A kötıdési és kommunikációs viselkedés és a szívmőködés közötti kapcsolat vizsgálata kutyákon
|
|
- Adél Kelemen
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola, Etológia Doktori Program A kötıdési és kommunikációs viselkedés és a szívmőködés közötti kapcsolat vizsgálata kutyákon Doktori értekezés tézisei Tóthné Maros Katalin Témavezetı Dr. Miklósi Ádám ELTE Etológia Tanszék, 2009
2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék ıszintén köszönetet mondani mindazoknak, akik hozzájárultak dolgozatom elkészítéséhez. A kutatások és a dolgozat elkészítésének anyagi hátterét az OTKA T043763, T és T049615, az EU (FP6 NEST ) és a MTA (F01/031) számú pályázatai valamint a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete teremtették meg. Köszönöm témavezetımnek, Dr. Miklósi Ádámnak, hogy lehetıséget teremtett számomra az Etológia Tanszék munkájához történı csatlakozásra, és végig kitartóan támogatott és segített a munka elvégzésben. Köszönettel tartozom Dr. Láng Eszternek és Dr. Slezsák Istvánnak, akik sokat segítettek az ISAX mőszer megismerésében és használatában, Dr. Bárdos Györgynek, hogy segítségemre volt a szívritmus adatok feldolgozásában. Rengeteg szakmai segítséget kaptam továbbá az ELTE Etológia Tanszékének összes munkatársától és PhD hallgatójától. Külön köszönet Faragó Tamásnak és Sofie Sernekvstnek az adatok egy részének feldolgozásáért, Dr. Dóka Antalnak, aki a kezdetektıl fogva rendíthetetlen nyugalommal volt segítségemre a mőszer beüzemelésében, és általában mindenben. A munka nem készülhetett volna el a sok-sok gazda és kutyáik nélkül, akik befáradtak a tanszékre és türelemmel viseltettek az ISAX felszerelésekor és a tesztek során. Végül köszönöm családomnak, Péternek, Lucának, Kikinek, Ómának és Nagyinak, a rengeteg támogatást, megértést és türelmet.
3 Bevezetés A kutyák (Canis familiaris) szociális életének igen fontos tényezıje az ember. Természetes szociális közegük az emberi környezet, gazdájuk iránt mutatott kötıdésük funkcionális értelemben az anya és gyermeke kapcsolatához hasonlítható (Topál és mtsi., 1998). Az emberrel történı hatékony együttmőködés részeként, figyelik és követni is tudják az emberi tekintet irányát (pl. Soproni és mtsi., 2001), ugyanakkor a hosszantartó humán szemkontaktust akár fenyegetésként is értelmezhetik (Vas és mtsi., 2005). Vokális repertoárjuk a háziasítás során jellemzı változásokon ment keresztül, melynek révén vokális jelzéseik egyike, az ugatás, az emberek számára is jól értelmezhetıvé vált (pl. Pongrácz és mtsi., 2005). A viselkedéssel párhuzamosan zajló belsı történések feltárásának egyik legáltalánosabban használt indikátora a szívritmus. A szívritmus alakulására a fizikai aktivitásból adódó szükségleteken túl, a különbözı pszichés/kognitív állapotok is hatással lehetnek (pl. Wascher és mtsi., 2008a). A szívritmus méréseken túlmenıen, a szívritmus-variancia elemzése további lehetıséget nyújt az adott eseményhez tartozó idegrendszeri aktivációk feltérképezésére (von Borell és mtsi., 2007). A szívritmus mérése alkalmas a szeparációs stressz vizsgálatára. A humán kutatások igazolták, hogy a gyerekek és anyjuk kötıdési kapcsolata és a babák viselkedésének hátterében álló élettani folyamatok, gyakran nem várt módon alakulhatnak. Míg egyes babák viselkedése látszólagos nyugalmat tükrözött az anyától történı szeparáció idején, az élettani válaszaik (pl. szívritmus emelkedés) egyértelmően a stresszre utaltak (Spangler és Grossmann 1993). Míg a sírósabb csecsemıknél, az anya biztonságos bázis hatásának élettani paraméterekkel mérhetı jeleként, a szülıvel való újratalálkozáskor a szívritmus csökkenését tapasztalták, a látszólag nyugodt babák szívritmusa az anya visszatérte után is sokáig magas maradt (Sroufe és Waters, 1977). A kutyák esetében, a szeparációban mutatott viselkedési válaszok és az élettani változások összefüggéseirıl csak kevés adat áll rendelkezésünkre (pl. Fallani és mtsi., 2007), ahogyan azt sem tudjuk, hogy adott helyzetben (pl. veszély esetén) a gazda biztonságos bázis hatásának vannake megfigyelhetı élettani megnyilvánulásai is. A szívritmus mérésével a fajtársak vokális jelzéseinek értékelése is nyomon követhetı (lásd pl. Bernston és Boysen, 1989). Míg az emberek meg tudják különböztetni a különbözı helyzetekben megjelenı ugatásokat (pl. Pongrácz és mtsi., 2005), továbbra is kérdés maradt, hogy a kutyák is képesek-e rá. Feltételeztük, hogy a szívritmus mérésével közelebb juthatunk ennek megválaszolásához.
4 Célkitőzések Vizsgálatainkkal elsı lépésben egy, a humán pszicho-fiziológiai kutatásokban alkalmazott mérırendszer, az ISAX kutyákon való alkalmazhatóságát szerettük volna kipróbálni, majd az ISAX segítségével olyan helyzetekben szerettük volna nyomon követni a kutyák szívritmus (SzR) és szívritmus-variancia (SzRV) változásait, melyek gazdájuk iránti kötıdésükkel ill. kommunikációs viselkedésükkel kapcsolatosak. 1. A testhelyzet és a lassú járás hatása A különbözı mozgásformák nagymértékben befolyásolhatják az állatok SzR-át, azonban a kutyáknál még nincsenek adatok a különbözı testhelyzetek és a lassú járás SzR-ra gyakorolt hatásáról. Ezért szerettük volna megtudni, hogy : Milyen módon befolyásolja a kutyák SzR-át és SzRV-ját a 3 legáltalánosabb testhelyzet: fekvés, ülés és állás? Mennyiben változnak meg a fent említett paraméterek akkor, ha a kutyák lassú helyváltoztató mozgást végeznek? Hipotéziseink a következık voltak : 1. Az egyes testhelyzetekben mérhetı SzR és SzRV értékek eltérıek lesznek. A legalacsonyabb SzR értéket a fekvés során vártuk. 2. Feltételeztük, hogy a mozgási aktivitás növekedésével együtt járó nagyobb energiaigény, a statikus állapotokhoz képest magasabb SzR-t (és ezzel párhuzamosan alacsonyabb SzRV-t) fog eredményezni. 2. A figyelmi állapot változásának hatása Az ELTE Etológia Tanszékén számos kísérlet folyik szabadon mozgó, családi kutyák kognitív képességeinek felderítésére, melyek során az állatoknak gyakran kell figyelniük valamire. A következı kérdésünk az volt, hogy a figyelmi állapotban beállt változás, miképpen tükrözıdik a szívmőködésben. Megváltozik-e a kutyák SzR-a és SzRV-ja, ha a figyelmi állapotukban változás következik be? Milyen változást okoz egy ismert (feladattal, játékkal kapcsolatos) tárgyra történı orientáció? A szakirodalmi közlések alapján feltételeztük, hogy egy adott ingerrel (kedvenc játék felmutatása) kiváltott orientációs reakció SzR csökkenést, és ezzel párhuzamos SzRV emelkedést fog eredményezni. 3. Különbözı szociális hatások vizsgálata A korábbi vizsgálatok, melyek a gazdától történı szeparáció SzR-ra gyakorolt hatását elemezték, szabadon mozgó egyedeken történtek. Ezekben a kísérletekben
5 a mozgás hatását, a szeparációs stressz szívmőködésre gyakorolt hatásától csak közvetve tudták szétválasztani. A következı kérdésekre kerestük a választ: Kimutatható-e a kutyák SzR-ának emelkedése a gazdától történı szeparációkor, ha a mozgásukat az adott helyzetben korlátozzuk? Miként változik meg ez esetben a SzRV? 1. Feltételeztük, hogy amennyiben a kutya mozgását kontroll alatt tartjuk, a szakirodalomban közölt SzR emelkedés még kimutatható marad. 2. Ugyanakkor a szakirodalmi adatok alapján azt vártuk, hogy a szeparáció következtében jelentkezı stressz SzRV csökkenést fog okozni. Hogyan változik meg a kutyák SzR-a és SzRV-ja akkor, ha a gazda távollétében a velük lévı idegen személy megsimogatja ıket? 1. Feltételeztük, hogy a simogatás hatására a szeparációs stressz csökkenni fog, ami SzR csökkenést eredményez. Ezzel együtt a SzRV emelkedését is feltételeztük. 2. Ugyanakkor azt is elképzelhetınek tartottuk, hogy amennyiben a kutyák számára a simogatás inkább averzív - a hatás éppen ellentétes lesz. Egy különálló kísérletsorozatban azt vizsgáltuk, hogy a fenyegetı emberi közeledésnek van-e kimutatható élettani hatása is a kutyákra, és mennyiben befolyásolja azt a gazda jelenléte egy ilyen potenciálisan veszélyes helyzetben. Ezek alapján felmerült a kérdés: Befolyásolja-e a kutyák SzR-át és SzRV-át egy fenyegetı idegen közeledése? Kimutatható-e különbség a kutyák SzR-ában és SzRV-jában annak függvényében, hogy a gazdájuk mellettük van vagy nincs jelen a fenyegetés közben? 1. Feltételeztük, hogy a fenyegetı módon közeledı ember averzív a kutyák számára, és a fenyegetés hatására fellépı stressz a SzR emelkedéssel és SzRV csökkenéssel jár. 2. Úgy gondoltuk, hogy a gazda jelenlétével a stressz csökkenni fog, így a azoknál a kutyáknál, amelyeknél a gazda a fenyegetéskor jelen van, kisebb SzR és SzRV változást vártunk ( biztonságos bázis hatás). 4. A fajspecifikus vokális jelzés hatása A fajspecifikus vokalizációk SzR-ra gyakorolt hatása a kutyáknál nem ismert, pedig az eltérı vokális jelekre mutatott jellemzı viselkedési változások mellett - az eltérı élettani reakciók is információt nyújthatnak a jelek funkcionális szerepérıl. Nem ismert, hogy a kutyák képesek-e különbséget tenni a különbözı helyzetekben rögzített ugatások között. Ezek kiderítésre a következı kérdéseket tettük fel: Megváltozik-e a kutyák SzR-a, ha meghallják egy másik kutya adott kontextushoz köthetı ( idegent ugat ) ugatását? Megfigyelhetı-e eltérés a
6 fajspecifikus vokalizáció ill. egy semleges zaj bejátszásakor megjelenı reakciók között? 1. Feltételeztük, hogy a kutyák másképpen fognak reagálni a fajtársuk hangjára, mint egy feltételezhetıen indifferens, mechanikus zajra. Az idegent ugat hangra a SzR emelkedésével járó védekezési (defenzív) reakció megjelenését vártuk, mivel ezt a vokalizációs típust az emberek is agresszívnak érzékelték. 2. A mechanikus zaj esetében - miután feltételezéseink szerint nincs biológiai relevanciája a kutyákra a SzR csökkenését (orientációs reakció) vagy változatlan értéken maradását vártuk. Szerettük volna kideríteni, hogy (hasonlóan az emberekhez) képesek-e a kutyák is különbséget tenni az eltérı kontextusokban rögzített ugatások között. Történik-e habituáció az ugatások ismételt bejátszásával ill. bekövetkezik-e a diszhabituáció (megváltozik-e a kutyák SzR-a), hogyha egy másfajta akusztikai paraméterrel rendelkezı ugatást hallanak? 1. Feltételeztük, hogy az adott kontextusban felvett hang ismételt bejátszása habituációhoz vezet. 2. Továbbá az volt a hipotézisünk, hogy amennyiben a kutyák az eltérı helyzetben megjelenı ugatást érzékelik (és annak biológiai jelentısége lehet a számukra), a SzR-uk is megváltozik az új típusú hang hatására, míg a különbözı típusú mechanikus zajok bejátszása nem okoz hasonló változásokat. Módszer A vizsgálatokban (1,5 évnél idısebb) ún. családi kutyák vettek részt, melyek gazdájukkal közös háztartásban (kertben vagy lakásban) élnek, és rendszeresen foglalkoznak velük. A kiválasztásakor alapvetı szempont volt, hogy a kutya legalább közepes termető (min. 15 kg-os) legyen, mivel képesnek kellett lennie arra, hogy a 300 gr-os mőszert hordozni tudja. A kutyák különbözı fajtákhoz tartoztak. A vizsgálatokat az ELTE Etológia Tanszékén, egy 3.5x5.5 m-es üres szobában végeztük. A szoba a folyosótól és a többi, szomszédos szobától vizuálisan szeparált volt. A kutyák szívritmusának mérését az ISAX (Integrated System for Ambulatory Cardio-respiratory data acquisition and Spectral analysis) mérırendszerrel végeztük (Láng és Horváth, 1996). Az ISAX-et eredetileg a humán pszichofiziológiai kutatásokra fejlesztették ki, kutyákon korábban még nem alkalmazták. A mőszert a vizsgálat megkezdése elıtt min. 30 perccel helyeztük fel a kutyákra. Az EKG elektródák felhelyezése céljából, a kutyák szırét a mellkasuk meghatározott területén 3 db, kb. 5 cm átmérıjő folton leborotváltuk, majd a rögzített elektródákat az
7 adatgyőjtı egységhez csatlakoztattuk. Az egységet ezután egy speciálisan, e célra kialakított hámban helyeztük el, amit a kutyák testén rögzítettünk. Az ISAX rendszer adatgyőjtı egységében a beépített alakfelismerı algoritmus detektálja az EKG R hullámait, méri és elraktározza a szomszédos R hullámok között eltelt idıtartamot, más néven szívperiódust (RR távolság, mp). A kutyák viselkedését videón rögzítettük, majd a (viselkedés alapján) megfelelınek ítélt szakaszokat, és az adott idıszakokhoz rendelhetı RR adatsorokat szinkronba hoztuk. Az adatelemzéshez csak olyan szakaszokat válogattunk ki, melyekben nem voltak láthatóak hibás adatpontok. Ezek után - kísérlettıl függıen - adott hosszúságú idı intervallumokra kiszámoltuk az RR átlagokat, illetve RR szórásokat (SDNN: a SzRV elemzések egyik jellemzı paramétere). A statisztikai elemzéseket az RR átlagokból számolt SzR, és az SDNN értékekkel végeztük. Összesen három tesztsorozatunk volt. 1. Az elsı kísérletben, ami alapvetıen 2 epizódból, és azokon belül több fázisból állt, 14 kutya vett részt. A szobában ekkor a kutya, a gazda és a kamerát kezelı kísérletvezetı tartózkodott. Az elsı epizódban a kutyák a gazdájuk utasítására - egy elıre meghatározott protokoll szerint - különbözı testhelyzeteket ( fekszik, ül, áll ) vettek fel, ill. lassan sétáltak ( sétál ), 1 ill. 2 perces idıtartamokon keresztül. A kísérlet egy adott pontján a gazdájuk kétszer ismételve, kb. 30 mp-ig felmutatta elıttük a kedvenc labdájukat ( ül+labda ). Ezek végeztével, a gazda elhagyta a kísérleti szobát, majd a kutyák további 4 percig a kísérletvezetıvel maradtak, aki 2 percig nyugodtan állt mellettük ( szeparáció ) ill. 2 percen át simogatta azokat ( szeparáció+simogatás ). A kísérletet minden kutyával egy késıbbi idıpontban (min. 3 nap elteltével) a fázisok sorrendjének megváltoztatásával megismételtük. A kiértékeléskor a következı fázisok alatt mért adott hosszúságú (30 ill. 40 mp-s) RR szakaszokból számolt SzR és SDNN értékeket hasonlítottuk össze: - testhelyzetek ill. lassú séta hatása (40-40 mp): fekszik vs ül vs áll vs sétál - figyelmi állapotban beállt változás, orientáció hatása (30-30 mp): ül vs ül+labda - a szeparáció és a simogatás hatása (40-40 mp): áll (gazdával) vs szeparáció vs szeparáció+simogatás (ez utóbbi 2 esetben is álltak a kutyák) 2. A második kísérletben, a Topál és munkatársai (1998) által kutyákra kidolgozott Idegen Helyzet Teszt (IHT) egy módosított változatában vizsgáltuk a szeparáció és a fenyegetés hatását az alanyok (n=30) szívmőködésére. Az alapvetıen 6 epizódból álló sorozatban a kutyák - egy elıre meghatározott protokoll szerint vagy a gazdájukkal, vagy egyedül tartózkodtak a szobában, ahol 2 esetben (egyszer a gazda jelenlétében, egyszer pedig a szeparációkor) egy fenyegetı idegen közelített
8 hozzájuk a Vas és munkatársai alapján (2005) leírt módon. Az epizódok aszimmetrikus elrendezıdésébıl adódó esetleges sorrendhatás kiküszöbölésére, két eltérı sorozatunk volt, melyekben különbözı sorrendben következtek egymás után az epizódok. Minden kutya csak egyféle sorrendben lett letesztelve. A kiértékeléskor 15 mp hosszúságú RR szakaszokból számolt SzR és SDNN értékekkel végeztünk összehasonlításokat. Alapvetı szempont volt, hogy olyan adatsorokat válasszunk ki, melyek rögzítése közben a kutyák nem mozogtak. A következı tényezık hatását kerestük a SzR-ra és SZRV-ra: - a gazda jelenlétének hatása gazda jelen van vs gazda nincs jelen (szeparáció) - a fenyegetés hatása fenyegetés elıtt vs fenyegetés alatt vs fenyegetés után - a reaktivitás hatása vokalizáló vs nem-vokalizáló kutyák 3. A harmadik kísérletben egy fajspecifikus vokális jelzés, a kutyaugatás hatására voltunk kíváncsiak. Ennek felderítésére az ún. habituáció-diszkriminációs módszert alkalmaztuk, melynek lényege, hogy egy adott hangtípus ismételt bejátszása az egyedek habituációjához (orientációs válaszának megszőnéséhez) vezethet. Amennyiben egy új típusú hang diszhabituációt (ismételten orientációt) okoz, az egyben az új hang megkülönböztetésének képességét jelzi (Sproul és mtsi., 2006). A tesztek során a habituációhoz, az emberek által is legkönnyebben megkülönböztethetı ugatás típust, egy ún. idegent ugató kutyák hangját használtuk. Ezt három, egymás utáni alkalommal játszottuk be, alkalmanként 25 mpig. Az új típusú (4.) hang, egy kikötött kutya ugatása, kikötve ugat volt. A kétféle ugatás egyes akusztikus paraméterei jellemzı módon eltérnek (Pongrácz és mtsi., 2005). Kontrollként - feltételezéseink szerint a kutyák számára - semleges zajokat alkalmaztunk, a fentiekhez hasonló elrendezésben. A kutyák (n=14) mindkét hangbejátszás sorozatot meghallgathatták. A bejátszások közben a gazdájuk mellett pórázon, ülı vagy fekvı helyzetben voltak. Az összehasonlításokat, a hangbejátszások elıtti és utáni viselkedési (orientáció) és SzR adatokon végeztük. A SzR változások kiértékelésére, a következı 3 db, 10 mp-s idıszakaszt választottuk ki: hangbejátszás elıtti 10 mp; hangbejátszás elsı 10 mp-e; hangbejátszás második 10 mp-e - megnéztük, hogy az egyes hanghatások okoznak-e a SzR-ban kimutatható változást; - továbbá megvizsgáltuk azt is, hogy a változás idıben stabil-e.
9 Eredmények és értékelés 1. Kimutattuk, hogy a kutyák testhelyzete már egy rövidebb idı távlatában (1-2 perc) is befolyásolja a SzR-ukat. A legalacsonyabb értékeket a fekvı helyzetben lévı kutyáknál mértük. A mozgási aktivitás fokozódása lassú séta szignifikáns SzR emelkedést eredményezett. A SzRV (SDNN) tekintetében nem találtunk hasonló eltéréseket az egyes testhelyzetek és a séta alatt. Mind a SzR, mind pedig a SzRV értékek nagy egyedi eltéréseket mutattak, és idıben stabilnak bizonyultak. A nemek között nem találtunk különbségeket. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy azokban a vizsgálatokban, ahol különbözı pszichés és kognitív folyamatok hátterében álló élettani vizsgálatok során szívritmus paraméterekkel dolgoznak, a fizikai aktivitás nyomon követése és esetleges hatásának értékelése elengedhetetlen. 2. A figyelmi állapot növekedése (kedvenc játékra történı orientáció) egyedenként jellemzı irányú és mértékő SzR változással járt, ami feltételezéseink szerint a kutyák eltérı helyzetértékelésébıl adódhatott. Véleményünk szerint, az alanyok kb. felénél megfigyelhetı SzR csökkenés az orientációs reakciót tükrözte. A kutyák egy részénél a SzR emelkedését tapasztaltuk, amit az akcióra (pl. játék) való felkészüléssel járó szimpatikus izgalom okozhatott. A SzRV változása - a SzR változás irányától függetlenül - minden esetben azonos irányú volt. A labdára történı orientáció markáns SzRV emelkedéssel járt. Feltételezésünk szerint, a jelenség hátterében a megváltozott légzési móddal (mélyebb, egyenletesebb) együtt járó, erıteljesebb paraszimpatikus hatás állhatott. Úgy gondoljuk, hogy a szívritmus-variancia a kutyák figyelmi állapotának vizsgálatára alkalmas élettani paraméter lehet. 3. A szeparáció során, várakozásainkkal ellentétben nem tapasztaltunk a feltételezett szeparációs stresszre utaló SzR emelkedést az alanyoknál. Érdekes módon, (az eredetileg nyugtatásra szánt) simogatás viszont SzR emelkedéssel járt a gazdájuktól elválasztott kutyáknál. A jelenség további szisztematikus vizsgálata eldönthetné azt a kérdést, hogy ez esetben a simogató idegennel szembeni averzió állhat-e a jelenség hátterében. A szeparáció ugyanakkor mindkét kísérletünkben SzRV növekedésével járt. Véleményünk szerint, az SDNN értékek emelkedésétnek hátterében a távozó gazda utáni orientáció állhatott. A simogatás közben ugyanakkor az SDNN értéke lecsökkent. A második kísérletsorozat teljes szeparációja során az is kiderült, hogy SzRV változása csak a viselkedési szinten reaktív, vokalizáló kutyáknál figyelhetı meg. Véleményünk szerint az általunk alkalmazott, viszonylag rövid ideig (2-3 perc)
10 tartó szeparáció részben a kísérleti elrendezésbıl, részben pedig az idı rövidségébıl adódóan nem alkalmas a szívritmusban jelentkezı élettani stressz kimutatására. Ugyanakkor elképzelhetınek tartjuk, hogy az elsı kísérlet azon idıszakában, amikor az idegen megsimogatta a kutyákat, ezzel a gazda után történı orientációjuk csökkenését idézte elı. Az ekkor tapasztalható SzR emelkedés - a már korábban említett esetleges averzión túl - az elıálló szeparációs stressz megnyilvánulása is lehetett. 4. Az IHT módosított változatában, a fenyegetı idegen közelítése a kutyáknál SzR emelkedést és SzRV csökkenést eredményezett. A SzRV emelkedés csak a fenyegetés alatt viselkedésükben reaktívnak mutatkozó vokalizáló egyedeknél volt kimutatható. A vokalizáló kutyák SzR változását a gazda jelenléte is befolyásolta. Szeparációkor a növekedés erıteljesebb volt, mint a gazdás helyzetben, ami a biztonságos bázis hatás élettani igazolását jelenti. A SzR változás, az idegennel való találkozás függvényében is eltérı volt a különbözı egyedeknél. Azoknak a kutyáknak, amelyek elsıre a gazdájukkal jelenlétében találkoztak a fenyegetı idegennel, a szeparációban már nem emelkedett meg annyira a SzR-uk, mint azoknak, amelyek elıször egyedül találkoztak vele. A vokalizáló és nem-vokalizáló egyedek eltérı kardiovaszkuláris válaszai felhívják a figyelmet arra az általános jelenségre, hogy a csoportokra számolt átlagértékek gyakran elfedhetik a háttérben álló jelentıs egyedi eltéréseket, melyek egyben eltérı egyedi megküzdési stratégiákat is jelezhetnek. 5. Sikerült igazolnunk, hogy a kutyák - hasonlóan az emberhez képesek különbséget tenni a különbözı szituációkban felvett ugatástípusok között. Az egyféle szituációból származó ugatások ismételt bejátszása a kezdeti SzR emelkedés után, élettani habituációhoz (SzR csökkenéshez) vezetett, míg az újfajta ugatás diszhabituációt (ismételt SzR emelkedést) okozott. A kontrollként használt mechanikus zajokra a kutyák SzR válaszaiban nem tapasztaltunk változást a bejátszás elıtti állapotokhoz képest. A kutyák viselkedési válaszai (orientáció) ebben a kísérleti felállásban nem tükrözték azt, hogy a kutyák képesek lennének megkülönböztetni az eltérı helyzetbıl származó ugatásokat. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kutyák szívritmusának mérése hasznos kiegészítıje lehet a fajspecifikus vokalizációk fajtársakra gyakorolt hatásának vizsgálatakor.
11 Irodalomjegyzék Berntson, G.G., Boysen, S.T. (1989) Specificity of the cardiac response to conspecific vocalization in chimpanzees. Behavioral Neuroscience 103: Fallani, G., Prato Previde, E., Valsecchi, P. (2007) Behavioral and physiological responses of guide dogs to a situation of emotional distress. Physiology & Behavior 90: Láng, E., Horváth, Gy. (1996). ISAX. User s Manual Pongrácz, P., Molnár, Cs., Miklósi, Á., Csányi V. (2005) Human listeners are able to classify dog (Canis familiaris) barks recorded in different situations. Journal of Comparative Psychology 119: Soproni, K., Miklósi, Á., Topál, J., Csányi, V. (2001) Comprehension of human communicative signs in pet dogs. Journal of Comparative Psychology 115: Spangler, G., Grossmann, K.E. (1993) Biobehavioral organization in securely and insecurely attached infants. Child Development 64: Sproul, C., Palleroni, A., Hauser, M.D. (2006) Cottontop tamarin, Saguinus oedipus, alarm calls contain sufficient information for recognition of individual identity. Animal Behaviour 72: Topál, J., Miklósi, Á., Csányi, V., Dóka, A. (1998) Attachment behavior in dogs (Canis familiaris): a new application of Ainsworth's (1969) Strange Situation Test. Journal of Comparative Psychology 112: Vas, J., Topál, J., Gácsi, M., Miklósi, Á., Csányi, V. (2005) A friend or an enemy? Dogs reaction to an unfamiliar person showing behavioral cues of threat and friendliness at different times. Applied Animal Behaviour Science 94: von Borell, E., Langbein, J. et al. (2007) Heart rate variability as a measure of autonomic regulation of cardiac activity for assessing stress and welfare in farm animals - A review. Physiology & Behavior 92: Wascher, C.A.F., Arnold, W., Kotrschal, K. (2008a) Hear rate modulation by social contexts in greylag geese (Anser anser). Journal of Comparative Psychology 122: Publikációk Gácsi, M., Maros, K., Sernkvist, S., Miklósi, Á. (2009) Does the owner provide a secure base? Behavioral and heart rate response to a threatening stranger and separation in dogs. Journal of Veterinary Behavior: Clinical Application and Research 4:90-91 Maros, K., Pongrácz, P., Bárdos, Gy., Molnár, Cs., Faragó, T., Miklósi, Á. (2008) Dogs can discriminate barks from different situations. Applied Animal Behaviour Science 114: Maros, K., Dóka, A., Miklósi, Á. (2008) Behavioural correlation of heart rate changes in family dogs. Applied Animal Behaviour Science 109: Publikált absztraktok Gácsi, M., M., Maros, K., Sernkvist, S., Miklósi, Á. (2008) Does the owner provide a secure base? Behavioral and heart rate response to a threatening stranger and separation in dogs. Canine Science Forum 5-9 July Budapest, Hungary Maros, K., Miklósi, Á., Doka A. and Láng E. (2005) Cardiac responses of freely behaving family dogs reflects their state of attention. XXIX. Ethological Conference August Budapest, Hungary.
12 Maros, K., Miklósi, Á., Láng, E. (2004) Differences in cardiac responses in freely behaving family dogs in different situations. ISAE Regional Meeting, Tihany, May, Maros, K., Miklósi, Á., Láng, E. (2004) Heart rate and heart period variability in freely behaving and attentive family dogs. IBRO 2004 Workshop, Budapest, Hungary Ideggyógyászati Szemle, Különszám Maros, K., Molnár, Cs., Miklósi, Á. (2004) A kutyák viselkedésének és szívritmusának változása fajspecifikus és semleges hangok ismétlése során. Magyar Etológiai Konferencia. Göd, nov
Hírlevél. Hírek: 2010. október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium
Hírlevél 2010. október ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Szonda Tudományos magazin A nemrégiben A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója címen
RészletesebbenKészítette: Balog Eszter Témavezetők: dr. Baska-Vincze Boglárka Dr. Szenci Ottó
Készítette: Balog Eszter Témavezetők: dr. Baska-Vincze Boglárka Dr. Szenci Ottó Bevezetés A szívfrekvencia és a szívfrekvencia-változékonyság fontos mérőszámai a magzati jóllétnek (fetal wellbeing) Szívfrekvencia-változékonyság
RészletesebbenA kutyák vokális kommunikációjának. etológiai vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Dr. Miklósi Ádám A kutyák vokális kommunikációjának etológiai
RészletesebbenUdvardyné Tóth Lilla intézeti biológus
Udvardyné Tóth Lilla intézeti biológus Tudományos közlemények Közlemények idegen nyelven TÓTH, L. GÁCSI, M. TOPÁL, J. MIKLÓSI, Á.: Playing styles and possible causative factors in dogs behaviour when playing
RészletesebbenKérdıívek, tesztek I. Kérdıívek
Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenVESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!
VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenA MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A
A MUNKAÉLETTAN ALAPJAI A munka felosztása Fizikai munka Könnyő Közepes Nehéz Szellemi munka: Idegi szellemi tevékenység útján jön létre Megismerés folyamatai Érzelmi folyamtok Akarati folyamatok Fizikai
RészletesebbenDr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.
Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna
RészletesebbenTóthné Maros Katalin. A kötődési és kommunikációs viselkedés és a szívműködés közötti kapcsolat vizsgálata kutyákon.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program Vezető: Dr. Miklósi Ádám Tóthné Maros Katalin A kötődési és kommunikációs viselkedés és a szívműködés
RészletesebbenCSALÁDI KUTYA PROGRAM
CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS
RészletesebbenBizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban
A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban
RészletesebbenÁllatkísérletek Elmélete és Gyakorlata A kurzus
Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata A kurzus Core modul 3/1 Viselkedés biológia a gyakorlatban; Magatartás vizsgálati módszerek Dr. Fort-Molnár, biológus Sebészeti Műtéttani Intézet SZTE ÁOK 2016-2017-I.
RészletesebbenMennyire informatív az ugatás a kutyák számára? Molnár Csaba, Pongrácz Péter, Dóka Antal, Miklósi Ádám. ELTE Etológia Tanszék
1 Mennyire informatív az ugatás a kutyák számára? 2 3 Molnár Csaba, Pongrácz Péter, Dóka Antal, Miklósi Ádám 4 5 6 ELTE Etológia Tanszék 1117. Budapest Pázmány Péter sétány 1/c 7 8 Email: molcsa@gmail.com
RészletesebbenHATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról
ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés
RészletesebbenTérinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás
Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Méréseinkhez a Thales Mobile Mapper CE térinformatikai GPS vevıt használtunk. A mérést a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületének tetején található
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenOn-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.
On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J
RészletesebbenKutyagondolatok nyomában
Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)
RészletesebbenKutya (Canis familiaris) robot interakció
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Biológia Doktori Iskola, Vezető: Prof. Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, Vezető: Prof. Dr. Miklósi Ádám Kutya (Canis familiaris) robot interakció A kutyák
RészletesebbenA társas befolyásolás hatásának vizsgálata a kutya ember interakciókra
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola, vezetője: Prof. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Prof. Miklósi Ádám A társas befolyásolás hatásának vizsgálata
RészletesebbenA kutyamorgás, mint kommunikatív jelzés
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Biológia Doktori Iskola, Vezető: Prof. Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, Vezető: Prof. Dr. Miklósi Ádám A kutyamorgás, mint kommunikatív jelzés akusztikai
RészletesebbenJULIUS-K9 IDC Powerhám mozgástanulmány
JULIUS-K9 IDC Powerhám mozgástanulmány Resume Megállapítottuk, hogy a JULIUS-K9 IDC Powerhám futás közben nem akadályozza a kutya mozgását. A Magyar Versenyagár Egyesület és az európai szabványoknak megfelelő
RészletesebbenOTKA T049615: Konspecifikus és heterospecifikus szociális információszerzés lehet ségei és korlátai kutyák esetében (2005-2009) Zárójelentés
OTKA T049615: Konspecifikus és heterospecifikus szociális információszerzés lehet ségei és korlátai kutyák esetében (2005-2009) Zárójelentés A szociális tanulás kutatása az utóbbi id k egyik legdivatosabb
RészletesebbenKvalitatív elemzésen alapuló reakciómechanizmus meghatározás
Kvalitatív elemzésen alapuló reakciómechanizmus meghatározás Varga Tamás Pannon Egyetem, Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék IX. Alkalmazott Informatika Konferencia ~ AIK 2011 ~ Kaposvár, Február 25. Tartalom
RészletesebbenTanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László
Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,
RészletesebbenA fajok közötti kommunikáció vizsgálata
A fajok közötti kommunikáció vizsgálata Interspecifikus kommunikáció más faj vészjelzésének megértése?? mézkalauz méhészborz növények kártevő rovarok ellen predátorokat invitálnak kémiai jelekkel Emberközpontú
RészletesebbenSzépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György
Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az
Részletesebbenforgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása
forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem A felsorolt jellemzık közül elsı az ún. jármőkésedelem (az útkeresztezıdésen való áthaladás idıvesztesége).
RészletesebbenPhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A kutya (Canis familiaris) mint a humán személyiségvizsgálatok egy lehetséges modellje: genetikai, kérdőíves és közvetlen megfigyeléses módszerek együttes alkalmazása Vas Judit Biológia
RészletesebbenMenhelyi kutyák ember elleni agressziójának etológiai vizsgálata prediktív viselkedési tesztek kidolgozása céljából
Menhelyi kutyák ember elleni agressziójának etológiai vizsgálata prediktív viselkedési tesztek kidolgozása céljából Tudományos diákköri dolgozat 2009 Kis Anna Biológia BSc, II. évfolyam Témavezetı: Gácsi
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának
RészletesebbenISMÉTLŐDŐ STRESSZ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ZEBRADÁNIÓN (DANIO RERIO)
ISMÉTLŐDŐ STRESSZ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ZEBRADÁNIÓN (DANIO RERIO) Buza Eszter, Váradi László, Csenki Zsolt, Müller Tamás, Jeney Zsigmond, Mézes Miklós Szent István Egyetem Mezőgazdaság-és Környezettudományi
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei
Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Abiotikus hatások kémiai vizsgálata a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) makk tárolása és korai ontogenezise folyamán Pozsgainé Harsányi
RészletesebbenPoligráfia - hazugság vizsgálat Biofeedback. EKG, légzési ritmus és bőrellenállás mérése
Poligráfia - hazugság vizsgálat Biofeedback EKG, légzési ritmus és bőrellenállás mérése Élettan és anatómia gyakorlat, pszichológia BA A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:...
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh
RészletesebbenHumánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék
Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben
RészletesebbenMech professzor előadása az ELTE-n
Hírlevél 2010. május ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tanszékünk volt munkatársa Hevesi Endre-díjat kapott Huszonharmadik alkalommal adták át a
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMiért olyan fontos a minıségi pont?
A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három
RészletesebbenAgresszió. Interspecifikus agonisztikus viselkedés
Agresszió Interspecifikus agonisztikus viselkedés Az agresszió értelmezése Humán vs. etológiai (negatív/antiszociális vs. adaptív/természetes) Etológia vs. Viselkedésökológia vs. állatorvostudomány különböző
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenA domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával
Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves
RészletesebbenA ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI
A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés
RészletesebbenT 038407 1. Zárójelentés
T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális
RészletesebbenDr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája
Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső
RészletesebbenÍzületi mozgások. összehasonlító biomechanikai vizsgálat
II. rész Ízületi mozgások összehasonlító biomechanikai vizsgálat Dr. Rácz Levente Phd., Prof. Dr. Bretz Károly, Dr. Lukas Trzaskoma Phd., Sáfár Sándor, Gál Renátó, Gréger Zsolt Semmelweis Egyetem Testnevelési
RészletesebbenBevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések
Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenErgonómia alapok. Hardy
Ergonómia alapok Hardy Ergonómia fogalma Az ergonómia összetett szó. Ergon = munka, teljesítmény, erı + Nomos = törvény, szabály Jelentése: A MUNKA HOZZÁIGAZÍTÁSA AZ EMBER TULAJDONSÁGAIHOZ, KÉPESSÉGEIHEZ
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
RészletesebbenA tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és
Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenVérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............
Részletesebben6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,
6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban
RészletesebbenA Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése
A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás
RészletesebbenRendelkezések...2. 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2. 3. A szabályzat módosítása...2. 4. A szabályzat célja...2
Tartalomjegyzék Rendelkezések...2 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2 2. A szabályzat idıbeli hatálya...2 3. A szabályzat módosítása...2 4. A szabályzat célja...2 5. A gyakornok felkészítésének
RészletesebbenSegítőkutyák vizsgafeladatai Rohamjelző Személyi segítő Terápiás Vakvezető
Hallássérülteket segítő Mozgássérültsegítő Segítőkutyák vizsgafeladatai Rohamjelző Személyi segítő Terápiás Vakvezető 1. vizsgán való megfelelés követelményei - - - z értékelés szempontjai vizsga 1. helyen
RészletesebbenA kvantitatív kutatás folyamata
A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív stratégia keretében zajló kutatómunka teljes ívét a következı szakaszokra lehet osztani: 1. Tájékozódás 2. Tervezés 3. Elıvizsgálat (Pilot vizsgálat) 4. Adatgyőjtés
RészletesebbenBUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN Doktori értekezés tézisei Témavezetı: Csemez Attila DSc Budapest,
RészletesebbenVizuális kommunikáció vizsgálata kutya és ember között
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Dr. Miklósi Ádám Vizuális kommunikáció
RészletesebbenAz idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket?
TÁRSADALOM Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? Tárgyszavak: önbizalom; tanulás; memória; számítástechnika; korosztály. Alaphelyzet Az idősebbek integrálása a modern társadalomba
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési
RészletesebbenGyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében
Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,
RészletesebbenNEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2835-09/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 30 perc A /07. (V. 21.) SZMM rendelet
RészletesebbenKiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján
Kiskegyed Otthona A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. szeptemberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. szeptemberében
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 654 EGYEDILEG ÉS KETTESÉVEL ELHELYEZETT SZOPTATÓ KOCÁK TERMELÉSI EREDMÉNYEINEK
RészletesebbenTop Mancs Kutyaetológia nyári tábor
Hírlevél 2011. május ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj Csányi Vilmos etológus, Gergely Pál biológus és Inzelt György
RészletesebbenMódosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról
Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:
RészletesebbenA MTA GYEP Iroda megjegyzései a GYES-GYED reformjával kapcsolatban
A MTA GYEP Iroda megjegyzései a GYES-GYED reformjával kapcsolatban Háttér meggondolások: Válság idején a szociális támogatások szerepe megnı, csökkentésük a legsebezhetıbb csoportok esetében veszélyezteti
RészletesebbenBizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenA tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna
A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenFelhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban
Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko
RészletesebbenAbsztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára
Absztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára 1. regisztráció A rendszer használatához elıször is regisztrációra van szükség. Ezt a felhasználó a kezdıképernyı jobb felsı sarkában lévı Bejelentkezés
RészletesebbenV E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj-162/2008/043. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a JYSK Kereskedelmi Kft. Budapest és a JYSK Holding A/S Dánia ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,
RészletesebbenMás szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
RészletesebbenPoligráfia - hazugság vizsgálat Biofeedback. EKG, légzési ritmus és bőrellenállás mérése A mérési adatok elemzése és értékelése
Poligráfia - hazugság vizsgálat Biofeedback EKG, légzési ritmus és bőrellenállás mérése A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia B / Pszichológus gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............
RészletesebbenKutyák kontextusfüggő agresszív viselkedésének viselkedésélettani jellemzése
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kutyák kontextusfüggő agresszív viselkedésének viselkedésélettani jellemzése Igyártó (Horváth) Zsuzsánna Biológia Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Erdei Anna Etológia Doktori
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenGulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május
Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv
RészletesebbenAlapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -
Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk
RészletesebbenÚJ VILÁG Alapítvány Pitvaros, 6914 Rákóczi u. 9. Mobil:+36-70-203-2962 Számlaszám: 11535067-20058373 IBAN:HU12 1173 5067 20058373 0000 0000
A pályázat beszámolója és pénzügyi elszámolása 2015. április -június 1 Tartalom A programsorozat megvalósításáról... 3 Terápiás kutyák az oktatásban... 3 Fejlődés a kutyákkal... 3 Segítő kutyák munkájának
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv
Hírlevél 2012. február ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! A korábbi évekhez hasonlóan idén nyáron
RészletesebbenGyakornoki szabályzat
Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
RészletesebbenSZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenSzociális tanulás. Miklósi Ádám ELTE Etológia Tsz
Szociális tanulás Miklósi Ádám ELTE Etológia Tsz 2016 Tudományos történet: A jelsorrend módosítja széncinegék viselkedését Suzuki (Nature Communications) 2016 Japán széncinege A cinegék felismerik a jelek
RészletesebbenMagyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete
1 Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete által 2008. év során kifizetett káresemények értékelése A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete 2008. évi tevékenységérıl szóló, az Egyesület
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenHAGYOMÁNYOS ÉS MODERN FÉNYFORRÁSOK SZÍNVISSZAADÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA
HAGYOMÁNYOS ÉS MODERN FÉNYFORRÁSOK SZÍNVISSZAADÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Sándor Norbert Témavezetı: Dr. Schanda János Informatikai Tudományok Doktori Iskola Pannon
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Regionális Humán Orvosbiológiai Kutatásetikai Bizottsága
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Regionális Humán Orvosbiológiai Kutatásetikai Bizottsága Ikt.sz.: K É R E L E M orvosbiológiai beavatkozás szakmai-etikai véleményezéséhez és engedélyezéséhez
Részletesebben2. Elızmények és alkalmazott módszerek
A magyar bútoripar megkülönböztetett szerepet tölt be a feldolgozóiparon belül. Az értékes és gazdag hagyományok, a magas képzettségi színvonal, a már korábban kiépült jelentıs kapacitás, a szállítási
Részletesebben