától nem ad eltérési lehetőséget. Eltérési lehetőség hiányában pedig az R. 1. (2) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontoknak a bírság kiszabása során nincs jelentősége. Megállapította továbbá a megyei bírság, hogy azzal, hogy a 47 tonna veszélyes hulladék a tartály meghibásodását követően a biztonsági övezetből kikerült, és a vízügyi hatóság III. fokú vízminőségi kárelhárítást rendelt el, megvalósult a Ktv. 4. k) pontja szerinti kritérium, miszerint a természetes vagy korábbi állapot csak beavatkozással állítható helyre, a tartályból kifolyt veszélyes hulladék környezetkárosítást idézhet elő, így a Ktv. 4. j) l) pontjai alapján kiszabott bírság jogszerű. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Hgt. 49. (1) bekezdésének a) és c) pontjába ütközően jogszabálysértő. Előadta, hogy a bizonyítási eljárás során tisztázásra került, hogy a szükséges engedélyeket a hatóság szakhatósági helyszíni ellenőrzés után adta ki, sőt az engedélyköteles tartályt és a hozzá tartozó berendezéseket később is megvizsgálták. Senki nem értékelte úgy, hogy a tartás nem felel meg a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete 1.1 pont 5. francia bekezdésének. A Ktv. 29. (3) bekezdése üzemzavar esetére is kötelezettségeket ír elő, e kötelezettségének a felperes eleget tett, és a kárelhárítási tervnek megfelelően járt el. Csak akkor terhelte volna a Hgt. 49. (1) bekezdésének a) és c) pontjai szerinti mulasztás, ha ilyen megfelelő tervvel nem rendelkezett volna, vagy nem a tervnek megfelelően jár el. A felperes álláspontja szerint a megyei bíróságnak a forint, környezetveszélyeztetés miatt kiszabott bírság vonatkozásában hozott döntése jogszabálysértő, a Ktv. 4. l) pontjában meghatározott környezetveszélyeztetés nem valósult meg, így a ban megfogalmazott feltételek sem állnak fenn, a bírság kiszabásának nincs jogalapja. A megyei bíróság a Ktv. 4. -ának l) pontjába és a ának (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértést követett el, amikor a súlyos üzemzavar következtében kifolyt, de később visszanyert 43 tonna hulladék tekintetében környezetveszélyeztetést állapított meg, és környezetvédelmi bírsággal sújtotta a felperest. A Ktv. szerint környezetveszélyeztetést jogszabályba, vagy hatósági határozatba ütköző aktív magatartással, vagy valamilyen kötelezettség elmulasztásával lehet megvalósítani. A megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a tartály meghibásodása üzemzavarnak minősül, melynek következtében a felperest sem tevékenység, sem mulasztás nem terheli. Kárelhárítási tervvel rendelkezett, amelyet az alperesi hatóságok és egyéb szakhatóságok bíráltak és fogadtak el. A megyei bíróság előtt bizonyította, hogy az üzemzavar esetére célzott előírásokat megtartotta, a szakhatóságok által elfogadott kárelhárítási tervnek megfelelően járt el. Ennek következménye az, hogy a kifolyt veszélyes hulladékból 43 tonnát sikerült viszszanyerni, illetve ebből 32 tonna csak a meghibásodott tartály kármentő részébe folyt át. Téves a megyei bíróság azon megállapítása, hogy visszanyerés hiányában ez a mennyiség (a 43 tonna) is kikerült volna a biztonsági övezetből. A megyei bíróság téves megállapítást tett, olyan feltételezést állapított meg, amit nem támaszt alá semmilyen adat, a rendelkezésre álló bizonyítékok egyenesen ellentétesek ezzel. Előadta továbbá felülvizsgálati kérelmében a felperes, hogy az forint környezetkárosítás miatt kiszabott bírság vonatkozásában hozott jogerős ítélet az R. 1. és 3. -ainak vonatkozó rendelkezéseibe ütközően jogszabálysértő, illetőleg az alperesi hatóságok nem tettek eleget az Áe ában foglaltak szerinti tényállás-tisztázási kötelezettségüknek. Nem helytálló a megyei bíróságnak azon álláspontja, hogy a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre az R. 1. (3) bekezdésének e) pontja és (5) bekezdése alapján. A megyei bíróság ezen jogi álláspontja ellentétes az R. 3. -ának (2) bekezdésében foglaltakkal, visszafordíthatatlan környezetkárosítás megállapítására sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben nem került sor, a perben csatolt hatástanulmányok ennek ellenkezőjét állapították meg, és a többi feltétel sem áll fenn. Ebben az esetben viszont a bírság alapösszegének megállapítása a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, az R. 1. (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni. Az R. 1. -ának (5) bekezdése a mérlegelési jogkörből kizárólag a (2) bekezdés e) pontja szerinti eseteket veszi ki, az alperesi hatóságok a bírság kiszabását viszont kifejezetten az R. 1. -ának (3) bekezdésére alapozták. Az R. 1. (5) bekezdése által felhívott (2) bekezdés e) pontja egyébként soha nem létezett. A jogalkotó a 313/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 16. a) pontjával módosította az R. 1. (5) bekezdését, így január 1-je óta a hivatkozás már a (3) bekezdés e) pontja szerinti esetekre vonatkozik. A jogszabálymódosítás arra irányult, hogy a (3) bekezdés e) pontjában foglalt esetek csak január 1. napjától kerüljenek ki a bírság kiszabása során a mérlegelési jogkörből. A megyei bíróság ezzel a Pp. 339/A. -ában foglalt eljárási szabályt is megsértette, mert a közigazgatási határozatokat nem a meghozatalukkor hatályban volt jogszabályok alapján vizsgálta felül. Végül előadta a felperes, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Kfv. IV /2006/8. sz. határozatával hatályon kívül helyezett K /2005/13. sz. ítéletben a megyei bíróság a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélettel azonos tényállást állapított meg, akkor a 769 tonna veszélyes hulladék gyűjtési szabályainak megsértése miatt kiszabott forint közigazgatási bírságot hatályon kívül helyezte. A megyei bíróság a jelen felülvizsgálat tárgyát képező jogerős ítéletében azonban a felperes keresetét teljes egészében elutasította, és a veszélyes hulladék gyűjtési szabályainak megsértését a közigazgatási határozatoknak megfelelően megállapította. A megyei bíróság jogerős ítéletében nem indokolta meg, hogy ugyanazon tényállás és valamennyi jogszabály korábbi ismerete mellett milyen körülmények alapján változtatta meg korábbi álláspontját, ezért a megyei bíróság megsértette a Pp ának (1) bekezdésében foglaltakat. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Hgt. 49. (1) bekezdésének a) és c) pontjai értelmében, aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének III

4 nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján egyezően a megyei bírósággal megállapította, hogy az alperesi hatóságok a Hgt. és az R. fentebb idézett, és a közigazgatási határozatokban hivatkozott rendelkezései alkalmazásával törvényes határozatot hoztak a felperessel szembeni hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról. A megyei bíróság a helyen megállapított tényállás alapján, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével, a jogszabályok helyes alkalmazásával hozta meg ítéletét. A felperes telephelyén környezetszennyezés, környezetkárosítás következett be, amelyért a Ktv., a Hgt. és az R. szabályai alapján bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi jogszabályok, így a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. -ának (2) bekezdése, 3. sz. mellékletének 1. pontja előírja, hogy a veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szenynyezze vagy károsítsa a környezetet. A Legfelsőbb Bíróság a bírságkiszabás jogalapján túlmenően megállapította azt is, hogy az alperesi hatóságok a bírság mértéke tekintetében is törvényes határozatot hoztak az R. 1. (3) bekezdésének c) pontja és e) pontjának ea) és ab) alpontjai, valamint 3. -ának (6) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával. Miután jelenügyben a bírság kiszabására több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás a környezetkárosítás, így annak bírságát a hatóság a felével megemelte. Alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a tevékenység végzéséhez a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezett, így vele szemben a bírság kiszabásának feltételei nem álltak fenn. Önmagában a tevékenység hatósági engedélyezése nem jelent felmentést a hulladékgazdálkodási tevékenység szabályszerű végzése alól. A felperesi társaságot nem a Hgt. 49. (1) bekezdésének b) pontja alapján kötelezte az alperes bírság megfizetésére, amely a hatósági engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozik, hanem a Hgt. 49. (1) bekezdésének a) és c) pontjai szerinti hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, illetőleg előírások sértése miatt. Téves ezért az a felperesi álláspont is, hogy a kárelhárítási terv megléte mentesíti a bírság megfizetése alól. Amint azt a megyei bíróság is megállapította ítélete indokolásában, helytálló a felperesnek az R. 1. (5) bekezdésével kapcsolatos észrevétele, amely rendelkezés a (3) bekezdés helyett feltehetően elírás miatt a (2) bekezdésre hivatkozik. A jogszabályból azonban egyértelműen megállapítható a jogalkotói akarat, mely a (3) bekezdés szerinti maximális bírságtól való eltérés tilalmát kívánta kimondani. A Legfelsőbb Bíróság végül a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott bírósági határozatra utalással megjegyzi, hogy jelen pernek, felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya a bíróság megelőző eljárásban hozott határozata, így annak nincs jogi jelentősége, hogy abban a bíróság milyen álláspontot fejtett ki. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III /2007.) 3.) Természetvédelmi kártalanítást az erdőbirtokos csak akkor követelhet, ha a kár természetvédelmi okból keletkezett; az okozati összefüggést az igénylőnek kell bizonyítania. Alkalmazott jogszabályok: [1996. évi LIII. tv. 33., 72. ; 276/2004. (X. 8.) Korm. r. 7..] A felperes egyebek mellett egy óta fokozottan védetté nyilvánított területen gazdálkodik. A gazdálkodásra vonatkozó előírásokat egy évi körzeti erdőterv tartalmazza azzal, hogy a felperesnek 2008-ig eszerint kell eljárni. A területre a felperes 2001-ben az engedélyezetten felül további 6 ha erdőrészletre véghasználati kérelmet adott be. E kérelem teljesítését az illetékes hatóság az alperes szakhatósági állásfoglalására utalva nem engedélyezte. A felperes április 11-én kártalanítási igényt jelentett be az alperesnél. Az igény azon alapult, hogy az alperes által megkívánt korlátozás, a véghasználati tilalom miatt, 5,5 millió forintot meghaladó kára keletkezett. Az alperes eljárásban szakértőt rendelt ki, aki a kár bekövetkeztét természetes okokra vezette vissza. Utalt arra, hogy a további véghasználat engedélye természeti kár megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás (tilalom) volt. Az alperes a október 5-én kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú szervének az engedélyezett területen felül kért további ha területre előírt véghasználati tilalmat elrendelő döntését. Álláspontja szerint a természetvédelmi hatóság az üzemtervtől eltérő gazdálkodási tevékenység engedélyezését utasította el a további véghasználat tilalmával, mely a természeti kár megelőzése vagy megakadályozása érdekében történt. Rámutatott arra, hogy a felperes kára nem a természetvédelmi hatóság korlátozása miatt következett be, hanem annak oka a szóban forgó erdőterület természetes adottsága volt. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatásával a kártalanítás megállapítását, illetőleg a támadott közigazgatási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy az ingatlanra bejegyzett fokozottan védett kategória következtében az üzemtervezéskor keletkezett a kára, mely üzemterv az alperes szakhatósági állásfoglalásán alapult. Minthogy a perben nem álló erdészeti hatóság csak 3x2 ha terület véghasználatát engedélyezte, ezt meghaladóan 3x2 ha terület tarvágásra kért engedélyhez nem járult hozzá, a felperest e tiltás következtében a következő években 20 ha erdő értékes faállományának elvesztésében jelentkező kár érte. Ennek a kárnak a felperes által megjelölt összegét adott esetben egy szakértő által megállapított összeget az alperes köteles lett volna a számára folyósítani. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a perben azt kellett eldönteni, hogy a felperes természeti kára természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás vagy tilalom következtében állt-e elő. A vizsgálat során a megyei bíróság összevetette az 1998-ban készített üzemterv tartalmát, a szakhatóság állásfoglalását a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Term. véd. tv.) 33. (1) bekezdésének előírása meghatározta, így a fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás IV

5 csak a természeti kezelés részeként, a kezelési tervben Term. véd. tv. 36. (3) bekezdés foglaltakkal összhangban, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető. Eképpen a védett természeti területen a természeti kár megelőzése érdekében jogszerűen előírt korlátozás kártalanítási igényt nem is keletkeztethetett. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet alperesi határozatra is kiható hatályon kívül helyezését, és az elsőfokon eljárt hatóság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. Előadta, hogy az erdőterület faállományának pusztulása következtében előállt értékcsökkenés miatt benyújtott kártalanítási igényét teljesíteni kellett volna, mert jelen ügyben arra a korlátozásra, aminek előírása miatt kára keletkezett, nem a természeti kár megelőzése miatt került sor. Jogszabálysértésként a Term. véd. tv. 72. (1) bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a Term. véd. tv. 72. (1) bekezdése szerint a védett természeti területeken természetvédelmi érdekből az e törvény hatálybalépését követően elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén vagy a termelésszerkezet jelentős megváltozásának előírása következtében a tulajdonos vagy amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni. A (2) bekezdés a) pontja értelmében kártalanítási igényt nem keletkeztet a védett természeti területen a természeti kár Term. véd. tv. 37. (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel okozott kármegelőzés és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom. A perben a megyei bíróság vizsgálta, hogy a felperes természeti kára természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás vagy tilalom következtében állte elő. Jelen ügynek a tárgya a kártalanítási igényt elutasító közigazgatási határozat jogszerűségének felülvizsgálata volt. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy az alperes részben a Term. véd. tv. 72. (2) bekezdése a) pontjára, részben az elrendelt korlátozás, tilalom és a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést alátámasztó bizonyítékok hiányára alapította döntését. E körben utalt arra is, hogy az eljárásban kirendelt szakértő megállapítása szerint a területen természetes okokra visszavezethetően a terület szélsőségesen magas talajvízszintjéből eredően keletkezett a tényleges kár, nevezetesen a felperes által állított mintegy 20 hektárnyi erdő elszáradása. A Legfelsőbb Bíróság rögzíti: a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdésének a) pontja értelmében a kártalanításra való jogosultság igazolását, így különösen a kártalanítási igény alapjául szolgáló bizonyítékokat, beleértve a jogerős hatósági határozat által elrendelt korlátozás, tilalom és a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést alátámasztó bizonyítékokat a felperesnek kell biztosítani. A kárigény tehát eredményesen csak akkor érvényesíthető, ha a felperes egyéb igazolások mellett bizonyítékokkal is alátámasztja a jogerős hatósági határozat által elrendelt korlátozás, tilalom és a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést. Az okozati összefüggés fennállása bizonyítására ennek megfelelően a felperes köteles. A felperes által előadottak és az általa csatolt iratok az okozati összefüggés meglétének alátámasztására nem voltak elegendők. Helyes következtetést vont le a megyei bíróság akkor, amikor egyéb megállapítások mellett utalt arra, hogy a felperes természeti kára nem természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás vagy tilalom következtében állt elő, mert a felperes ezzel összefüggésben az okozati összefüggés fennállását illető bizonyítékot nem szolgáltatott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III /2007.) 4.) A szennyezett terület kármentesítéséért egyetemleges felelősség terheli azt is, aki az ingatlan tulajdonosaként (üzemeltetőjeként) korábban környezetszennyező tevékenységet folytatott. (Alkalmazott jogszabályok: évi LIII. tv /2004. (VII. 21.) Korm. r. 21. ) Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felszámolás alatt álló M. Részvénytársaságot (a továbbiakban: M. Rt.), továbbá a felperesi K. Részvénytársaságot (a továbbiakban: K. Rt.), valamint a felszámolás alatt álló T. Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: T. Kft.) mint az M., K. u sz. alatti üzem területén feltehetően környezetszennyezést okozó módon termelő tevékenységet folytató, illetve a telephelyet üzemeltető gazdasági társaságokat, végül az F. Részvénytársaságot (a továbbiakban: F. Rt.) mint telephelytulajdonos gazdasági társaságot a telephely területén valószínűsített talaj- és talajvízszenynyezés kármentesítése érdekében részletes tényfeltárás végrehajtására egyetemlegesen kötelezte a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 21. -a alapján. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperesi társaságot mint a telephely akkori üzemeltetőjét és tulajdonosát már az 1998-ban indult kárelhárítási eljárás keretében kötelezte határozatával a környezetszennyezés megszüntetésére. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Körny. véd. tv.) aira hivatkozással megállapította, hogy a telephelyen valószínűsített környezetszennyezésért fennálló felelősség a felperesi gazdasági társaságot, továbbá a K. Rt.-t, a T. Kft.-t tevékenység végzése, folytatása, illetve a jogutódlás vonatkozásában, míg az F. Rt.-t a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában terheli. A megismételt eljárásban rendelkezésre álló adatok birtokában az elsőfokú közigazgatási szerv bizonyítható módon nem volt képes megállapítani a jogsértő tevékenységért fennálló felelősség mértékét az egyes kötelezettek vonatkozásában. A jogszabályi előírások értelmében, abban az esetben alkalmazható az egyetemleges felelősség, amennyiben az ingatlannak a tulajdonosa és birtokosa (használója) nem azonos, továbbá nem tisztázott a jogsértő tevékenységért való felelősség. A megismételt kármentesítési eljárásban a hatóság egyértelműen nem tudta megállapítani azt, hogy a telephelyen valószínűsített szennyezettséget milyen mértékben, melyik társaság termelő tevékenysége és/vagy V

6 mulasztása okozta, ugyanakkor bizonyított a szennyezettség ténye és jellege, továbbá az okozati összefüggés a telephelyi tevékenységek és a szennyezés, illetve a termeléshez felhasznált anyagok és mintákban kimutatott szenyező komponensek között, valamint nyilvánvaló módon elkülönült a tulajdonos és a birtokos (használó) személye. A felperes fellebbezése folytán az alperes a szeptember 12. napján meghozott határozatával a teljesítési határidő tekintetében megváltoztatta az elsőfokú közigazgatási határozatot, egyebekben a Körny. véd. tv ai, a Kr a és a 21. (2) bekezdése alapján helybenhagyta a másodfokú döntést. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a per alá vont terület szénhidrogénnel történt szennyeződése nem vitásan a használat következménye, tehát a Környv. véd. tv (2) bekezdése szerint a felperest egyetemleges felelősség terheli annak a tevékenységnek a következtében, amelyet a perbeli telepen folytattak. Nem sértette meg az alperes a Körny. véd. tv ait, tekintettel arra, hogy a közigazgatási eljárás során több mintavételezési eljárással is alátámasztottan bizonyítást nyert, hogy a felperes tevékenysége, illetve jogelődjének tevékenysége alkalmas volt a szénhidrogén-szennyezés létrejöttére. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete jogszabálysértő, mert a per eldöntése szempontjából releváns jogszabályi rendelkezéseket tévesen, illetőleg téves tartalommal alkalmazta. A felperes relációjában a Körny. véd. tv (2) bekezdésében foglalt tényállás nem valósult meg, a felperes az érintett ingatlanoknak nem tulajdonosa, használója, birtokosa, ezen a jogalapon a felperes terhére egyetemleges felelősség nem állapítható meg. A Körny. véd. tv (1) bekezdésére hivatkozással előadta a felperes, hogy a megyei bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a környezetszennyezési hatósági ügy egy olyan szakvélemény alapján indult, amely tényként állapította meg, hogy a kiterjedt környezetszennyezés elsősorban az Rt. jogelődje M. Állami Vállalat tevékenységével összefüggésben következett be az as években a felperesi K. Rt. tulajdonba kerülése előtt. A telephely későbbi tulajdonosa nem változatlan formában folytatta az M. Állami Vállalat tevékenységét. A K. Rt. elismerése a szakértői vélemény alapján kezdettől fogva a környezetszenynyezés tekintetében nem bizonyított, csak valószínűsített minimális mértékre vonatkozott amiatt, hogy a szakvélemény a K. Rt. környezetszennyezését nem zárta ki. A megyei bíróság a Kr. 19. (6), (8) és (9) bekezdéseire, továbbá a 21. (1) és (4) bekezdéseire való hivatkozás megalapozottsága tekintetében semmilyen utalást nem tesz. E tényből szükségszerűen következik, hogy a megyei bíróság a legfontosabb körülmény, a jogalap tekintetében tévedésben van. A Kr. 21. (1) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a valószínűsítettség a környezetszennyezésre vonatkozik és nem az okozóra. A környezetszennyezést okozó felelősségét nem elég valószínűsíteni, azt bizonyítani kell. Előadta továbbá a felperes, hogy a megyei bíróság ítélete nem tartalmaz arra nézve megállapítást, hogy az alperes nem tett eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. (1) bekezdésében foglaltaknak, a hatóság tényállástisztázási kötelezettségének. A Körny. véd. tv (1) bekezdésére és ára hivatkozással előadta végül a felperes, hogy a megyei bíróság ítéletével tudomásul vette, miszerint a közigazgatási hatóságok úgy hozták meg határozatukat, hogy az ingatlan jelenlegi tulajdonosának a tevékenységét nem vizsgálták. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását. Előadta, hogy a Körny. véd. tv (1) bekezdése alapján helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy a felelősség megállapításához nem szükséges a környezetvédelmi előírások megszegése, elegendő a környezetszennyező tevékenység folytatása. Helytállóan állapította meg a megyei bíróság, hogy a per alá vont terület szénhidrogénnel történt szennyezése a használat következménye, ennek megfelelően a felperest a Körny. véd. tv (2) bekezdésének rendelkezései szerint egyetemleges felelősség terheli annak a tevékenységnek a következtében, amelyet a perbeli területen folytatott. Előadta továbbá az alperes ellenkérelmében, hogy a Kr. felperes felülvizsgálati kérelmében a megjelölt rendelkezéseit (Kr ) a kereseti kérelem nem tartalmazta, ezért a felülvizsgálati kérelemnek a Kr. egyes rendelkezéseire történő hivatkozása olyan új körülményre, tényre történő hivatkozásnak tekintendő, amelyet a felülvizsgálati eljárásban már nem lehet figyelembe venni. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a Körny. véd. tv (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartozik. A Körny. véd. tv (1) bekezdése értelmében a jogsértő tevékenységért való felelősség a büntetőjogi és szabálysértési jog felelősség kivételével az ellenkező bizonyításig annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták. A (2) bekezdés alapján a tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. A Kr. 21. (2) bekezdésének a) pontja értelmében a kármentesítésre az köteles, aki a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján egyezően a megyei bírósággal megállapítja, hogy az alperesi hatóságok az idézett jogszabályi rendelkezések alkalmazásával törvényes határozatot hoztak a perbeli üzem területére vonatkozó kármentesítés végrehajtására a felperesi társaság és az érintett gazdasági társaságok egyetemleges kötelezéséről. Az eljárt hatóságok egyértelműen nem tudták megállapítani azt, hogy a telephelyen valószínűsített szennyezettséget melyik társaság termelő tevékenysége vagy mulasztása okozta, ugyanakkor bizonyított az ingatlan szennyezettsége. Amint azt a megyei bíróság is helyesen állapította meg ítéletében, a Körny. véd. tv (2) bekezdése szerint a felperest egyetemleges felelősség terheli annak a tevékenységnek a következtében, amelyet a perbeli telepen folytattak. VI

7 A Legfelsőbb Bíróság rögzíti: téves a felperes azon álláspontja, hogy terhére az egyetemleges felelősség nem állapítható meg, mivel a jelen eljárásban az érintett ingatlanoknak nem tulajdonosa (használója, birtokosa). A Körny. véd. tv. és a Kr. fentebb idézett szabályai annak is előírják az egyetemleges felelősségét, aki, illetőleg amely az érintett ingatlanon környezetkárosító tevékenységet folytatott. A felperesi társaság egyetemleges felelőssége tehát azért áll fenn a kármentesítés végrehajtásában, mert 1998-ban a perbeli telephely tulajdonosa és üzemeltetője volt. Tévesen értelmezte a felperes felülvizsgálati kérelmében a Körny. véd. tv ának rendelkezését is. Az alperesi hatóságok tényként állapították meg a valószínűsíthető szennyezettséget, ekkor kármentesítést kell végezni, amelyre a felperest, mint a perbeli területen környezetszennyező tevékenységet folytatott tulajdonost és üzemeltetőt az egyetemleges felelősség szabálya alapján kötelezni kellett. Az előzőekben kifejtetteken túlmenően a felperes a bizonyítékok Pp (1) bekezdése szerint szabad mérlegelését is támadta felülvizsgálati kérelmében azzal az állításával, hogy a közigazgatási eljárásban általa becsatolt szakvélemény szerint környezetszennyező tevékenysége nem bizonyított (csak valószínűsített). A Legfelsőbb Bíróság jelen ügyben olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, a megyei bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi társaság egyetemleges felelősségét megalapozó környezetszennyező tevékenységet folytatott a perbeli telephelyen. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III /2007.) 5.) A környezetvédelmi engedély visszavonható, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak (Alkalmazott jogszabály: évi LIII. tv. 70. ) A felperesi beavatkozó április 28-án környezetvédelmi engedélyt kapott a V. térségben tervezett kőfejtéses kavics- és homokbánya létesítésével, művelésével, felhagyásával összefüggő tevékenységek végzésére, egy 24 ha 8690 m 2 nagyságú bányatelekre, m 3 éves tervezett termelésre. A felperesi beavatkozó a jogosultságot a felperesnek adta át. A felperes a bányakapitányságon 6 ha 5720 m 2 területtel a V. I.-kavics, és a 17 ha 2708 m 2 területű V. II.-kavics védnevű bányatelkek megállapítását kérte. A bányakapitányság április 8-i határozatában a V. I.-kavics elnevezésű bányatelket megállapította, a V. II.-kavics védnevű bányatelek megállapítására irányuló kérelmet azonban elutasította. A Magyar Bányászati Hivatal december 13-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes október 5-i kérelmében a felperesi beavatkozó részére kiadott környezetvédelmi engedély nevére történő átnevezését kérte. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság december 21-i határozatában a kérelmet elutasította, és a április 28-i környezetvédelmi engedélyt visszavonta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Körny. véd. tv.) 67. (1) (2) bekezdései, a 70. (2) (3) bekezdései, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. (2) bekezdés c) pontja alapján az új bányateleknek minősülő V. I.-kavics védnevű bányatelek területén folytatandó bányászat környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység, a korábbi környezetvédelmi engedély azonban egy 24 ha 8690 m 2 nagyságú területre vonatkozott, tehát az új 6,5 ha térmértékű V. I.-kavics bányatelekre környezeti hatásvizsgálat nem készült. A bányatelek területének csökkenésével a bányászati tevékenység hatására kialakuló környezetszennyezés mértéke és hatásterülete is megváltozhat, így a korábbi környezetvédelmi engedély a V. I.-kavics bányatelekre nem terjeszthető ki. A bányatelek térmértékének megváltozásával megvalósult a Körny. véd. tv. 70. (3) bekezdésében foglaltak szerinti engedélyezéskor fennálló feltételek lényeges változása, mi az engedély visszavonásának alapját képezi. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a Körny. véd. tv. 70. (3) bekezdését és 82. (3) bekezdését együttesen kell alkalmazni, az adott bányatelek területének esetleges környezeti terhelése, igénybevétele, az engedélyezettnél esetlegesen nagyobb mértéke környezeti hatásvizsgálattal tisztázható. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes névmódosítási kérelmének elutasítása sem jogszabálysértő, az engedély visszavonására ugyanis az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvénynek a határozat módosítására, kiegészítésére, kijavítására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. A jogerős ítélet ellen a felperes és a felperesi beavatkozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozatként a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte, illetve másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítására tett indítványt. Felülvizsgálati kérelmében az engedélyezéskor fennálló feltételek lényeges változása vonatkozásában előadta, hogy a zajvédelmi és levegőtisztasági tényezők nem változtak, hiszen sem a por nem ülepszik le nagyobb távolságban, sem a rakodógépek keltette zaj nem hallatszik messzebbre attól, hogy az adott bányatelek területe csökken; a bányatelek területének csökkenésével értelemszerűen a kitermelhető ásványianyag-mennyiség is csökken, tehát az engedélyezéskor fennállt feltételek nem változtak meg. A felperes és a felperesi beavatkozó utalt arra, hogy a kitermelési kapacitás és a kitermelhető ásványvagyon mértékének bizonyítására a felperes indítványt tett, amelyet azonban a megyei bíróság indokolás nélkül elutasított. Az engedélyes személyében történő változás vonatkozásában előadta, hogy az engedély felperes nevére történő átvezetésének jogszabályi akadálya nem volt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Körny. véd. tv. 70. (3) bekezdésébe ütközik, az engedélyezéskor fennálló feltételek ugyanis nem változtak meg lényeges mértékben. VII

8 Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, előadva, hogy a jogerős ítélet indokolása a megváltozott körülményekre vonatkozó határozott megállapításokat tartalmaz; utalt arra, hogy a kitermelési kapacitás kisebb területű bányatelken ugyanakkora lesz, ezért nem ismert, hogy milyen változások következhetnek be a tevékenység egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásában. Hangsúlyozta, hogy az engedélyes személyében történő változás azért nem volt megállapítható, mert a környezetvédelmi engedély visszavonásra került. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a Körny. véd. tv. 70. (3) bekezdése szerint a felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított 3 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy az engedélyezéskor fennálló feltételek lényeges megváltozása tekintetében a jogerős ítélet indokolása határozott megállapításokat tartalmaz. Az ítélet indokolása rögzíti, hogy a környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló környezeti hatásvizsgálatot 24 ha8690 m 2 -es területre végezték el; a megállapított V. I.-kavics bányatelek ezzel szemben 6,5 ha térmértékű, amelyre környezeti hatásvizsgálatot nem végeztek. A megyei bíróság azt az álláspontját fogalmazta meg, hogy a bányatelek területének csökkenésével a bányászati tevékenység hatására kialakuló környezetszennyezés mértéke és hatásterülete is megváltozhat. Hogy a változás milyen mértékű, arra a kör- nyezeti hatásvizsgálat adhat pontos választ. A felperes ezzel szemben felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogysem a zajvédelmi tényezők, sem a levegőtisztaság védelmi tényezők, sem a kitermelési kapacitás, illetve a kitermelhető kavics mennyisége nem változik. A felperesi képviselőnek az elsőfokú eljárásban benyújtott előkészítő iratában található táblázatból megállapítható, hogy a zajterhelés szintjét és hatásterületét, a levegőre gyakorolt hatás határértékét, illetve a jövesztés technológiáját is változatlannak ítélte. Az engedélyezett kitermelési kapacitást a korábbi környezetvédelmi engedélyben megjelölt m 3 /év helyett , majd m 3 /évben határozta meg. A kitermelési kapacitás vonatkozásában tehát a felperes kimutatása is lényeges változást mutat. Az iratok között fellelhető előzetes környezeti tanulmány, illetve a korábbi környezetvédelmi engedély sem vizsgálta a tervezett termelésnek a V. I.- és V. II.- kavics bányatelek közötti megoszlását. A környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló körülmények tehát mind a bányatelek területét, mind a bánya tervezett termelését illetően lényegesen megváltoztak; az engedélyezési feltételek e lényeges megváltozása pedig a Körny. véd. tv. 70. (3) bekezdése értelmében azt a kötelezettséget rója a felügyelőségre, hogy a környezetvédelmi engedélyt vonja vissza. A kifejtettekre figyelemmel a megyei bíróság helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az alperes nem járt el jogszabálysértően, amikor a környezetvédelmi engedély visszavonásáról rendelkező elsőfokú határozatot helybenhagyta. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. IV /2006.) Nyilvántartás a VITUKI Kht. által július-augusztus hónapokban kiadott Építőipari Műszaki Engedélyekről Sor- ÉME Kérelem Engedélyes Engedély szám száma száma neve címe megnevezése érvényessége 1. É-14/ /2008 KROFTA Víztechnológiai Kft Budapest Kaszásdűlő u. 2. KROFTA E + N bioszűrő július 31. berendezések 2. É-15/ /2008 PIPELIFE Kft Debrecen Kishegyesi út 263. Körkörös bordázatú augusztus 31 PVC dréncsövek. 3. É-16/ /2008 HIDROFILT Kft Nagykanizsa Magyar u HF-AMF A/T augusztus 31. típusú vas-, arzén-, mangántalanító berendezéscsalád 4. É-17/ /2008 ChemTech Consulting GmbH. Am Goldmorgen 21.D Neuss PMT forgó merülőtárcsás augusztus 31. biológiai szennyvíztisztító berendezéscsalád Nyilvántartás a VITUKI Kht. által augusztusában visszavont Építőipari Műszaki Engedélyekről Sor ÉME Kérelem Engedélyes Engedély szám száma száma neve címe megnevezése 1. É-31/ /2007 ChemTech Consulting GmbH Am Goldmorgen 21. PMT forgó merülőtárcsás biológiai D Neuss szennyvíztisztító berendezéscsalád VIII

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója 5. É V FOLYAM, 2009/2. S Z ÁM ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója Honlapcímünk: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu. email-címünk:

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.489/2011/6.szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Karl, Verrasztó, Bleyer Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.karl Gábor Csaba ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr.gellérthegyi Ügyvédi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A PEST MEGYEI BÍRÓSÁG 2.K.26.030/2010/13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság dr. Landes Judit ügyvéd /1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 11./által képviselt felperesnek, dr. Takács

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fejér Megyei Bíróság K.20.354/2006/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fejér Megyei Bíróság a Dr. Turai Tünde ügyvéd... által képviselt... felperesnek, - a Dr. Gellérthegyi Ügyvédi Iroda... által képviselt

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG részére Európa Tanács Strasbourg, Franciaország European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg-Cedex Fax: 00 33 3 88 41 27 30 az Európai Emberi Jogi Egyezmény

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

e l ő k é s z í t ő i r a t o t

e l ő k é s z í t ő i r a t o t Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38.., képviseli: Franz M. Krumenacker, született Mészáros Ferenc

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot. helybenhagyja

Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot. helybenhagyja MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1108-2/2013. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: engedély kiadása iránti kérelmet

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK 4. évfolyam, 2008/3. szám ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK a Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség tájékoztatója Honlapcímünk: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu, e-mail címünk:

Részletesebben

í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

Tisztelt Képviselő Úr!

Tisztelt Képviselő Úr! f9 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR Németh Szilárd úrnak országgyűlési képviselő Irorn6nysAm: gyúi Hlvatala k14%38%, PT/ 5 / (2006)

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.794/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Credit Center 2000 Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest., hivatkozási szám:

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság VBK/1893-6/2012. számú határozatát. helybenhagyja INDOKOLÁS

H A T Á R O Z A T. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság VBK/1893-6/2012. számú határozatát. helybenhagyja INDOKOLÁS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1147-3/2012. Üi: Horeczky Veronika :+36 1 301 2928 e-mail: veronika.horeczky@mbfh.hu Tárgy: Fellebbezés elbírálása

Részletesebben

J"~ 1. " 0"0"'",.0.' .",,," L'Ju.l 11.1.1., í ~. E ciiéjcletck:.. Ü lo~t ikt. S "~""".'-"_." gyuj1é.zó:.. ~.~ ~. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

J~ 1.  00',.0.' .,,, L'Ju.l 11.1.1., í ~. E ciiéjcletck:.. Ü lo~t ikt. S ~.'-_. gyuj1é.zó:.. ~.~ ~. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! ~ J:=I~/.a{"" A Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kf.27.0 12/2004/1 O.szám ~ J"~.",,," L'Ju.l 11.1.1., í ~. M.lktatós~'4' A~.:. E ciiéjcletck:.. jt:}..!:-~r.,[ol 1. " 0"0"'",.0.' Ü lo~t ikt. S "~""".'-"_." gyuj1é.zó:..

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! 20.K.33.725/2006/18. 1 A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság a dr. ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Balogh Edina jogtanácsos (hivatkozási szám: ) által képviselt Közép-magyarországi

Részletesebben

h a t á r o z a t o t Az NHH Hivatala Miskolci Igazgatóság HM-24-8/2005. számú határozatának rendelkező részét az indokolás kiegészítésével

h a t á r o z a t o t Az NHH Hivatala Miskolci Igazgatóság HM-24-8/2005. számú határozatának rendelkező részét az indokolás kiegészítésével Másodfokú eljárások osztály Tárgy: fellebbezés elbírálása A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanács Elnöke mint másodfokú szerv, Komlóska község Önkormányzata (3937 Komlóska, Rákóczi út 27.) Név ügyvéd, jogi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t : A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.650.016/2013/3. A Fővárosi Tövényszék a dr. K. B. ügyvéd által képviselt MAX-IMMUN Kft. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd (1245

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.384/2004/30. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.384/2004/30. számú ítéletét hatályában fenntartja. MfvK.IV.10.010/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Steiner Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen fizetési meghagyás

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,

Részletesebben

VIII-D-001/56-14/2012.

VIII-D-001/56-14/2012. Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Győr-Moson-

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

Az M0 keleti szektora és útépítési engedélyezési eljárása

Az M0 keleti szektora és útépítési engedélyezési eljárása Egy főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg, ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat - Budapesttől a mainál

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37. 965/2009/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a dr. Pataki András ügyvéd által

Részletesebben

A veszélyes hulladékok kezelése

A veszélyes hulladékok kezelése Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A veszélyes hulladékok kezelése Pataki Ferenc osztályvezető Besorolás (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 63. (1) A hulladék

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság HATÁROZAT Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság H-6721 Szeged, Berlini krt. 16-18. : 6701 Szeged, Pf. 414 Tel: 36-62/621-280 Fax: 36-62/621-299 e-mail: csongrad.titkarsag@katved.gov.hu Szám:374-9/2013/IPB

Részletesebben

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-2189/1/2005 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója 6. ÉVFOLYAM, 2010/5 6. SZÁM ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója Honlapcímünk: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu. email-címünk: orszagos@zoldhatosag.hu

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAKDUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 2832. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524000, Ügyfélszolgálat: 96/524001 Fax: 96/524024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY Igazgatási Osztály Vállalkozási Csoport 4026 Debrecen, Kálvin tér 11.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY Igazgatási Osztály Vállalkozási Csoport 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY Igazgatási Osztály Vállalkozási Csoport 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Tel: 52/517-700 Fax: 52/517-832 Ügyiratszám: 8276/27/2012. Ügyintéző:

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

J u s t i c e a n d E n v i r o n m e n t ELD 2012

J u s t i c e a n d E n v i r o n m e n t ELD 2012 A környezeti felelősség érvényesülése a hazai jogban Esettanulmány Gyógyszergyári talajszennyezés Kelet-Magyarországon Bevezető Az ügyben érintett kelet-magyarországi gyógyszergyár működése során az 1950-es,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója

ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója 5. É V FOLYAM, 2009/1. S Z ÁM ZÖLDHATÓSÁGI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tájékoztatója Honlapcímünk: www.orszagoszoldhatosag.gov.hu. email-címünk:

Részletesebben

Jogerősé vált: 2011. október 07-én.

Jogerősé vált: 2011. október 07-én. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/2103-13/2011 Szűcs Ferenc : (06-88) 576-630 : (06-88) 576-646 E-mail: ferenc.szucs@mbfh.hu Jogerősé vált: 2011. október 07-én. Tárgy:

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Pest Megyei Bíróság 6.K.26.451/2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest,

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. (7) bekezdés r) pontjában

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.040/2004/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a RÁBA Járműipari Holding Rt. (Győr) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) I.r. és a Kowaksz

Részletesebben

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/2806-11/2013. Ügyintéző: Szeifert Konrád : 06-56-512-314 : 06-56-512-337 E-mail: konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: 2013. 12.

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

A Ket.-novellával összefüggő jogszabály-változások. a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás területén

A Ket.-novellával összefüggő jogszabály-változások. a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás területén Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A Ket.-novellával összefüggő jogszabály-változások a környezetvédelmi, természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban Környezeti megfelelés s a gyakorlatban 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap 2010. június 17. Nagy Gréta DANDELION Kft. DANDELION Kft. 1 I. Szabályoz lyozás s hatékonys konysága érvényes szankció A közigazgatási

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! 24.K.30.516/2008/3. 1 A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság a dr. ügyvéd ( Budapest, ) által képviselt ( Budapest, ) felperesnek a dr. Pomázi Miklós jogtanácsos által képviselt Közép-magyarországi

Részletesebben

Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság határozatát megsemmisíti

Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság határozatát megsemmisíti MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/78-2/2013. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: MBK/2873-12/2012. számú határozat

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4978/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. melléklet a 238/2005.

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

VBK/3953-18/2011. Practical Kft. 8200 Veszprém Házgyári út 26.

VBK/3953-18/2011. Practical Kft. 8200 Veszprém Házgyári út 26. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/3953-18/2011. ügyintéző: Horváth Attila :+36 88 576 637 : +36 88 576 644 E-mail: attila_horvath@mbfh.hu jogerős: 2012.07.04. Tárgy:

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Iktatószám: 1314-9/2011. Ügyintéző: Dr. Gazdig Mária Tárgy: Látóképi Tófürdő fürdővíz profiljának megállapítása HATÁROZAT A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

Tárgy: fellebbezés elbírálása

Tárgy: fellebbezés elbírálása MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1348-2/2013. Bérces Tamás : (06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: fellebbezés elbírálása Revir Kft.

Részletesebben

8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset

8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset 8/1 40 Munkavédelem és munkabiztonság CD 8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset Elsőfokú eljárás A megállapított tényállás szerint az áramszolgáltató

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9. Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.) felperesnek jogi kép.: Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold

Részletesebben

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.30.191/2013/6. 2

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.30.191/2013/6. 2 2.K.30.191/2013/6. 2 elektronikus hírközlési szolgáltatásból eredő tartozás, ebből következően az elektronikus hírközlési szolgáltatás nem korlátozható kizárólag telefonkészülék vételárából fennmaradó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.264/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízjogi üzemeltetési engedélyezés Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési

Részletesebben

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról A környezet védelmének

Részletesebben

Szélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról)

Szélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról) Szélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról) Mészáros Ferenc Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium Tiszafüred, 2010. október 2001: szélerőmű Kulcson más

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.048/2000/7. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság B. L. felperesnek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda Budapest Szám: 1-38 / 2012. Tájékoztató az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Készült: A Képviselő-testület 2012. márciusi ülésére Előterjesztő: Szentmiklósi és Társa

Részletesebben

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint I. fokú hatóság Iktatószám: 4183-3/2015 Előadó: dr. Ötvös Tünde Babits Ferenc Tárgy: KÜJ: KTJ: Az S.-R. és Fiai Kft. kötelezése 100517932

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

Fővárosi Bíróság 13.K.32249/2006/4 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Fővárosi Bíróság 13.K.32249/2006/4 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 13.K.32249/2006/4 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a dr. Szűcs Imre Zoltán ügyvéd (...) által képviselt...,... felperesnek a dr. Meller Éva Cecília ügyvéd (...) által képviselt

Részletesebben