Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele

Átírás

1 1 FELHÍVÁS A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KONFERENCIA - ISZAK 2013 címmel konferenciát szervez november 8-án, pénteken. A konferencia helyszíne: a BV Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja, Pilisszentkereszt Pomázi út 6. A konferencia célja: Lehetőséget teremteni a magyarországi igazságügyi szakértőknek szakmai, tudományos eredményeik bemutatására, tapasztalat cserére, az ismerkedésre, a kapcsolatteremtésre. A konferenciára: gépész, villamos mérnöki; építő és építész- mérnöki, ingatlanbecslő; vegyész, biológus, munkavédelmi; közgazdasági, pénzügyi; orvosi, pszichológusi; írás- tárgy-, és egyéb szakértői szakmai területekről várjuk szakértő kollégáink előadásait. Jelentkezni a BISZK honlapján hamarosan megjelenő jelentkezési felületen lehet. Fontos határidők: Előadás bejelentő űrlap és az előadás rövid tartalmának beküldése : május 20. A dolgozat elfogadásának visszaigazolása : június 1. Regisztrációs űrlap beküldése : június 15. A bejelentett és elfogadott előadás anyagának beküldése : szeptember 15. A beküldött előadások 6 oldal terjedelemben az ISZAK 2013 konferencia ISBN számos CD-n jelennek meg. Kívánság szerint a konferencia helyszínén olcsó szálláslehetőség áll rendelkezésünkre. Tisztelettel várjuk érdeklődő kollégáink jelentkezését! Dr. Bencsik Attila Oktatási Bizottság elnöke

2 2 Keresőtevékenység korlátozása Nagyon sok igazságügyi szakértő kolléga keresi meg a Kamara szervezetét, hogy ezen tevékenységéből származó jövedelem miatt nyugdíjasként hátrányok érhetik. Az alábbiakban erről szeretnék tájékoztatást adni, mivel fontosnak tartom, hogy az érdeklődők választ kaphassanak e témához. A 2013-as évre vonatkozóan az alábbi szabályozást kell figyelembe venni: 1./ Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok továbbra is korlátlanul folytathatnak kereső tevékenységet az évi LXXXI. tv. alapján (a továbbiakban: Tny.), amely a társadalombiztosítási nyugellátásról szól. A tb-i nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátásokat a Tny. 6. (1) bek. sorolja fel, tehát elsődlegesen az öregségi nyugdíj, a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék (rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnt) és hozzátartozói nyugellátások mint pl. az özvegyi nyugdíj, vagy az özvegyi járadék tartozik a nyugdíjszolgáltatások körébe. Öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátást jelent a Tny. 4. (1) bek. b) pontja alapján. Az öregségi nyugdíjkorhatár a Tny. 18. (1) bek. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár jelent. Öregségi teljes nyugdíjas életkortól függetlenül az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik a Tny. 18. (2a)-2d) bekezdés szerint (együtt öregségi nyugdíjas) július 1-jétől azonban szüneteltetni kell a nyugellátást azok körében akiket a törvény felsorol az öregségi nyugdíj folyósítása mellett: - közalkalmazotti, - kormányzati szolgálati, - az állami vezetői szolgálati - közszolgálati, - bírói szolgálati, - igazságügyi alkalmazotti vagy - ügyészségi szolgálati viszonyban - fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban és a - Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban álló személyek esetében bevezetésre került a dupla ellátás tilalma, amelyet április 30- áig be kell jelenteni. Vannak kivételek, ők elsősorban főiskolai, egyetemi tanárok és külön engedélyezettek. Ennek értelmében az e jogviszonyban álló személyek illetményük mellett öregségi nyugdíjban nem részesülhetnek, azt a nyugdíjfolyósító szerv a jogviszony fennállásának időtartamára hivatalból a nyugdíjban részesülő személy bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján szünetelteti a Tny. 64. (3) bek., 83/C. alapján.

3 3 2./ A korhatár előtti öregségi nyugdíjak tekintetében az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyeknek járó - előrehozott öregségi - csökkentett összegű előrehozott öregségi, - korkedvezményes - bányász - korengedményes - az egyes művészeti tevékenységet folytatókra megállapított - a polgármesteri tisztség alapján megállapított - az országgyűlési képviselőkre megállapított valamint a - szolgálati nyugdíj tartozik ebbe a körbe, melyet a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény szabályoz. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. (1) és (2) bekezdését és 83/C. (1), (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni (kivéve a fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel hivatásos szolgálati viszonyban áll). Mindezek esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt (ideértve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőt is) öregségi nyugdíjasként a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban állnak (Tbj. 5. szerint), illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, és az általuk fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2013. évben Ft) havi összegének 18- szorosát (éves keretösszeg= Ft), az éves keretösszeg elérést követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Azaz, amíg a nyugdíjas adott évi keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget, a keresete mellett a nyugdíjat korlátozás nélkül felveheti. [Megjegyzés: decemberi túllépés esetén, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.] Figyelem! Ha a nyugdíjas december 31-én már korhatár előtti öregségi nyugdíjas volt, akkor a június 30-át követően szerzett jövedelmére vonatkozik a korlát. Továbbá az évben vagy azt megelőzően született személyek esetében, akiknek a szolgálati nyugdíja január 1-jétől öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra, azokra nem vonatkozik a korlátozás. Tbj. 5. -a szerinti biztosítotti kör, ha ebből származó jövedelem keletkezik, figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre az alábbi alkalmazási jogviszonyoknál: - munkaviszony - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó, társas vállalkozó - díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony stb. erről részletesen!

4 4 Korábbi cikkeim alapján az alábbiakra kell figyelemmel lenni: A korhatár előtti öregségi nyugdíjak évben megszűntek, illetve átalakultak korhatár előtti ellátássá. Igazságügyi szakértő biztosítással járó ill. biztosítással nem járó jogviszonyai a) munkaviszonyból származó jövedelem a munkaviszonyra tekintettel megillető adóköteles bevétel a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésére tekintettel kapott bevétel (munkaviszony vagy megbízási díj vagy tagsági viszony). Tagsági jogviszonyról akkor beszélünk, ha a társaság tulajdonosa, a társaság bevételszerző tevékenységében személyesen közreműködik- ez a jogviszony biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony. A személyes közreműködés díja a tagi jövedelem (tagi kivét), de havi átlagban legalább a Tbj. szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum.. b) A társas vállalkozás magánszemély tagja az Szja tv. 66. szerinti osztaléka után egészségügyi hozzájárulást fizet 1 melynek felső határa Ft 2. c) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége pl. ügyvezető kft-nél, btnél munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban d) egyéni vállalkozó jövedelme: az Szja tv. szerint jövedelmét kétféle módszer szerint állapítja meg - tételes költségelszámolás - átalányadózás A tb alapja az szja tv. szerinti vállalkozói kivét, átalányadó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj. szerinti minimálbér. e) Az Szja tv. 49/C. szerinti vállalkozói osztalék után tb járulékot nem kell fizetni, mivel a 10 illetve 16 % adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után 14 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, melynek felső határa Ft. f) Az adószámos magánszemélyként végzett igazságügyi szakértői munka a személyi jövedelemadózás (Szja tv.) tekintetében önálló tevékenységnek minősül és az összevont adóalapba tartozik, de nem jön létre biztosítási jogviszony. A Tbj. meghatározza a biztosítottak körét, mely az 5. (1) bek. g) pontja tartalmazza. E szerint a hatósági kirendelés nem tartozik a Tbj. szerint biztosítással járó jogviszonyok közé, ebből következően a kifizetett díj sem képez járulékalapot akkor, ha a hatóság által kirendelt szakértő a tevékenységét ún. önálló tevékenységként folytatja, és nem a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonyban (díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony pl. megbízási szerződés alapján). A fentiekre tekintettel pl. a bíróság nem von le járulékot (azonban mint kifizetőnek kell szja vonnia, mert csak a letéti kifizetéseknél nincs évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. (3) bek. c) 2 A Tbj. 19. (3) bek. természetbeni és pénzbeli eb. járulék (4+3 %) [+ a évi CXX tv. 9. (1) bek. eb. járulék=ekho-s jövedelem] + Tbj és 39. (2) bek egészségügyi szol. járulék (nem biztosított pl. nyugdíjas vállalkozó esetén Ft) együttes összege a tárgyévben el nem éri a Ft-ot > fizetési határ

5 5 levonás sem szja, sem járulék). Így a biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után nem kell tb járulékot (ill. szochot) fizetni, ezért ezek után a magánszemélyt terhelő eho fizetési kötelezettségáll fenn, melynek mértéke 27 %. Ez a rendelkezés évek óta nem változott. A kifizető az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem (bevétel-költség/kiadás)után vonja le. Kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó alapját képező jövedelem után adót nem köteles megállapítani (pl. egyéni vállalkozó igazságügyi szakértő számlát állít ki), továbbra is a jövedelmet szerző igazságügyi adószámos magánszemély fizeti a 27 % ehót (nyilvánvalóan ilyenkor nincs szociális hozzájárulási adó a kifizetőnél a évi CLVI. törvény alapján). Az eho fizetési kötelezettségnek nincs felső határa. g) Az adószámos magánszemély megbízási tevékenysége (díjazás ellenében végzett tevékenység) pl. szakértői munka (amennyiben nem hatósági kirendelés van szó: NAV, bíróság, rendőrség, ügyészség) biztosítási jogviszony megítélése szempontjából nem változott, azaz, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 %-át (2013-ban Ft-ot), az továbbra sem járulékköteles, vagyis nem számít bele az éves keresetösszegbe. 3./ Amennyiben az igazságügyi szakértő keresőtevékenységet folytat (a 2. pont b), e) és f) pontja szerinti nem az) a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás január 1-jétől, ezért nem minősülnek nyugdíjasnak (foglalkoztatott, ill. az egyéni vagy társas vállalkozás tagjai nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak). A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni a évi CXCI. tv. alapján, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Budapest, március 10. Győri Éva igazságügyi könyv-és adószakértő könyvvizsgáló

6 6 TISZTELT KAMARAI TAGOK! A BISZK november 29-ei küldöttgyűlésén megválasztott elnökhelyettes, dr. Lászik András az elnökhelyettesi funkciójától visszalépett. Az esedékes évi küldöttgyűlésen (2013. április 26-án) új elnökhelyettes választásra teszünk javaslatot. Kérjük, hogy az új elnökhelyettes személyére ajánlást szíveskedjenek eljuttatni a BISZK Titkárságára -ben a biszk@t-online.hu, címre, vagy faxon ( ). Az elnökhelyettes személyére az ajánlást kérem április 15-ig elküldeni. Amennyiben az ajánlott személy jelenleg tagja az elnökségnek, akkor a helyére is kérünk ajánlást. Budapest, március 13. Üdvözlettel: Dr. Kovácsházy Péter Jelölő Bizottság elnöke Tisztelt Kamarai Tagok! Felhívjuk a Tisztelt Kamarai Tagok figyelmét arra, hogy ez az utolsó alkalom, hogy az aktuális hírlevél postai úton kerül kikézbesítésre, a továbbiakban a hírlevél kizárólag elektronikus úton olvasható a BISZK honlapján ( Fentiekre tekintettel kérjük a Tisztelt Kamarai Tagokat, hogy aki még elmulasztotta visszaküldeni az adatközlését, az a hírlevél mellékleteként ismét megküldött adatkitöltő lapon a BISZK Hivatalának faxon, mailben, vagy postai úton haladéktalanul szíveskedjen megküldeni. Az adatlap letölthető a BISZK honlapjáról is. (Levelezési cím: 1126 Budapest, Böszörményi út , fax: , biszk@tonline.hu, honlap: Budapest, március 25. Köszönettel BISZK titkárság