SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató
|
|
- Veronika Bartané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 7
2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007
3 KORSZAK, STÍLUS STÍLUSIRÁNY Tanári útmutató Fejlesztő k Fenyő D. György Fűköh Borbála
4 TARTALOM KORSZAK, STÍLUS, STÍLUSIRÁNY 5 NÉVJEGY 10 A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ 41 A BAROKK 67 A KLASSZICIZMUS 84 A ROMANTIKA 112 A MODERNSÉG 145 A POSZTMODERN
5 NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA Az irodalom egy lehetséges tárgyalásmódjának, a korszakok szerinti elrendezésnek és vizsgálatnak a megismerése, elsajátítása A korszak korstílus stílusirány fogalmának és a különféle korszakoknak, stílusoknak és stílusirányoknak a megismerése Az irodalom történetében való eligazodás segítése, az időben való vizsgálat lehetőségeinek (és korlátainak) megmutatása Más művészeti ágakra, elsősorban a képzőművészetre való koncentráció A képből való olvasás tanítása A látvány lefordítása verbális jelekké A különféle korszakok szövegalkotási módjainak megismerése; történeti szövegtani vizsgálatok A különféle korok stiláris megoldásainak változásai; történeti stilisztikai vizsgálatok Tematikus fókusz: életformák, világnézetek és kifejezésmódok kapcsolata Poétikai fókusz: programszövegek, elméleti szövegek és a költői-írói gyakorlat összefüggéseinek vizsgálata Szövegértési fókusz: kiáltványok, programszövegek olvasása; vizuális jelek olvasása Szövegalkotási fókusz: az írás mint történeti kategória; hogyan tudunk belehelyezkedni más korok nyelvébe, stílusába, gondolkodásmódjába 1. modul: A korszakolásról. A reneszánsz Óraszám: Irodalom 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 óra Tartalmak: Korszakok és korszakolás; reneszánsz képek; a reneszánsz elméleti törekvései; archaizmus és archaizálás; stílusimitáció és paródia Szövegbázis: Francis Bacon: Az olvasásról; Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról; Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről; Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse; Szendrői hegedős ének; Esztergomi apokrif 2. modul: A barokk Óraszám: Irodalom: 2 óra + nyelvészet 1 óra, összesen 3 óra Tartalmak: Képek a barokk korból; nyomtatott és digitális lexikonok; szónoki beszéd elemzése; stíluskorszakok összehasonlítása Szövegbázis: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (V.) 3. modul: A klasszicizmus Óraszám: Irodalom 2 óra + nyelvészet 1 óra = 3 óra Tartalmak: A levél műfaja; kötött és kötetlen szerkezetű szövegek; képek a klasszicizmus korából; filozófiai szövegek az emberről. Szövegbázis: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1773. április 8.); Descartes: Értekezés a módszerről; Winckelmann: Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról; Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?; Rousseau: Vallomások.
6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 4. modul: A romantika Óraszám: Irodalom: 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 óra Tartalmak: Képek a romantika korából; a romantikus elvágyódás; elméleti szövegek a romantika törekvéseiről; a romantikus stílus; stílusok összehasonlító elemzése Szövegbázis: Novalis: Heinrich von Ofterdingen; Friedrich Schlegel: 116. töredék; Madame de Staël: Előszó Az irodalomról című művéhez; Victor Hugo: Az Hernani előszava; Heinrich Heine: A romantikus iskola; Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz; Petőfi Sándor Az őrült; Kölcsey Ferenc: Parainesis. 5. modul: A modernség Óraszám: Irodalom 4 óra + nyelvészet 1 óra = 5 óra Tartalmak: A modernitás gondolata és a modernség mint mű vé szettör téneti fogalom; képek a század művészetéből; a modernség művészeti irányzatai; esztétizáló modernség, avantgárd modernség, klasszikus modernség; írói-költői szótárak; nominális stílus. Szövegbázis: Futurista kiáltvány; Tristan Tzara 1919-es kiáltványából; A szürrealisták három kiáltványából; Két expresszionista kiáltványból; García Lorca: Részegség és éjszaka; Toller: Agyonlőttek fala; Tristan Tzara: Egy egész élet; Marinetti: Óda egy versenyautomobilhoz; Örkény István: Üveghalál 6. modul: A posztmodern Óraszám: Irodalom: 2 óra + nyelvészet 1 óra = 3 óra Tartalmak: Stíluskohézió; a szöveg fogalma; a posztmodern és a modern összehasonlítása; a jelenkor művészeti és nem-művészeti je lenségeinek értelmezése; képek a posztmodern korból Szövegbázis: Tandori Dezső: Sátán körbemutogatja Krisztusnak a világot; Kálnoky László: XIX. Henrik; Romhányi József: A nagyralátó görény; Weöres Sándor: Fughetta; Parti Nagy Lajos: Egy hosszú kávé. AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS 10. évfolyam (15 16 évesek) előző: Bűnügyi történetek Többek között: 5. évfolyam 5. fejezet 6. évfolyam 2. fejezet 7. évfolyam 1., 2., 6. fejezet 8. évfolyam 1., 2., 6. fejezet 9. évfolyam 1., 3., 4., 5. fejezet 10. évfolyam 2., 3., 5. fejezet A filozófia, a történelem, az etika, a művészettörténet, a művelődéstörténet bizonyos tartalmai
7 N É V J E G Y 7 NAT KÖVETELMÉNYEK A kiemelt fejlesztési feladatokból: Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Információs és kommunikációs kultúra A magyar nyelv és irodalomból: Érvelés A látottak /átéltek és a feltételezések tudatos megkülönböztetése A szöveg minél teljesebb megértését biztosító néma folyamatos olvasás A szövegértési technikák ismeretének bővítése Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére Különböző stílusok felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére A mai magyar nyelvhasználattól eltérő szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája Hosszabb felkészülést igénylő feladat megalkotásának gyakorlása Verbális és nem verbális (képi) információk célszerű gyűjtésének rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása Az összefoglalás eljárásának gyakorlása önálló alkalmazása Önálló jegyzetkészítés gyakorlása Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaiban Néhány különböző korban keletkezett mű jellegzetességeinek azonosítása Az ízlés kontextuális beágyazottsága az idő függvényében A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét a különböző korokban. Ismerje és alkalmazza a műelemzés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Legyen képes gyűjtőmunkára a környezetében, legyen képes alaposan megfigyelni környezete épített kultúráját. Legyen képes portfóliót összeállítani, azt igényesen és szépen kivitelezni. Legyen képes elméleti szövegek legfontosabb állításainak azonosítására, logikájának rekonstruálására és kritikus vizsgálatára. Legyen képes azonosítani egy korszak művészeti törekvéseit. Legyen képes felismerni a műalkotásokban megtestesülő művészetiesztétikai elveket, törekvéseket. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.
8 8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM Folyamati: Portfólió összeállítása, kreatív írási feladat megoldása, feladatlapok kitöltése; önálló és csoportos irányított műértelmezések és képleírások megoldása Kimeneti: Nyelvi feladatlap Kreatív stílusgyakorlat A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, 2005, Korona Kiadó. Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban. Budapest, 1998, Krónika Nova Könyvkiadó. A 20. század építészete. Fordította Stern Gabriella, Budapest, 2001, Glória Kiadó. A művészet története A legújabb irányzatok. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. A rokokótól 1900-ig. A művészet története. Budapest, 1989, Corvina. Egyetemes művészettörténet. Budapest, 1999, Park Kiadó. Az expresszionizmus enciklopédiája. Budapest, 1987, Corvina. Földényi F. László: Caspar David Friedrich. Budapest, 1986, Helikon Kiadó. E. H. Gombrich: A művészet története. 3. kiadás, Budapest, 1984, Gondolat. A korai reneszánsz. Budapest, 1990, Corvina Kiadó (A művészet története, 10 kötet). Magyar építészet 5. Klasszicizmus, historizmus. Írta: Ritoók Pál. Budapest, 2003, Kossuth Kiadó. Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története. Budapest, 1972, Corvina Kiadó. A rokokó és a klasszicizmus. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. Charles de Tolnay: Michelangelo. 3. kiadás, Budapest, 1981, Corvina Kiadó. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Budapest, 1999, Osiris Kiadó. Petőfi S. János Benkes Zsuzsa: Elkallódni megkerülni. Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Veszprém, 1992, OTTÉV. Petőfi S. János Bácsi János Benkes Zsuzsa Vass László: Szövegtan és verselemzés. Budapest, 1993, PSZMP Programiroda. Petőfi S. János Bácsi János Békési Imre Benkes Zsuzsa Vass László: Szövegtan és prózaelemzés. A rövid próza kreatív-produktív megközelítéséhez. Budapest, 1994, Trezor Kiadó.
9 N É V J E G Y 9 SZÖVEGFORRÁSOK A reneszánsz irodalmából. Összeállította Trencsényi Borbála. 2. kiadás, Budapest, 1993, Holnap Kiadó. A barokk. Budapest, 1987, Corvina. A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából. Összeállította Burgyán Attila. Budapest, 1993, Holnap Kiadó. A romantika. Vál. Horváth Károly. Budapest, 1978, Gondolat Kiadó. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Parti Nagy Lajos: Grafi tnesz.
10 1. A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ Irodalom 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 tanóra A bevezető ráhangolódásra két alternatíva áll a tanár rendelkezésére. Vagy a korábban tanult műveket igyekeznek elhelyezni a korszakokban, vagy a korszakolással kapcsolatos fogalmakat tisztázzák. Ezért az 1. lépésnek két változata van, az a) és a b). RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 3. feladat a) változat T/ oldal Mire emlékszünk? I5+5+5 perc, megbeszélésre 10 perc, összesen 25 perc 25 PERC Tanári instrukciók A feladat célja a meglévő olvasói tapasztalat és az iskolában megszerzett tudás előhívása, az iskolán kívül szerzett ismeretek bekapcsolása a tanulás folyamatába, az iskolán belüli és iskolán kívüli tudás összekapcsolása, továbbá annak bemutatása, hogy a spontán szerzett tudás az iskolai fogalmakkal leírható, értelmezhető. Javasoljuk az alábbi szövegekkel felvezetni az egyes feladatokat. Az 1. feladat előtt Megpróbáljuk összegyűjteni azokat a műveket, listát készíteni róluk, amelyekről az előző hat (öt és háromnegyed) év során szó esett. Mindenki egyénileg gyűjtsön a munkafüzetébe minél több olyan művet a következő 5 percben, amit az iskolában beszéltünk meg. Ezek lehetnek egész könyvek, de lehetnek versek, novellák, könyvrészletek is! A 2. feladat előtt Még mielőtt ellenőriznénk a megoldásokat, gyűjtsünk más, de szintén szépirodalmi műveket! Ezúttal azonban olyanokat, amelyeket nem a magyarórán olvastunk, beszéltünk meg, hanem amelyeket ki-ki maga olvasott. Természetesen itt is lehetnek ezek regények, versek, novellák, sőt színházban látott drámák is. A gyűjtésre kaptok 5 percet. A 3. feladat előtt Próbálja meg most már ki-ki rendszerezni az eddig gyűjtött műveket! Alább találtok egy táblázatot! Ebben megjelöltünk különféle korszakokat. Vannak a táblázat kategóriái között olyanok, amelyek irodalmi, illetve történelmi korszakot jelölnek, de olyanok is, amelyek egy-egy évszázadot neveznek meg. Vagyis meglehetősen vegyes a kategóriarendszer, de ezzel most ne törődjetek. Próbáljátok szétválogatni az egyes dobozokba azokat a műveket, amelyeket összegyűjtöttetek! Amit nem tudtok elhelyezni, azt inkább hagyjátok ki! 5 perc egyéni munka után megbeszéljük a megoldásokat és a feladat tanulságait! A megbeszélés előtt Most nézzünk meg néhány megoldást! Kategóriánként haladunk, mondjatok egy-egy olyan művet, amelyet odatartozónak éreztek! Ezt követően kategóriánként két-három művet vagy szerzőt beszéljünk meg, ne többet. Az ellenőrzés után gyűjtsük össze a munkatankönyveket, és javítsuk ki a megoldásokat.
11 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 11 K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: olvasói és tanulói emlékek felidézése, a korszakokban való eligazodás képessége, egy utólag mutatott kategóriarendszer használata; csoportosítás, besorolás, rendszerezés, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka, majd frontális megbeszélés, az írásbeli munka tanári ellenőrzése Módszerek, eljárások: gyűjtés, kategorizálás Ebben a fejezetben olyan fogalmak kerülnek elő, amelyeket sokszor hallottatok, akár értettétek a jelentésüket, akár nem. Reneszánsz, barokk, romantikus, posztmodern az irodalomtörténetben rendszeresen használt fogalmak ezek. Azért érdemes ismerni és használni is őket, mert segítenek eligazodni a művek között. Ezek a korokra és stílusokra utaló kifejezések összerendezik az egy időben keletkezett műveket, és arra is tekintettel vannak, hogy milyen világképbeli és művészi elveket vallottak az alkotók. Természetesen nem ez az egyetlen rendszerezési lehetőség, de ez is fontos lehet az eligazodásban. A fejezet hat modulja hat egymást követő korszakot dolgoz föl: reneszánsz barokk klasszicizmus romantika modern posztmodern. Feltűnhet, hogy a reneszánsz előtti korokról külön nem beszélünk. Nem azért, mert nem fontosak, hanem azért, hogy erre a hatra több és közülük is a hozzánk időben és gondolkodásmódban közelebb állókra a legtöbb figyelmet fordíthassunk. Először a reneszánsz korral ismerkedünk meg: ebben az időszakban ismert magára az ember először mint önálló, a világot megismerő, formáló, alkotó egyéniségre. Kétarcú ez a korszak: egyfelől programszerűen visszanyúl az ókorhoz, és az antikvitás nagy kultúráit, a görögöket és a rómaiakat akarja utánozni. Másfelől a középkorból nő ki, és tagadja is, folytatja is azt. 1. Öt perc alatt írj össze minél több olyan művet a szerző nevével együtt, amelyről szó volt már a magyarórákon! 2. Öt perc alatt írj össze minél több olyan szépirodalmi művet a szerző nevével együtt, amelyről nem volt szó az irodalomórákon! 3. Most nézd végig az alábbi kategóriákat, és próbáld elhelyezni az összegyűjtött műveket bennük! Ókori művek Középkori művek Reneszánsz művek Barokk művek Klasszicista művek Romantikus művek Egyéb XIX. századi művek
12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M XX. századi művek Posztmodern művek Lehetséges megoldás: a programtanterv, az osztály közös olvasmányai és egyéni olvasói tapasztalatok szerint. b) változat: 4 5. feladat T/4. 7. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az időbeli tájékozódás és a stílustörténet alapfogalmainak bevezetése. Javasoljuk az alábbi szöveggel felvezetni a feladatot. Alább olvashattok hat olyan fogalmat, amelyet használni szoktunk akkor, amikor az irodalmat és a többi művészetet el akarjuk helyezni az időben, illetve amikor korszakokról, stílusokról beszélünk. Határozzátok meg ezeket a kifejezéseket! Látni fogjátok, hogy az egyes fogalmak részben fedik egymást, egymásba nyúlnak törekedjetek tehát arra, hogy minél inkább úgy határozzátok meg őket, hogy a különbségek kiderüljenek! K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: ismert, részben a köznyelvben is használatos fogalmak áthelyezése a szaknyelvbe; fogalom-meghatározás, rövid, tömör, kontrasztív megfogalmazás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: páros munka, majd frontális megbeszélés Módszerek, eljárások: egymondatos definíciók írása, fogalmak meghatározása 4. Mit jelentenek szerintetek az alábbi kifejezések? a) nemzedék b) generáció c) emberöltő d) stílus e) korstílus f) stílusirány
13 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 13 LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) NEMZEDÉK = (1) Egy korban élő és kb. azonos korú emberek összessége; (2) Egy korban élő, kb. azonos korú, és hasonló történelmi-művészeti élményekkel és célkitűzésekkel tömörülő írók, művészek, politikusok, tudósok csoportja. b) GENERÁCIÓ = l. NEMZEDÉK. c) EMBERÖLTŐ = Egy-egy nemzedék felnövéséhez szükséges idő (kb. 25 év). d) STÍLUS = (1) A nyelvi kifejezés módja (ugyanazon nyelvtani beszédmóddal). (2) A művészi (zenei, festészeti, építészeti stb.) kifejezés módja. (3) Bizonyos korok, közösségek, irányzatok, alkotók kifejezésmódja, közös beszédmódja, sajátos kifejezőeszközeinek összessége. e) KORSTÍLUS = Egy-egy korszakban általános stílus, amely az európai országok legnagyobb részében elterjedt, amely a különböző művészeti ágakban egyaránt jellemző. (l. STÍLUS 3.) f) STÍLUSIRÁNY = Egy-egy mozgalom, irányzat vagy nemzedék jellegzetes kifejezésmódja. T/5. 7. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az időbeli tájékozódás és a stílustörténet alapfogalmainak bevezetése. A következő instrukcióval vezethetjük be a feladatot. Minden tudományban mindig nagyon fontos a fogalmak tisztázása. Mielőtt tehát nekikezdünk az irodalomtörténet korszakolásának, nézzük meg a fogalmainkat, és nézzük meg, milyen problémát vet fel a korszakolás! Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, problémák megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s zerek, eljárá s o k: írott szövegben a lényeg kiemelése 5. A korszakolás problémái Olvassátok el az alábbi összefoglalót a korszakolásról és a korszakolás problémás mivoltáról! Aláhúzással emeljétek ki a lényeget! Minden tudományban, de a hétköznapi életben is törekszünk arra, hogy az adatokat, a tudásunkat rendszerezzük. (Például: Ha valaki elmegy vásárolni a piacra, és sok mindent kell hoznia, önkéntelenül is rendszerezi, amit vásárolni fog: zöldségek, gyümölcsök, húsok, pékáruk, tejtermékek stb.) A tudományban különösképpen így van ez, hiszen a tudomány arra törekszik, hogy az egyes különálló jelenségeket megmagyarázza, és ennek legfőbb eszköze az általánosítás. Ha általánosítunk, akkor ugyanis nem kell minden egyes dolgot, tárgyat, jelenséget külön-külön minden elemében megvizsgálnunk, hanem néhány jegy alapján nagy valószínűséggel rámondhatjuk, hogy micsoda az illető
14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M jelenség. (Például: az orvos néhány jellegzetes tünet alapján nagy valószínűséggel megállapítja a diagnózist, és ezt azért teheti, mert egy-egy betegséghez hasonló tünetek járulnak.) A műalkotásokat szintén szokás rendszerezni, hiszen a művészettel foglalkozó tudományok (az esztétika, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a zenetudomány stb.) szintén sok egyedi jelenséget vizsgálnak, különféle egyedi művekkel foglalkoznak, de érdeklik őket a műalkotások közös jegyei. Ezért sokféleképpen szokás rendszerezni a műveket például az alkotók, a műfajok, a felhasznált hagyományok, a terjedelem stb. alapján. Az egyik legfontosabb rendszerezési lehetőség az időbeliség szempontja, és ami leggyakrabban ezzel együtt jár, az egyes korokban, időben egymáshoz közel ke let kezett művek kifejezésmódjának, stílusának hasonlósága. Ebben a fejezetben úgy közelítjük meg az irodalmi műveket, hogy az egyes korokhoz kötjük őket. A korszakolás azonban mindig mesterséges művelet is egyúttal. Hiszen korszakhatárokat jelölünk ki, és azt mondjuk például, hogy ez a mű még reneszánsz, de az már barokk holott elképzelhető, hogy egyszerre készültek el, elképzelhető, hogy sok hasonló tulajdonságuk van, és így tovább. Nagy eltéréseket is találunk az egyes országok szerint: valamelyik országban jóval tovább tartott a középkor, a másikban hamarabb ért véget. Nagy az eltérés az egyes művészetek között is: például a zenei klasszicizmus jóval rövidebb ideig tartott, mint az irodalmi. Ugyancsak sok különbséget látunk az egyes kulturális rétegek között: a népköltészet évszázadokig megőrzött archaikus, kereszténység előtti elemeket, miközben az ún. elit kultúra már réges-régen középkori volt. Ezen az alapon beszélhetünk az egyidejű művek nem egyidejűségéről. Sokszor az egyes irányzatok maguk nevezik el magukat. Ezeket az elnevezéseket gyakran átvesszük, de már néhány évtized, hát még évszázad elteltével látható lesz, hogy az irányzatok rokonok egymással, és nagyobb csoportokba rendezve tárgyaljuk őket. Például a fauve-izmus, a kubizmus, az expresszio nizmus, a futurizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, a konstruktivizmus stb. irányzatai egymás ellenében határozták meg önmagukat, de egy évtized múltával már inkább az avantgárdról beszéltek, összefoglaló névvel illetve ezeket az irányzatokat. És minél távolabb kerülünk egy korszaktól, annál inkább a más művekkel és más korabeli irányzatokkal közös jegyeket fedezzük föl bennük. A korszakok gyakran a történelemtől kapják nevüket is, határaikat is. Érezhető például, hogy az európai kultúrában a Római Birodalom gyengülése és bukása olyan határvonal, amely minden művészetre kihatott. De a művészetek történetében vannak belső változások és törvényszerűségek, az irodalom, az építészet vagy a szobrászat nem vezethető le pusztán egy-egy történelmi eseményből vagy korszakból (például az ívelt homlokzatok építése nem maradt abba a barokk kor elmúltával, hanem még sok száz évig a népi építészet egyik legfontosabb formája volt). Amikor tehát korszakokat állapítunk meg az irodalom és a többi művészet történetében, akkor tekintettel vagyunk a történelmi korszakokra, de nem tekintjük magától értetődően azonosnak a történelmi és a művészeti korszakot. LEHETSÉGES MEGOLDÁS Tudomány: a tudás rendszerezése egyes jelenségek megmagyarázza általánosítás A műalkotások rendszerezése (például az alkotók, a műfajok, a felhasznált hagyományok, a terjedelem stb. alapján); rendszerezési lehetőség: az időbeliség, az egyes korok kifejezésmódja, stílusa A korszakolás mesterséges művelet eltérések: ez még az már; egyes országok szerint; egyes művészetek között; egyes kulturális rétegek között;
15 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 15 az egyes irányzatok elnevezik magukat + összefoglaló név; minél távolabb kerülünk egy korszaktól, annál inkább a közös jegyeket látjuk; korszakok a történelemtől kapják nevüket de a művészetek belső változásai és törvényszerűségei nem vezethetők le történelmi korszakokból. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 6. feladat T/6. 8. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a későbbiekben előkerülő fogalmakat a diákok el tudják helyezni egymáshoz képest, segítséget kapjanak ahhoz, hogy eligazodjanak a térben és a fogalomhasználatban. Olvastassuk fel hangosan a szöveget, majd a táblázatok megnézése előtt a következő instrukciót adhatjuk: Most nézzünk meg két táblázatot: az egyik a világirodalom történetét kívánja periodizálni, a másik a magyar irodalom történetét. Hasonlítsátok össze őket, mennyiben azonos a két táblázat, mennyiben különbözik! Hogyan követi a magyar irodalom alakulása, története és korszakolása a világirodalmat? A házi feladat a táblázatok idődiagramon való ábrázolása. Hívjuk föl a diákok figyelmét arra, hogy az idődiagram készítése során törekedjenek arra, hogy a szemléltető ábra szép is legyen! Kiemelt készségek, képességek: hasonlóságok és különbségek meglátása, következtetések megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni vagy páros, frontális megbeszélés M ó d s zerek, eljárá s o k: táblázatok összehasonlítása, idődiagram készítése 6. A korszakolás alapfogalmai a) Olvassátok el az alábbi összefoglalást! b) Hasonlítsátok össze a világirodalom és a magyar irodalom lehetséges korszakolását áttekintő táblázatokat! A korszakolás során három nagy kategóriát használunk: korszak korstílus stílusirányzat. A korszakot inkább történelmi fogalomként használjuk, és korszaknak tekintjük az ókort vagy a középkort. Tudjuk, hogy ezeken belül is voltak különféle kisebb korszakok (vagy alkorszakok) és stílusirányzatok (például az antikvitásban a klasszikus kor vagy a hellenizmus), de ezekben az időkben az akkor ismert világ különböző részeinek művészete egészen más volt (például az
16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M egyaránt klasszikus Görögországban és Rómában), és ritkábbak, időben és térben szétszórtabbak a fennmaradt emlékek. Korstílusnak tekintjük azokat a művészettörténeti stílusokat, amelyek Európának a nyugati kereszténységhez tartozó felében (és az európai gyökerű, általában gyarmatosítással exportált kultúrákban) egy-két évszázadig meghatározóak voltak. Ezek a korstílusok egyaránt jellemzőek az irodalomra, az építészetre, a képzőművészetre, a zenére, kimutathatóan valamilyen szellemiséghez, világképhez kötődtek, és egy-egy korban egységes közízlést teremtettek. Ilyen korstílusoknak tekintjük a reneszánszt, a barokkot, a klasszicizmust és a romantikát. A legnagyobb nehézségek az előző két évszázad, a XIX XX. század korszakolásával és értelmezésével támadnak. A romantikával megszakadt ugyanis a művészek és a közönség közös nyelve, a közízlés, s a romantika olyannyira az individuumot, az emberi személyiséget állította a középpontba, hogy az az érzésünk lehet, mintha megszűnt volna minden közös a művészetekben. Úgy is felfoghatjuk tehát a XIX XX. század művészetének történetét, mint az egységes korstílusok eltűnésének korát, amikor egymás mellett élő stílusirányzatok léteznek, amelyek hol rövidebb, hol hosszabb ideig élnek, hatnak egymásra, de amelyek csak egy-egy művészeti ágra, egy-egy műfajra, egy-egy országra vonatkoztathatók. Így a XIX. század első harmadában beszélhetünk a romantika mellett továbbélő klasszicizmusról és mellette a realizmusról, a népiességről, majd a szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió és a naturalizmus következett. A XX. század irányzatai még nehezebben átláthatóak: az avantgárd irányzatok uralták a művészeteket a század első harmadában, az újklasszicizmus és az újrealizmus a század közepének stílusirányzatai, míg az egzisztencializmus, az abszurd, a neoavantgárd a század második felében jelentkeztek. Ám kísérletet tehetünk arra is, hogy nagyobb összefüggésben lássuk ezt a két évszázadot. Akkor azt mondhatjuk, hogy a modern személyiség középpontba kerülésétől beszélhetünk a modern korszakról, és mindazokat a stílusirányzatokat, amelyeket imént felsoroltunk, ennek rendeljük alá, megkeresve azokat a közös jegyeket, amelyek rokonítják őket egymással. A modern korszak elmúlásával pedig néhány évtizeddel ezelőtt beköszöntött a modernség utáni, a posztmodern korszak, amely jelen korunk világlátását és művészetét jellemzi. (A posztmodern és a modern korszak viszonya elméleti vita tárgya, ami azért nem meglepő, hiszen a mai kultúráról és meglehetősen új jelenségekről van szó. Mi a különféle korszakolási lehetőségek közül azt követjük, amely egymás utáni korszakoknak véli ezeket. Más korszakok egymáshoz való viszonya szintén gyakran vita tárgya, így például a romantika és a realizmus kapcsolata.) Habár imént leszögeztük, hogy nincsenek merev korszakhatárok, most mégis megkíséreljük valahogy korszakolni a művészetek és az irodalom történetét. A SZŰKEN VETT VILÁGIRODALOM EGY LEHETSÉGES KORSZAKOLÁSA I. Az ókor A. Az antikvitás kultúrája a) Görög kultúra 1. Archaikus kor i. e sz. 2. Klasszikus kor i. e. 5. sz. 3. A hellenizmus kultúrája i. e sz. b) Római kultúra
17 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z A királyok kora i. e sz. 2. A köztársaság, a polgárháborúk és Augustus kora i. e. 1. sz. 3. A császárkor i. sz sz. B. Zsidó-ókeresztény kultúra 1. Az Ószövetség kora i. e sz. 2. Az Újszövetség kora i. sz. 1. sz. II. A középkor 1. Az ókeresztény irodalom 2 6. sz. 2. A korai középkor a román kor sz. 3. Az érett középkor a gótika kora sz. III. A reneszánsz 1. A korai reneszánsz 14. sz. 2. Az érett reneszánsz sz. 3. A manierizmus 16. sz. IV. A barokk 1. A barokk sz. 2. A rokokó 18. sz. V. A klasszicizmus 1. A klasszicizmus és a 19. sz. első fele 2. A szentimentalizmus a 18. sz. vége, a 19. sz. eleje VI. A romantika 1. A romantika 19. sz. 2. A népiesség a 19. sz. közepe VII. A modernség 1. A realizmus kb. az 1820-as évektől 2. A szimbolizmus kb. a 19. sz. 2. fele 3. Az impresszionizmus kb es évektől a 19. század végéig 4. A szecesszió kb es évektől a 20. század elejéig 5. A naturalizmus kb es évektől a 20. század elejéig 6. Az avantgárd kb Az újklasszicizmus kb es évek 8. Az újrealizmus a 20. század 9. Az egzisztencializmus kb as évek 10. Az abszurd kb as évek 11. A neoavantgárd kb as évek VIII. A posztmodern kb. az 1980-as évektől A MAGYAR IRODALOM EGY LEHETSÉGES KORSZAKOLÁSA I. Ősköltészet kb ig II. Középkori irodalom kb III. Reneszánsz kb IV. Barokk kb V. Felvilágosodás kb VI. Romantika és népiesség kb VII. Realizmus, nép-nemzeti, romantika kb
18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M VIII. Modern magyar irodalom kb A Nyugat és az avantgárd kb Újklasszicizmus és újrealizmus kb A szocializmus korának irodalma kb kb IX. Posztmodern magyar irodalom kb tól Ebben a tankönyvi fejezetben csak a reneszánsszal kezdődő korszakokkal foglalkozunk. c) Házi feladat Miután áttekintettétek a fenti táblázatokat, készítsetek füzetetekbe idődiagramot! Ezen az idővonalon alul és fölül (vagy bal- és jobboldalon) jelöljétek a világirodalmi és a magyar irodalmi korszakokat! LEHETSÉGES MEGOLDÁS Érdemes megfigyeltetni a következőket: mikor használjuk a magyar irodalom történetének leírása során ugyanazokat a fogalmakat, mikor használunk másokat; mely korszakok maradtak ki a magyar irodalom történetéből; mely korszakokban mekkora volt az időbeli eltolódás az egyetemes és a magyar irodalom története között; milyen részletességű, mennyire aprózó a korszakolásunk; mekkora átfedéseket látunk egyes korszakok vagy irányzatok között stb. 3. lépés: 7. feladat Ismerkedés a reneszánsz életformával és képzőművészettel T/ oldal 25 PERC Csoportmunka 13 perc + prezentáció 12 perc; összesen 25 perc Tanári instrukciók A lépés célja információszerzés képről, illetve a megszerzett információk összekapcsolása az irodalomból tanultakkal. A csoportmunkák prezentációjánál vetítsük ki projektorral az egyes képeket. Kiemelt készségek, képességek: vizuális információk azonosítása és értelmezése, kódváltás, egy életforma, látásmód és gondolkodásmód rekonstruálásának kísérlete C élc s o p o r t dif ferenciálá s: 6 homogén csoport érdeklődés szerint M unk aformák: csoportmunka; később rövid, vetítéses prezentációk M ó d s zerek, eljárá s o k: mozaik, tanári kalauz E s zközök: projektor cd-vel 1. kép: Firenze, a Santa Maria dei Fiori templom (Kupola: ; EM 217., KR 98.) 2. kép: Firenze, Rucellai-palota, 1446 (KR 120.)
19 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z kép: Róma, Piazza del Campidoglio (EM 230.) 4. kép: Nápoly, Castelnuovo főbejárata (KR 129.) 5. kép: Raffaello: Athéni iskola, (EM 239.) 6. kép: Michelangelo: Dávid (Tolnay, 21.) Rövidítések, albumok: KR: A korai reneszánsz. Budapest, 1990, Corvina Kiadó. (A művészet története, 10. kötet.) EM: Egyetemes művészettörténet. Budapest, 1999, Park Kiadó. Tolnay: Charles de Tolnay: Michelangelo. 3. kiadás, Budapest, 1981, Corvina Kiadó. 7. A reneszánsz alkotásai a) Nézzétek meg az alábbi hat képet: az egyik egy templomot, a másik egy palotát, a harmadik egy teret, a negyedik egy diadalkaput, az ötödik egy festményt, a hatodik egy szobrot ábrázol! b) Alakítsatok hat, nagyjából egyenlő létszámú csoportot aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább! A csoport üljön össze, és beszélje meg, mit mond el a kép a korszakról! Válaszoljatok az egyes képekhez kapott kérdésekre! c) A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára! A) Firenze, a Santa Maria dei Fiori templom, (1) Melyek az első benyomásaitok a templomról? (2) Milyen érzése lehet egy embernek, aki ebbe a templomba megy imádkozni? (3) Milyen érzése lehet annak a firenzei polgárnak, aki ezt a templomot látja nap mint nap? (4) Azonosítsátok a templom három fontos részét! (5) Mennyi fényt kaphat a templombelső? (6) Milyen technikai-mérnöki tudás kellett e templom megépítéséhez? B) Firenze, Rucellai-palota, 1446 (1) Melyek az első benyomásaitok az épületről? (2) Milyen lehet benne lakni? (3) Milyen gazdag lehetett a tulajdonosa? Milyen foglalkozású lehetett? (4) Milyen elemek adják a homlokzat ritmusát? (5) Figyeljétek meg a különféle emeletek oszloprendjeit és azonosítsátok őket! (6) Milyen típusú településen képzelhető el ez a palota (pl. városban, falun, birtokon, parkban stb.)?
20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M C) Róma, Piazza del Campidoglio (1) Melyek az első benyomásaitok a térről? (2) Milyen épületek szegélyezik? (3) Milyen elemekkel díszítették? (4) Milyen funkciója lehetett? (5) Mitől láthatjuk szépnek ezt a teret? D) Nápoly, Castelnuovo főbejárata, (1) Melyek az első benyomásaitok az épületről? (2) Milyen két nagy bástya veszi közre a diadalívet? Milyen funkciója lehetett a két bástyának? (3) Milyen funkciója lehetett a köztük lévő kapunak? (4) Azonosítsátok az alábbi elemeket a képen! Aragóniai Alfonz király Nápolyba való diadalmas bevonulása tiszteletére emeltette ezt a diadalkaput a fia, Ferrante. A kapu fölött két griffmadár tartja az Aragóniai-ház címerét. Fölötte egy dombormű Alfonz király diadalmas bevonulását mutatja Nápolyba: elöl harcosok menetelnek, utána trombitás hírnökök következnek, majd a király következik diadalszekéren, előtte láng lobog, amely az erényt jelképezi, a szekeret négy pompás ló húzza. Följebb egy nyitott erkélyt láthatunk, afölött négy, szoborfülkében álló allegorikus alakot. Legfölül is egy allegorikus figura áll: a Nagylelkűség szobra. (5) Milyen diadalív(ek)re emlékeztet ez a kapu? (6) Milyen anyagból készülhetett a kapu? Tulajdonítotok-e ennek jelentést? E) Raffaello: Athéni iskola, (1) Melyek az első benyomásaitok a képről? (2) A kép egy freskó, amely II. Gyula pápa vatikáni lakosztályának falait díszíti. Miből látható a képen, hogy falfestményt, freskót látunk? (3) Hogyan kelti a kép a tér, a tágasság benyomását? (4) Ha a kép címe: Athéni iskola, és a filozófiát kívánja ábrázolni, akkor ki lehet a két főalak? (5) Mit csinálnak a mellékalakok? (6) Miről szól szerintetek ez a kép? F) Michelangelo: Dávid, (1) Fogalmazzátok meg először az első benyomásaitokat a szoborról! (2) Ki volt Dávid? Mit tudtok róla? (3) Történetének mely pontját, pillanatát ábrázolhatja a szobor? (4) Figyeljétek meg Dávid arckifejezését! Mit láttok rajta? (5) Figyeljétek meg Dávid testtartását és testét! Hogyan ábrázolja Michelangelo? (6) Véleményetek szerint mitől szép ez a szobor?
21 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 21 LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Firenze, a Santa Maria dei Fiori templom, (EM 217., KR. 98.) (4) Főhajó, harangtorony, kupola. A harangtornyot (campanilét) Giotto tervezte, a kupolát pedig Brunelleschi. (Bár Giotto valószínűleg csak tervezője, de nem kivitelezője volt a harangtoronynak, a hagyomány neki tulajdonítja.) (5) Fel lehet hívni a figyelmet a nagy, kör alakú ablakokra: vélhetően nagy, fényes, ragyogó a templom belső tere. (6) A kupola formája (a nyolcszög alakzat) és főleg hatalmas mérete egészen rendkívüli mérnöki és építészi munkát igényelt. B) Firenze, Rucellai-palota, 1446 (KR 120.) (4) Oszlopok, ablakok, párkányzat, homlokzati kövek, tetőpárkány, alatta fogazat. (5) Az alsó szinten dór, az első emeleten ión, a másodikon korinthoszi oszlopokat (pilasztereket) találunk. (6) Az épület jellegzetesen városi utcát feltételez, egy palotasor része lehet, kövezett utcát képzelhetünk elé. C) Róma, Piazza del Campidoglio (EM 230.) (2) Két oldalon egy-egy palota, a harmadikon egy szoborsor, közte lépcső. (3) Szobrok, díszburkolat (Michelangelo tervezte), (4) Igazi városi tér, olaszul piazza, magyarul piactér (a magyar piac szó innen származik.). Gazdag városi életet, kereskedelmet, közéletet, kulturális életet, társasági életet feltételezett és tett lehetővé. (5) A tervező törekedett a szimmetriára, a formák, az arányok, a méretek összhangjára. Egyszerre figyelt az épületekre, a díszítésre és a természetre. D) Nápoly, Castelnuovo főbejárata, (KR 129.) (2) A két kör alakú bástya középkori építmény, és volt védelmi funkciójuk. (3) A két bástya közé épített diadalkapunak, amelyet a városfal és kapu elé építettek, reprezentatív funkciója volt: a várost elfoglaló király dicsőségét hirdette. (6) A kapu márványból készült, szemben a bástyák alapanyagával, a kővel. E) Raffaello: Athéni iskola, (EM 239.) (2) A képet egy nagy félkörív foglalja keretbe, és ebben az épület által adott formában kellett elrendeznie Raffaellónak a gondolatait. (3) A perspektíva a reneszánsz egyik nagy felfedezése és látásmódjának egyik legjellemzőbb kifejezője. A képen a perspektívát nagyon sok elem erősíti: a lefestett épület ívei, boltozata és falai, a lépcső, a mellékalakok elrendezése, a kövezet mintája. (4) Platón és Arisztotelész F) Michelangelo: Dávid, (2) Az ószövetségi Dávid királyról van szó, de még mielőtt király lett volna. A fiatal pásztorfiút látjuk, aki legyőzte a filiszteusok hatalmas és kérkedő hősét, Góliátot. (3) Vélhetően az összecsapás előtti pillanatot ragadja meg: bal kezében ott a parittya szíja, jobb kezében egy kődarab. (4) Dávid arcának eltökéltségét, figyelmét, indulatait Charles de Tolnay úgy magyarázza, hogy
22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Dávid alakjában Michelangelo a firenzei reneszánsz legfontosabb értékeit foglalja össze: az Erő és a Harag eszményi alakja Dávid. (5) A test ábrázolásában Michelangelo tökéletességre törekedett, vagyis arra, hogy az izmokat, az ereket, a test minden egyes részletét a lehető legpontosabban megfigyelje és visszaadja. 4. lépés: 8. feladat A reneszánsz eszményeiről T/ oldal 30 PERC Tanári instrukciók A feladat célja egyszerű filozófiai-elméleti szövegek értelmezése, a lényeg kiemelése. A feladat kijelölésekor először hangosan olvastassuk fel a diákokkal a szövegeket. Ezt követően alkossanak párokat, és a párok válasszák ki azt a szöveget, amely a leginkább megragadta őket (10 perc). Ismét elolvastatjuk a szövegeket, majd felszólítjuk a diákokat, hogy válaszoljanak a szöveghez feltett kérdésekre a munkatankönyvben (10 perc). A páros munka végeztével ismét olvastassuk fel hangosan az egyes szövegeket. Mindegyik szövegről mondja el egy-egy pár, mi volt szerintük a lényege, és mi volt számukra a legfontosabb benne, az azonos szöveggel dolgozó párok pedig kiegészíthetik a hallottakat (10 perc). Kiemelt készségek, képességek: filozófiai esszében lényegkiemelés, tematikus és logikai összefüggések megtalálása, reflektálás, kritikai viszony megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: páros munka, majd frontális megbeszélés M ó d s ze r ek, eljárá s o k: táblázatkitöltés, néhány reflektáló mondat megírása 8. Alább olvashattok négy szöveget, amelyek mind a reneszánsz egy-egy fontos gondolatát, eszméjét fogalmazzák meg. Olvassátok föl hangosan mind a négyet, majd párban válasszatok ki egyet-egyet, amelyet ismét és alaposabban végigolvastok, és válaszoljatok a részlethez tartozó kérdésekre! A) Francis Bacon: Az olvasásról Az alábbi rövid szöveg Francis Bacon angol reneszánsz filozófus, gondolkodó ( ) esszéi közül való. Bacon gondolkodóként azt hirdette, hogy a megismerés legfontosabb eszköze a tapasztalat és a kísérletezés. Ne azért olvass, hogy ellentmondj és összezavarodj, hogy vaktába higgy vagy készen elfogadj, hogy legyen miről csevegni vagy vitatkozni, hanem azért, hogy mérlegelj és határozz. Van könyv, amibe csak bele kell kóstolni, van, amin fecskemód átsiklani, és van egy kevés, amit meg kell rágni és emészteni, vagyis némelyik könyvből csak részleteket kell olvasni, másokat el kell elejétől végéig, mégpedig odaadással és figyelemmel. Némelyik könyvet elég valakivel végigolvastatni és másokkal
23 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 23 kijegyzeteltetni; de ez csak a kevésbé fontos, csekély számú könyvre érvényes; egyes könyvek olyanok, mint a desztillált víz, átlátszó dolgok. Az olvasás egész emberré tesz; a vitatkozás talpraesetté; az írás pontos emberré; épp ezért, ha valaki keveset ír, nagy memóriára van szüksége; ha keveset vitatkozik, állandó jelenlétre; és ha keveset olvas, fortélyosnak kell lennie, hogy tudja, mit ne tegyen. A történetírás bölccsé tesz, a költészet szellemessé, a számtan árnyalatossá, a természetbölcselet méllyé, az erkölcstan felelősségteljessé, a logika és a retorika tárgyalóképessé. Abeunt studia in mores 1. (Fordította Gál István) a) Mire nem való az olvasás Bacon szerint? Bacon szavaival: b) Mire való az olvasás Bacon szerint? Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: Saját szavaitokkal: c) Milyen az olvasással rokon tevékenységeket és tudományokat említ, és mi ezek célja? Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: d) Mely tudományokat sorolja föl, és milyen erkölcsi-gondolkodásbeli értékeket rendel hozzájuk? Tudományág: Érték: e) Milyen reményt, milyen optimista tételt fogalmaz meg e bekezdés végén? Hogyan értelmezitekezt? Igaznak tartjátok? Bacon megfogalmazása: Saját értelmezésetek: B) Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról Az alábbi rövid szöveg Pico della Mirandola olasz reneszánsz filozófus, gondolkodó ( ) filozófiai írásai közül való. Mirandola sokat olvasott keresztény, arab, zsidó és antik szerzőket is, és arra törekedett, hogy gondolataikat egységbe foglalja, a világot egységben lássa. Arab írásokban olvastam, hogy mikor megkérdezték Abdalát, a szaracént: vajon mi tetszik előtte a legcsodálatosabbnak e bízvást mondhatjuk világszínpadon, azt válaszolta, hogy semmi sem csodálatosabb az embernél. Ezt a véleményét megerősíti Mercurius kijelentése: Asclepiusom, nagy csoda az ember! Gondolkoztam a mondások okáról, végül úgy véltem, megértettem, miért a legboldogabb, s ennélfogva csodálatra a legméltóbb lelkes lény az ember, és hogy melyik az a tulajdonsága, melyet osztályrészül kapott a világmindenség rendjében, s amelyet megirigyelhetnek nemcsak az állatok, de a csillagok, sőt a földöntúli lelkek is. (...) A legfőbb Atya, az isteni Építőmester, az istenségnek e látható világi házát, e fölösleges templomát a bölcsesség titkos törvényeivel ácsolta össze: a földöntúli régiókat intelligenciákkal díszítette föl, az éteri szférákba örök lelkeket plántált, az alsó világnak termékeny, alakuló rétegét pedig mindenféle állatokkal népesítette be. Mikor azonban a Mester befejezte művét, elfogta a kívánság, hogy legyen valaki, aki e roppant alkotás értékét lemérje, szépségét szeresse, nagyságát csodálja. Ezért midőn mindeneket végrehajtott (...), végül az ember megteremtésére gondolt. Azonban az őstípusok között nem volt már, amiből az új sarjadékot kiformálhatta volna, kincsesházaiban nem volt semmi, amit új 1 lat. A tudományok az erkölcsöt javítják.
24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M magzatjának örökül átadhatott volna, s mind a világ székeiben nem volt hely, ahová az univerzum e szemlélője beülhetett volna. (...) Elhatározta tehát a jóságos Mester, hogy mivel semmi sajátosat nem adhat neki, együtt legyen meg benne mindaz, ami a többiek tulajdona. Fogta ezért az embert, és e kialakulatlan teremtményét a világ közepébe helyezve így szólította meg: Sem lakóhelyedet, sem külsődet nem határoztuk meg, Ádám, és semmiféle különös tehetséget nem kaptál tőlünk, hogy amelyik helyet, amilyen külsőt, amilyen képességet kívánságod és érzéseid szerint te magadnak megkívánsz, az legyen tulajdonod. A többiek természete a mi megszabott törvényeink közé kényszeríttetik, örökre meghatározva: téged nem köt semmilyen fék, a saját értelmes elbírálásod hatalmába helyeztelek, s magad vonod meg határaidat. Te vagy a világ közepe, hogy kényelmesebben körültekinthess mindazon, ami a világon van. Téged nem alkottunk sem éginek, sem földinek, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy mintegy önmagad szabad, feljogosított alakítója és alkotója azt a formát véssed ki magadnak, amelyik jobban tetszik. Lesüllyedhetsz az állatok alacsony fokára, és újjászülethetsz lelked elhatározásából a magasabb isteni fokon. (Fordította Kardos Tibor) a) Milyen alaptétel bizonyítására született ez a részlet, a bibliai teremtéstörténet ilyenfajta magyarázata? b) Miként formálja át a teremtéstörténetet Pico della Mirandola? Hogy nevezi meg az istent? Mire utal az elnevezés? c) Mi az ember teremtésének célja e történet szerint? d) Mi hiányzott már az ember teremtésekor? Pico della Mirandola szavaival: Saját szavaitokkal: e) Mi lett a hiányoknak a következménye? f) Mi lett e teremtéstörténet következményeképpen az ember legfontosabb tulajdonsága és lehetősége? g) Mi a véleményetek arról, hogy az embert ennyire szabadnak és a teremtésben ennyire centrális, középponti helyzetűnek írta le Pico della Mirandola? C) Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről Az alábbi rövid szöveg Montaigne francia reneszánsz filozófus, gondolkodó ( ) esszéi közül való. Montaigne visszavonultan élt és írt, sokat olvasott, elmélkedett, figyelte önmagát és a világot. Esszéiben ahogy ő értelmezte e műfajt: kísérleteiben az ember és a világegyetem egyes kérdéseiről gondolkozott. Szeretem az életet, és úgy mívelem, ahogyan Isten kegyes volt reánk mérni. (...) Én, aki bizony földön járó ember vagyok, gyűlölöm azt az embertelen bölcseletet, amely megveti és elnyomja a testet. Ne keményítsük meg szívünket a testi gyönyörök ellen, de ne is zárjuk őket túlságosan szívünkbe. Bizonyos emberek mondja Arisztotelész tompa érzéketlenségből utálkoznak a testi örömöktől; mások becsvágyból vetik meg őket. Ugyan miért nem mondanak le a lélegzésről? Talán a fényt is
25 A K O R S Z A K O L Á S R Ó L. A R E N E S Z Á N S Z 25 kerülni kell, mert ingyen fürdünk benne, s nem kell hősködnünk érte? Ám elégedjenek meg Marssal, Pallasszal és Mercurral Venus, Ceres és Bacchus helyett Gyűlölöm a parancsot, hogy szellemünk járjon a fellegekben, mialatt testünk terített asztalnál ül. Nem mondom, hogy a lélek tapadjon a gyönyörökhöz, vagy pláne fetrengjen bennük, de simuljon megértően hozzájuk. Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom; ha egyedül sétálok egy szép kertben, s ha gondolataimat idegen ügyekbajok kötötték le rövid időre, nemsokára visszaterelem őket a sétára, a kertre, a magány édességére és magamra. (...) Ha életed jól átgondoltad és helyesen rendezted be, akkor a legnagyobb feladatot oldottad meg: a természet karrier nélkül is érvényesül; otthonosan érzi magát minden szinten, és lehúzott függöny mögött is szívesen él. Jól megszerkesztetted erkölcseidet? Ez több, mint ha könyvet szerkesztesz. Az életednek nyugalmat hódítottál? Ez több, mint birodalmakat és városokat hódítani. Az ember legragyogóbb remekműve a helyes élet (Fordította Kürti Pál) a) Milyen kérdésre keresi a választ Montaigne ebben a részletben? b) Hogyan tekintettek a testi vágyakra a középkorban? c) Mely görög-római isteneket sorol föl a szöveg? Melyikőjük minek az istene? Hogyan állítja szembe őket? Melyikőjük milyen érték szimbóluma itt? istenek funkciójuk jelképes tartalmuk a szövegben A szembeállítás alapja:... d) Hogyan értitek az alábbi állításokat: Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom? Mit jelentenek ezek a kijelentések? Nem puszta tautológia (üres, önmagát önmagából magyarázó állítás) mindegyik? Hogyan általánosíthatóak? e) Milyen a testi örömökhöz való viszonyulásokat említ Montaigne? f) Hogyan értelmezitek azt a gondolatot, hogy az ember legfontosabb feladata a saját életének elrendezése? Egyetértetek-e vele? D) Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse Az alábbi rövid szöveg Leonardo da Vinci olasz reneszánsz festő, szobrász, építész, természettudós, gondolkodó ( ) esszéi közül való. Értekezés a festészetről címmel megjelent feljegyzéseiben arról gondolkodott, milyen legyen a tökéletes művészet. Ha a festő a más képeiből merít, műve nem lesz éppen kiváló. De ha a természet dolgaitól tanul, jó eredménnyel fog járni. Ezt láthatjuk a rómaiak utáni festőknél, akik mindig csak egymást utánozták, és minden korral lejjebb süllyedt az említett művészet. Ezek után jött Giotto 2, a firenzei. Magányos hegyek között született, ahol csak kecskék és más hasonló állatok laktak. Ő aztán, mivel természete 2 Giotto: a középkor és a reneszánsz határán élt olasz festő (1266/ ), akit a középkori festészet betetőzőjének tartanak, ugyanakkor képein a természet formái és alakjai jelennek meg, ezért az új festészet elindítójaként is tisztelik.
26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M hajtotta ugyanilyen művészet felé, a sziklákra kezdte rajzolni a kecskék mozdulatait, amelyeket elelnézett, majd nekifogott a többi állatok megrajzolásához, amiket csak látott, úgyhogy sok tanulás után nemcsak a maga korának a mestereit múlta fölül, de sok elmúlt század mesterét is. Utána a művészet újra lehanyatlott, mivel mindenki a meglevő képeket utánozta. Így hanyatlott a művészet évszázadról évszázadra, egészen addig, míg Tamás, a firenzei, akit Masacciónak 3 is hívnak, tökéletes mesterművekkel megmutatta, hogy aki nem a természetet, a mesterek mesterét választja mintaképül, hiába fáradozik. Még csak azt akarom mondani ezekről a matematikai természetű fejtegetéseimről, hogy azok, akik csak a mintákat tanulmányozzák, és nem a természet alkotásait, azok művészet tekintetében csak unokái, nem pedig fiai a természetnek, mely a jó minták mestere. (Fordította Kardos Tibor) a) Milyen tételt fejt ki ebben a részletben Leonardo? b) Mit jelentenek ezek a szavak: mimézis, imitáció, kopírozás? Honnan erednek? Minek az utánzását jelölik? c) Milyen séma szerint írja le Leonardo a festészet fejlődését? d) Igaza van-e Leonardónak: valóban a természetből lehet-e leginkább meríteni a művészetben? Valóban a természet utánzása-e a művészet? És a festészet? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot, amelyik nem a természet után dolgozik, és mégis jelentősnek tartjátok? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot mondani, amelyik úgy jár el, ahogy Leonardo jónak látja? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Forrás: A reneszánsz irodalmából. (RI) Összeállította Trencsényi Borbála. 2. kiadás, Budapest. 1993, Holnap Kiadó. A) Francis Bacon: Az olvasásról (RI, 30.) a) Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: ellentmondj öncélúan vitatkozni összezavarodj a tudás értelem nélküli halmozása vaktába higgy tekintélyérvek szerinti elfogadás, vakhit készen elfogadj tekintélyérvek szerinti elfogadás, vakhit legyen miről csevegni vagy vitatkozni társasági élet, felületes tudás, a műveltség látszata b) Bacon szavaival: Saját szavaitokkal: mérlegelj a gondolkodás serkentése, gondolkodtatás, elbizonytalanítás határozz a helyes gondolatok kiválasztása mérlegelj és határozz e két cél csak együtt értelmes: a döntés csak mér legelés eredményeképpen jöhet létre 3 Masaccio: olasz reneszánsz festő ( ), a realista festészet művelője; vallási témájú festményein és freskóin arra törekedett, hogy az emberi érzelmeket megrázó erővel fogalmazza meg.
S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S. Tanári útmutató
S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S Tanári útmutató 7 A kiadvány... engedélyszámon... időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.
RészletesebbenSZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv
SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 7 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
RészletesebbenInformációtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja
1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.
RészletesebbenFakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz
Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv
RészletesebbenKurzuskód ANDB-781 ANDB-782. Szak és szint BA Képzési forma (nappali)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:
RészletesebbenAz osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM
Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli
Részletesebben1. tétel a.) Az ókori Kelet művészete: Egyiptom, Mezopotámia, Asszíria és Perzsia
MŰVÉSZETTÖRTÉNET SZIGORLATI TÉTELSOR érvényes 2010. márciusától A. tételsor 1. tétel a.) Az ókori Kelet művészete: Egyiptom, Mezopotámia, Asszíria és Perzsia 2. tétel b.) Égei kultúra: Kréta, Knosszosz
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenKÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP Művészettörténet Teszt jellegű, rövid feladatok 30 pont 1. Az alábbi fotókon ókori egyiptomi műemlékeket, alkotásokat
RészletesebbenÓravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:
Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának
VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -
RészletesebbenIRODALOM ELSŐ FELADATLAP
IRODALOM ELSŐ FELADATLAP I.RÉSZ 1. Keressetek minél több szinonimát a TAVASZ szóra. Használd segítségül a Szinonima Szótárt és az Értelmező szótárt az interneten! Kikelet, nyárelő, újjáéledés, megújulás,
RészletesebbenÓRAVÁZLAT PARTI NAGY LAJOS: LÉTBÜFÉ
ÓRAVÁZLAT PARTI NAGY LAJOS: LÉTBÜFÉ A műveltségi terület: Kortárs magyar irodalom kompetenciaterület neve: kommunikációs kompetencia és kritikai fejlesztése Az óra címe: Parti Nagy Lajos Létbüfé Az évfolyam:
RészletesebbenSzövegértés szövegalkotás. Tanulói munkafüzet
Szövegértés szövegalkotás Tanulói munkafüzet 7 A kiadvány KHF/4254-14/2008 engedélyszámon 2008. 11. 13. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.
Részletesebben1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: , Tel./fax: , Honlap: lky.h u. Osztályozó- és javítóvizsga szabályzat
1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: 313-0030, Tel./fax: 31 3-3182, Honlap: www.je lky.h u Osztályozó- és javítóvizsga szabályzat Művészettörténet tantárgyból 54-211-02 Divat- és stílustervező képzés 54-211-08
RészletesebbenMŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12.évfolyam
MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12.évfolyam Készült az 55/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet kerettanterve alapján. Vizuális kultúrából az alkotótevékenység gyakorlása ebben a szakaszban is fontos szerepet
RészletesebbenSZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Projektmappa
SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Projektmappa 7 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A
Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A 1. Tétel: Hagyomány és újítás Petőfi Sándor költészetében 2. Tétel: Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel: Látomásos szimbolizmus : Ady Endre
RészletesebbenÉrettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C
Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C 1. Tétel : Hagyomány és újítás Petőfi Sándor tájleíró költészetében 2. Tétel : Arany János a tragikus alkatú balladaköltő 3. Tétel : Látomásos szimbolizmus
RészletesebbenKőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás
RészletesebbenRÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes
RészletesebbenSYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar Szak Német nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv és irodalom Német/román
RészletesebbenÖltözködéskultúra Technikusi osztályok
OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul:gondolkodjunk, RENDSZEREZZÜNK! Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenAzonosító jel: MŰVÉSZETTÖRTÉNET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 30. MŰVÉSZETTÖRTÉNET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 30. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenÓravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!
Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,
RészletesebbenMATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR
MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok
Részletesebbenjétől érvényes jogi dokumentumok
2017. 01. 01-jétől érvényes jogi dokumentumok 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.)
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT
MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások
RészletesebbenSZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció
VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
RészletesebbenOsztály: Tananyag: Fejlesztési fókusz: Domináns didaktikai feladat: Hosszú távú célok:
Osztály: 5. Tananyag: Ha én felnőtt volnék - Janikovszky Éva (Mesetárban: 10p a felolvasás) Fejlesztési fókusz: Értő olvasás Domináns didaktikai feladat: Tanult ismeretek gyakorlása Hosszú távú célok:
RészletesebbenVáltozatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből
Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető
RészletesebbenMűvészetek 12. évfolyam - 32 óra
Művészetek 12. évfolyam - 32 óra Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése 4 óra Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek
RészletesebbenOsztályvizsga Évfolyam: 12. Írásbeli Időtartam 240p Próbaérettségi
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR IRODALOMBÓL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 60p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
RészletesebbenHEFOP 4/A MODUL A MŰVELTSÉG- TERÜLET
HEFOP 4/A MODUL A MŰVELTSÉG- TERÜLET Kompetencia fejlesztés Kooperációs módszerek Életpálya építés Óratervek 9. évfolyam számára (14-15 évesek) Vizuális kultúra tantárgy, 7 tanóra Adaptáció a Berzsenyi
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenJavító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból
Javító-, különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A magyar nyelv és irodalom szakközépiskolában és szakiskolában egy tantárgynak
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 21. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása 2015. április
RészletesebbenAz iskola könyvtár gyűjtőköri leírása
1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár
RészletesebbenTÖRTÉNELEM Borhegyi Péter
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenVizuális kultúra, művészet
Vizuális kultúra, művészet osztályozó vizsga írásbeli beadandó alkotások időtartam 20perc aránya az értékelésnél 50% 50% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2)
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenÓraterv. Az óra témája: A hivatali levél
A pedagógus neve: Kovácsné Komáromi Éva Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom Tantárgy: magyar nyelv Osztály: 10. A osztály Témakör: Szövegtípusok, stílusrétegek Óraterv Az óra témája: A hivatali levél
RészletesebbenTantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció
Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 1021 Budapest, Labanc út
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019.04.17., 11:00-11:45 Iskola, osztály: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 9. osztály Iskola neve és címe: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 1021 Budapest, Labanc
Részletesebbenspecializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől
Magyar alapképzési szak ügyvitel kiadványszerkesztő specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Tantárgy neve Tantárgy oktató neve KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ALAPOZÓ ISMERETEK A KÖZÖS ISMERETEKET
RészletesebbenAZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VÁLTOZÁSAI 2017-TŐL
AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VÁLTOZÁSAI 2017-TŐL Kötelezők emelt szinten Medgyes Sándor 2017. Március 25. Károly Gáspár Református Egyetem Kossuth Lajos Gimnázium A VÁLTOZÁS CÉLJAI Minőségi produktum elérésének
RészletesebbenSZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.
TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS
Részletesebben5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS
MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenAz írásbeli vizsga során a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
MŰVÉSZETTÖRTÉNET- A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint 1.) Írásbeli vizsga 120 perc / 100 pont 2.) Szóbeli vizsga 15 perc / 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA 1.) Írásbeli
RészletesebbenModern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)
TÁMOP 3.1.4-08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI
RészletesebbenA tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program
A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenModul címe: Szent Iván éj
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MŰVÉSZETTÖRTÉNET FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 17. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
Részletesebben54 211 08 0010 54 01 Általános festő Festő 54 211 08 0010 54 02 Díszítő festő Festő
10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA Garabonciás Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet
A Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet 1 Tartalomjegyzék TÁNCTÖRTÉNET... 3 Továbbképző évfolyamok... 3 9. évfolyam... 3 Fejlesztési feladatok... 3 Tananyag... 3 Követelmények...
RészletesebbenFeladatkörök a kooperatív munkában
SZKb_102_07 A méhek Feladatkörök a kooperatív munkában É N É S A M Á S I K Készítette: Nagy Erika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM 62 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
Részletesebbenmagyar nyelv és irodalom 3.o.
ÓRATERV A pedagógus neve: Kiss Andrásné Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: olvasás Évfolyam: 3. Résztvevők: a Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló 4. b osztályos
RészletesebbenA kompetencia terület neve
Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS
RészletesebbenTanítási tervezet Az ezerarcú Amerika, Amerika társadalomföldrajza 1. Tantervi követelmények: Oktatási cél Nevelési cél: Képzési cél:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2018. április 24. Tanít: Töreki Milán Évfolyam: 7. c osztály, 16 fő. Az iskola megnevezése: Árpád Gimnázium Cím: Budapest, Magyarország, Nagyszombat u. 19, 1034 Létszám:
RészletesebbenFelkészítés a középiskolai írásbeli felvételire magyarból. Készítette: Kunkli Ferencné Balmazújvárosi Általános Iskola Bocskai István Tagintézmény
Felkészítés a középiskolai írásbeli felvételire magyarból Készítette: Kunkli Ferencné Balmazújvárosi Általános Iskola Bocskai István Tagintézmény Debrecen, 2015. 10. 15. A jó gyakorlat célja Kompetenciaalapú
RészletesebbenTanulói feladatok értékelése
Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek
RészletesebbenHelikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke
Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,
Részletesebben9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette
Casládkutatás: Ki vagyok? Honnan jövök? hoztam neked piros rózsát modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK209_06 SZK 9_01 tanári.indd
Részletesebben4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató
Részletesebben-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM
ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenTANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK
TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett
RészletesebbenTánc és dráma /modul tantárgy/
Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly
RészletesebbenKÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE
KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján
Részletesebben11. A reneszánsz világirodalmából, Petrarca vagy Boccaccio
Témakörök pótvizsgára magyar irodalom 9. évfolyam 1. A művészet és a valóság jellemzése, a műnemek és a műfajok definiálása példával. 2. A Biblia 3. A homéroszi eposzok világképe, embereszménye 4. Szophoklész:
RészletesebbenOsztályozóvizsga témakörök
Osztályozóvizsga témakörök 9 12. évfolyam általános tantervű osztályok 9. évfolyam 1. Műnemek, tanult műfajok 2. A homéroszi eposzok 3. Az antik görög színház. Szophoklész: Antigoné 4. Az antik római irodalom
RészletesebbenMŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA
MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenElkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.
Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai
RészletesebbenKarácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő
Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.
RészletesebbenHELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA
HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez,
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenÉNEK-ZENE. A továbbhaladás feltételei évfolyamonként: 7. évf (hat osztályos) Éneklés
ÉNEK-ZENE osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 45 p. 10 p. aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 60%-tól közepes (3) 45%-tól elégséges(2) javító vizsga írásbeli
RészletesebbenKÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG A KÉPZÉS CÉLJA ÉS FELADATA: Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó vizuális nevelés
RészletesebbenKözépszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra. 72óra
Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam E szakaszban a vizuális kultúra részterületei közül ismét a Kifejezés, Képzőművészet fejlesztési feladatai kerülnek előtérbe,
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
Részletesebben