1. Biztosítottak [Tbj. tv. 5. -a (1) bekezdésének k) pontja]

Átírás

1 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény [Tbj.tv.] módosítása a évi XLI. törvény előírásai szerint I. Hatályba lépett a kihirdetést követő napon, július 26-án. 1. Biztosítottak [Tbj. tv. 5. -a (1) bekezdésének k) pontja] Az eddigi joggyakorlatnak megfelelően az előírás módosult azzal, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy abban az esetben lesz biztosított, ha az ezen tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. 2. Munkaviszony megszűnése és helyreállítása [Tbj.tv. új 5/A. -a] Az Mt ában rögzített esethez kapcsolódóan az új előírás: a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. Átmeneti rendelkezés szerint az 5/A. hatályba lépéséig a július 1-jét követően az Mt a alapján megítélt elmaradt munkabér után fennálló társadalombiztosítási kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. 3. Szünetel a biztosítás [Tbj.tv. 8. -ának d) pontja] A fogvatartott személy az un. reintegrációs őrizet, valamint a társadalmi kötődés program keretében létesíthet munkaviszonyt a versenyszférában úgy, hogy fogvatartottnak minősül ez idő alatt. Továbbá tanulószerződéses jogviszonyban is állhat a fogvatartott fogva tartásának időtartama alatt. Erre tekintettel pontosításra került a biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozó szabály. A módosítás értelmében az a biztosítási jogviszony szünetel, amely a fogvatartottnak e státuszát megelőzően keletkezett és állt fenn. Következésképpen az eddigi jogértelmezésnek megfelelően nem szünetel a fogvatartott azon biztosítási jogviszonya, amely a fogva tartása alatt létesített jogviszonya alapján áll fenn. 4. Járulékalapot képező jövedelem [Tbj.tv ának b) és c) pontja] A módosítás szerint nem képez járulékalapot a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járulék, a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék, de ezen kereset-kiegészítések, járadékok összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra. A módosítással egyértelművé válik, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, a keresetpótló járadék nem képez járulékalapot, ugyanakkor a munkavégzés ellenértékeként (különösen az elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem járulékköteles jövedelem. 5. Nem fizet munkaerő-piaci járulékot [Tbj.tv. 25/A. -ának b) pontja] Tbj.tv.doc készítette: dr. Nagy Gábor Számviteli Egyesület tiszteletbeli elnöke

2 2 A szabályrendszer egységességének biztosítása érdekében az az egyéni és társas vállalkozó, aki az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányt, mentesül a munkaerő-piaci járulék alól. Ezzel módosult a hivatkozott. 6. A járulék megállapítása [Tbj.tv ának új 1/a. -a] A társas vállalkozás biztosítottnak minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának kifizetett összeg utáni járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó eljárási szabályokat tartalmazza az új rendelkezés, amely korábban a járulékfizetési kötelezettség és az Art. rendelkezéseiből volt levezethető. Az új előírás szerint a foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni a NAV-nak. 7. A járadékkülönbözet elszámolása [Tbj.tv. új 52/B. -a] Az új rendelkezés rögzíti a korábban az Art.-ben szereplő járadékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályt, változatlan tartalommal. A szabály: Ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet a NAVhoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet a NAV határozattal előírja a természetes személy javára, amennyiben a NAV nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg. 8. Átmeneti rendelkezések 8.1. Először történő alkalmazás A fizetési kötelezettség mértékét befolyásoló rendelkezést (így különösen a járulékmérték, hozzájárulás-mérték változását, új, változó vagy megszűnő kedvezményt, mentességet), továbbá fizetési kötelezettséget előíró vagy megszüntető rendelkezést arra a hónapra, adóévre kell először alkalmazni, amely hónapban, adóévben hatályba lép Posztdoktorként foglalkoztatottaktól levont járulék A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bólyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX.19.) Korm. rendelet december 22-ig hatályos 4. -ának (3) bekezdése alapján az ösztöndíjban részesülőktől járulékot vontak, és ez alapján társadalombiztosítási ellátásokat is számfejtettek részükre. Annak érdekében, hogy az ösztöndíjban részesülők helyzete utólagosan rendezésre kerüljön, az új előírás rögzíti, hogy az ösztöndíj folyósításának időtartama június 19-éig biztosítási jogviszonynak minősül és a levont járulékok nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknak minősülnek. II. Hatályba lép január 1-jével I. Biztosítottak [Tbj.tv. 5. -a (1) bekezdésének a) pontja]

3 3 A módosítás szerint a saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak. Ezáltal a társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot ezen jogviszonyból adódóan, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli. Szövegcserés pontosítás [Tbj.tv. 6. -ának (2) bekezdésében] A saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló személy mentesül a természetbeni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék megfizetése alól (mint kivétel, ide nem értve). 2. Baleseti ellátásra jogosultak [Tbj.tv ának (1) bekezdése] Mivel a nyugdíjas munkavállaló jogviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, valamint figyelemmel arra, hogy esetükben már nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség, így a módosítás szerint megszűnik a baleseti ellátásokra való jogosultságuk is. 3. Járulékfizetés különös szabályai [Tbj.tv a] Az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személy esetében a módosított előírás szerint nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. 4. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni [Tbj.tv ának f) pontja] Az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személy esetében a módosítás szerint nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség. 5. Adategyeztetések az állami szervek között [Tbj.tv. 44/B. -ának új (1a)-(1b) bekezdése] Az új előírás célja a biztosítási jogviszonyok hatékony nyomon követése, a biztosítotti bejelentések és bevallások tartalma közötti eltérések kiszűrésével az adateltérések számának csökkentése. A biztosítási jogviszonyokkal kapcsolatos adatállomány tisztítása érdekében az adóhatóság nyilvántartásának az érintett egyéb szervek nyilvántartásával való szinkronizálását biztosítja az új rendelkezés. 6. Határidő az iratok beszerzésére [Tbj.tv. 45/A. -ának (6) bekezdése] Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló okiratok érintett általi beszerzése és az adóhatóság felé történő megküldése sok esetben a törvény által előírt határidőnél jóval több időt vesz igénybe. Ezért ezen jogosultság igazolására a módosítás hosszabb határidőt határoz meg (8 nap helyett 15 napot) azzal, hogy a jogosultság igazolására nyitva álló időtartam az érintett személy kérelme alapján indokolt esetben egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható. 7. Ellenőrzés [Tbj.tv a (2) bekezdésének a) pontja és új 55. -a] A módosítás értelmében a NAV (a járulék megállapítással nem érintett foglalkoztatottakra vonatkozóan is) rendezni tudja a biztosítási jogviszonyt és a társadalombiztosítási ellátások összegét megalapozó bevallásokat.

4 4 Az új előírással a NAV felhatalmazást kap a biztosítási jogviszony törlésére abban az esetben, ha bizonyított a természetes személy valós foglalkoztatójának a kiléte, amely foglalkoztatónál a biztosítás fennállásának időtartama jogerős határozatban rögzítésre került, és a valótlan bejelentést tevő foglalkoztatót a NAV által folytatott ellenőrzés időpontjában a cégnyilvántartásból törölték, illetve a törlése folyamatban van. 8. Egészségügyi szolgáltatási járulék [szövegcserés pontosítás, Tbj.tv ának (4) bekezdésében] A fogyasztói árindex növekedésére tekintettel emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, a havi összeg forintról forintra, a napi összeg 244 forintról 250 forintra. 9. Megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke [Tbj.tv ának (1) és (5) bekezdésében] Mivel a szociális hozzájárulási adó mértéke folyamatosan csökken, indokolt a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértékét is csökkenteni, 34 százalékról 24 százalékra.

5 5 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény [Eho.tv.] módosítása a évi XLI. törvény előírásai szerint I. Hatályba lépett a kihirdetést követő napon, július 26-án. 1. Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni [Eho.tv. 5. -ának (3) bekezdése] Az európai Unió intézményeinél fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkező személy a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkező személyekhez hasonlóan mentesülhet az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, ha az intézménynél fennálló biztosítási jogviszonyt a külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolással tanúsítja. 2. Nem pénzbeli juttatása ehoja [Eho.tv. 3. -ának új (3a) bekezdése] Nem volt egyértelmű, hogy az Eho.tv. 3. -ának (3) bekezdése szerinti jövedelem (például árfolyamnyereség, osztalék stb.) után az egészségügyi hozzájárulást meg kell-e fizetni akkor, ha azt nem pénzbeli juttatásként kapja a magánszemély. Az új előírás egyértelművé teszi (az eddigi gyakorlatnak megfelelően), hogy a 3. (1) és (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. Egyidejűleg hatályon kívül helyezésre került az Eho. tv. 3. -ának (2) bekezdése (az ismétlések elkerülése érdekében). Az Eho.tv.-t január 1-jével hatályon kívül helyezik.

6 6 A szociális hozzájárulásról szóló évi CLVI. törvény [Szocho tv.] módosítása a évi XLI. törvény előírásai szerint I. Hatályba lépett a kihirdetést követő napon, július 26-án 1. A kifizetőt terhelő adónak nem alapja [Szocho tv a (4) bekezdésének új k) pontja] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvénnyel való összhang megteremtése, valamint a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az új előírással egyértelművé válik, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját. Ugyanakkor a munkavégzés ellenértékeként kapott, juttatott adóalapot képező jövedelem után adófizetési kötelezettség áll fenn. 2. Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény [Szocho tv. 462/A. -ának (1) bekezdése] Az igénybe vehető kedvezmény kibővül azon egyéni vállalkozókkal, illetve tagokkal, akiknek komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos (50 százalék helyett), vagy ennél kisebb mértékű. 3. Eljárási szabályok jogtechnikai módosítás a Szocho tv ának (1), (4) bekezdésében (nem érdemi), jogtechnikai pontosítás, a második 464/E. 464/F -ra módosul, változatlan tartalommal, jogtechnikai pontosítás a ban, hivatkozás változása. 4. Külföldi pénznemből forintra történő átszámítás [Szocho tv. új 464/G. -a] A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a szociális hozzájárulásra vonatkozó szabályok között szerepeljen a külföldi pénznemből forintra történő átszámítást tartalmazó szabály. Ennek érdekében az Szja-tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5. Szövegcserés módosítás [Szocho tv ának (1) bekezdésében] A fizetendő adót az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel kell megállapítani. A kiegészítés az egyértelműséget szolgálja. II. Hatályát veszti január 1-jétől a Szocho tv. X. fejezete és 18. melléklete Az adónemek számának csökkentése érdekében az új előírás megszünteti a csekély bevételt eredményező és ezáltal társadalmi hatást kiváltani alkalmatlan kulturális adót.