Elégedettség vizsgálat I. kerület - Vérmező Főkert Nonprofit Zrt. Erdélyi Krisztina

Átírás

1 Elégedettség vizsgálat I. kerület - Vérmező Főkert Nonprofit Zrt. Erdélyi Krisztina

2 Tartalomjegyzék 1. FŐBB EREDMÉNYEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI A KUTATÁS MÓDSZERTANA PARKLÁTOGATÁSI SZOKÁSOK SZABADIDŐTÖLTÉS A VÉRMEZŐN A VÉRMEZŐ KEDVELTSÉGE ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK VÉLEMÉNYEK A PARKHASZNÁLATRÓL PARKFENNTARTÁS, PARKKEZELÉS BUDAPEST KÖZPARKJAIRÓL ÁLTALÁBAN O l d a l :

3 1. FŐBB EREDMÉNYEK A Vérmezőt alapvetően a környékbeli lakosok használják napi vagy heti többszöri rendszerességgel. A legtöbben sétálni, pihenni, illetve sportolni jönnek a parkba, de nagyon sok közeli lakó kutya sétáltatóként használja a parkot. Nem jellemző, hogy családi programot szervezzenek a Vérmezőre, annak ellenére, hogy a Mikó utcai játszótér biztonságos és jól felszerelt terület a gyerekeknek. A táblázatokból és diagramokból kiderül, hogy a parklátogatók biztonságérzete évről évre csökken, ahogy a kábítószeresek és a hajléktalanok száma nő. Ebből egyértelműen következtethető, hogy az emberek a köztisztasággal sincsenek alapvetően megelégedve, és a növekvő vandalizmusnak köszönhetően a parkberendezési tárgyak állapota javításra szorul. Alapvetően a növényekkel és a gondozottsággal meg vannak elégedve az emberek, viszont hiányolnak olyan lényegi dolgokat, mint az illemhely, vagy információs pavilon, esetleg sportszer kölcsönző. A környékbeliek és a rendszeresen idelátogatók szeretik a Vérmezőt, viszont kétségtelen, hogy az idő múlásának köszönhetően és a parkot életvitelszerűen használók miatt veszített vonzerejéből. 3 O l d a l :

4 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Vérmező Krisztinaváros közparkja, alatta folyik az Ördög-árok a park a patak hordalékos lapályaként jött létre. A Vérmező története a XV. században kezdődött, mikor a terülten a Logod elnevezésű falu állt. A törökök kiűzése után úgynevezett glacis, vagyis a védelem részére kilövést biztosító sík terület lett ben a terület a várfalat védő katonai övezet lett, majd 1784-ben megszüntették a glacist és a katonai övezet helyét kaszáló váltotta fel, ekkor már Generális rétnek hívták. Jelenlegi nevét Martinovics Ignác és társai itteni kivégzéséről kapta egyes források szerint. A Vérmezőt először 1820 körül parkosították, később ismét katonai terület lett, a két világháború között pedig lovas pálya működött a területen. A II. világháború idején repülőgép felszálló pályának használták a parkot, ebből kifolyólag a háború befejeztével repülőgép roncsok borították a lapályt. Jelenlegi formáját a park a háború után nyerte el a terület parkosítását 1948-ban kezdték el. A Vérmezőn megtalálhatók a budapesti parkok gyakori fafajai, juharok, kőrisek, nyárfák, japánakácok hársak, szilfák, bükk, tölgy, az örökzöldek közül találkozunk tiszafákkal, hamisciprusokkal, ezüst és sima fenyőkkel, tujákkal, szerb luccal és atlasz-cédrussal. Az Attila út felöli oldalon között telepítették az úgynevezett Vérmezői sétányt. A sétány mellett jelenleg kerékpárút is halad. A Nemzetközi Gyermekévben 1979-ben Hetessy Józsefné különleges változatos játszóteret alkotott a Mikó utca felöli oldalon. Ezt 1996-ban felújították és bekerekítették. A játszótér egyik nevezetessége Kiss István szitakötős csobogója, melyről Szitakötő játszótérnek nevezték el. A játszótér melletti magasabb részt évekkel ezelőtt újították fel, ennek a felújításnak a terveit a Főkert Tervezési Stúdió (Szalkai Adrienne) készítette. A közelmúltban pedig átadták a Vérmezőn Magyarország legmodernebb és legkörnyezettudatosabb kerékpáros pihenőjét. 4 O l d a l :

5 3. A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJA Budapest közterületeinek megítélése szempontjából a kiemelt zöldterületek, közparkok, játszóterek állapota meghatározó jelentőségű. A közcélú zöldterületek környezetvédelmi, idegenforgalmi szerepe jelentős mértékben felértékelődött. A közterületek szociális jelentősége ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években. Munkánk eredményes és a parkok fenntartására fordított összegek optimálisabb felhasználásához elengedhetetlen a lakosság elégedettségének, igényeinek felmérése. Közszolgáltatási Szerződésünk értelmében évente két helyszínen végzünk idén a Vérmezőn valamint az II. János Pál téren - a kezelésünkben levő meghatározó, nagy látogatottságú közparkban felmérést, melyet aztán írásban is kiértékelünk. Mind számunkra, mind a döntéshozók számára a közvélemény kutatás eredményeinek ismerete alapvetően elengedhetetlen az éves költségvetések tervezéséhez, a parkokban a súlyponti feladatok megfogalmazásához, illetve a hosszabb távra vonatkozó fejlesztési programok és zöldterületi stratégiák összeállításához. Jelen adatfelvétel a kutatás első hulláma. Amennyiben a Vérmező zöldterületi fejlesztése megtörténik, a felújítás eredményének (imázs változás, látogatottság, általános elégedettség stb.) méréséhez vagyis a kutatás további hullámaihoz mostani adatfelvételünk szolgáltat majd összehasonlítási alapot. Társaságunk célja a felmérési lap folyamatos átdolgozása, az éppen aktuális helyzetnek megfelelő átalakítása, hogy a kapott információk feldolgozása segítségével a leghatékonyabban tudjuk javítani a közfeladat ellátásának minőségét. A kutatás főbb témakörei a következők voltak: Parklátogatási szokások Szabadidőtöltés a területen A Vérmező kedveltsége előnyök/hátrányok Parkhasználati, berendezési/létesítményi vélemények Tulajdonosra, kezelőre vonatkozó kérdések 5 O l d a l :

6 4. A KUTATÁS MÓDSZERTANA Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, a helyszínen történt. A teljes, reprezentatív minta 500 főt tett ki. A mintába a 14 éves vagy ennél idősebb éppen a parkot látogató személyek kerülhettek be. A megkérdezettek véletlenszerűen kerültek a mintába. A mintanagyságból fakadó statisztikai hibahatár a teljes mintára vonatkozóan ±3,1% Táblázatainkban, ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a ötfokú skálák átlagait mutatjuk meg. 6 O l d a l :

7 Demográfiai adatok feldolgozása 5. PARKLÁTOGATÓI SZOKÁSOK A megkérdezettek 98 %-a a fővárosból, 1 %-a Pest megyéből érkezik ugyancsak 1% a Budapesthez közeli nagyobb városokból érkezik. A Vérmezőt látogatók kerületi megoszlása kevésbé széleskörű, megközelítőleg 70%-uk jellemzően az I, II, XII. kerületből érkezik. Jól látható, hogy a parkot jellemzően a környéken lakók látogatják, lakóövezeti park funkciót tölt be. A kérdezettek 60 %-a közép, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A látogatók 33 %-a tanuló, 18 %-a állami alkalmazott, köztisztviselő, közalkalmazott, s 14 %-a nyugdíjas. A területet 60 %-ban a fiatalok, fiatal középkorúak látogatják. A minta összetétele I. A kérdezett neme: nő 51,0% férfi 49,0% A kérdezett életkora: % % felett 12% Nem válaszolt 1% A kérdezett iskolai végzettsége: 8 általános vagy kevesebb 16% szakmunkásképző 12% szakközépiskola gimnázium 24% főiskola, egyetem 26% Nem válaszolt 2% A kérdezett kereseti státusza: alkalmazott magáncégnél 12% állami alkalmazott, közalkalmazott, köztisztviselő 18% egyéni vállalkozó 6% társas vállalkozás 4% háztartásbeli 4% munkanélküli 6% nyugdíjas 14% tanuló 33% egyéb inaktív 2% 7 O l d a l :

8 6. PARKLÁTOGATÁSI SZOKÁSOK A Vérmezőt vagy Generális rétet, ahogy azt az 1700-as évek végén nevezték, először az as években parkosították. Később katonai gyakorlótérnek használták. Jelenlegi formáját a második világháború után nyerte el. Ekkor a füves területeken még csak néhány fa állt itt-ott a mező szélén majd 1948-ban hozzáfogtak a parkosításához. Faállománya ezért aránylag fiatal, de változatos. A napjainkra karakterét vesztett közpark lehetséges felújításakor elengedhetetlen lesz a tér újraszervezése, határozott, áttekinthető parkszerkezet kialakítása. A parkot északról és délről városias, keletről nagyvárosias, jellemzően zártsorú lakóövezet veszi körül, ezért nem meglepő, hogy a parkot elsősorban a környék lakói látogatják. A Vérmezőt a parklátogatók közel fele, mintegy 46% pihenésre, sétálásra, használja 2-uk pedig sportolásra. A társas kapcsolatok építése és a kutyasétáltatás azonos arányban oszlik meg a Vérmező látogatói között. Meglepő adat viszont, hogy a parkban található játszótér ellenére, a gyerekekkel játszani választ elenyészően kevesen adták. A látogatók leginkább barátaikkal, kutyáikkal vagy egyedül látogatják a parkot, ritkábban fordul elő, hogy családi programként választják. A válaszadók több mint fele naponta vagy legalábbis hetente többször látogatja a Vérmezőt, s a zöldterületet látogatók 48 %-a ezt inkább hétköznap teszi. Egy-egy látogatás a év közötti fiataloknál (78%) illetve jellemzően az éves korosztály esetében egy-két órát vesz igénybe. Ezekből a számadatokból is látszik, hogy a látogatók többsége munka utáni, könnyed, egészségmegőrző programként jár a parkba. Milyen gyakran jár a parkba? havonta ritkábban 4% kéthetente naponta 27% hetente 2 hetente többször 29% 8 O l d a l :

9 A válaszadók elenyésző százaléka tölt 4 óránál többet a Vérmezőn. A számok alapján a Vérmező nem felel meg a mai kor elvárásainak, fejlesztésre, új koncepcióra van szüksége, ahhoz hogy az emberek hosszabb időt a parkba töltsenek. Alkalmanként mennyi időt? 4 óránál többet 3% 1 óránál kevesebbet 16% 2-4 órát 1-2 órát 61% Társaságunk célkitűzése, hogy tekintet nélkül arra, ki milyen időközönként látogatja, és mennyi időt tölt a Vérmezőn a zöldterülettel, illetve a parkberendezési tárgyakkal a lehető legnagyobb mértékben elégedett legyen. Hétköznap vagy hétvégén jár a parkba? 50% 40% inkább hétköznap inkább hétvégén kizárólag hétköznap kizárólag hétvégén 9 O l d a l :

10 A vizsgálatból kiderül, hogy a Vérmezőre közel egyelő arányba járnak barátokkal, valamint egyedül a látogatók. A válaszadók mindössze -a jön családdal kikapcsolódni a parkba, amiből ugyancsak azt a következtetést lehet levonni, hogy a park és környezete nem alkalmas a hosszabb távú ott tartózkodásra. Kivel szokott a parkba látogatni? 3 38% barátokkal 12% munkatársakkal családdal párjával egyedül 10 O l d a l :

11 7. SZABADIDŐTÖLTÉS A VÉRMEZŐN A parkba látogatók többsége sportolni, vagy sétálni, pihenni jár a Vérmezőre, de közkedvelt terület lett a kutyasétáltatók számára is. Milyen céllal jön? redezvényekre 3% Egyéb kutyát sétáltatni 14% találkozni másokkal 1 sétálni, pihenni sportolni 26% dolgozni 7% A sportolni járók %-a magasabb a többi nagyparkéhoz képest. (a Népligetbe a 2010-es kimutatás alapján csupán 10,8 % jár sportolni) Területi adottságok miatt a sportolók 38%-a az egyéni testmozgást választja. Amennyiben sportolni jön a parkba, akkor milyen sportot űz? 40% % 6. A Vérmező kedveltsége 11 O l d a l :

12 ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A Vérmező vonatkozásában elmondható, hogy a válaszadók közepesen elégedettek, vagy egyáltalán nem elégedettek. A táblázat alapján kiderül, hogy a parklátogatók közel 60% nem érzi magát biztonságban a hajléktalanok jelenléte és a parkban egyre nagyobb mértékben elszaporodó kábítószer fogyasztás miatt. Hosszútávon mindenképpen érdemes a közbiztonság kérdéskör lehetséges megoldásainak felkutatásával is foglalkozni, bár a közbiztonság javítása nem tartozik társaságunk hatáskörébe. A leginkább fejlesztendő területek az útburkolatok javítása, információs táblák kihelyezése, ivókutak telepítése. Vélemények Nagyon elégedetlen Inkább elégedetlen Elégedett is meg nem is Inkább elégedett Nagyon elégedett Közbiztonság 32% 33% Köztisztaság 12% 29% 38% 17% 4% Parklátogatói szokások % 14% Növényállomány 3% 14% 36% 21% Parkberendezések állapota 9% 26% 28% 7% Utak, burkolatok állapota 1 23% 36% 6% Játszószerek 3% 7% 23% 4 22% A válaszadók nem tetszési listájának második helyén a kutyapiszok jelenléte áll, miközben ez a nem megfelelő kutyasétáltatásból adódik, melyet maguk a látogatók okoznak. További 21%-uk szemetesnek, koszosnak találja a parkot, mely sajnos szintén a nem megfelelő parklátogatási szokásokra, viselkedésre vezethető vissza. Pozitív eredmény, hogy az elégedetlenségi listán csupán a parkberendezési tárgyakat említik meg a válaszadók. A megkérdezettek többsége a friss levegő miatt jön a Vérmezőre, sokak a növények és a természet adta nyugalmat kedvelik, ezután a legkedveltebb parki tulajdonság a csend volt a válaszadók körében. A válaszadók semmilyen épített elemet nem jelöltek meg kiemelkedően pozitívnak a parkban, sajnos a játszóteret sem. 12 O l d a l :

13 8. A VÉRMEZŐ KEDVELTSÉGE A megkérdezettek 64 %-át pozitívan befolyásolná a parklátogatási szokásaiban egy lehetséges felújítás, korszerűsítés. Legtöbben az életvitelszerű parkhasználókat tiltanák ki a Vérmezőből, amit azt egy előző diagramon látható. Ennek ellenére a megkérdezettek 53%-a nem ért egyet, sőt felháborítónak tartaná a parkok bekerítését. Egy felújítást követően a válaszadók 30 % gyakrabban, több időt töltene a parkban, illetve további 15 % válaszolta azt, hogy más tevékenységet is végezne, valamint további 8 % másokat, több embert is hívna. Ez alapján elmondható, hogy a terület fejlesztése után valószínűleg nagyobb népszerűségnek örvendene a Vérmező. Véleménye szerint mi az, ami leginkább felújításra szorul? A válaszadók 48 %-a válaszolta erre a kérdésre azt, hogy a parkberendezési tárgyak felújítására lenne a legnagyobb szükség. A Vérmezőn található padok száma és állapota valóban nem megfelelő, a kihelyezett kukák mennyiség sem elegendő a válaszok alapján. A 2013-as évben átadott kerékpáros pihenő, valamelyest javít a Vérmező megítélésén és csak remélni tudjuk, hogy a 2014-es felmérésben nem lesz a felújításra szoruló parkberendezések vagy utcabútorok listáján. Véleménye szerint mi az, ami leginkább felújításra szorul? 50% 40% 0% játszóeszközök növényállomány parkberendezési tárgyak utak, útburkolatok 13 O l d a l :

14 A válaszadók 23 %-a nem elégedett a növények állapotával. Pedig a Vérmező növény állománya viszonylag fiatalnak mondható. Az utak, útburkolatok állapotával a válaszadók 35 % nem elégedett a 14%-uk pedig a játszóeszközöket újítaná fel. Véleménye szerint mi az a parki elem, ami hiányzik, vagy túl kevés? A leginkább hiányolt parki elemek a Vérmezőn a cserje, örökzöld, a több virágágyás. A parkberendezési tárgyak közül a padokat (19 %) és a szemeteskukákat (12 %) hiányolják a leginkább, mely igény minden nagyparkunk esetében felmerül. A válaszadók 24%-a jó minőségű szilárd burkolatokat hiányolja a parkból a megkérdezettek közel fele pedig ivókutakat szeretne látni a parkban. Véleménye szerint mi az a parki elem, ami hiányzik, vagy túl kevés? 50% 40% 0% Véleménye szerint mi az a létesítmény, ami hiányzik, vagy túl kevés? A legtöbben a válaszadók 51%-a a nyilvános illemhelyek hiányát említette. Sokaknak hiányzik egy információs pavilon, büfé, sportszerkölcsönző, elsősegély nyújtóhely. Többen szeretnék, ha rendőrőrse is lenne a Vérmezőnek, ami a hajléktalanok nagyszámú megjelenésének köszönhető, s a közbiztonságot érintő diagramon látható. 14 O l d a l :

15 9. VÉLEMÉNYEK A PARKHASZNÁLATRÓL Mi a véleménye a parkban tartott rendezvényekről/ szórakozóhelyekről? A Vérmezőn a többi nagyparkhoz képest nagyon kevés rendezvényt szerveznek, leginkább szűk körű megemlékezéseket tartanak, illetve itt rendezik meg az I. kerületi cserkészek az évenkénti Cserkész napot, ezért nem meglepő, hogy a válaszadók 38 %-a közömbös a kérdést illetően, 31 % viszont örül neki, mivel jó program lehetőségnek tartja, tartaná. Mi a véleménye a parkban tartott rendezvényekről? 4 40% % 31% örülök, mert jó programlehetőség 38% közömbös vagyok a kérdést illetően 27% nem örülök, mert sok a rongálás, szemetelés a rendezvények miatt 4% nem örülök, mert zavarnak szabadidős tevékenységemben 15 O l d a l :

16 Mi a véleménye a kutyák jelenlétéről a parkban? A Vérmező igazi kutya paradicsomnak számít, a környékbeli ebtartók előszeretettel viszik kedvenceiket a vérmezői füves területre. A kutyások elterjedésének az az oka, hogy a játszóteret leszámítva nincs semmilyen közösségi tér vagy létesítmény, ami megzavarná a kutyák szabad rohangálását a területen. Sajnos legtöbb esetben a nem kulturált kutyatartás következménye ott marad a gyepen. A kérdőívből is kiderül, hogy alapvetően a kutyák jelenléte sokkal kevesebb parkhasználót zavar, mint az, hogy a kutyapiszkot a gazdik nem takarítják el maguk után. A megoldást a valószínűleg a felelősségteljes és kulturált ebtartás elterjedése, valamint a nagyobb és jobban felszerelt kutyafuttatók kialakítása jelentené, de pozitív változást lehetne elérni több és/vagy speciális kutyapiszok gyűjtő kihelyezésével. Mi a véleménye a kutyák jelenlétéről a parkban? zavarnak a szabadidőm eltöltésében 4% nem tartom helyesnek a kutyapiszok miatt 41% helyesnek tartom a parkban való kutyasétáltatást 38% közömbös vagyok a kérdést illetően 16% 16 O l d a l :

17 11. PARKFENNTARTÁS, PARKKEZELÉS Tudja-e Ön, hogy kinek a tulajdonában van ez a park? Csak úgy, mint a legtöbb park esetében a Vérmező tulajdonosával sem volt tisztában a legtöbb válaszoló. Az eredmények csaknem megegyeznek a 2012-es évi Vérmezőn végzett kutatáséval, mely szerint a válaszadók közel fele elmondta, hogy nem tudja kinek a tulajdonában van a park. Elenyésző százalék tudta a helyes választ és 40% adott rossz választ a kérdésre. Tudja-e Ön, hogy mely szervezet végzi itt a parkfenntartást? A megkérdezettek válaszai alapján, (402 válaszadóból 262 helyesen válaszolt) az emberek több mint fele tisztában van azzal, hogy a Vérmező parkfenntartási feladatait a FŐKERT végzi. 17 O l d a l :

18 BUDAPEST KÖZPARKJAIRÓL ÁLTALÁBAN: A lenti diagramokon jól látható, hogy a válaszadók egy 10-es skálán adható pontszámok alapján általánosságban elégedettek Budapest közparkjaival. Érdekes, hogy a legpozitívabb megítélése a lakosság környezettudatosságának van, holott az eddig kapott eredmények, illetve az általános parkhasználói viselkedések Társaságunk számára nem ezt mutatják. Társaságunk számára pozitívum, hogy a második helyezett azok a játszóterek. Ez az eredmény betudható, a már említett tavalyi felújítási munkálatoknak. Mint ahogyan az egész vizsgálat során, általánosságban is a köztisztasággal, illetve a közbiztonsággal vannak a válaszadók a legkevésbé megelégedve. Kifejezetten örvendetes, hogy az idei évben is emelkedett azon parklátogatók száma, akik szerint a budapesti parkok, zöldterületek állapota kifejezetten javul. Közbiztonság Köztisztaság 2 1 7% 16% 11% 13% 6% 4% 2% 1% 2 1 1% 8% 19% 22% 18% 1% 0% 0% % Játszóterek Környezet tudatosság 2 27% 23% 12% 11% 40% 24% 1 0% 13% 1% 4% 0% 2% % 12% 22% 18% 9% 4% 2% 1% 1% 7% O l d a l :