EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/150/1/2012 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban hatóság) Kérelmezőnek a Sipos utcai Óvodával (4079 Debrecen, Sipos u. 6., képviseli Dr. Nádas György ügyvéd) szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett panasza alapján indult eljárásban meghozta a következő H A T Á R O Z A TO T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont április 27-én és június 2-3. között megtorlást alkalmazott a kérelmezővel szemben az intézmény fenntartójánál az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt tett panasza miatt azzal, hogy az emberi méltóságát sértő jellemzések megírására kötelezte munkatársait, majd azokat a fenntartó által lefolytatott célvizsgálat, illetve a kérelmező foglalkozás-egészségügyi vizsgálata során felhasználta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan a című honlapján. A vizsgálat során ,- Ft, azaz Huszonegyezer-négyszáznyolcvanöt forint eljárási költség merült fel, melyet a kötelezettnek a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára történő átutalással kell megfizetnie. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető a végrehajtás felfüggesztése, valamint hogy három bíróból álló tanács bírálja el a keresetben foglaltakat. I N D O K O L Á S Kérelmező június 30-án érkezett kérelmében panasszal fordult a hatósághoz munkáltatójával, a debreceni Sípos utcai Óvodával szemben.

2 A hatóság hiánypótlási felhívására írásban, majd augusztus 23-án személyesen előadottak szerint az alábbiakban kérte a hatóság eljárását: A kérelmező a bánki óvodában óvónőként dolgozott július 1-jével az óvodát a debreceni Sípos utcai Óvodához csatolták, a Bánkon található óvoda a Sípos utcai Óvoda telephelye lett. A munkáltatói jogkör gyakorlója, az átvételt követően több alkalommal próbálta meg rávenni a kérelmezőt, sokszor már erőszakosan is, hogy lépjen be a Hit Gyülekezetébe. A sikertelen megkeresések miatt a kérelmező szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója szembe fordult vele, és mindent megtett azért, hogy őt vallási meggyőződése miatt szakmailag és emberileg is lejárassa... (egy önkormányzati képviselő) február 14-én váratlan látogatás tett a bánki óvodában, ahol szabálytalanságokat tárt fel, így etikai és törvényességi vizsgálatot kezdeményezett az óvoda vezetőjével szemben. Az intézményvezetőnek azonban az volt a meggyőződése, hogy a képviselő fellépése a kérelmezőnek köszönhető. A kérelmező március 7-én panasszal fordult Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztályához a munkáltatójával szemben. Panaszlevelében előadta, hogy az intézmény vezetője személyesen és en is azzal zaklatja, hogy lépjen be a Hit Gyülekezetébe, illetve azzal kapcsolatos filmeket nézzen meg, könyveket olvasson el, s mivel ő ezt megtagadta, hátrányos megkülönböztetésben részesíti. Ennek keretében hivatkozott arra, hogy az intézmény vezetője nem tette lehetővé, hogy részt vegyen a munkaközösségi foglalkozásokon vagy nevelőtestületi üléseken, ezek időpontjáról, tartalmáról nem értesítette. A fenntartói vizsgálatról való tudomásszerzést követően, április 27- én az intézmény vezetője kötelezte a Sípos utcai Óvoda dolgozóit, hogy írjanak jellemzést a kérelmezőről, amelyet felhasznált a fenntartói vizsgálatban. Kérelmező nagyon megalázónak érezte, hogy a munkatársai oldalakat írtak munkájáról, sokszor olyanok is, akikkel együtt sem dogozott. Elmondása szerint másról még nem kért jellemzést a vezető korábban. Sérelmezte és megtorlásként értékelte továbbá, hogy a munkáltató nem tette lehetővé az óvoda által szerevezett, május 13-án megrendezett Géniusz Tehetségnapon való érdemi részvételét, a tehetségfejlesztésből szerezett szakirányú végzettsége ellenére az intézmény vezetője rá csak teremdíszítési feladatokat osztott. A panasz szerint az intézményben gyakorlattá vált jellemzése, ugyanis legutóbb június 7-én kötelezte az intézményvezető a dolgozókat, hogy írjanak jellemzéseket róla, amit aztán a június 7-i foglalkozásegészségügyi vizsgálatra meg is küldött az intézmény vezetője. Az elsőfokú vizsgálat a kérelmezőt alkalmatlannak értékelte. A kérelmező panasza szerint az elsőfokú vizsgálatot végző orvos a kérelmező jelenlétében hívta fel a másodfokon eljáró orvost, hogy tájékoztassa, nagyon rossz véleménnyel vannak róla a kollégái, és nem akar pszichológushoz menni. A másodfokú vizsgálat a kérelmezőt alkalmasnak Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)

3 ítélte a munkakör ellátására azt követően, hogy a kérelmezőről készült pszichiátriai szakvélemény a kérelmezőt egészségesnek találta. A kérelmező mellékelte a fenntartónak címzett, március 7-én kelt panaszlevelét, a fenntartói vizsgálat eredményéről szóló, május 9-i válaszlevelet, az intézményvezető kérelmezőhöz intézett, Hit Gyülekezetével kapcsolatos elektronikus leveleit ( , , , , , , , , , ), a Sípos utcai Óvodában április 27-én felvett jegyzőkönyvet, a április 27-én a bánki telephelyről készült feljegyzéseket (30 db), a kérelmezőről készült június 2-3 között készült jellemzéseket (6db), a Hajdú-Bihari Naplóban június 10-én megjelent újságcikket, a kérelmezőnek címzett köszönő leveleket (3db), a Géniusz tehetségnap programját, a részvételével kapcsolatos utasítást, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal kapcsolatos iratokat és a fenntartói vizsgálat megállapításait. A kérelmező indítványozta (az) önkormányzati képviselő, két szülő, valamint két óvodapedagógus, meghallgatását. A hatóság augusztus 26-án eljárás alá vonta a Sípos utcai Óvodát és érdemi védekezése előterjesztésére hívta fel. Az eljárás alá vont munkáltató szeptember 17-én érkezett nyilatkozatában az alábbi védekezést terjesztette elő: A munkahelyi légkörrel kapcsolatban előadta, hogy a kérelmező összeférhetetlensége következtében uralkodott el feszült hangulat az óvodában, annak kialakulásában az óvodavezető nem játszott közre. A fenntartói vizsgálattal kapcsolatban a munkáltató úgy nyilatkozott, hogy az a kérelmező bejelentése nyomán indult, és nem állapította meg szabálytalanságot. Az óvodavezető cáfolta, hogy kérelmezőről jellemzéseket kért volna munkatársairól, vagy azokat bármilyen módon felhasználta volna akár a fenntartói vizsgálat, akár a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során. Rámutatott arra, hogy egyedül ő készített jellemzést a kérelmezőről, amit mint munkáltató továbbított a foglalkozás-egészségügyi orvosnak, a jellemzés azonban nem tartalmazott értékítéletet. A Géniusz Tehetségnappal kapcsolatban az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező azon azért nem vett részt, mert táppénzes állományba került a konferencia napján. Eredetileg arra kérte fel a kérelmezőt, hogy az óvodai csoporttal lépjenek fel, de a kérelmező nem készítette fel csoportját azt állítva, hogy a gyerekek nem akarnak fellépni. Rámutatott arra is, hogy a kérelmezőn kívül egyetlen kolléga sem érezte rangon alulinak a rá kiosztott feladatot, holott a kérelmezőhöz hasonlóan 2 tehetségfejlesztő diplomával rendelkező. (munkavállaló) sem tudott a konferencián nézőként részt venni, hanem a háttérmunkálatokban, a gyerekek felügyeletével segédkezett. A bánki telephelyet érintő gyakori személycserékkel kapcsolatos kérelmezői kifogások vonatkozásában kimutatást készített július 1. 3

4 napjától a bánki telephely dolgozóiról, a helyettesítés idejéről és a helyettesítés megszűnésének okáról. A nevelőtestületi üléseken való részvétellel kapcsolatban előadta, hogy azok rendszerint a székhelyen, a Sípos utcai Óvodában kerülnek megrendezésre. A nevelőtestületi üléseken a munkatársak a helyettesítések függvényében vesznek részt, s mivel a bánki telephely 10 km-re található a székhelytől, a kérelmező részvétele nem minden esetben oldható meg. Beadványához mellékelte a kérelmező teljesítményértékeléseit, a fenntartói célvizsgálat megállapításait és indítványozta 9 dolgozó és az elsőfokú foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző. (orvos) tanúkénti meghallgatását. A hatóság december 7-én nyilvános szóbeli tárgyalást tartott Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában. Az eljárás alá vont képviseletében megjelent intézményvezető továbbra is tagadta, hogy a kérelmezőről jellemzéseket íratott volna a kollégáival, fenntartotta, hogy egyedül ő írt jellemzést és küldte meg (az orvosnak), de azt nem kívánta megindokolni, hogy a jellemzésbe mit és miért írt le. A kérelmező teljesítményértékelésével kapcsolatban elmondta, hogy csak az ő nyomására lett a kérelmező 100%-ra értékelve. A hatóság tanúként hallgatta meg. (1. sz. munkavállalót), aki a bánki telephelyen dolgozott helyettesítő óvónőként 2010 októberétől 2011 márciusáig. Elmondta, hogy 2011 áprilisában a Sípos utcai óvodában kellett véleményt írnia a bánki telephelyről, jóllehet ez nem volt kötelező. A jellemzéseket a tanú tudomása szerint az óvodának írták, a véleményekre pedig azért volt szükség, mert áprilisban volt egy feljelentés az óvodával szemben, a vezetőség pedig képet akart kapni a dolgozók álláspontjáról. A tanú maga kérte a Sípos utcai székhelyre történő visszahelyezését, mert megromlott kérelmezővel a munkakapcsolata. A hatóság tanúként hallgatta meg. (2. sz. munkavállalót), aki március 18. óta a bánki telephelyen dolgozik óvodapedagógusként. A tanú június 2-án írt véleményt a Bánkon tapasztaltakról az óvodavezetőhelyettes,. kérésére. A tanú elmondta, hogy a jellemzést egyedül írta, nem voltak jelen a kollégák, azt nem tudta, hogy erre miért kérték meg, és nem kimondottan a kérelmezőről, hanem bánki tapasztalatairól kellett írnia.. (3. sz. munkavállaló) tanú a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a bánki óvodában összesen három napot dolgozott.. (munkavállaló) helyetteseként május 9-én kérte meg az intézményvezető, hogy írjon arról, milyen volt Bánkon dolgozni. A kérelmező közölte, hogy nem tud mit írni, mert őt a kérelmező nem bántotta, nem tud róla semmi rosszat mondani. Az intézményvezető ezt követően megfenyegette a tanút, hogy kihelyezi Bánkra dolgozni, majd bezárta az iroda ajtaját és azt mondta, hogy a tanú addig nem mehet ki, amíg nem ír valamit. A tanú elmondása szerint kb. 50 percig ültek ott. A történteknek tanúja volt. (4. sz. munkavállaló). A tanú elmondta, hogy arról nem volt tudomása, hogy Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)

5 pontosan miért kellett véleményt írni, és az intézményvezető is úgy fogalmazott, hogy a bánki helyzetről írjon, de számára mégis egyértelmű volt, hogy a kérelmezőről kellett jellemzést írni. A tanú hozzátette, hogy a történteket követően nagyon megijedt és az intézményvezető többször is a kérelmező téglájának titulálta mások előtt. A tanú nyilatkozatával kapcsolatban az intézmény vezetője elmondta, hogy a célvizsgálat és egy másik ügy miatt kérdezte a tanút, hogy mi történt Bánkon, de azt tagadta, hogy bezárta volna az iroda ajtaját, vagy téglának nevezte volna a tanút. A hatóság tanúként hallgatta meg (4. sz. munkavállalót), aki összesen egy hetet dolgozott helyettesítőként a bánki telephelyen. A tanú elmondta, hogy valóban belecsöppent egy kínos helyzetbe. (3. sz. munkavállaló) és az intézményvezető között, amikor is annak volt fültanúja, hogy az intézményvezető emelt hangon kérte. (a 3. sz. munkavállalót), hogy írja le a véleményét, mire ő közölte, hogy nem ír le semmit. Arra nem emlékezett a tanú, hogy az iroda ajtaja, mielőtt behívták zárva volt-e. Elmondta továbbá hogy a vezető helyettes egy alkalommal valóban tett fel kérdéseket a bánki telephellyel kapcsolatban, amelyre írásban kellett válaszolni, de arra már nem emlékezett, hogy a kérelmezőről is volt-e kérdés feltéve. A hatóság tanúként idézte az első és másodfokú foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző orvosokat is... (orvos), aki első fokon járt el, elmondta, hogy a kérelmezőre a munkatársaitól és az intézményvezetőtől is hallott kifogásokat, elsősorban az összeférhetetlenségével kapcsolatban. A tanú elmondta, hogy ő javasolta az intézmény vezetőjének, hogy a kifogásokat, véleményeket foglalják írásba, mert így már azokat figyelembe tudja venni a kérelmező munka-alkalmasságának megítélésekor. Elmondása szerint jogszabály kifejezetten nem írja elő hasonló jellemzések beszerzését, de ő maga már többször is élt ezzel az eszközzel. A jellemzések alapján a tanú arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmezőnek hangulatingadozásai vannak, a kérelmezővel folytatott beszélgetés alapján pedig pszichiátriai vizsgálatot tartott volna indokoltnak. A kérelmező megtagadta a pszichiátriai vizsgálaton való részvételt, ezért a tanú alkalmatlanná nyilvánította. A tanú álláspontja szerint a kérelmező úgy szerezte meg a róla írt jellemzéseket, hogy az általa zárt borítékba helyezett iratokat kivette és azt nem adta át a másodfokú vizsgálatot végző orvosnak. A másodfokon eljáró.. (orvos) tanúvallomásában előadta, hogy. (az első fokon eljáró orvos) azzal hívta fel, hogy a kérelmezőről készült jegyzőkönyvek szerint összeférhetetlen, de az iratokat, jellemzéseket ő maga nem látta, azok nem jutottak el hozzá. A tanú kb. egy órát beszélt a kérelmezővel majd átküldte a pszichiátriára, amely megállapította, hogy a kérelmező egészséges. A tanú véleménye szerint jogszerű, ha a munkatársak valakiről véleményt írnak, de azt valóban nem rendezi jogszabály, hogy egy foglalkozás-alkalmassági vizsgálathoz milyen dokumentumok csatolhatók. A tárgyalást követően, december 20-án a kérelmező megküldte a hatóság számára a Sípos utcai Óvodában március 11-én készült 5

6 feljegyzést azt alátámasztandó, hogy. (1. sz. munkavállaló) tanúvallomása aggályos, mert a feljegyzés bizonyítja, hogy közöttük szakmai vita volt, valamint indítványozta. (további három munkavállaló) tanúkénti meghallgatását, akiket ugyancsak jellemzés írására köteleztek. Az eljárás alá vont intézmény december 23-án érkezett beadványban indítványozta. (másik három munkavállaló) tanúkénti meghallgatását, becsatolt továbbá egy létszámjelentést azt alátámasztandó, hogy a kérelmező a Géniusz Tehetségnapon táppénzes állományban volt. A hatóság a vizsgálat lefolytatását követően arra a megállapításra jutott, hogy a kérelem az alábbiak szerint részben alapos: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely ún. védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. A hátrányos megkülönböztetés sajátos formája a megtorlás, amely az Ebktv. 10. (3) bekezdése szerint olyan magatartást takar, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. A foglalkoztatás területén érvényesülő sajátos bizonyítási szabályok értelmében a munkáltató eredményesen kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy intézkedését a munka jellege vagy természete indokolta, az arányos volt és figyelembe vette az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételt. Jelen eljárásban a kérelem arra irányult, hogy a hatóság állapítsa meg, az eljárás alá vont munkáltató megtorlást alkalmazott a kérelmezővel, mert a kérelmező diszkriminációs panaszát követően róla jellemzéseket íratott és használt fel, nem tette lehetővé érdemi részvételét a Géniusz konferencián, sorozatos személycserékkel lehetetlenítette el munkáját és nem tette lehetővé azt sem, hogy részt vegyen a nevelőtestületi üléseken. A hatóság a rendelkezésére álló nyilatkozatok és iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: 1. A kérelmező az eljárás alá vont intézmény alkalmazásában állt a bánki óvoda átvételét követően, július 1. napjától. Az intézmény vezetője, aki egyúttal a munkáltatói jogkör gyakorlója, a kérelmező által csatolt elektronikus levelezés szerint több alkalommal invitálta istentiszteletre a kérelmezőt a Hit Gyülekezetébe (2010. február 13-án, augusztus 4- én, december 23-án), illetve ajánlott a kérelmező figyelmébe Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)

7 vallásos hangvételű könyveket és zenét. A kérelmező visszautasította a munkáltatói jogkör gyakorlójának ezen meghívásait közölve, hogy más vallás szerint él. Időközben a kérelmező és az intézményvezető között megromlott a kapcsolat. A kérelmező március 7-én panasszal fordult munkáltatójával szemben a fenntartó önkormányzat oktatási osztályához. Panasza szerint.. (az intézményvezető) vallási meggyőződésével összefüggésben hátrányos megkülönböztetésben részesítette többek között azzal, hogy nem biztosította a nevelőtestületi üléseken való részvételét, továbbá a Hit Gyülekezetéhez tartozó munkatársai számára kedvezőbb munkafeltételeket biztosított. Időközben.. önkormányzati képviselő is panasszal élt az intézménnyel szemben az általa személyesen tapasztalt szabálytalanságok kivizsgálása érdekében a fenntartó önkormányzatnál, így az önkormányzat Humán Főosztálya átfogó vizsgálatot indított. A célvizsgálat április 26. és április 29. között zajlott, és a szeptember 1. és április 29. közötti időszakot fogta át. A fentiekből megállapítható, hogy a kérelmező panaszt terjesztett elő az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt, így a megtorlás egyik tényállási eleme mindet kétséget kizáróan teljesült. A hatóság ezért azt vizsgálta, hogy ezen panasztétellel összefüggésben érte-e jogsérelem a kérelmezőt. 2. Az eljárás alá vont intézmény Sípos utcai székhelyén április 27-én az óvodavezető és óvodavezető-helyettes,. az intézmény ebédlőjében összehívta a dolgozókat és tájékoztatta a jelenlevő dolgozókat a fenntartói vizsgálatról az ügy irataihoz csatolt jegyzőkönyv szerint. A jegyzőkönyv rögzítette azt is, hogy a dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy a tájékoztatás alapján leírják, hogy mit tapasztaltak a bánki telephelynek a Sípos utcai óvodához csatolása óta. A kérelmező összesen 30 feljegyzést csatolta be, amelyek többségén szerepel a április 27-i dátum. A feljegyzések egy része a bánki telephely székhelyhez csatolása óta megnövekedett problémákról számolt be, amelyet a dolgozók többnyire a kérelmezőnek tulajdonítottak (pl. /két munkavállaló/), a kérelmező panaszában foglaltakat pedig többen alaptalan vádaknak titulálták (pl... /négy munkavállaló/). Jóllehet az intézmény vezetője mindvégig tagadta, hogy a kérelmezőről jellemzések készültek volna, a becsatolt, április 27-i feljegyzések is a kérelmezőre fókuszálnak és a tanúként meghallgatott.. (3. sz. munkavállaló) is akként nyilatkozott, hogy alapvetően a kérelmezőről kellett volna írnia. Az eljárás alá vont munkáltató az eljárás során azt is tagadta, hogy a feljegyzéseket az önkormányzat előtt folyó célvizsgálatban bármilyen módon felhasználták volna. Ezt cáfolja a április 27-i jegyzőkönyvön található fenntartói iktató bélyegző, amelyből megállapítható, hogy azok a célvizsgálat során becsatolásra kerültek, ráadásul ugyanazon iktatószámon, mint amelyet a célvizsgálatot lezáró jelentés is kapott (50510/2011.). 7

8 Azt, hogy a feljegyzések elkészítésére a kérelmező panasza, illetve az az alapján indult célvizsgálat adott okot, ugyancsak alátámasztja. (3. sz. munkavállaló és 1. sz. munkavállaló) tanúvallomása.. (4. sz. munkavállaló) vallomása pedig azt a kérelmezői állítást alapozza meg, hogy a kérelmező diszkriminációs panasza mélyítette el az intézményvezető és a kérelmező konfliktusát. Összességében a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy az intézmény azért kérte a dolgozókat feljegyzések készítésére - amelyek a kérelmezőről adott negatív jellemzések voltak - mert ő a fenntartónál diszkriminációs panasszal élt. A kérelmezőről szóló negatív véleményeket az intézmény felhasználta a fenntartó előtt folyó célvizsgálat során. A hatóság megítélése szerint a kérelmező emberi méltóságának súlyos sérelmét idézte elő, hogy közel harminc embert az intézmény arra kötelezett, hogy a bánki telephellyel (de valójában a kérelmezővel) kapcsolatos személyes véleményét írásba foglalja, azt ossza meg feletteseivel, majd az intézmény ezen véleményeket felhasználta a kérelmező panasza alapján indult eljárásban. A feljegyzések készítőit nem tájékoztatták arról, hogy a véleménynyilvánításukat tartalmazó feljegyzéseket felhasználják a vizsgálat során és. (3. sz. munkavállaló) vallomása alapján az is megállapítható volt, hogy a feljegyzések elkészítése kötelező volt. A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.) 102. (2) bek. szerint köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A hatóság következetes álláspontja szerint ebbe beletarozik a megfelelő munkahelyi környezet, munkahelyi légkör biztosítása, a munkáltató nem alakíthat ki a munkavállalói körül emberi méltóságot sértő környezetet. Az eljárás alá vont eljárása jelen ügyben ugyanakkor alkalmas volt arra, hogy a kérelmezővel szemben megalázó légkört alakítson ki a munkahelyen belül, s azzal, hogy a feljegyzéseket megküldte a fenntartó önkormányzatnak is, ezen degradáló légkört kiterjesztette a munkahelyen kívülre is. A hatóság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a munkáltató mindvégig tagadta ezen feljegyzések létezését és azok önkormányzatnak való továbbítását, továbbá azt is, hogy. (3. sz. munkavállalót) -. (4. sz. munkavállaló) által is megerősítetten- megfélemlítéssel próbálta a negatív vélemény leírására kötelezni. Megjegyzi a hatóság azt is, hogy ezen sérelmezett intézkedésével kapcsolatban az eljárás alá vont intézmény védekezést nem terjesztett elő, intézkedését nem indokolta és nem hivatkozott a fentiekben ismertetett kimentési szabályokra sem. A hatóság megállapította, hogy a kérelem ezen része alapos. 3. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során becsatolt jellemzések vonatkozásában a hatóság megállapította, hogy a kérelmezőről az Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)

9 intézmény vezetője és öt másik munkatársa írt jellemzést június 2-3. között a becsatolt iratok tanúsága szerint. (az első fokú vizsgálatot végző orvos) tanúvallomása szerint a jellemzések írásba foglalását ő javasolta az intézmény vezetőjének azt követően, hogy részben a munkatársaktól, részben az intézmény vezetőjétől szóban arról értesült a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot megelőzően, hogy a kérelmező összeférhetetlen. Az óvodavezető részletes jellemzése szerint a kérelmező erkölcstelen, személyiségzavaros, korának nem megfelelően, kihívóan öltözködik, gondolkodása misztikus, mágikus elemekkel kevert. A jellemzésben kifogásolta az intézményvezető a kérelmező feljelentgetős magatartását, és borzalmas koholmányait. Az óvodavezető szerint munkatársai távozását kérték, mindenkit kiborít, fenyeget, gátlástalanul hazudik és viselkedése a pedagógus etika teljes megcsúfolása. Kollégai hangulatingadozásról és egyéb, személyes sérelmekről számoltak be a kérelmezővel kapcsolatban, több esetben olyan körülményekről is, amelyek nem tekinthetők a kérelmező pszichés állapota megítélése szempontjából relevánsnak.. (2. sz. munkavállaló) tanúvallomása szerint, aki maga is írt júniusban jellemzést a kérelmezőről, az óvodavezető helyettes kérte arra, hogy írjon a Bánkon tapasztaltakról, de arról nem tájékoztatta, hogy a jellemzésnek mi a célja, az milyen körben kerül felhasználásra. Megállapítható, hogy a 2011 júniusában készült jellemzések is úgy íródtak, hogy azok készítői nem tudták a jellemzés felhasználásnak valódi célját, vagyis hogy az arra irányul, hogy a kérelmező munkakör betöltésére való alkalmatlanságát alátámasszák. Az áprilisi jellemzésekkel kapcsolatban tett megállapításokhoz hasonlóan a hatóság a júniusi jellemzéseket is felettébb aggályosnak ítélte meg, jóllehet ezek megírását nem az intézmény vezetője, hanem a foglalkozás-egészségügyi orvos kezdeményezte. A tanúként meghallgatott foglalkozás-egészségügyi orvosok egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy nem példa nélküli a jelen ügyben becsatolt jellemzések figyelembe vétele egy munkavállaló alkalmasságának megítélése során. Egyikük sem tudott azonban rámutatni olyan jogszabályi rendelkezésre, amely ezt az eljárást kifejezetten lehetővé tenné. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 15. (6) bekezdése szerint a szakmai alkalmasságot vizsgáló szerv kérésére a munkáltató mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az NM rendelet mindössze e körben teszi lehetővé a vizsgálatot végző orvos számára, hogy az alkalmasság megítélése szempontjából a munkáltatótól további adatokat kérjen. Az óvodavezető által leírtak súlyosan megalázó helyzetbe hozták a kérelmezőt, a jellemzésében a munkáltató olyan részletességgel vázolta a kérelmezővel szembeni aggályait, amelyek indokolatlanul 9

10 személyeskedőek még akkor is, ha munkáltató valóban meg van győződve a munkavállaló alkalmatlanságáról. Az intézmény vezetője továbbította azokat a munkatársaktól származó jellemzéseket is, amelyek a kérelmező magánéletével kapcsolatos, intim körülményekről számolnak be és nem kapcsolódnak a munkakör betöltésére való alkalmasságának megítéléséhez. A hatóság megítélése szerint a munkáltató felelőssége egyértelműen fennáll a munkavállalók által küldött jellemzések továbbítása miatt is. A júniusban íródott jellemzések tartalmuk miatt tekinthetők különösen sérelmesnek, hiszen olyan értékítéletet, személyeskedő vádakat és a kérelmező magánéletébe való durva beavatkozást tartalmaztak, amelyek a hatóság álláspontja szerint túlmutattak az NM rendelet által lehetővé tett munkáltatói adatközlésen. Összességében megállapítható, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos számára megküldött vélemények a kérelmezőt becsmérlő, lekicsinylő helyzetbe hozták, ezáltal megalázó légkör kialakítására voltak alkalmasak, amely a kérelmező emberi méltósága sérelmét eredményezte. A teljesítményértékelésekhez hasonló, objektív, a munkakör ellátáshoz elengedhetetlen, releváns körülmények közlése helyett a munkáltató olyan véleményeket továbbított a kérelmezőről, amelyek súlyosan sértették a kérelmező megítélését és méltóságát. A hatóság álláspontja szerint az intézményvezető által készített jellemzésből egyértelműen kitűnik az is, hogy annak szoros kapcsolata van a kérelmező által a fenntartó önkormányzat felé tett panasszal, hiszen a kérelmező vonatkozásában kimondottan olyan kijelentéseket tartalmaz, mint pl. feljelentgető és utal borzalmas koholmányaira. Ebből következően a kérelmező emberi méltóságának ismételt sérelme, mint jogsérelem összefüggésben áll az egyenlő bánásmód követelménye miatt tett panaszával, ezért a hatóság megtorlásként értékelte a munkáltató intézkedését a júniusi jellemzések elkészíttetetése és továbbítása miatt. 4. A május 13-án megrendezett Géniusz tehetségnapon történő részvétellel kapcsolatban a hatóság megállapította, hogy a kérelmező részvételével kapcsolatos utasítást az intézmény vezetője május 10- én adta ki, amely szerint a délelőtt folyamán teremdíszítési feladatokat, délután pedig a fellépő gyermekek felügyeletét kellett volna ellátnia. A konferencia programja szerint a kérelmező így valóban nem tudott volna részt venni a szekcióüléseken, illetve az előadásokon. Figyelemmel azonban arra, hogy az eljárás alá vont által készített részletes kimutatás szerint a kérelmezőhöz hasonlóan képzett más dolgozó sem kapott szekcióvezetési vagy más, a kérelmező által érdeminként értékelt feladatot, nem volt megállapítható a kérelmező panasztétele és a rá bízott sérelmes feladatok közötti ok-okozati összefüggés. A kérelmet e vonatkozásban a hatóság elutasítja. 5. A nevelőtestületi üléseken való részvétellel kapcsolatban a hatóság a bánki telephelyen végbemenő gyakori személycserék vonatkozásába tett megállapításaihoz hasonlóan arra a megállapításra jutott, hogy nem Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)

11 értelmezhető megtorlásként a kérelmező távolmaradása a szakmai értekezletekről, mert az nem a diszkriminációs panaszához köthető. Erre abból következtetett a hatóság, hogy már a március 7-ét megelőzően sem volt résztvevője ezeknek az üléseknek, így az oksági kapcsolat a diszkriminációs panasz és a hivatkozott jogsérelem között nem állapítható meg. A fentiek alapján kérelmet e tekintetben el kellett utasítani. 6. A bánki telephelyen történt személycserék vonatkozásában a hatóság az eljárás alá vont intézmény által becsatolt nyilatkozat alapján megállapította, hogy arra még a kérelmező diszkriminációs panaszának előterjesztését megelőzően került sor, így nyilvánvaló, hogy arra nem adhatott az okot. Ebből következően megtorlásként sem értelmezhető, annak valódi okainak feltárása pedig túlmutatott jelen eljárás keretein. A kérelemnek ezen részét a hatóság elutasítja. A hatóság mellőzte a kérelmező és az eljárás alá vont által indítványozott további tanúk meghallgatását, ugyanis a széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként elegendő adat állt a hatóság rendelkezésére a tényállás megállapításához és a döntés meghozatalához. Megjegyzi a hatóság, hogy a kérelmezőről készült jellemzések valóban súlyos konfliktusokat vetítenek előre, amelyek nem tolerálhatóak egy munkahelyen. A kérelmezővel szemben felhozott munkáltatói aggályok és a munkatársak kifogásainak kezelésére azonban alkalmatlanok és egyben megalázóak azok az eszközök, amelyekkel jelen esetben a munkáltató élt. A hatóság felhívja ezért az eljárás alá vont intézmény figyelmét arra, hogy a munkatársak értékelésére, minősítésére a rendszeres teljesítményértékelés szolgál. A kérelmezőről készült értékelések ugyanakkor 100%-os teljesítményt mutatnak, azokban a munkáltató elmulasztotta jelezni azon aggályait, amelyeket utóbb a kérelmezőről készített jellemzéseiben megfogalmazott. A munkáltatónak valóban joga, hogy a munkájukat nem az irányadó szakmai és etikai szabályok szerint végző munkavállalókkal szemben jogkövetkezményeket alkalmazzon, de ennek kereteit a mindenkor hatályos jogszabályok rendezik. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos. A hatóság az Ebktv. 16. (1) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított szankciókat alkalmazta. A hatóság eltiltotta a munkáltatót a jövőbeni jogsértés tanúsításától és a közvélemény tájékoztatása érdekében határozatának nyilvános közzétételéről rendelkezett, amely kellő visszatartó erővel szolgálhat ahhoz, hogy az eljárás alá vont munkáltató a jövőben tartózkodjék hasonló jogsértések megvalósításától. Az eljárás során felmerült eljárási költség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 154. (1) bek. b) pontja alapján az elmarasztalt intézményt terheli. 11

12 A hatóság határozata elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A bírósági felülvizsgálat lehetőségét az Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja. A hatóság a határozatot az Ebktv. 15. (1) a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, az ügyintézési határidőn belül hozta meg. Budapest, január 19. Dr. Honecz Ágnes elnök Az eljárás alá vont a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A bíróság a keresetet elutasította Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)