A piaci betegbiztosítások egészség- és társadalompolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A piaci betegbiztosítások egészség- és társadalompolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei"

Átírás

1 A piaci betegbiztosítások egészség- és társadalompolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei I. A magánfinanszírozás szerepének és helyzetének áttekintése A kiegészítő biztosítások szerepének értékeléséhez át kell tekinteni a magánfinanszírozás szerepváltozását. A közösségi egészségügy fenntarthatóságának biztosíthatósága Európa legtöbb országában egyre nagyobb problémát jelent, és átalakításokat, reformokat, rendszerértékű változásokat követel. Ezek a változások alapvetően a közforrások felhasználásának hatékonyságának javítására és a pótlólagos források bevonására, azaz a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás csökkentésére irányulnak [1, 2, 3.]. Az ok egyszerű: a tudományos - technológiai fejlődés a lakosság elöregedése mellett olyan költségvetési nyomást okoz, amit az igazságosság (pénzügyi és geográfiai értelemben is) igényének fenntartása mellett a gazdaság növekedése nem képes fedezni. Ez az a konfliktus, amit a technológiailag lehetséges gazdaságilag megengedhető konfliktusaként szoktunk említeni. Miután ehhez a fejlett államokban az igazságosság (fairness, equity) igénye társul, ez tovább élezi a fenntarthatósági és finanszírozhatósági konfliktusokat. A kormányok kezében többféle eszköz van a költségkontroll érvényesítésére, ezek közül az a alábbiak a fontosabbak: kapacitás-kontroll, technológia-értékelésen alapuló ellátási csomag és ártámogatás meghatározás, az igénybevételi szabályok ellátásszervezés, betegút-manegement, a magánforrások becsatornázása. Mindegyik eszköz egyaránt fontos, és ennek kapcsán mindenütt felértékelődik az a kérdés, hogy hogyan lehet a közösségi forrásokat kiegészíteni, és főleg: hogyan lehet ezt úgy tenni, hogy ne sérüljön nagyon az igazságosság, ne fokozódjon a társadalom kettészakadása nyertesekre és reménytelenül vesztesekre. A kiegészítő finanszírozások típusai, szerepe E tanulmányban a kiegészítő források közé sorolok minden olyan forrást, ami nem az állami újraelosztási rendszereken keresztül, nem kényszerszolidaritással érkezik az egészségügybe. Az egészségügyi kiadásokat két nagy csoportra szokás osztani: közkiadásra és magánkiadásra. Ezt a felosztás tartják alapvetőnek a rendszer igazságossága szempontjából, hiszen a közforráson alapuló rendszerek jellemzője az, hogy a hozzájárulás képesség szerinti, a hozzáférés pedig szükséglet szerinti. Így a közfinanszírozás biztosítja leginkább a rendszer szolidaritását, azaz azt, hogy a hozzáférés ne függjön az egyén fizetőképességétől. Ez az állítás kiegészítésre szorul. Mára már a világ egészét és a finanszírozhatósági - fenntarthatósági tendenciákat is figyelembe véve felértékelődik egy másik felosztás, ami a forrásokat előre fizetett kockázat-kezelt, (prepaid) és közvetlen térítésű (out of pocket) rendszerekre bontja. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 1 Kincses Gyula

2 Ez a felosztás abból indul ki, hogy mindenki számára fontos, hogy milyen az újraelosztás terhére nyújtott szolgáltatások spektruma, hozzáférése, milyen ennek a szolidaritás-tartalma, de még fontosabb az, hogy van-e 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az egészségügy finanszírozásának felosztási lehetoségei Egyéni kockázatmanagement vagyon megtakarítás Család! tankönyvi felosztás A kockázatkezel zatkezelés s típusait A magyar egés zségpénzt ár Magánfin nfin. közfinansz zfinanszíroz rozás Egyéni kockázatkezelés (szervezett elotakarékosság) Vertik ális porlasztás MSA, NYESZ saját felosztás Kockázatkezelt finanszíroz rozás Szervezett kockázatkezelés Közösségi kockázatkezelés (biztosítás) Horizontális és vertikális porlasztás Szolidaritás elvu TB Közvetlen (eseti) térríítés közvetlen fizetés (OoP) szervezett magánfinanszírozás közfinanszírozás Kincses, Üz leti biztosí tás Kiegészíto/ duplikáló helyettesíto bármilyen védelem az egyének mögött, azaz mennyire függ az igénybevételi lehetősége az aktuális fizetőképességétől. A fejlett államokban is igaz az, hogy a szociális biztonságot az egészségügyben a közfinanszírozású és a szervezett magánfinanszírozású rendszerek mára már együtt adják. Ez a felosztás tehát az vizsgálja, hogy az egészségügy finanszírozásában mennyi a kockázatkezeléssel lefedett elem (függetlenül attól, hogy ez milyen típusú kockázatkezelés, azaz szolidaritás elvű, vagy sem), és mennyi az aktuális fizetőképességhez kötött (azaz az igénybevétel lehetőségének kockázatát erősen növelő) rész. A kockázatkezelést egyébként két nagy csoportra lehet bontani: egyéni kockázatkezelés (vertikális, időbeli kockázatporlasztás), és közösségi kockázatkezelés (horizontális kockázatporlasztás, kockázatközösséggel). Ez utóbbit (a kockázatközösség) szintén két nagy csoportra bontják: szolidaritás elvű, és kockázat elvű kockázatközösségre. Az előbbit hívjuk társadalombiztosításnak, az utóbbit üzleti biztosításnak. Az üzleti egészségbiztosítások szintén két fő csoportra bontatók: kiegészítő és helyettesítő egészségbiztosításra. Az előbbiek a társadalombiztosítás csomagjában nem levő szolgáltatásokat, illetve ott fizetett díjakat, és eseti alternatív igénybevételt fedeznek, az utóbbiak bizonyos (biztosításra nem kötelezett rétegek) teljes ellátását hivatottak fedezni. Az egészségügyi finanszírozásnak még egy felosztási lehetőségének van jelentősége Magyarországon, amely a kiadásokat legális és illegális csoportra bontja. Ez utóbbi a hálapénz. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 2 Kincses Gyula

3 A kiegészítő finanszírozások helyzete Magyarországon A fejlett államokban tehát az állampolgárok szociális biztonságát az egészségügy területén a közösségi kockázatkezelő rendszerek (társadalombiztosítás/állami egészségügyi rendszer + szervezett magánfinanszírozás) együttesen nyújtják. Magyarországon a társadalombiztosítás Az egészségügyi ellátás fő finanszírozási típusainak megoszlása egyes OECD országokban 100% 80% 60% 40% 20% 0% Italy France New Zealand Japan Sweden Iceland Czech Republic Norway United Kingdom Estonia Germany United States Switzerland Portugal Slovak Republic Hungary Canada OECD Poland Slovenia Spain Finland Ireland 2009-es adatok. Source: OECD Health Data Out-of-pocket lefedettsége teljeskörű, de mint a mellékelt ábra mutatja nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony a közfinanszírozás aránya (és az előzetes számítások szerint 2009-hez képest ez tovább csökkent), de ehhez egy igen alacsony szintű szervezett magánfinanszírozás társul. Ennek megfelelően Magyarországon igen alacsony az előrefizetett, kockázatkezelt hányad, az OECD statisztikában elérhető adattal rendelkező európai országok közül Portugália és Svájc előtt hátulról a harmadikok vagyunk. A helyzetet tovább rontja, hogy Magyarországon ma még igen alacsony a kockázatkezelésen alapuló üzleti egészségbiztosítások penetrációja, így a szervezett magánfinanszírozás zömét az egészségpénztárak adják 1, és az egészségpénztárak egyéni számlás rendszerében nem alkalmaznak kockázatközösséget (kizárólag előtakarékosság létezik a rendszerben), így kisebb biztonságot garantálnak előre nem látott események esetén. A szociális védelem tehát nem nevezhető megfelelőnek Magyarországon az egészségügyi hozzáférés tekintetében. Other Private insurance Private sector General government 1 CEA statistics No 44 European Insurance in Figures December A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 3 Kincses Gyula

4 A szervezett magánfinanszírozás Egészségpénztárak E tanulmány műfaji és terjedelmi okok miatt nem vállalkozhat az egészségpénztárak szerepének, helyzetének átfogó elemzésére. A terület jelentőségét, fejlődési dinamizmusát az alábbiak mutatják [4.]. Főbb mérföldkövek az egészségpénztári szektor fejlődésében Tagok száma (ezer fő) Vagyon (millió Ft) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (Öpt.) megszületése: kötelező közösségi számlák bevezetése 1996 Öpt. módosítása: kötelező közösségi számlák korlátozása (40%) Munkáltatói pénztárak megalakulása Banki / biztosítói pénztárak megalakulása 2004 Öpt. módosítása: kötelező közösségi számlák megszűntetése 2007 Igénybe vehető szolgáltatások köre módosult 2010 Szja tv -25 % adóval terhelt az egészségpénztárak munkáltatói befizetése A pénztárak létét az évi XCVI törvény alapozta meg. A KPMG tanulmány ábráján látható, hogy a taglétszám növekedés lassan indult meg, és igazi bővülést a évi módosítás hozott, amely megszűntette a közösségi számlákat. Ez egy kétélű döntés volt. egyrészt igen eredményes, mert ez hozta lendületbe a szférát, ugyanakkor a kockázatközösség és a közösségi szolgáltatások kizárásával behatárolta, leszűkítette a pénztárak funkcióját A taglétszámnak megfelelően alakult a pénztárak bevétele és kiadása is. Látató az is, hogy ig a pénztártagok számláit összességében a szerény felhalmozás jellemezte Az előtakarékosság premizálása ugyanakkor nem hozott érdemi változást a megtakarítási arányban. A pénztárak így továbbra is a létező, rendszeresen ismétlődő, jól kalkulálható Befizetések összesen Szolgáltatások kiadásai A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 4 Kincses Gyula

5 legális egészségügyi magán kiadások adókedvezménnyel és időbeli kockázatkezeléssel történő megvásárlására szerveződnek. Miután a legális és tervezető magánkiadások ma még alapvetően a termékvásárlást, és kisebb részben a szűréseket jelenti, ez határozza meg a pénztárak 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Érték (eft) Esetszám (db) kiadási struktúráját is. A KPMG tanulmány mellékelt ábrája mutatja, hogy értékben nézve a kiadások közel 80%-át a termékvásárlás teszi ki, (alapvetően gyógyszer és gyógyászati segédeszköz), és az egészségügyi szolgáltatások vásárlása csupán 15% körüli, de ez is a gyakorlatban jórészt szűréseket fed le. A szektor jelenléte tehát erősödő, és már érzékelhető nagyságrendű. Érdemi Gyógyüdülés, egészségügyi üdülés Sporttevékenység elemzés nélkül is megállapítható, hogy az egyéni Egészségügyi szolgáltatások Gyógyászati segédeszköz számlás rendszer miatt az egészségpénztár - rendszer Gyógyszer nem tartalmaz horizontális kockázatkezelési elemet, a tagok nem képeznek kockázatközösséget. Ez behatárolja a lehetőségeket és determinálja a funkciókat. Bár a szakértők a Kopp Mária - Skrabski Árpád házaspártól a KPMG tanulmányán és e tanulmány szerzőjének írásain át Sinkó Eszterig folyamatosan tettek javaslatot a rendszer továbbfejlesztésére [5, 6, 7 8,], a pénztárak szerepe nem bővült ennek megfelelően, sőt: a valós tendenciák ellentétes irányúak. A szakértői javaslatok az elismert pénztár jellegű működéstől az új biztosítási ágak (ápolásbiztosítási pénztár) kialakításáig terjedtek, és általában a közösségi szolgáltatások, a prevenció, és a szolgáltatás-vásárlás irányába akarták elmozdítani a rendszert. Ezek a gondolatok alapvetően megmaradtak a tanulmányok, előadások, beszélgetések szintjén, mert a pénztárak működését bemutató letölthető dokumentumokból 2 az derül ki, hogy a pénztárak a tisztán egyéni számlás rendszerre való áttérés után meghatározó módon a termékvásárlásra koncentrálnak, ami kevesebb egészségnyereséget eredményez a betegek nem több szolgáltatást vásárolnak, hanem olcsóbban veszik meg a termékeket így az egészségpénztárak jelen rendszere nem csökkenti érdemben a hálapénz szerepét sem. Az utóbbi évek fejleménye, hogy a pénztárak a tagok felé megpróbálnak közösségi szolgáltatásokat (elsősorban információszolgáltatást) nyújtani, de az egyéni számlás rendszer forrásoldalról ezt nehézzé teszi. E nélkül viszont az egészségpénztárak tényleg csupán egy drága MSA rendszerként működnek. 2 A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 5 Kincses Gyula

6 A piaci kiegészítő biztosítások A kiegészítő üzleti egészségbiztosítások a nem szolidaritás elvű, de kockázatközösségen alapuló kockázatkezelési csoportba tartoznak. Magyarországon eddig ez inkább elvi kategória volt: a szektor jelenléte eltekintve egy két szimpatikus, de sikertelen próbálkozástól alapvetően az életbiztosításokhoz kötött összegbiztosításokra és utasbiztosításhoz kapcsolt betegségbiztosításra korlátozódott. A szektor ezért gyakorlatilag mérhetetlen volt. Ennek okát rezignált pikírtséggel arra vezetetjük vissza, hogy a magánszolgáltatások piacán csupán két dolog hiányzott: a kritikus tömeget áttörő fizetőképes kereslet, a megfelelő hozzáféréssel elérhető, látható minőségi kínálat. A közgazdaságtan szabályai szerint, ha egy piacon egyaránt hiányzik a kínálat és a kereslet, akkor ott a pezsgés jelei is szerények. Ebben a helyzetben a kínálati oldalon áttörési lehetőséget jelenthet az, hogy 2011 novemberében a Parlament elfogadta a évi CLVI. Törvényt 3, melynek értelmében a személyi jövedelemadóról szóló törvényben módosultak a baleset- és betegségbiztosításra vonatkozó adózási szabályok. A változások a magánszemély javára kötött ilyen biztosítások díjának és a biztosítói szolgáltatásoknak a járulék és adókötelezettségét érinti. (6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:): 6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja; A módosulás itt csupán egyetlen szócska 4 (a betegségbiztosítás szó lett beszúrva a módosítással), de ez a szócska átalakíthatja az egész magyar egészségügyet. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedetlenség ma már van olyan fokú, hogy nő a kereslet a legális kiegészítő/piaci szolgáltatások iránt, és főleg: egyre többen gondolják azt, hogy a közszolgáltatásokban ma már hálapénzért sem kapják meg az általuk elvárt minőségű és biztonságú ellátást. Ezért a törvénymódosítás vélhetően jókor lép életbe, és előrelépést jelent a szervezett, legális magánfinanszírozások terén. Amit a betegségbiztosításról tudunk. Magáról a megnyíló lehetőségről igen keveset lehet tudni, hiszen a törvényi változást nem követte rendelet szintű végrehajtási utasítás. Magából a törvény szövegéből csupán annyi állapítható meg, hogy lett január 01.-el a munkáltató által vásárolt betegbiztosítás lett járulék- és adómentes. Abból, hogy munkáltató a kedvezményezetti kör, az alábbi következetések vonhatók le: ez egyrészt a csoportos biztosításoknak kedvez (ahol a munkáltató egyben, csoportként köt biztosítást), másrészt a biztosítók számára a biztosítotti réteg bizonyos kockázati homogenitását is jelenti (kor, és jövedelem alapján homogenizál, azaz csökkenti a 3 Magyar Közlöny, nov o. 4 Takács Zoltán A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 6 Kincses Gyula

7 nagykockázatú személyek bekerülésének lehetőséghét a rendszerbe, hiszen ők már zömmel kikerültek a munkaerőpiacról). A betegségbiztosításokkal kapcsolatban még kiemelendő az, hogy ellentétben az egészségpénztári befizetéssel adható bónuszként, azaz nincs olyan kötelezettség, hogy minden munkavállalónak, és egyenlő mértékben kell adni. A dolgozó elvben két módon juthat adómentes biztosításhoz: a vállalat által vásárolt (csoportos vagy egyéni) biztosításként, vagy a munkavállaló egyéni döntése alapján, ha ez a biztosítási termék bekerül a cafetéria választható elemei közé. Az első lehetőség elvben ma is adott, a második csak 2013-ra realitás. Miután a törvénymódosítás 2011 végén született, a vállalatok a béren kívüli juttatásaikat addigra nagyjából leosztották, így a piac érdemi bővülése 2013-ra várható (ráadásul a jogi piacnyitás időpontjában megvásárolható biztosítási termék sem nagyon volt a piacon). A NAV állásfoglalás Magának a biztosításnak a lehetséges taralmáról, a kezelendő kockázatokról, a kockázatkezelés módjáról sem a Kormány, sem az illetékes tárcák (NGM, NEFMI) nem adtak ki végrehajtási rendeletet, így sem normaszöveg, sem a jogalkotói szándék nem volt ismert. Ebben a helyzetben alapvető változást hozott a NAV án kiadott tájékozatója, amely az alábbi címet viseli: Tájékoztató az adómentes díjú betegségbiztosítás finanszírozhatóságáról 5. A tájékozató érdemben szabályozza a kezelhető kockázatok körét, és kimondja azt, hogy biztosításnak csak a valódi biztosítás tekinthető, azaz a betegségbiztosítás sztochasztikusan (véletlenszerűen, váratlanul) bekövetkező betegségekre, egészségkárosodásokra (mint biztosítási eseményekre) nyújt biztosítási védelmet, amely védelem keretében fedezetet képez a nem várt esemény miatti, sokszor jelentős összegű kiadásokra. A NAV állásfoglalás nem hagyja kételyek között az olvasót, és nevesíti, hogy miért adták ki az állásfoglalást: Az új, visszaélésszerű biztosítási konstrukció lényege az, hogy a biztosító minimális kockázatot vállal, ugyanakkor a konstrukció keretében lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát (amely vagy a szűrővizsgálaton résztvevő munkavállalónál vagy a kifizetőnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése. A helyzet értéséhez az alábbiakat kell tudni: a foglalkozás-egészségügy keretében csak a munkaköri közvetlen kockázatok kiszűrésére előírt vizsgálatok tekinthetők költségnek, minden egyéb szűrés ( manager szűrés ) adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül. Egyes szervezetek/biztosítók ezekre a munkakörből nem fakadó szűrésekre szerveztek biztosítási csomagot, és ezt tiltotta meg most a NAV. Az állásfoglalás egyértelműsítette azt, hogy a manager szűrések előre tervezett események, ezért nem tekinthetők biztosítási eseménynek, mert nem 5 A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 7 Kincses Gyula

8 a véletlen dönti el, hogy a kockázatközösség tagjai közül kinek és mikor kell szűrővizsgálatot végezni. A NAV állásfoglalás nem zárja ki generálisan a szűréseket a biztosítási csomagokból, de nagyon helyesen a szűrések csak a nyújtott egyéb szolgáltatások, a kezelt kockázatok tekintetében végezhető, azaz: szűrés akkor lehet a csomagban, ha a szűrés eredményeként szükségessé váló kezelés finanszírozása is része a csomagnak. Ezáltal a NAV állásfoglalás nagy lépést tett előre: a betegségbiztosításban a biztosítási elemek erősítését írja elő. Ez nagy lehetőség, de növekvő felelősség is, hiszen a biztosítás olyan kockázatközösség, ahol a biztosítónak is megvan a maga kockázata. A moral hazard néven ismert jelenség és a káresemények eltérő jellege miatt az egészségbiztosításokban ez a kockázat igen jelentős. Itt egyrészt maga a káresemény is kevésbé objektivizálható, mint egyéb biztosítási ágazatokban (az egészségi állapot változása sok esetben nem igen-nem típusú változás, hanem egy stádium-változás az egészség betegség által jelölt széles skálán), másrészt a betegbiztosításban nemcsak baleset jellegű kockázatok vannak, mint pl. az autóbiztosításban, hanem a természetes kopás, a kódolt hiba következményei is biztosítási események). A kockázat-mérséklés érdekében a biztosítóknak az alábbi eszközeik vannak: korrekt és megalapozott termékfejlesztés (pontos csomag- és árképzés) az ellátások irányítása, szervezése, az indokoltság és elszámolások kontrollálása az ellátási igény csökkentése (megelőzés + információszolgáltatás) a biztosítás terhére nyújtott ellátások maximálása (értékhatár-plafon) a betegek felé az egyes csomagokban ( beteg TVK ) költségmegosztás co-payment egyes tervezető, hosszú ideig halasztható ellátások várakozási időhöz kötése. (A várakozási idő legyen hosszabb, mint az ellátás jellemző halaszthatósági ideje. Ez a sztochasztikus jelleget erősíti.) Az eredményes működésez vélhetően ezen eszközök együttes alkalmazására lesz szükség. A kínálati oldal helyzete Az SZJA törvény módosítása tehát megteremtette a piacélénkítés lehetőségét a keresleti oldalról, a kérdés az, hogy van-e megfelelő kínálat a szolgáltatói oldalról, amire a biztosítók a csomagjaikat építhetik. A válasz ma még nem egyértelműen pozitív. A magánszolgáltatások piaca ugyan dinamikusan fejlődik, de erről a piacról ma senki (sem az állam, sem a biztosítók, sem a betegek) nem rendelkezik strukturált, ellenőrzött és hiteles információval. Ez a szegmens tradicionálisan kívül esik az egészségpolitika érdeklődési területén, a közadatbázisok etekintetben csak igen korlátozottan használhatók, mert sem a bennük levő információk minősége, sem elérhetősége, strukturáltsága nem megfelelő. Ugyanakkor itt még a piac sem oldotta meg a problémát: még sem a biztosítók, sem az egyéb piaci szereplők nem hoztak létre ellenőrzött, naprakész információ-szolgáltató rendszert, így a szolgáltatók tényleges szolgáltatási spektrumáról, azok minőségéről és körülményeiről nincsenek hiteles, egyenszilárdságú információk. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 8 Kincses Gyula

9 A szakértői becslések alapján a járóbeteg-szakellátásban ha rejtőzködően is, és nem feltétlenül egyenszilárdságú minőségben, de megvan az a magánszolgáltatói tömeg, ami alkalmas egy országos hálózat kialakítására. A fekvőbeteg-ellátásban még a rutin-ellátások terén sem biztosítható ez országosan a közszolgáltatók minőségi kapacitásainak bevonása nélkül. A kérdés az, hogy ezek a kapacitások mennyire minőségiek, és a politika mennyire akarja a bevonásukat. A magánszolgáltatások piacának fejlődését nehezíti az a tény is, hogy a szolgáltatók nem ismerték fel azt, hogy ebben a fázisban a közös piacépítés erősebb érdek, mint a konkurenciaharc. Az egészségpénztárak és az üzleti biztosítások várható szerepmegosztása Az öngondoskodás tipikusan középosztályi érték, így ha a kormányzatnak valóban deklarált célja a középosztály erősítése, akkor támogatnia, erősítenie kell az öngondoskodás rendszereit is. Ezért vélhetően nőni fog úgy az egészségpénztárak, mint az önkéntes kiegészítő biztosítások szerepe. Ugyanakkor a két rendszer jövője ma még sem a politikai szándék, sem a jogalkotás szintjén nem ismert. A NAV állásfoglalás ismeretében is valószínűsíthető az, hogy nem konkurens, hanem feladatmegosztásban dolgozó szaprofita, jó esetben szinergista rendszerekről lesz szó. A Kormány által átalakított rendszerben várhatóan a hagyományos egészségpénztári szerep várhatóan három piac között fog megoszlani: A primer prevenció, életmódváltások, a rekreáció támogatása várhatóan a SZÉP kártya feladata lesz, ezek nem kerülnek vissza a kiegészítő egészségügyi kiadások kompetenciájába. A tervezhető egészségügyi kiadások adókedvezménnyel és időbeli kockázatporlasztással támogatott finanszírozója az egészségpénztár lesz, pontosabban: marad. A változás maximum annyi lesz, hogy az egészségpénztárak deklaráltan is azt fogják csinálni, amit csinálnak, nem rakódik rájuk hamis elvárás. A kiadási struktúrában vélhetően megmarad a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök dominanciája, de az egészségpénztárak rástartolhatnak a NAV által most kizárt szűrővizsgálatok finanszírozására is. A véletlenszerűen bekövetkezett egészségügyi kockázatok ( betegségek ) finanszírozása az új betegbiztosítások feladata lesz. Prevencióban a feladatuk rövid és közép távon a terápiás konzekvenciával járó szekunder prevenció lehet. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 9 Kincses Gyula

10 Az out of pocket finanszírozás szerepe Magyarországon. Ha igaz az az állítás, hogy Magyarországon alacsony a prepaid fizetés aránya, akkor értelemszerűen magas az eseti zsebből fizetett rész ((out of pocket - oop) aránya. Azt is tudjuk, hogy az oop finanszírozás is két nagy csoportra bontható: a szolgáltatóknál, illetve patikákban, GYSE és orvosi műszer boltokban vásárolt egészségügyi szolgáltatások, termékek árára, amit közvetlenül az aktuális likviditásunkból fedezünk, és a hálapénzre. E dolgozat miután a szervezett magánfinanszírozással foglalkozik nem vállalkozhat a hálapénz részletes elemzésére, de két dolgot le kell szögezni [9., 10.]: hibás az a megközelítés, amelyik a hálapénzt az alacsony bérekre és a korrupcióra egyszerűsíti: az esetek jelentős részében akceptálandó igényt akar a beteg kielégíteni (pl. kezelőorvos, vagy intézmény megválasztása) de a jogszabályok (és a vezetői gyakorlatok) erre nem adnak lehetőséget, ezért a hálapénz nem fog addig megszűnni (még bérrendezés esetén sem) amíg a hiány és annak befolyásolható kielégítése nem szűnik meg az egészségügyben, illetve ennek legális kielégítési lehetőségei nem teremtődnek meg. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 10 Kincses Gyula

11 II. Az új biztosítási rendszer hatása: a jövő forgatókönyvei A dolgozat első felében áttekintettem a kiegészítő finanszírozások felosztási lehetőségeit, szerepét, magyarországi helyzetét és jogi környezetét. A dolgozat második részében a kiegészítő finanszírozások várható gazdasági - társadalmi hatását elemzem, valamint azt veszem számba, hogy milyen elképzelésekre és cselekvésekre van szükség ahhoz, hogy ezek a társadalmi gazdasági hatások a társadalmi teher és egészségnyereség szempontjából optimálisak azaz elviselhetők legyenek, és a kiegészítő finanszírozás rendszere minél több ember biztonságához járuljon hozzá, segítse a közösségi egészségügy működőképességének megőrzését, színvonalának javulását. A változás szükségessége Az üzleti biztosítók tekintetében szükségesnek látom rendezni a tyúk és tojás viszonyát. Azaz: ki kell mondani, hogy az üzleti biztosítások jól prognosztizálható terjedésének oka nem a biztosítók agresszív expanziós stratégiája, profitéhsége (tehát nem a biztosítók fogják gerjeszteni, okozni a folyamatot és a következményeket), hanem egy létező, tőlük függetlenül végbemenő folyamatra fognak reagálni. Az igazi ok ismert: a demográfiai folyamatok (idősödés, gyermekszám csökkenés) mellet egyre inkább lehetetlenné válik a közszolgáltatások technológia-követő nyújtása az elért igazságosság (teljes-körűség és ingyenesség) mellett. Egyre nyilvánvalóbb, hogy vége a teljeskörű magas-színvonalú és ingyenes egészségügy mítoszának. A XX. század közepének volt egy boldog időszaka, amikor azt hittük, hogy a technológiai fejlődés megalapoz egy olyan gazdasági növekedést, ami lehetővé teszi a ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet 6, idilli állapotának elérését, és realitássá válik a jóléti állam ideája. A XXI. század elején hamar kiderül, hogy ez utópia: a technológiai fejlődés és demográfiai változások nagyobb költségnövekedést okoznak a jóléti rendszerekben, mint amit a gazdasági növekedés követni tud [11.]. Mindez az alapelvek megőrzése mellett a szolidaritás és a szubszidiaritás új egyensúlyának kialakítását követeli [12.]. Ráadásul az is kezd nyilvánvalóbbá válni, hogy a jóléti rendszerek terhei általában is nehezítik az európai államok versenyképességét, gazdasági növekedését [13.]. Az államok nem rendelkeznek stratégiával az új helyzet kezelésére, valójában még a megváltozott helyzettel való (politikailag is) korrekt szembenézésig sem nagyon jutottunk el. Annyi bizonyos hiszen a folyamat már elkezdődött, hogy felülvizsgálatra kerülnek a jóléti rendszerek, és a realitás az, hogy a szolidaritás megőrzése mellett növekedni fog a szubszidiaritás szerepe, azaz a feltétlen állami helytállás visszaszorul, és az állami beavatkozás a képességfejlesztésre, illetve a leszakadtak védelmére koncentrál. Mindez felértékeli az öngondoskodás szerepét, a családtól kezdve a szervezett magánfinanszírozási skála teljes terjedelmét ideértve. Magyarország sem lehet kivétel ez alól, de európai modell, minta hiányában még nem lehet pontosan megjósolni, hogy a közfinanszírozás szerepének átalakulása, a magánfinanszírozás és az öngondoskodás szerepének növekedése milyen formában megy végbe Magyarországon, milyen modellben, milyen szerepkörben erősödnek meg a piaci biztosítások a későbbiekben. A lehetséges forgatókönyveket a következő fejezetben foglalom össze. 6 Petőfi Sándor: a X I X. Század költői A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 11 Kincses Gyula

12 A lehetséges fejlődési irányok Mint a tanulmány első része bizonyította, egyetlen forgatókönyv kizárt: hogy így marad minden. (Az így alatt az értendő, hogy a betegek szinte kizárólag a közszolgáltatásokat veszik igénybe, mindezt hivatalosan ingyen, és a közszolgáltatások rendszere legalábbis ígéret szintjén biztosítja is az összes lehetséges szükséges ellátást, míg a személyes extra igényeiket, elvárásaikat a betegek ugyanebben a rendszerben, de hálapénzért szerzik meg.) Ez a több évtized óta a teljeskörű ingyenes magas színvonalú + hálapénz elven működő rendszer recseg ropog, ennek bizonyosan vége 7. Az új helyzetre, és az ennek kapcsán szükségszerűen megjelenő üzleti biztosításokra Magyarország egészségügyi rendszere három módon reagálhat: a közszolgáltatások szűkülése miatt fejlődik a biztosítási piac, és ez egy második, szeparált, magán-ellátórendszerre épül, amit kizárólag a magánfinanszírozás tart fent, fejlődik a biztosítási piac, és ez egy vegyes (magánszolgáltatók és a közszolgáltatók piaci kapacitásai) ellátórendszerre épül, és a magánforrások a közszolgáltatásokat is támogatják, nem fejlődik sem a hazai biztosítási piac, sem a magyar magánszolgáltatások piaca, így nő a korruptív hálapénz szerepe és az orvosok, szakdolgozók a szűk fizetőképes kereslettel együtt külföldre távoznak. Az elkülönült magán-egészségügy erős piaci biztosítással Tetszetős az a felületes állítás, hogy ez a korrekt megoldás, hiszen szépen elkülönítve a magán- és közellátás, nincs keveredés, vita: balra a jegyes menza, jobbra a fizetős étterem, és főleg nincs vád, hogy mégis fizetőssé tették az ellátást, visszacsempészték a vizitdíjat, mert a közszolgáltatónál továbbra sem kell (pontosabban: nem lehet) fizetni, nincs rövid-távú politikai kockázat. A finanszírozó (a beteg vagy a magánbiztosító) szintén jobban szereti ezt: az elkülönült magellátásban más, magasabb színvonalú üzleti kultúra, másfajta ügyfél-orientáltság jelenhet meg, míg a közszolgáltatók hiába képviselnek magas szakmai színvonalat, ha az ellátási körülmények, az attitűd nem felelnek meg a piaci igényeknek. Ráadásul ez a modell könnyen megvalósítható, lényegesen kevesebb szabályozási feladatot ad: nem kell meghatározni érdemben a közfinanszírozás ellátási csomagját az van a csomagban, amit a közfinanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató nyújtanak, és az nincs, amit a magánklinikák, magánrendelők nyújtanak, tehát a dolog egyszerű, működik magától. Igen, ez igaz, de mindennek súlyos ára van. Ha rendet rakunk, kitiltjuk a maszekolást, a magánfinanszírozást a rendszerből 8, akkor a kiegészítő források elkerülik a közösségi egészségügyet, a források pedig magukkal viszik az orvosokat, szakszemélyzetet is, ami tovább nehezíti, rontja a közellátás helyzetét: se pénz, se orvos nem marad. Csökken az intézmény- 7 Elég, ha csak a várólistákra tekintünk: számos megbetegedésben ma is a politikailag és szakmailag korrekt határon kívülre esik a várakozás: csípőprotézis műtét 618 nap (9281 várakozó), térdprotézis műtét 1005 nap (8840 várakozó), gerincstabilizáló műtét 672 nap (914 várakozó), szürkehályog műtét 393 nap (26055 várakozó), szívkatéterezés 105 nap (3454 várakozó) Forrás: 8 Lásd még az óriásplakátot: Az egészség nem üzlet A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 12 Kincses Gyula

13 management mozgástere a többletbevétel hiánya miatt, csökken a hálapénz hiszen a fizetőképes kereslet elkerüli a közösségi egészségügyet, a minőségi kapacitások és ellátás-kultúra hiánya miatt kiesnek az egészségügyi turizmus bevételei is, szép lassan korhad a rendszer. Végállapotként és lehet, hogy nem tervezett folyamatként mindez az egészségügyi kettészakadásának veszélyét vetíti előre egy ingyenes, de leromlott, hosszú várakozású közellátásra, és egy rendes, de fizetős egészségügyre. Miután a közösségi egészségügy egyre romlik, egy réteg szinte kizárólag a második, magán-ellátórendszert veszi majd igénybe. Miután ez a réteg erős érdek-érvényesítő képességgel bír, előbb utóbb kilobbizza, hogy ne kelljen társadalombiztosítási járulékot fizetnie hiszen úgysem kap érte semmit, és a jelenlegi kiegészítő/duplikáló biztosítás úgynevezett helyettesítő magánbiztosítássá válik 9. Ez az amerikai rendszer kelet-európai változatát alakítja ki: a lakosság alsó egyharmada (alsó kvintilis, nyugdíjasok stb.) szinte kizárólag az olcsó/ingyenes szegényellátást veszi igénybe, a középosztály a kiegészítő biztosítások révén jellemző/meghatározó módon a magán-egészségügyet veszi igénybe, de a nagykockázatú eseményekkel (nagy balesetek, tartós daganatos megbetegedések, ritka betegségek stb.) továbbra is a közösségi egészségügyet fogja terhelni. Ez azt jelenti, hogy ez a réteg az ellátási események 80-90%-at a magánegészségügyben veszi igénybe, de a maradék 10-20%-nyi esemény fedi le a költségek harmadát felét. A közellátás ezáltal számára vis maior biztosítássá válik, a nagykockázatokra fókuszálva. És az erősödő nemzeti burzsoázia lesz az, ami tisztán magánbiztosítással rendezi a sorsát, és nemzeti jelleg ide vagy oda, sok esetben külföldön vásárolja meg azt, amit a középosztály vis maior biztosításként a közellátásban vesz igénybe. A drága, nagyköltségű, de ritkább betegségekre a kis esetszám miatt nem éri meg magyar piaci kapacitásokat létrehozni, ezen szükségletek kielégítése külföldre viheti a tehetősebbek pénzét. Mint látjuk, a rövidtávú politikai kockázat-kerülésnek tehát hosszú távon komoly politikai ára lehet, nem beszélve arról, hogy mint az USA példáján is látjuk a kettészakadt, két független egészségügy makro-szinten igen drága és rossz hatékonyságú. A köz és a magán együttélése A fenti, első forgatókönyv tehát igen komoly kockázatokat rejt, úgy a populációs egészségi állapot, mint a társadalmi koherencia, béke szempontjából. Ezért célszerű érdemben megvizsgálni a második változatot, amely szintén tényként fogadja el, hogy bizonyos igények csak a magánforrások terhére és piaci körülmények között elégíthetők ki, de megpróbál olyan szabályozást és fejlesztéspolitikát kialakítani, amelyik a két rendszer részleges együttélése, egymásra épülése révén a magánforrások egy részét a közszolgáltatást nyújtókhoz viszi, stabilizálva ezzel a közszolgáltatások fenntarthatóságát, minőségét, fejleszthetőségét, és nem utolsó sorban hozzájárul az egyre égetőbb HR kérdés megoldásához. Ha a kormányzati szándék a kiegészítő forrásokat (legalább részben) a közellátásba szeretné csatornázni, akkor annak munkás előfeltételei vannak. Ehhez már bizonyosan nem elég a fürdőszoba + színes tévé megközelítés: egy biztosító csak akkor tud bármit vásárolni a közszolgáltatótól, ha annak vannak megvásárolható, piacképes termékei. 9 Ráadásul erre jól hivatkozható lesz a német rendszer, ahol cenzus alapján ki lehet maradni a kötelező biztosításból. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 13 Kincses Gyula

14 A megvalósításhoz az alábbi területeken kell szabályozási változásokat elérni: 1. Tisztázni kell (legalább a kritikus területeken) a kötelező társadalombiztosítás tartalmát, azaz az ellátási csomagot Ha ugyanaz az ellátórendszer nyújtja az alap és a kiegészítő szolgáltatást, akkor (végre ) meg kell határozni az alapszolgáltatás fogalmát, tartalmát. Ehhez legalább a kritikus területeken meg kell határozni az ellátási csomag egyes elemeit, intézményre, tevékenységre bontott szolgáltatás-kontingálást kell bevezetni egyes ellátásokra, és fel kell vállalni, hogy a külön igényekért a közintézményben is fizetni kell, és hogy ez már nem egyszerűsíthető a színes tv-re és tiszta fürdőszobára. Azokat a területeket kell fizetősé tenni, ahol a beteg ma is fizet csak hálapénzt, illetve ahol jól meghatározhatóan eltérő árú technológiák alkalmazhatók nem érdemi egészségnyereség-különbség mellett (pl.: érzéstelenítési eljárások), de fel kell vetni az orvosválasztás kérdését is. Ehhez a közszolgáltatóknak is lehetővé kell tenni, hogy szabad kapacitásaikon elkülönítetten teljes árú szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezek lehetséges célcsoportjai: a várólisták rövidítéséért áldozni tudók (kiegészítő biztosítással is), a tb által eleve nem finanszírozott ellátások (pl.: plasztika) igénybe-vevői, egészségügyi turizmus, azaz külföldi betegeknek nyújtott szolgáltatások. Ezek együttesen már jelentős forrásbevonást jelentenek a közszolgálatba, javítják az ellátás kultúráját, minőségét, javítják a közszolgáltatók munkaerőmegtartó- képességét. A magánforrások bevonásának két, lehetséges (alacsony politikai kockázatú és szakmailag pontosan meghatározható) nagy területe, amire a szabályozásnak koncentrálnia kell: Kiegészítő díjért nyújtott szolgáltatások (csak a beteg kérése, választása alapján!) az igénybevételi szabályok megkerülése (máshova akar menni, beutaló nélkül akar menni stb.) a finanszírozási protokollban levőtől eltérő (drágább) technológia (műtét-típus, érzéstelenítés, anyag, gyógyszer, protézis stb.) használata a kezelő-orvos megválasztása (ma is csak intézmény-választási szabadság van, nem orvos-választási!) eltérő hotel- és ápolási igény Teljes térítésért A közszolgáltató az OEP által le nem kötött kapacitásán elkülönítetten (elkülönített helyen vagy időben) teljes térítés mellett magánszolgáltatásokat nyújthat magyar és külföldi betegek számára (átjárás az egészségügyi turizmussal). Kapacitás-átengedés (bérbe adás) A közszolgáltató kapacitásait (műtők, kórtermek, rendelők, diagnosztikus/terápiás készülékek) teljes vagy részleges időtartamban bérbe adhatja magánszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 14 Kincses Gyula

15 Ez a megoldás többletpénzt hoz a közszolgáltatásba, segít megtartani, itthon-tartani az orvosokat, csökkenti a hálapénz súlyát, szerepét, nem támadható, mert nincs kötelező fizetés, csak a beteg választása alapján, és ebben a rendszerben pénzért nem lehet előrébb menni a várólistán, hanem egy másik, fizetős sorba lehet átállni. (Nem más kárára vásárolnak előnyt, sőt: így a tb sorban állók is hamarabb jutnak a szolgáltatáshoz) 2. A minimumfeltételeknek és a szakmai szabályoknak a realitásoz igazítása a piaci területen A piaci szolgáltatások terjedésének egyik gátja, hogy a szakmai szabályozások (pl. minimumfeltételek) alapvetően a közszolgáltatásokra születnek, ezért kizárják az eredményes üzleti modellt. Az intézményi fogalmak ( kórház, rendelő ) a közszolgáltatásokból kerülnek át, és ez felesleges túlszabályozást, korszerűtlen szerkezetet, piaci viszonyok között értelmezhetetlen ágyszámokat ír elő. A cél a flexibilis struktúra, kisebb ágyszám támogatása. A partner kórház fogalmát ehhez nem feltétlenül kell jogilag is definiálni, de a korszerű szerkezet és minőségi igényeket kielégítő ellátás már megköveteli a medihotel fogalmának jogi bevezetését. Legalább ennyire fontos a szakmai szabályok átalakítása: Magyarországon hiába beszélünk az egynapos sebészet fontosságáról, ha a szakma nem engedi be az Európa több államában már így végzett beavatkozások egy jelentős csoportját. 3. A piaci igények elismerése a fejlesztéspolitikában A piaci szolgáltatások fejestéséhez (összhangban az egészségügyi turizmus fejlesztésével) pályázati lehetőségetek kell teremteni. Kiemelten fontos, hogy ebben a közszolgáltatók is tudjanak fejlesztési forrásokhoz jutni, de természetesen a piaci célú fejlesztésekkel azonos kondíciók mellett. A pályázatokban kiemelt célcsoportnak kell tekinteni a partner kórházakat. 4. Egyéb, az ágazaton kívüli szabályok szükségessége A betegbiztosítással kapcsolatos szabályozásnál alapvető fontosságú, hogy a betegségbiztosítás szolgáltatásai közül ki kell zárni az összegbiztosítást, amely elszámolás nélküli pénzfelhasználást tesz lehetővé a biztosítási esemény elszenvedőjénél. Az összegbiztosítás az egészségügy szürkegazdaság jellegét nem fehéríti, hanem a fekete-gazdaság felé nyomja, mert konzerválja, erősíti (és nem felszámolja) a hálapénz rendszert. Ha a kormányzat ténylegesen támogatni akarja az öngondoskodást, illetve ennek ezt az új elemét, akkor a betegbiztosítást nemcsak a munkáltató számára kell kedvezményessé tenni, hanem a munkavállaló számára is. A realitás olyan konstrukciót követel, ami nem csökkenti a költségvetés adóbevételeit. Ilyen lehet az, hogy a betegbiztosítást a cafetéria választható elemei közé kell emelni, illetve, hogy meg kell engedni, hogy az Egészségpénztári megtakarításokból is lehessen betegbiztosítást vásárolni. Ezek a megoldások kibővítik a potenciális biztosítotti kört, ugyanakkor nem jelentenek újabb terhet sem a munkáltatónak, sem a költségvetésnek. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 15 Kincses Gyula

16 Hogyan működik a két biztosítás egymásra épülő rendszere? A kötelező és a kiegészítő egészségbiztosítás együttműködésének értéséhez tisztázni kell, hogy az SZJA törvény által támogatott betegségbiztosítás nem alternatív (helyettesítő), hanem kiegészítő/duplikáló biztosítás. A beteg attól, hogy van magán-biztosítása, még teljeskörűen azaz változatlan jogosultságokkal biztosított marad a kötelező egészségbiztosításban. Tehát a beteg (pontosabban az állampolgár) nem főszabály szerint, nem vagy - vagy alapon választ, hogy melyik biztosítási rendszerben van, hanem esetenként dönti el, hogy melyik biztosítása alapján és hol veszi igénybe az ellátását. A két biztosítás együttélésének (párhuzamos érvényességének) két érdemi következménye van: a kiegészítő biztosításnak adott esetben elég csak a kiegészítő biztosítás által fedezett többletet finanszíroznia, mert maga az ellátás bizonyos rendben, bizonyos tartalommal, de jár a biztosítottnak, a piaci biztosítással vásárolt ellátások társadalombiztosításon belüli folytatására, utókezelésére, az esetleges szövődményeinek kezelésére természetesen joga van a betegnek, mert a beteg teljes körűen jogosult a társadalombiztosítási ellátásra. Ebből következően a most induló biztosítások nem kötelesek lefedni az egész ellátási spektrumot, és ha ez üzletileg nem alapozható meg, akkor nem is kötelesek ritka és drága ellátásokat is nyújtani: az ellátás biztosított a közszférában, a beteg nem marad ellátatlan. Az elvárás annyi, hogy a díjkalkuláció és az ígért ellátások csomagja összhangban legyen. A köz-és magán együttműködésének új módja Ha a politika valóban azt akarja, hogy a kiegészítő biztosítások rendszere belátható időn belül érdemben terjedjen és ezáltal csökkenjen a közszolgáltatásokra nehezedő igénybevételi és pénzügyi nyomás, akkor komolyan kell vennie azt az állítást, hogy egy beteg attól, hogy a kiegészítő biztosítója terhére vesz igénybe ellátást akár eljárási, minőségi vagy ellátás-szervezési okokból, még biztosított marad. A jelen kiegészítő biztosítás valójában meghatározó tömegében duplikáló biztosítás, hiszen jellemző módon nem a társadalombiztosítás szolgáltatásait egészíti ki (hotel, más anyagminőség, technológia, stb.) hanem duplikál, azaz olyan szolgáltatást finanszíroz, ami amúgy járna a biztosítottnak. Ezért nem indokolt minden esetben az, hogy az adott ellátás finanszírozásában a társadalombiztosítás ne vegyen részt, csak azért, mert azt a beteg nem az állam által fenntartott szolgáltatónál vette igénybe. Ezért elemezni kell annak a továbbfejlesztési lehetőségnek a szakmai társadalmi gazdasági hatásait, amely a minőségtanúsított egészségügyi magánszolgáltatók számára lehetővé teszi, hogy csökkentett társadalombiztosítási támogatás mellett részleges közfinanszírozással nyújtsanak szolgáltatást [14., 15.]. A modell lényege: ha a beteg minősített magánszolgáltatónál veszi igénybe az ellátást, akkor a közfinanszírozási ár (nem a szolgáltatás piaci ára!!!) egy részét (pl. 70%-át) a közbiztosító számla ellenében utólag visszatéríti. A kiegészítő biztosítások ebbe több módon is beléphetnek: a biztosítási csomag részévé teszik az így keletkező emelt önrészt (ami azért az OEP díj 70%-val kevesebb, mint a teljes, piaci díj), magukra vállalhatják az OEP díj ügyintézését, de akár megelőlegezését is. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 16 Kincses Gyula

17 A megoldás várható előnyei: Csökkenti az állam által fenntartandó kapacitás-tömeget, csökkenti a költségvetésre nehezedő nyomást. Politikailag jól védhető: a jobb módúakat dupla szolidaritásra kényszeríti (a jövedelemarányos befizetés miatt eleve több járulékot fizetnek, de csak csökkentett támogatást kapnak), ugyanakkor fenntartja az ingyenességet a közszolgáltatásokban. A befizetett járulék egy részének a magánellátásba vihetőségével csökkenti a magas jövedelműeknek azt a lobby-késztetését, hogy kiléphessenek a kötelező egészségbiztosításból, és helyettesítő biztosítást vásárolhassanak. (Ezzel erősíti a nemzeti kockázatközösség fennmaradásának esélyét.) A rendszer könnyen bevezethető: nem előfeltétele semmiféle csomag-meghatározás, részletszabályozás. Szabályozási technika: fizetni azért a szolgáltatásért kell, amit nem az ellátási kötelezettséggel rendelkező közfinanszírozású szolgáltatónál veszünk igénybe. (Ez az állítás természetesen nem teszi feleslegessé az ellátási csomag meghatározását, csupán ennek az elemek a bevezethetőségére vonatkozik.) Szakmai és pénzügyi ellenőrzés alá vonja a magánszférát. Természetesen vannak várható kockázatok, hátrányok is: a források egy részét kiviszi a közszolgáltatásokból, és ha ezt nem követi kapacitás-korrekció és az mindig csak utólagos, és politikailag sokkal nehezebb, lásd a kistérségi járóbeteg központok kötelező fenntartását 5 évig, akkor ez forráshiányt, működési zavart okoz. Természetesen nemcsak a források, de az orvosok is a magánszféra felé mozdulnak. Ez elvben növelheti a munkaerő gondokat a közszférában, de összességében (nemzeti szinten) munkaerő-megtartó, csökkenti az elvádolást. Elvi (azaz nem valós) hátrány, hogy kontrol nélküli (köz)pénzkiáramlást okoz a kínálat-növekedés miatt, de ez a kockázat nem valós, mert az erkölcsi kockázat - moral hazard nevű jelenség csak ingyenesség esetén jelentős az egészségügyben. Ebben a modellben igen jelentős az önrész, ami komoly visszafogó hatású, másrészt az esetleges kismértékű igénybevétel-bővülést kompenzálja az otthagyott 30%. A harmadik út: a gyávaság ára A három alapmodell közül a legrosszabb variáció az a remélhetőleg csak elvi variáció lenne, ha nem fejlődik sem a hazai biztosítási piac, sem a magyar magánszolgáltatások piaca. Ennek következtében nem fejlődik az egészségügyi ellátórendszer, nincs legálisan megvásárolható többletszolgáltatás, de van hiány, szűkösség: ezért nő a korruptív hálapénz szerepe. Aki nem hálapénzzel akarja megoldani az életét, az külföldön keres megoldást, és az orvosok a szűk fizetőképes kereslettel együtt külföldre távoznak. Ehhez a negatív forgatókönyvhöz szerencsére nem elég a nemcselekvés a kormányzat részéről a jelen szabályozási környezet ez esetben az első variációnak kedvez, aktív, negatív, magánellenes kampány kellene, ami nemcsak a közszolgáltatókat zárja ki a magánellátás piacáról, de elrémíti a befektetőket, biztosítókat is, és ellehetetleníti az egészségügyi turizmus lehetőségeit is. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 17 Kincses Gyula

18 III. Részletes javaslatok A dolgozat harmadik részében a magánforrások egyes becsatornázási lehetőségeit részletezem. Kiegészítő díj a közszolgáltatások igénybevétele esetén Szigorú betegutak eltérés költsége Lényeg: Ha szabályozottak a betegutak, akkor az önként választott eltérésért kiegészítő díjat lehet kérni. A dolog látszólag egyszerű, de csak látszólag. Mert az igazi kérdés nem a kiegészítő díj mértéke, hanem az alábbiak jelentik a valós szabályozási problémát: a beteg által fizetett díjat ki kapja és milyen érdekeltségben, hogyan viszonyul ez a közforrások elosztásához (pl.: TVK) Az első kérdésre a válasz egyszerű: a díj a szolgáltatóé, és ez az ellátást végző szervezetnek belső érdekeltségi rendszerben osztható tovább. Az orvos itt (direktben) nem kap semmit: a beteg a területen kívüli intézmény választásáért fizet, ami független kérdés a kezelőorvos megválasztásától. A nehezebb kérdés az, hogy ebben az esetben az OEP a teljes díjat fizeti-e, és hogyan működik mindez egy erős TVK rendszerben, vagy feladatfinanszírozásban. A 2006-os szabályozás kudarca bebizonyította, hogy az nem működik, hogy a beteg által fizetett díj mértéke az OEP által fizetett díj %-ban van megadva, és az OEP annyival kevesebb díjat fizet ki, mint amennyit a beteg fizet az intézményválasztásért. A kérdés megválaszolásához tudni kellene, hogy a térségi ellátásszervezésben feladat- vagy teljesítményfinanszírozás lesz, illetve lesz-e valamilyen volumenkorlát jellegű szabály. Ha korlátozás nélküli teljesítményfinanszírozás lesz, akkor a beteg által fizetett díj többletbevétel, ami motiválja a szolgáltatót a több és jobb(hírű) teljesítésre. Ha a finanszírozás akár az alaprendszerben, akár az erős TVK által a feladathoz kötött, akkor ez az elv sérül, és megfontolandó az alábbi módszer: A finanszírozás igazságossága, a hatékonyság és a korrekt allokáció miatt elengedhetetlen az egyes teljesítmények költség-nemenkénti újra-meghatározása. Ennek megfelelően a HBCs súlyszám is kettébontható fix és a változó költségekre. Egy korrektül meghatározott TVK rendszerben a szolgáltató a területről ellátott betegek után kapott díjból tudja fedezni a feladat ellátáshoz szükséges fix és változó költségeit. Ennek megfelelően a területen kívülről ellátott beteg ellátása után elég, ha a szolgáltató a beteg által fizetett díjat és a változó költségnek megfelelő HBCs részt kapja meg. A területen kívüli beteg így értelemszerűen nem a TVK terhére számolódik el 10. A megoldás előnyei: a területen kívüli beteg finanszírozás szempontjából nem konkurál a területről kötelezően ellátottakkal, nem rontja azok ellátási esélyeit, nem fogyasztja a TVK-t, miután az ellátás közvetlen költségét a szolgáltató az OEP-ből megkapja, a fix költsége pedig már a sávos betegekből lefedett, így a betegtől kapott pénz tisztán többletforrás. 10 Kasszavédelmi okokból nagy mozgások esetén a rendszer szigorítható azzal, hogy a változó költség HBCs pont levonandó az ellátásra kötelezett szolgáltató TVK tömegéből vagy előirányzatából. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 18 Kincses Gyula

19 Finanszírozási protokollok: az eltérés megvásárolhatósága Lényeg: Ha a szakpolitika meghatározta a csomag tartalmát a finanszírozás protokollokon keresztül, akkor az ettől való eltérés megfizettethető, annak a megvásárlására biztosítási termék fejleszthető. A korrekt egészségbiztosítás megköveteli azt, hogy a beteg tudja, hogy az adott ellátás milyen technológiával jár a járulékért cserébe. Ezt a közfinanszírozásban az ún. finanszírozási protokollok hivatottak meghatározni. A finanszírozási protokollok határozhatják meg, hogy a megfelelő egészségnyereséget eredményező technológiák (gyógyszerek, gyógyeljárások, orvostechnikai eszközök) közül melyiket tudja finanszírozni a társadalombiztosítás, illetve milyen és hány vizsgálat tartozik az adott ellátásba. Az összes ellátás finanszírozási protokollja természetesen nem készíthető el, de a kritikus területek pl.: érzéstelenítési technikák bizonyos rutin műtéteknél (jár-e, és hány éves korig jár altatás a mandulaműtétnél, szülésnél jár-e a spinális anaesthesia), milyen technológiák alkalmazhatók (vízben szüléstől a protézis anyagáig) és milyen elhelyezési körülmények között (a rooming in jár-e stb.) hamar szabályozhatók. Itt is érvényesül a Pareto elv: a lehetséges protokollok 10-20%-a lefedi a lehetséges többletköltségek 80-90%-át, tehát viszonylag kevés munkával meg lehet határozni az életszerű helyzetek zömét [16.]. Orvosválasztás a közintézetben Lényeg: a kezelőorvos megválasztása nem a biztosítási csomagból következő térítésmentes jog. Aki a közszolgáltatáson belül meg akarja választani a kezelőorvosát, az ezt külön díjért teheti meg. Politikailag kényes kérdés az orvosválasztás megfizettetése, de ha a kormányzat tényleg vissza akarja szorítani a hálapénzt, és az orvosoknak is szeretne legális többletbevételt elérni, akkor elengedhetetlen ennek a bevezetése. Az első, amit tisztázni kell: a szabad orvos-választás nem jog, hanem mítosz: ma sem választhatja meg szabadon senki a kezelőorvosát, tehát szerzett jogról, jogszűkítésről nem beszélhetünk. Szabadon orvost választani csak az alapellátásban lehet, de valójában ott sem a kezelőorvost (az ellátót), hanem a szolgáltatót, a praxist választhatjuk meg (és ez személyében zömmel egybeesik az általunk választott orvossal). A második: bár az orvosválasztás nem jog, de gyakorlat, és a hálapénz egyik tipikus esete. Ma is a rutin elektív műtétek jelentős esete megkért műtét, amiért hálapénzzel fizetnek, és a legális megfizethetőség számtalan zavaros pótmegoldást szült, pl.: előzetes magánrendelésen való konzultációhoz, terhes-gondozáshoz kötik a szülésvezetést, műtétet, illetve a hálapénz érdekében egyes orvosok önkéntes segítő -nek álcázva tevékenykednek a kórházakban. A megoldáshoz előszöris ki kell mondani, hogy a betegnek az ellátás az ellátó-helyre munkarend szerint beosztott orvos által nyújtva jár térítésmentesen. Ennek alapján lehet a kezelőorvos, az operatőr megválasztását külön díjhoz kötni. A díj számlaköteles, és a felhasználásának elveit jogszabályban kell rögzíteni. Ahogy az intézményválasztásért fizetett külön díj az intézményt illeti meg, az orvosválasztásért járó díj az ellátóké, abból magának a szolgáltatónak (általános bevételként) részesedés nem jár. Ugyanakkor az ellátást ma már team végzi, így megfontolható a díj három részre bontása: egy rész a tevékenységet végző, a terápiát vezető A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 19 Kincses Gyula

20 orvosé, egy másik rész az ellátó team többi tagjáé (altatóorvos, altatónővér, műtősnő, szülésznő stb.), és egy harmadik hányad egy intézményi prémium-alapba kerül, amit a közvetlenül az ellátásban nem nedvesíthető ellátók premizálására lehet fordítani (gyakornokok, ügyeletesek, nővérek, asszisztensek stb. 11 ) Szerződött/partner orvos rendszere Lényeg: A járóbeteg-ellátásban dolgozó orvos szakmai kapcsolaton alapuló megállapodásos viszony keretében beviheti a betegét a kórházba, ott megoperálhatja, közreműködhet a kezelésében. A javaslat a térítéses orvosválasztás esetei közé tartozik, de annál lányegesen nagyobb jelentőségű, főleg, ha kisvárosi kórházak szűnnek meg. Az egészségügyi reform kapcsán átalakuló szerkezet, a felszabaduló munkaerő megfelelő hasznosulása, a helyi ellátási lehetősége és a szolgáltatói verseny erősítése érdekében célszerű egy új jogviszony és működési módot, a szerződéses orvos fogalmát bevezetni. A szerződéses orvos e javaslat szerint egy olyan speciális szabályok szerint működő szolgáltató, aki főállásban a járóbeteg-szakellátás keretében dolgozik, jogszabályi felhatalmazás alapján a kórházzal kötött szerződés szerint a kórházban közreműködhet betegeinek a közfinanszírozás terhére történő kezelésében (megoperálhatja a beteget, vizsgálatot, orvosi eljárást végezhet, közreműködhet a diagnózis és a terápia megállapításában stb.), a kórházzal kötött szerződés szerint munkájával hozzájárul a kórház általános közfeladatainak ellátásához (részt vesz az ügyeletben, oktatásban stb.). A szabályozási cél: Az ellátórendszer megváltozott szerkezetében számos településen szűnik meg az aktív kórházi ellátás. Ez összetett migrációs folyamatokat indíthat meg. Ez hasznos is lehet a kórházkoncentrációban (a szakorvosok a kiemelt intézmények ellátását erősítik) de a konkrét munkahely- és feladatvesztés felveti a külföldre távozás veszélyét is. Mindkét eset szembemegy azzal a helyes céllal, hogy a kistelepüléseken erősödjön meg a járóbeteg-szakellátás. Ezért úgy a kisebb települések szakorvos ellátása, mint az általános orvos-megtartó képesség növelése érdekében fontos lehet ez az új szabályozás, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy a kórház nélkül maradt orvos helyben találja meg és egzisztenciális biztonságát és szakmai presztízsét, és a betegét bekísérhesse a kórházba, és ott kezelhesse. A kórházi szerződés értelmében a szerződéses orvos a kórházzal egy speciális közreműködői szerződést köt, melynek kötelező elveit, kereteit jogszabály rögzíti. E szerződés értelmében a szerződéses orvos által a kórházba bevitt beteget a szerződéses orvos kezeli a szakmai szabályok és a kórházi munkaszervezés korlátainak figyelembe vételével. 11 A kiskassza rendszernek korrekt történelmi hagyományai vannak Magyarországon. A kiegészítő biztosítások hatásai, lehetséges területei 20 Kincses Gyula

A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósításuk lehetőségei II.

A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósításuk lehetőségei II. A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósításuk lehetőségei II. Dr. Kincses Gyula, egészségügyi szakértő Cikkünk első részét lapunk előző számában találják Tisztelt

Részletesebben

A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei

A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei A helyezet általános megfontolások A közösségi egészségügy fenntarthatósága Európa legtöbb országában egyre

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei III. rész

A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei III. rész A piaci betegbiztosítások egészség- és gazdaságpolitikai jelentősége, a megvalósítás lehetőségei III. rész Dr. Kincses gyula, egészségügyi szakértő Cikkünk előző két részét lapunk előző számaiban találják

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/konferencia HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások 2012. január 25. dr. Lukács Marianna A magyar szociális állam 60/1991. (X.29.) országgyűlési

Részletesebben

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás

Részletesebben

Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere

Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere Az egészségügy átalakítása a munkaerő-megtartás és munka-erőellátás

Részletesebben

Az öngondoskodás szerepe. A kiegészítő biztosítások jövőképe

Az öngondoskodás szerepe. A kiegészítő biztosítások jövőképe Az öngondoskodás szerepe A kiegészítő biztosítások jövőképe Dr. Kincses Gyula Egészségpolitológus 2009. december 1/28 Peremfeltételek determinációk 2/28 A helyzet I. Kihívások az egészségügy oldaláról:

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák 2015. november 3. dr. Lukács Marianna marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu az előadás letölthető: ww.patikapenztar.hu/

Részletesebben

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák 2014. november 17. marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

Az egészség nem várhat!

Az egészség nem várhat! Az egészség nem várhat! UNIQA Európai értékek Európa szívéből Az UNIQA Ausztria vezető betegségbiztosítója 8,2 millió osztrák negyedének van betegségbiztosítása Minden 2. biztosított így több mint 1 millió

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete

Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete A köztisztviselők által választható, béren kívüli juttatások rendszeréről A köztisztviselők jogállásáról szóló

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Dr. Kincses Gyula egészségpolitológus 1/23 Kincses Gyula, 2011. Az egészségügyi rendszerek tipizálásának nehézségei Az egészségügyi rendszerek hihetetlenül

Részletesebben

- A magán egészségbiztosítás (öngondoskodás) egyik formája

- A magán egészségbiztosítás (öngondoskodás) egyik formája Mi az egészségpénztár? - A magán egészségbiztosítás (öngondoskodás) egyik formája - Egy speciális számla, ahol a gyűjtött megtakarításokat csak egészségügyi célok érdekében lehet felhasználni - A társadalombiztosítás

Részletesebben

K i n c s e s G y u l a

K i n c s e s G y u l a Javaslat az egészs szségügyi gyi technológi giák egységes ges életciklus-esemény- rendszerének nek kialakítására Dr. Kincses Gyula 2005. - 2008. 1/12 A technológi giák k fogalmának jelentősége Az EBM alapú

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó A jelen tájékoztatóban nyújtott adóügyi következményekre vonatkozó információk az idei évre szólnak, pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot orszagg l tala Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága romá. r i 1o931454 Érkezett: 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt

Részletesebben

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013.

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. Biztosítás típusok Cég által fizetett díj Biztosító szolgáltatása, kifizetése Kockázati biztosítások (nincs lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték) Kockázati (halál esetére)

Részletesebben

Kompenzációs stratégia kulcsa az egészségbiztosítás

Kompenzációs stratégia kulcsa az egészségbiztosítás Partnering Konferencia 2015 Kompenzációs stratégia kulcsa az egészségbiztosítás Jó stratégia = Kulcs a sikerhez Balázs Iván Egészségbiztosítási szakértő BKIK Általános pénzügyi szolgáltatási Osztály elnöke

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

Higgy abban, hogy. Higgy magadban.

Higgy abban, hogy. Higgy magadban. Higgy abban, hogy azegészség a legdrágábbértéked. Egészségbiztosítás MedHelp II. Higgy magadban. Higgy abban, hogy stressz nélkül gyorsabb a GYÓGYULÁS Az egészség a legfontosabb értékünk és egyben felelősségünk

Részletesebben

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás Már Prémium csomag is! Egészség & életerô Med Help betegségbiztosítás Az egészség a legdrágább értékünk?! Tudta Ön, hogy Magyarországon évente 9000 szívinfarktust regisztrálnak több, mint 35000-en betegednek

Részletesebben

Best Doctors Egészségbiztosítások. Egészség határok nélkül

Best Doctors Egészségbiztosítások. Egészség határok nélkül Best Doctors Egészségbiztosítások Egészség határok nélkül Tartalom Best Doctors bemutatása Pannónia termék koncepciók Díjak Partnerek Vállalati adózási tudnivalók Sajtómegjelenések 2 Best Doctors - szakértők

Részletesebben

A magánbetegbiztosítás

A magánbetegbiztosítás A magánbetegbiztosítás A jogi keretfeltételek korlátozott felmondási lehetőségek a betegbiztosítási szerződések csak élethosszig köthetőek a biztosítottra, kivéve a rövid távú biztosításokat, amelyek futamideje

Részletesebben

K i n c s e s G y u l a

K i n c s e s G y u l a A beteg felelőssége, mint az eredményes terápia kulcsa Dr. Kincses Gyula TEREK egyesület 2011. november 1/9 Megközel zelítések Történetileg (a társadalombiztosítás boldog korszakában): Az embereknek megvan

Részletesebben

A pénztárakkal kapcsolatos 2006-2007. évi törvénymódosítások

A pénztárakkal kapcsolatos 2006-2007. évi törvénymódosítások A pénztárakkal kapcsolatos 2006-2007. évi törvénymódosítások Szikszainé dr. Bérces Anna Pénzügyminisztérium IX. Pénztárkonferencia, 2006. november 8-9. Járulék - tagdíj A magánnyugdíj- illetve önkéntes

Részletesebben

Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások. 2004. február 19.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások. 2004. február 19. Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások 2004. február 19. Témák I. Szabályozás célja és elvei II. Önsegélyező pénztárak szolgáltatásai III. Egészségpénztári szolgáltatások

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás Megtakarítási program az Ön által választott célra Regnum Életbiztosítás Akár évi 130 000 Ft értékű adókedvezménnyel! Rendszeres megtakarítással a biztos jövőért Céljaink megvalósítása jelentős kiadással

Részletesebben

AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE

AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE 2013 AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Csoportos Biztosítások 1091 Budapest, Üllői út 1. 1. oldal Aegon csoportos biztosítási díjkalkuláció

Részletesebben

Az önkéntes egészségpénztárak prevenciós szerepe az OEP szolgáltatási kiadásainak csökkentésében

Az önkéntes egészségpénztárak prevenciós szerepe az OEP szolgáltatási kiadásainak csökkentésében Az önkéntes egészségpénztárak prevenciós szerepe az OEP szolgáltatási kiadásainak csökkentésében Dr. Lukács Marianna IV. Egészséginformációs Fórum, KSH-TÁRKI 2007. május 23-24. Témáink Az önkéntes egészségpénztár

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv

Részletesebben

legfontosabb 2006. évi

legfontosabb 2006. évi A pénztp nztárakat érintő legfontosabb 2006. évi adóváltoz ltozások VIII. Pénztárkonferencia 2005. november 10-11. 11. Tapolca Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Előzmények Konvergenciaprogram

Részletesebben

Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási díjak adózása 2015 Budapest, 2014. december 15. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2015.

Részletesebben

Új Pillér. Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár

Új Pillér. Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár Új Pillér Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár 2015 A lényeg Az Új Pillér a Patika Egészségpénztár prémium-pénztára Mint egy független egészségügyi bank Az Új

Részletesebben

ÖtletAdó. Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok

ÖtletAdó. Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok Az alább leírtak nem minősülnek sem adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének, kizárólag általános tájékoztatási célt szolgálnak.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Céges szerződések CÉL. Kockázati biztosítás / Egész életre szóló U/L (kedvezményezett személyétől függ, hogy költség-e)

Céges szerződések CÉL. Kockázati biztosítás / Egész életre szóló U/L (kedvezményezett személyétől függ, hogy költség-e) Céges szerződések CÉL Tulajdonjog védelme váratlan tragédia esetén Adóoptimalizálás Örökösök (örökösödési illeték) Tulajdonostárs (örökösök kivásárlása) Társasági adóalap csökkentése Béren kívüli juttatási

Részletesebben

Zöldenergia V. Balázs Iván Vállalkozásfejlesztési Igazgató

Zöldenergia V. Balázs Iván Vállalkozásfejlesztési Igazgató Emberi erőforr forrás s egészs szségének megtartása, mint megújul julóenergiaforrás s a jövőbenj Zöldenergia V. Balázs Iván Vállalkozásfejlesztési Igazgató Adómentes juttatási elemek 2012-ben 1. Vissza

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLAKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLAKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLAKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI Egészségbiztosítási alapismeretek - társadalombiztosítás és magán biztosítás az egészségügyben Dr. Kóti Tamás Egészségügy átalakulása az elmúlt

Részletesebben

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Előző évi beszámoló Tárgyévi beszámoló c d e f g h 001 73EA01 Tagok által fizetett tagdíj 1150286 0 1150286 1105814 0 1105814 002 73EA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 934065 0 934065 784303 0 784303

Részletesebben

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése 2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek ának teljesítése Megnevezés eredeti Ellend Községi Önkormányzat módosított összege 2 3 4 5 8 01 Helyi önkormányzatok működésének

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG

INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG 1 INTÉZMÉNYI PÉNZÜGYEKTŐL AZ ÖNJAVÍTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSIG A szociális ellátás kulcskérdései Mikor egy szociális szolgáltatást értékelni akarunk, akkor a következő szempontokat szokták vizsgálni: Szolgáltatások

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Dr. Tóth Gábor Siófok 2014 április 2. Definíció Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely speciális

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Dr. Szebelédi Ferenc Pénztári konzultáció 2012. március 12.

Dr. Szebelédi Ferenc Pénztári konzultáció 2012. március 12. Aktuális jogi ügyek az egészség- és önsegélyező pénztári szektorban Dr. Szebelédi Ferenc Pénztári konzultáció 2012. március 12. Témák 1. Új Ptk. 2. Egészségpénztári szolgáltatások 3. Önsegélyező pénztárak

Részletesebben

MedHelp Betegségbiztosítás 2012

MedHelp Betegségbiztosítás 2012 MedHelp Betegségbiztosítás 2012 Helyzetkép Kincsünk Egészséges vagyok Ha nem. Mit tennék meg érte? Privát egészségbiztosítás Ausztriában Az UNIQA Ausztria piacvezető betegségbiztosítója a 8,2 m osztrák

Részletesebben

Határon átnyúló egészségügyi ellátások az EU-ban

Határon átnyúló egészségügyi ellátások az EU-ban Határon átnyúló egészségügyi ellátások az EU-ban Budapest, 2013 december 6 Dr Kiss Csaba osztályvezető OBDK Nemzetközi Kapcsolatok Irodája TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Előzmények: ellentmondás az Unióban a

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1.

MEGHÍVÓ. Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Biztosítási Oktató és Kutató Csoport Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont

Részletesebben

Ön miben jobb, mint a többiek?

Ön miben jobb, mint a többiek? A Földön élő két bármelyik ember genetikai kódja között kevesebb, mint 0,0003% a különbség. Enriques, J. As the Future Catches You: How Genomics&Other Forces are Changing Your Life, Work, Health&Wealth,

Részletesebben

8/2008. (I. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

8/2008. (I. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 8/2008. (I. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 8/2008. (I. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kockázatai Mennyiben jelenthet megoldást befektetési/megtakarítási céljai elérésére, nyugdíjas évei, illetve gyermekei anyagi biztonságára nézve a befektetési

Részletesebben

P R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N

P R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N P R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N G O N D O S K O D Á S É S P R O F E S S Z I O N A L I Z M U S A Kútvölgyi Klinikai Tömb neve szorosan összekapcsolódik

Részletesebben

GB160 Csoportos Élet-, Baleset- és Egészségbiztosítás Országos Független Tűzoltó Szakszervezet. Csentei Zoltán üzleti vezető Keszthely

GB160 Csoportos Élet-, Baleset- és Egészségbiztosítás Országos Független Tűzoltó Szakszervezet. Csentei Zoltán üzleti vezető Keszthely GB160 Csoportos Élet-, Baleset- és Egészségbiztosítás Országos Független Tűzoltó Szakszervezet Csentei Zoltán üzleti vezető Keszthely ELÉRHETŐSÉGEK Csentei Zoltán tel.: 0630/430-9790 e-mail: zoltanferenc.csentei@groupamagarancia.hu

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

A Földön élő két bármelyik ember. Ön miben jobb, mint a többiek?

A Földön élő két bármelyik ember. Ön miben jobb, mint a többiek? A Földön élő két bármelyik ember genetikai kódja között kevesebb, mint 0,0003% a különbség. Enriques, J. As the Future Catches You: How Genomics&Other Forces are Changing Your Life, Work, Health&Wealth,

Részletesebben

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Semmelweis Terv és társai dr. Sinkó Eszter Politikai környezet a választások után Új kormány 2/3-os többség Egészségügy nincs miniszteri rang,

Részletesebben

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Az egészség- és önsegélyező pénztárak felügyelési tapasztalatai Konzultáció a pénztári jogszabályok változásáról 2008. 03. 05.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak felügyelési tapasztalatai Konzultáció a pénztári jogszabályok változásáról 2008. 03. 05. Az egészség- és önsegélyező pénztárak felügyelési tapasztalatai Konzultáció a pénztári jogszabályok változásáról 2008. 03. 05. Fülöp Tamás Pénztárak felügyeleti főosztálya Felügyelési stílus Helyszíni

Részletesebben

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató Az egészségbiztosítás Franciaországban François Maresquier, vezérigazgató A rendszer alapjai Három szereplő a rendszerben Kötelező biztosítás Kiegészítő biztosítás Magánszemélyek CNAM GAMEX MSA RAM Egyéb

Részletesebben