KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ. Érvényes január 1-jétıl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ. Érvényes 2009. január 1-jétıl"

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ Érvényes január 1-jétıl Budapest, 2008

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2008 Készült az Életszínvonal- és emberierıforrás-statisztikai fıosztály Munkaügy-statisztikai osztályán ISBN Fıosztályvezetı: Dr. Lakatos Judit Osztályvezetı: Lindnerné Dr. Eperjesi Erzsébet Fımunkatárs: Plank Ferencné Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! 2

3 Tartalom Bevezetı. 5 I. A létszám számbavétele 1. A szervezet tevékenységében résztvevık Alkalmazásban állók A szervezet tevékenységében résztvevı egyéb foglalkoztatottak 8 2. Alkalmazásban állók csoportosítása a foglalkoztatás jellege szerint Alkalmazásban állók munkajogi létszáma Alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma 9 3. Alkalmazásban állók csoportosítása a munkaidı hossza szerint Teljes munkaidıben foglalkoztatottak Nem teljes munkaidıben foglalkoztatottak Az alkalmazásban állók foglalkozási csoportjai Az átlagos állományi létszám számítása Üres álláshelyek.13 II. Munkaerıköltség, kompenzációs költség, kereset 1. Kompenzációs költség Munkajövedelem Kereset Egyéb munkajövedelem Szociális költségek A munkáltató által alapokba történı befizetések A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállaló érdekében teljesített szociális hozzájárulások Szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége Egyéb munkaerıköltség Adók, támogatások 26 III. Munkaidı-fogalmak.. 29 IV. A sztrájkesemény meghatározása 32 V. Egyéb munkaügy-statisztikai információk sz. Függelék A munkaerıköltség-elemek csoportosítása sz. Függelék A A létszámfogalmakkal kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzéke 36 B A kereset és egyéb munkajövedelmekkel kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzéke sz. Függelék Számvitelben személyi jellegő kifizetések statisztikai elszámolása 40 Címszójegyzék 42 3

4 Bevezetı A statisztikai adatgyőjtések, köztük a munkaügy-statisztikai adatgyőjtések kereteit és így közvetetten fogalmi rendszerét is az évi XLVI. törvény a statisztikáról szabályozza. E törvény tartalmazza az adatszolgáltatás elrendelésének módját, alanyait, az adatgyőjtésre jogosult szervezetek körét, az adatok védelmére és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó elıírásokat. Az adatgyőjtések tényleges rendjét az évenként elfogadott Országos Statisztikai Adatgyőjtési Program (OSAP) szabályozza. A törvény értelmében a statisztikai adatgyőjtések két nagy csoportra oszthatók, melyek: 1. a kötelezı és 2. az önkéntes adatszolgáltatások Az elsı csoportba tartozó adatgyőjtések többsége a gazdasági szervezetekre vonatkozó ún. intézményi statisztika, míg a másik csoportba tartozók többnyire lakossági (háztartásstatisztikai) felvételek. E két csoport között természetesen nincs merev határvonal, így vannak önkéntes intézményi és kötelezıként elrendelt pl. a népszámlálás lakossági összeírások is. Munkaügy-statisztikai témában a KSH mind kötelezı, mind önkéntes adatgyőjtést végez. A munkaügy-statisztika tárgykörébe lényegében minden olyan adatgyőjtés beletartozik, amely a népesség vagy annak bizonyos csoportjai munkaerı-piaci jelenlétéhez, mozgásához kapcsolódó jellemzıket vizsgálja. Jelen kiadvány az intézményi statisztikákkal, illetve az ezen adatgyőjtésekkel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozik. Az intézményi munkaügyi statisztika a gazdasági szervezet termelı illetve szolgáltató tevékenységében részt vevı munkavállalók számát, illetve munkajövedelmi viszonyait, valamint egyéb munkaügyi jellemzıit vizsgálja. (A népesség munkaerı-piaci jelenlétével kapcsolatos önkéntes, mintavételes háztartásstatisztikai adatgyőjtéssel a munkaerı-felméréssel külön módszertani füzet foglalkozik.) Az iránymutatást és a kiadványban leírtakat az adott kérdıív kitöltési útmutatója kiegészítheti, illetve módosíthatja. Az intézményi adatgyőjtések keretében az alábbi fıbb munkaügyi statisztikai témakörök megfigyelésére kerül sor: 1. foglalkoztatottság 2. munkaviszonyból származó kereset és egyéb munkajövedelem 3. munkaerıköltség 4. üres álláshelyek száma 5. sztrájk 6. munkaidı, kiesı munkaidı 7. személyi jellegő kifizetések a statisztikai elszámolásokban Az információk forrásai a gazdasági szervezetek esetenként eltérıen meghatározott csoportjai. Az intézményi típusú adatgyőjtések számbavételi egysége (vagyis az adatszolgáltatásra kötelezett) a statisztikai számjellel rendelkezı mőködı gazdasági szervezet (a társas és egyéni vállalkozás, a költségvetési és kötelezı társadalombiztosítási szervezet, valamint a non-profit intézmény), illetve annak szakosodott egységei, esetenként földrajzilag elkülönült telephelyei. Az egységes munkaügy-statisztikai információgyőjtés és tájékoztatás alapja az egységes fogalmi rendszerre épülı, mindenki számára azonosan értelmezhetı kitöltési útmutató. A munkaügy-statisztikai fogalmak a statisztikai adatgyőjtéseken túlmenıen is széles körben használatosak. Különbözı jogszabályok hivatkoznak rájuk, továbbá a statisztikai számbavétel egyes kategóriái, fogalmai alapján normatív támogatásokat, illetve elvonásokat határoznak meg. A 4

5 fogalmi rendszer nem merev, felülvizsgálata, értelmezése folyamatos, a módszertani munkákban a KSH e témában illetékes szakemberein kívül az érintett tárcák, az érdekképviseletek, valamint felkért vállalkozások szakértıi is részt vesznek. A munkaügyi statisztikai adatgyőjtési rendszer kialakítása az utóbbi években az Eurostat elıírásokkal történı harmonizálás jegyében zajlott. Emiatt került sor a munkaügyi statisztikai mutatók körének módosítására, illetve bıvítésére, a definíciók pontosítására. A gazdaságstatisztikákon túl, az egyéb éves, illetve többévenkénti munkaügyi statisztikai adatgyőjtések vonatkozásában szintén az EU szabályzatok rendje volt a meghatározó. A már EU-konform hazai munkaügy-statisztikai információs rendszerben mindazok az adatsorok megtalálhatók, melyek az Eurostat-publikációkban, illetve -adatbázisokban szerepelnek. Jelen kiadvány a KSH rendszeres (havi, negyedéves, éves, illetve többévenkénti gyakoriságú) intézményi szintő statisztikai adatgyőjtéseiben szereplı munkaügyi statisztikai fogalmak tartalmi meghatározásait, a mutatók számítási módszereit tartalmazza, valamint tájékoztat a publikált statisztikai adatok tartalmáról. Az útmutatóban foglaltakat, ha erre eltérı szabályozás nincs, az OSAP-ban szereplı, nem KSH- elrendeléső munkaügy-statisztikai adatszolgáltatások során is alkalmazni kell. A függelékekben a gyakorlati statisztikai munka megkönnyítése érdekében felsoroljuk a gazdasági szervezeteknél leggyakrabban elıforduló sajátos elnevezéseket, és besoroljuk azokat a megfelelı alapkategóriákba. Külön függelék segíti az EU-standardok megfelelı munkaerıköltséghez kapcsolódó fogalmi osztályozás és a magyar osztályozás közötti kapcsolat megismerését, ami az EU-kiadványokban, illetve -adatbázisokban szereplı adatsorokban való eligazodáshoz szükséges. Emellett a kiadvány útmutatást ad a személyi jellegő kifizetés számviteli kategória kifizetés jogcíme szerinti elemeinek statisztikai elszámolási rendjére vonatkozóan is. 5

6 I. A létszám számbavétele A statisztikai megfigyelés a Magyarországon regisztrált, mőködı gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan, 5 munkanapot meghaladóan részt vevık teljes körére kiterjed, beleértve a szervezet tevékenységében nyugdíjuk, nyugdíjszerő ellátásuk szüneteltetése nélkül résztvevı személyeket, a munkáltatónál további munkaviszonyban foglalkoztatottakat, egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozót, valamint a társas vállalkozás dolgozó tagjait is. 1 A számbavétel köre: 1. A szervezet tevékenységében résztvevık 1.1 Alkalmazásban állók Alkalmazásban állónak tekintendı az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerzıdése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók fıbb csoportjai: Az adott munkáltatóval a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt) szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegő jogviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati ideértve a szerzıdéses katonákat is bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban állók); Megbízási szerzıdéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazottak; Abban az esetben, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti munkavállalás is a munkáltatónál általános munkarend szerinti foglalkoztatást takar. A megbízási szerzıdés, munkavégzésre irányuló megállapodás alaki követelményei a munkaviszony jellegő szerzıdéseknél kevésbé kötöttek. Markáns eltérés a munkaviszony és a megbízási szerzıdésen alapuló jogviszony között a munkavállalók jogosultságainak körében mutatkozik. A megbízási jogviszonyban a munkaszerzıdés automatikusan nem biztosítja számukra azokat az elınyöket, mint pl. szabadság, természetbeni juttatás, 13. havi fizetés stb., melyeket a munkaviszony jellegő jogviszonyban állók törvény adta joguk alapján élveznek Bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak; Társas vállalkozás, szövetkezet tulajdonos tagja, ha munkaszerzıdés, megállapodás alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában, részt vesz a szervezet tevékenységében, s személyes közremőködése ellenértékeként munkadíjban részesül; A támogatott foglalkoztatásban érintett munkavállalók; A pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény alapján foglalkoztatottak (ide tartoznak a START, START EXTRA, STARTPLUSZ kártya igénybevételével foglalkoztatottak, továbbá a felsıfokú végzettség megszerzését követıen egy alkalommal legalább kilenc hónapig, de legfeljebb egy évig terjedı, határozott idıre szóló ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állók); között a 6 munkanapnál rövidebb idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztatottak is szerepeltek (foglalkoztatásuk idejével arányosan, törtlétszámmal) a jelentett létszámban. 6

7 A felsıoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény alapján a felsıoktatásban hallgatói jogviszonyban állók munkaszerzıdés szerinti gyakorlati foglalkoztatása, melynek ellenértékeként a munkavállaló hallgatói munkadíjban részesül; A szociális foglalkoztatás engedélyezésérıl és a szociális foglalkoztatás támogatásáról szóló 112/2006 (V.12.) számú Kormányrendelet alapján történı szociális foglalkoztatás (munka rehabilitáció, fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás) A szakképzı iskolai tanuló, ha tanulói szerzıdés alapján a gyakorlati képzését biztosító munkáltatónál már normál munkarendben és munkakörére általános, a munkaidı hosszától függı minimálbért elérıen munkadíj ellenében munkát végez. A valamely gazdasági szervezettel tanulói szerzıdéssel gyakorlati foglalkoztatáson lévı szakképzı iskolai tanulók esetében a gyakorlat ideje munkaviszonynak számít, a munkáltató a kifizetett díjazásra a járulékokat, hozzájárulásokat a törvény által meghatározott kedvezmények igénybevételével fizeti. (Korábban a szakmunkásképzı iskolák utolsó éves tanulói tartoztak ide.); A szorgalmi idıben vagy a szünidıben foglalkoztatott diákok; A Magyarországon bejegyzett vállalkozásnál munkadíj ellenében munkát végzı külföldi állampolgárok, függetlenül attól, hogy a munkavégzés a munkáltató hazai vagy külföldi kirendeltségén, telephelyén történik; A munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévık; Az ösztöndíjas tanulmányúton külföldön tartózkodók, ha arra az idıre részükre keresetként távolléti díjat fizet a hazai munkáltató. 1.2 A szervezet tevékenységében résztvevı egyéb foglalkoztatottak Munkaszerzıdés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidıben foglalkoztatottak; Az ún. prémiumévek program lehetıségeit igénybe vevı közszolgálati dolgozók ilyen irányú munkaszerzıdésük idıszakában a munkaszerzıdés szerint havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidıben foglalkoztatottak állománycsoportjánál jelentendık. Amennyiben a munkáltató nem tart igényt munkavégzésükre, úgy természetesen a szervezet tevékenységében résztvevık létszámában sem szerepeltethetıek, így a részükre fizetett munkadíj is csak az állományon kívüliek kereseteként (egyéb munkajövedelemként) jelenthetı Egyéb foglalkoztatottak csoportjába tartoznak az adott gazdasági szervezet (beleértve az egyéni vállalkozást) tevékenységében aktívan résztvevı személyek, akik részére munkájuk ellenértékeként munkadíj kifizetésre egyáltalán nem kerül sor, illetve a minimálbér munkaidı arányos hányadánál alacsonyabb összegő díjazás valósul meg Egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa, az egyéni vállalkozó; Az egyéni és társas vállalkozások, szövetkezetek tevékenységében résztvevı nem fizetett segítı családtagok; Menedzsment azon tagja, akinek munkajövedelme (II. fejezet kereset és egyéb munkajövedelem ) a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmének 50%-ánál kevesebb, s jövedelmének magasabb hányada profitból származik; Társas vállalkozás nem fizetett dolgozó tagja 7

8 Nem tartozik a létszámmegfigyelés körébe (ugyanakkor egy-egy alkalmi munkavégzés ellenértékét munkajövedelemként, illetve keresetként az állományon kívüli kategóriában esetükben is számításba kell venni): a gazdasági társaság azon tulajdonos tagja, akinek tagsági viszonya nem jár együtt munkavégzési kötelezettséggel, személyesen nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében, az egyszeri, eseti megbízási szerzıdéssel, a munkáltatónál nem az általános munkarend szerint, folyamatos munkavégzés esetén 5 munkanapot el nem érıen foglalkoztatottak (pl. cikk fordítása, alkalmanként óraadás, 5 munkanapnál rövidebb idıszakban foglalkoztatott alkalmi munkavállaló stb.), gazdasági társaságok tisztségviselıi (ha a megbízatás alapján a munkavégzés havi átlagban 5 munkanapnál rövidebb folyamatos munkavégzést igényel), kötelezı szakmai gyakorlaton lévı tanulók (szakképzı iskolai, középfokú-, felsıfokú képzés keretében, mikor a foglalkoztatás nem az általános munkarend szerint, munkadíj ellenében történik), munkaerı-kölcsönbeadó szervezet által kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevı szervezetnél, kirendelt munkavállaló esetében a statisztikai adatszolgáltatás a szerzıdı felek megállapodásának megfelelıen csak az egyik szervezet részérıl történik. 2. Alkalmazásban állók (1.1 pontnál meghatározottak) csoportosítása a foglalkoztatás jellege szerint 2.1 Alkalmazásban állók munkajogi állományi létszáma Ide tartoznak a munkáltatónál munkaviszonyban álló személyek (lásd csoportba soroltakat) a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének napjától, a jogviszony megszőnésének napjáig. 2.2 Alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma Statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók (lásd 1.1 csoportba soroltakat), kivéve: a szülési szabadságon lévık, a szülési szabadság elsı napjától, a különbözı gyermekgondozási ellátásban részesülık a fizetés nélküli ilyen jogcímő szabadságuk elsı napjától (kivéve, ha a munkáltató az évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevıt foglalkoztatja), a keresıképtelenné vált munkavállalók egyhavi 2 folyamatos betegség után, az egyhavi 2 távollétet követıen a fizetés nélküli szabadságon lévık, ( pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerő képzés, tanulmányút miatt), az állásukból felfüggesztett személyek az elsı naptól, a felmondási idı alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból (például több hónapos rekreációs szabadság stb.) a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történı felmentés elsı napjától, 2 Az egyhavi távollét, akár betegség, akár egyéb nem fizetett távollétrıl van szó, naptári hónapot jelent, így például azt a munkavállalót, aki február 3.-dikától van távol, március 3-án kell kivenni a statisztikai állományi létszámból. (Aki január 29-étıl, illetve 30-ától beteg, annak esetében az egy hónap február végén telik le és március 1-jén kell kivenni a statisztikai állományi létszámból.) Nem tekinthetı fizetett távollétnek az az idıtartam, melyre betegség miatti távollét esetén betegszabadságdíjat fizet a munkáltató, mert az nem keresetnek hanem szociális költségnek minısül. 8

9 az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének idıpontjától. A munkaviszonyban, munkaviszony jellegő jogviszonyban állók közül a tartósan távollévı munkavállalók (szülési szabadságon lévık, gyermekgondozás miatt távollévık, valamint a betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy naptári hónapot meghaladóan távollévık) távollétük ideje alatt csak a munkajogi állományi létszámba tartoznak. A statisztikai állományi létszámba történı visszakerülés feltétele a munka tényleges felvétele, illetve fizetett szabadság miatti távollét megkezdése. Például az a munkavállaló, aki gyes megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt marad tovább távol munkájától, a statisztikai állományi létszámba továbbra sem számít bele. Ha a gyes és a betegség idıszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába vagy fizetett szabadságot vesz igénybe, ismét a statisztikai állományi létszámba tartozónak minısül; Nem tartoznak tehát sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba az egyéb foglalkoztatottak (1.2 pontnál meghatározottak). 3. Alkalmazásban állók (1.1) csoportosítása a munkaidı hossza szerint A munkaügyi statisztikai adatgyőjtésekben az alkalmazásban állók a munkaidı hossza szerint lehetnek teljes munkaidıben foglalkoztatottak és nem teljes munkaidıben, de munkaszerzıdés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak. 3.1 Teljes munkaidıben foglalkoztatottak Az Mt a teljes munkaidı mértékét napi 8, heti 40 órában állapítja meg. Az általános jogszabályi elıíráson túlmenıen lehetıség van arra, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása a teljes munkaidıt napi 8, heti 40 óránál rövidebb, illetve készenlét jellegő munkakörben, továbbá a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója esetében legfeljebb napi 12, heti 60 óra idıtartamban állapítsa meg. A munkaidı a napi munkaidı alapulvételével, heti vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben is meghatározható. A munkaszerzıdésben meghatározott munkaidı hossza az irányadó az adatközléseknél abban az esetben is, ha a munkavállaló átmenetileg munkaszerzıdés szerinti munkabérét nem érintı munkaidı-kedvezményben részesül (pl. kisgyermekes anya, munkaidı-kedvezményben részesülı esti vagy levelezı tagozaton tanuló). Teljes munkaidıben foglalkoztatottként kell továbbá számba venni azokat a munkavállalókat is, akik esetében a munkáltató gazdasági nehézségek miatt átmeneti munkaidı-csökkentést hajt végre, de az alapbér idıarányos csökkentését is jelentı, részmunkaidıs foglalkoztatásra új munkaszerzıdést nem köt a munkavállalóval. A teljesítménybérben, a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalók, illetve a távmunkások esetében a munkáltató határozza meg a végzett, illetve az elvégzendı feladat munkaidıigényét, mely alapján a munkavállaló a megfelelı csoportba sorolható és ugyanezen eljárás követendı a jutalékos rendszerben ügynöki munkát végzık esetében is. 3.2 Nem teljes munkaidıben, de munkaszerzıdés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak Ide tartoznak azok az alkalmazásban álló személyek, akiknek munkavégzésre irányuló munkaszerzıdése a teljes munkaidınél rövidebb, de havi átlagban legalább 60 munkaóra rész- 9

10 munkaidıt ír elı. Ide tartoznak továbbá a munkaidı hosszától függetlenül az alkalmazásban állók teljes munkaidıben foglalkoztatottak kategóriájába nem sorolható egyéb csoportok Részmunkaidıben foglalkoztatottak, akik a munkáltatónál érvényes munkarend szerint, a teljes munkaidınél rövidebb, részmunkaidıben dolgoznak. A teljesítendı munkaórák száma munkaszerzıdésükben napi, heti, havi vagy több havi idıintervallumban is meghatározható. Ide tartoznak a szünidıben, szorgalmi idıben részmunkaidıben foglalkoztatott diákok, nem értve ide a kötelezı gyakorlaton lévıket. (A különbözı adatszolgáltatásokban, ha erre eltérı utalás nincs, tényleges létszámot kell jelenteni, vagyis minden részmunkaidıs egyegy egész fınek tekintendı. Különbözı dotációk megítélésénél, illetve egyes statisztikai adatgyőjtésekben a létszámot teljes munkaidısre redukálva kell megadni, ami az általuk ténylegesen teljesített munkaóraszám és az 1 fı teljes munkaidıben foglalkoztatottra esı teljesített munkaóraszám hányadosa lesz. KSH-n kívüli adatgazda ettıl eltérı számítási módszert is elıírhat!) Bedolgozók (1.1.3), akik bedolgozói jogviszony keretében otthonukban, illetve a saját maguk biztosította helyiségben dolgoznak A munkáltatónál szakmai gyakorlaton lévı szakképzı iskolai tanulók (1.1.6), akiket a munkáltató az ott általános munkarendben foglalkoztat, így az alkalmazásban állók kategóriájába sorol, s munkadíjuk is ennek megfelelı (korábban szakmunkásként bérezett szakmunkástanulók ) Egyéb nem teljes munkaidıben foglalkoztatottak (az adatszolgáltatásokban, ha erre eltérı utasítás nincs, a munkaidı hosszától függetlenül csak nem teljes munkaidıben foglalkoztatottként számolandók el) az átlagkereset-adat torzításának elkerülése miatt a büntetésvégrehajtási intézetek vállalkozásaiban vagy egyéb munkáltatóknál foglalkoztatott elítéltek, valamint a mezıgazdaságban részesmővelésben foglalkoztatottak. Ugyancsak itt kell számba venni a szociális intézményeknél munkaszerzıdés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatott ellátottakat, abban az esetben is, ha a munkaidejük teljes munkaidınek felel meg. A statisztikai elszámolásokban nem tartoznak az alkalmazásban állók körébe a munkaszerzıdés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidıben foglalkoztatottak (1.2.1), valamint az egyéb foglalkoztatottak ( , , , ), akik az adott gazdasági szervezet (beleértve az egyéni vállalkozást) tevékenységében aktívan részt vesznek, azonban munkájuk ellenértékeként munkadíj-kifizetésre egyáltalán nem kerül sor, illetve a minimálbér munkaidı-arányos hányadánál alacsonyabb összegő díjazás valósul meg, profitrészesedés meghaladja a munkadíj összegét vagy csak esetenkénti díjazás történik. Egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa, az egyéni vállalkozó ( ); Az egyéni és társas vállalkozások, szövetkezetek tevékenységében résztvevı nem fizetett segítı családtagok ( ); Menedzsment azon tagja, akinek munkajövedelme (II. fejezet kereset és egyéb munkajövedelem ) a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmének 50%- ánál kevesebb, vagyis jövedelmének magasabb hányada profitból származik ( ); A társas vállalkozás nem fizetett dolgozó tagja ( ). 4. Az alkalmazásban állók foglalkozási csoportjai 10

11 A jelenleg érvényes FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) nem teszi lehetıvé a fizikai és szellemi foglalkozások egyértelmő megkülönböztetését, ezért ilyen jellegő adatkérés esetén az alábbiak szerint kell eljárni: szellemi jellegő foglalkozásnak az 1 4. fıcsoportokba tartozó foglalkozások, fizikai jellegőeknek pedig az 5 9. fıcsoportokba tartozó foglalkozások tekinthetık. A fegyveres erıknél, fegyveres testületeknél a foglalkozások besorolása az ún. polgári foglalkozások esetében (pl. orvos, vegyészmérnök stb.) csakúgy, mint az egyéb szervezeteknél, a FEOR 1 9. fıcsoportja szerint történik. A FEOR 0. fıcsoportba csak a ténylegesen katonai, védelmi foglalkozások kerülnek, ahol a jelenlegi osztályozás szerint szellemi jellegőnek a foglalkozási csoportba, míg fizikai jellegőnek a 03. foglalkozási csoportba sorolt munkakörök tekintendık. (Az ILO 2008-ban elfogadta a nemzetközi foglakozás osztályozási rendszer módosított változatát ISCO 08. A hazai adaptálás folyamatban van, a módosított FEOR 2010-ben kerül bevezetésre. Ezt követıen a fizikai-szellemi kategóriát tartalmazó jelentésekben már a FEOR-08 szerinti besorolások az irányadók.) A KSH egyes statisztikai adatgyőjtéseinél, így pl. a többévenként ismétlıdı Foglalkozásonkénti létszámadatok esetében a fizikai és szellemi foglalkozásúak számának mélyebb részletezését is elıírja, ami az említett beszámolóban további, a FEOR 4 számjegyének megfelelı foglalkozás szerinti tagolást jelent. A munkavállalók besorolása alapvetıen a ténylegesen betöltött munkakör alapján történik. 5. Az átlagos állományi létszám számítása A különbözı statisztikákban részben adott napi (pl. munkajogi állományi létszám esetén XII. 31. eszmei idıponti) létszámot, gyakrabban valamely idıszakra vonatkozó átlagos létszámadatot kell jelenteni. Az adatkérésben pontosan meghatározzuk a foglalkoztatottak azon csoportját, melyre a felvétel irányul. Így pl. a szervezet tevékenységében részt vevık havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidıben, de munkaszerzıdés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak) éves átlagos statisztikai állományi létszáma, a teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi átlagos állományi létszáma stb. Ha eltérı utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidı hosszától függetlenül, egy-egy egész fınek kell tekinteni. Alapértelmezésben az átlagos állományi létszám a munkavállalók (munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítı családtagjai) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenınapokra és ünnepnapokra az azt megelızı munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében mőködött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerő számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató mőködése a vonatkozási idıszaknak csak egy részére esett. (Az átlagos állományi létszámnak a napi létszámnyilvántartáson alapuló számítása helyett a KSH a 20-nál kevesebb fıt foglalkoztató ún. kisszervezetek esetében ettıl eltérı módszer alkalmazását is engedélyezheti, pl. az átlagszámítás a havi nyitó és záró létszámból is történhet.) 11

12 A statisztikai adatgyőjtésekben, ha erre eltérı utalás nincs, az adatokat tizedes nélkül (a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni. (Kerekítés 4-ig lefelé, 5-tıl felfelé történik!) Azokban a felvételekben, ahol az alkalmazásban állók létszámát teljes munkaidısre átszámolva is közölni kell, ott a számbavétel az egy teljes munkaidıben foglalkoztatottra jutó teljesített munkaóraszám vetítési alapként történı felhasználásával történik: a nem teljes munkaidıben, részmunkaidıben foglalkoztatottak által teljesített munkaórák számát el kell osztani az egy fı teljes munkaidıben foglalkoztatottra jutó munkaórák számával. Ugyanez a számítási módszer a normál munkarendben foglalkoztatott szakképzı iskolai tanulók esetében is; a bedolgozókra vonatkozóan, akiknek teljesítménykövetelménye munkanorma formájában vagy egyéb mennyiségi vagy minıségi mutatókkal meghatározott, az információk alapján becsült munkaóraszámból kell a tényleges létszám átszámítását elvégezni; A létszám teljes munkaidısre történı átszámítása eredményeként kapott ún. egyenértékes vagy redukált létszám a tényleges létszámnál csak kevesebb (csak teljes munkaidıben foglalkoztatottak esetén megegyezı) lehet! 6. Üres álláshelyek A munkaerı-kereslet változásának meghatározásához a munkaügy-statisztika információkat győjt az üres, betöltetlen álláshelyekrıl ig csak az éves gazdaságstatisztikák keretében történt ilyen célú felmérés, 2004-tıl azonban Eurostat-elıírásoknak megfelelıen negyedéves gyakoriságú adatgyőjtés indult. A kijelölt nap, melyre az adatgyőjtés vonatkozik minden negyedév utolsó naptári napja. A gazdasági szervezetek tevékenységének folytatásához meghatározott számú munkaerı foglalkoztatása szükséges, ami gyakorlatilag az álláshelyek számát jelenti. Az álláshelyek munkavégzésre irányuló jogviszony (lásd 1.1 pontban leírtak) keretében tölthetık be. Az EUajánlás szerint az újonnan létrehozott, a betöltetlen, illetve a közeljövıben (3 hónapon belül) megüresedı álláshely az alábbi feltételek teljesülése esetén vehetı számba, mint üres álláshely: a munkáltató aktív lépéseket tesz és a jövıben is tenni fog annak érdekében, hogy az álláshely kívülrıl történı betöltéséhez a megfelelı jelöltet megtalálja és az álláshely a megfelelı jelölt megtalálása esetén a megüresedést követıen betölthetı. Az aktív álláskeresés történhet hirdetés (újság, rádió, tv, internet, pályázat, utcán gyárkapunál) útján, magán-közvetítı cég útján, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségével, munkatársak, barátok, ismerısök segítségével, egyéb módon (pl. saját adatbank). Nem tekintendı üres álláshelynek az az álláshely, ahol a munka végzését az alábbi módon kívánják megoldani: munkaerı-kölcsönzéssel, egyszeri, eseti megbízással, egyéni vállalkozóval vagy társas vállalkozással, 12

13 saját dolgozó áthelyezésével, munkadíjban nem részesülı, kötelezı szakmai gyakorlaton lévı középiskolai tanulóval, fıiskolai, egyetemi hallgatóval. Nem tekinthetıek továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek gyed, gyes, 1 hónapnál hosszabb ideje betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt távol lévı fenntartott álláshelyei sem. 13

14 II. Munkaerıköltség, kompenzációs költség, kereset A KSH, az EU statisztikai megfigyelési rendszerét alapul véve 1992-ben vezette be a munkaerıköltség-felvételt. A felvétel kezdetben négyéves gyakoriságú volt, módszerében megfelel az EU-standardoknak. A harmonizálás jegyében 1998-tól bıvült a kereseti információk köre, a kereseten felüli egyéb munkajövedelem-elemek megfigyelésére is sor került. A statisztikai adatgyőjtésekben szereplı kereset- és egyéb munkajövedelem-, valamint munkaerıköltség-adatok a naptári évre vonatkoznak, tehát a jelentendı adatoknak a január 1. és december 31. közötti kifizetéseket (teljesítéseket), beleértve a 13. havi fizetést is, kell tartalmaznia. Kivételt képez ez alól a december havi munkabér, melynek tényleges kifizetése a következı év januárjának elsı napjaira esik (ennek megfelelıen a tárgyév január elsı napjaiban kifizetett, de elızı év decemberi teljesítésekhez kapcsolódó munkabérek az elızı évre számolandók el). Szintén naptári évre vonatkoznak a kötelezı járulékok is, azonban ebben az esetben a tényleges munkáltatói kötelezettségek meghatározása miatt a naptári évi kereset és egyéb juttatások után kötelezıen fizetendı járulékokat és hozzájárulásokat kérjük az adott naptári évre vonatkozóan jelenteni, a fizetési kötelezettség teljesítésének idıpontjától függetlenül. (Elıfordulhat tehát, hogy a fizetendı járulék még nem teljesített, de a kötelezettség alapján a statisztikai jelentésen szerepelnie kell, ugyanakkor a korábbi idıszakokat terhelı, utólagos kifizetéseket ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni.) A munkaerıköltség, mint az élımunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintı javadalmazások legtágabb köre, melynek elemei, megjelölve az EU tanácsi rendelet 3 szerinti azonosítókat is, az alábbiak: 1. Kompenzációs költségek (nemzeti számlák a munkavállalói jövedelem megnevezést használja)(d1) 1.1 munkajövedelem (D11) az Eurostat-elıírások szerint ez tekintendı keresetnek kereset (D11 része) egyéb munkajövedelem (D11 része) 1.2 szociális költségek (D12) Alapszerően fizetett juttatások (járulékok, hozzájárulások) a munkáltató által alapokba kötelezıen teljesített járulékok, hozzájárulások (D1211) kollektív szerzıdés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerzıdés szerint teljesített szociális hozzájárulások (D1212) A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások (D122) 2. szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége (D2) 3. egyéb munkaerıköltség (D3) 4. adók (D4) 5. támogatások (D5) 3 Council Regulation (EC) No 530/1999 Commission Regulation (EC) No 1726/

15 1. Kompenzációs költség (D1) A kompenzációs költség magában foglalja a munkáltató által a munkavállaló részére, a munkavégzéshez kapcsolódóan pénzben vagy természetben nyújtott juttatásokat, együtt munkajövedelem, valamint az ezekhez kapcsolódó kötelezı járulékokat, hozzájárulásokat, és a munkavállaló részére közvetlenül nyújtott szociális juttatásokat, együtt szociális költségek. (A nemzeti számlák ezt a kategóriát a hazai publikációkban munkavállalói jövedelem -ként nevesíti.) 1.1 Munkajövedelem (D11) A munkajövedelem a munkavégzéshez kapcsolódóan fizetett vagy természetben nyújtott javadalmazások összessége, mely közvetlenül a munkavégzés ellentételezését jelenti. (A statisztikai adat bruttó módon jelentendı, így a munkajövedelem, beleértve az echoalapot is, a munkavállalót terhelı levonásokkal járulékok, Szja az nem csökkenthetı.) Kereset (D11 része) A kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). Ide értendık a gazdasági társaságok tagjai részére a személyes közremőködés ellenértékeként történı kifizetések is. (Az echo-s jövedelmek a kifizetés jogcíme szerint kereset, illetve egyéb munkajövedelem is lehet.) A kereset fogalomkörébe tartozó, alábbiakban részletezett kifizetések a vállalkozásoknál a bérköltségbe tartoznak, míg a költségvetési intézmények esetében a számviteli elszámolásokban a személyi juttatások között szerepelnek. A kereset összetevıi: alapbér, illetve törzsbér (D1111 része), bérpótlékok (D1111 része), kiegészítı fizetés (D1113), prémium(d11112 része)), jutalom(d11112 része), a 13. és további havi fizetés (D11112 része) Az alapbér (D1111 része) a munkavállalónak a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti bére, havi bére, éves bére). Személyi alapbéren a közalkalmazotti jogviszony esetén az illetmény és a vezetıi pótlék, közszolgálati jogviszony esetén az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a vezetıi pótlék együttes összege értendı. A bírák és ügyészek alapbéreként kell figyelembe venni az alapilletményt, a beosztási, valamint a vezetıi pótlékot, a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében pedig a beosztási, a rendfokozati illetményt, a honvédelmi pótlékot, az illetmény-kiegészítést és a vezetıi pótlékot. (Az általános elıírások szerint személyi alapbért a teljesítménybéres munkavállalók számára is meg kell állapítani.) 15

16 A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétıl, illetve az általa ledolgozott munkaidıtıl közvetlenül függı, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része. A törzsbér tehát a munkavállaló személyi alapbérével azonos, illetıleg annál több vagy kevesebb is lehet. A törzsbér a következı elemek összege: a munkában töltött idı hosszától függıen fizetett munkabér (idıbér), a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért járó bér (ideértve a bérezési forma részét képezı, pl. minıségi prémiumot is), az egységnyi teljesítménykövetelmény (norma) kapcsán az ún. utalványozott pótidıkre fizetett összegek, orvosok részére a kártyapénz alapján biztosított teljesítménybér, a teljesített túlmunka alapbére (a pótléka nem!), az állásidıre elszámolt személyi alapbér, jutalékos bérezés esetén a jutalék (ún. tiszta jutalékos rendszerben), illetve az alapbér és a jutalék együttes összege. A törzsbérbıl le kell számítani az esetleges (pl. selejt miatti) levonásokat A bérpótlék (D1111 része) a munkavégzés különleges feltételeit, speciális képzettségeket, munkaköri követelményeket (sajátos munkakörülményeket), valamint az általánostól eltérı munkaidı-beosztás ellentételezését szolgáló bér, amennyiben a jelzett tényezıket a munkavállaló személyi alapbérének vagy teljesítménybérének megállapításánál nem vették figyelembe. A jogszabályban meghatározott (alapbérben nem nevesített), gyakoribb bérpótlékok az alábbiak: mőszakpótlékok (pl. a délutáni, az éjszakai pótlék), a munka különleges körülményei miatt fizetett pótlékok (pl. a melegüzemi pótlék), különleges beosztás vagy képesítés alapján fizetett pótlékok (pl. a közalkalmazottak cím és ágazati jellegő pótléka, a képzettségi pótlék, jegyzıi pótlék, a nyelvpótlék stb.), rendkívüli munkavégzés pótléka (túlórapótlék), beleértve a munkarend szerinti pihenınapon és a munkaszüneti napon végzett munkák bérpótlékát is), a tanulók és az átképzésben részt vevık oktatásáért járó pótlékok, a pedagógusok részére fizetett szakvezetıi pótlékok, egyéb illetménypótlékok (pl. felzárkóztatási, számítástechnikai pótlék, területi pótlék, felsıoktatásban mővésztanári pótlék stb.) készenléti, ügyeleti díjak és pótlékok, Az 6/1994. (II.18.) IKM PM NM sz. rendelet alapján fizetett bányászati kereset kiegészítés; vizsgáztatási díjak, ha az a munkakörhöz kapcsolódik, a kiemelt szereléshelyi, építéshelyi pótlékok, a pénzkezelési pótlék, a hitelintézeti nyitvatartási pótlék, 16

17 egyéb, törvényben vagy kollektív szerzıdésben meghatározott bérpótlékok (pl. gépjármő-vezetési pótlék, egészségi kockázatok között végzett munka pótléka), helyettesítési díj (nem tartozik ide a többes jogviszony szerinti munkadíj), a munkaviszonyhoz kapcsolódó, pályázat útján elnyert ösztöndíj (pl. Széchenyi, Békesy ösztöndíj), a munkakör ellátásához szükséges speciális képességek után fizetett pótlék (pl. siket-némák oktatása, a munkavégzésnél esetenként szükséges braille írás, jelbeszéd ismeretének honorálása). Nem tartoznak a bérpótlékok körébe egyes pótlékként nevesített, de nem a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek (pl. családi pótlék), valamint költségtérítések (pl. különélési pótlék) A kiegészítı fizetés (D1113) a le nem dolgozott munkaidıre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerzıdés (továbbiakban jogszabály) alapján járó díjazás, jellemzıen távolléti díj, ilyenek: a rendes (alap- és pót-), valamint a rendkívüli szabadság idejére fizetett távolléti díj, beleértve a pénzben megváltott szabadság idejére járótávolléti díjat is, a tanulmányi szabadság (munkaidı-kedvezmény) idejére fizetett munkadíj, a munkaszüneti napokra fizetett távolléti díj, ha e napon nem dolgozott a munkavállaló, ha a dolgozó munkarendje szerint a munkaszüneti napon dolgozott, akkor a helyette igénybe vett szabadnapra járó távolléti díj, a szakszervezet tisztségviselıi és az üzemi tanács tagjai részére a törvényben meghatározott munkaidı-kedvezmény igénybevételének idejére fizetett díjazás, a könnyebb munkára beosztott terhes nık munkabérének az a része, amely a korábbi keresetük összegére történı kiegészítésként, jogszabályi elıírások alapján részükre fizetendı, a munkaközi szünetre fizetett munkadíj, a tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállalóknak a munkáltatót terhelı munkabére, a hivatalos kiküldetés miatt utazással töltött idıre fizetett díjazás, a munkáltató gazdasági körülményei miatti átmeneti kényszerszabadság idejére, valamint az elrendelt napi munkaidı-csökkentés miatt le nem dolgozott idıre fizetett munkabér, a sztrájk idejére megállapodás esetén a munkáltató által fizetett díjazás, az utasítás teljesítésének jogszerő megtagadása következtében kiesı munkaidıre járó munkabér, fagyszüneti díj, egyéb, jogszabály által meghatározott olyan esetekben fizetett munkabér, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól (pl. az állampolgári kötelezettség teljesítésének vagy a kötelezı orvosi vizsgálatnak az idıtartamára fizetett díjazás, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg nem tudja vagy csak rövidebb munkaidıben tudja foglalkoztatni a munkavállalót, a kiesett munkaidıre fizetett személyi alapbér összege stb.). 17

18 (A gyermeke születése esetén az apát megilletı 5 munkanap munkaidı-kedvezmény címen fizetett távolléti díj nem a munkáltatót terheli abban az esetben sem, ha a kifizetés technikailag a munkáltatónál történik, forrása a társadalombiztosítás, ezért ez a költség nem jelenik meg a munkaerıköltség egyik csoportjában sem!) A prémium (D11112 része) az elıre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg. Ide értendı a közalkalmazottak ilyen címen fizetett illetménykiegészítése és kereset kiegészítése is A jutalom (D11112 része) az egyéni teljesítményekhez kötıdıen, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg A 13. és további havi fizetés (D111121) a jogszabályban, illetve a munkaszerzıdés által kötelezıen elıírt díjazás. A közszolgálatban dolgozók részére 13. havi illetményelıleg címen fizetett összegek nem rendszeres kifizetésnek minısülnek, így a statisztikai jelentéseken a tárgyhavi kereset összegébıl kiemelten is jelentendık. Az elılegként kifizetett tételeket annak a hónapnak a kereseti adatában kell szerepeltetni, mellyel a kifizetés egy idıben történt. (Pl. a február elején kifizetett januári munkadíj és ezzel egy idıben fizetett 13. havi illetményelıleg egyaránt a januári adatokban szerepel.) A következı év januárjában fizetett 13. havi illetmény elılegekkel csökkentett hányadának elszámolása, a statisztikai elıírásoknak megfelelıen, a kifizetés teljesítésének idejére vonatkoztatva, már a januári illetmények elszámolásával együttesen történik. (Az Eurostat-elıírások szerint a jutalom kategóriájába tartozik a prémium, a jutalom, a 13. és további havi fizetés, valamint a hazai osztályozás szerint egyéb munkajövedelmek között szereplı jubileumi jutalom is. Bizonyos felvételeknél ezek, mint nem rendszeres keresetelemek, kiemelten is jelentendık.) A statisztikai elszámolások szerint megkülönböztetjük az állományba tartozó (a szervezet tevékenységében résztvevı), valamint az állományba nem tartozó munkavállalót. Az állományba nem tartozók kereseteként számolandók el az alkalmazásban állók (1.1) és a munkaszerzıdés szerint havi átlagban 60 munkaórában foglalkoztatottak (1.2.1) közül a statisztikai állományi létszámba nem, legfeljebb a munkajogi állományi létszámba tartozók, az egyéb foglalkoztatottak (1.2.2) és az egyszeri, eseti megbízással munkát végzık részére a vonatkozási idıszakra, utólagosan, vagy végelszámolásként az elkövetkezendı idıszakra fizetett, keresetnek minısülı elemeket, melyek jellemzıen az alábbiak: a felmondási idıbıl a munkavégzés alól történı felmentés idıtartamára az utolsó munkanapon egy összegben kifizetett munkabér, amely a munkaerıköltség felvételnél kiemelten is jelentendı (a vonatkozási idıben már nem tartozik a munkavállaló a statisztikai állományi létszámba), csoportos leépítés elıtt az állásidıre elszámolt távolléti díj, a tartósan távol lévık (akik átmenetileg nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba, de a munkavégzésre irányuló jogviszony még fennáll) részére történt kifizetések (pl. szülési szabadságon lévı, egy hónapnál régebben beteg részére fizetett 13. havi fizetés, korábbi idıszakra vonatkozóan fizetett prémium, jutalom stb.), a megbízási jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak (nem tartozik ide a megbízási szerzıdéssel normál munkarend szerint foglalkoztatottak részére fizetett munkadíj), 18

19 a tanfolyami külsı elıadók, szakmai oktatást végzık, ellenırök és vizsgáztatók részére fizetett díjazás (nem tartoznak ide a keresetbe nem tartozó szerzıi jogdíjak), a munkaerıköltség felvételen kiemelten is jelentendı, esetenként foglalkoztatott tanácsadók, szakértık munkadíja, a zsőritagok díjazása, a kötelezı termelési (szakmai) gyakorlatukat végzı egyetemi és fıiskolai hallgatók, középiskolai tanulók részére fizetett munkadíj, a jogszabály alapján a termelımunkában részt vevı tanulókhoz beosztott, nem a munkáltató, hanem az oktatási intézmény állományába tartozó felügyelık és pedagógusok részére fizetett munkadíj, a munkáltatónál még nem normál munkarendben dolgozó szakiskolai tanulók részére esetenként az ösztöndíjon felül fizetett munkadíj, forgalmi jutalék, az önkéntes tőzoltók díjazása, a választott tisztségviselıknek a végzett munka ellenértékeként elıre meghatározott, illetve a tagság által megszavazott mértékben rendszeresen vagy bizonyos rendszerességgel fizetett tiszteletdíj (pl. a vezetı tisztségviselık, mint az igazgatótanács, felügyelı bizottság tagjainak ily módon fizetett díjazása), a személyes adatok védelme miatt az egyéni vállalkozó személyes közremőködés címen elszámolt munkadíja, illetve a menedzsment azon tagjának a munkadíja is itt számolandó el, akinek munkajövedelme nagyobb hányadban profitból származik. A statisztikai és a számviteli elszámolások során a kölcsönbe adott (más munkáltatóhoz munkavégzés céljából kihelyezett) dolgozó a létszám és a munkaerıvel kapcsolatos költségek tekintetében is, az Mt-vel összhangban, a munkaerıt kiközvetítı szervezet adataiban szerepel. A munkaerı-kölcsönzés vállalkozói tevékenység keretében történik, a számbavétel során közömbös, hogy a munkavállalók munkadíja, illetve a kapcsolódó járulékok a szerzıdésben nevesítettek vagy sem. Fennáll tehát az az eset, hogy a kölcsönvett munkavállalók által létrehozott termelési érték a munkaerıt kölcsönbe vevı vállalkozásnál, míg a munkavállalók munkaügyi adatai (létszám, kereset és járulékai) a munkaerıt kölcsönadó szervezetnél külön-külön jelenik meg. Az elszámolás rendje ettıl eltérı csak abban az esetben lehet, ha a kölcsönvevı vállalkozás a kölcsönzés idejére munkáltatói jogokat gyakorol, vagyis a kölcsönzött munkavállalókkal munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít. (Ez utóbbi eset azonban már nem felel meg a munkaerı-kölcsönzés kritériumának.) Egyéb munkajövedelem (D11 része) Egyéb munkajövedelmek a munkavállaló részére jogszabályban kötelezıen meghatározott, valamint a munkáltató által önként nyújtott juttatások. Az egyéb munkajövedelmeknek az évi CXVII. Törvény által meghatározott hányada a munkavállaló számára adómentes, az ezen felüli egyéb munkajövedelem kifizetések már bruttó módon, a munkavállalót terhelı járulékaival együtt jelentendık. A természetbeni juttatások után a munkáltató által fizetendı Szja, nem itt, hanem az adó elemek között számolandó el. Egyéb munkajövedelembe az alábbiak tartoznak (elıfordulhat, hogy a munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott 19

20 juttatás az alábbi felsorolásban nincs külön nevesítve, és nem teljesen egyértelmő az egyéb kategóriába tartozása sem, ebben az esetben kérni kell a KSH állásfoglalását): A Magyarországon regisztrált munkáltató külföldi telephelyén, kirendeltségén foglalkoztatott magyar vagy nem magyar állampolgárságú munkavállaló részére a hazai átlagkeresetek alapján megállapított (bérköltségként elszámolandó) munkabér összegét meghaladó díjazás (a hazai átlagkereset meghatározásakor elsıdlegesen az adott munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatottakra jellemzı kereseti színvonal az irányadó, amennyiben ilyen nincs, úgy elfogadott a szakmai becslés, illetve végsı soron a KSH által a munkáltató szakágazatára publikált átlagkereset), valamint a kiküldetési napidíj adóköteles hányada (a nem adóköteles mértékő kiküldetési napidíj nem tartozik ide); A felszolgálási díjból a munkavállaló részére kifizetett összeg (az ez után fizetendı 15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék összegét is a munkáltató által alapba fizetendı); A jubileumi jutalom (D11112 része), mely az életpálya hosszabb szakaszainak vagy a munkáltatónál eltöltött idıtartamnak az elismeréseként jogszabály alapján kötelezıen fizetett juttatás (ide tartozik a törzsgárdatagsági jutalom és a bányászati hőségjutalom is); A munkavállaló munkaköri kötelezettségébe tartozóan elıállított termék értékesítése során realizált árbevételbıl a munkáltató által a munkavállalónak fizetett, belsı szabályzatban meghatározott mértékő, nevesítve szerzıi jogdíj ; A részvény, értékpapír juttatás azon idıpontban érvényes árfolyamon, melyen a munkavállaló annak szabad felhasználására való jogosultsága megnyílik. Abban az esetben tehát, ha a munkáltató és a munkavállaló között opciós részvényjuttatásra irányuló szerzıdés van folyamatban, egyéb munkajövedelem elszámolására való jogosultság csak a már a munkavállaló tulajdonába kerülı részvények vonatkozásában áll fenn; A lakhatási költségtérítés (D11141), pl. a munkavállaló által bérelt lakás, albérlet bérleti díjának a munkáltató által teljesen vagy részben megtérített hányada (ide tartozik a vissza nem térítendı lakásépítési támogatás és a kedvezményes kamatozású lakásépítési kölcsön után a munkáltató által átvállalt kezelési költség összege, továbbá a kedvezményes kamat és a piaci kamat közötti különbözet összege); Az étkezési térítés (D11144 része), akár természetben (ebben az esetben önköltségen számolva) akár levásárolható jegy formájában, illetve pénzben nyújtják; A munkába járással kapcsolatos költségtérítések (csak vásárolt szolgáltatás, a saját az egyéb természetbeni juttatások között szerepel) (D11144 része), pl. a helyi vagy távolsági járatokra szóló bérletek árának a munkáltató által történı teljes vagy részbeni megtérítése; A kizárólag saját használatra biztosított, illetve magáncélra is igénybe vehetı cégautóval kapcsolatos (az érintett munkavállaló által meg nem térített) költségek (D11143), pl. lízing díj, biztosítási díj (ez utóbbiak kizárólag magáncélú használat esetén), üzemanyag-költségtérítésbıl az Szja törvényben meghatározott jövedelemrész; A munkaszerzıdésben rögzített, olyan címen fizetett díjazás, mellyel a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmében a volt dolgozó kötelezettségvállalását honorálják (hallgatási díj, legfeljebb 3 évig); A tárgyjutalmak pénzben kifejezett értéke (D11144 része); 20

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ. Érvényes 2009. január 1-jétől

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ. Érvényes 2009. január 1-jétől KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ Érvényes 2009. január 1-jétől Budapest, 2008 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2008 Készült az Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai

Részletesebben

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót

Részletesebben

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról A szakképzési hozzájárulás megállapításával és a fizetési kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról

TÁJÉKOZTATÓ a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról TÁJÉKOZTATÓ a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról Jogszabályok: - 2004. évi CXXII. törvény a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról (Péptv.) a

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kigészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

Mit könyveljünk a személyi jellegű egyéb kifizetések közé, hogy könyvvezetésünket és beszámolónkat szakszerűen készíthessük?

Mit könyveljünk a személyi jellegű egyéb kifizetések közé, hogy könyvvezetésünket és beszámolónkat szakszerűen készíthessük? Mit könyveljünk a személyi jellegű egyéb kifizetések közé, hogy könyvvezetésünket és beszámolónkat szakszerűen készíthessük? avagy határozzuk meg pontosan, tételesen a személyi jellegű kifizetések körét,

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83.

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Munkaerı-kölcsönzés jogi háttere Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. Munkaerı-kölcsönzés fogalma 3. Munkaerı-kölcsönzés szereplıi

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 24. szám. A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. április 2., péntek. Tartalomjegyzék

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 24. szám. A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. április 2., péntek. Tartalomjegyzék HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. április 2., péntek 24. szám Tartalomjegyzék II. Statisztikai közlemények 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény a fõbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Ezt a kedvezményt a munkaadó:

Ezt a kedvezményt a munkaadó: ÚTMUTATÓ a 2010. évi P-P/II. típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ Érvényes 2004. január 1-jétől Budapest, 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2003 Készült az Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai

Részletesebben

T/1371. számú. törvényjavaslat

T/1371. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1371. számú törvényjavaslat a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık

Részletesebben

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához Amennyiben a foglalkoztatás idıtartama alatt járulékkedvezmény igénybevétele történt (járulékfizetés kódja: 01-07),

Részletesebben

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése 2009. évben

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelı járulékok elıirányzata és teljesítése 2009. évben Személyi juttatások és a munkaadókat terhelı járulékok a és teljesítése 2009. évben Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb kötelezı illetménypótlékok Egyéb feltételtıl függı pótlékok

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához A 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállítása mellett, amennyiben a foglalkoztatás

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben térítésmentesen, valamint térítési díj és tandíj ellenében biztosított köznevelési

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett

7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett 7. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Építı közösségek Közmővelıdési intézmények az élethosszig tartó tanulásért címő pályázathoz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL szóló 375/2010. (XII. 31.) Kormányrendelet kapcsán

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL szóló 375/2010. (XII. 31.) Kormányrendelet kapcsán MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATI HIVATALA JOGI OSZTÁLY : 1440 Budapest, Pf.: 5 : 460-0704; Fax: 460-0705; E-mail: zsinat.jog@zsinatiiroda.hu 1146 Budapest, Abonyi u. 21 TÁJÉKOZTATÓ A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető egyes társadalmi csoportok és a munkaerıpiactól tartósan távollévık foglalkoztatása

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Hatósági szerzıdés. Támogatás mértéke %

Hatósági szerzıdés. Támogatás mértéke % Iktatószám:< ügyirat iktatószáma > Ügyintézı:< ügyintézı neve > telefon:< ügyintézı telefonszáma > Gépi azonosító:< ügyszám > / < ügyiratszám > Tárgy: közfoglalkoztatás támogatás hatósági

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

A tanulószerzıdésrıl világosan

A tanulószerzıdésrıl világosan A tanulószerzıdésrıl világosan Jogszabályi háttér 1993. évi LXXVI tv. a szakképzésrıl 1993. évi LXXIX tv. a közoktatásról 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a

Részletesebben

Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell

Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell 1. sz. melléklet Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-,

Részletesebben

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla

Betegszabadság díja munkáltatót terhelő táppénz és táppénz kiegészítés. Költségvetési kiutalási igények. számla 19.) Határozza meg a jövedelem elszámolás alapfogalmait (béralap, jövedelemalap, levonások)! Ismertesse a vállalkozást terhelő járulékokat és elszámolásukat! Mutassa be a jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselı-testületének 3/2010.(II.25.) számú rendelete

Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselı-testületének 3/2010.(II.25.) számú rendelete Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselı-testületének 3/2010.(II.25.) számú rendelete A köztisztviselık közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseirıl és a köztisztviselıket megilletı juttatásokról és

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK 1./ START kedvezmények Kedvezményezett személy Pályakezdı fiatal 1 - bármilyen végzettségő, vagy esetén - felsıfokú végzettséggel rendelkezı - alap-, középfokú végzettséggel

Részletesebben

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. január 1-jétıl 1 hatályos változások Fogalmak Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról

Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról Alábbiakban szeretnénk röviden tájékoztatást adni a jelenleg érvényes egészségbiztosítási feltételekrıl: Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

Bevezető rendelkezések 1.

Bevezető rendelkezések 1. Murakeresztúr Község önkormányzati Képviselőtestületének 12/2004.(V. 21.) számú rendelete a köztisztviselők munkavégzésének szabályairól, valamint az egyéb juttatásokról Murakeresztúr Község Önkormányzati

Részletesebben

Vasmegyer Község Képviselı-testületének 12/2001. (XI.14.) számú rendelete

Vasmegyer Község Képviselı-testületének 12/2001. (XI.14.) számú rendelete Vasmegyer Község Képviselı-testületének 12/2001. (XI.14.) számú rendelete A köztisztviselık közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseirıl (Egységes szerkezetben) Vasmegyer Önkormányzat Képviselı-testülete,

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra, avagy kinek éri meg és miért 1. A jogintézmény mibenléte A klasszikus európai

Részletesebben

MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló. mint munkáltató,

MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló. <Munkaadó neve> <Munkaadó címe> mint munkáltató, MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló amely létrejött egyrészrıl az másrészrıl: mint munkáltató, anyja neve: született: sz.ig. száma: lakcíme: mint között

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

Munkaügyi- és adóváltozások

Munkaügyi- és adóváltozások Munkaügyi- és adóváltozások 2010.02.19. Csuka Imréné PRENOR Kft Az egyszerősített foglalkoztatás Változnak az alkalmi munkavállalás szabályai 2010.03.31-vel megszőnik az alkalmi munkavállalói könyvvel

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA

I. Fejezet Bevezető rendelkezés A RENDELET HATÁLYA Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2003. (X. 29.) rendelete Kerepes Nagyközség Polgármesteri Hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről egységes szerkezetben

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Intézményei Gazdasági Szervezete gazdasági vezetı beosztására

Részletesebben

Munkáltatói felelısségbiztosítás. Különös biztosítási feltételek

Munkáltatói felelısségbiztosítás. Különös biztosítási feltételek Különös biztosítási feltételek A különös biztosítási feltételek sorszámozása az általános biztosítási feltételek sorszámozását úgy követi, hogy az új rendelkezésekkel érintett fejezetek azonos száma alatt

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Kontakt Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság 8900 Zalaegerszeg, Kert utca 39. e-mail: foglalkoztatas@kontaktkht.

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Kontakt Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság 8900 Zalaegerszeg, Kert utca 39. e-mail: foglalkoztatas@kontaktkht. A Kontakt Kht. pályázatot hirdet tanácsadó munkakörre zalaegerszegi, zalaszentgróti-keszthelyi telephelyre várhatóan 2008. június 1. 2010. július 31-ig terjedı idıtartamra. Az alkalmazás a Munka Törvénykönyve

Részletesebben

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT F E L H Í V Á S a MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT elnevezéső, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, a munkaadók és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat együttmőködésében megvalósuló

Részletesebben

VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában c. pályázati felhívásához B komponenséhez A diszkrimináció csökkentésének

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben)

(módosításokkal egységes szerkezetben) Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 4/2008. (IV. 3.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) A szociális

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez 3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Kérelem a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához Alulírott kérem, hogy részemre/gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1.

1. A rendelet hatálya 1. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 40/2012.(X. 4.) önkormányzati rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi számára biztosított juttatásokról, támogatásokról * a módosításokkal

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (IV. 30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZALKALMAZOTTAKAT MEGILLETİ JUTTATÁSOKRÓL

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (IV. 30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZALKALMAZOTTAKAT MEGILLETİ JUTTATÁSOKRÓL KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (IV. 30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZALKALMAZOTTAKAT MEGILLETİ JUTTATÁSOKRÓL Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyarország

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Intézményeinek Gazdasági Szervezete költségvetési szerv vezetı

Részletesebben

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít M0754 FELADATOK 0754 érügyi szakfeladatok Adatokat gyűjt, rögzít (munkaidő, teljesítmény, 4 szabadság stb.) 5 Munkaidő nyilvántartás adatait rögzíti 6 Egyéni bérelszámoló lapot készít, vezet érszámfejtést

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatal Cafetéria Szabályzatáról A közszolgálati tisztviselőkről szóló

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetısége 2010.

A szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetısége 2010. A szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetısége 2010. Szakképzési hozzájárulás alapja A hozzájárulásra kötelezettet terhelı társadalombiztosítási járulék alapja. Társadalombiztosítási járulékalap:

Részletesebben

Bevezetı rész. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselıire terjed ki.

Bevezetı rész. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a hivatal köztisztviselıire terjed ki. Szekszárdi Önkormányzat 19/2001.(X.2.) rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi számára biztosított juttatásokról, támogatásokról * a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezetı rész Szekszárd

Részletesebben

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1002 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-12 / 2014. Sorszám: 5. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. december 22-én tartandó ülésére Tárgy:

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2011. január 27-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2011. január 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a közfoglalkoztatás új rendszerérıl Elıkészítette: Tárnok Lászlóné jegyzı Véleményezı bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság, Pénzügyi Bizottság Sorszám:

Részletesebben

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁHOZ NYÚJTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS. Általános Szerzıdési Feltételei

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁHOZ NYÚJTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS. Általános Szerzıdési Feltételei 32. számú melléklet MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁHOZ NYÚJTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS A munkahelyi segítı személy foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás Általános Szerzıdési

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztató. egyes béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változásokról

Tájékoztató. egyes béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változásokról Tájékoztató egyes béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változásokról I. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. január 01. és december 31. közötti időszakra

Részletesebben

Házastársa, élettársa: Név: Születési név: Szül.helye: Szül.ideje: Anyja neve: Állampolgársága: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Családi állapota:

Házastársa, élettársa: Név: Születési név: Szül.helye: Szül.ideje: Anyja neve: Állampolgársága: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Családi állapota: Szank Község Jegyzıjének Kérelem Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához Alulírott kérem, hogy gyermeke(i)m részére/részemre (A megfelelı aláhúzandó!) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben