Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika"

Átírás

1 Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési módok 2.2 A vita típusa A vita jellegének tisztázása 2.3 A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze 2.4 Vita és érvelés 2.5 Feladatok HARMADIK FEJEZET A vita mint dialógus 3.1 Beszédaktusok Érvelési beszédaktusok Beszédaktus implicit utalások, következtetések, előfeltevések Visszaélések a performatív kifejezésekkel A beszédaktusok sikerességének ellenőrzése 3.2 A racionális vita általános szabályai Szabályok implicit utalások és következtetések 3.3 A racionális vita speciális szabályai Konfrontációs szabályok Argumentációs szabályok Dramaturgiai szabályok 3.4 A látszatvita Hogyan ismerhető föl, ha a feltételek nem teljesülnek? 3.5 Feladatok NEGYEDIK FEJEZET Érvelések szerkezete és rekonstrukciója 4.1 Érvelés, következtetés 4.2 Mondatok és állítások 4.3 Premisszák és konklúziók 4.4 Mellékes megjegyzések 4.5 Hiányos következtetések 4.6 Összetett érvelések, érvelési térképek 4.7 Ahol nincsenek érvelések 4.8 Rekonstrukció és értelmezés a jóindulat elve

2 4.9 Érvelések logikai rekonstrukciója A konklúzió elhelyezése 4.10 Érvelések elemzésének szempontjai 4.11 Feladatok ÖTÖDIK FEJEZET Logikai alapfogalmak 5.1 Érvelések értékelése, jósága 5.2 Deduktív és induktív érvelések 5.3 Forma tartalom 5.4 Érvényesség 5.5 Igazság, érvényesség, helytállóság 5.6 Induktív erő, plauzibilitás 5.7 Deduktív induktív Deduktív és induktív érvelések azonosítása 5.8 Érvelések értékelésének eszközei Eljárási garanciák, logikai kritériumok Az érvelési tevékenység minősítésének módszere A deduktív érvelések minősítésének módszerei Az induktív érvelések minősítésének módszerei Érvelési hibák Második rész Formális logika HATODIK FEJEZET A kijelentéslogika alapfogalmai 6.1 A kijelentéslogika eszköztára áttekintés 6.2. Formalizáció 6.3. Negáció 6.4. Konjunkció 6.5. Alternáció 6.6. Kondicionális A kondicionális természetes nyelvi változatai 6.7 Bikondicionális 6.8 Elnevezések és jelölések 6.9 Összetett állítások, amelyek nem igazságfüggvények 6.10 Állítások formalizálása 6.11 Összetett állítások igazságértékének kiszámítása 6.12 Állítássémák lehetséges igazságértékeinek meghatározása 6.13 Analitikus táblázatok 6.14 Speciális sémák: logikai igazság és logikai ellentmondás 6.15 Formulák összehasonlítása, logikai ekvivalencia 6.16 Ekvivalens állítássémák Feladatok HETEDIK FEJEZET Következtetések a kijelentéslogikában 7.1 A következtetések ellenőrzése igazságtáblázatok segítségével 7.2 A következtetések ellenőrzése analitikus táblázatok segítségével

3 7.3 Konzisztencia, logikai következmény, ekvivalencia 7.4 Néhány fontos következtetési forma és alkalmazásaik Diszjunktív szillogizmus Hipotetikus szillogizmus Modus ponens, modus tollens és a kapcsolódó hibák Konstruktív és destruktív dilemma 7.5 Alapvető következtetési sémák 7.6 Természetes levezetés Feltételes és indirekt bizonyítás Természetes levezetés és érvelés 7.7 Feladatok NYOLCADIK FEJEZET A predikátumlogika alapjai 8.1 A predikátumlogika eszköztára áttekintés 8.2 Individuumok és jellemzőik Individuumok és megnevezésük Tulajdonságok és predikátumok Individuumváltozók és nyitott mondatok A predikátum terjedelme Összetett szinguláris állítások 8.3 Egzisztenciális és univerzális kvantorok 8.4 Kategorikus állítások Állítások ábrázolása Venn-diagramon Az univerzális állítások egzisztenciális tartalma Univerzális állítás és általánosítás Az univerzális állítás alátámasztása és megbízhatósága Összetett kategorikus állítások 8.5 Relációk Többargumentumú predikátumok Kvantifikáció 8.6 Állítások formalizálása: összefoglalás Szinguláris állítások formalizálása Kvantoros állítások formalizálása Egyéb kérdések 8.7 Feladatok KILENCEDIK FEJEZET Következtetések a predikátumlogikában 9.1 Néhány fontos következtetési séma Kategorikus állítások közvetlen következményei Kategorikus szillogizmusok 9.2 Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal Kategorikus szillogizmusok ellenőrzése Venn-diagramokkal Egyéb következtetések vizsgálata Venn-diagramon 9.3 Természetes levezetés Kvantoros levezetési szabályok Levezetések 9.4 Következtetések érvénytelensége: ellenpéldák 9.5 Feladatok

4 Harmadik rész Informális logika TIZEDIK FEJEZET Nyelv 10.1 Kognitív és emotív jelentés Véleménykülönbség és viszonyulásbeli különbség Átminősítés és a beállítás megváltoztatása A vita nyelve és a vita eredményessége 10.2 Kétértelműség és homályosság A kétértelműség-hiba A szavakon való vitatkozás A homályos kifejezés hiba Demagógia Csúszdaérvelés 10.3 Definíciók A definíciók fajtái A lényegmeghatározás A túl sokat állító definíció 10.4 A nyelvhasználat az érvelésekben 10.5 Feladatok TIZENEGYEDIK FEJEZET Adatok, induktív általánosítás, statisztikák 11.1 Az adatok előállítása 11.2 Induktív általánosítás 11.3 A minta reprezentativitása és az induktív általánosítás hibái A minta elfogultsága Anekdotikus adatokra épülő általánosítások 11.4 A statisztikai adatok egyéb hibái Az értelmetlen adatok hibája A hozzáférhetetlen adatok hibája 11.5 Statisztikus következtetések és hibáik Hibás statisztikai következtetések: Az adatok szórása és az átlag Hibás statisztikai következtetések: mértékek és arányok, százalék 11.6 Az adatok interpretációja 11.7 A statisztikák ábrázolása 11.8 Feladatok TIZENKETTEDIK FEJEZET Okság 12.1 Az ok fogalma 12.2 Oksági törvények 12.3 Korreláció és okság 12.4 Mill-féle indukciós következtetési szabályok A direkt egyezés módszere Az inverz egyezés módszere Az egyezés kombinált módszere

5 A különbség módszere Az együttváltozás módszere A maradék módszere 12.5 Az ok-okozati összefüggések típusai és az oksági összefüggésre való következtetések hibái 12.6 Okból okozatra és okozatról okra való következtetések Kontrafaktuális hipotézis Dominóhatás-érvelés 12.7 Feladatok TIZENHARMADIK FEJEZET Analógiák 13.1 Az analógia szerkezete Az analógiák használata érvelésekben Osztályozás Helyes eljárás megválasztása Ismertről az ismeretlenre való következtetés Előrejelzések 13.3 Az analógiák erősségének vizsgálata, kritizálási stratégiák 13.4 Az analógiák szerepe a magyarázatban, a megértésben és az értelmezésben 13.5 Hibás analogikus érvelések Félrevezető hasonlóság Az analógiák retorikai használata 13.6 Analógia és indukció, az analógiák általános értékelése 13.7 Feladatok TIZENNEGYEDIK FEJEZET Kérdések és válaszok 14.1 A kérdések szerepe 14.2 A túl általános kérdés 14.3 Az agresszív kérdés 14.4 Komplex kérdés 14.5 Túl sokat állító kérdés Válaszolási stratégiák 14.6 Mellébeszélés A mellébeszélés aranyszabályai 14.7 Feladatok TIZENÖTÖDIK FEJEZET További gyakori érvelési típusok és érvelési hibák 15.1 Az érzelmekre apellálás esetei Szénalomra apellálás A fenyegetésre apellálás A többiekre hivatkozó érvelések Közvélekedésre apellálás Más is ezt csinálja A csoportnyomásra hivatkozás 15.2 A hitelességre hivatkozó érvelések A hitelesség

6 Személyeskedés A személy lejáratása A személy elfogultságára hivatkozás A személy következetlenségére hivatkozás A személy inkompetenciájára hivatkozás A személyeskedés pragmatikai és pszichológiai hatásai Válasz a személyeskedésre Személyeskedés Rossz hivatkozás Egyoldalúhivatkozás A szakértő félreértelmezése Elfogult szakértő Azonosíthatatlan hivatkozás A tekintélyre hivatkozó érvelések kritikája Néhány további gyakori relevancia-hiba Témaváltás A tárgy figyelmen kívül hagyása Árnyékbokszolás Mások még rosszabbak Felosztás-hiba kompozíciós hiba A következményekre hivatkozás Körbenforgás Néhány további hibás érvelés, amelyekben általában nem elegendőek a premisszák Nem tudásra apellálás Összehasonlítások Leplezett összehasonlítás Elfogult összehasonlítás Az összehasonlítások logikai szerkezete Feladatok Negyedik rész Függelék TIZENHATODIK FEJEZET Feladatmegoldások TIZENHETEDIK FEJEZET Irodalom TIZENNYOLCADIK FEJEZET Név- és tárgymutató TIZENKILENCEDIK FEJEZET Szimbólumok jegyzéke

Margitay Tihamér Az érvelés mestersége

Margitay Tihamér Az érvelés mestersége Margitay Tihamér Az érvelés mestersége Margitay Tihamér Az érvelés mestersége Érvelések elemzése, értékelése és kritikája Budapest, 2007 A könyv első kiadása az OTKA (T037504), az MTA BME Tudományfilozófiai

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? 4/14/2014. propozicionális logikát

Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? Mit tanultunk eddig? 4/14/2014. propozicionális logikát roozicionális logikát roozicionális logikát Legfontosabb logikai konnektívumok: roozíció=állítás nem néztünk a tagmondatok belsejébe, csak a logikai kacsolatuk érdekelt minket Legfontosabb logikai konnektívumok:

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 3. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa

Részletesebben

Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később

Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később Slide 1 Induktív következtetés Érvelési hibák Ajánlott források: Lakatos László Kutrovátz Gábor Bognár - Forrai Slide Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

A logikai következmény

A logikai következmény Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel

Részletesebben

Tartalom A TELEVÍZIÓSZOLGÁLTATÁS ALAPFOGALMAI A TELEVÍZIÓSZOLGÁLTATÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TECHNOLÓGIÁK. Előszó. Első rész.

Tartalom A TELEVÍZIÓSZOLGÁLTATÁS ALAPFOGALMAI A TELEVÍZIÓSZOLGÁLTATÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TECHNOLÓGIÁK. Előszó. Első rész. Tartalom Előszó Első rész A TELEVÍZIÓSZOLGÁLTATÁS ALAPFOGALMAI ELSŐ FEJEZET: Bevezetés MÁSODIK FEJEZET: A televíziózás története HARMADIK FEJEZET: A televíziószolgáltatás alapfogalmai A képátvitel technikai

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

Negáció igazságtáblája. Propozicionális logika -- levezetések. Diszjunkció igazságtáblája. Konjunkció igazságtáblája. Kondicionális igazságtáblája

Negáció igazságtáblája. Propozicionális logika -- levezetések. Diszjunkció igazságtáblája. Konjunkció igazságtáblája. Kondicionális igazságtáblája Negáció igazságtáblája Propozicionális logika -- levezetések p ~p I H H I Konjunkció igazságtáblája Diszjunkció igazságtáblája p q p&q I I I I H H H I H H H H p q pvq I I I I H I H I I H H H Megengedő

Részletesebben

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

Kondicionális. Konverz (retro) kondicionális. Predikátumlogika. Predikátumlogika 22/05/2014. p q

Kondicionális. Konverz (retro) kondicionális. Predikátumlogika. Predikátumlogika 22/05/2014. p q Kondicionális p q Ha esik az eső, (akkor) vizes út. Ha felhívsz holnap, (akkor) találkozunk. Ha adsz pénzt, (akkor) veszek fagyit. Akkor vizes az út, ha esik az eső. Akkor találkozunk, ha felhívsz holnap.

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben

Érvelés-Meggyőzés-Tárgyalástechnika Gyakorló feladatok, 1 ZH

Érvelés-Meggyőzés-Tárgyalástechnika Gyakorló feladatok, 1 ZH Érvelés-Meggyőzés-Tárgyalástechnika Gyakorló feladatok, 1 ZH Kidolgozta: Sipos-Takáts Bence 1. Mi a különbség a deduktív és az induktív érvek között? Ebben az érvben a premisszák és a konklúzió között

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

4. fejezet Analitikus táblázatok a kijelentéslogikában Bevezetés A következtetések helyességének ellenőrzésére több eljárás is kínálkozik.

4. fejezet Analitikus táblázatok a kijelentéslogikában Bevezetés A következtetések helyességének ellenőrzésére több eljárás is kínálkozik. 4. fejezet Analitikus táblázatok a kijelentéslogikában Bevezetés A következtetések helyességének ellenőrzésére több eljárás is kínálkozik. Az egyik az igazságtáblázatok módszere, amelyet az előző fejezetekben

Részletesebben

Logika. Mihálydeák Tamás szeptember 27. Tartalomjegyzék. 1.

Logika. Mihálydeák Tamás szeptember 27. Tartalomjegyzék. 1. Logika Mihálydeák Tamás mihalydeak@inf.unideb.hu www.inf.unideb.hu/szamtud/tagok/?mihalydeak 2007. szeptember 27. Tartalomjegyzék 1. Irodalom 3 2. A logika feladata 3 3. A helyes következtetés 3 4. Történeti

Részletesebben

Az első gyakorlatban tárgyakat tanulsz meg, valamint megtanulsz válaszolni a Mi ez? Mi az? kérdésekre. Megtanulod a számokat 1-16-ig.

Az első gyakorlatban tárgyakat tanulsz meg, valamint megtanulsz válaszolni a Mi ez? Mi az? kérdésekre. Megtanulod a számokat 1-16-ig. Tartalom p1 Drill01 Az első gyakorlatban tárgyakat tanulsz meg, valamint megtanulsz válaszolni a Mi ez? Mi az? kérdésekre. Megtanulod a számokat 1-16-ig. Drill02 A második gyakorlatban további tárgyakat

Részletesebben

Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László

Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László MATEMATIKAI LOGIKA A gondolkodás tudománya Diszkrét matematika Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH

ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés

Részletesebben

A matematika nyelvéről bevezetés

A matematika nyelvéről bevezetés A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések

Részletesebben

Induktív érvelések. Érveléselmélet, 2011. október 17.

Induktív érvelések. Érveléselmélet, 2011. október 17. Induktív érvelések Érveléselmélet, 2011. október 17. 0. Igazolás és/vagy meggyőzés Érvelések használata milyen kérdésre keres választ: Mi az érvelések funkciója: Milyen területek foglalkoznak ezzel: Az

Részletesebben

LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.

LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László. MATEMATIKAI A gondolkodás tudománya Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey, Tarski, Ramsey, Russel,

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 2. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Matematikai logika Diszkrét matematika I. középszint

Részletesebben

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból

Részletesebben

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés Érvelés, tárgyalás, meggyőzés 9. óra Elek Nikolett nikolett.elek@filozofia.bme.hu Csordás Hédi Virág hedi.csordas@filozofia.bme.hu Egres Dorottya egres.dorottya@filozofia.bme.hu A bizonyítás terhe Gyakran

Részletesebben

Halmazelmélet és logika

Halmazelmélet és logika Halmazelmélet és logika Dr. Szilágyi Ibolya szibolya@ektf.hu Matematika és Informatika Intézet EKF, Eger 2006/07 I. szemeszter Dr. Szilágyi Ibolya (EKF) Logika 2006/007 1 / 58 Outline A halmazelmélet és

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 4. óra

Érveléstechnika-logika 4. óra Érveléstechnika-logika 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Érvelési hibák II. Érzelmekkel kapcsolatos érvelési hibák Hitelességgel kapcsolatos érvelési

Részletesebben

ESSZÉÍRÁS június

ESSZÉÍRÁS június ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tartalom. Quintilianus levele Tryphóhoz (Krupp József fordítása)... 63

Tartalom. Quintilianus levele Tryphóhoz (Krupp József fordítása)... 63 Tartalom BEVEZETÉS (Adamik Tamás) Quintilianus élete... 17 Az Institutio oratoria felépítése és eszmeisége... 27 Az Institutio oratoria hagyományozása... 43 Quintilianus Magyarországon... 46 Quintilianus,

Részletesebben

A matematikai logika alapjai

A matematikai logika alapjai A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya

Részletesebben

A deduktív logika elemei

A deduktív logika elemei Ismétlés 1: Deduktív érvelés A deduktív logika elemei Érveléselmélet, 2006. 10. 24. Deduktív érvelés: A premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát. Minden magyar adócsaló.

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

A deduktív logika elemei. Érveléselmélet, 2015. 10. 12.

A deduktív logika elemei. Érveléselmélet, 2015. 10. 12. A deduktív logika elemei Érveléselmélet, 2015. 10. 12. Ismétlés: Deduktív érvelés Deduktív érvelés: A premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát. Minden magyar adócsaló. Pityu

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

KÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN

KÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN KÁROLY KRISZTINA SZÖVEGKOHERENCIA A FORDÍTÁSBAN Budapest, 2014 TARTALOM ELŐSZÓ...9 1. BEVEZETÉS...15 1.1. A vizsgálat tárgya...17 1.2. Célkitűzések és kutatási kérdések...18 1.3. A vizsgált nyelvek, műfaj

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logika Logika Indukció: A fogalomalkotásnak azt a módját, amikor a konkrét tapasztalatokra támaszkodva jutunk el az általános fogalomhoz, indukciónak nevezzük. Dedukció: A fogalomalkotásnak azt a módját, amikor

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 5. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 5. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Érveléstechnika-logika 5. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Elemi állítás Állítás: Jelentéssel bíró kijelentő mondat, amely információt közöl a világról.

Részletesebben

Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.

Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is. Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is. Az L 1 elsőrendű nyelvben csak bizonyos típusú funktoraink voltak: ami

Részletesebben

Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014

Logikai alapok a programozáshoz. Nagy Károly 2014 Logikai alapok a programozáshoz előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2014 1 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 1.1. Definíció. Azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről

Részletesebben

A 2011/2012-es iskolaév érettségi vizsgakatalógusa. Logika. LOGIKA 2012 mad.indd 1 13.4.2012 13:45:44

A 2011/2012-es iskolaév érettségi vizsgakatalógusa. Logika. LOGIKA 2012 mad.indd 1 13.4.2012 13:45:44 A 2011/2012-es iskolaév érettségi vizsgakatalógusa Logika LOGIKA 2012 mad.indd 1 13.4.2012 13:45:44 A logika vizsgaanyagát kidolgozó szakcsoport tagjai: Krešimir Gracin, prof., vezető, X. Gimnázium Ivan

Részletesebben

Bevezetés a logikába és az érveléselméletbe

Bevezetés a logikába és az érveléselméletbe Kutrovátz Gábor Bevezetés a logikába és az érveléselméletbe (nemhivatalos jegyzet) Ez a jegyzet az ELTE Társadalomtudományi Karán tanuló elsőévesek számára meghirdetett Bevezetés a logikába és a tudományfilozófiába

Részletesebben

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1

Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1 3. fejezet Matematikai logika Logikai m veletek, kvantorok D 3.1 A P és Q elemi ítéletekre vonatkozó logikai alapm veleteket (konjunkció ( ), diszjunkció ( ), implikáció ( ), ekvivalencia ( ), negáció

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az OKM tartalmi keret Célja: definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek

Részletesebben

Kijelentéslogika I. 2004. szeptember 24.

Kijelentéslogika I. 2004. szeptember 24. Kijelentéslogika I. 2004. szeptember 24. Funktorok A természetesnyelvi mondatok gyakran összetettek: további mondatokból, végső soron pedig atomi mondatokból épülnek fel. Az összetevő mondatokat mondatkonnektívumok

Részletesebben

Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni.

Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni. Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni. Kvantoros logikai ekvivalenciák Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni. x(úx) ~ x(~úx) Kvantoros logikai ekvivalenciák Mindenki tud úszni.

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1. Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)

Részletesebben

Induktív érvelések. Érveléselmélet, 2015. október 5.

Induktív érvelések. Érveléselmélet, 2015. október 5. Induktív érvelések Érveléselmélet, 2015. október 5. 0. Igazolás és/vagy meggyőzés Érvelések használata milyen kérdésre keres választ: Mi az érvelések funkciója: Milyen területek foglalkoznak ezzel: Az

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 4. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 4. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Érveléstechnika-logika 4. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Következtetések két csoportja Különböző állítások különböző erősségű indoklást igényelnek. Annak

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT képviselő-testület 2012. március 7-ei rendkívüli nyílt üléséről

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT képviselő-testület 2012. március 7-ei rendkívüli nyílt üléséről JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT képviselő-testület 2012. március 7-ei rendkívüli nyílt üléséről 121/2012.(III.7.) Ökt. h. A képviselő-testület az elhangzott módosító javaslatok szerint 2012. március 7-ei rendkívüli

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő. 11. évfolyam

Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő. 11. évfolyam Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő 11. évfolyam Tematikai egység címe órakeret 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 10 óra 2. Geometria 30 óra 3. Számtan, algebra 32 óra Az

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 8. modul AZ ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY ÉS MÁS NEMLINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 8. modul AZ ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY ÉS MÁS NEMLINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 8. modul AZ ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY ÉS MÁS NEMLINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 8. modul: Az abszolútérték-függvény és más nemlineáris függvények

Részletesebben

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája 2015 Tematika Matematikai statisztika 1. Időkeret: 12 héten keresztül heti 3x50 perc (előadás és szeminárium) 2. Szükséges előismeretek:

Részletesebben

Diszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA

Diszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA NULLADRENDŰ LOGIKA (ÍTÉLETKALKULUS) A logikát, mint a filozófia egy részét, már az ókori a görög tudósok is igen magas szinten művelték, pl. Platón (Kr. e. 427- Kr. e. 347), Arisztotelész (Kr.e. 384- Kr.

Részletesebben

VII. Keretalapú ismeretábrázolás

VII. Keretalapú ismeretábrázolás Collins és Quillian kísérlete VII. Keretalapú ismeretábrázolás Tud-e a kanári énekelni? 1.3 mp Képes-e a kanári? 1.4 mp Van-e a kanárinak bőre? 1.5 mp A kanári egy kanári? 1.0 mp A kanári egy madár? 1.2

Részletesebben

Berecz János. KÁDÁR élt. az velünk van!

Berecz János. KÁDÁR élt. az velünk van! Berecz János KÁDÁR élt az velünk van! 1 2 Berecz János KÁDÁR élt az velünk van! Második rész Munkatársa voltam DUNA INTERNATIONAL 3 A könyv megjelenését támogatták: Blikk Index.hu Darshan Udvar Étterem

Részletesebben

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok I. DEFINÍCIÓ: (Számsorozat) A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, értékkészlete a valós számok egy részhalmaza. Jelölés: (a n ), {a n }.

Részletesebben

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor

Részletesebben

CSAK RÁNÉZÉSRE EGYSZERŰ

CSAK RÁNÉZÉSRE EGYSZERŰ CSAK RÁNÉZÉSRE EGYSZERŰ Lecke (Kezdő 2. / 3.) HÓNAPOK, SORSZÁMNEVEK, DÁTUMOK, ÉVSZAKOK, NAPOK Jobban tesszük, ha nagy figyelmet szentelünk ennek a témakörnek, mert sokszor fejezzük ki az időt, és ha ez

Részletesebben

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 7. modul EGYENES ARÁNYOSSÁG ÉS A LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 7. modul EGYENES ARÁNYOSSÁG ÉS A LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 7. modul EGYENES ARÁNYOSSÁG ÉS A LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 7. modul: Egyenes arányosság és a lineáris függvények Tanári útmutató 2 A

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Rakamaz Város Önkormányzata Városgazdálkodási Bizottságának május 28. napján megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Rakamaz Város Önkormányzata Városgazdálkodási Bizottságának május 28. napján megtartott üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: a 2008. május 28. napján megtartott üléséről. Jelen vannak: Héri Viktor a bizottság elnöke, Jakab Magdolna Palsics János Tóth István bizottsági tagok, Távolmaradt: Farkas Ernő polgármester

Részletesebben

Csikós Pajor Gizella Péics Hajnalka ALGEBRA. Bolyai Farkas Alapítvány Zenta 2011.

Csikós Pajor Gizella Péics Hajnalka ALGEBRA. Bolyai Farkas Alapítvány Zenta 2011. Béres Zoltán Csikós Pajor Gizella Péics Hajnalka ALGEBRA elméleti összefoglaló és példatár Bolyai Farkas Alapítvány Zenta 0. Szerzők: Béres Zoltán, középiskolai tanár, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium

Részletesebben

25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel

25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel 5. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel Axióma: Bizonyítás: olyan állítás, amelynek igazságát bizonyítás nélkül elfogadjuk.

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 9. évfolyam I. Halmazok 1. Alapfogalmak, jelölések 2. Halmaz, részhalmaz fogalma, részhalmazok száma, jelölések 3. Nevezetes számhalmazok (N,

Részletesebben

A DEDUKTÍV GONDOLKODÁS DIAGNOSZTIKUS VIZSGÁLATA AZ 5., 7. ÉS 9. ÉVFOLYAMON

A DEDUKTÍV GONDOLKODÁS DIAGNOSZTIKUS VIZSGÁLATA AZ 5., 7. ÉS 9. ÉVFOLYAMON A DEDUKTÍV GONDOLKODÁS DIAGNOSZTIKUS VIZSGÁLATA AZ 5., 7. ÉS 9. ÉVFOLYAMON A deduktív gondolkodás komplex készségrendszerre épül, melynek legfontosabb összetevői közé tartoznak a kétváltozós műveletek

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata Feladatok és kérdıívek jellemzıi Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában Szakmai továbbképzés könyvtárosok részére 2010. december 9. Vígh Tibor SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

A maximum likelihood becslésről

A maximum likelihood becslésről A maximum likelihood becslésről Definíció Parametrikus becsléssel foglalkozunk. Adott egy modell, mellyel elképzeléseink szerint jól leírható a meghatározni kívánt rendszer. (A modell típusának és rendszámának

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia MI

Mesterséges Intelligencia MI Mesterséges Intelligencia MI Logikai ágens ügyesebben Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade Mit tudunk már?

Részletesebben

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit

Részletesebben

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az

Részletesebben

Kognitív megközelítés

Kognitív megközelítés Kognitív megközelítés Kognitív megközelítés Tanulóképe: A gyerekek magas szintű képességekkel rendelkeznek. A gyerekek hogyan : manipulálják, monitorálják az információt, és milyen stratégiákat alkalmaznak.

Részletesebben

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Knoch László: Információelmélet LOGIKA Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke

Részletesebben

Szemantika: modalitás, kompozicionalitás. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13.

Szemantika: modalitás, kompozicionalitás. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13. Szemantika: modalitás, kompozicionalitás Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 13. Bevezetés Szemantika: jelentéssel foglalkozó nyelvészeti részterület Mi a jelentés?

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.E ÉS 13.A OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.E ÉS 13.A OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség 2013. 09. 01. kezdete: Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 MATEMATIKA

Részletesebben

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam 1. félév Gondolkozás, számolás - halmazok, műveletek halmazokkal, intervallumok - racionális számok, műveletek racionális számokkal, zárójel

Részletesebben

15/2010. (III. 5.) KHEM rendelet. a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról. 1. Általános rendelkezések

15/2010. (III. 5.) KHEM rendelet. a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról. 1. Általános rendelkezések 15/2010. (III. 5.) KHEM rendelet a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII.

Részletesebben

12. modul: ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY

12. modul: ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY MATEMATIK A 9. évfolyam 12. modul: ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 12. modul: ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

A Matematika I. előadás részletes tematikája

A Matematika I. előadás részletes tematikája A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei RENDÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100

Részletesebben

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció 2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 8. óra

Érveléstechnika-logika 8. óra Érveléstechnika-logika 8. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Wason-teszt és a józan paraszti ész Kondicionális jellemzői felcserélhetőség, kontrapozíció

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 2016 / tanév

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 2016 / tanév 9. évfolyam I. Halmazok Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 2016 / 2017. tanév 1. Halmaz, részhalmaz fogalma, részhalmazok száma, jelölések 2. Intervallumok 3. Halmazműveletek

Részletesebben

I.A matematikai logika alapjai. I.1. A kijelentés. A predikátum

I.A matematikai logika alapjai. I.1. A kijelentés. A predikátum I.A matematikai logika alapjai A mindennapi életben, a matematikában is használunk egyszerű vagy összetett kijelentő mondatokat. Gyakran egy vagy több kijelentő mondatból újabb kijelentéseket fogalmazunk.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó 1 2. Halmazok, relációk, függvények 3 2.1. Halmazok, relációk, függvények A............... 3 2.1.1. Halmazok és relációk................... 3 2.1.2. Relációk inverze és kompozíciója............

Részletesebben

Dialektika. Érveléselmélet, november 9.

Dialektika. Érveléselmélet, november 9. Dialektika Érveléselmélet, 2015. november 9. Hogyan jutottunk el eddig az érvelésekhez? Első út: a retorika útja Érvelés: egy konkrét helyzetben, adott közönség számára megfogalmazott egyoldalú kommunikációs

Részletesebben

Kategorikus szillogizmus

Kategorikus szillogizmus Kategorikus szillogizmus A szillogizmus három állítást tartalmaz. Az első kettő neve premissza, a harmadiké konklúzió. Mindhárom állítás szubjektum-prédikátum szerkezetű. A három állítás három fogalmat

Részletesebben