NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN (VILÁGGAZDASÁGTAN) TANKÖNYV: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2005.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN (VILÁGGAZDASÁGTAN) TANKÖNYV: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2005."

Átírás

1 NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN (VILÁGGAZDASÁGTAN) TANKÖNYV: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2005.

2 I. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG(TAN) FOGALMA, FEJLŐDÉSI JELLEMZŐI Mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan (a harmadik szint) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok története = Munkamegosztás fejlődése: kooperáció specializáció Évezredeken át: zárt közösségeken belüli fejlődés i.e től: fokozatos, részleges nyitás: a kereskedelem révén XV. sz.-tól Európa széleskörű nyitása: Háttere: vasgyártás papírgyártás hajózás fejlődése Következménye: földrajzi felfedezések + gyarmatosítás kezdete (fűszeréhségtől az aranyéhségig)

3 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területei XV-XVI. századtól: külkereskedelem világméretekben Folyamatos változásban: látható exporttól a láthatatlanig fizikai javaktól a szellemiekig XIX. századtól: inputok áramlása (munka/tőke) Termelési tényezők nemzetközi piaca: természeti javak munkaerő-mozgások tőkeáramlás XX. századtól: pénz- és hitelmozgások Nemzetközi pénzügyi elszámolások Tényezőáramlásokból fakadó jövedelemáramlások A nemzeti pénzrendszerek összekapcsolódása XX. század közepe: integrációs folyamatok

4 A világgazdaság fogalma A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területeinek egységes rendszerben való működése, amely a XX. századra alakult ki. Ez a sokoldalú kapcsolatrendszer interdepens kapcsolatokat teremt az országok között, és miközben azok történeti fejlődéséből született, egyre intenzívebb hatással van azok fejlődésére. A világgazdaság mozgástörvényei ezért nem azonosak a nemzetgazdaságokéval, viszont nagyban meghatározzák azok fejlődésének törvényszerűségeit.

5 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /1/ I. AZ ÓKOR ÉS A KÖZÉPKOR JELLEMZŐI 1. I.e : fejlett keleti civilizációk (Kína; Mezopotámia, föníciai kereskedők; egyiptomi birodalom; görög kereskedők ) 2. I.e. 800 i.sz. 200: fejlett civilizáció nyugaton is: RÓMAI Birodalom Jellemzői: erős központi hatalom központi tevékenység: kereskedelem (kelet nyugat) központi területe: Kis-Ázsia Földközi tenger kereskedelem jellege: fejlett hódító kereskedelem 3. X.-XII. sz.: HONFOGLALÁSOK KORA : nagy népvándorlások + KERESZTESHÁBORÚK KORA központi tevékenység: kereskedelem kereskedelem jellege: távolsági kereskedelem

6 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /2/ II. A KÖZÉPKOR UTÁNI JELLEMZŐK 4. XIII.-XIV. sz.: Levantei áruk kereskedelme + Kézműves kereskedelem Forrás: Kína, India, Perzsia, Szíria, Egyiptom Közvetítők: görög, török, arab kereskedelem (Konstantinápoly, Alexandria, Velence ) Áruk: fűszerek, illatszerek, festékek, bőr, alapanyagok, Új tevékenység: fejlett kézművesség (ruha, ötvös-, bőr-, üvegáruk, hajógyártás ) Kereskedelmi központ: VELENCE

7 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /3/ 5. XV.-XVII. század: Mohamedán török birodalom előretörése Földközi tengeri kereskedelem visszaszorulása (Velence visszaszorulása) (Velence Genova Firenze.) Nyugati északi területek bekapcsolódása (Poroszország Flandria Rajna-mente Duna-mente..) folyami hajózás fellendülése + (Hanza városok - Északi tenger)

8 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /4/ VÁLTOZÁSOK A VILÁGBAN KÖZÖTT (évi %-os változás) Népesség: 425 mill mill. 0,29% GDP* összesen 240 md.$. 695 md.$. 0,33% GDP/fő* 565 $. 651 $. 0,04% * 1990-es dollárra számítva GAZDASÁGOK JELLEGE: Agrárgazdaságok Technika-technológia stagnálása Kereskedelem-központúság Gyarmatosítás kezdetei gyarmatok kifosztása Szerény gazdasági teljesítmény (stagnálás)

9 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /5/ 6. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS VIRÁGKORA ( ) Általános jell: - nemzeti piacgazdaságok megszilárdulása - ipari forradalom gyáripar (acél- és gépipar) - szabad verseny + liberális kereskedelempolit. - vezető gazdasági hatalom: Nagy-Britannia - gazdasági növekedés gyorsulása - gyarmati típusú munkamegosztás Mutatók változásai : Népesség /év..1% GDP / év:. 0,6 % GDP /fő/év:..0,35%

10 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /6/ 7. A MONOPOLIZÁCIÓ ÉS A TŐKEKIVITEL KEZDETEI ( ) JELLEMZŐI: új technikai vívmányok tőkekoncentráció vállalatok átalakulása békés politikai viszonyok dinamikus fejlődés sugaras gyarmati kapcsolatok nemzetközi migráció csúcsa aranystandard pénzügyi stabilitás

11 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /7/ 8. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK JELLEMZŐK: az I. VH. utóhatásai (átrendeződések; SZU létrejötte..) legdinamikusabb térség: Amerika : nagy gazdasági világválság az állam belépése a gazdaságba az aranystandard vége pénzügyi instabilitás

12 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /8/ 9. A II. VH. UTÁNI FEJLŐDÉS SZAKASZAI A.) A MODERN KAPITALIZMUS VIRÁGKORA ( ) Jellemzői: 45-49: az újjáépítés időszaka nehézkes világgazdasági kezdetek (45-50) az USA gazdasági túlhatalma a stabilizáció kezdetei: - Marshall/Dodge -segély Bretton-Woods: stabilitás a pénzügyek terén technikai fejlődés gyorsulása átalakuló termelési/fogyasztási struktúrák multinacionális társaságok terjedése regionális tömbök kialakulása az instabilitás maradékai: - politikai/katonai megosztottság, a dekolonizáció, és a fejlettségi szakadékok növekedése

13 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /9/ A gyors gazdasági növekedés egyéb okai: a tartós fogyasztási cikk-iparok kiépülése a magas beruházási ráták (magántőke mellett állami tőke) a szocialista erőltetett iparosítás a keynesi gazdaságpolitika alkalmazása a nemzetközi intézményi szabályozás az oktatás-szakképzés fejlesztése Ázsia speciális növekedési feltételei Növekedési jellemzők : GDP 4,9 % / év GDP /fő.. 3,4 % / év Export.7,0 % / év

14 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /10/ B. AZ ARANYKOR VÉGÉNEK OKAI ( ) a kialakult termelési struktúrák problémái - környezeti szempontok előtérbe kerülése nyersanyagok árrobbanása struktúraváltási kényszer inflációs hullám Bretton-Woods-i rendszer összeomlása növekedés lefékeződése (stagflációk) a keynesi gazdaságpolitika (jóléti állam) finanszírozhatatlansága eladósodás - adósságcsapda

15 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /11/ C. A KILÁBALÁST ELŐSEGÍTŐ OKOK ( ): struktúraváltás: mikroelektronika, kommunik.techn. informatikai forradalom támadás a jóléti állam ellen: monetarizmus antiinflációs sikerek globalizálódás minden szinten TNT-k uralma és dinamizmusa regionalizálódás nemzetközi megállapodások egységessé váló kapitalista világgazdaság

16 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /12/ D. AZ 1990 UTÁNI HELYZET SPECIALITÁSAI: A kelet - európai államtalanítás Az EU. gazdasági - pénzügyi fejlődése, kibővülése Az USA hosszú gazdasági konjunktúrája Japán hosszú gazdasági stagnálása Dél-Amerika: regionális(pénzügyi) válságok továbbra is dinamikus a Távol-Kelet Kína és India gyors felzárkózása

17 II. FŐBB GAZDASÁGTANI IRÁNYZATOK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGRÓL 1. A MERKANTILIZMUS (XVI -XVII. sz.) kiindulási alap: a gazdagság forrása a PÉNZ A PÉNZ = ARANY Aranyszerzés = külkereskedelem támogatandók: - a külkereskedelmi vállalkozások eszközei: képviselői: - az export-többlet elérése - erős központi hatalom - döntően állami szerep Thomas Mun; Jaques Child.

18 A MERKANTILIZMUS Továbbfejlesztése: Jean Colbert (XIV. Lajos) lényege: az export feltétele a fejlett termelés az ipari tőkét is támogatni kell eszköze: erőteljes vámvédelem célja: aktív külkereskedelmi mérleg mindenkivel később: aktív külkereskedelmi mérleg globálisan Közép-európai válfaja: KAMERALIZMUS (XVIII. sz.-tól)

19 2. A FIZIOKRATIZMUS (XVII-XVIII. sz.) kiindulás: - a gazdagság = a minél több fizikai jószág birtoklása - a javak fizikai szaporítása a természet feladata produktív a mezőgazdaság támogatandó: mezőgazdaság, feudális földbirtok új felismerés: erősödő tőkés tendenciák a "gazdaság természetes rendje" a kötöttségektől mentes, zárt, egyensúlyban levő gazdaság (Fr. Quesnay: input-output analízis) Hatása a XIX. században Friedrich Listre és Kossuth Lajosra

20 3. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG KLASSZIKUS ELMÉLETEI (XVIII-XIX. sz.) 3.1. ADAM SMITH jellemzői: - klasszikus és liberális - a tőkés érdekek (Anglia) képviselője - szabad verseny mindenek felett (láthatatlan kéz) - munkaérték-elmélet - kizsákmányolás - elmélet nemzetközi vonatkozás: protekcionizmus káros szabad-kereskedelem kívánatos elosztás nemzetközi egyenlőtlensége munkamegosztás az abszolút termelékenységi előnyök alapján

21 3.2. DAVID RICARDO jellemzői: ugyanaz a kiindulás: a munkaérték-elmélet a szabad kereskedelem támogatása nemzetközi elmélete: a munkamegosztás a komparatív előnyök alapján megy végbe

22 3.3. KARL MARX jellemzői: - még mindig munkaérték-elméleti alapon - termelőerők-termelési viszonyok dialektikája - döntően nemzetgazdasági elemzések nemzetközi: - újratermelési elmélet (válságelmélet) nemzetközi téren is; - kölcsönös függés aszimmetrikus jellege - nemzetközi tőkemozgások fontossága - szabad kereskedelem támogatása hatása: újbaloldali (neomarxista) elméletek a XX. században: Arghiri Emmanuel; I. Wallerstein; Samir Amin;.

23 4. NEOKLASSZIKUS ELMÉLETEK (XIX-XX. sz.) általános jellemzők: - nem csak a munka az értékteremtő; szakítás a munkaérték-elmélettel az egyensúlyi mechanizmus vizsgálatának kiterjesztése más inputokra) - a keresleti tényezők elemzésbe vonása; és hatásuk a nemzetközi cserére - a komparatív előnyök újrafogalmazása; több tényező együttes hatásának vizsgálata (Heckscher-Ohlin modell) - a tényezőmobilitás figyelembe vétele

24 5. J. M. KEYNES ÉS TOVÁBBFEJLESZTŐI általános jellemzői: - alapvetően nemzetgazdasági elmélet - a protekcionizmus ellentmondásainak hangsúlyozása - a külkereskedelem fontos szerepe az egyensúly megteremtésében - az árfolyampolitika fontos szerepe - a nemzetközi gazdaság egyenlőtlenségeinek probl. - a nemzetközi (gazd. polit.) együttműködés és összehangolás fontossága

25 : post-keynesi forradalom: Képviselői pl.: Myrdal; Prebitsch; T. Balogh; M. Kaldor; Jellemző álláspontok: az egyenlőtlenségek kumulatívak és irreverzibilisek; a külkereskedelem visszavető hatásai a cserearányok romlásán keresztül (backwash effect); a technológia-transzfer negatív hatású a fejlettlenekre; a "perverz tőkeáramlás" kialakulása a működő-tőke áramlás rossz mellékhatásai

26 6. A NEOLIBERÁLIS - MONETARISTA ELMÉLET (M. FRIEDMAN) hangsúly-áthelyezés a pénzfolyamatokra; növekedés-centrikusság helyett egyensúlyra törekvést; gazdaságszabályozás monetáris eszközökkel nemzetközi méretekben is; liberalizáció minden szinten;

27 III. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi: - egyes termékeket belföldön nem lehet előállítani; (pl. déligyümölcsök; kávé, tea ) - természetfüggők - csak hatékonytalanul lehet(ne) előállítani; - jóléti hatások kihasználása (választékbővítés) Motivációs típusok: - ellátási motiváció - hatékonysági motiváció A külkereskedelem nehézségei: Eltérő nyelvek, termelési/fogyasztási szokások, kultúrák; Eltérő gazdaságpolitikai célok és eszközök; Eltérő nemzeti pénzek és pénzügyi rendszerek.

28 Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (1) A nemzetközi kereskedelem ügyletei: 1. Különleges áruügyletek: 2. Különleges külker. ügyletek: - barter; - reexport; - kapcsolt csereügylet; - bérmunka-ügylet; - tranzit-ügylet. - laesing-ügylet; - licenc/know-how adás-vétel; - franchise-ügylet; - műszaki fejl. ügylet (szellemi term.)

29 Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (2) 3. Szolgáltatás-ügyletek: - nemzetközi szállítmányozás; - szellemi termékekhez kapcsolt szolgáltatások; - minőségbiztosítási ügyletek; - nemzetközi reklám/propaganda (PR). A szolgáltatás-kereskedelem specifikumai: - tevékenységek cseréje - szellemiek cseréje - externalizálni vagy internalizálni? - növekvő arányuk a globális külkereskedelemben

30 A nemzetközi kereskedelem mutatói /1/ A nemzetközi kereskedelem mérésének mutatói: 1. a külkereskedelem intenzitása: Külkereskedelem/GDP (országra - világra) 2. nemzetgazdaság világgazdasági súlya: KKi KKw 3. világkereskedelem rugalmassága: dex VK e W EX W dgdp GDP W W

31 A nemzetközi kereskedelem mutatói /2/ 4. Exporthányad/importhányad: e EX 100 GDP 5. Export/import határhajlam: dex e H dgdp 6. Export/import multiplikátor: e M dgdp dex

32 A nemzetközi kereskedelem mutatói /3/ 6. A külkereskedelem relációs struktúrája: - országonként; - térségenként; 7. A külkereskedelem áru-struktúrája: - ágazatok szerint; - árucsoportok szerint; 8. A külkereskedelmi cserearány (terms of trade): ttr exp ort import árindex árindex bartel ttr exp ort import volumenindex volumenindex

33 4. ELŐNYKERESÉSI MODELLEK 4.1. A természeti feltételekben rejlő előnyök Országok különbözőségei földrajzi helyzetükből adódóan Természetfüggő termékek adott feltételek között termelhetők (gyümölcsök; zöldségek; élelmiszeripari alapanyagok; energiahordozók; ásványkincsek ) Földrajzi (természeti) megfelelés = gazdasági megfelelés (magyar narancs ) Adott minőség adott ráfordítás viszonya a döntő

34 ELŐNYKERESÉSI MODELLEK 4.2. A munkatermelékenységen alapuló abszolút előny (Adam Smith modellje) Kiindulása: a munkaérték-elmélet Következménye: munkatermelékenység vagy munkaráfordítás összehasonlítása [azaz (Q/L) vagy (L/Q)] Módszere: két ország és két termék közötti különbségek vizsgálata a fentiek alapján Jelölések: A és B országok X és Y termékek Következtetése: Az az ország termelje a termékeket, amelyiknél a munkatermelékenység nagyobb, vagy az egy termékre jutó munkaráfordítás kisebb. Számpéldában:

35 4.2. ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELŐNYÖK A és B ország termelékenységbeli feltételei: (L = munkaóra) Autarchia: azt fogyaszthat, amit megtermelt, azaz termelési struktúrájuk egyenlő a fogyasztási struktúrájukkal A ország X terméket, B ország Y terméket termelje, mert abban van abszolút mértékben nézett termelékenységi előnye. Ennek lehetséges hatása: a teljes specializáció Q/L X Y A 8 2 B 1 3 Q/L X Y A 16 0 B 0 6

36 ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELŐNYÖK A teljes specializáció következménye: Megváltozó termelési struktúra; Szükségessé váló csere és meghatározott cserearány: Itt: 2 X = 1 Y Megváltozó fogyasztás, ill. kialakuló többletfogyasztás: fogyasztás a specializáció után: A 12X 2Y B 4X 4Y A+B 16X 6Y Többletfogyasztás: A: 4X B: 3X + 1Y

37 4.3. DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK Kiindulása: a munkaérték-elmélet Adam Smith kritikája: nem az abszolút termelékenységi különbségek határozzák meg a specializációt Módszere: két ország (A) és (B), és két termék (X) és (Y) összehasonlítása a munkatermelékenység/munkaráfordítás relatív különbségei alapján. Feltételezése: (A) ország mindkét terméknél abszolút termelékenységi előnyben van, azaz fejlettebb a (B) országhoz képest. Következtetése: a fejlettebb (A) ország azt a terméket termelje, amelyiknél a termelékenységi előnye nagyobb, a másikat pedig a kisebb termelékenységi hátrányban lévő (B) ország. Ebből mindkettő számára komparatív előny adódik.

38 DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK Számpélda és matematikai általánosítása: (A) ország mindkét terméknél termelékenyebb; (A) termelékenységi előnye X terméknél nagyobb, ezért arra szakosodik, míg (B) az Y termékre; Ha ez után pl. (A) 8X-et elcserél 7Yra, akkor fogyasztásuk a következőképpen alakul: Az előny láthatóan nem egyforma, ami a fogyasztás átrendeződését is kiváltja, továbbá az árarányok is döntően befolyásolják mértékét. Q/L X Y A 10 6 B 2 5 Q/L X Y A 20 0 B 0 10 fogyasztás X Y A 12 7 B 8 3

39 DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK A matematikai általánosítás: Jelöljük: (A) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty) A (B) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty) B vagy: (T A / T B ) X és (T A / T B ) Y ; Az (A) ország akkor fog az X, (B) pedig az Y termékre specializálódni, ha fennáll: (T x / T y ) A > (T x / T y ) B, vagy (T A / T B ) X > (T A / T B ) Y Azaz: a relatív (komparatív) különbségek döntenek, és nem az abszolút különbségek

40 DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK A komparatív előnyök grafikus bemutatása: A termelési lehetőségek határának eltérése a két országban: (A) ország: (B) ország: X X Y A zölddel jelölt sávban kell lennie a cserearányoknak és az árarányoknak is. Y

41 A KOMPARATÍV ELŐNYÖK modelljének korlátai Korlátozottsága: csak két ország két termék (kibővíthető) Statikus jelleg: technikai fejlődéstől eltekint Országok közötti szabad tényezőáramlást kizárja Figyelmen kívül hagyja a volumenhozadék növekvő vagy csökkenő jellegét a termelésen kívüli költségek változását a fogyasztás szerkezetének változását és eltéréseit Tökéletes egyensúlyokat feltételez (kompetitív piacok)

42 4.4. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELŐNYÖK (HECKSCHER-OHLIN MODELL) Kiindulása neoklasszikus: nem a munka az egyetlen input Feltételezései: Két ország és két termék összehasonlítása itt is A termékeket munkával és tőkével állítják elő A termelékenységben nincs különbség az országok között A két terméket eltérő munka/tőke aránnyal állítják elő A két ország eltér a munka/tőke relatív ellátottságában Következtetése: Előnyös, ha egy ország a viszonylag bőségben lévő inputot nagyobb arányban használó termékre szakosodik

43 4.4. A Heckscher-Ohlin modell Számpélda: A tényezőellátottság: (K/L) B > (K/L) A, tehát B relatíve tőkében gazdag, A relatíve munkában. (K/L) A = 66,6; (K/L) B = 100 A munkamegosztás: B ország tőkeigényes termékeket, Tőke (K) A ország munkaigényes termékeket termeljen, és azokat exportálja. További feltétel: a relatív árak feleljenek meg a relatív tényezőellátottságnak. Munka (L) A B 200 2

44 4.4. A Heckscher-Ohlin modell Fontos: a termelési tényezők relatív ára (!) Számokkal: (W/i) A = 400/4 = 100 (W/i) B = 800/6 = 133,3 Azaz: A -ban relatíve olcsó a munka a tőkéhez képest vagy (W A / W B ) < (i A / i B ), ami ugyanazt jelenti. A munka ára (W) A tőke ára (i) A ország B ország Következmény: A ország munkaintenzív termékekre szakosodva, B ország tőkeintenzív termékekre szakosodva tud komparatív előnyökre szert tenni.

45 A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése A továbbfejlesztés lényege: a dinamizálás Akik elkövették: P.A. Samuelson és W. Stolper Feltételezés: hosszabb távon a viszonyok (itt az árak) nem maradnak változatlanok Fő következtetés: Ha A ország munkaintenzív termékekre szakosodik, relatíve egyre drágább lesz a munkaerő a növekvő kereslet miatt, ezért idővel a szakosodást kiváltó relatív olcsóság megszűnik. Ugyanez megy végbe a B országban a tőke árában. Ezzel megszűnik a komparatív előny, és így a szakosodásra ösztönzés is.

46 A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése További következtetések: A szakosodás és a nemzetközi kereskedelem eredményeként tendencia van a tényezőárak kiegyenlítődésére; a szakosodásra ösztönzés ennek hatására csökken, vagy meg is szűnik; A tényezőárak változása jövedelem-átcsoportosítást okoz, ami erősítheti a protekcionizmust; Ha a modell szerinti változások bekövetkeznek, akkor a termékpiacon végbemenő külkereskedelem helyettesítheti a termelési tényezők nemzetközi piacát.

47 A Heckscher-Ohlin modell verifikálása (a Leontieff-paradoxon) A vizsgálat jellemzője: Az USA 200 tételes input-output analízise az exportra/importra Az es adatbázisokkal Feltételezés: A Heckscher-Ohlin modell alapján várható lenne: Az USA tőkeigényes termékeket exportál és munkaigényeseket importál. Valóság: Iparcikkek exportja munkaigényesebb volt, mint azok importja. Paradoxon: éppen fordított jellemzők adódtak, mint a modellben Magyarázat: az USA speciális feltételei a II.VH. után

48 4.5. R.VERNON ÉLETCIKLUS-MODELLJE Kiindulás: a termékek életciklusa nemzetközileg is értelmezhető Négy életciklus változó piaci jellemzők: 1. bevezetés szakasza: monopolhelyzet, piackiépítés, exportpozíc. 2. növekedés szakasza: több termelő külföldön is, oligopol-piac, majd monopolista versenypiac: a márkák versenye..; export csökkenő. 3. érettség szakasza: árverseny dominál: hol olcsóbb termelni; az exportálóból importáló lesz. 4. szakasz: hanyatlás: az új innováció kezdete: 1. szakasz indul

49 4.6. A NÖVEKVŐ SKÁLAHOZADÉK Kiindulás: a termelési széria növekedésével nő a skálahozadék, azaz az átlagköltség csökken. Következmény: költség-megtakarítás Típusai: 1. Belső megtakarítás: vállalaton belüli munkamegosztásra ösztönöz 2. Külső megtakarítás: iparágon belüli szakosodásra/kereskedelemre ösztönöz Iparágon belüli kereskedelem intenzitását méri (Grubel-Lloyd index): IIT X 1 / exp ort (exp ort X X import import X X / )

50 4.7. A TERMÉKDIFFERENCIÁCIÓ Jellemző piaca: a tökéletlen piaci verseny Lényege: nem (csak)árversenyben elérhető előnyök generálása Útjai: a termék minőségi megkülönböztetése; a termék fogyasztói célcsoporthoz igazítása; A dizájn (megjelenés) egyedisége; A kapcsolódó szolgáltatások speciális kínálata; A márka és márkahűség fontosságának hangsúlyozása és díjazása; A reklámokon keresztül mindezekre felhívás, tudatosítás, elhitetés

51 4.8. A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG ELMÉLETEI I. A Porter-paradigma: a versenyképesség újszerű elemzése Lépései: 1. Az iparági (belső) verseny elemzése 2. A nemzetgazdasági versenyképesség elemzése 3. A nemzetközi versenyképesség elemzése Az általános versenyképességi (piaci) tényezők: A beszállítók alkuereje (upstream effect) A piacon (iparágban) levők konkurenciája A vevők alkuereje (downstream effect) Az újonnan piacra lépők fenyegetései A helyettesítő termékek versenye

52 A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák 1. Iparági stratégiák: költségstratégia költségcsökkentés árelőny differenciálódási termék- monopolisztikus stratégia differeciáció versenyelőny 2. Nemzeti stratégiák: az értékláncba illeszkedés problémája Értéklánc beszállítói vállalati kereskedelmi vásárlói

53 A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák 3. Nemzetközi versenystratégiák: Multidomestic versenystratégia: A verseny minden piacon független; országonként, nemzeti piaconként eltérően alakul (kisker.; élelmiszeripar; pénzügyi szolgáltatások ) Globális versenystratégia: Egyik nemzeti piacon elért versenyképesség nagy mértékben befolyásolja a más országok piacán elérhető versenyképességet (repülőgép-gyártás; félvezető-gyártás; gépkocsi-gyártás ) Fő kérdése: hogyan lehet menedzselni (telepíteni) az értékláncot világméretekben?

54 A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák A fő stratégiai válaszok: 1. konfigurációs stratégiák: koncentrációs stratégia vagy diszperziós stratégia 2. globális koordináció stratégiája funkciómegosztások az anyavállalat és a leányvállalatok között A PORTER-féle versenyképességi gyémánt: A vállalati struktúra és stratégia A tényezőellátottság A keresleti feltételek Kapcsolódó iparágak

55 4.8. A LINDER-elmélet Kiindulás: ne csak a termelési oldal tényezőit elemezzük, hanem a fogyasztói oldalt is A fogyasztói preferenciák (kereslet) oldaláról közelít Megállapításai: A tényezőarányok hatása a relatív költségekre csak a nagy természeti erőforrások felhasználásánál van hatással a munkamegosztásra (külkereskedelemre). A magas feldolgozottságú (hozzáadott értékű) termékeknél elsősorban az irántuk megnyilvánuló kereslet lesz meghatározó. Következmény: ott lesz a legintenzívebb a külkereskedelem, ahol hasonló jövedelmi (fogy.) szintek és fogyasztói szokások vannak. Azaz: nem a termelési specializáció váltja ki a legintenzívebb kereskedelmet, hanem a fogyasztói preferenciák és piacok hasonlósága.

56 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK A külkereskedelem-politikák alapvető áramlatai: SZABADKERESKEDELMI POLITIKA PROTEKCIONISTA POLITIKA Érvek a szabadkereskedelem mellett: Lehetőség az optimális üzemméret elérésére Nagyobb verseny: jobb ár, jobb minőség, nagyobb választék Az erőforrások hatékonyabb felhasználása A politikai stabilitásban való érdekeltség Érvek a protekcionizmus mellett: A növendék/hanyatló iparágak védelme A tisztességtelen piaci verseny elleni védelem Stratégiai/nemzetbiztonsági érdekek védelme Nemzeti identitás (hagyományok) védelme

57 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(2) A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi: Az ország nem képes valamit előállítani Csak hatékonytalanul képes valamit előállítani Bővülnek a fogyasztás lehetőségei (jóléti hatások) A termelési lehetőségek határa kitolódik Az előnyök realizálásának akadályai: Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások Eltérő gazdaságpolitikai törekvések Eltérő pénzek és pénzügyi rendszerek Következménye: az előnyök nem automatikusan realizálódnak!

58 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(3) A külkereskedelem-politikák alapelvei: A legnagyobb kedvezmény elve A viszonosság elve A nemzeti elbánás elve A transzparencia (átláthatóság) elve A konzultáció kötelességének elve A kereskedelmi alapelvek nemzetközi egyezmények által rögzített elvárásokat tükröznek

59 5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK - ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK (4) A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei: Embargó (teljes tiltás) Mennyiségi korlátozások (kvóták) Önkéntes exportkorlátozás (Voluntary Export Restraint) Dömping (ár- és költség..) Állami támogatások (szubvenciók) VÁMOK Nem vámjellegű egyéb korlátozások: Adminisztratív akadályozások Hazai beszállítási arány előírása Minőségi követelmények támasztása (szabványok ) Árfolyampolitika - árfolyamváltoztatás

60 A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei: A VÁM A vámok és történetük: Az ókortól létező eszköz; fő célja: bevételi forrás Középkor: földbirtokosok árumegállítási joga XV. sz.-tól: kereskedelempolitikai eszköz (merkantilizmus) XVIII. sz.-tól: védelem az iparosodás érdekében XX. század: neoprotekcionizmus eszköze A GATT/WTO által egyedül elfogadott A vám alapvető tulajdonságai: Diszkriminál (kereskedelmet korlátozó) Normatív kereskedelempolitikai eszköz A belső piacon árképző tényező Költségvetési forrás

61 A VÁM (2) A vám, mint árképző eszköz Alapvető cél: a külföldi termék drágább legyen a hazainál Hatása több tényező függvénye: Az adott termék keresleti/kínálati helyzete A termék árrugalmassága A termék súlya a termelésben, a kereskedelemben, Hatásának alapesetei: Ha az importtermék hazai ára nő, és ez a hazai fogyasztót terheli, Ha emiatt csökken a kereslet, árcsökkentési kényszer a pozíció megtartása miatt : (a vámteher megosztása) Túlkínálatos piac v. monopszónia: a vámot a külföldi szállító fizeti

62 A VÁM (3) A vám adójellege: Megfelel a közvetlen (forgalmi típusú) adónak Mint adójellegű teher, kivetése törvényi szabályozással Meg nem fizetése: törvénysértés kényszerbehajtás Mint költségvetési befizetés: ellenszolgáltatás nélküli Mint adójellegű befizetés: kettős adóztatás elkerülendő Származási elv: az exportőr országban fizetik Rendeltetési elv: az importőr országban fizetik A nemzetközi megállapodás a rendeltetési elvet preferálja

63 A VÁM (4) A vám mint kereskedelempolitikai eszköz: Vám mint diszkrimináló és a vámdiszkrimináció nem ugyanaz Közgazdasági iskolák eltérő megközelítései Egy példa: Samuelson: Javítják az ország cserearányait (komparatív előnyök növelése) Növelik a GDP reálértékét (rövid távon) Csökkenőleg hatnak a munkanélküliségre növendék iparágak támogatása hosszú távon is lehet hatékony Az inkubátor-hatás általában a fejlettekben sikeres A védettség veszélye: versenyhátrányok halmozódása Az optimális vám léte, mint közgazdasági probléma A kisebbik rossz (second best) elmélet megfogalmazása

64 A VÁM (5) A vámok fontosabb típusai: A külkereskedelem mely területén: importvám, exportvám, tranzitvám A vámalkalmazás jogi helyzete szerint: autonóm- vagy szerződéses vám Mire vonatkozik a vám: értéktípusú- vagy specifikus vám Elérendő cél szerint: védővám, terelővám, fiskális vám, antidömping v. kiegyenlítő vám, devizavédelmi vám, taktikai és retorziós vám preferenciális vám

65 5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A kezdet: II. VH. vége: Bretton Woods (1944) A terv: a pénzügyi szabályozás megállapodása mellett egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) A valóság: IMF és WB létrejött, az ITO nem jött létre Pótlása: 1947.okt.: Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) 23 ország Jellemzője: kezdetben bilaterális megállapodások szabályai; kezdettől eltérő érdekeltségek összehangolása; csak megállapodás, és nem szervezet, ezért nem képes szankcionálni a tagjait; 1995: átalakulása WTO-vá, ami már szervezet, és szankcionálhatna

66 5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK (2) A GATT/WTO alapvető céljai és eredményei: Célkitűzések: Kereskedelmi akadályok lebontása Keresletnövekedés: külkereskedelem dinamikus bővülése Életszínvonal általános emelkedése Teljes foglalkoztatás fenntartása Erőforrások minél hatékonyabb felhasználása A megállapodások jellemzői: Vámmértékek fokozatos csökkentése A mennyiségi (és adminisztratív) korlátok felszámolása Az állami támogatások egységes szabályozása A belföldi adózás általános elvei A devizagazdálkodást szabályozó előírások Engedmények adása a fejlődő országoknak

67 5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK (3) A GATT/WTO tárgyalások problémás területei: Az agrártermékek vámjainak és korlátainak csökkentése Az agrártermékek belső támogatási rendszereinek visszaszorítása, az agrárprotekcionizmus megszüntetése Általában a nemzeti (belső) preferenciák csökkentése A textil- és ruházati termékek áramlásának liberalizációja A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem egységes szabályozása A szellemi termékek (tulajdonjogok) védelmének szabályozása Magyarország GATT/WTO tagsága: 1973-tól folyamatos Legutóbbi kudarcok: Milleneumi (Seattle) forduló (1999) Dohai forduló ( )

68 6. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (1) A nemzetközi tényezőáramlás területei: A munkaerő nemzetközi áramlása A tőkejavak nemzetközi áramlása A természeti tényezők nemzetközi áramlása A tényezők áramlásának általános jellemzői: A tőkeáramlás a legmobilabb A munkaerő áramlása kevésbé mobil (sok az akadályozó) A természeti javak hagyományosan a legkevésbé mobilak Áramlásuk fő kiváltója: hasznosulásuk hatékonysága Áramlásuk fő akadálya: a protekcionista érdekek

69 6. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (2) I. A munkaerő nemzetközi mozgása Főbb okai: Gazdasági okok: Munkahely (megélhetés) hiánya vagy elégtelensége Alacsony színvonalú oktatás/egészségügy Magas megélhetési költségek (bérek/árak viszonya) Szakmai feltételek/előrejutási lehetőségek gyengesége Presztizs-szempontok Idénymunka-lehetőségek kihasználása Nem gazdasági okok: háborúk; természeti katasztrófák; politikai rendszer; családi okok; kalandvágy,

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. Előadó: Dr.Constantinovits Milán egyetemi docens Tankönyv: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2010.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. Előadó: Dr.Constantinovits Milán egyetemi docens Tankönyv: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2010. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Előadó: Dr.Constantinovits Milán egyetemi docens Tankönyv: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2010. I. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG(TAN) FOGALMA, FEJLİDÉSI JELLEMZİI Mikroökonómia makroökonómia

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek 1 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12.

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI

Részletesebben

Nemzetközi kereskedelem. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008

Nemzetközi kereskedelem. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008 Nemzetközi kereskedelem Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008 Világgazdaság: korábban nemzetgazdaságok összessége ma már globális világgazdaság Nagy árbevételű vállalatok nemzetközi versenye 160

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

MAGYAR KKV-K SZÁMÁRA KÍNÁLKOZÓ KÜLPIACI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT IS NYITVA A KAPU Királyfalvi Róbert Visegrád 2015. március 3-4. MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM (99%) MAGYAR KERESKEDELMI

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

ÚJ IRÁNYVONALAK A HAZAI KKV EXPORTÖSZTÖNZÉSBEN MAGYAR KKV-K SZÁMÁRA KÍNÁLKOZÓ KÜLPIACI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT IS NYITVA A KAPU Szilvásvárad 2015. március 10-11. MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben