Walter Brugger. Filozófiai lexikon. Herder

Átírás

1 Walter Brugger Filozófiai lexikon Herder

2 A tizenharmadik kiadás előszavából A Filozófiai lexikon az emberiség nagy kérdéseit, a modern filozófia, nemkülönben a jelenkor problémáit annak a nyugati filozófiai hagyománynak a perspektívájából kívánja szemügyre venni, amely olyan nevekben csúcsosodik ki, mint Platón, Arisztotelész, Aurelius Augustinus, azaz Szent Ágoston, illetve Aquinói Szent Tamás. A lexikon feladata, hogy segítséget nyújtson az Olvasónak abban, hogy tárgyszerűen alakítsa felfogását önmagáról és a világhoz való viszonyáról, ez utóbbit valamennyi dimenziójában értve. Aki filozófiával foglalkozik, annak tisztában kell lennie a felelősséggel, amely tetteivel jár. Életünknek egészséges elvek alapján történő újrarendezése olyan feladat, amellyel mindannyian újra és újra szembe találjuk magunkat. A Filozófiai lexikon a maga eszközeivel ebben segít az Olvasónak. Szándéka szerint nem az olvasottságot gyarapítja, hanem a szellemet kívánja alakítani. Nem az fontos számunkra, hogy minden egyes, akár csak ritkán használatos kifejezést megmagyarázzunk, nem arra törekedtünk, hogy valamiféle társalgási lexikont vagy idegen szavak szótárát helyettesítsünk, hanem arra, hogy tárgyszerű összefüggéseik alapján mutassuk be azokat a filozófiai fogalmakat, amelyek a nyugati filozófiai hagyomány részét képezik, s amelyek a mai filozófiai gondolkodásban is elevenen élnek. Ezért szükségesnek mutatkozott az is, hogy ne vesszünk el a részletekben, s ne rendeljünk minden egyes kifejezéshez önálló címszót; hanem számoljunk azzal a ténnyel, hogy épp a filozófiában mindennél fontosabb a gondolatok összefüggése. Sok minden, ami objektív összefüggései alapján hosszas magyarázkodás nélkül megérthető, szükségképpen érthetetlen maradna, ha pusztán önmagában tárgyalnánk. A Fogalmi mutató azonban így is lehetővé teszi a keresett kifejezések gyors megtalálását, nem téve persze fölöslegessé annak a szócikknek a tanulmányozását, amelyben az adott kifejezés szerepel. Mindamellett az Olvasó részéről egyfajta szellemi nyitottságot feltételezünk. Ebből kiindulva a Filozófiai lexikon arra törekszik, hogy az Olvasót mintegy rávezesse annak megvalósítására, amit filozófiai gondolkodásnak nevezünk, mégpedig nemcsak úgy, hogy filozófiai témát tárgyal, de oly módon is, hogy tárgyát filozófiai okfejtéssel mutatja be. Semmiképp sem célunk, hogy pusztán a filozófiatörténetből vett szövegeket gyűjtsünk egybe, hanem inkább az, hogy minden olvasó önállóan tárja föl a történetileg kialakult értelemmel bíró filozófiai tartalmakat. Ha a címszóban valamely kifejezés után zárójelben a görög vagy latin eredeti is szerepel, úgy ez nem azért történik, mert az kérdéses szó nem tudná kifejezésre juttatni az adott fogalom értelmét, hanem azért, hogy az idegen szót, a lexikon célkitűzésének megfelelően megmagyarázza. A kötet szerkesztője hálával tartoczik mindazon munkatársaknak, akik közreműködtek a Filozófiai lexikon megszületésében. Kiváltképp érvényes az a München melletti Pullach Berchman Kollégiumának tanári karára, s ezen belül is Johannes B. Lotz, valamint Josef de Vries atyára, akik fáradhatatlanul segítették a kötet összeállítóját mind a tervezés szakaszában, mind pedig a szerkesztési munkák lezárásakor, s nem csekély részben nekik köszönhető a munka befejezése. A kötet legelső munkatársai közül immár nyolc visszaadta lelkét a Teremtőnek; részben mások léptek helyükre től kezdve a Filozófiai lexikon a mostanival 2

3 együtt tizenhárom német és hét idegennyelvű kiadást élt meg (spanyol, olasz és portugál nyelven) ban és 1960-ban átdolgoztuk, illetve új címszavakkal bővítettük. A mostani, 13. kiadás szintén átdolgozás eredménye. Az egyéb kisebb módosításokon kívül ez elsősorban a bibliográfiát érinti, amelyet kiegészítettünk. Teljes átírtuk az alábbi címszavakat: dialektikus materializmus, [a] harmadik kizárásának elve, házasság, [a] matematika filozófiája, megismerés, szám. Címszavak, amelyeket most vettünk föl a lexikonba: analitikus filozófia, demokrácia, kibernetika, kvantumfizika, pluralizmus, tolerancia, történelmi materializmus, történetiség. Tegyen a könyv továbbra is mindenkinek jó szolgálatot. Pullach, március 7. Walter Brugger (Societas Jesu) A tizennegyedik kiadás előszava Az idő múlásával a szellemi életben megváltoznak bizonyos problémafelvetések, megoldási kísérletek és tipikus beállítódások. Ezzel a ténnyel néz szembe, az alapfelfogás és a szerkezet egészének megtartása mellett, a Filozófiai lexikon új, átdolgozott kiadása. A cél érdekében az egész szöveget és az irodalomjegyzéket átnéztük. Kevésbé használatos témák egész sorát töröltük önálló címszóként, legtöbbször rövidített formában azonban másutt bevettük a szövegbe. Számos kisebb jelentőségű változtatás és kiegészítés mellett közel negyven új címszót vettünk föl a lexikonban, több mint százat pedig átírtunk vagy újra fogalmaztunk. Az eddigi munkatársakhoz tizennégy új szerző társult. Nekik és mindazoknak, akik az átdolgozás, valamint a nyomdai előkészítés során türelmes aprómunkával járultak hozzá a kötet elkészültéhez, e helyütt is őszinte köszönetet mondok. München, november 29. Walter Brugger (Societas Jesu) 3

4 Előszó a magyar kiadáshoz Walter Brugger Filozófiai lexikonja első ízben 1947-ben látott napvilágot, de néhány évenként ma is megjelenik ben elkészült, átdolgozott változatának utánnyomása. Kivételes népszerűségének oka kettős: egyrészt rendkívüli tömörsége és információgazdagsága, amely ötven ívnyi terjedelemben többkötetnyi ismeretanyagot sűrít egybe. Másrészt kiforrott és egységes filozófiai felfogása, amely oly gyakran hiányzik a nagyobb terjedelmű és több szerző által készített filozófiai lexikonokból. A magyar fordítás elkészítését több tényező indokolja. Először is a hazai filozófiai lexikográfia sajátos helyzete: eredeti magyar filozófiai lexikon (Szilasi Vilmos könyvecskéjétől eltekintve) mind ez idáig nem készült; fordításunk az elmúlt évtizedekből kettő is van, ám mindkettőt használhatatlanná teszi ideológiai elfogultsága és ötletszerűen szelektív tartalma. Az elmúlt években megjelent filozófiai lexikográfiai munkák közül több is ugyanazon hiány pótlására törekszik, mint ami a jelen kötet létrehozóinak célja, s mint ezen munkák, úgy a jelen kötet is fordítás eredménye. De míg az említett kötetek az angolszász filozófiai gondolkodás fölfogását tartalmazzák, a jelen kötet beállítottsága a század azon katolikus eredetű filozófiai megújulásában gyökerezik, amely a skolasztika rendszerességét és fogalmi szigorát kísérelte meg egyesíteni a klasszikus német filozófia bizonyos ismeretelméleti és módszertani hagyományaival. Ez a kísérlet mindenképpen filozófiatörténeti jelentőségű, s a jelen szótár szelleme noha egyes, főképpen a természettudományokkal érintkező címszavait szerzői ma már másképpen fogalmaznának meg ennek a jelentőségnek sajátos lenyomatát hordozza. Mi, magyar olvasók, csak tanulhatunk ebből a munkából, s remélhetjük, hogy még eljön az idő, amikor a hazai olvasók már nemcsak idegen nyelvből fordított művekre hagyatkozhatnak, hanem a kétségtelenül gazdag hazai filozófiai kultúra alapján elkészült, önálló filozófiai lexikonra is. A jelen munka magyar terminológiájának kidolgozása sok nehézséget rejtett, amelyek egyrészt egyes német kifejezések többértelműségéből, másrészt a magyar filozófiai fogalmi kultúra problémáiból adódtak. Csak remélni tudom, hogy az egyes fordítók által használt eltérő kifejezéseket sikerült oly mértékben egységesíteni, hogy ne zavarják az Olvasót az egyes címszavak megértésében. A fordítókon és a szerkesztőkön túl külön köszönet illeti a Kiadót azért, hogy a munka közben felmerült nehézségek ellenére kitartott szándéka, a szótár magyar nyelvű megjelentetése mellett. Bizonyos vagyok benne, hogy e szótár hazai használata a filozófiaoktatásban és a filozófia iránt érdeklődők körében hozzájárul filozófiai kultúránk fogalmiságának és tartalmának oly szükséges átalakításához. Budapest, szeptember Mezei Balázs 4

5 Tartalom A 13. kiadás előszavából Előszó a 14. kiadáshoz Előszó a magyar kiadáshoz Munkatársak A magyar kiadás közreműködői A szótár használatáról Fogalmi mutató Címszavak A filozófiatörténet alapvonalai A keleti filozófia története India Kína Japán A nyugati filozófia története Az ókori filozófia A keresztény ókor és a középkor filozófiája Az újkor filozófiája Filozófiatörténeti mutató 5

6 A lexikon használatáról A Filozófiai lexikon gerincét a címszavak, valamint a Filozófiatörténet alapvonalai címet viselő áttekintés alkotja. Mivel nem minden fogalom szerepel önálló címszóként, hanem mindenkori tartalmi összefüggéseik alapján tárgyaljuk őket, a voltaképpeni lexikonrészt Fogalmi mutató előzi meg. Ha egy fogalmat keresünk, először ezt a részt forgassuk. Ha az ún. SMALL CAPS, azaz kis nagybetűs írásmóddal találkozunk, úgy ez azt jelenti, hogy az adott fogalmat önálló címszóban tárgyaljuk, amely pontosan megegyezik a mutatóban kiemelt fogalommal. Egyéb esetekben a kettőspont után szereplő szó arra a címszóra utal, amelyben a kérdéses szót vagy fogalmat tárgyaljuk akár definíciószerűen, akár a szó vagy fogalom olyan összefüggésében, amely rávezet bennünket pontos jelentésére vagy értékelésére. Abban az esetben, ha a keresett fogalom több címszóban is előfordul, úgy a legfontosabbat dőlt betűs írásmóddal emeljük ki. A szögletes zárójelben szereplő számok a filozófiatörténeti áttekintés jelzeteire utalnak. A válogatott irodalomban, amelyet majd minden címszóhoz csatoltunk a további tájékozódás megkönnyítésre céljából, a) a klasszikus szövegekre, b) a téma további kibontását tartalmazó irodalomra, c) a miénktől eltérő álláspontokra, d) a probléma vagy a fogalom történetével kapcsolatos irodalomra, e) a témában való első tájékozódást elősegítő irodalomra való utalások kaptak helyet. Megjegyzendő azonban, hogy nem minden címszónál szerepel valamennyi. Ha az Olvasó filozófusokról keres adatokat (kora, valamely filozófiai irányzathoz való tartozása, művei, tanai), akkor a leghelyesebben úgy jár el, hogy felüti a filozófiatörténeti áttekintés után következő Filozófiatörténeti mutatót. A megfelelő név után itt szereplő számok a filozófiatörténeti áttekintésben szereplő, folyamatosan emelkedő számokra utalnak, a fogalmak pedig azokra a címszavakra, amelyekben az adott filozófus vagy szerző irányzatát vagy tanait tárgyaljuk. A címszavakat igyekeztünk olyan stílusban megfogalmazni, hogy megértésük első olvasásra is lehetséges legyen anélkül, hogy föl kellene ütnünk azokat a címszavakat is, amelyekre utalás történik bennük. Más címszavakra nyíllal ( ) utalunk; ezek az utalások tehát tudásunk elmélyítését célozzák, lehetővé téve a Filozófiai lexikon szisztematikus tanulmányozását. 6

7 Munkatársak Blandino, Giovanni Róma Bleistein, Roman München Brugger, Walter München Ehlen, Peter München Fisseni Hermann Joseph Bonn Frank Karl Fröbes, Joseph Funiok, Rüdiger München Gemmel, Jakob Haas, Adolf Pullach München Huber, Eduard Róma Junk, Nikolaus Frankfurt am Main Keller, Albert München Kerber, Walter München Kern, Walter Innsbruck Kleinhappl, Johannes Bécs Listl, Joseph Bonn Lotz, Johannes B. München, Róma Mulde, Norbert München Naumann, Viktor Innsbruck von Nell-Breuning, Oswald Frankfurt am Main Puntel, L. Bruno München Rast, Maximilian Richter. Vladimir Innsbruck Ricken, Friedo München Riesenhuber, Klaus Tokió Rotter, Hans Innsbruck Sala. Giovanni München Santeler, Josef Schmidt, Joseph München Schröteler, Joseph Schuster, Johannes Trapp, Georg de Vries, Joseph München Weissmahr, Béla München Willwoll, Alexander Zwiefelhofer, Hans München 7

8 A magyar kiadás munkatársai Fordìtók: Balázs István [B. I.] Bangha Katalin [B. K.] Bánki Dezső [B. D.] Csikós Ella [Cs. E.] Frenyó Zoltán [F. Z.] Szász István [Sz. I.] Szegedi Eszter [Sz. E.] Székely László [Sz. L.] A Fogalmi mutatót Szász István fordította A fordìtást az eredetivel egybevetette, a magyar terminológiát gondozta és szakmailag ellenőrizte: Mezei Balázs 8

9 Fogalmi mutató Az ún. kis nagybetűkkel írott fogalmak (small caps, például ABSZOLÚT) az önálló címszavakra utalnak. Amennyiben ezt valamilyen kiegészítés követi, úgy az azt jelenti, hogy a kérdéses fogalmat még egy másik szócikkben is tárgyaljuk. Azokat a címszavakat, amelyek egy melléknévből és az azt követő főnévből állnak, amennyiben ezt másképpen nem jelezzük a főnévhez tartozó szócikkben tárgyaljuk, így például a korlátozott aktus fogalmát AKTUS címszó alatt találhatjuk meg. Hasonképpen: a több főnévből összetett címszavakat a tartalmi szempontból leginkább meghatározó főnévnél keressük, például a tudatszűkülést a TUDAT címszó alatt. Ami a filozófiai iskolákat és áramlatokat illeti, utalások találhatók a Lexikon végén megtalálható filozófiatörténeti vázlatra (A filozófiatörténet alapvonalai). A szögletes zárójelbe tett számok (például Núsz: Preszokratikusok, (Anaxagorasz) [31]) a filozófiatörténeti vázlat jelzeteire utalnak. A: kategorikus következtetések abstractio formalis, abstractio totalis: absztrakció ABSZOLÚT abszolút ész: német idealizmus (Schelling) abszolút evidencia, hipotetikus evidencia, fizikai evidencia, morális evidencia: bizonyosság abszolút tudás: német idealizmus (Fichte) [az] abszolútum: abszolút, német idealizmus [az] abszolútum móduszai: panteizmus ABSZTRAKCIÓ ABSZTRAKT absztrakt (Hegel): konkrét absztraktív: szemlélet abszurditás: egzisztenciafilozófia actio immanens, actio transiens: élet actio, passio: szenvedés actio: működés actualitas: valóság actus incompletus: hülémorfizmus actus purus: Isten actus secundi: tudattalan ad hoc csoport: csoport adaequatio rei et intellectus: igazság adekváció: igazság adekvát megismerés, inadekvát megismerés: igazság adjunkció: diszjunkció, szimbolikus logika (logikai tábla) [az] adott: tapasztalat, tárgy advaita: védantafilozófia aevum: örökkévalóság affekció: kriticizmus, érzékiség affektív megismerés: tapasztalat affektus: érzés agere sequitur esse: működés aggregátum (szociológiai): szociálpszichológia AGNOSZTICIZMUS AGRESSZIÓ akadémia: platonizmus AKARAT akarat erénye: erény akarat motívuma: akarat akaraterő: akarat akarati: felelősség [az] akarat megerősítése: szokás AKARATSZABADSÁG AKCIDENS akcidentális forma: akcidens akcidentális forma: forma, akcidens; járulékos forma: életelv akcidentális: predikátumok aktualitás, tiszta aktualitás: Isten aktualitásfilozófia: lélek aktualizmus: aktus AKTUS aktustudat: tudat ALAK 9

10 alakértelem: értelem alakészlelés: alak alakítóerő: értelemfelismerés alaklélektan: alak, struktúra alakváltozás: változás alakzatok (szillogisztikus): kategorikus következtetések ALAP alapdöntés: erény alapfogalmak: kategóriák alaptételek: ismereti elvek, rendszer alaptudomány: metafizika alávetési szerződés: állam áldozat: vallás algoritmus: tudományelmélet aliquote (megszámlálható) részek: oszthatóság alkalmazott tudományok, formális tudományok, tartalmi tudományok, normatív tudományok, gyakorlati tudományok,elméleti tudományok: tudományelmélet alkalmi okok: okkazionalizmus alkalom: ok allegória: szimbólum alogikus: logosz, irracionális alsófogalmak: kategóriák alsótétel: kategorikus következtetések alternatíva: szimbolikus logika (logikai tábla) altruizmus: szeretet amidizmus: [20] amoralizmus: etika anagenezis: evolúció, teleológia anagogikus: módszer ANALITIKUS FILOZÓFIA: pozitivizmus analitikus ítélet: ismereti elvek, analízis analitikus: analízis ANALÍZIS analóg fogalom: fogalom analogátum: analógia ANALÓGIA analógián alapuló istenmegismerés: isteneszme analógiás következtetés: következtetés anamnészisz: platonizmus anarchizmus: szabadság ancilla theologiae: teológia, skolasztika animatizmus: vallás animizmus: vallás anorganikus: organizmus antagonizmus: dialektika anticipáció: előfeltevés ANTINÓMIÁK antinomizmus: szabadság antipátia: szeretet antitetika: antinómiák antitézis: német idealizmus antropogenezis: evolúció, teleológia ANTROPOLÓGIA antropológiai materializmus: ember antropologizmus: antropológia, pszichologizmus antropomorf: isteneszme antropozófia: teozófia ANYAG: dialektikus materializmus, újplatonizmus anyag (mint elv): ok anyagtalanság: szellem apagogikus következtetés: következtetés apeiron: végtelen, [a] matematika filozófiája apodiktikus ítéletek: modalitás apokatasztászisz: [78] aporiák: probléma A POSTERIORI appercepció: észlelés appetitus, appetitus elicitus, appetitus naturae: törekvés apprehenzió: észlelés A PRIORI a priori bővítő ítélet: ismereti elvek apriorisztikus: a priori aracionális: irracionális arányos részek: oszthatóság arbor porphyriana: kategóriák archetípusok: szimbólum, tudattalan argumentum ad hominem: bizonyítás argumentum: bizonyítás arisztokrácia: demokrácia ARISZTOTELIZMUS arkhé: elv 10

11 aseitas: Isten asszertórikus ítéletek: modalitás asszimiláció (intencionális): megismerés ASSZOCIÁCIÓ asszociációs törvények, asszociációs lélektan: asszociáció aszkézis: erény asztrológia: kölcsönhatás ataraxia: epikureizmus, [48] ATEIZMUS atman: védantafilozófia, [1] atom: atomizmus, [32] atomelmélet: atomizmus ATOMIZMUS attribúciós analógia: analógia attribútum: tulajdonság, (Spinoza): spinozizmus AUGUSZTINIZMUS ausztromarxizmus: marxizmus automataelmélet: állat autonóm morál: autonómia AUTONÓMIA averroisták: igazság averroizmus: fogalomalkotás axiológia: értékfilozófia axióma: ismereti elvek, rendszer axiomatika: tudományelmélet axiomatikus irányzat (matematikai): [a] matematika filozófiája axiomatikus módszer: ismereti elvek Az-világ: dialógus Az: dialógus azonos értelmű: analógia AZONOSSÁG azonosság elve: azonosság, [az] ellentmondás tétele azonosságelmélet: test és lélek viszonya azonosságfilozófia: német idealizmus (Schelling) azonossági ítéletek: ítélet azonosságvesztés: egyes ÁLLAM állam (platóni): platonizmus [az] állam mindenhatósága: állam államalkotó nép: nép államfilozófia: állam államformák: állam állami erőszak: állam állami szervek: szuverenitás, állam állami tekintély: állam államilag elrendelt szükségállapot: szuverenitás államtudományok: állam ÁLLAT állati intelligencia: állat állati lélek: állat állatnyelvek: nyelv állhatatosság: erény állítás: tételezés álomfantázia: fantázia ÁLTALÁBAN VETT TUDAT általános érvény: érvényesség ÁLTALÁNOS FOGALOM általános tételek: ismereti elvek általánosítás: absztrakció átistenülés: misztika Babona: hit Badeni Iskola: újkantianizmus bálványimádás: vallás bánat: lelkiismeret becsületesség: tisztelet becsületsértés: tisztelet BEHAVIO(U)RIZMUS BÉKE békekutatás: béke belátás: ismereti elvek, erény belátható: felfoghatóság beleérzés: megértés belevetettség: egzisztenciafilozófia belief: hit belső érzék: értelem belső szükség: kényszer bennfoglalt: analízis benső fenntartás: hazugság benső világ: külvilág beszámíthatóság: felelősség betekintés: felfoghatóság bhakti: [13] bilokáció: tér bináris kód: kibernetika biogenetikus alaptörvény: evolúció biogenezis: evolúció biológia: organizmus biológiai kazualizmus: véletlen 11

12 biológiai materializmus: ember biologisztikus etika: biologizmus BIOLOGIZMUS biosz: logosz birtok: tulajdon biszubjunkció: szimbolikus logika (logikai tábla) bit: kibernetika bitorolt erőszakdiktatúra: államforma BIZONYÍTÁS BIZONYOSSÁG biztosság: bizonyosság Bodhiszattva: buddhizmus BOLDOGSÁG bonitas: érték bonum commune: közjó bonum delectabile, bonum honestum, bonum utile: jó bonum honestum: jó bonum morale, bonum morale subiectivum, bonum moraleobiectivum: jó bonum per se: jó bonum physicum: jó bonum utile: jó bonum: érték bölcs (sztoikus): sztoicizmus BÖLCSESSÉG: erény bővítő ítéletek: szintézis bráhmanák: védanta-filozófia, [1] BUDDHIZMUS BŰN: büntetőjog bűnös szenvedély: [a] gonosz, erény bűnösség érzése: bűn büntetés céljai: büntetőjog büntetés: büntetőjog, jutalom és büntetés [a] büntetés elrettentésre irányuló célja: jutalom és büntetés [a] büntetés jobbító célja: jutalom és büntetés BÜNTETŐJOG Cantor paradicsoma: szám caritas socialis: szociáletika causa exemplaris: idea causa sui: Isten causa: ok causae occasionales: okkazionalizmus cáfolat: következtetés CÉL: teleológia, ok [a] célbiztonság tétele: [a] finalitás elve cellularitás: sejt célparancsok: kompromisszum célrairányulás: teleológia [a] célrairányulás tétele: [a] finalitás elve célszerűség: teleológia, cél CÉLSZERŰTLENSÉG címszavak: tévedés circulus vitiosus: téves következtetések civilizáció: kultúra cogito ergo sum: kartezianizmus cognitio per connaturalitatem: bölcsesség, irracionális, tapasztalat cognitio: megismerés coincidentia oppositorum: ellentét, isteneszme, [133] common sense: fideizmus concupiscentia: [a] gonosz concursus divinus: Isten közreműködése concursus simultaneus: Isten közreműködése conscientia: tudat conversio ad phantasmata: értelem, szemlélet corruptio: hülémorfizmus cölibátus: házasság creatio continua: evolúció CsALÁD családjog: jog csalódás: látszat cselekvés, teljes ember cselekvése: felelősség cselekvési szabadság: szabadság cselekvéstény (Fichte): német idealizmus csírafejlődés: fejlődés CSODA CSOPORT csoportanarchia: pluralizmus 12

13 csoportdiktatúra: pluralizmus csoportdinamika: csoport csoportterápia: csoport Darwinizmus: biologizmus DEDUKCIÓ deduktív tudomány: racionális DEFINÍCIÓ definitív jelen: tér DEIZMUS démiurgosz: teremtés, platonizmus DEMOKRÁCIA demonstratio quia, demonstratio propter quid: bizonyítás depresszió: elmebetegség deszcendenciaelmélet: evolúció determináció: tulajdonság, fogalom determináló tendenciák: determinizmus deterministák: akaratszabadság DETERMINIZMUS dezintegrált: integráció diakronikus: struktúra DIALEKTIKA dialektikus ellentét: ellentét dialektikus és történelmi materializmus: dialektikus materializmus, marxizmus dialektikus logika: dialektikus materializmus DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS DIALEKTIKUS TEOLÓGIA diallélosz: téves következtetések DIALÓGUS dialógusfilozófia: dialógus, [199 2 ] dianoétikus erények: erény dianoia: ész differencia: megkülönböztetés differenciálódás: fejlődés, evolúció differentia specifica: faj dilemma: hipotetikus következtetések dimenzió: tér dinamikus ellentét: ellentét dinamikus: dinamizmus DINAMIZMUS dispositio: hajlam distancia: tér DISZJUNKCIÓ: szimbolikus logika (logikai tábla) diszjunktív ítélet: diszjunkció diszjunktív következtetés: hipotetikus következtetések diszkurzív gondolkodás: gondolkodás diszparát: megkülönböztetés disztinkció: megkülönböztetés docta ignorantia: isteneszme, [133] dogmatika: teológia dogmatikus: dogmatizmus DOGMATIZMUS DOLOG dologmegragadás: észlelés domínium: jog döntés: egzisztenciafilozófia döntési eljárás: tudományelmélet DUALIZMUS duo-monizmus: test és lélek viszonya dünamei apeiron: [a] matematika filozófiája dünamisz: potencia E: kategorikus következtetések educandus: pedagógia eductio formae de potentia materiae: hülémorfizmus [az] egész: egész mivolt EGÉSZ MIVOLT egész mivolt tényező: egészvolt egészleges pszichológia: pszichológia egoizmus: önszeretet egzakt természettudományok: természettudományok egzakt tudományok: tudományelmélet egzisztencia: létezés, egzisztenciafilozófia EGZISZTENCIAFILOZÓFIA egzisztenciakijelentés: szimbolikus logika (logikai tábla) egzisztenciakvantor: szimbolikus logika (logikai tábla) egzisztenciális (existanzial): egzisztenciafilozófia, kategóriák egzisztenciális analitika: egzisztenciafilozófia 13

14 egzisztencializmus: egzisztenciafilozófia egzisztenciás (existenziell): egzisztenciafilozófia egzisztenciás igazságfogalom: igazság egzisztenciateológia: egzisztenciafilozófia [az] Egy (újplatonikus): újplatonizmus egyed: egyes egyedi fogalom: fogalom, általános fogalom EGYEDÜLÁLLÓSÁG egyértelmű fogalom: fogalom egyértelmű: analógia EGYES egyetemes kijelentés: ismereti elvek, szimbolikus logika (logikai tábla) egyetemes nyelvek: nyelv egyezés: azonosság egyformaság: rend egyidejű lét: idő egyidejűség: idő egymásra következés: idő egymásutániság: idő egynejűség: házasság EGYSÉG egysejtű: sejt egyszerű belátásos tudás: mindentudás egyszerű következtetés: következtetés EGYSZERŰSÉG együttes elvek: lételvek eidetikus redukció: fenomenológia eidetikus szemléleti kép: képzet eidetikus: szemlélet, képzet eidóla (Démokritosz): [32] eidosz: faj eiréné: béke eiróneia: szokratizmus, romantika ek-szisztencia: létezés EKLEKTICIZMUS eksztászisz: misztika ekviprobabilizmus: erkölcssémák ekvivalencia (logikai): szimbolikus logika (logikai tábla), ítélet ekvivalencia (ökonómiai): igazságosság ekvivokáció (etikai): hazugság ekvivokáció (logikai): téves következtetések ekvivokális: analógia eleata iskola: preszokratikusok elégséges ok: metafizikai oksági elv [az] elégséges alap elve: [az] elégséges alap tétele [AZ] ELÉGSÉGES ALAP TÉTELE elégtétel: engesztelés elem: atomizmus, elv elemi részecskék: fizikai test elemi szervezet: sejt elemzés: analízis elfojtás: hajlamosság elhárító szenvedélyek: szenvedély ELIDEGENEDÉS: marxizmus elimináció: egész mivolt ellenállás joga, ellenállás kötelessége: szuverenitás ELLENTÉT ellentétek összhangja: isteneszme ellentmondás: dialektika [az] ellentmondás elvére való visszavezetés: indirekt bizonyítás ellentmondásos értelmű: értelem [AZ] ELLENTMONDÁS TÉTELE ELMEBETEGSÉG ELMÉLET elméleti tudományok: tudományelmélet ELŐFELTEVÉS előfeltevés-mentesség: előfeltevés előítélet, előzetes ítélet: előfeltevés előre meghatározott összhang (Leibniznél): monász előre meghatározott összhang: test és lélek viszonya előtételek: következtetés első anyag: anyag első filozófia: metafizika első mozgató: istenérvek első szándék, második szándék: reflexió, predikátumok elsődleges csoportok: csoportok elsődleges elvek: elv elsődleges fogalmak: fogalomalkotás 14

15 elsődleges intenció: reflexió elszemélytelenedés: személyiség elszenvedés: szenvedés ELV elválaszthatóság: oszthatóság elválasztott lét: forma élvezeti érték: jó élvezeti érték: érték elvonatkoztatási folyamat, elvonatkoztatási képesség: absztrakció elvonultság: [114] emanáció: teozófia emancipáció: autonómia EMBER: evolúció, marxizmus [az] ember alapvető jogai: ember, természetjog emberi jogok: természetjog emberi méltóság: erkölcsiség emberi természet: ember [az] emberiség kultúrája: kultúra emergens: fejlődés eminenti modo: részesedés emlékezés: emlékezet EMLÉKEZET emlékkép: képzet emóció: érzés emocionális jelenlét: értékfilozófia empeiria (arisztotelészi): tapasztalat empirikus karakter: kriticizmus empirikus lélektan: pszichológia empirikus realitás (Kant): kriticizmus empirikus valóság: tapasztalat empiriokriticizmus: újkantianizmus EMPIRIZMUS energeia: aktus engedelmesség: tekintély engedelmességi potencia: potencia engedélyezés: teodícea ENGESZTELÉS engesztelő áldozat: engesztelés ens rationis: gondolati dolog ens sociale: szociáletika ens: lét entelekheia: arisztotelizmus, teleológia, forma, életelv enthüméma: következtetés entrópiaérv: istenérvek epagógé: indukció EPIEIKEIA epifenomén: tudat epigenezis: fejlődés epikheiréma: következtetés EPIKUREIZMUS episzillogizmus: következtetés episztemológia: ismeretelmélet epokhé: szkepticizmus, [48] eredetalap: elv eredeti objektumok: atomizmus ERÉNY erénybeli hibák: erények erkölcs: erkölcsiség erkölcsfilozófia: etika erkölcsi alany: erkölcsiség erkölcsi empirizmus: erkölcsi pozitivizmus erkölcsi érzék: erkölcsiség erkölcsi javak: javak ERKÖLCSI MEGISMERÉS erkölcsi norma: erkölcsi törvény ERKÖLCSI POZITIVIZMUS: etika erkölcsi relativizmus: erkölcsi pozitivizmus ERKÖLCSI TÖRVÉNY erkölcsi tudat: erkölcsiség erkölcsi: erkölcsiség ERKÖLCSISÉG [az] erkölcsi valóság feltétlen értéke: erkölcsiség erkölcslélektan: etika [az] erkölcsök metafizikája: etika ERKÖLCSSÉMÁK ERKÖLCSSTATISZTIKA erkölcsteológia: etika ERŐ erőgépek: technika erősség: intenzitás erósz: platonizmus erőszak: állam, kényszer esemény: egzisztenciafilozófia esetleges: véletlen [az] esetleges: kontingencia esse: lét esszencia: lényeg esszencializmus: lét eszköz (erkölcsi): indíték ESZKÖZ-OK vagy INSTRUMENTÁLIS OK eszme: idea, német idealzmus 15

16 ESZMÉNY ESZTÉTIKA ethosz: logosz, erkölcsiség ETIKA etiko-teológia: istenérvek etikus: erkölcsiség etológia: humántudományok, magatartás eudaimonia (arisztotelészi): arisztotelizmus eudaimonia: boldogság eudaimonizmus: boldogság, gyönyör, etika eudoxoszi proporciótan: szám eutanázia: [az] élethez való jog eutrapelia: gyönyör EVIDENCIA EVOLÚCIÓ evolucionizmus: fejlődés évolution créatrice: életfilozófia exemplarizmus: eszmény experientia: tapasztalat experimentum (pszichológiai): pszichológia experimentum: tapasztalat, indukció explicit módon: analízis extensio: mennyiség extenziós logika: szimbolikus logika Élan vital: dinamizmus, életfilozófia ÉLET [az] élet értelme: boldogság [az] élet fenntartásához szükséges javak: javak életbölcsesség: filozófia [az] élet elsődlegessége: ember ÉLETELV ÉLETFILOZÓFIA [AZ] ÉLETHEZ VALÓ JOG életminőség: haladás életszemlélet: boldogság élettevékenység: élet élettörvények: véletlen ÉLMÉNY élménytípusok: élmény ÉN (ÖNMAGAM) Én (Fichte): német idealizmus Én (Kant): kriticizmus [az] Én szubsztancialitása: Én (Önmagam) éntudat: Én, tudat érdem (erkölcsi): jutalom és büntetés érintkezés: tér ÉRTÉK értékérzés: érzés értékelmélet: értékfilozófia értékelő erő, értékelő képesség: ösztön, érzéki megismerés értékérzés: fenomenológia ÉRTÉKETIKA értékfelfogás: érték ÉRTÉKFILOZÓFIA értékfokozatok: érték értékidealizmus: érték értékirracionalizmus: irracionális értékítélet: indíték értékpszichologizmus: értékrelativizmus értékracionalizmus: érték értékrealizmus: érték ÉRTÉKRELATIVIZMUS értékszabadság: tudományelmélet értékszubjektivizmus: értékrelativizmus értéktan: értékfilozófia értéktelenség: érték értéktöbblet: marxizmus ÉRTELEM (VALAMINEK AZ ÉRTELME) ÉRTELEM (MINT KÉPESSÉG) értelem (vallási): valláspszichológia értelem nélküli: értelem értelemellenes: értelem értelemteleológia: teleológia értelmes [sinnvoll]: értelem értelmetlenség: értelem értelmezés, interpretáció: történeti bizonyosság, hermeneutika értelmezés: epieikeia, hermeneutika értelmi erények: erény értesítések: kibernetika érthető, intelligibilis: realizmus ÉRVÉNYESSÉG ÉRZÉK érzékcsalódás: látszat érzékek afficiálódása: kriticizmus érzékfeletti: transzcendencia, természetfölötti 16

17 érzéki inger: érzéki megismerés érzéki látszat: látszat érzéki lélek: lélek ÉRZÉKI MEGISMERÉS ÉRZÉKI MINŐSÉGEK érzéki szemlélet (Kant): kriticizmus érzéki törekvőképesség: érzékiség érzéki világ: külvilág ÉRZÉKISÉG [az] érzéki szemlélet receptivitása (Kant): kriticizmus érzékszervek: érzéki megismerés érzelmi erkölcs: etika érzelmi hit: hit érzelmi vallás: valláspszichológia ÉRZÉS, ÉRZELEM ÉRZET [az] érzet helye: érzet érzetintenzitás: érzet érzetminőségek: érzéki minőségek ÉRZÜLET érzület: erkölcsiség ésszerűtlen: titok ÉSZ észellenes: titok észérzés: fideizmus észfeletti: titok észfogalmak (Kant): kriticizmus észjog: természetjog észlélek: lélek ÉSZLELÉS észlelési ítélet: tapasztalat FAJ: evolúció fajfogalom: faj faji filozófia: életfilozófia fajképző különbség: faj fajlogosz: életelv fajtalankodás: test faktum: tény falsiloquium: hazugság falszifikációs elv: tudományelmélet falszifikálás: racionalizmus falszifikálható: ismereti elvek FANTÁZIA vagy KÉPZELŐERŐ fantáziakép: képzet fantazma: képzet fatalizmus: gondviselés fájdalmas pontok: fájdalom FÁJDALOM fejlesztési segély: [a] világért való felelősség FEJLŐDÉS fejlődésfilozófia: fejlődés FEJLŐDÉSLÉLEKTAN felebaráti szeretet: szeretet, önszeretet FELELŐSSÉG felemelkedési elméletek: történetfilozófia felépítmény: marxizmus felettes én: lelkiismeret FELFOGHATÓSÁG felhalmozási elmélet: marxizmus felmutatás: bizonyítás felnőttkor: fejlődéslélektan FELOSZTÁS felsőfogalom: kategóriák felsőtétel: kategorikus következtetések feltétel: relatív feltételes ítélet: ítélet feltételes jövőbeli cselekedetek: Isten előretudása feltételes reflex, feltétlen reflex: asszociáció feltételes: relatív feltétlen: abszolút FELVILÁGOSODÁS [a] fennkölt: szépség fenomén: jelenség FENOMENALIZMUS [a] fenomének megmentése: jelenség fenomenizmus: fenomenalizmus FENOMENOLÓGIA fenomenológiai módszer: fenomenológia fenotípus: öröklődés fetisizmus: vallás fény (szellemi): illumináció fénymetafizika: illumináció férfi: ember fiatal felnőttkor: fejlődéslélektan FIDEIZMUS fikcionalizmus: látszat filantrópia: szeretet film: művészet filogenezis: evolúció 17