E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat június IX. évfolyam 6. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! ÁFA Számla kiállítása saját döntés alapján Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Számla kiállítása saját döntés alapján Az Áfa tv (1) bekezdése alapján az adóalany köteles ha e törvény másként nem rendelkezik az Áfa tv. 2. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet. Az Áfa tv (1) bekezdése a számlázás alapvető szabályát fogalmazza meg, amelynek értelmében az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó és más személy részére teljesített ügyletekről számlát kell kibocsátani. Az Áfa tv (2) bekezdése alapján az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet; b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a forintot, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását; Tartalom 1 ÁFA Számla kiállítása saját döntés alapján 4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Külföldi vállalkozás által Magyarországon foglalkoztatott Magyarországon biztosított munkavállaló adókötelezettségének szabályai 7 JÁRULÉKOK A járulékkötelezettséget érintő aktuális változások 10 ART. Az adóhatóság által alkalmazott becslés 13 OLVASÓI KÉRDÉSEK Egyenes vagy fordított adózás Örökölt üzletrész eladásának adófizetési kötelezettsége Analitikus nyilvántartás vezetése Adózás részteljesítés esetén Foglaló után kell-e illetéket fizetni Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Morvai Edina adótanácsadó, WTS Klient Adótanácsadó Kft. Széll Zoltánné NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Tóth György NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az hu címen várjuk. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2013 Az Ön jelszava: segedletek777 A kézirat lezárásának dátuma: május 24. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

2 c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye [Áfa tv ] belföldön van, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, és az adófizetésre a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője kötelezett; d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. Amennyiben a kapott előleg miatt áll fenn számlázási kötelezettség, akkor a számlában annak a termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak az adatait kell szerepeltetni, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható. Az Áfa tv (1)-(2) bekezdése akkor alkalmazható, ha az Áfa tv. 158/A. -a szerint a számlázásra az Áfa tv. rendelkezései az irányadóak. Az Áfa tv (4) bekezdése szerint nem kell számlát kibocsátani az Áfa tv a szerinti adómentes termékértékesítéshez kapcsolódóan kapott előlegről. Az Áfa tv (4) bekezdése azonban nem értelmezhető oly módon, hogy az adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan kapott előlegről nem lehet számlát kibocsátani. Ugyanis az Áfa tv (4) bekezdése erre vonatkozó kifejezett tiltást nem fogalmaz meg, tehát a kapott előlegről saját döntés alapján számla kiállításának nincs akadálya. Amennyiben az előleg készpénzben, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel került megfizetésre, akkor számla helyett egyszerűsített adattartalmú (készpénzfizetési) számla is kiállítható. Tekintettel arra, hogy az adómentes ügylethez kapcsolódó előlegfizetésről van szó, ezért a számlában, egyszerűsített adattartalmú számlában általános forgalmi adóösszeg nem tüntethető fel. Tételes törvényi tiltás hiányában az adóalanyok saját döntésük szerint a következő esetekben is kibocsáthatnak számlát a gazdasági esemény bizonylatolásának érdekében: az adóalany az Áfa tv. 2. a) pontja szerinti termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást teljesít, de a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem más személy ( A eset); vagy az adóalany nem valósít meg az Áfa tv. szerinti termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást ( B eset). Ezek az esetek nem az Áfa tv ában foglalt szabályt testesítik meg, amely szerint bizonyos esetekben az adóalanyok a számla kibocsátásának kötelezettsége alól mentesülnek. Ha a saját döntésen alapuló számlázás nyomdai úton előállított számlatömb vagy esetleg számlázó program használatával történik, akkor a számlában csak azokat az adatokat kell feltüntetni, amelyek a gazdasági esemény számviteli nyilvántartásának szempontjából relevánsak. Mindenképpen felvetődik az a kérdés, hogy a számlázással kapcsolatos szabályok megsértésére (például a számlázási határidő be nem tartása, bizonyos adatok felvezetésének mellőzése, téves adatok feltüntetése) hivatkozva az adóhatóságnak lehet-e jogalapja mulasztási bírság kibocsátására, ha a számlát nem a törvényi kötelezés, hanem saját döntés alapján állították ki. Ha az adózó a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, akkor mulasztási bírsággal sújtható, amelynek összege nem magánszemély adózó esetében Ft-ig terjedhet [Art (1) bekezdés e) pont]. Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki [Art (2) bekezdés] június, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 Az előzőekben említett esetekben a számla pusztán számviteli bizonylatként funkcionál, tehát irányadónak tekinthetők a számvitelről szóló évi C. törvény aiban megfogalmazott alaki és tartalmi követelmények. Amennyiben az adózó a vonatkozó számviteli rendelkezéseket megsérti a számla kiállítása során, akkor az Art (1) bekezdés e) pontja szerint mulasztási bírság kiszabásának jogalapja van. Az Art (2) bekezdése alapján azonban nincs lehetősége az adóhatóságnak mulasztási bírságot kiszabnia, mivel a számlát az adózó nem jogszabályi kötelezettség alapján bocsátotta ki, ezért a számla kiállításával összefüggésben e jogszabályi rendelkezés által szankcionált jogsértést sem követhet el. Az A eset megvalósulására hozható fel példaként az, amikor az adóalany által saját vállalkozásban végzett beruházás útján előállított tárgyi eszközt rendeltetésszerűen használatba vesz. Ekkor az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó termékértékesítés valósul meg, de azt az adóalany nem más személy részére, hanem saját magának teljesítette. Ebben az esetben kifejezett törvényi tiltás hiányában szintén nincs annak akadálya, hogy az adóalany saját döntése alapján számlát állítson ki, amelyen saját magát tüntetheti fel eladóként és vevőként is. A számlán a számviteli szabályok szerint legalább fel kell tüntetni a saját vállalkozásban végzett beruházás útján előállított tárgyi eszköz megnevezését, mennyiségét (ha lehet, akkor mennyiségi egységét), a rendeltetésszerű használatbavétel időpontját és helyét, a bekerülési értéket, az általános forgalmi adó alapját, az adó mértékét és a fizetendő adó összegét. A számlán azt is rögzíteni kell, hogy az saját vállalkozásban végzett beruházás útján előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételét dokumentálja. A B eset megvalósulhat saját tulajdonú termék más tagállamba történő elfuvarozásához kapcsolódóan. Az Áfa tv a termékértékesítésnek minősíti azt, ha az adóalany a saját tulajdonú termékét belföldről az Európai Unió más tagállamába fuvarozza el, ha arra nem termék értékesítése érdekében került sor. E szabály alól többek között kivételt képez az az eset, amikor a fuvarozás rendeltetési helye szerinti tagállamban az adóalany tulajdonában álló terméken szakértői értékelést vagy munkát végeznek, majd annak befejezését követően a terméket az adóalany nevére szólóan belföldre továbbítják. Ekkor a saját tulajdonú terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába történő elfuvarozása nem tekinthető termékértékesítésnek, ezért az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági esemény nem történt. Számla kiállítása esetén a termék tulajdonosának saját magát kell feltüntetni eladóként és vevőként is. A számlában a belföldről más tagállamba elfuvarozott termékek megnevezését, mennyiségi egységét és mennyiségét, egyedi azonosítóját (például gyári szám), valamint könyv szerinti értékét kell rögzíteni. A számlán a dokumentálni kívánt gazdasági eseményt is meg kell nevezni, jelen esetben azt, hogy a számlán feltüntetett termékek más tagállamba történő elfuvarozása történt meg szakértői értékelés elvégzése érdekében. A számlában általános forgalmi adó mértéke és/ vagy összege nem tüntethető fel, hiszen nincs szó az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügyletről. Nagyon fontos, hogy a számla az elfuvarozás és/vagy visszafuvarozás tényét, az elfuvarozás célját s annak megvalósulását önmagában nem igazolja, ezt fuvarokmányokkal és egyéb dokumentumokkal kell igazolni. A B esetre hozható fel példaként továbbá az az eset is, amikor a megbízó a bizományos részére értékesítés céljából terméket ad át. Az Áfa tv. 10. b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között a 9. (1) bekezdése értelmében termék értékesítése teljesül. Az Áfa tv. 55. (1) bekezdése alapján a termék fi- 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

4 zikai átadásával a megbízó és a bizományos között még nem történik teljesítés. A megbízó kiállíthat saját döntése alapján számlát, amelyen szerepelteti a bizományi értékesítés céljából átadott termék adatait (megnevezés, mennyiségi egység, mennyiség, egyedi azonosító például gyári szám, könyv szerinti érték). A számlán eladóként a megbízó, vevőként a bizományos szerepeltetendő, a számlában általános forgalmi adó mértéke és/vagy összege nem tüntethető fel, hiszen a fizikai átadással nem valósult meg az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügylet. Azonban a számla a fizikai átadás tényét önmagában nem feltétlenül igazolja, ezt más számviteli bizonylattal kell dokumentálni. TBJ Külföldi vállalkozás által Magyarországon foglalkoztatott Magyarországon biztosított munkavállaló adókötelezettségének szabályai (Tbj. 56/A ) Írta: Morvai Edina adótanácsadó - WTS Klient Adótanácsadó Kft. A külföldi cégek életében sokszor előfordul, hogy szükségük van egy olyan személyre, aki az adott országban képviseli az érdekeiket, ellátja képviseletüket. Ezekben az esetekben ez a magánszemély a külföldi társaság munkavállalója lesz, a külföldi társasággal köt külföldi munkaszerződést, viszont Magyarországon tevékenykedik. A munkáltató külföldi társaság a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett foglalkoztató. A munkavállaló állandó lakóhelye Magyarországon van, adóügyi illetősége magyar. Elképzelhető, hogy a magyar tevékenysége mellett a társaság országában is végez munkát, havonta néhány napot. A fent leírt esetben alapvetően a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell megvizsgálni. A törvény az alapelvek között sorolja fel, hogy a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. A Tbj. 5. (3) bekezdése alapján biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. A Tbj. erre vonatkozó rendelkezései gyökeresen megváltoztak január 1-jét követően. Ezt megelőzően az akkori szabályok alapján a külföldi társaság nem minősült kötelezettnek, azaz mindenféle a foglalkoztatással járó kötelezettséget a munkavállalónak kellett teljesítenie. A fenti időponttól kezdve pedig ez a felfogás változott meg, mely szerint már nem a munkavállaló, hanem a külföldi társaság, mint külföldi foglalkoztató a fő kötelezett, aki alapvetően ilyen címen köteles bejelentkezni az adóhatóságnál. (Tbj. 56/A. (2) bekezdés) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint a Tbj. 56/A. szerinti munkavállaló, foglalkoztatott kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, mégpedig az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. (2) bekezdése alapján a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. (4) bekezdésének t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, június, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról. Az Art. 52. (4)-es bekezdésének t) pontja tartalmazza a Tbj. 56/A. szerinti kötelezettet. A Tbj. 56/A. -a tartalmazza a különös szabályokat a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan, azaz a külföldi foglalkoztatókra, illetve a munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket. Ha a magyar jogszabályok alapján bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónál biztosítási kötelezettség keretében végez munkát a munkavállaló, akkor a külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségét az Art. 8. és 9. -ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Az Art. 8. -a a belföldi fióktelepre, a 9. -a a pénzügyi képviselőre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Amennyiben a külföldi társaság Magyarországon sem belföldi fiókteleppel sem pénzügyi képviselővel nem rendelkezik, akkor a külföldi vállalkozásnak a járulékkötelezettséget közvetlenül kell teljesítenie, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot). Ebből következően célszerű az érintett magánszemélynek minden esetben meggyőződnie arról, hogy a foglalkoztató külföldi cég eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének. Mindezek alapján, ha a külföldi társaság nem jelentkezik be Magyarországon külföldi foglalkoztatóként, akkor tulajdonképpen a régi (2011. január 1-je előtti) képviseletet ellátókra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A külföldi vállalkozás kötelezettségei: bejelentési kötelezettség, járulékfizetési kötelezettség, bevallási kötelezettség. Ezen kötelezettségek teljesítéséhez (amennyiben nem rendelkezik belföldi fiókteleppel és pénzügyi képviselővel), akkor adószámot kell kérnie az adóhatóságtól a foglalkoztatás megkezdése előtt. Alapvetően a társaságnak nincs választási lehetősége, hogy ő teljesíti-e a kötelezettségeket vagy hagyja a munkavállalóra, elsősorban a foglalkoztatónak kell teljesítenie ezeket a kötelezettségeket. Az 56/A. rendelkezéseit harmadik országbeli cégekre is kell alkalmazni. Kirendelés, munkaerő kölcsönzés esetén a kötelezettségeket az a munkáltató teljesíti, akihez a foglalkoztatottat kirendelték vagy a belföldön bejegyzett kölcsönvevő társaság. A regisztrációs eljárás, valamint az ezt követő kötelezettségek teljesítése során a külföldi társaság megbízhat adótanácsadó céget, hogy eljárhasson ezen feladatok ellátásával kapcsolatban. Az adószám igénylés első lépése egy regisztrációs nyomtatvány kitöltése. Ez a nyomtatvány a T201INT jelű nyomtatvány, amely nemcsak magyar, hanem angol nyelven is elérhető. A dokumentumhoz nem szükséges csatolni semmilyen igazoló dokumentumot, mint például cégkivonat vagy illetőségigazolás. Amikor a társaság ezen nyomtatvány alapján megkapja az adóhatóságtól a 3-assal kezdődő adószámot, akkor a külföldi társaságnak be kell jelenteni a foglalkoztatott(ak) adatait, többek között a személyes adatokat és a jogviszony kezdetét. Erre a célra szolgáló nyomtatvány a T1041INT, mely változás bejelentésre is alkalmas. A munkavállaló biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

6 Ezek után a külföldi foglalkoztató társaságnak havonta 08INT jelű járulékbevallást kell készíteni és benyújtania a tárgyhónapot követő hó 12-éig. Ez egy kötegelt nyomtatvány, mely áll egy A lapból, amely alapvetően a vállalkozás adatait tartalmazza és áll M lapokból, melyből annyi M lapot kell kitölteni, ahány foglalkoztatottja van a külföldi társaságnak. Mivel kötegelt nyomtatvány, ezért az M lapok öszszesítése után az A lap tartalmazza az összesen járulék összegeket. Az M lap a foglalkoztatott adatait, a járulék alapját és járulék összegét tartalmazza. Az A lapon azt is meg kell adni, hogy ki teljesíti a kötelezettséget, azaz a külföldi foglalkoztató nyújtja be a bevallást vagy a külföldi foglalkoztató helyett a munkavállaló végzi el ezeket a feladatokat. Utóbbi esetben természetesen az A lapon és az M lapon is a foglalkoztatott adatai szerepelnek majd. A nyomtatványt csak elektronikus úton lehet benyújtani. Tehát vagy a külföldi társaságnak vagy az általa meghatalmazott társaságnak kell rendelkeznie Ügyfélkapus regisztrációval. Mivel külföldi társaságok általában nehézkesen tudnak létrehozni ilyen regisztrációt a személyes megjelenés miatt, ezért a második lehetőséget választják, mely maga után vonja egy következő nyomtatvány, a T180 jelű nyomtatvány benyújtását. A bevallás kitöltéséhez meg kell határozni a járulék összegeket. Ezen foglalkoztatás keretében a következő járulékokat kell megfizetni: Járulékok megnevezése Foglalkoztatót terhelő járulékok Összesen természetbeni Biztosítottat terhelő járulékok pénzbeli nyugdíjjárulék - 24% - 10% 34% pénzbeli természetbeni egészségbiztosítási járulék munkaerőpiaci járulék 1,5% 0,5% 4% 3% 9% - 1% - 1,5% 2,5% Összesen 27% 18,5% 45,5% Az állami adóhatóság a kötelezett által befizetett járulékokból 54,05 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,84 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,11 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át. A számítás során fontos azt is meghatározni, hogy mit értünk járulékalapot képező jövedelem alatt, mivel ezen összegek alapján kell a fenti járulékkulcsok segítségével a járulékok havi összegét meghatározni. A Tbj. 4. k) pontja határozza meg ezt: 1. a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Amennyiben a munkavállaló nem Magyarországon, hanem például a külföldi társaság országában végez munkát pár napig, akkor a személyi jövedelemadó számításánál az Szja tv. és az adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kell megvizsgálni. Ezek alapján elképzelhető, hogy a külföldi napokra eső jövedelemre jutó adót nem Magyarországon kell megfizetni, hanem a munkavégzés helye szerinti államban. A társadalombiztosítási járulékok megfizetésének helye ugyanakkor továbbra is Magyarországon marad. Az adóhatóság értelmezése alapján, ha a magyar állampolgár magyarországi foglalkoztatása mellett a külföldi munkáltatóval külföldi munkavégzésre is szerződik, akkor a magyar állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon áll fenn, melyre a Tbj. szabályait kell alkalmazni. Személyi jövedelemadó esetében vizsgálni kell tehát, hogy munkavégzés során melyik országban hány napot dolgozik a magánszemély, mert ez alapján előfordulhat, hogy a jövedelem egy része nem Magyarországon és nem is június, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 a munkáltató országában, hanem a tényleges munkavégzés országában adózik. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai hatálya alá tartozik, ha a tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi. Tehát a külföldi munkavégzésre tekintettel kapott jövedelem után a járulékokat a Tbj. általános szabályai alapján kell teljesíteni Magyarországon. Mindezek mellett a munkavállalónak negyedévente kell megállapítani és megfizetni a személyi jövedelemadót a Magyarországon adóköteles jövedelemrészre, mely a fentiek alapján eltérhet a járulékalapot képező jövedelmektől. JÁRULÉKOK A járulékkötelezettséget érintő aktuális változások Írta: Szél Zoltánné főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály I. A szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséhez kapcsolódó tudnivalók A szövetkezetekről szóló évi X. törvény május 3-tól lehetőség biztosít arra, hogy meghatározott esetekben önmagában már a tagsági jogviszony is elégséges legyen a szövetkezetben a munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez. Az említett időponttól az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezetek 1 esetében a személyes közreműködés sajátos 1 A szövetkezési formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. formája lehet a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). A szociális szövetkezetekben a személyes közreműködésként előírható munkavégzés a jogszabály módosításáig kizárólag munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban volt teljesíthető. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Amennyiben a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tag munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszonya alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel. Az új speciális jogviszony bevezetésével egyidejűleg a járuléktörvény 2 is változott. A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát egészségügyi szolgáltatásra jogosult, de nem minősül biztosítottnak. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után forint (napi 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, 3 a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 2 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény. 3 Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére. 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

8 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett. A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli. A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez. Bevallás, bejelentés, igazoláskiadás A szociális szövetkezet az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 31. -ában és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetve adatot szolgálat. A szociális szövetkezetnek tehát a 08-as bevallásban az NFA által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt, b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül az egészségbiztosítási szervnek jelenti be. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. Egyszerűsített foglalkoztatás A szociális szövetkezetben az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 1. (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott napi munkavállalói létszámkeretre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. Az Efo tv. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet 4 a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki, azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni. II július 1-jétől módosulnak a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályok Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló évi XXXVII. törvény július 1-jétől módosítja a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályokat. 1. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 50. (1) bekezdése értelmében január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll (a december 31-ig hatályos szabályozás ezt nem tette lehetővé). A járuléktörvény 5 alapján azonban az átalányadózó egyéni vállalkozó nem minősül ún. másodfoglalkozású egyéni vállalkozónak még akkor sem, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ez azt jelenti, hogy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a 4 A foglalkoztatási szövetkezet olyan iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja. 5 Tbj. 31. (4) bekezdés a) pontja június, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) kell megfizetnie. Nem kell fizetnie 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot, mivel annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, ilyen kötelezettsége nincs. A szociális hozzájárulási adó tekintetében a vállalkozó mentesül a különös szabályok alkalmazása alól, tehát ennek a kötelezettségnek az alapja az átalányban megállapított jövedelem, vagyis nincs minimum adóalap (a minimálbér 112,5 százaléka) utáni fizetési kötelezettség július 1-jétől ezzel összefüggésben módosul a járuléktörvény, ami kimondja, hogy a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló olyan vállalkozókra sem terjed ki a minimum járulékalap utáni fizetési kötelezettség, akik a vállalkozásukban az átalányadózást választják. E kedvező változás azt eredményezi, hogy csak a tényleges vállalkozói jövedelmük, azaz az átalányban megállapított jövedelem képezi a járulékok alapját. 2. A gyermeknevelési támogatásban részesülő a vállalkozók járulék- és szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettségét ugyancsak július 1-jétől jelentősen érinti, hogy az említett ellátásban részesülő személy a tevékenységének személyes folytatása esetén is mentesül a minimum járulékalap, illetve a szociális hozzájárulási adó tekintetében a különös szabályok alkalmazása alól. A jelenlegi szabályozás ugyanis a gyermeknevelési támogatás melletti vállalkozói tevékenység (egyéni vagy társas vállalkozás) személyes folytatása esetén előírja, hogy az egyéni járulékokat (10% nyugdíjjárulék és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), valamint a 27% mértékű szociális hozzájárulási adót a minimálbérhez kötődő minimum öszszeg után meg kell fizetni. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget nem igényel, ez a minimum összeg: a nyugdíjjárulék tekintetében forint, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék vonatkozásában forint, a szociális hozzájárulás adó esetében pedig forint. Ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ez a minimum összeg: a nyugdíjjárulék tekintetében forint, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék vonatkozásában forint, a szociális hozzájárulás adó esetében pedig forint. Mint az előzőekből is kitűnik, a főállású anyák (vagyis akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek saját háztartásukban nevelt legalább három gyermekük miatt) önfoglalkoztatási lehetőségének segítése érdekében a szabályok hatályon kívül helyezése azt eredményezi, hogy az érintett vállalkozók közteher-fizetési kötelezettsége jelentősen csökken. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó és van átalányban megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni. Ugyancsak az általános szabályok szerint kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel díjazásban részesül. A módosítás tehát csak a minimum járulék- és adóalap után történő fizetési kötelezettség teljesítését törli el. Meg kell említeni, hogy az előzőekben ismertetett szabálymódosítás a gyermeknevelési támogatásban részesülő biztosított mezőgazdasági őstermelőket is érinti. E személyek járulékfizetési kötelezettségére ugyanis megfelelően alkalmazni kell az egyéni vállalkozókra vonatkozó azon szabályokat, amelyek a járulékfizetési kötelezettség alól történő mentesítésre vonatkoznak. Tehát a gyermeknevelési támogatásban részesülő biztosított mezőgazdasági ősterme- 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

10 lő július 1-jétől a tevékenysége személyes folytatása esetén ugyancsak mentesülhet a járulék és szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. ADÓZÁS RENDJE Az adóhatóság által alkalmazott becslés Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) több olyan esetkört nevesít, mely során az általános szabályok szerint az adókötelezettség nem állapítható meg. Ezért a jogszabály lehetővé teszi az adóhatóság számára a becslés alkalmazását. Jelen cikkünkben e módszer alapvető szabályait ismertetem. Az Art (1) bekezdése alapján a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Becslési eljárás lefolytatását azért kell elrendelni, mert a rendelkezésre álló adatok alapján az adóalapot pontosan meghatározni nem lehet. A becslési eljárással nem lehet pontosan meghatározni azt, hogy az adózó bevételei, kiadásai milyen öszszegűek voltak, ennek megfelelően nem lehet az adóalapot sem a tényleges állapotnak megfelelően megállapítani. A becslés csak valószínűsíteni tudja az adóalapot, illetve költségvetési támogatás alapját.a valószínűsítés azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításig a becslés alapján kidolgozott bizonyítékkal alátámasztott adóalapot úgy kell tekinteni, mintha az ténylegesen a becsült összegben merült volna fel. Az Art (2) bekezdése szerint az adóhatóságnak azt kell bizonyítania, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. E rendelkezés azt egyértelműsíti, hogy mely feltételeknek kell megfelelnie az adóhatóságnak, hogy a becslést alkalmazhassa. Ezek közül az első, hogy csak meghatározott esetkörökben van lehetőség a becslésre, melyet az Art (3) bekezdése tartalmazza. Ez a kérdés elsődleges fontosságú, mivel a becslés alapján hozott adóhatósági határozat bírósági megtámadása esetén ez az első tisztázandó pont. E szerint becslés alkalmazható a) a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, b) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg, c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy d) ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta, e) ha az Art. 91/A. -a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani. ad a) Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény rendelkezik arról, hogy a vagyonszerzés esetén az adózónak a törvényben meghatározott illetéket kell fizetnie. Az illeték alapjául a vagyonszerzés időpontjában fennálló forgalmi értéket kell tekinteni. Ha a felek a forgalmi értéket nem tüntették fel, nem jelen június, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 tették be, vagy a feltüntetett, illetőleg a bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal határozza meg összehasonlító értékadatok és egyéb rendelkezésre álló adatok, például az illetékfizetésére kötelezett nyilatkozata, szemle stb. alapján. ad b) Becslési eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha az adó és a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg. Az adóhatóság ellenőrzése során az adóalapot és a költségvetési támogatás alapját a rendelkezésre álló bizonylatok, nyilvántartások, könyvek alapján állapítja meg. Ha azonban nem vagy hiányosan állnak rendelkezésre a számviteli előírásokban rögzített könyvek, nyilvántartások, bizonylatok, és emiatt a könyvelés tételes felülvizsgálatával az adóalap és az adó kiszámítása megnyugtatóan nem ellenőrizhető, becslési eljárást kell lefolytatni. A becslési eljárás során az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adat alapján logikai összefüggésekkel határozza meg az adó és a költségvetési támogatás alapját. ad c) Becslési eljárásra kerül sor, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok és az adózó adatainak összevetése után alaposan feltételezheti, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának meghatározására. Az adóhatóság az adózót érintő valamennyi tudomására jutott adatot nyilvántartja. Így az ellenőrzés megkezdésekor a revizorok rendelkezésére állnak olyan információk, amelyek az adózó bevételeire, kiadásaira vonatkoznak. Ezek az adatok az adatszolgáltatás alapján benyújtott ún. kontrollinformációk vagy másik adózónál folytatott vizsgálat alapján állnak az adóhatóság rendelkezésére. Amennyiben ez alapján jelentős eltérés tapasztalható, alkalmazható a becslés. Jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugtakibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni. A 108. (3) bekezdésének c) pontja szerinti becslési feltétel annyiban speciális, hogy ez esetben az adózó könyvei, bevallásai, nyilvántartásai akár a legteljesebb szabályosságot és összhangot tükrözhetik, de az adóhatóság rendelkezésére álló egyéb információk alapján ez kétségbe vonható. ad d) A magánszemélyekre vonatkozó becslési feltételt részben az előző rendelkezések is tartalmazzák, új azonban a nyilatkozatra történő utalás. Itt nem elsősorban az adóellenőrzés során tett nyilatkozatról van szó, és nem is az Art a szerinti nyilatkozatról, hanem az 91. szerinti, a bevallás kiegészítésére vonatkozó felhívással kapcsolatos nyilatkozatról. ad e) E rendelkezés a jövedelem- (nyereség-) minimumot el nem érő vállalkozások ellenőrzésével kapcsolatos. Az adóhatóság kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az Art (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg. Az Art (5) bekezdése alapján a bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalapot valószínűsíteni lehet bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel. Ez a becslés ún. általános módszere. Amennyiben lehetőség van rá, fel kell használni a meglévő bizonylatokat, adatokat, nyilvántartásokat, és az azokból nyert információkat logikai úton feldolgozva, az adóhatóság 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

12 egyéb adataival összevetve kell meghatározni az adóalapot. Az adózó tevékenységétől függően helyszíni szemle, próbagyártás is elrendelhető. Az alkalmazott bizonyítási eszközt az adott esetben kell meghatározni. Bármilyen bizonyítási eszköz (azaz más megfelelő módszer) alkalmazható mind az adóhatóság ellenőrzése, mind pedig az hatósági eljárás során. Az Art (6) bekezdése alapján becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására az előző bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető viszsza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. Ennek során az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni. Ilyen esetben a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Ez az ún. összehasonlító becslés. Az összehasonlításnál értelemszerűen reálisan összevethető adatokat kell figyelembe venni, tehát a szakma, illetve tevékenység azonossága mellett jelentős szerepe van az irányadó időszaknak, a tevékenység helyszínének, körülményeinek. Magánszemély adózó esetében (és ide értendő az egyéni vállalkozó is) az összehasonlítás kiindulási alapját a hasonló tevékenységet hasonló körülmények között munkaviszony keretében végzők kereseti, jövedelmi viszonyai képezik. Ez azonban nem jelenti, hogy eleve valamilyen munkaügyi statisztikai átlagot kellene figyelembe venni, mert ha a körülmények arra utalnak, hogy az adózó az átlagostól eltérő jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, ez az adómegállapítás során megfelelő indoklás mellett tükröződhet. adatokon (például utóbb fellelt okiraton) kell alapulnia. Ha az adózó ezen bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál ha az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá, és az ellenőrzés elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli, és a feltételek fennállása esetén a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza. Becsléshez kapcsolódó szabály, hogy amennyiben az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az általános becslési módszerek szerint nincs mód, az adóhatóság az adó alapját összehasonlító becslés alkalmazásával, 12 havi működést vélelmezve állapítja meg. Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt, be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, vélelmezve állapítja meg. Az adózó a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést bizonyíthatja (itt tehát megfordul a bizonyítási teher), de az ellenbizonyításnak hitelt érdemlő június, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 OLVASÓI KÉRDÉSEK Egyenes vagy fordított adózás Kérdés: Hitelintézet tulajdonába lejárt követeléshez kapcsolódóan került egy lakóingatlan (társasházi lakás). Az opciós vételi jog gyakorlása időpontjában az ingatlan új építésűnek számított, beszerzéskor az áfa visszaigénylésre került. Jogi vita kapcsán a hitelintézet birtokon belül nem került, időközben a használatba vételi engedély két éven túlivá vált. Az Áfa törvény 86. (1) bekezdés ja) pontja szerinti első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, hiszen a lakásban még nem lakott senki. Viszont ugyanezen jogszabályhely jb) pontja szerinti határidő már eltelt. A két alpont közötti vagylagosság számomra azt jelenti, hogy adott ingatlant az egyenes adózás szabályainak alkalmazásával kell értékesíteni. Kérem, szíveskedjen álláspontomat megerősíteni vagy cáfolni, amennyiben valamely vonatkozást helytelenül értelmeznék. Válasz Amennyiben a szóban forgó lakóingatlan részére használatbavételi engedély kiadásra került, akkor az Áfa tv. 86. (1) bekezdés jb) pontja alapján az a körülmény releváns, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése óta legalább két év eltelt. Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) pontjának alpontjai valóban vagy logikai kapcsolatot fogalmaznak meg, tehát nem releváns körülmény az ügyletet terhelő adó megállapításánál az, hogy a lakóingatlant ténylegesen nem használták, mivel a jb) pontja szerinti tényállás fennáll. Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés jb) pontjában foglalt tényállás fennállása folytán alapesetben a szóban forgó lakóingatlan értékesítése mentes az adó alól, azonban az adómentességhez adólevonási jog nem kapcsolódik. Ebben az esetben azt is meg kell vizsgálni, hogy a lakóingatlan tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek minősült-e. Ha a lakóingatlan tárgyi eszköznek minősült, akkor az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szerint figyelési időszakon belüli értékesítés esetén az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja alapján a levonható adóként elszámolt adónak a teljesítés hónapjára és a figyelési időszakból hátralevő hónapokra arányosan számított részét az értékesítés teljesítésének időpontjában fizetendő adóként kell elszámolni. Amennyiben a lakóingatlan forgóeszköznek (árunak) minősült, akkor az Áfa tv. 11. (2) bekezdés c) pontja alapján az értékesítés időpontjára vonatkozó piaci érték után 27%-os adót kell fizetni. Azonban azt is meg kell vizsgálni, hogy az eladó az értékesítés időszakára vonatkozóan a lakóingatlan értékesítésével kapcsolatban választotta-e az adókötelessé tételt. Amennyiben igen, akkor az értékesítést ugyan 27%- os mértékű áfa terheli, de az Áfa tv (1) bekezdés f) pontja alapján adófizetésre a vevő kötelezett. Ekkor az eladónak nem kell utólagosan korrigálnia a beszerzéshez kapcsolódóan levont adót (függetlenül attól, hogy a lakóingatlan tárgyi eszköznek, vagy forgóeszköznek árunak minősül-e), mivel az értékesítés adólevonásra jogosít. Örökölt üzletrész eladásának adófizetési kötelezettsége Kérdés Örökölt üzletrész eladása esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Haláleset miatt megörököltük az üzletrészt. A vállalkozás rendelkezett egy ingatlannal, valamint tartozást is örökölt. A tartozás kiegyenlítésre került, és az üzletrész értékesítés magasabb áron történt, mint az egyik örökös jegyzett, illetve törzstőkéje. 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

14 Az örökölt cég jegyzett tőkéje 10 millió Ft, a évi törzstőke 4,5 millió Ft. Az ingatlannal együtt eladott cég rám eső része, az eladáskor a kapott üzletrész vételára 7 millió Ft ben történt az értékesítés. A tartozás kiegyenlítésére 1,2 millió Ft-ot fizettem, valamint Ft ügyvédi költséget. Miként számoljuk ebből a tényleges jövedelmet, illetve milyen adót, vagy illetéket kell fizetni utána? a hagyatéki leltárban feltüntetett érték vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték. A kérdésben említett ügyvédi költséget akkor lehet elszámolni járulékos költségként, ha kifejezetten az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódik, s igazoltan az üzletrészt később értékesítő személyt terhelte (azaz saját névére szóló számlával rendelkezik). Válasz A korlátolt felelősségű társaság üzletrésze az Szja tv pontja szerinti értékpapírnak minősül. Az Szja tv. 67. (1) bekezdése szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az Szja tv. 67. (3) bekezdése szerint a bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Az Szja tv. 67. (4) bekezdése alapján a megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. Öröklés esetén a megszerzésre fordított értéket az Szja tv. 67. (9) bekezdés ak) pontja szerint kell megállapítani. E rendelkezés szerint a megszerzésre fordított érték az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték azzal, hogy amennyiben 1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, akkor a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani, 2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, akkor Analitikus nyilvántartás vezetése Kérdés Könyvelünk egy könyvkiadó céget. Év közben egy-egy könyv előállításához szinte azonos költségeket vesznek igénybe: nyomda, jogdíj, lektorálás, szerkesztés, fordítás stb. Ezeket a költségeket mi az 5-ösben tartjuk nyilván, és amikor év végén kapunk egy készletértéket, akkor az 5-ösöket csökkentve könyveljük a raktárkészletet a 2-esek közé. Helyesen járunk el, vagy az év végi készletet 2-esben kéne nyilvántartani, és a többi költséget a 814-re átvezetni? Válasz Az Szt (3) bekezdése szerint az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás a készletekről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a készletmozgásokat a 2. számlaosztályban folyamatosan könyvelni kell. Az Sztv. 69. (4) bekezdése alapján arra is van lehetőség, hogy a cég sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet, ekkor azonban a leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni június, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 A kérdésben leírt könyvelés csak akkor felel meg az Sztv. előírásainak, ha a vállalkozás nem vezet a készletről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást. Ekkor úgy kell tekinteni, hogy a főkönyvi könyvelést analitikus nyilvántartás nem támasztja alá, így az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást az Sztv. 69. (4) bekezdése alapján mennyiségi felvétellel kell elvégezni (a kérdésben utalás is van erre!), a leltározás adatait kell könyvelni. Valójában a leltározással a cég a készletnyilvántartás adatainak a helyességét is ellenőrzi. Adózás részteljesítés esetén Kérdés: Belföldi fordított adózású ügylet esetén az előleg fizetésére, annak áfabefizetésére, valamint az áfa bevallására vonatkozóan kérném szakmai tanácsát. Költségvetési szerv vevő/megrendelő szerződést kötött kivitelezővel építési hatósági engedélyköteles beruházás elvégzésére (fordított adózású ügylet). A szerződésben rögzítésre került, hogy a megrendelő előleget fizet a kivitelezőnek. Az előleg fizetése a megrendelő részéről a szerződés megkötését követően került átutalásra április 18-án. Az előleg visszafizetése úgy történik, hogy a teljesítés részszámláiban (8) az előleg összegének 12,5%-át fizeti vissza. Tehát a részszámlát az előleg 12,5%-ának megfelelő összegű levonás terheli. Az 1. részszámla teljesítésének időpontja április 25. Az előleg számla, valamint a részszámla nettó összegű, áfát nem tartalmaz. A költségvetési szerv az áfát havonta vallja be. Kérdésem az lenne, kell-e az átutalt előleg teljes összegére vonatkozóan befizetni a megrendelőnek az áfát, vagy csak a 1. részszámla teljes összegére előleggel nem csökkentett kell befizetni. A havi áfabevallásban hogyan szerepeltetem az adatokat? Az előleg összegét szerepeltetni kell-e az április havi áfabevallásban, vagy csak a 12,5% mértéket? A teljesítéssel alátámasztott számlázott összeget előleggel nem csökkentett módon is szerepeltetni kell a havi áfabevallásban, mint fordított adózású ügyletet? Válasz: Előre kell bocsátanom, hogy az Áfa tv a szerinti fordított adózás csak akkor irányadó, ha mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett és áfa fizetésére kötelezett adóalany [Áfa tv (3) bekezdés]. Tehát attól függetlenül, hogy az adott ügylet az Áfa tv (1) bekezdésében felsoroltak között szerepel, akkor is az egyenes adózást kell alkalmazni, ha bármelyik fél nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany és/vagy nem kötelezett áfa fizetésére. A következőkben abból indultam ki, hogy a kérdésben leírt ügyletre a fordított adózás szabályai az irányadóak. Fordított adózás esetén az adófizetési kötelezettség időpontját az Áfa tv. 60. (1) bekezdése szerint kell megállapítani, amely szerint az adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Áfa tv. 60. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be. E szabály alapján nem a számlán feltüntetett teljesítési időpont határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. Fordított adózás alá tartozó ügylet esetében is az általános szabály érvényesül, amely szerint az adó alapja az ellenérték (Áfa tv. 65. ). A kérdésben leírtak szerint az ügyletben részt vevő felek részteljesítésben állapodtak meg, ezért az adó alapja az egyes részteljesítések ellenértéke, amelyet a kérdésben leírt esetben az előleggel nem csökkentett összeg fejez ki.tehát ezen öszszeget kell a bevallásban adóalapként feltüntetni, amely után a fizetendő adót meg kell állapítani. 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, IX. évfolyam 6. szám

16 A kérdésben leírt esetben a fizetett előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel az Áfa tv. 60. (1) bekezdésében foglalt tényállás egyike sem valósult meg az előleg fizetésével. Foglaló után kell-e illetéket fizetni Kérdés: A májusi számuk elolvasása után keletkezett bennem kétely, hogy az alábbi ügylet után kell-e ajándékozási illetéket fizetni. Az egyik ügyfelem, egy építőipari kft., a telephelyére szeretne raktárt építtetni, de mivel az ügyvezetőnek nincs ideje felügyelni az építkezést, ezért megbízott egy magánembert azzal, hogy az keressen kivitelezőt, és intézze az építkezést. Erre foglalót fizetett a magánszemélynek, még II. negyedévben. Ekkor sok megrendelése volt az ügyfelemnek (emiatt lett volna szükség a raktárra), de sajnos III. negyedévben a megrendeléseket sorra mondták le, így nem lett volna pénz arra, hogy az építkezés többi költségét fedezni tudja. Emiatt lemondta a magánember közreműködését, és elmondása szerint ezt bevallotta, és a 16%-os szja-t meg is fizette utána. A kft. ezt kivezette a követelések közül. Az illetékkel kapcsolatos cikkük nyomán merült fel bennem, hogy nem kellene-e a kft.-nek igazolást kiadni, és felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy fizessen 18% ajándékozási illetéket. Vagy a foglaló más megítélés alá esik, és az szja megfizetésével nem minősül ajándéknak, és így nem is kell illetéket fizetni utána? Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Válasz: A foglaló a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) a szerint szerződést biztosító mellékkötelezettségnek minősül, és a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. A Ptk. azt is kimondja, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti. A konkrét esetben a foglalót a magánszemély tehát nem ajándékba kapta, hanem azért, mert a Ptk. alapján ez az összeg a szerződés meghiúsulásáért járt neki. Gyakorlatilag ez a szerződés meghiúsulásának díja, ezért illetéket sem kell utána fizetni. Megjegyzem, hogy a magánszemélynek azért sem keletkezhetne illetékfizetési kötelezettsége, mert az Itv. 17. (1) bekezdés c) pontja alapján, ha az ajándék megszerzését szja, tb-járulék vagy ehófizetési kötelezettség terheli, akkor az ügylet mentes az ajándékozási illeték alól, és az ilyen ügyletet a NAV-hoz sem kell bejelenteni illetékkiszabásra. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat IX. évfolyam, hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft júnuis, IX. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok Pénzügy Bemutatkozás Az OFA Kooperáció program pénzügyi szakértője vagyok. Végzettségemet tekintve gazdasági mérnök és mérlegképes könyvelő. Ezen kívül 2003-ban a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Szombathely, 2013. szeptember 3. Készítette: Berényiné Bosch Cecília Adótanácsadó - pénzügyi szakértő

Szombathely, 2013. szeptember 3. Készítette: Berényiné Bosch Cecília Adótanácsadó - pénzügyi szakértő A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi adózási számviteli szabályok és azokat érintő jogszabályi módosulások Szombathely, 2013. szeptember 3. Készítette: Berényiné Bosch Cecília Adótanácsadó - pénzügyi

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben