NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. Előadó: Dr.Constantinovits Milán egyetemi docens Tankönyv: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2010.

Átírás

1 NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Előadó: Dr.Constantinovits Milán egyetemi docens Tankönyv: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2010.

2 I. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG(TAN) FOGALMA, FEJLİDÉSI JELLEMZİI Mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan (a harmadik szint) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok története = Munkamegosztás fejlődése: kooperáció specializáció Évezredeken át: zárt közösségeken belüli fejlődés i.e től: fokozatos, részleges nyitás: a kereskedelem révén XV. sz.-tól Európa széleskörű nyitása: Háttere: vasgyártás papírgyártás hajózás fejlődése Következménye: földrajzi felfedezések + gyarmatosítás kezdete (fűszeréhségtől az aranyéhségig)

3 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területei XV-XVI. századtól: külkereskedelem világméretekben Folyamatos változásban: látható exporttól a láthatatlanig fizikai javaktól a szellemiekig XIX. századtól: inputok áramlása (munka/tőke) Termelési tényezők nemzetközi piaca: természeti javak munkaerő-mozgások tőkeáramlás technika-technológia XX. századtól: pénz- és hitelmozgások Nemzetközi pénzügyi elszámolások Tényezőáramlásokból fakadó jövedelemáramlások A nemzeti pénzrendszerek összekapcsolódása XX. század közepe: integrációs folyamatok

4 A világgazdaság fogalma A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területeinek egységes rendszerben való működése, amely a XX. század 2. felére alakult ki. Ez a sokoldalú kapcsolatrendszer interdependens kapcsolatokat ( kölcsönös fűggőségi kapcsolatokat ) teremt az országok között, és miközben azok történeti fejlődéséből született, egyre intenzívebb hatással van azok fejlődésére.

5 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /1/ I. AZ ÓKOR ÉS A KÖZÉPKOR JELLEMZŐI 1. I.e : fejlett keleti civilizációk (Kína; Mezopotámia, föníciai kereskedők; egyiptomi birodalom; görög kereskedők ) 2. I.e. 800 i.sz. 200: fejlett civilizáció nyugaton is: RÓMAI Birodalom Jellemzői: erős központi hatalom központi tevékenység: kereskedelem (kelet nyugat) központi területe: Kis-Ázsia Földközi tenger kereskedelem jellege: fejlett hódító kereskedelem 3. X.-XII. sz.: HONFOGLALÁSOK KORA : nagy népvándorlások + KERESZTESHÁBORÚK KORA központi tevékenység: kereskedelem kereskedelem jellege: távolsági kereskedelem

6 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /2/ II. A KÖZÉPKOR UTÁNI JELLEMZŐK 4. XIII.-XIV. sz.: Levantei áruk kereskedelme + Kézműves kereskedelem Forrás: Kína, India, Perzsia, Szíria, Egyiptom Közvetítők: görög, török, arab kereskedelem (Konstantinápoly, Alexandria, Velence ) Áruk: fűszerek, illatszerek, festékek, bőr, alapanyagok, Új tevékenység: fejlett kézművesség (ruha, ötvös-, bőr-, üvegáruk, hajógyártás ) Kereskedelmi központ: VELENCE

7 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /3/ 5. XV.-XVII. század: Mohamedán török birodalom előretörése Földközi tengeri kereskedelem visszaszorulása (Velence visszaszorulása) (Velence Genova Firenze.) Nyugati északi területek bekapcsolódása (Poroszország Flandria Rajna-mente Duna-mente..) folyami hajózás fellendülése + (Hanza városok - Északi tenger)

8 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /4/ VÁLTOZÁSOK A VILÁGBAN KÖZÖTT (évi %-os változás) Népesség: 425 mill mill. 0,29% GDP* összesen 240 md.$. 695 md.$. 0,33% GDP/fő* 565 $. 651 $. 0,04% * 1990-es dollárra számítva GAZDASÁGOK JELLEGE: Agrárgazdaságok Technika-technológia stagnálása Kereskedelem-központúság Gyarmatosítás kezdetei gyarmatok kifosztása Szerény gazdasági teljesítmény (stagnálás)

9 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /5/ 6. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS VIRÁGKORA ( ) Általános jell: - nemzeti piacgazdaságok megszilárdulása - ipari forradalom gyáripar (acél- és gépipar) - szabad verseny + liberális kereskedelempolit. - vezető gazdasági hatalom: Nagy-Britannia - gazdasági növekedés gyorsulása - gyarmati típusú munkamegosztás Mutatók változásai : Népesség /év..1% GDP / év:. 0,6 % GDP /fő/év:..0,35%

10 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /6/ 7. A MONOPOLIZÁCIÓ ÉS A TŐKEKIVITEL KEZDETEI ( ) JELLEMZŐI: új technikai vívmányok tőkekoncentráció békés politikai viszonyok dinamikus fejlődés sugaras gyarmati kapcsolatok nemzetközi migráció csúcsa aranystandard pénzügyi stabilitás vállalatok átalakulása

11 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /7/ 8. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK JELLEMZŐK: az I. VH. utóhatásai (átrendeződések; SZU létrejötte..) legdinamikusabb térség: Amerika : nagy gazdasági világválság az állam belépése a gazdaságba az aranystandard vége pénzügyi instabilitás

12 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /8/ 9. A II. VH. UTÁNI FEJLŐDÉS SZAKASZAI A.) A MODERN KAPITALIZMUS VIRÁGKORA ( ) Jellemzői: 45-49: az újjáépítés időszaka nehézkes világgazdasági kezdetek (45-50) az USA gazdasági túlhatalma a stabilizáció kezdetei: - Marshall/Dodge -segély Bretton-Woods: stabilitás a pénzügyek terén technikai fejlődés gyorsulása átalakuló termelési/fogyasztási struktúrák multinacionális társaságok terjedése regionális tömbök kialakulása az instabilitás maradékai: - politikai/katonai megosztottság, a dekolonizáció, és a fejlettségi szakadékok növekedése

13 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /9/ A gyors gazdasági növekedés egyéb okai: a tartós fogyasztási cikk-iparok kiépülése a magas beruházási ráták (magántőke mellett állami tőke) a szocialista erőltetett iparosítás a keynesi gazdaságpolitika alkalmazása a nemzetközi intézményi szabályozás az oktatás-szakképzés fejlesztése Ázsia speciális növekedési feltételei Növekedési jellemzők : GDP 4,9 % / év GDP /fő.. 3,4 % / év Export.7,0 % / év

14 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /10/ B. AZ ARANYKOR VÉGÉNEK OKAI ( ) a kialakult termelési struktúrák problémái - környezeti szempontok előtérbe kerülése nyersanyagok árrobbanása struktúraváltási kényszer inflációs hullám Bretton-Woods-i rendszer összeomlása növekedés lefékeződése (stagflációk) a keynesi gazdaságpolitika (jóléti állam) finanszírozhatatlansága eladósodás - adósságcsapda

15 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /11/ C. A KILÁBALÁST ELŐSEGÍTŐ OKOK ( ): struktúraváltás: mikroelektronika, kommunik.techn. informatikai forradalom támadás a jóléti állam ellen: monetarizmus antiinflációs sikerek globalizálódás minden szinten TNT-k uralma és dinamizmusa regionalizálódás nemzetközi megállapodások egységessé váló kapitalista világgazdaság

16 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /12/ D. AZ 1990 UTÁNI HELYZET SPECIALITÁSAI: A kelet - európai államtalanítás Az EU. gazdasági - pénzügyi fejlődése, kibővülése Az USA hosszú gazdasági konjunktúrája Japán hosszú gazdasági stagnálása Dél-Amerika: regionális(pénzügyi) válságok továbbra is dinamikus a Távol-Kelet Kína és India gyors felzárkózása

17 II. FİBB GAZDASÁGTANI IRÁNYZATOK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGRÓL 1. A MERKANTILIZMUS (XVI -XVII. sz.) kiindulási alap: a gazdagság forrása a PÉNZ A PÉNZ = ARANY Aranyszerzés = külkereskedelem támogatandók: - a külkereskedelmi vállalkozások - az export-többlet elérése eszközei: - erős központi hatalom - döntően állami szerep képviselői: Thomas Mun; Jaques Child.

18 A MERKANTILIZMUS Továbbfejlesztése: Jean Colbert (XIV. Lajos) lényege: az export feltétele a fejlett termelés az ipari tőkét is támogatni kell eszköze: erőteljes vámvédelem célja: aktív külkereskedelmi mérleg mindenkivel később: aktív külkereskedelmi mérleg globálisan Közép-európai válfaja: KAMERALIZMUS (XVIII. sz.-tól) Neo-merkantilizmus (XVIII. Sz. USA: A.Hamilton, XIX. század: Németország F.List és hatása Kossuth Lajosra: védegylet stb. )

19 2. A FIZIOKRATIZMUS (XVII-XVIII. sz.) kiindulás: - a gazdagság = a minél több fizikai jószág birtoklása - a javak fizikai szaporítása a természet feladata produktív a mezőgazdaság támogatandó: mezőgazdaság, feudális földbirtok új felismerés: erősödő tőkés tendenciák a "gazdaság természetes rendje" a kötöttségektől mentes, zárt, egyensúlyban levő gazdaság (Fr. Quesnay: input-output analízis)

20 3. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG KLASSZIKUS ELMÉLETEI (XVIII-XIX. sz.) 3.1. ADAM SMITH jellemzői: - klasszikus és liberális - a tőkés érdekek (Anglia) képviselője - szabad verseny mindenek felett (láthatatlan kéz) - munkaérték-elmélet - kizsákmányolás - elmélet nemzetközi vonatkozás: protekcionizmus káros szabad-kereskedelem kívánatos elosztás nemzetközi egyenlőtlensége munkamegosztás az abszolút termelékenységi elınyök alapján

21 3.2. DAVID RICARDO jellemzői: ugyanaz a kiindulás: a munkaérték-elmélet a szabad kereskedelem támogatása nemzetközi elmélete: a munkamegosztás a komparatív elınyök alapján megy végbe

22 3.3. KARL MARX jellemzői: - még mindig munkaérték-elméleti alapon - termelőerők-termelési viszonyok dialektikája - döntően nemzetgazdasági elemzések nemzetközi: - újratermelési elmélet (válságelmélet) nemzetközi téren is; - kölcsönös függés aszimmetrikus jellege - nemzetközi tőkemozgások fontossága - szabad kereskedelem támogatása hatása: újbaloldali (neomarxista) elméletek a XX. században: Arghiri Emmanuel; I. Wallerstein; Samir Amin;.

23 4. NEOKLASSZIKUS ELMÉLETEK (XIX-XX. sz.) általános jellemzők: - nem csak a munka az értékteremtő; szakítás a munkaérték-elmélettel az egyensúlyi mechanizmus vizsgálatának kiterjesztése más inputokra) - a keresleti tényezők elemzésbe vonása; és hatásuk a nemzetközi cserére - a komparatív előnyök újrafogalmazása; több tényező együttes hatásának vizsgálata (Heckscher-Ohlin modell) - a tényezőmobilitás figyelembe vétele

24 5. J. M. KEYNES ÉS TOVÁBBFEJLESZTİI általános jellemzői: - alapvetően nemzetgazdasági elmélet - a protekcionizmus ellentmondásainak hangsúlyozása - a külkereskedelem fontos szerepe az egyensúly megteremtésében - az árfolyampolitika fontos szerepe - a nemzetközi gazdaság egyenlőtlenségeinek probl. - a nemzetközi (gazd. polit.) együttműködés és összehangolás fontossága

25 : post-keynesi forradalom: Képviselői pl.: Myrdal; Prebitsch; T. Balogh; M. Kaldor; Jellemző álláspontok: az egyenlőtlenségek kumulatívak és irreverzibilisek; a külkereskedelem visszavető hatásai a cserearányok romlásán keresztül (backwash effect); a technológia-transzfer negatív hatású a fejlettlenekre; a "perverz tőkeáramlás" kialakulása a működő-tőke áramlás rossz mellékhatásai

26 6. A NEOLIBERÁLIS - MONETARISTA ELMÉLET (M. FRIEDMAN) hangsúly-áthelyezés a pénzfolyamatokra; növekedés-centrikusság helyett egyensúlyra törekvést; gazdaságszabályozás monetáris eszközökkel nemzetközi méretekben is; liberalizáció minden szinten;

27 III. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi: - egyes termékeket belföldön nem lehet előállítani; (pl. déligyümölcsök; kávé, tea ) - természetfüggők - csak hatékonytalanul lehet(ne) előállítani; - jóléti hatások kihasználása (választékbővítés) Motivációs típusok: - ellátási motiváció - hatékonysági motiváció A külkereskedelem nehézségei: Eltérő nyelvek, termelési/fogyasztási szokások, kultúrák; Eltérő gazdaságpolitikai célok és eszközök; Eltérő nemzeti pénzek és pénzügyi rendszerek.

28 Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (1) A nemzetközi kereskedelem ügyletei: 1. Különleges áruügyletek: 2. Különleges külker. ügyletek: - barter; - reexport; - switch - kapcsolt csereügylet; - offset - bérmunka-ügylet; - tranzit-ügylet. - laesing-ügylet - licenc/know-how ( fortély ) - franchise-ügylet;

29 Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (2) 3. Szolgáltatás-ügyletek: - nemzetközi szállítmányozás; - szellemi termékekhez kapcsolt szolgáltatások; - minőségbiztosítási ügyletek; - nemzetközi reklám/propaganda (PR). A szolgáltatás-kereskedelem specifikumai: - tevékenységek cseréje - szellemiek cseréje - externalizálni vagy internalizálni? - növekvő arányuk a globális külkereskedelemben

30 A nemzetközi kereskedelem mutatói /1/ A nemzetközi kereskedelem mérésének mutatói: 1. a külkereskedelem intenzitása: Külkereskedelem/GDP (országra - világra) 2. nemzetgazdaság világgazdasági súlya: KKi KKw 3. világkereskedelem rugalmassága: dex VK = e EX dgdp GDP W W W W

31 A nemzetközi kereskedelem mutatói /2/ 4. Exporthányad/importhányad: e = EX GDP Export/import határhajlam: dex e H = dgdp 6. Export/import multiplikátor: e M = dgdp dex

32 A nemzetközi kereskedelem mutatói /3/ 6. A külkereskedelem relációs struktúrája: - országonként; - térségenként; 7. A külkereskedelem áru-struktúrája: - ágazatok szerint; - árucsoportok szerint; 8. A külkereskedelmi cserearány (terms of trade): ttr = exportárindex importárindex bartelttr= exportvolumenindex importvolumenindex

33 4. ELİNYKERESÉSI MODELLEK 4.1. A természeti feltételekben rejlő előnyök Országok különbözőségei földrajzi helyzetükből adódóan Természetfüggő termékek adott feltételek között termelhetők (gyümölcsök; zöldségek; élelmiszeripari alapanyagok; energiahordozók; ásványkincsek ) Földrajzi (természeti) megfelelés = gazdasági megfelelés (magyar narancs ) Adott minőség adott ráfordítás viszonya a döntő

34 ELİNYKERESÉSI MODELLEK 4.2. A munkatermelékenységen alapuló abszolút előny (Adam Smith modellje) Kiindulása: a munkaérték-elmélet Következménye: munkatermelékenység vagy munkaráfordítás összehasonlítása [azaz (Q/L) vagy (L/Q)] összehasonlítása [azaz (Q/L) vagy (L/Q)] Módszere: két ország és két termék közötti különbségek vizsgálata a fentiek alapján Jelölések: A és B országok X és Y termékek Következtetése: Az az ország termelje a termékeket, amelyiknél a munkatermelékenység nagyobb, vagy az egy termékre jutó munkaráfordítás kisebb. Számpéldában:

35 4.2. ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELİNYÖK A és B ország termelékenységbeli feltételei: (L = munkaóra) Autarchia: azt fogyaszthat, amit megtermelt, azaz termelési struktúrájuk egyenlő a fogyasztási struktúrájukkal A ország X terméket, B ország Y terméket termelje, mert abban van abszolút mértékben nézett termelékenységi előnye. Ennek lehetséges hatása: a teljes specializáció Q/L X Y A 8 2 B 1 3 Q/L X Y A 16 0 B 0 6

36 ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELİNYÖK A teljes specializáció következménye: Megváltozó termelési struktúra; Szükségessé váló csere és meghatározott cserearány: Itt: 2 X = 1 Y Megváltozó fogyasztás, ill. kialakuló többletfogyasztás: fogyasztás a specializáció után: A 12X 2Y B 4X 4Y A+B 16X 6Y Többletfogyasztás: A: 4X B: 3X + 1Y

37 4.3. DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK Kiindulása: a munkaérték-elmélet Adam Smith kritikája: nem az abszolút termelékenységi különbségek határozzák meg a specializációt Módszere: két ország (A) és (B), és két termék (X) és (Y) összehasonlítása a munkatermelékenység/munkaráfordítás relatív különbségei alapján. Feltételezése: (A) ország mindkét terméknél abszolút termelékenységi előnyben van, azaz fejlettebb a (B) országhoz képest. Következtetése: a fejlettebb (A) ország azt a terméket termelje, amelyiknél a termelékenységi előnye nagyobb, a másikat pedig a kisebb termelékenységi hátrányban lévő (B) ország. Ebből mindkettő számára komparatív előny adódik.

38 DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK Számpélda és matematikai általánosítása: (A) ország mindkét terméknél termelékenyebb; (A) termelékenységi előnye X terméknél nagyobb, ezért arra szakosodik, míg (B) az Y termékre; Ha ez után pl. (A) 8X-et elcserél 7Yra, akkor fogyasztásuk a következőképpen alakul: Az előny láthatóan nem egyforma, ami a fogyasztás átrendeződését is kiváltja, továbbá az árarányok is döntően befolyásolják mértékét. Q/L X Y A 10 6 B 2 5 Q/L X Y A 20 0 B 0 10 fogyasztás X Y A 12 7 B 8 3

39 DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK A matematikai általánosítás: Jelöljük: (A) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty) A (B) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty) B vagy: (T A / T B ) X és (T A / T B ) Y ; Az (A) ország akkor fog az X, (B) pedig az Y termékre specializálódni, ha fennáll: (T x / T y ) A > (T x / T y ) B, vagy (T A / T B ) X > (T A / T B ) Y Azaz: a relatív (komparatív) különbségek döntenek, és nem az abszolút különbségek

40 DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK A komparatív előnyök grafikus bemutatása: A termelési lehetőségek határának eltérése a két országban: (A) ország: (B) ország: X X Y A zölddel jelölt sávban kell lennie a cserearányoknak és az árarányoknak is. Y

41 A KOMPARATÍV ELİNYÖK modelljének korlátai Korlátozottsága: csak két ország két termék (kibővíthető) Statikus jelleg: technikai fejlődéstől eltekint Országok közötti szabad tényezőáramlást kizárja Figyelmen kívül hagyja a volumenhozadék növekvő vagy csökkenő jellegét a termelésen kívüli költségek változását a fogyasztás szerkezetének változását és eltéréseit Tökéletes egyensúlyokat feltételez (kompetitív piacok)

42 4.4. A TÉNYEZİELLÁTOTTSÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELİNYÖK (HECKSCHER-OHLIN MODELL) Kiindulása neoklasszikus: nem a munka az egyetlen input Feltételezései: Két ország és két termék összehasonlítása itt is A termékeket munkával és tőkével állítják elő A termelékenységben nincs különbség az országok között A két terméket eltérő munka/tőke aránnyal állítják elő A két ország eltér a munka/tőke relatív ellátottságában Következtetése: Előnyös, ha egy ország a viszonylag bőségben lévő inputot nagyobb arányban használó termékre szakosodik

43 4.4. A Heckscher-Ohlin modell Számpélda: A tényezőellátottság: (K/L) B > (K/L) A, tehát B relatíve tőkében gazdag, Tőke (K) Munka (L) A B A relatíve munkában. (K/L) A = 66,6; (K/L) B = 100 A munkamegosztás: B ország tőkeigényes termékeket, A ország munkaigényes termékeket termeljen, és azokat exportálja. További feltétel: a relatív árak feleljenek meg a relatív tényezőellátottságnak.

44 4.4. A Heckscher-Ohlin modell Fontos: a termelési tényezők relatív ára (!) Számokkal: (W/i) A = 400/4 = 100 (W/i) B = 800/6 = 133,3 Azaz: A -ban relatíve olcsó a munka a tőkéhez képest vagy (W A / W B ) < (i A / i B ), ami ugyanazt jelenti. A munka ára (W) A tőke ára (i) A ország B ország Következmény: A ország munkaintenzív termékekre szakosodva, B ország tőkeintenzív termékekre szakosodva tud komparatív előnyökre szert tenni.

45 A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése A továbbfejlesztés lényege: a dinamizálás Akik elkövették: P.A. Samuelson és W. Stolper Feltételezés: hosszabb távon a viszonyok (itt az árak) nem maradnak változatlanok Fő következtetés: Ha A ország munkaintenzív termékekre szakosodik, relatíve egyre drágább lesz a munkaerő a növekvő kereslet miatt, ezért idővel a szakosodást kiváltó relatív olcsóság megszűnik. Ugyanez megy végbe a B országban a tőke árában. Ezzel megszűnik a komparatív előny, és így a szakosodásra ösztönzés is.

46 A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése További következtetések: A szakosodás és a nemzetközi kereskedelem eredményeként tendencia van a tényezőárak kiegyenlítődésére; a szakosodásra ösztönzés ennek hatására csökken, vagy meg is szűnik; A tényezőárak változása jövedelem-átcsoportosítást okoz, ami erősítheti a protekcionizmust; Ha a modell szerinti változások bekövetkeznek, akkor a termékpiacon végbemenő külkereskedelem helyettesítheti a termelési tényezők nemzetközi piacát.

47 A Heckscher-Ohlin modell verifikálása (a Leontieff-paradoxon) A vizsgálat jellemzője: Az USA 200 tételes input-output analízise az exportra/importra Az es adatbázisokkal Feltételezés: A Heckscher-Ohlin modell alapján várható lenne: Az USA tőkeigényes termékeket exportál és munkaigényeseket importál. Valóság: Iparcikkek exportja munkaigényesebb volt, mint azok importja. Paradoxon: éppen fordított jellemzők adódtak, mint a modellben Magyarázat: az USA speciális feltételei a II.VH. után

48 4.5. R.VERNON ÉLETCIKLUS-MODELLJE Kiindulás: a termékek életciklusa nemzetközileg is értelmezhető Négy életciklus változó piaci jellemzők: 1. bevezetés szakasza: monopolhelyzet, piackiépítés, exportpozíc. 1. bevezetés szakasza: monopolhelyzet, piackiépítés, exportpozíc. 2. növekedés szakasza: több termelő külföldön is, oligopol-piac, majd monopolista versenypiac: a márkák versenye..; export csökkenő. 3. érettség szakasza: árverseny dominál: hol olcsóbb termelni; az exportálóból importáló lesz. 4. szakasz: hanyatlás: az új innováció kezdete: 1. szakasz indul

49 4.6. A NÖVEKVİ SKÁLAHOZADÉK Kiindulás: a termelési széria növekedésével nő a skálahozadék, azaz az átlagköltség csökken. Következmény: költség-megtakarítás Típusai: 1. Belső megtakarítás: vállalaton belüli munkamegosztásra ösztönöz 2. Külső megtakarítás: iparágon belüli szakosodásra/kereskedelemre ösztönöz Iparágon belüli kereskedelem intenzitását méri (Grubel-Lloyd index): IIT X = 1 / export (export X X import + import X X / )

50 4.7. A TERMÉKDIFFERENCIÁCIÓ Jellemző piaca: a tökéletlen piaci verseny Lényege: nem (csak)árversenyben elérhető előnyök generálása Útjai: a termék minőségi megkülönböztetése; a termék fogyasztói célcsoporthoz igazítása; A dizájn (megjelenés) egyedisége; A kapcsolódó szolgáltatások speciális kínálata; A márka és márkahűség fontosságának hangsúlyozása és díjazása; A reklámokon keresztül mindezekre felhívás, tudatosítás, elhitetés

51 4.8. A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG ELMÉLETEI I. A Porter-paradigma: a versenyképesség újszerű elemzése Lépései: 1. Az iparági (belső) verseny elemzése 2. A nemzetgazdasági versenyképesség elemzése 3. A nemzetközi versenyképesség elemzése Az általános versenyképességi (piaci) tényezők: A beszállítók alkuereje (upstream effect) A piacon (iparágban) levők konkurenciája A vevők alkuereje (downstream effect) Az újonnan piacra lépők fenyegetései A helyettesítő termékek versenye

52 A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák 1. Iparági stratégiák: költségstratégia költségcsökkentés árelőny differenciálódási termék- monopolisztikus stratégia differenciáció versenyelőny 2. Nemzeti stratégiák: az értékláncba illeszkedés problémája Értéklánc beszállítói vállalati kereskedelmi vásárlói

53 A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák 3. Nemzetközi versenystratégiák: Multidomestic versenystratégia: A verseny minden piacon független; országonként, nemzeti piaconként eltérően alakul (kisker.; élelmiszeripar; pénzügyi szolgáltatások ) Globális versenystratégia: Egyik nemzeti piacon elért versenyképesség nagy mértékben befolyásolja a más országok piacán elérhető versenyképességet (repülőgép-gyártás; félvezető-gyártás; gépkocsi-gyártás ) Fő kérdése: hogyan lehet menedzselni (telepíteni) az értékláncot világméretekben?

54 A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák A fő stratégiai válaszok: 1. konfigurációs stratégiák: koncentrációs stratégia vagy diszperziós stratégia 2. globális koordináció stratégiája funkciómegosztások az anyavállalat és a leányvállalatok között A PORTER-féle versenyképességi gyémánt: A vállalati struktúra és stratégia A tényezőellátottság A keresleti feltételek Kapcsolódó iparágak

55 4.8. A LINDER-elmélet Kiindulás: ne csak a termelési oldal tényezőit elemezzük, hanem a fogyasztói oldalt is A fogyasztói preferenciák (kereslet) oldaláról közelít Megállapításai: A tényezőarányok hatása a relatív költségekre csak a nagy természeti erőforrások felhasználásánál van hatással a munkamegosztásra (külkereskedelemre). A magas feldolgozottságú (hozzáadott értékű) termékeknél elsősorban az irántuk megnyilvánuló kereslet lesz meghatározó. Következmény: ott lesz a legintenzívebb a külkereskedelem, ahol hasonló jövedelmi (fogy.) szintek és fogyasztói szokások vannak. Azaz: nem a termelési specializáció váltja ki a legintenzívebb kereskedelmet, hanem a fogyasztói preferenciák és piacok hasonlósága.

56 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK A külkereskedelem-politikák alapvető áramlatai: SZABADKERESKEDELMI POLITIKA PROTEKCIONISTA POLITIKA Érvek a szabadkereskedelem mellett: Lehetőség az optimális üzemméret elérésére Nagyobb verseny: jobb ár, jobb minőség, nagyobb választék Az erőforrások hatékonyabb felhasználása A politikai stabilitásban való érdekeltség Érvek a protekcionizmus mellett: A növendék/hanyatló iparágak védelme A tisztességtelen piaci verseny elleni védelem Stratégiai/nemzetbiztonsági érdekek védelme Nemzeti identitás (hagyományok) védelme

57 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(2) A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi: Az ország nem képes valamit előállítani Csak hatékonytalanul képes valamit előállítani Bővülnek a fogyasztás lehetőségei (jóléti hatások) A termelési lehetőségek határa kitolódik Az előnyök realizálásának akadályai: Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások Eltérő gazdaságpolitikai törekvések Eltérő pénzek és pénzügyi rendszerek Következménye: az előnyök nem automatikusan realizálódnak!

58 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(3) A külkereskedelem-politikák alapelvei: A legnagyobb kedvezmény elve A viszonosság elve A nemzeti elbánás elve A transzparencia (átláthatóság) elve A konzultáció kötelességének elve A kereskedelmi alapelvek nemzetközi egyezmények által rögzített elvárásokat tükröznek

59 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK (4) A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei: Embargó (teljes tiltás) Mennyiségi korlátozások (kvóták) Önkéntes exportkorlátozás (Voluntary Export Restraint) Dömping (ár- és költség..) Állami támogatások (szubvenciók) VÁMOK Nem vámjellegű egyéb korlátozások: Adminisztratív akadályozások Hazai beszállítási arány előírása Minőségi követelmények támasztása (szabványok ) Árfolyampolitika - árfolyamváltoztatás

60 A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei: A VÁM A vámok és történetük: Az ókortól létező eszköz; fő célja: bevételi forrás Középkor: földbirtokosok árumegállítási joga XV. sz.-tól: kereskedelempolitikai eszköz (merkantilizmus) XVIII. sz.-tól: védelem az iparosodás érdekében XX. század: neoprotekcionizmus eszköze A GATT/WTO által egyedül elfogadott A vám alapvető tulajdonságai: Diszkriminál (kereskedelmet korlátozó) Normatív kereskedelempolitikai eszköz A belső piacon árképző tényező Költségvetési forrás

61 A VÁM (2) A vám, mint árképző eszköz Alapvető cél: a külföldi termék drágább legyen a hazainál Hatása több tényező függvénye: Az adott termék keresleti/kínálati helyzete A termék árrugalmassága A termék súlya a termelésben, a kereskedelemben, Hatásának alapesetei: Ha az importtermék hazai ára nő, és ez a hazai fogyasztót terheli, Ha emiatt csökken a kereslet, árcsökkentési kényszer a pozíció megtartása miatt : (a vámteher megosztása) Túlkínálatos piac v. monopszónia: a vámot a külföldi szállító fizeti

62 A VÁM (3) A vám adójellege: Megfelel a közvetett (forgalmi típusú) adónak Mint adójellegű teher, kivetése törvényi szabályozással Meg nem fizetése: törvénysértés kényszerbehajtás Mint költségvetési befizetés: ellenszolgáltatás nélküli Mint adójellegű befizetés: kettős adóztatás elkerülendő Származási elv: az exportőr országban fizetik Rendeltetési elv: az importőr országban fizetik A nemzetközi megállapodás a rendeltetési elvet preferálja

63 A VÁM (4) A vám mint kereskedelempolitikai eszköz: Vám mint diszkrimináló és a vámdiszkrimináció nem ugyanaz Közgazdasági iskolák eltérő megközelítései Egy példa: Samuelson: Javítják az ország cserearányait (komparatív előnyök növelése) Növelik a GDP reálértékét (rövid távon) Csökkenőleg hatnak a munkanélküliségre növendék iparágak támogatása hosszú távon is lehet hatékony Az inkubátor-hatás általában a fejlettekben sikeres A védettség veszélye: versenyhátrányok halmozódása Az optimális vám léte, mint közgazdasági probléma A kisebbik rossz (second best) elmélet megfogalmazása

64 A VÁM (5) A vámok fontosabb típusai: A külkereskedelem mely területén: importvám, exportvám, tranzitvám A vámalkalmazás jogi helyzete szerint: autonóm- vagy szerződéses vám autonóm- vagy szerződéses vám Mire vonatkozik a vám: értéktípusú- vagy specifikus vám Elérendő cél szerint: védővám, terelővám, fiskális vám, antidömping v. kiegyenlítő vám, devizavédelmi vám, taktikai és retorziós vám preferenciális vám

65 5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŐKÖDÉSEK A kezdet: II. VH. vége: Bretton Woods (1944) A terv: a pénzügyi szabályozás megállapodása mellett egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) A valóság: IMF és WB létrejött, az ITO nem jött létre Pótlása: 1947.okt.: Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) 23 ország Jellemzője: kezdetben bilaterális megállapodások szabályai; kezdettől eltérő érdekeltségek összehangolása; csak megállapodás, és nem szervezet, ezért nem képes szankcionálni a tagjait; 1995: átalakulása WTO-vá, ami már szervezet, és szankcionálhatna

66 5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŐKÖDÉSEK (2) A GATT/WTO alapvető céljai és eredményei: Célkitűzések: Kereskedelmi akadályok lebontása Keresletnövekedés: külkereskedelem dinamikus bővülése Életszínvonal általános emelkedése Teljes foglalkoztatás fenntartása Erőforrások minél hatékonyabb felhasználása A megállapodások jellemzői: Vámmértékek fokozatos csökkentése A mennyiségi (és adminisztratív) korlátok felszámolása Az állami támogatások egységes szabályozása A belföldi adózás általános elvei A devizagazdálkodást szabályozó előírások Engedmények adása a fejlődő országoknak

67 5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŐKÖDÉSEK (3) A GATT/WTO tárgyalások problémás területei: Az agrártermékek vámjainak és korlátainak csökkentése Az agrártermékek belső támogatási rendszereinek visszaszorítása, az agrárprotekcionizmus megszüntetése Általában a nemzeti (belső) preferenciák csökkentése A textil- és ruházati termékek áramlásának liberalizációja A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem egységes szabályozása A szellemi termékek (tulajdonjogok) védelmének szabályozása Magyarország GATT/WTO tagsága: 1973-tól folyamatos Legutóbbi kudarcok: Milleneumi (Seattle) forduló (1999) Dohai forduló ( )

68 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (1) A nemzetközi tényezőáramlás területei: A munkaerő nemzetközi áramlása A tőkejavak nemzetközi áramlása A természeti tényezők nemzetközi áramlása A tényezők áramlásának általános jellemzői: A tőkeáramlás a legmobilabb A munkaerő áramlása kevésbé mobil (sok az akadályozó) A természeti javak hagyományosan a legkevésbé mobilak Áramlásuk fő kiváltója: hasznosulásuk hatékonysága Áramlásuk fő akadálya: a protekcionista érdekek

69 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (2) Főbb okai: I. A munkaerő nemzetközi mozgása Gazdasági okok: Munkahely (megélhetés) hiánya vagy elégtelensége Alacsony színvonalú oktatás/egészségügy Magas megélhetési költségek (bérek/árak viszonya) Szakmai feltételek/előrejutási lehetőségek gyengesége Presztizs-szempontok Idénymunka-lehetőségek kihasználása Nem gazdasági okok: háborúk; természeti katasztrófák; politikai rendszer; családi okok; kalandvágy,

70 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (3) A nemzetközi technológia (tőke) áramlása Három eleme: A technológia terjedése (diffúziója) A technológia adaptálása/felszívódása (abszorbciója) A technológia transzfere: Piaci adásvétellel (kereskedelmi csatornák) Tulajdonosi áramoltatással Segélyezéssel (országok vagy nemzetközi szervezetek) Formális csatornái: Technológia-intenzív termékek kereskedelme Nemzetközi licenc/know-how kereskedelem Nemzetközi termelési kooperációk, technológiai programok

71 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (4) A nemzetközi tőkeáramlás típusai: Közvetlen külföldi tőkebefektetések (foreign direct investment) vagy FDI ; magyar megfelelője: működő tőke; Jellemzője: célja az irányítás és ellenőrzés biztosítása; általában az eredménye termék vagy szolgáltatás; befektetése lehet eszközökbe vagy értékpapírokba. Portfolió-befektetések: Jellemzője: nem célja az irányítás/ellenőrzés, csupán a befektetett pénz/tőke növelése; tipikus formája: az értékpapírok forgatása Hitelek/segélyek

72 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (5) Az FDI befektetések különböző magyarázatai 1. Komparatív előnyök elméletei: Ok: különböző az egyes tényezők megtérülési rátája Folyamat: liberalizáció következtében kiegyenlítődés 2. Heckscher-Ohlin: Relatív tőkeolcsóság: tőkeintenzív termék termelése helyett tőkeexport tényezőárak kiegyenlítődnek Következmény: külkereskedelemre motiváltság csökken 3. Tökéletes tőkepiacok feltételei (motiváltság): Tőkebefektetések eltérő hozama Portfolió-diverzifikálásra törekvés Optimális termelési széria (piac) elérése 4. Tökéletlen tőkepiacok felt.: a multinacionális vállalati helyzet elérésére törekvés

73 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (6) Az FDI befektetések különböző magyarázatai 5. Eklektikus elmélet (John Dunning) Amerikai-brit vállalatok (iparági szintű) összehasonlítása: 3 féle előny megszerzése motivál a külföldi befektetésekre: Tulajdonspecifikus előnyök: Cégméret, szervezetirányítás, kreativitás, kapcsolatok Lokációspecifikus előnyök: Inputok olcsósága, beszállítók minősége, fizikai távolság, belső szabályok kedvezősége Internalizációs előnyök: Kutatási-, marketing-, perköltségek csökkentése; Piaci bizonytalanságok csökkentése, értéknövelő tevékenységek nemzetközi szervezéséből származó előny stratégiai szövetségek, vegyes váll. létrehozása

74 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (7) Az FDI befektetések különböző magyarázatai 6. Vernon-féle életciklus-elmélet A termék egyes élet-szakaszaiban a piaci helyzet változása kiváltja a termék termelésének helyváltoztatását, és ezzel a tőkemozgást is. Vernon összekapcsolja az innováció (műszaki fejlesztés) versenyelőnyét a keresletbővülés, az áralakulás és a piaci részesedés változásával. 7. Hymer mikroökonómiai megközelítése: Vállalati szinten a nemzetközi tőkebefektetéshez valamilyen területen speciális versenyelőny megléte szükséges. Ez feltételezi a piacra-lépési akadályok leküzdését valamely területen, pl méretgazdaságosság, fejlettebb technika, költségelőny, adaptációs előny, vállalatszervezési-vezetési előny Nála a működőtőke-befektetés a monopolizált versenyelőny elérését szolgálja, azaz agresszív vállalati stratégiát jelent.

75 6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (8) Az FDI befektetések különböző magyarázatai 8. Michael PORTER steratégiai menedzsment elmélete: A nemzetközi vállalatok három csoportja: Exportáló hazai vállalat, Multi-domestic vállalat, Globális vállalat. A globális vállalat jellemzői: Kockázatdiverzifikálás, Internalizációs hatás (pl. termékáramlás belsővé tétele) Stratégiai szövetségek létrehozása A stratégiai szövetségek lényege: Nincs tulajdonosi összefonódás, stratégiai önállóság megmarad; Kölcsönös előnyök kihasználására hosszú távú együttműk. Pl. közös kutatás, közös szellemi bázisok, közös piaci megjelenés Globális vállalatok globális iparágak

76 6.2. A TİKEÁRAMLÁS ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATA Hagyományos felfogás: a tőkeexport/import és az áruexport/import egymás alternatívái Mundell-modell: A termelési tényezők nemzetközi áramlása helyettesíti az iparágak közötti komparatív előnyökön alapuló kereskedelmet. Horizontális FDI: a tőkeexportőr ugyanazt a tevékenységet végzi, mint otthon; Szubsztitúciós elmélet: a tőkeexport helyettesíti az áruexportot (kereskedelem-csökkentő hatás) Vertikális FDI: a tőkeexportőr több országbeli leányvállalata között osztja meg egy termék vertikális fázisait (költségminimalizálás) Következmény: kereskedelemteremtő jelleg

77 6.3. A TNT-k nemzetközi szabályozása 1960 fejlődő országok növekvő igénye a TNT-k szabályozására - Nemzetközi szabályozás (ENSZ) kormányokra sem működik 1970 erőforrások szűkülése és kifosztása Római Klub jelentései, vitái; 1972/74: alapvető változások a fejlődő országok alkupozíciója nagy mértékben megnőtt; 1974: ENSZ Új Nemzetközi Gazdasági Rend (NIEO) programja - A TNT-k tevékenységét irányító szabályokra - Charta az államok jogairól és kötelezettségeiről - Foglalkoztatási világkonferencia (a fejlődők segítésére) 1980 a fejlett világ alkalmazkodása (energia-megtakarítás, struktúraváltás ) - A fejlődők alkuereje visszaesik (kivétel: OPEC) A nemzetközi szabályozás elmarad; az általános liberalizációs folyamat a legfejlettebbek érdekeit tükrözik

78 6.4. A mőködı-tıke (FDI) áramlás jellemzıi A kezdetek: a XIX. sz. közepe: Britannia-Franciaország Hagyományos gyarmati típusú Főként kitermelőiparokba és mezőgazdaságba (monokultúra) Jellemzője: nincs hatással az egész gazdaságra XIX. sz. vége: USA előretörése Nyugat Európából Kelet Európa felé szélesebb körű feldolgozóiparba Általános gazdasági fejlődést generált I. vh. után: visszaesés (évi 2-3 md.$. FDI) II. vh. előtt általános jellemzők: Gyarmatokra áramló tőke az anyaországokból Kezdetben állami forrásból, később magántőke-dominancia Döntően a gyarmati típusú munkamegosztást célozta

79 6.4. A mőködı-tıke (FDI) áramlás jellemzıi A II. vh. után as évek: Főként USA Ny-Európa közötti FDI-áramlás Gyarmatbirodalom felbomlása fejlődők visszaszorulása Fejlett régiók egymás közti tőkemozgása lesz meghatározó es évek: Gyorsuló FDI kivitel (14,5%-os évi bővülés) Okai: - a közlekedés dinamikus fejlődése - a hírközlés forradalmi változásai - a számítástechnika elterjedése - Japán megjelenése a tőkepiacokon : hullámzó teljesítmények (100 md $ md $) 2000 dinamikus növekedés (400 md $-ról 1200 md $-ra)

80 6.4. A mőködı-tıke (FDI) áramlás jellemzıi FDI beáramlás Közép-Kelet Európába között (Milliárd Euro) év / ország Lengyelország 5,67 6,82 10,3 6,37 4,37 4,07 10,4 8,32 15,2 12,8 Csehország 3,3 6,0 5,4 6,3 9,0 1,87 4,0 9,35 4,8 6,71 Szlovákia 0,63 0,41 2,09 1,77 4,4 1,91 2,44 1,95 3,33 2,16 Magyarország ,11 3,0 4,39 3,19 1,89 3,63 6,17 5,43 4,05

81 7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (1) 7.1. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK ALAPFOGALMAI Kiváltói: a gazdasági folyamatok kettőssége: Reálfolyamatok Pénzfolyamatok - a külkereskedelem pénz- és - a tőkemozgás hitel-áramlás - munkaerő-áramlás Fizetőeszközök a nemzetközi forgalomban: Valuták = nemzeti pénzek (nemzeti fizetőeszközök) Devizák = valutákra szóló követelések Nemzetközi elszámoló-pénzek (SDR) Nemzetközi pénz (Euro) = több ország fizetőeszköze

82 7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (2) A valuta deviza fogalma közötti különbség Jellemző tulajdonságaik: Kétféle árfolyam: - hivatalos árfolyam - piaci árfolyam - piaci árfolyam Aranyparitás valutaparitás Egyenes árfolyam keresztárfolyam Valutaárfolyamok kiszámítása Külföldi áru hazai árának meghatározása P H = e. P K Az egységes árak törvénye és teljesülése

83 7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (3) A vásárlóerő-paritás: Árfolyam-változás: V Á = P H / P K e (%) = P H (%) P K (%) Átlagos a valutaárfolyam, ha: A belső vásárlóerő-arányok különbségeit tükrözi; Igazodik egy átlagos valutakitermelési mutatóhoz.

84 7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (4) A hazai valuta alulértékeltsége (mint állapot) Olyan export is gazdaságos, amely átlagos árfolyamnál nem lenne az, ezért kedvezőbb helyzetbe kerülnek az exportőrök. Az importért több hazai valutát kell adni, ami annak belföldi árát emeli, ami rossz az importőröknek; ugyanakkor a drágább import drágítja az export-termékek hazai árát, a valuta-kitermelési mutató emelkedni fog; Végeredmény: az infláció a hazai valuta alulértékeltségét megszünteti A hazai valuta felülértékeltsége (mint állapot) Az alulértékeltséghez képest fordított hatások játszódnak le Különbség: nem lesz árcsökkenés (defláció), ezért a felülértékeltségi helyzet nem szűnik meg automatikusan.

85 7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (5) Az alul- vagy felülértékeltségi állapot megváltoztatása Felértékelés (felértékelődés) (mint elmozdulás) - a felértékelés az alulértékeltségi helyzetet csökkenti vagy megszüntet(het)i; - ez ellentétes hatásokat fejt ki, ami kedvezőtlen az exportra, de kedvező az importra; valamint antiinflációs hatású. Leértékelés (leértékelődés) - a leértékelés a felülértékeltségi helyzetet csökkenti vagy megszüntet(het)i; - ez kedvező változás az exportőrök számára, de kedvezőtlen az importra, valamint inflációs hatású. Hasonló hatásokat fejtenek ki különböző pénzügyi hidak.

86 7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (6) A valuta-konvertibilitás A valuta forgalomképessége szerinti minősítést jelenti Több fokozata (forgalomképessége) lehet: Teljes konvertibilitás: minden piaci és nem piaci korlátozás nélküli átválthatóság Részleges konvertibilitás: csak egyes piaci szereplőkre vagy csak bizonyos határok között szabad az átváltás Kulcsvaluta Különleges helyzetű konvertibilis valuta, amely a nemzetközi fizetéseknél meghatározó szerepet mutat Feltétele: erős, megbízható, stabil gazdaság(ok) álljanak mögötte. Nem konvertibilitás: nem jelenti a valuta átválthatatlanságát!

87 7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (7) A nemzetközi pénzügyi mérlegek Statikus és dinamikus mérlegek Az egyes gazdasági területek pénzmozgásait összesítik Legátfogóbb mérleg: a nemzetközi fizetési mérleg Folyó fizetési mérleg Külkereskedelmi mérleg Idegenforgalmi mérleg Szolgáltatások mérlege Tőkebefektetések jövedelmi mérlege Transzferkifizetések mérlege Tőkeforgalmi és monetáris mérleg Tartozások és követelések egyenlege Működő-tőke befektetések egyenlege Egyenlegező mérleg

88 7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK A nemzetközi pénzügyi rendszerek feladatai: Biztosítani a relatív árfolyam-stabilitást Meghatározni a nemzetközi tartalékok nagyságát és formáját Áthidalni a fizetési nehézségeket Működtetni az ezekhez szükséges intézményi hátteret Az eddig működött pénzügyi rendszerek: Az aranystandard pénzügyi rendszer (aranyalapú) Az arany-deviza pénzügyi rendszer (dolláralapú) A valutalebegtetéses pénzügyi rendszer (vegyes alapú)

89 7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(2) 1. Az aranystandard pénzügyi rendszer (1929-ig) A rendszer igazi pénze az arany Minden valutát szabadon lehet aranyra váltani Az átváltást (árfolyamokat) az aranyparitás határozta meg A pénzügyi stabilitást automatikusan biztosította, mert Az árfolyamok csak az alsó és a felső aranypont között mozogtak, ami árfolyam-stabilitást eredményezett Hosszabb távon kiegyensúlyozta a külkereskedelmi és a fizetési mérleget, aminek feltétele A kiegyensúlyozáshoz szükséges megfelelő aranytartalék Az árszínvonal a pénzmennyiséggel egy irányba változzon

90 7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(3) 2. Az aranydeviza pénzügyi rendszer Létrehozása mesterséges: 1944 Bretton Woods (USA) Aranypénzrendszer megszűnt: a dollár lép az arany helyébe A nemzeti valutákat a dollárhoz rögzítik (a rendszerben) A pénzügyi stabilitást (árfolyam-stabilitást) biztosító elemei: Az USA vállalta a dollár rögzített árfolyamon történő aranyra váltását; Ez csak külföldi jegybankoknak szólt, 35$ = 1 uncia arany árfolyamon; Az így rögzített $-hoz kötötték az egyes valuták árfolyamait; A valuták árfolyamai csak egy meghatározott sávban mozoghattak; A sávból kilépő valuta védelmében kötelezően és egységesen léptek fel.

91 7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(4) A rendszer működésének további feltételei: Az USA aranytartalékának nagynak kellett lenni Az USA $ a többiekénél kisebb mértékben inflálódjon Az USA folyó fizetési mérleg-deficitje ne legyen nagyobb, mint amennyi dollárra a világgazdaságnak szüksége volt. A Bretton Woods-i rendszer megszűnésének okai: Az 1960-as években végbement változások, + Az USA fölénye fokozatosan csökkent; Az USA-ból történő dollár-kiáramlás korlátlansága és aranyra való beválthatatlansága; Inflációs ráták és nemzeti gazdaságpolitikák differenciái; 1971: a dollár aranyra váltásának beszüntetése, a rendszer felbomlása

92 7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(5) 3. A lebegő árfolyamok rendszere 1972 utáni helyzetre reagálás: A dollár helyett az SDR szerepének növelése növelni az árfolyamok mozgásának lehetőségét (sávszélesítés) Többféle árfolyam-típus közül lehessen választani 1979: főbb valutatípusok kialakulása: szabadon lebegő valuták (kulcsvaluták) irányítottan lebegő valuták cövekvaluták valutaövezetek Lényege: - rugalmasabb pénzügyi rendszer - több kockázat és bizonytalanság

93 7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (1) 1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) (1944) Alapvető céljai: - kereskedelem-fellendítés, multilaterális fizetések könnyítése. Ezek érdekében - árfolyam-stabilitás segítése világméretekben - fizetési mérleghiányok áthidalása hitelekkel - fórum a pénzügyi problémák megvitatására Célok bővülése: - világgazdasági és ország-elemzések - gazdaságpolitikai stratégiák és ajánlások - katalizátorszerep a forráshoz jutásban

94 7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (2) Az IMF forrásai: saját forrás (tagországok kvóta-befizetései) Kölcsönforrás (bankoktól + nemzetközi intézményektől) Egyéb források (adomány, aranyeladás..) A saját forrás (kvóta) szerepe: Szavazatarány meghatározója Hitelhez-jutás nagyságának meghatározója Kvóta nagysága fejlettségtől függő (revízió 5 évenként) A hitelezés céljai, jellemzői: Eredeti cél: rövid távú, ideiglenes és automatikus hitel a fizetési nehézségek áthidalására; Módosult cél: hosszú távra is, és feltételekhez kötött A nemzeti kvóta 25%-a hívható le automatikusan (feltételek nélkül)

95 7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (3) Az IMF hiteltípusai: Készenléti hitelek (stand-by hitel) eredeti célokra Kibővített megállapodású hitel ( ) Szerkezetátalakítást segítő hitel ( ) Ütközőkészlet-finanszírozásra szánt hitel ( ) Adósságszolgálat csökkentését szolgáló hitel ( ) Katasztrófa-hitel Az IMF tevékenységének hatásai: Kormányzatok hitelezője nemzeti gazdaságpolitikák befolyásolója A hitelek feltételei általában gazdaságpolitikai megszorításokat jelentenek

96 7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (4) 2. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) Világbank (World Bank) általános jellemzői: Fejlesztési intézmény, létrejötte: 1944 Bretton Woods Klasszikus kereskedelmi banki funkciókkal bír: Hitelfelvevő, hitelnyújtó, kötvénykibocsátó, hitelközvetítő Nagy részben magánvállalatok beruházásait (projektek) finanszírozza Részvénytársaságként működik profitorientált A Világbank eredeti céljai: főleg Európa újjáépítéséhez tőkeforrások generálása Nemzetközi beruházások ösztönzése (kereskedelemfejlesztés..) Nemzetközi hitelezés összehangolása Fejlődő országok fejlesztési céljainak segítése

97 7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (5) A Világbank kibővített (mai) céljai: Project-jellegű beruházás-finanszírozás Gazdasági struktúra átalakítását segítő Exportképességet fokozó Alapfeltöltés folyamatossága: részvények kibocsátása Nincs automatikus hitelnyújtás Főbb hiteltípusai: Beruházási hitelek (projektekre) Szerkezet-átalakító hitelek Átfogó: fizetési egyensúly javítását szolgáló) Ágazatra: exportpozíció javítását szolgáló) Társfinanszírozású hitelek (konzorciális hitelek)

98 7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (6) A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Létrejötte: A Világbank fiókintézete, de önálló fejlesztési ügynökség Alapvető célja: a fejlődő országok problémáinak kezelése A Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) Létrejötte: A Világbank másik fiókintézete + az ENSZ szakosított intézménye; Alapvető célja: a legkevésbé fejlettek fejlődésének segítése; Kölcsönei csak meghatározott célokra használhatók fel, és általában hosszú távúak és kamatmentesek.

99 8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ A globalizáció jellemzői: Nem csak mai jelenségként értelmezhető; Mai megjelenésének jellemzői: új piacok, új szereplők, új szabályok, új eszközök. Fő hordozói a transznacionális vállalatok; A nemzeti szuverenitás csökkenése; A nemzeti és nemzetközi piacok összemosódása.

100 8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (2) A globalizáció objektív háttere: az időtényező relativizálódása; az információs technika forradalmasodása; a transznacionális vállalatok terjeszkedése; A globalizáció szubjektív megközelítései: Humanista globalizáció: Stabilitás, összefogás, egyenlősödés, kollektivitás Antihumanista globalizáció: Szuverenitás-csökkenés, instabilitás, individualizmus, nemzetállami sajátosságok féltése, globális problémák

101 8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (3) A transznacionális vállalatok szerepe: Nemzeti szuverenitás korlátozása; Az állami-vállalati szféra kölcsönös függése; A tőke/pénz/technológiai folyamatok fölgyorsulása; A nemzeti/nemzetközi folyamatok összemosódása; A műszaki/technikai haladás gyorsasága; A struktúraváltások felgyorsulása; A távolságok összezsugorodása; A drasztikusan csökkenő kereskedelmi és politikai korlátok.

102 8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (4) Globális világ globális problémák: Környezeti problémák Romló ökoszisztéma, iparosodás és urbanizáció Interdiszciplináris hatások Kioto Genova Stockholm - Népességrobbanás 1993: 5,5 md; 2000: 6,2 md; 2010: 7,0 md. A fejlődő világ foglalkoztatási és élelmezési problémája A fejlett világ elöregedése Világméretű egészségügyi/bűnözési problémák A globális szabályozás gyengesége

103 8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (5) Globalizáció és a fejlődő világ A fejlődő világ jellemzői: Alacsony iparosodottsági fok és egyoldalúság Alacsony jövedelemtermelő képesség Alacsony iskolázottság nagy analfabetizmus Rossz infrastruktúrális háttér Oktatási színvonal Egészségügyi ellátás Szociális körülmények Exportképesség szűk termékkörre korlátozódik Világgazdasági sebezhetőség

104 8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ(6) A fejlődő világ további jellemzői: 1970 után erős differenciálódás beindulása NIC országok (Ázsia; Dél-Amerika) Olajexportálók (OPEC) Közel-Kelet; Latin-Amerika 1990-től Kína és India különleges helyzete 1970 után eltérő utolérési stratégiák Dél-Amerika : importhelyettesítő str. Távol Kelet : export-ösztönző str. A fejlettségbeli szakadék folyamatos növekedése (Lorenz-görbe) Az elmaradottság ördögi köre: alacsony termelékenység alacsony jövedelmek kevés megtakarítás alacsony beruházási képesség elmaradt struktúra és technikai szint alacsony termelékenység

105 8.2. REGIONALIZÁCIÓ INTEGRÁCIÓ (1) Multipoláris világ regionális érdekek regionális együttműködésre törekvés; Regionalizmus: a bilalaterizmus és globalizmus között Regionális együttműködések Az integráció különböző szintjei: Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Egységes piac + gazdasági unió Politikai egységesülés integrációs kapcsolatok

106 8.2. REGIONALIZÁCIÓ INTEGRÁCIÓ (2) Eltérő integráció felfogások: 1.) Baloldali marxista megközelítések jellemzői: Munkamegosztás a mennyiség minőségi változást okoz Ennek lényege a tulajdonviszonyok változása: a XIX. századtól a nemzeti (magán)tulajdonból nemzetközi tulajdon lesz Elosztási viszonyokban: a jövedelmek nemzetközi újraosztása Megváltozó gazdasági mechanizmusok: Állami szabályozás korlátokkal Nemzetközi szabályozás kezdetleges Végeredmény: a világgazdaság differenciálódása

107 8.2. REGIONALIZÁCIÓ INTEGRÁCIÓ (3) 2.) A polgári irányzatok nézetei: Általában: az integráció a gazdaság egész társadalmi-gazdasági szervezetének nemzetközivé válása Célja: a gazdasági piaci mozgástér kibővülése, a gazdálkodás hatékonysága előtt álló akadályok lebontása nemzetközi méretekben Eredménye: a gazdaságok és szereplőik közötti fejlettségbeli közeledés, a kiegyenlítődés mint folyamat. Fontosabb közgazdaságtani irányzatok: Neoliberális (Balassa B.) Institucionalista ( J. Tinbergen) Kiegyenlítettségi elmélet (Myrdal) Szuverenitás-elméletek (pluralista; funkcionalista; föderalista)