Walter Brugger. Filozófiai lexikon. Herder

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Walter Brugger. Filozófiai lexikon. Herder"

Átírás

1 Walter Brugger Filozófiai lexikon Herder

2 A tizenharmadik kiadás előszavából A Filozófiai lexikon az emberiség nagy kérdéseit, a modern filozófia, nemkülönben a jelenkor problémáit annak a nyugati filozófiai hagyománynak a perspektívájából kívánja szemügyre venni, amely olyan nevekben csúcsosodik ki, mint Platón, Arisztotelész, Aurelius Augustinus, azaz Szent Ágoston, illetve Aquinói Szent Tamás. A lexikon feladata, hogy segítséget nyújtson az Olvasónak abban, hogy tárgyszerűen alakítsa felfogását önmagáról és a világhoz való viszonyáról, ez utóbbit valamennyi dimenziójában értve. Aki filozófiával foglalkozik, annak tisztában kell lennie a felelősséggel, amely tetteivel jár. Életünknek egészséges elvek alapján történő újrarendezése olyan feladat, amellyel mindannyian újra és újra szembe találjuk magunkat. A Filozófiai lexikon a maga eszközeivel ebben segít az Olvasónak. Szándéka szerint nem az olvasottságot gyarapítja, hanem a szellemet kívánja alakítani. Nem az fontos számunkra, hogy minden egyes, akár csak ritkán használatos kifejezést megmagyarázzunk, nem arra törekedtünk, hogy valamiféle társalgási lexikont vagy idegen szavak szótárát helyettesítsünk, hanem arra, hogy tárgyszerű összefüggéseik alapján mutassuk be azokat a filozófiai fogalmakat, amelyek a nyugati filozófiai hagyomány részét képezik, s amelyek a mai filozófiai gondolkodásban is elevenen élnek. Ezért szükségesnek mutatkozott az is, hogy ne vesszünk el a részletekben, s ne rendeljünk minden egyes kifejezéshez önálló címszót; hanem számoljunk azzal a ténnyel, hogy épp a filozófiában mindennél fontosabb a gondolatok összefüggése. Sok minden, ami objektív összefüggései alapján hosszas magyarázkodás nélkül megérthető, szükségképpen érthetetlen maradna, ha pusztán önmagában tárgyalnánk. A Fogalmi mutató azonban így is lehetővé teszi a keresett kifejezések gyors megtalálását, nem téve persze fölöslegessé annak a szócikknek a tanulmányozását, amelyben az adott kifejezés szerepel. Mindamellett az Olvasó részéről egyfajta szellemi nyitottságot feltételezünk. Ebből kiindulva a Filozófiai lexikon arra törekszik, hogy az Olvasót mintegy rávezesse annak megvalósítására, amit filozófiai gondolkodásnak nevezünk, mégpedig nemcsak úgy, hogy filozófiai témát tárgyal, de oly módon is, hogy tárgyát filozófiai okfejtéssel mutatja be. Semmiképp sem célunk, hogy pusztán a filozófiatörténetből vett szövegeket gyűjtsünk egybe, hanem inkább az, hogy minden olvasó önállóan tárja föl a történetileg kialakult értelemmel bíró filozófiai tartalmakat. Ha a címszóban valamely kifejezés után zárójelben a görög vagy latin eredeti is szerepel, úgy ez nem azért történik, mert az kérdéses szó nem tudná kifejezésre juttatni az adott fogalom értelmét, hanem azért, hogy az idegen szót, a lexikon célkitűzésének megfelelően megmagyarázza. A kötet szerkesztője hálával tartoczik mindazon munkatársaknak, akik közreműködtek a Filozófiai lexikon megszületésében. Kiváltképp érvényes az a München melletti Pullach Berchman Kollégiumának tanári karára, s ezen belül is Johannes B. Lotz, valamint Josef de Vries atyára, akik fáradhatatlanul segítették a kötet összeállítóját mind a tervezés szakaszában, mind pedig a szerkesztési munkák lezárásakor, s nem csekély részben nekik köszönhető a munka befejezése. A kötet legelső munkatársai közül immár nyolc visszaadta lelkét a Teremtőnek; részben mások léptek helyükre től kezdve a Filozófiai lexikon a mostanival 2

3 együtt tizenhárom német és hét idegennyelvű kiadást élt meg (spanyol, olasz és portugál nyelven) ban és 1960-ban átdolgoztuk, illetve új címszavakkal bővítettük. A mostani, 13. kiadás szintén átdolgozás eredménye. Az egyéb kisebb módosításokon kívül ez elsősorban a bibliográfiát érinti, amelyet kiegészítettünk. Teljes átírtuk az alábbi címszavakat: dialektikus materializmus, [a] harmadik kizárásának elve, házasság, [a] matematika filozófiája, megismerés, szám. Címszavak, amelyeket most vettünk föl a lexikonba: analitikus filozófia, demokrácia, kibernetika, kvantumfizika, pluralizmus, tolerancia, történelmi materializmus, történetiség. Tegyen a könyv továbbra is mindenkinek jó szolgálatot. Pullach, március 7. Walter Brugger (Societas Jesu) A tizennegyedik kiadás előszava Az idő múlásával a szellemi életben megváltoznak bizonyos problémafelvetések, megoldási kísérletek és tipikus beállítódások. Ezzel a ténnyel néz szembe, az alapfelfogás és a szerkezet egészének megtartása mellett, a Filozófiai lexikon új, átdolgozott kiadása. A cél érdekében az egész szöveget és az irodalomjegyzéket átnéztük. Kevésbé használatos témák egész sorát töröltük önálló címszóként, legtöbbször rövidített formában azonban másutt bevettük a szövegbe. Számos kisebb jelentőségű változtatás és kiegészítés mellett közel negyven új címszót vettünk föl a lexikonban, több mint százat pedig átírtunk vagy újra fogalmaztunk. Az eddigi munkatársakhoz tizennégy új szerző társult. Nekik és mindazoknak, akik az átdolgozás, valamint a nyomdai előkészítés során türelmes aprómunkával járultak hozzá a kötet elkészültéhez, e helyütt is őszinte köszönetet mondok. München, november 29. Walter Brugger (Societas Jesu) 3

4 Előszó a magyar kiadáshoz Walter Brugger Filozófiai lexikonja első ízben 1947-ben látott napvilágot, de néhány évenként ma is megjelenik ben elkészült, átdolgozott változatának utánnyomása. Kivételes népszerűségének oka kettős: egyrészt rendkívüli tömörsége és információgazdagsága, amely ötven ívnyi terjedelemben többkötetnyi ismeretanyagot sűrít egybe. Másrészt kiforrott és egységes filozófiai felfogása, amely oly gyakran hiányzik a nagyobb terjedelmű és több szerző által készített filozófiai lexikonokból. A magyar fordítás elkészítését több tényező indokolja. Először is a hazai filozófiai lexikográfia sajátos helyzete: eredeti magyar filozófiai lexikon (Szilasi Vilmos könyvecskéjétől eltekintve) mind ez idáig nem készült; fordításunk az elmúlt évtizedekből kettő is van, ám mindkettőt használhatatlanná teszi ideológiai elfogultsága és ötletszerűen szelektív tartalma. Az elmúlt években megjelent filozófiai lexikográfiai munkák közül több is ugyanazon hiány pótlására törekszik, mint ami a jelen kötet létrehozóinak célja, s mint ezen munkák, úgy a jelen kötet is fordítás eredménye. De míg az említett kötetek az angolszász filozófiai gondolkodás fölfogását tartalmazzák, a jelen kötet beállítottsága a század azon katolikus eredetű filozófiai megújulásában gyökerezik, amely a skolasztika rendszerességét és fogalmi szigorát kísérelte meg egyesíteni a klasszikus német filozófia bizonyos ismeretelméleti és módszertani hagyományaival. Ez a kísérlet mindenképpen filozófiatörténeti jelentőségű, s a jelen szótár szelleme noha egyes, főképpen a természettudományokkal érintkező címszavait szerzői ma már másképpen fogalmaznának meg ennek a jelentőségnek sajátos lenyomatát hordozza. Mi, magyar olvasók, csak tanulhatunk ebből a munkából, s remélhetjük, hogy még eljön az idő, amikor a hazai olvasók már nemcsak idegen nyelvből fordított művekre hagyatkozhatnak, hanem a kétségtelenül gazdag hazai filozófiai kultúra alapján elkészült, önálló filozófiai lexikonra is. A jelen munka magyar terminológiájának kidolgozása sok nehézséget rejtett, amelyek egyrészt egyes német kifejezések többértelműségéből, másrészt a magyar filozófiai fogalmi kultúra problémáiból adódtak. Csak remélni tudom, hogy az egyes fordítók által használt eltérő kifejezéseket sikerült oly mértékben egységesíteni, hogy ne zavarják az Olvasót az egyes címszavak megértésében. A fordítókon és a szerkesztőkön túl külön köszönet illeti a Kiadót azért, hogy a munka közben felmerült nehézségek ellenére kitartott szándéka, a szótár magyar nyelvű megjelentetése mellett. Bizonyos vagyok benne, hogy e szótár hazai használata a filozófiaoktatásban és a filozófia iránt érdeklődők körében hozzájárul filozófiai kultúránk fogalmiságának és tartalmának oly szükséges átalakításához. Budapest, szeptember Mezei Balázs 4

5 Tartalom A 13. kiadás előszavából Előszó a 14. kiadáshoz Előszó a magyar kiadáshoz Munkatársak A magyar kiadás közreműködői A szótár használatáról Fogalmi mutató Címszavak A filozófiatörténet alapvonalai A keleti filozófia története India Kína Japán A nyugati filozófia története Az ókori filozófia A keresztény ókor és a középkor filozófiája Az újkor filozófiája Filozófiatörténeti mutató 5

6 A lexikon használatáról A Filozófiai lexikon gerincét a címszavak, valamint a Filozófiatörténet alapvonalai címet viselő áttekintés alkotja. Mivel nem minden fogalom szerepel önálló címszóként, hanem mindenkori tartalmi összefüggéseik alapján tárgyaljuk őket, a voltaképpeni lexikonrészt Fogalmi mutató előzi meg. Ha egy fogalmat keresünk, először ezt a részt forgassuk. Ha az ún. SMALL CAPS, azaz kis nagybetűs írásmóddal találkozunk, úgy ez azt jelenti, hogy az adott fogalmat önálló címszóban tárgyaljuk, amely pontosan megegyezik a mutatóban kiemelt fogalommal. Egyéb esetekben a kettőspont után szereplő szó arra a címszóra utal, amelyben a kérdéses szót vagy fogalmat tárgyaljuk akár definíciószerűen, akár a szó vagy fogalom olyan összefüggésében, amely rávezet bennünket pontos jelentésére vagy értékelésére. Abban az esetben, ha a keresett fogalom több címszóban is előfordul, úgy a legfontosabbat dőlt betűs írásmóddal emeljük ki. A szögletes zárójelben szereplő számok a filozófiatörténeti áttekintés jelzeteire utalnak. A válogatott irodalomban, amelyet majd minden címszóhoz csatoltunk a további tájékozódás megkönnyítésre céljából, a) a klasszikus szövegekre, b) a téma további kibontását tartalmazó irodalomra, c) a miénktől eltérő álláspontokra, d) a probléma vagy a fogalom történetével kapcsolatos irodalomra, e) a témában való első tájékozódást elősegítő irodalomra való utalások kaptak helyet. Megjegyzendő azonban, hogy nem minden címszónál szerepel valamennyi. Ha az Olvasó filozófusokról keres adatokat (kora, valamely filozófiai irányzathoz való tartozása, művei, tanai), akkor a leghelyesebben úgy jár el, hogy felüti a filozófiatörténeti áttekintés után következő Filozófiatörténeti mutatót. A megfelelő név után itt szereplő számok a filozófiatörténeti áttekintésben szereplő, folyamatosan emelkedő számokra utalnak, a fogalmak pedig azokra a címszavakra, amelyekben az adott filozófus vagy szerző irányzatát vagy tanait tárgyaljuk. A címszavakat igyekeztünk olyan stílusban megfogalmazni, hogy megértésük első olvasásra is lehetséges legyen anélkül, hogy föl kellene ütnünk azokat a címszavakat is, amelyekre utalás történik bennük. Más címszavakra nyíllal ( ) utalunk; ezek az utalások tehát tudásunk elmélyítését célozzák, lehetővé téve a Filozófiai lexikon szisztematikus tanulmányozását. 6

7 Munkatársak Blandino, Giovanni Róma Bleistein, Roman München Brugger, Walter München Ehlen, Peter München Fisseni Hermann Joseph Bonn Frank Karl Fröbes, Joseph Funiok, Rüdiger München Gemmel, Jakob Haas, Adolf Pullach München Huber, Eduard Róma Junk, Nikolaus Frankfurt am Main Keller, Albert München Kerber, Walter München Kern, Walter Innsbruck Kleinhappl, Johannes Bécs Listl, Joseph Bonn Lotz, Johannes B. München, Róma Mulde, Norbert München Naumann, Viktor Innsbruck von Nell-Breuning, Oswald Frankfurt am Main Puntel, L. Bruno München Rast, Maximilian Richter. Vladimir Innsbruck Ricken, Friedo München Riesenhuber, Klaus Tokió Rotter, Hans Innsbruck Sala. Giovanni München Santeler, Josef Schmidt, Joseph München Schröteler, Joseph Schuster, Johannes Trapp, Georg de Vries, Joseph München Weissmahr, Béla München Willwoll, Alexander Zwiefelhofer, Hans München 7

8 A magyar kiadás munkatársai Fordìtók: Balázs István [B. I.] Bangha Katalin [B. K.] Bánki Dezső [B. D.] Csikós Ella [Cs. E.] Frenyó Zoltán [F. Z.] Szász István [Sz. I.] Szegedi Eszter [Sz. E.] Székely László [Sz. L.] A Fogalmi mutatót Szász István fordította A fordìtást az eredetivel egybevetette, a magyar terminológiát gondozta és szakmailag ellenőrizte: Mezei Balázs 8

9 Fogalmi mutató Az ún. kis nagybetűkkel írott fogalmak (small caps, például ABSZOLÚT) az önálló címszavakra utalnak. Amennyiben ezt valamilyen kiegészítés követi, úgy az azt jelenti, hogy a kérdéses fogalmat még egy másik szócikkben is tárgyaljuk. Azokat a címszavakat, amelyek egy melléknévből és az azt követő főnévből állnak, amennyiben ezt másképpen nem jelezzük a főnévhez tartozó szócikkben tárgyaljuk, így például a korlátozott aktus fogalmát AKTUS címszó alatt találhatjuk meg. Hasonképpen: a több főnévből összetett címszavakat a tartalmi szempontból leginkább meghatározó főnévnél keressük, például a tudatszűkülést a TUDAT címszó alatt. Ami a filozófiai iskolákat és áramlatokat illeti, utalások találhatók a Lexikon végén megtalálható filozófiatörténeti vázlatra (A filozófiatörténet alapvonalai). A szögletes zárójelbe tett számok (például Núsz: Preszokratikusok, (Anaxagorasz) [31]) a filozófiatörténeti vázlat jelzeteire utalnak. A: kategorikus következtetések abstractio formalis, abstractio totalis: absztrakció ABSZOLÚT abszolút ész: német idealizmus (Schelling) abszolút evidencia, hipotetikus evidencia, fizikai evidencia, morális evidencia: bizonyosság abszolút tudás: német idealizmus (Fichte) [az] abszolútum: abszolút, német idealizmus [az] abszolútum móduszai: panteizmus ABSZTRAKCIÓ ABSZTRAKT absztrakt (Hegel): konkrét absztraktív: szemlélet abszurditás: egzisztenciafilozófia actio immanens, actio transiens: élet actio, passio: szenvedés actio: működés actualitas: valóság actus incompletus: hülémorfizmus actus purus: Isten actus secundi: tudattalan ad hoc csoport: csoport adaequatio rei et intellectus: igazság adekváció: igazság adekvát megismerés, inadekvát megismerés: igazság adjunkció: diszjunkció, szimbolikus logika (logikai tábla) [az] adott: tapasztalat, tárgy advaita: védantafilozófia aevum: örökkévalóság affekció: kriticizmus, érzékiség affektív megismerés: tapasztalat affektus: érzés agere sequitur esse: működés aggregátum (szociológiai): szociálpszichológia AGNOSZTICIZMUS AGRESSZIÓ akadémia: platonizmus AKARAT akarat erénye: erény akarat motívuma: akarat akaraterő: akarat akarati: felelősség [az] akarat megerősítése: szokás AKARATSZABADSÁG AKCIDENS akcidentális forma: akcidens akcidentális forma: forma, akcidens; járulékos forma: életelv akcidentális: predikátumok aktualitás, tiszta aktualitás: Isten aktualitásfilozófia: lélek aktualizmus: aktus AKTUS aktustudat: tudat ALAK 9

10 alakértelem: értelem alakészlelés: alak alakítóerő: értelemfelismerés alaklélektan: alak, struktúra alakváltozás: változás alakzatok (szillogisztikus): kategorikus következtetések ALAP alapdöntés: erény alapfogalmak: kategóriák alaptételek: ismereti elvek, rendszer alaptudomány: metafizika alávetési szerződés: állam áldozat: vallás algoritmus: tudományelmélet aliquote (megszámlálható) részek: oszthatóság alkalmazott tudományok, formális tudományok, tartalmi tudományok, normatív tudományok, gyakorlati tudományok,elméleti tudományok: tudományelmélet alkalmi okok: okkazionalizmus alkalom: ok allegória: szimbólum alogikus: logosz, irracionális alsófogalmak: kategóriák alsótétel: kategorikus következtetések alternatíva: szimbolikus logika (logikai tábla) altruizmus: szeretet amidizmus: [20] amoralizmus: etika anagenezis: evolúció, teleológia anagogikus: módszer ANALITIKUS FILOZÓFIA: pozitivizmus analitikus ítélet: ismereti elvek, analízis analitikus: analízis ANALÍZIS analóg fogalom: fogalom analogátum: analógia ANALÓGIA analógián alapuló istenmegismerés: isteneszme analógiás következtetés: következtetés anamnészisz: platonizmus anarchizmus: szabadság ancilla theologiae: teológia, skolasztika animatizmus: vallás animizmus: vallás anorganikus: organizmus antagonizmus: dialektika anticipáció: előfeltevés ANTINÓMIÁK antinomizmus: szabadság antipátia: szeretet antitetika: antinómiák antitézis: német idealizmus antropogenezis: evolúció, teleológia ANTROPOLÓGIA antropológiai materializmus: ember antropologizmus: antropológia, pszichologizmus antropomorf: isteneszme antropozófia: teozófia ANYAG: dialektikus materializmus, újplatonizmus anyag (mint elv): ok anyagtalanság: szellem apagogikus következtetés: következtetés apeiron: végtelen, [a] matematika filozófiája apodiktikus ítéletek: modalitás apokatasztászisz: [78] aporiák: probléma A POSTERIORI appercepció: észlelés appetitus, appetitus elicitus, appetitus naturae: törekvés apprehenzió: észlelés A PRIORI a priori bővítő ítélet: ismereti elvek apriorisztikus: a priori aracionális: irracionális arányos részek: oszthatóság arbor porphyriana: kategóriák archetípusok: szimbólum, tudattalan argumentum ad hominem: bizonyítás argumentum: bizonyítás arisztokrácia: demokrácia ARISZTOTELIZMUS arkhé: elv 10

11 aseitas: Isten asszertórikus ítéletek: modalitás asszimiláció (intencionális): megismerés ASSZOCIÁCIÓ asszociációs törvények, asszociációs lélektan: asszociáció aszkézis: erény asztrológia: kölcsönhatás ataraxia: epikureizmus, [48] ATEIZMUS atman: védantafilozófia, [1] atom: atomizmus, [32] atomelmélet: atomizmus ATOMIZMUS attribúciós analógia: analógia attribútum: tulajdonság, (Spinoza): spinozizmus AUGUSZTINIZMUS ausztromarxizmus: marxizmus automataelmélet: állat autonóm morál: autonómia AUTONÓMIA averroisták: igazság averroizmus: fogalomalkotás axiológia: értékfilozófia axióma: ismereti elvek, rendszer axiomatika: tudományelmélet axiomatikus irányzat (matematikai): [a] matematika filozófiája axiomatikus módszer: ismereti elvek Az-világ: dialógus Az: dialógus azonos értelmű: analógia AZONOSSÁG azonosság elve: azonosság, [az] ellentmondás tétele azonosságelmélet: test és lélek viszonya azonosságfilozófia: német idealizmus (Schelling) azonossági ítéletek: ítélet azonosságvesztés: egyes ÁLLAM állam (platóni): platonizmus [az] állam mindenhatósága: állam államalkotó nép: nép államfilozófia: állam államformák: állam állami erőszak: állam állami szervek: szuverenitás, állam állami tekintély: állam államilag elrendelt szükségállapot: szuverenitás államtudományok: állam ÁLLAT állati intelligencia: állat állati lélek: állat állatnyelvek: nyelv állhatatosság: erény állítás: tételezés álomfantázia: fantázia ÁLTALÁBAN VETT TUDAT általános érvény: érvényesség ÁLTALÁNOS FOGALOM általános tételek: ismereti elvek általánosítás: absztrakció átistenülés: misztika Babona: hit Badeni Iskola: újkantianizmus bálványimádás: vallás bánat: lelkiismeret becsületesség: tisztelet becsületsértés: tisztelet BEHAVIO(U)RIZMUS BÉKE békekutatás: béke belátás: ismereti elvek, erény belátható: felfoghatóság beleérzés: megértés belevetettség: egzisztenciafilozófia belief: hit belső érzék: értelem belső szükség: kényszer bennfoglalt: analízis benső fenntartás: hazugság benső világ: külvilág beszámíthatóság: felelősség betekintés: felfoghatóság bhakti: [13] bilokáció: tér bináris kód: kibernetika biogenetikus alaptörvény: evolúció biogenezis: evolúció biológia: organizmus biológiai kazualizmus: véletlen 11

12 biológiai materializmus: ember biologisztikus etika: biologizmus BIOLOGIZMUS biosz: logosz birtok: tulajdon biszubjunkció: szimbolikus logika (logikai tábla) bit: kibernetika bitorolt erőszakdiktatúra: államforma BIZONYÍTÁS BIZONYOSSÁG biztosság: bizonyosság Bodhiszattva: buddhizmus BOLDOGSÁG bonitas: érték bonum commune: közjó bonum delectabile, bonum honestum, bonum utile: jó bonum honestum: jó bonum morale, bonum morale subiectivum, bonum moraleobiectivum: jó bonum per se: jó bonum physicum: jó bonum utile: jó bonum: érték bölcs (sztoikus): sztoicizmus BÖLCSESSÉG: erény bővítő ítéletek: szintézis bráhmanák: védanta-filozófia, [1] BUDDHIZMUS BŰN: büntetőjog bűnös szenvedély: [a] gonosz, erény bűnösség érzése: bűn büntetés céljai: büntetőjog büntetés: büntetőjog, jutalom és büntetés [a] büntetés elrettentésre irányuló célja: jutalom és büntetés [a] büntetés jobbító célja: jutalom és büntetés BÜNTETŐJOG Cantor paradicsoma: szám caritas socialis: szociáletika causa exemplaris: idea causa sui: Isten causa: ok causae occasionales: okkazionalizmus cáfolat: következtetés CÉL: teleológia, ok [a] célbiztonság tétele: [a] finalitás elve cellularitás: sejt célparancsok: kompromisszum célrairányulás: teleológia [a] célrairányulás tétele: [a] finalitás elve célszerűség: teleológia, cél CÉLSZERŰTLENSÉG címszavak: tévedés circulus vitiosus: téves következtetések civilizáció: kultúra cogito ergo sum: kartezianizmus cognitio per connaturalitatem: bölcsesség, irracionális, tapasztalat cognitio: megismerés coincidentia oppositorum: ellentét, isteneszme, [133] common sense: fideizmus concupiscentia: [a] gonosz concursus divinus: Isten közreműködése concursus simultaneus: Isten közreműködése conscientia: tudat conversio ad phantasmata: értelem, szemlélet corruptio: hülémorfizmus cölibátus: házasság creatio continua: evolúció CsALÁD családjog: jog csalódás: látszat cselekvés, teljes ember cselekvése: felelősség cselekvési szabadság: szabadság cselekvéstény (Fichte): német idealizmus csírafejlődés: fejlődés CSODA CSOPORT csoportanarchia: pluralizmus 12

13 csoportdiktatúra: pluralizmus csoportdinamika: csoport csoportterápia: csoport Darwinizmus: biologizmus DEDUKCIÓ deduktív tudomány: racionális DEFINÍCIÓ definitív jelen: tér DEIZMUS démiurgosz: teremtés, platonizmus DEMOKRÁCIA demonstratio quia, demonstratio propter quid: bizonyítás depresszió: elmebetegség deszcendenciaelmélet: evolúció determináció: tulajdonság, fogalom determináló tendenciák: determinizmus deterministák: akaratszabadság DETERMINIZMUS dezintegrált: integráció diakronikus: struktúra DIALEKTIKA dialektikus ellentét: ellentét dialektikus és történelmi materializmus: dialektikus materializmus, marxizmus dialektikus logika: dialektikus materializmus DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS DIALEKTIKUS TEOLÓGIA diallélosz: téves következtetések DIALÓGUS dialógusfilozófia: dialógus, [199 2 ] dianoétikus erények: erény dianoia: ész differencia: megkülönböztetés differenciálódás: fejlődés, evolúció differentia specifica: faj dilemma: hipotetikus következtetések dimenzió: tér dinamikus ellentét: ellentét dinamikus: dinamizmus DINAMIZMUS dispositio: hajlam distancia: tér DISZJUNKCIÓ: szimbolikus logika (logikai tábla) diszjunktív ítélet: diszjunkció diszjunktív következtetés: hipotetikus következtetések diszkurzív gondolkodás: gondolkodás diszparát: megkülönböztetés disztinkció: megkülönböztetés docta ignorantia: isteneszme, [133] dogmatika: teológia dogmatikus: dogmatizmus DOGMATIZMUS DOLOG dologmegragadás: észlelés domínium: jog döntés: egzisztenciafilozófia döntési eljárás: tudományelmélet DUALIZMUS duo-monizmus: test és lélek viszonya dünamei apeiron: [a] matematika filozófiája dünamisz: potencia E: kategorikus következtetések educandus: pedagógia eductio formae de potentia materiae: hülémorfizmus [az] egész: egész mivolt EGÉSZ MIVOLT egész mivolt tényező: egészvolt egészleges pszichológia: pszichológia egoizmus: önszeretet egzakt természettudományok: természettudományok egzakt tudományok: tudományelmélet egzisztencia: létezés, egzisztenciafilozófia EGZISZTENCIAFILOZÓFIA egzisztenciakijelentés: szimbolikus logika (logikai tábla) egzisztenciakvantor: szimbolikus logika (logikai tábla) egzisztenciális (existanzial): egzisztenciafilozófia, kategóriák egzisztenciális analitika: egzisztenciafilozófia 13

14 egzisztencializmus: egzisztenciafilozófia egzisztenciás (existenziell): egzisztenciafilozófia egzisztenciás igazságfogalom: igazság egzisztenciateológia: egzisztenciafilozófia [az] Egy (újplatonikus): újplatonizmus egyed: egyes egyedi fogalom: fogalom, általános fogalom EGYEDÜLÁLLÓSÁG egyértelmű fogalom: fogalom egyértelmű: analógia EGYES egyetemes kijelentés: ismereti elvek, szimbolikus logika (logikai tábla) egyetemes nyelvek: nyelv egyezés: azonosság egyformaság: rend egyidejű lét: idő egyidejűség: idő egymásra következés: idő egymásutániság: idő egynejűség: házasság EGYSÉG egysejtű: sejt egyszerű belátásos tudás: mindentudás egyszerű következtetés: következtetés EGYSZERŰSÉG együttes elvek: lételvek eidetikus redukció: fenomenológia eidetikus szemléleti kép: képzet eidetikus: szemlélet, képzet eidóla (Démokritosz): [32] eidosz: faj eiréné: béke eiróneia: szokratizmus, romantika ek-szisztencia: létezés EKLEKTICIZMUS eksztászisz: misztika ekviprobabilizmus: erkölcssémák ekvivalencia (logikai): szimbolikus logika (logikai tábla), ítélet ekvivalencia (ökonómiai): igazságosság ekvivokáció (etikai): hazugság ekvivokáció (logikai): téves következtetések ekvivokális: analógia eleata iskola: preszokratikusok elégséges ok: metafizikai oksági elv [az] elégséges alap elve: [az] elégséges alap tétele [AZ] ELÉGSÉGES ALAP TÉTELE elégtétel: engesztelés elem: atomizmus, elv elemi részecskék: fizikai test elemi szervezet: sejt elemzés: analízis elfojtás: hajlamosság elhárító szenvedélyek: szenvedély ELIDEGENEDÉS: marxizmus elimináció: egész mivolt ellenállás joga, ellenállás kötelessége: szuverenitás ELLENTÉT ellentétek összhangja: isteneszme ellentmondás: dialektika [az] ellentmondás elvére való visszavezetés: indirekt bizonyítás ellentmondásos értelmű: értelem [AZ] ELLENTMONDÁS TÉTELE ELMEBETEGSÉG ELMÉLET elméleti tudományok: tudományelmélet ELŐFELTEVÉS előfeltevés-mentesség: előfeltevés előítélet, előzetes ítélet: előfeltevés előre meghatározott összhang (Leibniznél): monász előre meghatározott összhang: test és lélek viszonya előtételek: következtetés első anyag: anyag első filozófia: metafizika első mozgató: istenérvek első szándék, második szándék: reflexió, predikátumok elsődleges csoportok: csoportok elsődleges elvek: elv elsődleges fogalmak: fogalomalkotás 14

15 elsődleges intenció: reflexió elszemélytelenedés: személyiség elszenvedés: szenvedés ELV elválaszthatóság: oszthatóság elválasztott lét: forma élvezeti érték: jó élvezeti érték: érték elvonatkoztatási folyamat, elvonatkoztatási képesség: absztrakció elvonultság: [114] emanáció: teozófia emancipáció: autonómia EMBER: evolúció, marxizmus [az] ember alapvető jogai: ember, természetjog emberi jogok: természetjog emberi méltóság: erkölcsiség emberi természet: ember [az] emberiség kultúrája: kultúra emergens: fejlődés eminenti modo: részesedés emlékezés: emlékezet EMLÉKEZET emlékkép: képzet emóció: érzés emocionális jelenlét: értékfilozófia empeiria (arisztotelészi): tapasztalat empirikus karakter: kriticizmus empirikus lélektan: pszichológia empirikus realitás (Kant): kriticizmus empirikus valóság: tapasztalat empiriokriticizmus: újkantianizmus EMPIRIZMUS energeia: aktus engedelmesség: tekintély engedelmességi potencia: potencia engedélyezés: teodícea ENGESZTELÉS engesztelő áldozat: engesztelés ens rationis: gondolati dolog ens sociale: szociáletika ens: lét entelekheia: arisztotelizmus, teleológia, forma, életelv enthüméma: következtetés entrópiaérv: istenérvek epagógé: indukció EPIEIKEIA epifenomén: tudat epigenezis: fejlődés epikheiréma: következtetés EPIKUREIZMUS episzillogizmus: következtetés episztemológia: ismeretelmélet epokhé: szkepticizmus, [48] eredetalap: elv eredeti objektumok: atomizmus ERÉNY erénybeli hibák: erények erkölcs: erkölcsiség erkölcsfilozófia: etika erkölcsi alany: erkölcsiség erkölcsi empirizmus: erkölcsi pozitivizmus erkölcsi érzék: erkölcsiség erkölcsi javak: javak ERKÖLCSI MEGISMERÉS erkölcsi norma: erkölcsi törvény ERKÖLCSI POZITIVIZMUS: etika erkölcsi relativizmus: erkölcsi pozitivizmus ERKÖLCSI TÖRVÉNY erkölcsi tudat: erkölcsiség erkölcsi: erkölcsiség ERKÖLCSISÉG [az] erkölcsi valóság feltétlen értéke: erkölcsiség erkölcslélektan: etika [az] erkölcsök metafizikája: etika ERKÖLCSSÉMÁK ERKÖLCSSTATISZTIKA erkölcsteológia: etika ERŐ erőgépek: technika erősség: intenzitás erósz: platonizmus erőszak: állam, kényszer esemény: egzisztenciafilozófia esetleges: véletlen [az] esetleges: kontingencia esse: lét esszencia: lényeg esszencializmus: lét eszköz (erkölcsi): indíték ESZKÖZ-OK vagy INSTRUMENTÁLIS OK eszme: idea, német idealzmus 15

16 ESZMÉNY ESZTÉTIKA ethosz: logosz, erkölcsiség ETIKA etiko-teológia: istenérvek etikus: erkölcsiség etológia: humántudományok, magatartás eudaimonia (arisztotelészi): arisztotelizmus eudaimonia: boldogság eudaimonizmus: boldogság, gyönyör, etika eudoxoszi proporciótan: szám eutanázia: [az] élethez való jog eutrapelia: gyönyör EVIDENCIA EVOLÚCIÓ evolucionizmus: fejlődés évolution créatrice: életfilozófia exemplarizmus: eszmény experientia: tapasztalat experimentum (pszichológiai): pszichológia experimentum: tapasztalat, indukció explicit módon: analízis extensio: mennyiség extenziós logika: szimbolikus logika Élan vital: dinamizmus, életfilozófia ÉLET [az] élet értelme: boldogság [az] élet fenntartásához szükséges javak: javak életbölcsesség: filozófia [az] élet elsődlegessége: ember ÉLETELV ÉLETFILOZÓFIA [AZ] ÉLETHEZ VALÓ JOG életminőség: haladás életszemlélet: boldogság élettevékenység: élet élettörvények: véletlen ÉLMÉNY élménytípusok: élmény ÉN (ÖNMAGAM) Én (Fichte): német idealizmus Én (Kant): kriticizmus [az] Én szubsztancialitása: Én (Önmagam) éntudat: Én, tudat érdem (erkölcsi): jutalom és büntetés érintkezés: tér ÉRTÉK értékérzés: érzés értékelmélet: értékfilozófia értékelő erő, értékelő képesség: ösztön, érzéki megismerés értékérzés: fenomenológia ÉRTÉKETIKA értékfelfogás: érték ÉRTÉKFILOZÓFIA értékfokozatok: érték értékidealizmus: érték értékirracionalizmus: irracionális értékítélet: indíték értékpszichologizmus: értékrelativizmus értékracionalizmus: érték értékrealizmus: érték ÉRTÉKRELATIVIZMUS értékszabadság: tudományelmélet értékszubjektivizmus: értékrelativizmus értéktan: értékfilozófia értéktelenség: érték értéktöbblet: marxizmus ÉRTELEM (VALAMINEK AZ ÉRTELME) ÉRTELEM (MINT KÉPESSÉG) értelem (vallási): valláspszichológia értelem nélküli: értelem értelemellenes: értelem értelemteleológia: teleológia értelmes [sinnvoll]: értelem értelmetlenség: értelem értelmezés, interpretáció: történeti bizonyosság, hermeneutika értelmezés: epieikeia, hermeneutika értelmi erények: erény értesítések: kibernetika érthető, intelligibilis: realizmus ÉRVÉNYESSÉG ÉRZÉK érzékcsalódás: látszat érzékek afficiálódása: kriticizmus érzékfeletti: transzcendencia, természetfölötti 16

17 érzéki inger: érzéki megismerés érzéki látszat: látszat érzéki lélek: lélek ÉRZÉKI MEGISMERÉS ÉRZÉKI MINŐSÉGEK érzéki szemlélet (Kant): kriticizmus érzéki törekvőképesség: érzékiség érzéki világ: külvilág ÉRZÉKISÉG [az] érzéki szemlélet receptivitása (Kant): kriticizmus érzékszervek: érzéki megismerés érzelmi erkölcs: etika érzelmi hit: hit érzelmi vallás: valláspszichológia ÉRZÉS, ÉRZELEM ÉRZET [az] érzet helye: érzet érzetintenzitás: érzet érzetminőségek: érzéki minőségek ÉRZÜLET érzület: erkölcsiség ésszerűtlen: titok ÉSZ észellenes: titok észérzés: fideizmus észfeletti: titok észfogalmak (Kant): kriticizmus észjog: természetjog észlélek: lélek ÉSZLELÉS észlelési ítélet: tapasztalat FAJ: evolúció fajfogalom: faj faji filozófia: életfilozófia fajképző különbség: faj fajlogosz: életelv fajtalankodás: test faktum: tény falsiloquium: hazugság falszifikációs elv: tudományelmélet falszifikálás: racionalizmus falszifikálható: ismereti elvek FANTÁZIA vagy KÉPZELŐERŐ fantáziakép: képzet fantazma: képzet fatalizmus: gondviselés fájdalmas pontok: fájdalom FÁJDALOM fejlesztési segély: [a] világért való felelősség FEJLŐDÉS fejlődésfilozófia: fejlődés FEJLŐDÉSLÉLEKTAN felebaráti szeretet: szeretet, önszeretet FELELŐSSÉG felemelkedési elméletek: történetfilozófia felépítmény: marxizmus felettes én: lelkiismeret FELFOGHATÓSÁG felhalmozási elmélet: marxizmus felmutatás: bizonyítás felnőttkor: fejlődéslélektan FELOSZTÁS felsőfogalom: kategóriák felsőtétel: kategorikus következtetések feltétel: relatív feltételes ítélet: ítélet feltételes jövőbeli cselekedetek: Isten előretudása feltételes reflex, feltétlen reflex: asszociáció feltételes: relatív feltétlen: abszolút FELVILÁGOSODÁS [a] fennkölt: szépség fenomén: jelenség FENOMENALIZMUS [a] fenomének megmentése: jelenség fenomenizmus: fenomenalizmus FENOMENOLÓGIA fenomenológiai módszer: fenomenológia fenotípus: öröklődés fetisizmus: vallás fény (szellemi): illumináció fénymetafizika: illumináció férfi: ember fiatal felnőttkor: fejlődéslélektan FIDEIZMUS fikcionalizmus: látszat filantrópia: szeretet film: művészet filogenezis: evolúció 17

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

Tartalom. x 7.

Tartalom. x 7. Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A

Részletesebben

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 15 15 17 Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési

Részletesebben

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség

Részletesebben

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 625 CÉLOK ÉS FELADATOK A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote. Valláslélektan. Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány

Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote. Valláslélektan. Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Interdiszciplináris szakkönyvtár 3. Antoine Vergote Valláslélektan Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Semmelweís Egyetem Mentálhígiéné Intézet TARTALOM ELOSZÓ 11 ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 12 BEVEZETÉS 15

Részletesebben

V. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA

V. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA V. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA A königsbergi filozófus etikájában a Mit kell tennem?, vallásfilozófiájában pedig a Mit szabad remélnem? kérdésekre válaszol. Kant etikájának

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred)

IRODALOM. Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, India, Kína (i.e. IV. i.e. I. évezred) Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat Ősköltészet (i.e. IV. évezred) Mágikus világkép, totemizmus, fetisizmus, animizmus. Nem különülnek el a megismerésformák (tudományvallás-művészet-mindennapi megismerés)

Részletesebben

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar Képzési idő: 4 félév

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA

IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA A Nápoly közelében levő Roccasecca-ból származó Aquinói Tamás a skolasztika legkiemelkedőbb alakja. A latin schola (iskola) szóról

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel)

Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Élete

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan

Részletesebben

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Én Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA

II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ (1646-1716) FILOZÓFIÁJA A lipcsei származású és a racionalista áramlathoz tartozó Gottfried Wilhelm Leibniz főbb művei: Nouveaux essais sur l'entendement humain (Újabb

Részletesebben

Kollektív reprezentációk

Kollektív reprezentációk Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk

Részletesebben

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás René Descartes Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás Descartes filozófiai programja René Descartes (1596-1650) volt az egyik legismertebb és legnagyobb hatású újkori filozófus. Közel kétszáz évre meghatározta

Részletesebben

Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később

Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később Slide 1 Induktív következtetés Érvelési hibák Ajánlott források: Lakatos László Kutrovátz Gábor Bognár - Forrai Slide Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

A világ mint karmikus vízió Megjegyzések a Buddha-testek doktrínájáról Tantest Gyönyörtest Átváltozástest A Tiszta Földekről

A világ mint karmikus vízió Megjegyzések a Buddha-testek doktrínájáról Tantest Gyönyörtest Átváltozástest A Tiszta Földekről Németh Norbert eddigi előadásai 2011. január 28. Bevezetés a bardó tanításokba Nyugati és keleti hozzáállás Tibeti Halottaskönyv A helyes beállítódásról Bardókról általában Az élet utáni állapotválotzásokról

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Empirizmus és racionalizmus. Filozófia tanév V. előadás

Empirizmus és racionalizmus. Filozófia tanév V. előadás Empirizmus és racionalizmus Filozófia 2014-2015. tanév V. előadás Empirizmus és racionalizmus A 17. század közepére kirajzolódtak az újkori filozófia körvonalai. A metafizika feladatává alapvetően a természettudományos

Részletesebben

IV. TÉTEL PLATÓN ( ) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA

IV. TÉTEL PLATÓN ( ) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA IV. TÉTEL PLATÓN (427-347) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA Az ókor egyik legnagyobb görög filozófusa Athénben vagy Aigina szigetén született. Főbb művei: Szümposzion (A lakoma), Politeia

Részletesebben

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 5. A létezés differenciálódása október 7.

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 5. A létezés differenciálódása október 7. Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 5. A létezés differenciálódása 2013. október 7. A korai görögség egymásnak feszülő koncepciói Egyfelől ott van Parmenidész: csak az eszedben bízz, ami szerint a

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

V. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ ( ) TUDOMÁNYESZMÉNYE ÉS METAFIZIKÁJA

V. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ ( ) TUDOMÁNYESZMÉNYE ÉS METAFIZIKÁJA V. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) TUDOMÁNYESZMÉNYE ÉS METAFIZIKÁJA A thrákiai Sztageiroszból származó görög filozófus Platón tanítványa volt. Platónnal ellentétben azt tanította, hogy az ideák csak a dolgokban

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia MI

Mesterséges Intelligencia MI Mesterséges Intelligencia MI Tudásbázis építése Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade A tudásbázis építése

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje

Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje 2014. 10. 09. Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje címmel szerveztek konferenciát 2014. szeptember 29-én, hétfőn a Protestáns Teológiai Intézet

Részletesebben

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig Görög-római ókor Három orvosi irányzat létezik, a racionális (dogmatikus), az empirikus és a methodikus. A racionális a természet vizsgálatát (phüsziologia)

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

Pszichológia a Tudomány Világában

Pszichológia a Tudomány Világában Pszichológia a Tudomány Világában Lehet, hogy a szomszéd füve zöldebb, de azt is ugyanolyan nehéz nyírni. - Little Richard Dr. Szabó Attila, PhD Tudomány és Pszichológia A tudomány a tudás forrása Megbízható

Részletesebben

Bevezetés a filozófiába

Bevezetés a filozófiába Bevezetés a filozófiába Óratervi táblázat a hatévfolyamos osztályok számára: Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12. Heti óraszám - - - - - 1 Éves óraszám - - - - - 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA EMBERISMERET ÉS ETIKA Az érettségi vizsgán számonkérhető tudásanyag mindkét szinten szervesen illeszkedik a kerettantervhez, valamint az általános érettségi követelményekhez. A két szinten azonban a vizsga

Részletesebben

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet MAGYAR PEDAGÓGIA 115. évf. 3. szám 255 294. (2015) DOI: 10.17670/MPed.2015.3.255 A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. 3. sz. melléklet Filozófia. kerettantervben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. 3. sz. melléklet Filozófia. kerettantervben EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3. 4 Filozófia Tematikai egység címe Javasolt óraterv a kerettantervben Helyi tanterv A filozófia és etika viszonya 2 4 óra Ismeretelmélet

Részletesebben

Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1

Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Boros Gábor tavaly megjelent tanulmánykötetének középpontjában két olyan fogalom áll, melyeket a szerző saját bevallása

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

A skolasztika. Filozófia. A skolasztika

A skolasztika. Filozófia. A skolasztika A skolasztika Szerzõ dezs Filozófia A skolasztika A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik, mivel fõleg az iskolák foglalkoztak ezzel a teológiai, filozófiai irányzattal. A tanárok

Részletesebben

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK. Hit és tudás. 1. Filozófiai problémák

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK. Hit és tudás. 1. Filozófiai problémák FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

A SZIGETSZENTMILÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE

A SZIGETSZENTMILÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE A SZIGETSZENTMILÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 1. TÖRTÉNELEM, TÁRSADALOMISMERET ÉS FILOZÓFIA (9-12. évfolyam) Történelem 9 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben