1. A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes

Átírás

1 1. A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes alacsony keresetek, a rossz munkakörülmények, a szervezeti kultúra hiánya miatt jelentős munkaerőhiány van, amely az állampolgárok számára különösen fontos közszolgáltatások ellátását veszélyezteti. Az állampolgárok, ügyfelek, kliensek, ellátottak, tanulók egyenlő esélyeit veszélyezteti, hogy nincs elég tanár, óvónő, orvos, egészségügyi szakdolgozó, asszisztens, mentős, szociális munkás, rendőr, tűzoltó, igazságügyi dolgozó, állami tisztviselő, köztisztviselő, kormánytisztviselő, igazságügyi alkalmazott, bíró, ügyész, kutató, kulturális-, közművelődési szakember. Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni? IGEN NEM ,3 %

2 2. A magyarországi minimálbér, és a szakmunkás bérminimum (az országosan kötelező munkabér) az Európai Unió országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik. A jelenlegi árfolyamon 428 eurót érő minimálbér és az 560 euró összegű szakmunkás bérminimum a visegrádi országok rangsorában a legutolsó. Az elmúlt években a minimál tarifák növekedtek ugyan, de annak nettó összege még mindig nem felel meg a végzett munka értékének, és nincs jelentős munkaerő megtartó hatása. Ön egyetért-e a SZEF kezdeményezésével, amely szerint január 1-étől a minimálbér összege Ft, a szakmunkás bérminimum pedig Ft legyen? IGEN NEM ,7 %

3 3. A magyar közszolgálat személyi állományának több, mint 50 %-át jelentő felsőfokú végzettségű dolgozó különösen hátrányba került a bérezésben. A közalkalmazotti és köztisztviselői bértáblák bértételeit az általános minimálbér és bérminimum összege szinte teljes mértékben érvénytelenítette. Ennek következtében például egy 30 éve munkát végző(esetleg több diplomával rendelkező) közszolgálati dolgozó ugyanolyan összegű fizetésre jogosult, mint a középfokú végzettségű pályakezdő kollégája. Szükségesnek tartja-e Ön, hogy a közszolgálatban bevezetésre kerüljön a diplomás bérminimum, amelynek összege 30 %-kal magasabb, mint a szakmunkás bérminimum? 4,5 % IGEN NEM 2130

4 4. Az elmúlt években történt jogszabályi változások és kormányzati intézkedések következtében a közszolgálatban ma több, mint 20 féle kereset megállapítási szabály létezik. Egyes ágazatokban - az ott dolgozók nem teljes körét befoglaló életpályatörvények léptek hatályba. Mind a közalkalmazotti, mind a köztisztviselői területen a korábbi egységes elvű szabályozást megváltoztatva új jogállások létesültek. Speciális és eseti bérintézkedések valósultak meg. Mindeközben a közszolgálatban dolgozók körülbelül egy negyede, mintegy 160 ezer ember a bértáblák befagyasztás miatt - 10 év óta egyetlen fillér béremelésben nem részesült. Egyetért-e Ön azzal, hogy valamennyi közszolgálati bérrendszerben az induló bér tételek - a munkakörhöz előírt végzettségnek megfelelően - a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a diplomás bérminimum legyen? IGEN NEM %

5 5. A kormány - részben a vállalkozók követelésének hatására közszolgálati létszámcsökkentést tervez. Soha nem történt kormányzati felmérés arról, hogy a közszolgálati feladatok ellátásához, hány dolgozóra van szükség. Nemzetközi összehasonlításban is megállapítható, hogy a magyar humánközszolgálat egyetlen ágazatában sincs túlfoglalkoztatás. Sőt, napjainkban szinte minden szakmai területen létszámhiány a jellemző. E miatt dolgoznak sokan naponta rendszeresen 10 órát. A túlmunkát nem fizetik. A szabadságot a dolgozók nem tudják kivenni. A túlterhelés sokak esetében egészségkárosodást okoz. Egyetért-e Ön azzal, hogy a létszámcsökkentés elfogadhatatlan, mert az egyaránt veszélyezteti a közszolgáltatások biztonságát, minőségét, és az abban dolgozók törvényes foglalkoztatását? 0,4 IGEN NEM 174

6 6. A kormányzati kommunikációban évek óta téma a bürokráciacsökkentés. Lényeges változás eddig nem történt. A bürokrácia eredője a jogalkotás. Az adminisztratív terhek a közszolgálat valamennyi ágazatában jelentős felesleges többletmunkát okoznak. A bonyolult és gyakran változó az állampolgárokat, a vállalkozókat, az ügyfeleket feleslegesen terhelő jogszabályok egyszerűsítése, az ügyfélbarát megoldások érvényesítése a mindenkori kormányzat lehetősége és felelőssége. A kritikus létszámhelyzet, és a túlterhelés miatt ez tovább nem halasztható. A túlszabályozás megszüntetése - amelyeknek feltárásában a jogalkalmazók tapasztalatai nélkülözhetetlenek -lényegesen tehermentesítenék a munkaidő alapot. Az egyszerűbb jogszabályok egyaránt szolgálnák az állampolgárok érdekeit, és lehetővé tennék, hogy a humán közszolgálatban dolgozók érdemi módon gyakorolják hivatásukat. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jogalkotótól követeljük a jogalkalmazók javaslatait is figyelembe vevő - bürokrácia csökkentést? IGEN NEM 874 1,8 %

7 7. A digitalizáció napjainkban az élet minden területén már jelen van. A közszolgáltatások színvonalát, a munkavégzés feltételeit is jótékonyan befolyásolhatja. A magyar közszolgálat jelenlegi helyzetében a digitalizáció megfelelő előkészítés nélküli (erőltetett bevezetése) akár ellenkező hatást is válthat ki. A digitalizáció a munkavégzés teljes folyamatát érinti, új munkakultúrát, felkészültséget együttműködési készséget igényel. A dolgozók számára az alkalmazás megismerése, a betanulás többlet terhet jelent. Eredményes működése feltételezi a nagy rendszerek összekapcsolt és összehangolt működését, amely jelentős anyagi, pénzügyi ráfordítást igényel. Következménye nem a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, hanem kedvező hatása elsősorban a közszolgáltatások minőségi fejlődésében, a hozzáférés gyorsaságában és egyenlő esélyének megteremtésében, költséghatékonyságának javulásában jelentkezik. Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálatban a digitalizáció általános alkalmazásához a kormánynak összehangoltan kell megteremteni a szabályozási, a szervezeti, a személyi és technikai feltételeket, valamint biztosítani az ezekhez szükséges pénzügyi forrásokat? IGEN NEM 365 0,8 %

8 8. A munkavégzés hatékonyságát és a családok életének segítését eredményezné a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkarend A humán erőforrás hiánya a közszolgálat szinte minden ágazatában krízis helyzetet idéz elő, amelynek terheit a jelenleg ott dolgozók, az ingyen túlmunkát teljesítők viselik. A közszolgálatban dolgozók kétharmada nő. Az ő esetükben ez a terhelés a családokat is sújtja. A fiatalok számára nehezíti a családalapítást. A rugalmas munkaidő, a távmunka és az egyéb atipikus foglalkoztatás a családbarát feltételek szélesebbkörű alkalmazása elkerülhetetlen. Támogatja-e Ön, hogy a közszolgálatban a munkavállalók igényeihez igazodóan a kormány, mint munkáltató biztosítsa a családbarát munkahelyek széleskörű bevezetését? 0,4 % IGEN NEM 172