37. Mikola Sándor fizikaverseny 2018 Döntő Gyöngyös, 9. évfolyam Gimnázium c Megoldások
|
|
- Nikolett Dudásné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 37 Mikoa Sándor fizikaereny 08 Dönő Gyöngyö, 9 éfoya Gináziu c Megodáok Egy = 50 o -o középponi zögű, R = 0,8 ugarú, körí kerezezeű hengere áyú úgy an eheyeze a ízzine aajon, hogy feő égének érinőíkja függőege egyen Ennek a áyúnak egfeő ponjábó kezdőebeég nékü eengedünk egy kiéreű, = 0, kg öegű ee a) Mekkora erőe ha a áyú a ki ere, aikor éppen a páya egaó, A ponján haad á? b) Mekkora a ki ere haó eredő erő ugráa (hireen egáozáa) a B ponon aó áhaadá pianaában? c) Maxiáian iyen agara eekedik a ki e kényzerpáyájának egéyebb ponjának zinjéő ére a B ponon aó áhaadá uán? (Minden úródá é közegeenáá ehanyagohaó Száojunk g = 0 / -e!) Megodá a) Tekinük az ábrá! (dr Wiedeann Lázó, Budape) A ki ere ha a nehézégi erő, aain a keree kényzererő Ezek ekori özege okozza a cenripeái gyoruá Ezek egy egyenebe eő, eenée irányú erők, így a ozgáegyene F a cp egyzerűen feírhaó: K g, R ahonnan K g () R A e A ponbei ebeégének négyzee az energiaéebő adódik: gr gr, ()
2 ugyani a e üyedée éppen ugárnyi nagyágú ()- ()-be íra kapjuk a keree kényzererő nagyágá: gr K g 3g 30, kg 0 6 N R b) Meg ke haároznunk a B ponban haó eredő erő, aey annak ehagyáa pianaában a nehézégi erőre áozik A keree egáozá jeöjük -a! Az ábrábó ázik, hogy a hireen egáozá ( ugrá ) az eredő erő é a nehézégi erő küönbége, agyi a B-ponbei kényzererő eeneje Ennek a nagyágára agyunk kíánciak Kereük ehá az oani kényzererő nagyágá! A ozgáegyene zerin: B B KB g co KB g co (3) R R Az i zerepő zög az ábra aapján = 50 o 90 o = 60 o A B-ponbei ebeég négyzeé az energiaéebő kaphajuk: R g B B gr (4) (4)-e (3)-ba íra kapjuk: gr K g co g co 0, kg 0 co 60 3 N R c) A ki e a B ponban hagyja e a kényzerfeüee Innen ferde hajíái páyán foyaja újá A páya egaó ponjának zinjéő aó axiái eekedé H agaága a B pon agaágának é a ferde hajíá axiái agaágának özege A B pon éppen R/ agaan heyezkedik e, ugyani az ábrán áhaó BOA hározög egyenő odaú Ez köekezik abbó, hogy a jeze zög pózöge A hajíá eekedéi agaágá a B ponó záíjuk Ehhez zükégünk an a B ponbei piananyi ebeég függőege koponenének nagyágára, ui az eekedé agaága
3 y y ax g A e B ebeége az energiaéebő kaphaó: R gh B B gh g gr Ennek függőege koponene: co gr co By B Ezze a ferde hajíá agaágára kapjuk: gr co R y ax g Figyeebe ée, hogy a zög 30 o, a keree zinküönbég: co R R R R 0,8 H y co co co 30 0,7 ax Egy 40 c hozú ékony fonára fefüggezünk egy öegű keény goyó é a fonaa fezeen ara a függőegehez képe o zögben kiéríjük A kiéríe goyó eredei heyére, a ízzine aajra eheyezünk egy M öegű áik goyó é a rendzer agára hagyjuk A ké e ökéeeen rugaa üközé uán egyenő nagyágú, eenée irányú ebeégge indu a) Mekkora a M/ arány? b) Mekkorák az üközé uáni ebeégek? c) Üközé uán iyen agara eekedik az öegű e? d) Mekkora közeen az üközé eői é uáni pianaban a fonáerők aránya? (Száojunk g = 0 / -e!) M Megodá a) Az öegű e heyzei energiája E g co, ai eérkezékor ozgái energiáá aaku, ehá co, g ahonnan a ebeég eérkezékor: g co 0 0,4 co60 h (Dudic Pá, Debrecen) 3
4 Ekkora ebeégge üközik az M öegű goyóa A ökéeeen rugaa üközé uán indké e azono nagyágú ebeégge indu az ábra zerin jobbra, i bara A rugaa üközére onakozó ipuzu (endüe) é energia egaradáának éee zerin: M M, (I) M é M M (II) (I) -bő a ebeége (II)-be íra kapjuk: M M Egyzerűíe: M M Rendeze: M M M M 3 M, azaz M 3 b) Az üközé uáni ebeége ennek (I)-be aó beheyeeíéée kapjuk: M 3 c) Ezze a ebeégge indua a e h 0,05 g 0 agara eekedik d) Az üközé eő a cenripeái (eredő) erő a nehézégi erő é a keree fonáerő ekori özege: K g K g haonóképpen üközé uán: A keő aránya:, K K K g 4 g 0 0,4 0,6 0,5 g 0,4 4
5 3 Moorkerékpáro R = 0 ugarú körpáyán nyugai áapobó indua indégig egyeneeen nöekő ebeégge haad Az eő = 4 aa = 8 ua e eg Induáó záía ennyi idő aa é ekkora ú egéee uán kézerezi eg gyoruáá? (Hoic Lázó, Budape) Megodá A feadazöeg zerin a oorkerékpáro kerüei (érinőege) gyoruáa 8 a áandó 4 A keree időpianaban a gyoruá a = a 0 = a = / A norágyoruá (cenripeái gyoruá): a R a n R Az ábrán uao geoeriai izonyokbó: 3 3 an a a Beíra a norá-gyoruá kifejezéé: Innen a keree idő: a a 3, R Ezaa ege úja R ,89 a a 5,89 7,35 4 Egy V = kéezer iere, =,5 éer aga, függőege engeyű, nyio eejű, körhenger aakú aráy zínüig an ízze Éppen ekezd eni az eő, aikor kiyukad a aráy odaa A kerek yuk áérője d =,6 Óránkén 5 eő eik a) Az ajáó ére iyen agaan yukad ki a aráy, ha benne a ízzin ne áozik, aíg az eő eik? b) Ho ér föde a yukon kiöő íz? (A aaj ízzine) c) Hogyan keene egáozani a feadaban az óránkéni eőennyiége, hogy a yukon kiáraó íz a aráyó a eheő egáoabb érjen föde? d) Mekkora ez a áoág? (A yukon kiáraó íz páyájá az eő ne zaarja eg Az eőceppek ki ebeégge érkeznek g = 9,8 / ) (dr Ki Mikó, Gyöngyö) 5
6 Megodá: A aráy erüee a érfogaábó é agaágbó 3 V V A A 0,8,5 6 A e 5 6,94 0 h -6 ebeégű eő 6,94 0 ízzin-eekedéi ebeége jeenene a aráy eejéné Az ábra jeöéei haznáa: a) A Bernoui-örény, agy az energia-egaradá aapján a kiáraó íz ebeége: Az eő áa hozo ízennyiég: gy V A e Ez a íz áozik a yukon (foyonoági egyene), ezér: A kiöőnyíá kerezezee A A e,6 0 A r, erüeű Ezze a kiöéi ebeég: 6 0,8 6,94 0 A e,76 6 A,00 A ebeégre kapo képebő: 3 d 6,76 y 0,39, g 9,8 ezér a yuk h y,5 0,39, agaágban keekeze b) A kiáraó íz ebbő a agaágbó h idő aa ér föde Ez aa ízzineen g kerü arrébb h x gy yh 0,39,,84 -re g c) Az x yh a záani-érani közép egyenőenég aapján akkor a egnagyobb, ha yh,5, azaz 6
7 ,5 yh y h,5 Ehhez gy 9,8,5 4,95 kiöéi ebeég arozik Vizazáoa a foyonoági egyenebő: 6 A,00-5 e 4,95,44 0 = 44,8 A 0,8 h Vagyi ha egaább 44,8 eő eik óránkén, akkoró ju e a íz a egezebbre Enné ezebb ne juha A feeege íz kifoyik a aráy pereéné d) A áoág ebben az eeben: h x gy yh, 5, 5,5 g 7
8 37 Mikoa Sándor fizikaereny 08 Dönő Gyöngyö, 9 éfoya Szakgináziu Megodáok Egy =, - zöggyoruáa áó heyzebő induó, r = ugarú, ízzine íkú forgó árca zéére egy ki ee heyezünk a) Miyen irányban repü e a ki e, é b) iyen irányú a ere haó erők eredője a egcúzá pianaában az induái irányához képe, ha a e é a árca közöi apadái együhaó = 0,457? (Cányi Sándor, Szeged) Megodá: a) A e érinőege (angenciái) gyoruáa: Piananyi ebeége: Cenripeái gyoruáa: Az eredő gyoruáa: a r a a cp r r cp a a a a r A e akkor cúzik eg, ha a ráhaó erők eredője eghaadja a apadái erő axiuá F a F 0 ny, azaz áaakía: ahonnan az ee idő: Az ehhez arozó zögeforduá: a r 0 r a r g 4 4 0, g, 0,457 0, 4 0g a r,,75,,75,838 rad 05,3 8
9 A (ne érearányo) ábra aapján Innen F F cp g r r,,75 3,675 r r r A bezár zög kb 75 fok arcg3,675 80, b) A e érinő irányban áozik, azaz 05,3 foko zöge bezára az induái irányához képe, a ere haó erők eredője 05,3 fok + 74,8 fok = 80, fokka fordu e D D Az ábrán áhaó öegű rúd az azono hozúágú é D direkció erejű rugóka x = 5 c-re nyújoa eg a rendzer nyugai áapoában A rúdra bizonyo agaágbó ráejeünk egy zinén öegű ee Az üközé cenrái o, é a ki e ráapad a rúdra Ez köeően a rugók egnagyobb egnyúáa négyzereére nő a) Miyen agaró ejeük a ki ee? b) A e é a rúd ozgáa orán ekkora o a egnagyobb ebeég? (Suhajda Jáno, Kikőrö) Megodá a) A kezdei egyenúyi áapoban a rúd úya é a rugóerő nagyága azono o: g Dx () A echanikai energia-egaradá örénye zerin: gh, ahonnan gh () D D A rugaaan üközére a endüe-egaradá örényé h írjuk fe: u x Innen 3x u 0,5 gh (3) Az együozgó eek eeén a egnagyobb egnyúáná a unkaée zerin W E kin, agyi a nehézégi erő é a rugóerők özunkája a ozgái energia egáozááa egyenő: g 3x D 4x Dx 0 u 9
10 6g x D6 x Dx 0 u (3)-bó u kifejezéé beheyeeíe, rendeze: 6g x 0,5 gh 5Dx (4) Az () egyene figyeebeéeée: D g, x ai (4)-be íra kapjuk: g 6g x gh x 6 gh gx x 0,5 5 g x 0,5 7,5 Egyzerűíe é rendeze:,5 x 0,5 h, Innen a keree agaág: h = 3x = 3 5 c = 5 c b) Az együozgó eek az üközé pianaáó kezde efeé gyoruak indaddig, aíg a rájuk haó erők eredője efeé irányu Az új egyenúyi heyzeen aó áhaadá pianaában: ()-e figyeebe ée: A unkaée akaaza a x egnyúára: Egyzerűíé é rendezé uán: g Dy 0 g g 0 y x y x gx D x Dx ax u ax gx D3x u (3) egyene figyeebe éeée, aho h = 3x egyenee fehaznájuk: Egyzerűíé é rendezé uán kapjuk: g gx 5x ax 0,5g3 x x g gx 3x ax 0,5g 3 x gx,5 gx ax 0,5g 3x, x ahonnan a keree egnagyobb ebeég: gx 0 0,05 ax 0
11 3 Vízzine aajon ozgó M = 0,5 kg öegű haábra h = 0 c agaágbó = 0, kg öegű gyurá ejünk A haáb ebeége az üközé kezdeekor 0 = 3 / A ké e = 0 időaraú üközé orán özeapad a) Mekkora áago nyoóerő fej ki a gyura a haábra az üközé aa? b) Mekkora ez közeenü az üközé uán a közö ebeég, ha a haáb é a aaj közöi cúzái úródái együhaó ehanyagohaó? éréke 0,4? (Szkadányi Andrá, Baja) Megodá a) A gyura függőege irányú ebeége az üközé eői pianaban: y gh 0 0, A gyura áa kifeje áago nyoóerő az üközére függőege irányban feír endüeée aapján haározhaó eg (pozií irány fefeé): F y F g y ny ny g 0, kg 0 N 0 b) Ha a úródá ehanyagohaó, akkor a közö ebeég az üközére ízzine irányban feír endüe-egaradá aapján: ahonnan M M, 0 k M 0,5 kg k 0 3 M 0, kg 0,5 kg,5 c) Ha a úródá ne hanyagohaó e, akkor az üközére ízzine irányban feír endüeée zerin (pozií irány a haáb eredei haadái iránya): rézeeze: MV F, M F Mg k k 0 ny Innen a közö ebeég közeenü az üközé befejeződée uán: M 0,5 kg 3 0, 4 N 0,5 kg Fny Mg k,33 M 0, kg 0,5kg
12 4 Egy ponzerűnek ekinheő, = 0,5 kg öegű ee = 30 c hozú fonára erőíeünk, aeynek áik égé ízzineen rögzíe zöghöz kööük Ezuán a fonaa egyenenek ara az így kapo ingá a ízzineig kiéríeük a) Legaább ekkora függőege, efeé irányuó kezdőebeégge ke egökni az inga göbjé, hogy az égig haadjon a körpáyáján? b) Mekkora a fonáerő a páya egaó ponjában? c) Az a) -ban záío iniái ebeég hány zázaékáa indíouk efeé az inga göbjé, ha a foná 0 o -o eforduá pianaában azu eg? (Hoic Lázó, Budape) Megodá a) A egkiebb ebeég az jeeni, hogy aikor az inga göbje eéri a háronegyed forduao, a fonában égig haon (az egyre cökkenő) fonáerő, é a páya egfeő ponjában ájon cak zéruá (Ezuán a fonáerő ié nöekedni fog, agyi az inga göbje oább foyaja körpáyán a ozgáá) Ha aaekkora in ebeégge eindíouk a ki ee, féfordua egéee pianaában ebeége a echanikai energia egaradá örénye zerin ié az indíái ebeég nagyágáa haad, cak fefeé A keree iniái ebeége a oábbiakban záíhajuk úgy, inha innen indíouk ona a ki ee A unkaée, aain a Newon-örény adja eg a áaz a kérdéünkre A unkaée zerin: in g aho a egfeő ponbei ebeég g g in in Newon örénye aapján a egfeő ponban a körozgához arozó cenripeái gyoruá éppen a g nehézégi gyoruá, er ebben a pianaban ei á erő ne ha az inga göbjére, in a nehézégi erő Így ez kifejeze a piananyi ebeégge é a körpáya ugaráa: g Innen g Ez a iniái indíái ebeég kifejezéébe íra kapjuk az eredény: in 3 g in 3g 30 0,3 3 b) A páya egaó ponjában Newon II örénye zerin: ax K g, aho a axiái ebeég a unkaéebő: Ezze a fonáerő: ax in g ax g in g 3g 5 g ax 5g K g g 6g 6 0,5 kg 0 30 N
13 c) Ha 0 foko fordu e a foná az induáó kezde, akkor abban a pianaban 30 foko zöge zár be a ízzinee Mie ekkor a foná egazu, eő kezde cak a nehézégi erő ha az inga göbjére A keree új indíái ebeége jeöjük x -ze! A ebeég- é gyoruá-izonyoka az ábrábó áhajuk: g g 60 o 30 o 0 o x Mie a fonáerő egzűn, a ere cak a nehézégi erő ha, a ozgához arozó cenripeái erő i cak a nehézégi erő ugár irányú koponene zogáahaja Az ábrábó ázik, hogy a foná egazuáa pianaában a cenripeái gyoruá éppen g/, ugyani egy 60 foko ( zabáyo ), g odaú hározög egyik odaának a fee Ez, in cenripeái gyoruá a piananyi ebeégge a köekező kapcoaban an: g g Ekkora ebeégge haad i az inga göbje Az ábrán a zabáyo hározög-rézere ekine áhajuk, hogy a ízzine heyzeő aó eekedé agaága éppen / A unkaée ié egadja a áaz kérdéünkre: x g x g Beíra a foná azuákori ebeég kifejezéé kapjuk: A kérdeze zázaékarány: x g 3 g g p 3 g x , ,7 0 0 in 3g 3
37. Mikola Sándor fizikaverseny 2018 Döntő Gyöngyös, 9. évfolyam Gimnázium. Megoldások
37 Mikoa Sándor fizikaerseny 08 Dönő Gyöngyös, 9 éfoya Gináziu Megodások Egy α = 50 o -os középponi szögű, R = 0,8 sugarú, körí kereszeszeű hengeres áyú úgy an eheyeze a ízszines aajon, hogy feső égének
RészletesebbenA 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs 2013. 1 pont
A Mikola Sándor Fizikavereny feladatainak egoldáa Döntı - Gináziu oztály Péc feladat: a) Az elı eetben a koci é a ágne azono a lauláát a dinaika alaegyenlete felhaználáával záolhatjuk: Ma Dy Dy a 6 M ont
RészletesebbenKözépszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész
Középzinű éreégi feladaor Fizika Elő réz 1. Egy cónak vízhez vizonyío ebeége 12. A cónakban egy labda gurul 4 ebeéggel a cónak haladái irányával ellenéeen. A labda vízhez vizonyío ebeége: A) 8 B) 12 C)
Részletesebbenω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont
Hódezőváárhely, Behlen Gábor Gináziu 004. áprili 3. Megoldáok.. felada (Hilber Margi) r = 0,3, v = 70 k/h = 9,44 /, N =65. ω =? ϕ =? β =? =? A körozgára vonakozó özefüggéek felhaználáával: ω = r v = 64,8
Részletesebben2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK
006/007. tanév Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006. noveber 0. MEGOLDÁSOK Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 006..0. Megoldáok /0. h = 0 = 0 a = 45 b = 4 = 0 = 600 kg/ g = 98 / a)
RészletesebbenAz egyenletes körmozgás
Az egyenlete körozgá A gépeknek é a otoroknak ok forgó alkatréze an, ezért a körozgáoknak i fonto zerepe an az életünkben. Figyeljük eg egy odellonat ozgáát a körpályán. A tápegyéget ne babráld! A onat
RészletesebbenHőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás
Hőáguás (Váza). Sziárd hamazáapoú anyagok hőáguása a) Lineáris hőáguás b) érfogai hőáguás c) Feüei hőáguás 2. Foyékony hamazáapoú anyagok hőáguása. A víz rendeenes visekedése hőáguáskor 4. Gázok hőáguása
Részletesebben13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.
SZÉCHEYI ISTVÁ EGYETEM LKLMZOTT MECHIK TSZÉK. MECHIK-MOZGÁST GYKOLT (kidolgozta: éeth Ire óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetei t., Szüle Veronika, egy. t.) /. feladat: Szerkezetek kinetikája, járű odell
RészletesebbenHőtan részletes megoldások
Mechanika rézlee egoldáok.. A kineaika alapjai. 0,6. k. v 60 6, 7, 6, k 60 c 0, 6, v j 6. h v k v k. Feléelezve, hogy a kapu azonnal ozdíja a kezé (nulla a reakcióideje): v k k 06, 67,. 06, Figyelebe véve,
Részletesebben7. osztály, minimum követelmények fizikából
7. ozály, iniu köeelények fizikából izikai ennyiégek Sebeég Jele: Definíciója: az a fizikai ennyiég, aely eguaja, ogy a e egyégnyi idő ala ekkora ua ez eg. Kizáíái ódja, (képlee):. Szaakkal: ú oza a egéeléez
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m
Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny, II. forduló, Megoldáok. oldal. ρ v 0 kg/, ρ o 8 0 kg/, kg, ρ 5 0 kg/, d 8 c, 0,8 kg, ρ Al,7 0 kg/. a) x? b) M? x olaj F f g K a) A dezka é a golyó egyenúlyban van, így
RészletesebbenA 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.
006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulmányi Vereny máodik fordulójának feladatai é azok megoldáai f i z i k á b ó l I. kategória. feladat. Egy m maga 30 hajlázögű lejtő lapjának elő é máodik fele különböző
RészletesebbenREZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidogota: Dr. Nagy Zotán egyetemi adjunktu 7. feadat: Kéttámaú tartó (rúd) hajító regéei (kontinuum mode) y v( t ) K = 8m E ρai
Részletesebben32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása
. Mikola Sándor Orzágo Tehetégkutató Fizikaereny I. forduló feladatainak egoldáa A feladatok helye egoldáa axiálian 0 ontot ér. A jaító tanár belátáa zerint a 0 ont az itt egadottól eltérő forában i feloztható.
RészletesebbenÍ Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í
ÍÜ ű Í Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í Ú ö Í Á ű Í ö Ü Í Í Í ű Ú Í ő ü Í ö ő É Í É ü ÉÍ ő Ü Ú É Í ő Í ű ü Í É Ü Ü Í Á Á Í Ü Í É Í Í É É É öí Í Í ö ú Í ú
RészletesebbenMUNKAANYAG. Benke László. Hidraulikai számítások. A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok
Benke Lázó Hidrauikai záítáok A követeényodu egnevezée: Víz- é zennyvíztechnoógu é vízügyi techniku feadatok A követeényodu záa: -06 A tartaoee azonoító záa é cécoportja: SzT-06-50 HIDROSZTATIKAI SZÁMÍTÁSOK
RészletesebbenA pontszerű test mozgásának kinematikai leírása
Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 07. 07. 3. Tartalo Fogalak Törvények Képletek Lexikon Fogalak A pontzerű tet ozgáának kineatikai leíráa Pontzerű tet. Vonatkoztatái rendzer. Pálya pontzerű tet A pontzerű
Részletesebbenű ü Á
ű ü Á ó é ó ö é é Á é ó í ú Á ő íö ü ö üó é ü ü ú ö ó ü ó ü ó ü ü é í ü Ó ú íí Ó é é Ó ü ó ó ü ó ü ü ü ö ó óü ó ó ó í ü ö ü í ó ü ü É ú ú ü É í É ó ü ó ó ü ü é Á ó Á ó ó é ü ó Á é ü í é ó ö üé ó ó ó ü
Részletesebbená é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí
é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü
Részletesebbené ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é
É Ö É Á í É Ó Á ö é é ö ö é é é é ó ü ö ü ö ö ő é ó é ó á í í á ó Í é á ö é ü é ó ő ő ő á é á é é í é é í á ö é é í é é á í ú é á á ő í é á é Í é é ü ö ö ő ű á á á ó á Íü é é í é ü ő ö é é ó ó í á á á
RészletesebbenTartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon
Fizikköny ifj. Záonyi Sándor, 6. Trlo Foglk Törények Képleek Lexikon Az egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá Az olyn ozgá, elyeknél ponzerű e ozgáánk pályáj egyene é gyorulá állndó ngyágú, egyene onlú, egyenleeen
RészletesebbenA feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a 33-45-ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.
Munka, energia, teljeítény, atáfok A feladatok közül egyelıre cak a 6. feladatig kell tudni, illetve a 33-45-ig. De nyugi, a dolgozat után azokat i egtanuljuk egoldani.:). Mitıl függ a ozgái energia?.
RészletesebbenA 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017
A 6 Mikola Sándor Fizikaereny feladatainak egoldáa Döntő - Gináziu 0 oztály Péc 07 feladat: a) A ki tet felcúzik a körlejtőn közben a koci gyorula ozog íg a tet a lejtő tetejére ér Ekkor indkét tet ízzinte
Részletesebben2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából
Mechanika III. richlik@zit.be.hu 00 február 8-9 zolko@ke.be.hu Feladatok az - hét anyagából.) Egy anyagi pont ozgátörvénye: r( t) r0 er co( bt), ahol r 0 i 3j, e 0.8i 0.6j, R 4, (a) Határozza eg az anyagi
RészletesebbenHarmonikus rezgőmozgás
Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.
Szakác enő Megyei Fizika Vereny, I. forduló, 00/004. Megoldáok /9. 00, v O 4,9 k/h 4,9, t L 9,86.,6 a)?, b)?, t t L t O a) A futók t L 9,86 ideig futnak, így fennáll: + t L v O. Az adott előny: 4,9 t L
RészletesebbenXXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium
XXXI. ikola Sándor fizikaereny 0 Döntı Gyöngyö 9. éfolya eladategoldáok Gináziu. gy autó ozgáa két zakazra bontható. Az elı zakazhoz tartozó átlagebeége 96 k/h, a áodikhoz 50 k/h. A telje útra onatkozó
RészletesebbenMechanika részletes megoldások
Mechanika rézlee egoláok kineaika alapjai 6 k 6 6 7 6 k 6 c 6 j 6 h k? k? Feléeleze hogy a kapu azonnal ozíja a kezé (nulla a reakcióieje): k 6 k 67 6 Figyelebe ée hogy a laba ebeége nagyobb lez ha a jáéko
RészletesebbenÁ É Á É Ü É é í ü ü ü é é ö é é é é ö é ó ó é é í ó é é é é ü é ó ó éó ó ó é é é é é é é í ó Ü ö ö ű é ű í é ó é ó é ü é í ü é ü ü é é í ö ö é ü é í ü ü é é é ü ö é ó ó ö í ó é é ü ö é ö í é é é é ü é
RészletesebbenMagdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6
JEDLIK korcoport Azonoító kód: Jedlik Ányo Fizikavereny. (orzágo) forduló 7. o. 0. A feladatlap. feladat Kati é Magdi egyzerre indulnak otthonról, a vaútálloára ietnek. Úgy tervezik, hogy Magdi váárolja
Részletesebben12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANZÉK. MECHANIKA-MOZGÁTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Néeth Ire óraadó taár, Bojtár Gergel egetei t., züle Veroika, eg. t.) /. feladat: Cetriku ütközé Adott: kg,
RészletesebbenÉ É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é
É É É ű É ö á ő ő á ö ő ö ö ú ú ő ö á á á á ő ű ő ő ő á Ű á á á ű ö á á á Ű Á á áú ű á ú ő ü á á ő á á ü ő á á ú ö Á ő á á ő ő á ö á á ű á ü á á ö á á ü ő ü á ö á ö ű á á á ő ű ü á ö á ő á ü á ö ő á ő
Részletesebbenö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é
Á Ö É Ö Á É Ó Ü É ö í ü é é ö é Ö é ö é é é é é é ú ö é ö í é é é ü é í ö ű ö é í ú ö Á é é é é ö é é é ö é é í é é é ö é é ü é íé é ü é í é í é é é é é ű ú é ü ú é é é ö ö ű é é é é ö é é é é ö é ü ö
Részletesebbenő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö
ó Á ú í é é é ö é Ö ő é é ő é ű ó ö é é é é é é ö é é é é ú ö é é é é ő é ő é ö é í ó é é Ö é ö é é ő é é é é ö ő é é é é é Íé ő ö é é ő ő é é í é ó ö ő é é é ó ö é é í ő ö é ú ö ö é ó ó Á í ü ő ö é ü
RészletesebbenAz I. forduló megoldásai
Szakác Jnő Mgyi Fizika Vrny 005/006 Az I. foruló goláai. 500 5 k 5 000 α 0 ÉK x? y? z?. z Az ábra alapján z 500 x + y + z + z z 4 99 ( 5000) x inα 7 496 (500) 4 pon 7 pon x K. Θ α y É y coα 98 4 pon. 400
RészletesebbenEgyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés
Fizika nagyoko özeállíoa: Juház Lázló (www.biozof.hu) Newon örvények: I. Van olyan vonakozaái rendzer, aelyben a eek ozgáállapouka cak á eekkel vagy ezőkkel való kölcönhaá orán válozaják eg. Az ilyen rendzer
Részletesebbenő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü
é ú Ö Ó é ú é é ú ö é é ő é é é ő ü é é é ö é é ő é ő é é é é é ű í ö é í é é é é é ö ö é ú Ó ő Ó ő í ü ő ü é é ü í ő é é ő ő é é é í ő í é é é é ő ü é é é é ö ő é ő Ó ő ö é ő ő ő í é ő é é Ó ö é ő ő é
RészletesebbenM13/III. A 2005/2006. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
M1/III A 00/006 tanévi Orzágo Középikoai Tanuányi Vereny eő (ikoai) forduójának javítái-értékeéi útutatója Fizika III kategóriában A 00/006 tanévi Orzágo Középikoai Tanuányi Vereny eő forduójának feadatai
RészletesebbenFELADATOK FIZIKA tantárgyból a Kertészmérnök BSc szak levelező tagozatos hallgatói számára 2015/16. I. félév 1. Két város közötti autóbuszjáraton a
FELADATOK FIZIKA árybó Kerézérök BSc zk eeező ozo hói záár 05/6. I. féé. Ké áro közöi uóbuzjáro buzok áebeée eyik iráyb 40 k/h, áik iráyb 60 k/h. Mekkor z áebeé, ey eje foruó fiyeebe ée?. Ey épkoci úják
RészletesebbenDinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg
Dinamika 1. Vízzinte irányú 8 N nagyágú erővel hatunk az m 1 2 kg tömegű tetre, amely egy fonállal az m 2 3 kg tömegű tethez van kötve, az ábrán látható elrendezében. Mekkora erő fezíti a fonalat, ha a
RészletesebbenMerev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása
ere e kineika, íkozá Hajo kerék ozáa k a kerék öee, a kerék uara nyoaék µ, ozábeli úrlódái ényez µ, nyuábeli úrlódái ényez / zöebeé o y A ázol hooén öeelozláú kerék zöebeéel ördül ízzine, érde alajon.
Részletesebbenö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó
é ú á á ő é é ő ü ú é ó á á é ő ü ö á á á ó ó í é á ó ó ó ö á á í ö á í í á á ó á é ü é Ü á á á á á á á é ö ü ö í á ó é ö ü á ö á é é á á ö é í é é é ö é é ó ö á á á é é ö á á ö ö é ő é é ö é ő é é á á
Részletesebbenü Á É Á Á Á É É ü É ő Á É Í Í É É É í é í ö í ü ö é ö ö é ú é é é é é é ő ő ő é É é é ü é é í é É É É é í ö é é é Í é í é é ö ü é í ö é é É í ö é é ú ű É ö é é ö ö é ö ö ö é í ö é É ö í é é ü é Á é ü
Részletesebbené á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő
Ó É ö ó É é ö í á ó á é é é é ü ó á ó ó á ó é í é á ő á ő é ü é ú á á í é á é ő ő ö é á í á ó é ö é ö é ő ó ú é é á á ő é é í á ó ö é é é ó é é ö é á á ő é ö ö á é é í ű ö é á ó é ö é ő é á á é á á ó é
Részletesebbenö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö
Ü É Ü Ú ö É ö ö É ö Ú ű ö Ö É ű É ö ö ö ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ó Ú É ö ű ö ű ű Ú ö ű ö ű Ú ö ö ű ö Ú ű ö
RészletesebbenSzűrési gyakorlat keretes szűrőpréssel.
Szűrési gyakora kerees szűrőrésse. 1. Eéei bevezeés szűrés nyoáskünbség, in hajóerő haására végbeenő hiroinaikai eváaszási űvee. Céja a foyaék-sziár renszerek (szuszenziók) vagy gáz-sziár renszerek (oros
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK
Közekedéi aapimeretek emet zint 101 ÉRETTSÉGI VIZSGA 011. máju 13. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fonto tudnivaók
RészletesebbenÓ ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü
ú ú ú ú Ö ú ű ú Á ú ú ű ű ú ű ú ú Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü Ó Á Á Á ú ú Ő Ö Ü ú Ü Á ú ú Á Ú ú ú ú É ú Ó Ö É Á ű ú É Ó ű ú ú ű ű ú ű ú ű ű ú ű ű
RészletesebbenA hajtás s mechanikája
A ajá mcanikája Mkkora rő jő ki a aajon? ügg: a ngyréő a ömgközéppon yéő, mkdéi zögő, gyoruáó, égnááó, onaáó a apadái ényzőő 003.03.13. Dr. Emőd Ián BME épjárműk anzék 4/1 A ömgk mgközéppon y Vízzin koordináák:
Részletesebben2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló. 2007. november 9. MEGOLDÁSOK
007/008. tané Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 007. noeber 9. MEGOLDÁSOK 007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok. d = 50 = 4,4 k/h = 4 / a) t =? b) r =? c) =?,
Részletesebben27. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása
7. Mikl Sándr Orzág Teheégkuó Fizikereny I. frduló feldink egldá A feldk helye egldá xiálin pn ér. A jíó nár beláá zerin pn eől elérő frábn i felzhó. A feldr d ádik egldá, gy prblé álláníá (i) ne hnrálhó
Részletesebbenö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó
ö É Á ó ó é ó ö É É ö ó É Ó é í é É ü ó Á ó ö é ó é Á é é ó Á ó í é Á ó ö é ö ő é é É Á É Á ö é é ü ó é Á Ú é é ü ó ó É é é é ö ó é é é ó é é ó Ü É é é ú ö é ó é é ó ó Á ö é í é ü é é Á é ö ó é ő Á ü ü
Részletesebbení í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö
ö É Á É É í ó Á Á É ó É í ű í é é é í é é ő ó é é ü é ó é í é é í É é é í í é ó ú í öó ó ó é ö ó ő é í ó öó é é é ü é í é ó é é é í é é í í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é
Részletesebbené é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é
é é ö ő é é é ö é é é é ö ö ö Í Í é Í é ö é Í ö é é é é é ö é ü í é ű é é ö é ö é Í ö ö é é é ú ö ö Ú ö í é í é é í é ö é é é é é é ö í ű ű é é ű Í ö é é é éé é í é é í ö í é é Ü é ő é í é é é é ö í Ü
Részletesebbenöáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é
öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é á á á ó Ó á ó í éí é á á á áí ó Í ö é ő á á á á á
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizikaverseny
Szakác Jenő Megyei Fizikaereny Megoldáok 03/04. tané I. forduló 03. deceber. . Egy zeély 35 áodperc alatt egy fel gyalog egy kikapcolt ozgólépcőn. Ha rááll a űködő ozgólépcőre, az 90 áodperc alatt izi
RészletesebbenÁ É ő é ü ö á á ö é á é ö á á é ő á á ő á á á ő á ő é á é ő ö ó é ő é é á ó á á á á ó á á ö ö é á é Ó É á á ő á á ú ü ö á á á á é á á á á é é ő á á á á é ü á á ő ú á é á á ü ö á á á á é é á á á á ő á ő
Részletesebben(1) a rézlapon: α. (2) a követelmény, hogy t 2 hőmérsékleten a jelek távolsága l 0 legyen: α
004/005 anéi Orzágo Középiolai Tanulányi Vereny elő fordulójána feladaai é egoldáai f i z i á b ó l II aegória dolgozao elézíééhez inden egédezöz haználhaó Megoldandó az elő háro felada é a 4/ é 4/B orzáú
RészletesebbenEzért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,
Kadaiku alakok A ( ) B( ) : V függén az B bilineái függénhez aozó kadaiku alaknak neezzük Minden kadaiku alak megadhaó a köekező fomában: T A ahol A zimmeiku mái é a kadaiku alak Miel A zimmeiku ezé a
Részletesebbenű ú Í Í Ö Í É Í ü Ü ü É ü ü ü ü ü Ö ű ü Ü Ü ű ú ű Á É ü Ö ü Í Í Ú Á Í Ö Í Í ü ú Ú Íü ü ü Í ü ű Í Í Ö ú ü Á ú Í ú ű ú ú ü ú ú ú ú ű ü Í Í Í É Í ü Í ü ű ú Í ü Ó É Í Á Ö ú Á ü Í Íú ü ü ü ú Ö ú Ö Ö É É Í ú
Részletesebbenő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é
Á ö ö Á É ó ü É ó ö í ü é é ő ö é Ö é ö é é é ő ó ó ö ó ő ó é ó í ö ú ö é é ó é é ő ő ő í ó é ó ő ó é é é ó ó ő ó é ó é é í ő é ü ö Ó ö ü ő ő í é é ó é é ő é ő ő ó é ó ő ó ö ö ő ó é ó ó ő í é ű é í é é
RészletesebbenELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:
ELLENŐRZŐ ÉRDÉSE LENGÉSNBÓL: Átaáno kérdéek: Mik a engőrendzer eemei?: engőrendzer eemei: a tömeg(ek), a rugó(k), ietve a ciapítá(ok). Mi a rugóáandó?: rugóáandó a rugó egyégnyi terheé aatti aakvátozáát
Részletesebbenó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö
Á Á É é ö ö é ő ő ő é ö é é ő é é é é ő í é é é ó é é é ü ő ő ó é ő é ű ö ö ú é ü ö é é é é ó é é ü ő ö é ő é ő ü ő ő ö ö í é ő ó ó ő é ő é ó é é ő é ó é ű é é ü ö é Í ö é í é ő ó ö é ő é ú í ö é é é ö
RészletesebbenMérnöki alapok 9. előadás
érnök alapk 9. előadá Kézíee: dr. Várad Sándr Budape űzak é Gazdaágudmány Egyeem Gépézmérnök Kar Hdrdnamka Rendzerek Tanzék, Budape, űegyeem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fax: 463-30-9 hp://www.zgep.bme.hu
Részletesebbené é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é
ü é í é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é é í é ú ő í ü ő é í ú í í é í é ű é í ű é ő é
Részletesebbení í ü ó ó ő ó ö ő ú ü ú ú ó ö ö ó ö ő ó ü ó í ö ő ú ó í í ü ü ú ü ő í ü ő ú ő ü ű ó í ö ö í ó ő ú ü ó É ó í ü ó ó í ü ó í ó ü ó ú ö ü ö ú ó ö öí ő ü í
ú ő ő ü ü ó ü ó ó ó ó ö ó í ő ü ö ö ü ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ó í ó ő ö ó í ő í í ö ü ú ü ö ő ü ő ü ú ó ö ő í ó ő ó ó ó ö í ö ö ő ó ó ö ü ö ó ó ö ő üí ó ö í í ő ö ó ü ó ő í í ü ü ö ó ó ö í í ó ő ó ó ő ü
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenÍ é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é
ü Á Á Á É ö é ú Í ü É Í Í Á Í Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é ú ö é é é é é é é é
Részletesebbenó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő
ó ú á á ő é ó ó ó á é é á é ú á Ö á á ú ó é á é ó ö á ö é é é é é é é ő é ő ú á ö ö ű ő é é ó ö á á é é ő é ö é é ö ö ó É é ö á ú á í á é ó é ú Ö ö á á ú é é á é á é ú é é á ö á é ö é é ó á á á ó ö ú ő
Részletesebbené ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é
ó ü É Í É Á ú Ü Ü é ó é ö ú óé ü é í é éü Á í é ű é í óé é ú ó ü ó é í é é ú ö é é í í ú ő é í ű ó ó é é í é é é í é ű é í é é é é ü ö ú ó ű é é ó é ö ö ő í őí é é ö ó é í é É é őí é í é ű ő é é í óé ű
RészletesebbenXXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola
XXXIV Mikola Sándor fizikavereny 05 Döntı Gyöngyö, 9 évfolya Megoldáok Szakközépikola Egy elegendıen hozú, M = 4 kg töegő dezka jégpályán nyugzik Erre a dezkára egy = kg töegő haábot helyeztünk az ábra
Részletesebbené í í é ő ü ő é é é é ó ü é ó í é é í íí ó ű ő ó ő ó ő é ó í í é í Í ő í é ő é ó ó é í ó é í é ü é Í é é ó í í é é í é í ó ő é íí é é í é í í é ő ó é
é ő ő é í ó É é é ő í é ó é é éí í óú é í é Í Ú í é ó í í ü é Íé ű í ő é ó í é é ó é é é é é ű é é é ü é í é é é ő Í é ő ő é é Í ő é é ó ő ő é é ő ő í é é é í é é ó ű é í ü é í é í é ő ó é é í ő é ő í
Részletesebbenö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é
ö é Ö é ő ü é ü ö é é ő é ü ö ö ö ő ü é ő ü é ö ó ö ö é é ő ö ő ó ő é ő Á é ő é ő ő é ő ő é í ő ó ö ő éé í ö ő é é ő í ő ö ő é í ő ó ö ö ő é ő é é é ő í é ő ő í é é ő í ó ő ö ő é í é í é é ő ő é é é ü
RészletesebbenMUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.
MUNKA, NRGIA izikai érteleben unkavégzéről akkor bezélünk, ha egy tet erő hatáára elozdul. Munkavégzé történik ha: feleelek egy könyvet kihúzo az expandert gyorítok egy otort húzok egy zánkót özenyoo az
RészletesebbenÁ Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é
Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó á ú í á á á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú ö ö ű ö ő á ö ö ú ő á ú ő á ü á á ú ü á ö ú ú á á á ú í á ő ó ő ü á á á á á ó á ó ű á ö ö ü á á á ő ü á ó á á á ö á á ó ö őí á á á áí á á
Részletesebbenö É Á É É Ú Ö É Á
É É Á ö ó ó ó ó ö í ó ö ó í ű ö ó Á Á ó í í ö É Á É É Ú Ö É Á Á Á Á Á í ó Á Á É ő Ö ő ö ő ő ő ő őí ő ö ö Á Ó Ö Ö Ő É ÁÍ Á Ö Á Á Ö ő ö Á ú Á ó Í É í í Ő Í Á Ü ő í Ü ő ö ő ö Ü É Ö Ó É Á Á É Á ü ö ö ü ő ö
RészletesebbenÁ ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö
ü ú ö É Á ő ő ö é Ö ő ő é Ö ö ö Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö é ő é é í ó ó ó ö
Részletesebbenü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü
ü ű ü ű ü ü ü ü Á ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü É É Á Á Á Á É Á Á Ő É É É Á É Á É Á É Á ű É É Á Á É É É Á É Á É Á É Á Á ü ű ű ü ü ü ü ü üü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü ű ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü
RészletesebbenÓ É É Ó Á Á É É Á É ő é á é é ö é ú á ú áí í á Í á Íó ü Í í é ú í á é é ú á á á é é á ő é é ű á á í é é ü é é é ó í á á ó é é ő é ú á é ö é ó á á á í
Ó É É Ó Á Á É É Á É ő é é é ö é ú ú Í í Í Íó ü Í í é ú í é é ú é é ő é é ű í é é ü é é é ó í ó é é ő é ú é ö é ó í é é é őí ö é í é é É ő é ű í é ö ö é é é ö é íí é é é é ö í é é é ó í ö ő ü ö ó é ő ü
RészletesebbenÉ ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü
ű ű É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü Ü Ö ü ú ű ű ü ű ú Ú Ú ú ü ú ú ű ú ú ú ű ú ű ú ű ű ű ű ü Ü ú ú ű ü ű ü ű ű Ü É ü ú ű ü ú ü É Ő ű ü Ü ü ü ü ü ű Ü Ü ű ü Ü ü É ü Ü É Í É Ü Ö Ó Ö ú Ö Ú Ú Ü ú ú ú Ü ű ű ü ÉÉ ű
RészletesebbenÍ Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é
é é é Í Ó é é ü ő é é é ű ő ő ű é ő Í Ó ő ü é ő é ü é ő é é é é é é ú é ú Í Á é é é é é ű é é é é é é ú é ő é é é é ú é é é é é é é é é é é é é ő é é ő Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é
RészletesebbenMEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ
MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ. Egy kerékpáro zakazonként egyene vonalú egyenlete ozgát végez. Megtett útjának elő k hatodát 6 nagyágú ebeéggel, útjának további kétötödét 6 nagyágú ebeéggel, az h útjának
RészletesebbenTengely kritikus fordulatszáma
Mode függőeges ege eseé Tege kus forduaszáa Tegük fe, hog a vége csapágazo egee öegű árókerék heezkedk e, eek öegközéppoa e esk a forgásegebe, hae e excercássa eér aó. Eek haására az szögsebességge forgó
Részletesebbenö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á
ö á ó á ö Ö á á ő ü ö á ó ó ó ó üá á á á ö ö á á í á á ö í á Á á ö á ö ü ő ó ö ö ó ü ó á ü ü á á á á ó á ü á á á á á ó á ó óá ü áí á ü á ö ü ő á á í á í á ö ü á á ö ü á ü ö ö ú á ö á á ö ö á ú ö ü ü á
Részletesebbenő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö ő ö ő í ő ő ö í ö ő ö ú í ű ú ö ö ö ö í í ö ü ő ú Á öí ű ú ű ú ú ö ö ö ő ü ö ő ő ü ő ő ő ű ö ű ú ú ö
Á ö É Á ö ú ú ö É É Á Á É í Á ü ü ü ö í ö ö ő Á í ü ö ő í ő í ö ú ö í í í Ü ü ő ő ő ő ö őí ő ű ő őí í ú ö ő ő ö ő ő í ö ő ö ü ű ö Ú ú í í ü ö Á ő í ő ő ő í ő í ü ű ő ő ü őí ő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö
Részletesebbená ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö
Ő É Ü Ű Á Ó É Í Á Á ű ó á á ö í á á á í á á ó ú ö á ü ü ü í á ó í ű á á á í á á ú á á ö ó á ö ű ö ő í á á ö ü ű ö ü á í ü ú ő ű ű ö í ü ö ú ű í á á ö ü á ó á ó ű ö ö ö í ü á í á ö á á á á á á ó ó ó ú ú
RészletesebbenEgyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:
Alapfeladatok: Egyenlete ozgá 1. Egy hajó 18 k-t halad ézakra 36 k/h állandó ebeéggel, ajd 4 k-t nyugatra 54 k/h állandó ebeéggel. Mekkora az elozdulá, a egtett út, é az egéz útra záított átlagebeég? (30k,
Részletesebbenö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é
ö é ü ö ö Ö ú é ü ü é é é ó é é é é é ó é é Ö ö é é ó é é ó é é í é é ö ó ó ó ö ö ü é é ü é í ü é ö í é é é é é ü é ó é ü ö í í ó í ü Í é é é ü é é é ü é é ü ö ö ó ó é é í é é é é é é é Ö í ó é í ö é é
Részletesebbenö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö
ö ő ü Ö ő ő ő ö í ö Ö ő ü ö ö í ű ö ő ö ö í ö ö ö ő ö ö ő ö ö Ó ö ő ő í ő í ő ő ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö ö í ő Í í ő ő í í í ö ö ö ú ö í Á í í í í í
Részletesebbení ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í
Ő Ö ü Ö ú í Á í É ú í ü í ü ü ü í ü í ü í í ú í Ó ü í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í í í ü ű í ű í ű Ú í Á Á ű ú í í í ú Ő ü í í ü í Ú Ü É ü í ü í É í í Á í É ú ü í í í
RészletesebbenHatvani István Fizikaverseny 2014-15. 3. forduló megoldások. 1. kategória. 7. neutrínó. 8. álom
1. kaegória 1.3.1. 1. CERN 2. PET 3. elekronvol. ikloron 5. Porozlay. Fiziku Napok 7. neurínó 8. álom 9. környezefizikai 10. Nagyerdő A megfejé: SZALAY SÁNDOR Szalay Sándor (195-1975) köveő igazgaók: Berényi
RészletesebbenÉ í
É Ő É í í ő í ü í ü í Á Á Ü ö ü í í ú ő Ü ü ö í ö ö ü ö ő ü ö Í ö ű ü ü Ú ö í ú Ü ö ö ú Í ö Ü ú ü ö ö ö ö ő Ü ő ü ű í ü ö í í ü ö ő ő ő ö ö É Í É Í Á Ü ú ü ő í ű ő ö Í í ú í Ü Í ő Í Ú Ü ő í ű í Ü ű ő Ü
Részletesebbenö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í
É Á É Á Ó Á É Ü Ú ö Ó ö ü ú ö ö ö ö ö ö ü ö ö Á Á É üí ö ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í ú ö Ó ö ö ö í ö ö ü ö í ö í í ö Í ö ö ö Í ö ö í Ó í ö í í í ö ö Í Ő í ö ö ö
Részletesebbenő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó
ő ő ű í ó ő ú ő ü ő ü ő ő ó ó ü ü ü ü ü ü ó í ü í ó ü ü ő ó ő ó ő ő í ő ó ó ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó ő ő ű í ó ú í ü ű í ó ő ő ő ő í ő ő ő ő í
Részletesebbenö á é á á á á ö é ő á é é í é ü é í á é ő é í ő á á á á ö é é í á á á á á é ő á á é é ő é á é é ő é é á ő á á í é é é ö ö ö ö é é á í ö í é é éé ö á á á ö á á á é ú é é ö ü ő á é é ű ö é Ó Á Ó é é é É
Részletesebbenó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö
ő ö ü ú Ö ő ü ü ő ő ó ő ő ö ö í ő ü ő ő í ü ó ü ő í ú ü ő ó ő ó ú ö ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ü ö Ö ő ü ö Ö ő ü ú ü ö ő Í ő Í ú Í ü ő ó ü ö ü ő ó ő ü ő ó ü ő ó ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö
Részletesebbenü ő ű í Ó Á Á
í í É Á ü ő ű í Ó Á Á ő ö ó ő ó ó í í í ö ő ö ő ő ő ő ő ó ó ő ó í ü ó É Í Á Á í í ő úí ö ó í ú ó ő í ö ö ő í Í Í í űí űí ö ó ó í ó í í ó ú ó ó ö ő ő ő ö ő ó ö ü ö ö ő ü Í ű ű ő í ó ó ó Ö ő í ó ő Íí Ö ő
RészletesebbenTudtad? Ezt a kérdést azért tesszük fel, mert lehet, hogy erre még nem gondoltál.
Tudad? - 10 Ez a kédé azé ezük fel me lehe hogy ee még nem gondolál Mo ké egyzeűbb feladao oldunk meg a közúi közlekedéel kapcolaban Ezek nagyon könnyűnek ő: nyilánalónak i űnhenek De mi an ha mégem? 1
Részletesebbené ö é é ö ő ü é é é ő ü ű ú é ö é ó é ö é é é ó í é ö í é ü é ó í ú í í ö é Ö é ü ö é é é ü ó ó é ü é é é ó é é ü é ó ó é ü é ü ü é í ö ö ó í ú í ó ú
é ú ő é ó ó ü ü ó é ó ó ú é ó é ő ü ö é ú ö é üó ó ó ú ö é ú é ó ó ó ó é ő é ú ö é ó ő é é ö ő ó é é ö é é ó é ö ó ő é é é ő ü ü é é é ü ű ú íó ő é é ú Ö Ó ó ő ó ó é é ő ü é é é ü ú í é üé í é é ü é é
RészletesebbenÜ É ü Í Í Í É ü Á ú Í Í É üí Í Á Í ü É Í Í Á ő ő Í Í ü ú Í ő Í ú Í üéú Í Í Í ő Í ú Í Á ü Í ú Í É ő ú ő Á ü ő ü ü Í ú ü Í ü ű Í ü É Í ü É ú ü ű Ö É ü ő Í Í ő ú Á É É Í É Á Á Á Á É Á É Ö Ö É Ó É É Íü É É
Részletesebben