Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később

Átírás

1 Slide 1 Induktív következtetés Érvelési hibák Ajánlott források: Lakatos László Kutrovátz Gábor Bognár - Forrai Slide Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később több kötetbe rendezték, és a szerkesztőktől az Organon címet kapta. Arisztotelesz megalapozza a formális logikát, a 19. századig ezen a területen nem is történik érdemi haladás. Slide 3 Az Organon egyik kötete a Szofisztikus cáfolatok, ebben Arisztotelesz az általa (és Platon által) lenézett szofista filozófusok érvelési hibáit bírálva megalapozza az informális logikát.

2 A köznapi gondolkodás következtetési hibái Slide 4 A favágó egyedül él az erdőben. A favágónak van egy két évvel idősebb testvére, a bátyja, aki vadász, ő is egyedül él, egy másik erdőben. A favágó édesapja erdész, ő fiatalon megnősült, két gyereke van, akik édestestvérek. A testvérek között két év a korkülönbség. Lehetséges-e: a favágó bátyjának nincs öccse. Induktív következtetési típusok Teljes indukció (=matematikai indukció) Slide 5 Állítások sorozatának bizonyítása {S n : n = 0, 1,,...} S 0 bizonyítása annak bizonyítása, hogy ha S n igaz valamely n természetes számra, akkor S n+1 is igaz Hány részre osztja a síkot n általános helyzetű egyenes? n rész Slide ? 4?

3 Hány részre osztja a síkot n = 3 általános helyzetű egyenes? Hány részre osztja a síkot n = 4 általános helyzetű egyenes? 7 7 7

4 Hány részre osztja a síkot n általános helyzetű egyenes? n rész Slide n rész n (n + 1) Slide Slide 9 Hány részre osztja a síkot n általános helyzetű egyenes? Válasz: n (n + 1) n (n + 1) (n + 1) = + 1 mert: = n (n + 1) + (n + 1) + 1 = (n + 1) (n + ) + 1

5 Indukció általánosítással Slide 10 Az empírikus társadalomkutatás egy alapvető eljárása a survey adatfelvétel, amikor egy (gondosan tervezett eljárással) mintát veszünk, és ennek statisztikai elemzésével következtetünk az alapsokaságra Az induktív kutatás lépései: Slide 11 kiindulás a megfigyelésekből, elemzés, osztályozás, rendszerezés, értékelés, induktív következtetések, az induktív következtetések érvényességi körének gondos vizsgálata. Slide 1 Simpson paradoxon Példa: Berkeley posztgraduális felvételi (Freedman: Statisztika..fejezet 4.pont) Male Female Admitted Rejected Aki azt a következtetést vonja le, hogy a férfi hallgatók valamilyen oknál fogva sikeresebbek a felvételin, téved. Miért?

6 Slide 13 A jelentkezők száma szakonként, nemenként: Dept Male Female A B C D E F Slide 14 A jelentkezők/felvettek szakonként, nemenként: Male MaleA Fem FemA 85 / / / / / / / / / / / 341 / 4 Tot Slide 15 A jelentkezők/elutasítottak szakonként, nemenként: Male MaleR Fem FemR 85 / / / 07 5 / 8 35 / / / / / / / / 317 Tot

7 Slide 16 Simpson paradoxon A példában a nemek felvételi aránya között nincs jelentős különbség egyik szakon sem. Az összesített adatokból levont következtetési hibát a különböző szakokra való különböző jelentkezési arányok figyelmen kívül hagyása okozza. Ökológiai tévkövetkeztetés az elemzési egység megváltoztatása befolyásolja a következtetés érvényességét. Slide 17 Az érveléselmélet tágabban vizsgálja az érvelés szabályait, mint a logika. Az érvelési szokások vizsgálatában szociológiai, nyelvészeti, retorikai eszközöket is használ, elemzi a hirdetésekben, a politikában alkalmazott technikákat, részletesebben lásd: Kutrovátz. Slide 18 Az alapvető érvelési hibákat Arisztotelesz a Szofisztikus cáfolatokban rendszerezetten felsorolta. Ez a rendszerezés (mint a későbbiek is) átfedő, azaz egy érvelési hiba általában több kategóriába is beletartozik (lásd: Bognár-Forrai).

8 Néhány példa érvelési hibákra csúsztatás (Kutrovátz 5.4.) Slide 19 következményekre való hivatkozás (Bognár-Forrai: ) Slide 0 Slide 1 időbeli rákövetkezés és okság összekeverése (Bognár-Forrai: ) apellálás kétséges tekintélyre személyeskedés (Bognár-Forrai: 6..1.) a hitelesség kétségessé tétele irreleváns okokkal apellálás az érzelmekre érvelési hibára hivatkozás ellenpélda létezésének tagadása rejtett előfeltételezés alkalmazása irreleváns érvek használata közvélekedésre való hivatkozás (Bognár-Forrai: 6.1.3) hamis dilemma (Kutrovátz 5.4.) szalmabáb-érvelés (Kutrovátz 5.4.) hibás általánosítás félrevezető analógia körkörös érvelés trükkös kérdés (Bognár-Forrai: 8.4)

9 A induktív következtetés hibái az általánosítások hibái (az olaszok jól sielnek) Slide a statisztikával érvelés hibái (a túlsúly komoly egészségi problémákat okoz) az analógia még nem érv (az atom olyan, mint a Naprendszer) Az oksági következtetés hibái Slide 3 Post hoc hiba (ezer évvel ezelőtt nem dohányoztak és 30 év volt a várható élettartam) Ok és okozat felcserélése (a tetű fontos a jó egészséghez) Elhallgatott közös ok (ha az alma kukacos, akkor nem okoz hasmenést) Téves ok (a bolha megsüketül, ha elveszti a lábait) Slide 4 Dominó effektus (aki elhallgat vmit, az hazudik, aki hazudik, az lop is) a természetre való hivatkozás (az természetes, hogy az ellenzék minden törvényjavaslatot ellenez)