Regionalizmus az EU-ban

Átírás

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 6. Elıadás: A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban 1 Regionalizmus az EU-ban Mi Európa? Heterogenitás Terry Jordan (Texasi Egyetem,1996) : 11 ismérv 1, vallás (az ország lakosságának minimum 80 % - a keresztény) 2, nyelv (minimum 80 % indoeurópai anyanyelvet beszél) 3, embertani jelleg ( minimum 90 % europid) 4, egészség (a csecsemıhalandóság maximum 1 ezrelék) 5, fejlett gazdaság (GDP/fı legalább 10 ezer USD) 6, képzettség (írástudatlanok aránya maximum 10 %) 7, fejlett közlekedési hálózat (a közutak sőrősége min. 400 km/100 km2) 8, ipari tercier foglalkoztatási szerk. (agrárkeresık aránya max 15 %) 9, nagyfokú urbanizáció (a városlakók az összlakosságban 50 % felett) 10, stabil népességszám (természetes szaporodás legfeljebb 1 %) 11, parlamentáris demokrácia legalább 1980 óta. Az európai kontinens országaiban: 0-11 ismérv teljesül! Nyugat- Európában 8 feletti Portugália, Spanyolország, Görögország, Közép-Kelet Európa: 5-7 Balkán, Szerbia, Montenegró: 4, 2 Albánia, Törökország: legfeljebb 3 ismérv Közigazgatási alaptípusok Európa közigazgatási szerkezete: négy alaptípus (történelmi gyökerek) Az állam és a közvetlenül alatta lévı közigazgatási szint viszonya alapján a Föderalizált (szövetségi) államok. Németország, Ausztria, Belgium, Svájc A tartományok illetve kantonok autonómiája széleskörő, több vonatkozásban állami szintő intézményekkel, funkciókkal rendelkeznek, törvényhozásuk, kormányuk van. Történelmi hagyományaikban az autonómia a meghatározó. Regionalizált államok: Olaszország, Spanyolország A középszint jogosítványai szőkebbek, a központ irányítás pénzügyi elosztó funkciója erısebben érvényesül. A régiókat a központ jelöli ki, ezek törvényhozási, költségvetési jogosítványai korlátozottak Decentralizált államok: Franciaország, Portugália A helyi önkormányzatok és a a központi hatóságok közt regionális közigazgatási szint, szerepköre bıvebb a helyi és szőkebb a központi szintnél. Egyközpontú (unitárius) államok: Görögország, Finnország, Dánia, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia a középszintő igazgatási egységek szoros központi irányítás alatt állnak, ezek pénzügyi kereteit és törvényi szabályozását is a központ határozza meg. Közép-Kelet- Európa, valamint Dél- Európa országainak többségére is ez jellemzı. 3 Európa regionális tagolódása Európa nyugati felén is nagyok a fejlettségbeli különbségek gazdasági erıközpont: magas népsőrőség, magas jövedelmek,, a termelési tényezık és üzleti tevékenységek koncentrálódása Európa centrum-övezetei: Kék Banán: Délkelet-Anglia - Benelux állam - Rajna-vidék- Svájc- Észak Olaszország: nagy népsőrőség, nagy iparvidékek. Ma az ipari tevékenység csökken, de tıkeerıs bankok, transznacionális vállalati központok, közlekedési csomópontok (légikikötık), a nemzetközi politikai döntéshozó centrumok. Ezen belül is kiemelt: az ún. központi háromszög: a London-Párizs- Ruhr-vidék, a kontinens erıközpontja, centrumtérsége. Földközi tenger partvidéke, az ún. napfény-övezetben (sunbelt), a Barcelona-Lyon-Bologna háromszög: szolgáltató szektor, a turizmus, és a kreatív ágazatok, pl. a formatervezés, és a fordista tömegtermelés helyett az egyedi igényeket kiszolgáló kis/közepes vállalatok Fejlıdési tengelyek: a fı közlekedési folyosók mentén, az innováció, a gazdasági dinamizmus terjedése. AZ 1990 óta lendületes fejlıdés a volt szocialista országok nyugati határtérségeiben, innovációk befogadása, fejlett infrastruktúra, nagyvárosok - sárga bumeráng Gdansk Prága- Pozsony- 4 Gyır-Budapest fejlıdési tengely. Az EU regionális politikája Egyenlıtlenségek: az 1990-es évek közepétıl csökkentek a jövedelmi és foglalkoztatottságbeli egyenlıtlenségek az EU-ban De: Az egyenlıtlenségek nıttek a tíz új tagállam belépésével. Az új országokban GDP/fı < EU átlaga, a munkaképesek 56%- ának van állása, (EU-15: 64%) az új tagállamok területére és népességük 98%- ára GDP/fı < EUátlag 75%-a, Az újak népessége kétharmada olyan régiókban él, ahol GDP/fı <EUátlag 50%-a, A munkanélküliségi ráta nagyon eltérı: 2% Tirolban (Ausztria) és 3,3% Cipruson, de 29% Réunion szigetén (Franciaország) és 26,3% Lubuskie régióban (Lengyelország). A regionális politika indoka: a szolidaritás Célja: nem egyszerően az erıforrások újraelosztása, hanem hogy újakat hozzon létre a régiókban, illetve az egyes településekben rejlı lehetıségek támogatásával. Arra is törekszik, hogy hozzáadott értékkel növelje a fejlesztési tevékenységeket, az európai dimenziót

2 Az elsıbbséget élvezı célkitőzések (Prioritások) 2000 és 2006 közötti idıszak strukturális finanszírozása az alábbi három célkitőzés köré összpontosul. 1. célkitőzés: Segítségnyújtás az elmaradott régióknak a felzárkózásban. 2. célkitőzés: A gazdasági és szociális kohézió támogatása a strukturális nehézségekkel küzdı ipari, vidéki és halászattól függı területeken. 3. célkitőzés: A képzési rendszer modernizálása és a foglalkoztatottság elımozdítása. A 3. célkitőzés alatt finanszírozott intézkedések: az egész Unióra az 1. célkitőzés régióinak kivételével, A hátrányos helyzető régiók Mindent összevetve a hátrányos helyzető régiók (1. és 2. célkitőzés) mintegy 225 millió lakost érintenek, azaz a Huszonötök Uniója népességének majdnem 50%-át. 7 A regionális politika finanszírozása Az Unió költségvetésének több mint egyharmadát szánják regionális fejlesztésre és gazdasági és társadalmi kohézióra Európai regionális fejlesztési alap Európai Szociális Alap Európai Mezıgazd. Orientációs és Garancia Alap- Orientáció Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz : 213 milliárd euró strukturális eszközökre (EU-15). Emellett : 22 milliárd euró elıcsatlakozási támogatás és további 22 milliárd eurónyi strukturális támogatás az új tagállamokra (Ez összesen 257 milliárd euró, EU költségvetésének 37%-a ) Módja: többéves fejlesztési programokon keresztül, kiegészítik a nemzeti 8 támogatásokat. Az elmaradottabb régiók (1. célkitőzés) olyan régiók: ahol GDP/fı < Unió átlagának 75%-ánál a régi támogatottak a korábbi Tizenötök Európai Uniójában ma már túllépik az EU25 átlagos GDP-jének 75%-át (2006-ig támogatottak maradnak) az 1. célkitőzés: új tagállamok egész területére Pozsony, Prága és Ciprus kivételével, amelyek a 2. és 3. célkitőzés alatt kapnak támogatást. A nagyon kis népsőrőségő ( < 8 fı /km2 lakosú) régiók (Finnország, Svédország, Franciaország tengerentúli megyéi, a Kanári-szigetek, az Azori-szigetek, Madeira) Egyes svédországi területek, konkrét programokra ( Észak-Írország és az Ír Köztársaság határmenti megyéi 2003-ig a béke és a kiegyezés támogatására) Az 1. célkitőzés régióiban fejlıdést akadályozó tényezık: az általános befektetés alacsony szintje; az átlagnál gyakran magasabb munkanélküliség; a vállalkozásoknak, közösségeknek nyújtott szolgáltatások hiánya; a gazdasági tevékenységekhez alapvetı infrastruktúra hiánya. 9 A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakulás alatt álló régiók (2. célkitőzés) A 2. célkitőzés alá tartozó négy területtípus az alábbi nehézségekkel néz szembe: változások a kulcsfontosságú ágazatokban és a foglalkoztatottság csökkentése az iparban és a szolgáltatásokban gazdasági és társadalmi válság és a városi lakónegyedek állagának romlása; a hagyományos tevékenységek hanyatlása és a vidéki területek elnéptelenedése; a foglalkoztatottság és a halászat hanyatlása a gazdaságilag a halászattól függı területeken. 10 A munkaerıpiacon nehézségekkel küzdı személyek (3. célkitőzés) A foglalkoztatottsággal és a humán erıforrással kapcsolatos európai támogatás. Támogatottak: a munkanélküli fiatalok, az alulképzett munkások, a tartós munkanélküliek, aki egyenlıtlenségekkel kerül szembe a munkához és szakképzéshez való hozzájutás terén. ( nemi, faji vagy származási, vallási, fizikai vagy szellemi fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság miatt diszkrimináció) elmaradott és virágzó régióban egyaránt. Közösségi kezdeményezések és újító jellegő fellépések A következı négy közösségi kezdeményezés célja, hogy megoldást találjon sok vagy az összes tagállam és régió közös problémáira: Interreg III: a határon átnyúló, régióközi és nemzetek közötti együttmőködés fejlesztésére; URBAN II: az újító jellegő stratégiák támogatására a városokban és a városnegyedekben; LEADER+: a vidékfejlesztési kezdeményezések elımozdítására; EQUAL: a munkaerı-piaci diszkrimináció elleni küzdelemre. A közösségi kezdeményezések: strukturális alapok költségvetésének 5,35%-a

3 A Kohéziós Alap Kohéziós Alap célja: segítséget nyújtson a legszegényebb tagállamoknak: a tíz új tagállamnak, illetve Írországnak (2003 végéig), Görögországnak, Portugáliának és Spanyolországnak. Kezdeti feltétel: ország bruttó nemzeti terméke (GNP) max az Unió átlagának 90%-a A Kohéziós Alap az egész nemzeti területet lefedi, környezetvédelmet és a transzeurópai közlekedési hálózatokat érintı nagyberuházások 2004 és 2006 között a Kohéziós Alap fnanszírozásának egyharmadát az új tagállamok számára tartják fenn. 13 Elıcsatlakozási támogatás A tíz kelet- és közép-európai ország (KKE) számára - nyolc 2004-ben tagállam lett., a támogatás Bulgária és Románia fennmaradt. Eszközei: PHARE program (1989) intézmények, igazgatási és állami szervek segítése a közösségi jogalkalmazásra támogassák a befektetéseket a legszükségesebb területeken (infrastruktúra, cégek, szociális intézkedések). A PHARE CBC (határokon átnyúló együttmőködés) kiegészíti az Interreg-et a tagjelölt országok területén. Speciális Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD) (1999) Unió közös agrárpolitikája, a mezıgazdasági struktúra, vidékfejlesztés( fogyasztóvédelem és környezetvédelem, mőszaki segítségnyújtás is) Elıcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) (1999) a Kohéziós Alap mintájára: fontos projekteket finanszíroz: környezetvédelmi infrastruktúra és a transzeurópai közlekedési hálózatok kiterjesztése + felkészíti a strukturális alapok és Kohéziós Alap igazgatásáért felelıs nemzeti testületeket. A csatlakozást követıen az ERFA és az ESZA veszi át a PHARE beavatkozásokat, a Kohéziós Alap az ISPA-t az EMOGA-Orientáció a SAPARD-ot. 14 Eredmények A jövı A regionális és kohéziós politika négy kihívása : 1. A kohézió erısítése a kibıvült Unióban - Az Unió 25, majd 27 tagállamra való kibıvítése: az egyenlıtlenségek megduplázódnak, az átl. GDP 12,5%-kal csökken. gazdasági-fejlettségi különbségek növekedése az egyenlıtlenségek problémájának keleti irányba történı eltolódása nehezebb foglalkoztatottsági helyzet ( jelenségek: a gazdasági szerkezetváltás felgyorsulása, a nagyobb kereskedelmi nyitottság, a technológiai forradalom, a tudásalapú gazdaság és társadalom kialakulása, a népesség öregedése és a növekvı bevándorlás) 2. Az Unió prioritásainak megerısítése Állam- és kormányfık, 2000 márc., Lisszaboni stratégia: 2010-re Európa a világ legsikeresebb, versenyképes tudásalapú gazdasága, a szegénység csökkentése, környezet, fenntartható fejlıdés 3. A minıség javítása a fenntartható és kiegyensúlyozottabb fejlıdés érdekében jól célzott befektetések az emberek képességei kiteljesítése, az egész EU gazdaságának növekedési potenciálja javítása érdekében 4. Új kohéziós partnerkapcsolat létrehozása A hatékonyság, az átláthatóság és a politikai elszámoltathatóság, az intézményi kapacitás erısítése, a gazdasági és társadalmi kormányzás összehangoltsága A legszegényebb országokban és régiókban: A 2000 és 2006 közötti idıszakban az 1. célkitőzés régióinak átutalt összegek Spanyolország GDP-jének 0,8%- át, Görögország és Portugália esetében a GDP 2,5%-át teszik ki. Spanyolország esetében mintegy 3%-kal, Görögország és Portugália esetében 8 9%-kal, az olasz Mezzogiorno esetében 7%-kal és az új német tartományok esetében 4%-kal növelik a befektetéseket és 1999 között: az 1. célkitőzés régióiban 4100 kilométernyi autópálya és kilométernyi közút megépítéséhez vagy felújításához, 3800 hektárnyi ipari terület reorganizációjához, 214 ezer cég támogatásához, 8,15 millió ember képzése, 800 ezer munkahely létrehozása. Az oktatásban: az oktatás és a képzés minıségének javítása (Portugália) A környezetvédelmi infrastrukturális projektek: Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban. A 2. célkitőzés szerkezetátalakításon átesı területein A 2. célkitőzés területein a munkanélküliség általános aránya 4%-kal csökkent 1995 és 2001 között (EU 15: 3%-os csökkenés!) A városi szemétlerakók kezelése: 115 millió négyzetméter talaj visszaalakítását a környezet javítása és új termıterületek létrehozása érdekében. Több mint 300 ezer KKV segítése, 300 ezer munkahely létrehozása Segítette a kutatást és a fejlesztést, információs társadalom létrejöttét A jövı prioritásai: konvergencia, versenyképesség, együttmőködés február 18, Európai Bizottság: hamadik jelentés kohéziós jelentés: Új partnerkapcsolat a kibıvült Unió kohéziója érdekében: konvergencia, versenyképesség, együttmőködés Ebben: idıszak tervei. Költségvetés: több mint 336 milliárd euró a kohéziós politikára Prioritások: 1. Konvergencia: a foglalkoztatottság növelésének támogatása és munkahelyteremtés a tagállamokban és a legszegényebb régiókban Ahol az egy lakosra jutó GDP kisebb, mint a közösségi átlag 75%-a. (+ bıvítési statisztikai hatás ideiglenesen) fı téma: a gazdasági szerkezet modernizálása, diverzifikálása, alapvetı infrastruktúra fejlesztése, a közigazgatási kapacitások, a munkaerı-piaci intézmények, oktatási és képzési rendszerek minıségének javítása, az emberi erıforrások fejlesztése. Ahol a GNP < EU 90%-a: a Kohéziós Alapból is, közlekedési és a környezetvédelemi programokra 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: a változás elımozdítása és ösztönzése Segítség a régióknak és a regionális hatóságoknak az ipari, városi és vidéki területek gazdasági változásainak elımozdítására, erısítse azok versenyképességét és vonzerejét, figyelembe véve a területi egyenlıtlenségeket. A nemzeti programok segítségével támogassa a teljes foglalkoztatottságot, a minıségi és termelékeny munkát és a társadalmi integrációt célzó politikákat. 3. Európai területi együttmőködés: összehangolt és kiegyensúlyozott fejlıdés az EU-ban a határon átnyúló és a nemzetek közötti szinten megvalósuló együttmőködés támogatása (belsı vagy külsı, illetve szárazföldi vagy tengeri határok mentén). A felelıs hatóságok közötti együttmőködés, gazdasági kapcsolatok erısítése, hálózatépítés KKV-knek. Alapelvek: stratégiai tervezés, decentralizált közigazgatás, folyamatos felügyelet és értékelés)

4 Az európai regionális politika fı fejlıdési szakaszai: 1957 A Római Szerzıdés: népeik gazdaságait egyesítik, és azok harmonikus fejlıdését elımozdítják, az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezıtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik Létrejön két ágazati alap: az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Létrejön az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztására Az Egységes Európai Okmány: a valódi kohéziós politika alapja, célja, hogy ellensúlyozza az egységes piac által a déli országokra és egyéb hátrányos helyzető régiókra nehezedı terheket A (ma már strukturális alapokként ismert) szolidaritási alapokra 68 milliárd ECU-t különít el A Maastricht-i szerzıdés: a kohézió az Unió egyik fı célja a gazdasági és monetáris unió, és az egységes piac mellett. Létrejön a Kohéziós Alap Döntés: A Közösség költségvetésének harmadát, (1999-es árakon) közel 177 milliárd ECU-t, a kohéziós politikára fordítják. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) létrehozása. A strukturális alapok reformja, a Kohéziós Alap mőködésének módosítása (ezekre 2000 és 2006 között évente több mint 30 milliárd euró). A PHARE-t kiegészítı ISPA, SAPARD a tagjelölt országoknak A lisszaboni Európai Tanács (2000. március) elfogadja a foglalkoztatottságra összpontosító és arra irányuló stratégiát, a göteborgi Tanács (2001. június) kiegészíti a fenntartható fejlıdéssel A koppenhágai Európai Tanács (2002. december): tíz új tagállam csatlakozási feltételek 2004 Február 18: Európai Bizottság javaslata a 2007 és 2013 közötti kohéziós politika 19 reformjára. Május 1: bıvítés Regionális területi osztályozási rendszer az EU-ban NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) kategóriában léteznek: NUTS 0 : országok NUTS 1: nagyrégiók (országrészek), szupraregionális szint NUTS 2: régiók (autonóm tartományok, megyék együttese) általában ez a szint jogosult a Strukturális Alapokból forrásokra pályázni. NUTS 3: megyei szint, szubregionális szint Helyi szint: LAU1 : járás, kistérség, helyi szint LAU2: települések szintje, helyi szint NUTS 0 NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 Tipológia Országok Szubregionális Szuprarégiók Regionális Régiók száma Lakosság 3-7 millió fı 800 ezer 3 millió fı 150 ezer 800 ezer fı 20 A kohéziós politika elemei július 14-én az Európai Bizottság elfogadta: Összesen 336,1 milliárd euró (1/3-a a közösségi költségvetésnek) kohéziós célokra A strukturális intézkedések jellemzıi: jobban megcélozzák az EU stratégiai irányait (a lisszaboni és göteborgi kötelezettségvállalások a versenyképes és fenntartható tudásalapú gazdaság terén, európai foglalkoztatási stratégia), jobban koncentrálnak a kedvezıtlen helyzető régiókra, és a fejlıdésre az EU egészében decentralizáltabbak, egyszerőbb, átláthatóbb és hatékonyabb megvalósítás A javaslatok az alábbiakat tartalmazzák: a 2007 és 2013 közötti strukturális lépések három finanszírozási forrásai: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap és egy teljesen új rendelet: a határokon átnyúló együttmőködési struktúrák létrehozására 21 Célkitőzések, támogathatóság, erıforrások/1-2 Konvergencia célkitőzés (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap). kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciájának felgyorsítása: a növekedés és a foglalkoztatottság, a fizikai és emberi erıforrásokba történı befektetés, innováció és a tudásalapú társadalom, a gazdasági és szociális változásokhoz való alkalmazkodóképesség, környezetvédelem, közigazgatási hatékonyság - különösen az új tagállamokban Erıforrások: 264 milliárd euró összegő erıforrásait, amely a jelenlegi 75% helyett az Alap támogatásának 78,54%-a: 67,34% olyan régióknak, amelyek GDP/fı mutatója az átlag 75%-a alatt 8,38% a,,statisztikai hatás által érintett régióknak, 23,86% a Kohéziós Alap kedvezményezett országainak 0,42% a legkülsı (távoli) régióknak és térségeknek. Versenyképesség és Foglalkoztatottság célkitőzés (ERFA, ESZA). A régiók versenyképességének és vonzerejének megerısítése regionális fejlesztési programokon keresztül (ERFA), és az ESZA által megfelelı mértékben finanszírozott nemzeti vagy területi szintő programokon keresztül elsıbbséget biztosítanak a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének, versenyképességének Erıforrások: 57,9 milliárd euró (a teljes összeg 17,22%-a) az alábbiak szerint felosztva: 83,44% a jelenlegi 1. célkitőzésbıl ki nem emelkedı régiók számára, 16,56% a,,phasing-in régiók számára. 22 Célkitőzések, támogathatóság, erıforrások/3 Európai területi együttmőködés célkitőzés (ERFA). Az Interreg közösségi kezdeményezés tapasztalatai által ihletett célkiőzés Célja: fokozza az együttmőködést három szinten: határokon átnyúló együttes programok; transznacionális térségek; együttmőködési hálózat és tapasztalatcsere az Unió egészében. Támogathatóság: A Bizottság a rendelet hatálybelépésekor elfogadja a támogatható határ menti régiók és a transznacionális együttmőködési térségek jegyzékét. Az Unió egész területe jogosult az európai együttmőködési és cserehálózatok finanszírozására. Erıforrások: 13,2 milliárd euróban (a teljes összeg 3,94%-a) az alábbiak szerint: összesen 47,73% a határokon átnyúló együttmőködésre: amelybıl 35,61% o az EU területén belüli határokon átnyúló együttmőködési fellépésekre, 12,1 2% a Szomszédsági és Partnerkapcsolati Pénzügyi Eszköz és az Elıcsatlakozási Pénzügyi Eszköz határokon átnyúló ágára, 47,73% a transznacionális együttmőködés térségei részére, 4,54% az európai együttmőködési és cserehálózatok számára. 23 A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitőzésenként Összesen: 336,1 mrd euró 24 4

5 A kohéziós politika 2007 és 2013 között (336,1 milliárd euró) HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 7. Elıadás: A határmenti fekvés problematikája, természeti és társadalmi tényezıi, a területfejlesztésben való megjelenése Határkutatások,multidiszciplináris határtudományok Történeti elızmények: Az 1990-es években: multidiszciplináris határtudományok Amerika (mexikói határvidék), és Északnyugat- Európa (Észak-Írország, Wales, Dánia, London, Warwick ) EU nemzetközi alapkutatás: Association of European Border Regions (AEBR) 1989 után Közép-Kelet-Európa és Balkán etnikai konfliktusai A határvidékek szerepe, jelentısége Nemzetállamok területi keretei Határátlépés szabályai: állami hatáskör Határrégiók: Közigazgatási lehatárolás vs funkcionális lehatárolás ellentmondásai Új térkapcsolatok v. perifériává válás A határ szerepe: Középkorban: védelmi, katonai (kifelé orientált) elválasztó szerep Ma:? Az államnemzet kerete, befelé egységesít Határtérségek típusai Elidegenedett határtérségek: nincs interakció, feszültségek Egymás mellett létezı határtérségek: semleges kapcsolat, egymás elismerése, kevés együttmőködés Kölcsönösen együttmőködı határtérségek: stabil szomszédi kapcsolatok, baráti, kooperatív, egymás fejlıdését segítı Integrált határtérségek: funkcionális összeolvadás, a határ átjárható emberek és javak számára is Az elszigetelıdés vagy összekapcsolódás függ a történelmi, földrajzi különbségektıl és a politikai helyzettıl is. Mentális határ: a határ túloldalának idegenként való kezelése (ennek megszőnése lassú folyamat!) Sajátos helyzető térségek A területi fejlıdés egyenlıtlen jellege Ok: a fejlıdés tényezıinek egyenlıtlen eloszlása Az elmaradottság viszonylagos (pl.ny.- Magyarország az EU-ban ill. Magyarországon) Speciális területek: nem csak az átlagostól különbözıek, hanem valamilyen sajátos adottsággal (pozitív, negatív) rendelkeznek Pl. nagyváros környéki agglomeráció, határmenti terület, üdülıkörzet, hegyvidék A sajátos térségek kutatása multidiszciplináris jellegő

6 A sajátos helyzetet befolyásoló tényezık, jellemzık A területi változások lassúak, késéssel reagálnak a fejlettséget kifejezı tényezık hosszú élettartamúak (lakóházak, infrastruktúra..) A területi struktúra kevéssé változékony, a egyes elemek változásának sebessége is eltér A gazdasági szerkezetváltozást a területi szerkezet változásai csak lassan követik (pl.településszerkezet átalakulása) A területi fejlıdés koncentrációs és dekoncentrációs ciklusai hosszabbak mint az üzleti ciklusok A határmentiség sajátossága: a helyzetet az államközi kapcsolatok befolyásolják döntıen A határon átnyúló együttmőködések fogalma, típusai Határmenti régió (def.): azon, a NUTS3 besorolásnak megfelelı közigazgatási egységek, amelyek határai részben az országhatárral azonosak (EU) Határmenti együttmőködés két kritérium: 1. a kapcsolatok nem nemzeti szintőek, a központi szintnél alacsonyabban szervezıdnek 2. A kapcsolatok résztvevıi területileg összekapcsolódó határtérségekben mőködnek (a határ közelsége meghatározza a mindennapi életét) A határmenti együtmőködések elmélete (J. Scott) Határmenti regionalizmus: az (állam)határokat átlépı koordinált cselekvés közös érdekekkel bíró közösségek közt A határ jellege: filter, kapu, integrációs zóna Az együttmőködés szereplıi: regionális szereplık, és a nemzetállam szerepe eltérı érdekek és stratégiai szempontok Multidiszciplináris jelleg 33 Az integráció alapelemei Belsı integráció: a régión belüli összetartozás erısítése Külsı integráció: a környezı régiókkal való kapcsolatok erısítése, államközi Mindkettı célja: a közös stratégiák a lehetıségek és adottságok kiaknázására Lehetséges szereplık: magánszemélyek, civil szervezetek, helyi közigazgatási szereplık, üzleti szervezetek, v. ezek vegyes szervezetei Az együttmőködés területei: informális interakciók, közös stratégiák 34 Fı vizsgálati kérdések: Kik létesítenek kapcsolatokat és miért? Hogy történik a kapcsolatépítés és kapcsolattartás? Hogy illeszkedik az interregionális interakció a tágabb kapcsolatrendszerbe? (politikai, gazdasági, társadalmi) Milyen eredményei vannak az interregionális kapcsolatoknak? 35 A határon átnyúló együttmőködések aktorainak csoportosítása A. Szereplı-specifikus szervezeti jellemzık: 1. Helyi és regionális önkormányzatok i. Az együttmőködés formái, és a formalizáció szintjei ii. Az együttmőködési hálózatokhoz rendelt erıforrások iii. A jogi háttér és az autonómia szintjei 2. Felsıbb korrmányzati szintek i. Relatív szerepük a helyi és regionális önkormányzatokhoz képest ii. Jogi háttér iii. Az együttmőködési hálózatok segítésére rendelt erıforrások (ha van ilyen) 3. Helyi hivatalos vagy nemhivatalos határon átnyúló együttmőködési szervezet i. Relatív szerepük a helyi és regionális önkormányzatokhoz képest ii. Az együttmőködés formái, és a formalizáció szintjei iii. Az együttmőködési hálózatokhoz rendelt erıforrások iv. Jogi háttér és az autonómia szintjei 4. Helyi és regionális vállalkozások i. Munkahelyek létesítése a határokon át ii. Árumozgások generálása a határokon át iii. Helyi termelı, eladó, kiskereskedı hálózatok, mint az egymást kiegészítı piaci tevékenységek mértéke iv. Regionális határon átnyúló beruházási szokások v. Cégek közti együttmőködési minták vi. Együttmőködés a magánszféra érdekelt/érintett csoportjaival 5. Civil szervezetek specifikus együttmőködési érdekekkel i. Relatív szerepük a helyi és regionális önormányzatokhoz képest ii. Erıforrásaik iii. A hozzáértés, kompetencia, szakértelem területei 36 6

7 A határon átnyúló együttmőködések aktorainak csoportosítása/2 B.A helyi piacok és szolgáltatások interdependenciája 1.határon át történı ingázás ( intenzitása, napi interakciók) 2.a határt átlépı emberek száma, munkavállalás, bevásárlás, szórakozás, családi ok miatt 3. a közoktatási és magán oktatási intézmények használata a határ túloldaláról 4. a közszolgáltatások és közintézmények használata a határ túloldaláról C. A helyi politikai keretek A speciális együttmőködési megállapodások létezése és fontossága 5. A sajátos gazdasági zóna és adórendszer megléte 6. A tömegközlekedési és szállítási hálózatok szerkezete és integráltsága 7. A határrégiók és határmenti együttmőködéseket érintı országos politikák 8. A határrégiók és határmenti együttmőködéseket érintı európai országos politikák D. Stratégiai orientáció a határmenti hálózatépítésben 10.Az együttmőködés prioritásai 11.Az együttmőködési projektek szektorális irányultsága 12.Idıbeli keretek E. Együttmőködési tapasztalatok 13.A konszenzust / konfliktust elısegítı kérdések 14. Az együttmőködés stabilitása 15. Az együttmőködés vélt akadályai 16. Az együttmőködés tényleges eredményei A fentiekkel feltárhatók a határmenti interakciók mintái az adott kontextusban ezt követıen komparatív elemzések és általános törvényszerőségek megállapíthatók 37 Határmentiség és periferiális jelleg Elmaradottság tényezıi: egyoldalú gazdasági struktúra, aprófalvas településszerkezet, alacsonyfokú urbanizáció, kedvezıtlen természeti adottságok, hiányos közlekedési infrastruktúra Ilyenek közt sok a periferiális (országhatáron vagy megye- ill. régióhatáron) fekvı terület. DE: határmenti területek lehetnek kapurégiók is!!! Határtérségek sajátossága: nemcsak periferikus, hanem az államközi kapcsolatoknak alárendelt 38 A határtérségek sajátos problémái A határ elsısorban megszakítja a teret: A kapcsolatok csak az ország belseje felé épülnek Ellenséges országok határai átjárhatatlanok Etnikai és politikai konfliktusok lehetısége elriasztja a fejlesztéseket, beruházókat, vállalkozásokat Pl: Elzász-Lotharingia, Schleswig-Holstein, Nyugat- Lengyelország és a Cseh Szudétaföld Európán kívül: orosz-kínai határ.inndia és Pakisztán határa, Szudán és Etiópia határa, Izrael.. A határtérség: eltérı kultúrák, nyelvek, etnikumok találkozási helyei, a bizalom építésében segíthetnek A határmentiség a területfejlesztésben Fı problémák: Etnikai, nyelvi, kulturális Életminıség, foglalkoztatási helyzet Természet- és környezet állapota Tıke, szolgáltatások, áruk, és emberek szabad mozgása (EU) Magyarországon:A 19 megyébıl 14 határmenti Területfejlesztés: Ágazati szerkezet, munkaerıbázis, tudati (vállalkozói mentalitás), kulturális A helyi társadalom szerepe Közlekedés Az együttmőködés példái Európában Eurorégiók: Az EU belsı (illetve külsı) határain létrejött szervezetek Irányító tanács, munkaszervezet Gazdasági, szociális, környezetvédelmi, intézményi problémákkal foglalkoznak Cél: a határmenti térségek kohéziójának erısítése, magánbefektetık és intézmények vonzása Ösztönzı: Madridi Konvenció, illletve PHARE CBC programok (Cross- Border Cooperation) Probléma: a keretmegállapodásokat nehéz tartalommal megtölteni Kezdetben nagy méretek, nehezen kezelhetı (nincs közös érdekeltség, nehézkes szervezés, kapcsolattartás)(pl. Kárpátok Eurorégió) A felek kompetenciaszintje a határ két oldalán eltér Választási ciklusok eltérése Források és szervezet: a siker feltételei (pl.osztrák-szlovák-magyar Centropa projekt) Észak-amerikai tapasztalatok USA-Mexikó határvidék A kormányközi kapcsolatok fontossága: NAFTA a határmenti együttmőködések megélénkülése De: kevesebb mozgástér, mint Európában (szuverenitás, határok nem teljes kinyitása, félelem a döntési jogkörök sérülésétıl, munkahelyek elvesztésétıl a gazdagabb országban ) USA és Mexikó határa az Elsı és a Harmadik Világ határa is egyben Az együttmőködés területei: kereskedelem, külföldi mőködıtıke beruházások, környezetvédelem (városok gyors növekedése, vízellátás, szennyezés..) Az üzleti és a civil szféra együttmőködése, korlátozottabb intézményi formák

8 Az észak-amerikai és európai határmenti együttmőködések jellemzıi Együttmőködés alapelvei Észak-Amerika Minimalista, koordinátor szerep a nemzeti kormányok részérıl, célirányos támogatás szők területekre Közösségek bevonása, kezdeményezı szerepe Stratégiai szövetség a szereplık közt Európa Nemzeti és /vagy felsıbb kormányszintő közvetítés szinergia: az egymást kiegészítı tényezık kiaknázása partnerség: többszintő politikák koordinálása; addicionalitás a társfinanszírozáson keresztül Célkitőzések Fenntartható gazdasági fejlıdés Erıforrások megırzése Kiegyensúlyozott városnövekedés Az életminıség és az egészségügyi színvonal megırzése KKE országok kohéziója, elıcsatlakozása, elıintegrácója Decentralizáció és regionalizáció A regionális és lokális kezdeményezések ösztönzése kompetitív regionális fejlesztési politikák Intézményi keretek Kétoldalú és háromoldalú államközi, regionális és helyi képviselet Informális munkacsoportok Kormányzók és polgármesterek konferenciái Civil szervezetek, érdekcsoportok hálózatai Kormányközi bizottságok informális parlamenti munkacsoportok Eurorégiók: lokális szinten létesített intézmények Európai képviselet önkéntes szervezeteken keresztül Eszközök Strukturális politika ösztönzıi Határon átnyúló regionális fejlesztési programok Információs politikák és az együttmőködési know-how (tapasztalatok átadása Nyilvánosság, publicitási fórumok és politikai platformok Strukturális politika ösztönzıi Határon átnyúló regionális fejlesztési programok Információs politikák és az együttmőködési know-how (tapasztalatok átadása Nyilvánosság, publicitási 43 fórumok és politikai platformok HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 8. Elıadás: Határmenti, interregionális együttmőködés az Európai Unióban 44 A határokon átnyúló együttmőködés formái Európában A nemzetközi kapcsolatok formái: Hagyományos: állami szint Ma: decentralizált is Határmenti régiók Központi régiók Problémák: Határmenti fekvés: társadalmi és gazdasági problémák (centrumtól való függés) Történelmi és etnikai konfliktusok 45 Az együttmőködések tartalma Keretintézmény létrehozása a közös problémákra Az intézmények a határ két oldalán párhuzamosan jönnek létre a hazai jogrendnek megfelelıen Esetenként közös intézmény, nemzetközi jogalanyként (ritka) Alapelvek: Partnerség, szubszidiaritás Állampolgárok széleskörő tájékoztatása Elhivatott egyének szerepvállalása Politikusok bevonása Egyenlıség, egyenlı képviselet a határ két oldalán 46 A határmenti együttmőködések története II. világháború után, 1960-as évek NSZK nyugati határai, holland-német együttmőködés (Gronau központtal). Elnevezés : EURORÉGIÓ (1965) Regio Basiliensis (1963): francia-német- svájci határzóna 1980 Madrid, Európa Tanács: A területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttmőködésérıl szóló európai keretegyezmény, évi módosítás: az önkormányzatok nemzetközi megállapodás kötési joga. (hazánk, Románia és Szlovákia is elfogadta) 47 Európai példák - transznacionális együttmőködés Az EU strukturális alapjai: stratégiai iránymutatás (több program finanszíroz térségi együttmőködést, fejlesztést) Transznacionális hálózatok, a helyi politikák europaizációja A regionális politika az egymáshoz illeszkedı fejlesztési kezdeményezéseket támogatja INTERREG programok, PHARE, TACIS, CARDS CEMAT (European Conference of Ministers Responsible for Spatial Planning), AEBR (Association of European Border Regions) Példák: EU-15 keleti határainál (pl. lengyel-német városok, lengyel, cseh, magyar régiók ) infrastruktúra és közlekedésfejlesztés, kulturális és ifjúsági csereprogramok 48 8

9 A határmenti együttmőködések területei a szomszédos országokban Az együttmőködés szintjei: Állami, vagy föderációs Regionális (szövetségi állam, kanton, departement) Helyi (városok és környékük), kommunális Vállalati szint Az együttmőködés területei: Termelési vertikumok, közös energiagazdálkodás, Infrastruktúra, nemzetk. Reptérhasználat, hajózási feltételek, vízgazdálkodás, vízellátás Környezetvédelem, határfolyók tisztasága, levegıszennyezés elleni védelem Kulturális-oktatási együttmőködés Az együttmőködés formái: Államközi, formális (kormányközi bizottságok ajánlásai) Informális, nem államközi szerzıdésbe foglalt (regionális szervezéső kulturális rendezvények, konferenciák, stb.) Közép-Kelet Európa határmenti folyamatai Határ: a társadalom és a gazdaság térbeli folytonosságát megszakítja- akadály Közép- és Délkelet Európában jellemzı. kicsi, kontinentális országok, hosszú szárazföldi határok A Baltikumtól Görögország északi határáig: 18 ország Európa területének 13,8 %-a, népességének 18 %-a az európai szárazföldi határoknak közel 60 %-a itt van Területük 60%-a határmenti, a lakosság kb. 60 %-a itt (EU átlag: 21,5 % terület ill. 15,2 % népesség) A határok sajátossága: rendkívüli változékonyság határok jellege: volt "Vasfüggöny", volt Szovjetunió nyugat határai átjárhatatlanok voltak A határok jellege és azok hatása a határmenti kapcsolatokra A közép- és délkelet európai térség határainak jellege: nem homogén, nagyon is differenciált A különbségek szempontjai: 1. földrajzi, 2. közlekedési, 3. történelmi, 4. etnikai, szociológiai, 5. gazdasági, 6. az EU forrásokhoz való hozzáférés Földrajzi szempontból Államhatárok (16000 km) egy része földrajzi választóvonal is, földrajzi akadály 27 %-át (3900 km) folyók 18 %-át (2700 km) hegységek gerince 55 %- ánál nincs földrajzi akadály A természetes határoknak más jelentısége: értékes természeti ökoszisztémák a határmenti fekvés ezen ökoszisztémák zavartalan fejlıdését elısegítette (nemzeti parkok) kötelez az együttmőködésre. "átmővelés" és a "zsebszerzıdés" a magyar-osztrák határon Közlekedési szempontból a határszakaszokat jellemzi: határátkelıhelyek sőrősége és kiépítettsége A km határon összesen 215 nemzetközi közúti határátkelıhely van átlagosan 75 km-enként egy. A különbségek: a cseh-szlovák határon 15 km-enként, a bolgár-görög, a román-ukrán, a moldován-ukrán határon km-enként a minimális követelmény: mindenütt legalább 50 km-enként a határokon átvezetı épített utaknak a 18 országban ma csak 40 %-át használják állandóan használható nemzetközi határátkelıhelyként A vasutaknál a határokat átszelı vonalak 70 %-a van határátkelıként használatban, a határátkelık fejlesztése : prioritás 53 A történelmi szempontok 20. század: nagyarányú határváltozás A határok közül a 2,6 %-a mindig történelmi határ volt A többi egy része a múltban határ (Bosznia- Hercegovina - Horvátország, Csehország - Lengyelország között) Más része: soha nem volt nemzetközi határ ma számos határvitára ad okot (pl. volt szovjet köztársaságok, szlovén-horvát, a horvát-jugoszláv, a jugoszláv-macedón határok) 54 9

10 Etnikai, szociológiai szempontok határszakasz-típusok: "klasszikus" típus: a határ két oldalán különbözı nyelvő, etnikumú lakosság él, több évszázada, szoros gazdasági és egyéb kapcsolatok a "legproblémamentesebb típus", Pl. szlovák-lengyel határ, magyar-horvát, magyar osztrák határ Betelepített határ: az elmúlt fél évszázadban odatelepített népesség a határ túlsó oldalán élıkkel semmi kapcsolata nem volt félelemmel vegyes gyanakvás, elıítéletek Az együttmőködés nehéz Pl.a német-lengyel, a német-cseh és a cseh- osztrák határ, lengyel-orosz határ. Szétválasztott határ: a határ két oldalán ugyanazon etnikum él, korábban együvé tartozó területeken, szoros rokoni kapcsolatok is a helyi lakosság szorgalmazza az együttmőködést nacionalista politikák akadályozzák 55 Gazdasági szempontból A gazdasági fejlettsége, ill. a fejlettségi szintek különbözısége Legkönnyebb az együttmőködés kialakítása hasonló, fejlettségő térségek között Nagyobb a fejlettségi különbség: több feszültség illegális vándorlás, fekete munkavégzés, az ár- és bérkülönbségek kihasználásán alapuló fél-legális, vagy illegális tevékenységek, eltérı környezeti elvárások, normák A hagyományos nagy szakadék: az Európai Unió külsı határainál Ez a szakadék még ma is nagy, de csökkenı tendenciájú. Pl: Nyugat Magyarország ma az EU átlagos fejlettség 55 %-án, Burgenland pedig 75 %-án áll, 56 az EU támogatáshoz való hozzáférés lehetısége. E szempontból az egyes határszakaszok három kategóriába sorolhatóak: 1. EU-val határos térségek EU - oldalon a strukturális alapok (ezen belül INTERREG ) a társult országok területén pedig a PHARE határmenti együttmőködési elıirányzata (CBC) számos koordinálatlanság (ütemezése, jóváhagyási rend, finanszírozás ) 2. társult országok közötti határok PHARE-CBC támogatás gond, hogy az EU elsısorban a vele határos térségek fejlesztését szorgalmazza,társult országok regionális fejlesztési prioritásai inkább kevésbé fejlett keleti területeikre irányulnak 3. semmilyen EU támogatásra nem jogosult Gyakran éppen ezek a legelmaradottabb, támogatásra leginkább rászoruló térségek. Magyarország esetében ilyen a jugoszláv, a horvát és az ukrán határ. 57 A határon átnyúló együttmőködések Magyarországon Magyarország számára az együttmőködés stratégiai jelentıségő. határaink hossza nagy, lakosságunk nagy része - határtérségben él, tizennégy megyénk határos szomszédos országgal Eurorégiók hazánk részvételével Madridi Konvenció kihirdetése (1997) Határmenti EU-programok 1995-tıl Phare CBC program az osztrák-magyar határon Mára sok határmenti kooperáció a szervezetek mőködése ellentmondásos.- kezdeti lendület után megtorpanás. Okok: A résztvevık általában javadalmazás nélkül végzik ezt a tevékenységet. A szervezetek jelentıs része politikai akaratra jött létre. Fıleg kezdetekben cél volt a minél nagyobb kiterjedés elérése (Pl. Kárpátok Eurorégió ) nincs meg a közös érdekeltség nagy idıigény, anyagi és szervezési terhet jelent, 58 Potenciális és megvalósuló határrégiók a magyar határok mentén (Forrás: Hardi, 2004) A határon átnyúló euroregionális együttmőködések Magyarország részvételével (A térkép nem ábrázolja az Esztergom központú Ister- Granum Eurorégiót, s a Nyergesújfalu központú Duna Eurorégiót. - Forrás: Hardi, 2004)

11 Eurorégiók és munkaközösségek példái Az Alpok-Adria Munkaközösség: olasz, osztrák, délnémet, magyar és horvát térségek Friuli-Venezia, Veneto Karinthia, Stíria, Felsı-Ausztria,Salzburg Trentino-Alto Adige, Lombardia Burgenland Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy Baranya Ticino (Svájc), Horvát régiók, Bajorország Információcsere, infrastruktúra, kultúra Gazdaság, innováció Fokozatos bıvülés, piaci érdekek centrum.-periféria jelenségek West-Nyugat-PANNÓNIA EURÉGIÓ: Gyır, Vas, Zala, Burgenland Osztrák periféria + magyar fejlıdési tengely A Kárpátok Eurorégió - teljesen perifériának számít, túl nagy! 61 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 9. Elıadás: Magyarország periferikus régiói és határmenti együttmőködési programjai 62 A határmenti régiók k fejlıdése a rend ndszerváltás elıtt és s az átmenet idıszak szakában Magyarország térbeli elhelyezkedése Európában: Kárpát-medence középpontjában hét országgal határos (3 EUbeli, 2 EU-beli lesz..) km az EU belsı határa Európai Unió kapuországa Dél- és Kelet-Európa felé a szomszédos határok mentén 3,6 millió magyar nemzetiség 365 km 102 km km A határmenti együttmőködési projektek fontossága határmenti térségekben élı nemzetiségek helyzetének javítása ellenségesen viszonyuló politikai és állami szervezetek szorosabb kapcsolatai, stabilizálódás Hazánk határtérségeinek együttmőködése kettıs jellegő: Az európai integrációt erısíti, az EU-n kívüli és EU-beli térségek közt Erısíti a közép-európai együttmőködési formákat alakít km 453 km A határrégiók, perifériák Magyarország 7 országgal határos, 19 megyéjébıl csak 5 nem határmenti Határrégió: statisztikai kistérségek (NUTS4!) az országhatárral érintkeznek állandó vagy idıszakosan mőködı (illetve korábban mőködött) határátkelı 64 A határmenti területek jellemzıi periferikus jelleg: határokon megszakadó közlekedési útvonalak, a központtól való viszonylag nagy távolság, és az átmenı forgalom hiánya, kereskedelmi kapcsolatok beszőkülése zsáktelepülések, a fejlesztések elmaradása, a kedvezıtlen munkalehetıségek és kereseti viszonyok, elvándorlás, elnéptelenedés. Kivétel: ahol élénk a határmenti forgalom, tranzitútvonal Az államszocializmus idıszakában inkább a perifériás jelleg nyugati országhatár: vasfüggöny központosított irányítás: szocialista országokkal sincs spontán kapcsolat A kapcsolatok fenntartása a két szomszédos ország állami szintő kapcsolataitól függött Akadály: határmenti magyarlakta térségei, nemzetiségi kérdés Létezı kapcsolatok: kulturális, testvérvárosi (piaci, üzleti nem!) 65 Határszakaszok a rendszerváltás elıtt Magyar-osztrák határszakasz: 1960-as évekig: holthatár 1970-es évek: turizmus, bevásárló turizmus, intézményközi együttmőködések 1980-as évek: élénk együttmőködés, termelési kooperációk, lakossági kapcsolatok, illegális munkaerıáramlás 1989-tıl a vasfüggöny lebontása, világútlevél, új szakasz Periférikusból fejlettebb régiókhoz történı felzárkózás Magyar-szlovák (csehszlovák) határszakasz: leghosszabb államhatára, II. világháború óta többször kiigazították. kitelepítések a Felvidékrıl magyar nemzetiség állampolg. jogai korlátozása, kapcsolatépítés akadálya hatvanas évektıl lassú javulás a nyugati (dunai) határszakasz: potenciális közlekedési és ipari zóna kialakulása, fejlıdése munkaerıáramlás (pl. betakarítások) bevásárló turizmus a határ menti városokban, általános turistaforgalom (Balaton, Magas-Tátra felé) Gabcsikovó-Nagymaros vízierımő- konfliktus kelet-szlovák határszakasz: periférikus agrárkarakterő, nehézipar (kohászat, gépgyártás), kooperáció, bevásárló turizmus 66 11

12 Határszakaszok a rendszerváltás elıtt/2 Magyar ukrán (szovjet) határ: A rendszerváltás elıtt gyakorlatilag zárt határ Kárpátalja kiemelt stratégiai, hadászati terület a határ túloldalán magyar kisebbség felé magyar agitációtól való félelem egyetlen határátkelı volt, Záhony, ami közúti és vasúti átkelı, széles - keskeny nyomtávú átrakó centrum Magyar román határ: folyamatos ellenségeskedés, a kisebbségi jogok permanens megsértése nincs határmenti együttmőködés A magyar nyelvterület: kooperáció alapja helyett akadálya Román állam adminisztratív úton akadályozta a civil kapcsolatokat is. Magyar szerb, horvát, szlovén (jugoszláv) határ: holthatár a politikai szembenállás miatt. A 70-es évektıl élénkülés: mezıgazdasági együttmőködés (pl. terményfeldolgozás), a határtmenti városokban a bevásárlóturizmus Zala megye és Szlovénia között élénk együttmőködés a horvát szakaszon inkább a városok közti együttmőködések a szerb szakaszon, a Vajdaságban pedig az intézményi kapcsolatok. 67 A határtérségek a rendszerváltást követıen A határtérségek helyzete megváltozott. egyes határtérségek leértékelıdtek, mások gyors fejlıdésnek indultak. A periférikus helyzetbıl kiemelkedés: nagy fejlıdési centrumok közelében Elınyös helyzet: határrégiók, melyek saját országukban kevésbé elmaradottak, egymástól fejlesztési energiákat kaphattak A saját országukon belül is elmaradott térségekben: a perifériák perifériái az átmenet éveiben az egyes határszakaszok közt igen nagy különbségek fejlettségben osztrák-magyar határszakasz: kedvezı, az országos átlagnál jobb szlovén határszakasz : pozitív román, az ukrán és a kelet-szlovák határszakasz továbbra is periféria Mindkét oldalon: szabad munkaerı, de nincs munkahely, vannak termelési erıforrások, nincs tıke, természeti adottságok nem hasznosulnak kommunikációs kapcsolatok szőkek (közlekedés, határátkelık) eltérı jogi és intézményi helyzet, a gazdasági instabilitás (valuták, infláció) 68 Az átmenet problémái az egyes határrégiókban: Osztrák-szlovén határrégió: nyertes javul a térség jövedelemgeneráló kapacitása, bevásárló és szolgáltatás-fogyasztó turizmus 1998-ban West/Nyugat-Pannon EUrégió Szlovák határtérség: a térségen belül eltérı. Duna-térség: A Bécs-Pozsony-Gyır-Budapest innovációs tengely lakossági intenzív kapcsolatok, az átkelési pontoknál (Komárom, Esztergom) esztergomi Mária-Valéria híd benzinturizmus. Kelet-szlovák határrégió: tartós foglalkoztatási feszültségek gazdasági szerkezetváltás lassú, elöregedés, elvándorlás, a képzetlen, segélyekbıl élı roma népesség 69 Duna-Ipoly nemzeti park: Ipoly Eurorégió Az átmenet problémái az egyes határrégiókban:/2 Ukrán határrégió: A kelet-szlovák határrégióhoz hasonló helyzet Kell: határátkelı állomások bıvítése, új átkelık nyitása lakossági mozgás aktív, ami a bevásárlóturizmus illegális (autó- és embercsempészet, jövedéki termékek, benzinturizmus, bőnszövetkezetek). Román határrégió: Itt is periferikus jelleg, Nagy magyar népesség: sokszínő gazdasági kapcs., települések közt is a jövıben vetélytárssá válhat Szeged Temesvár, Békéscsaba Arad 1998: Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttmőködés Szerb határrégió: Fokozatosan dinamizáló térség Szeged nagyközpont, Baja középváros, gyorsan fejlıdı kisvárosok lakossági utazások, határmenti szürkegazdaság elérhetısége, közlekedési kapcsolatai kielégítıek. Horvát határrégió: Dél-Dunántúli periféria + horvát oldalon egy centrum nélküli periféria határ, a Dráva folyó, igen kevés híd lakossági kapcsolatok: bevásárlóturizmus Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Barcs, Csurgó felé intézményesült kapcsolatok kezdetlegesek. 70 közlekedés fejlesztése (Rijeka-Zágráb-Budapest), de kevés a határátkelı! Határmenti kooperáció 1995-tıl EU 1990-tıl: a határon átnyúló fejlesztések INTERREG IIIA programok, Phare CBC (Cross-border Co-operation) Magyarországon 1995, magyar-osztrák határon a román, szlovén, szlovák határon is együttmûködés Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés: Európai Unión belüli és kívüli államok közti együttmûködés INTERREG III: intézményi és gazdasági kapacitás, a határterület gazdasági potenciáljának növelése három alapvetı forma: határ menti együttmőködés (INTERREG IIIA), transznacionális együttmőködés (INTERREG IIIB) és interregionális együttmőködés (INTERREG IIIC) : önálló célkitőzés: Európai Területi Együttmûködés A határ menti együttmőködés fõ iránya: kis- és középvállalkozások, a turizmus, a határon átnyúló kereskedelem, a kultúra, a közös környezetvédelmi tevékenységek, határon átnyúló közlekedési és információs hálózatok, víz- és hulladékgazdálkodás, egészségügyi, kulturális és oktatási kapcs

13 Romániában: Szerbia Szomszédsági Programok Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program A határrégió területe Magyarországon: Gyõr Moson Sopron megye, Komárom Esztergom megye, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod Abaúj Zemplén megye, Szabolcs Szatmár Bereg megye valamint Budapest fõváros; Szlovákiában: Pozsony megye (Bratislavský kraj), Nagyszombat megye (Trnavský kraj), Nyirtra megye (Nitriansky kraj), Besztercebánya megye (Banskobystrický kraj), Kassa megye (Košický kraj) és Eperjes megye (Prešovský kraj); Ukrajnában: Kárpátalja megye (Zakarpatia oblast). Pályázati témák: a határon átnyúló üzleti együttmőködések támogatása intézményi együttmőködés Mikro Projekt Alap (helyi közösségek és kulturális együttmőködés) környezetvédelmi politikák és kisléptékő beruházások határon átnyúló koordinációja határon átnyúló természetvédelmi együttmőködés kis léptékő közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra 73 Szomszédsági Programok/2 Ausztria - Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program Területe: Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Burgenland és Bécs, a kapcsolódó NUTS III régiók, Alsó- Ausztria déli része és Bécs környéke déli része. Pályázható témák : határon átnyúló gazdasági együttmőködés az elérhetıség javítása határon átnyúló együttmőködési struktúrák és hálózatok fejlesztése emberi erıforrások fejlesztése fenntartható térségi és környezeti fejlesztés 74 Szomszédsági Programok/3 Szlovénia - Magyarország - Horvátország Szomsz. Program Területek: - szlovén oldalon: Pomurje, Podravje, Savinjska, Spodnjeposavska, Jugovzhodna Slovenija, Notranjsko-kraka, Obalno-kraka statisztikai régiók; - magyar oldalon: Vas, Zala, Baranya és Somogy megye; - horvát oldalon: Osijeko-baranjska, Virovitiko-podravska, Koprivniko-krievaka, Meimurska, Varadinska, Krapinskozagorska, Zagrebaka (Zágráb fıváros kivételével), Karlovaka, Primorsko-goranska, Istarska megye. Pályázható témák: gazdasági és társadalmi kohézió és humán erıforrásfejlesztés: közös gazdasági térség, közös humán erıforrásfejlesztés és közös turisztikai és kulturális térség fenntartható fejlıdés: környezeti erıforrások fenntartható használata és környezetvédelem, természetvédelem és elérhetıség 75 Szomszédsági Programok/4 Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határ menti Együttmőködési Program Témák: a határátkelık, közlekedési infrastruktúráinak fizikai fejlesztése, vízbázis és a vízrendszer közös védelme és a közös árvízmegelızési tevékenység, valamint a térség kis-és középvállalkozásai számára üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztése, K+F és emberi erıforrás-fejlesztés Területek: Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék Szatmár (Satu Mare), Bihar (Bihor), Arad és Temes (Timis) megyék és Montenegróban: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska, Közép-Bánát, Szerémség, Dél- Bánát és Belgrád. 76 Az INTERREG IIIB CADSES program Lényege: egy egységként értelmezhetı több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintı problémákra. EU és szomszédos területei: gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthetı 13 makro-térség Magyarország a közép-európai-adriai-dunai-délkelet-európai térségben (Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) CADSES:18 ország Témák: 1. Területfejlesztési elképzelések és akciók támogatása a társadalmigazdasági kohézió erısítésének jegyében 2. Hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok, valamint az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés támogatása 3. A tájvédelem, illetve a természeti és kulturális örökség védelmének és megfelelı kezelésének támogatása 4. Környezetvédelem, erıforrás-gazdálkodás és kockázatkezelés Az INTERREG IIIC program Az INTERREG IIIC a Strukturális Alapok támogatási programjainak hatékonyságát a tapasztalatcsere elısegítésével

14 A határvidékek napjainkban Közép-Magyarország legfejlettebb terület,a fıváros határozza meg Vezet: GDP, szolgáltatások aránya, vállalkozássőrőség, külföldi érdekeltségő vállalkozások, beruházások, foglalkoztatottság, magasabban képzettek aránya Jó a földrajzi fekvése, a megközelíthetısége, a turisztikai adottságai, útsőrőség, repülıtér, felsıoktatás, kutatás-fejlesztés Nyugat-Dunántúl A régiók fejlettségi rangsorában a második hely Földrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvezı szolgáltatási ágazatokon kívül a feldolgozóipa Az iparba áramlott befektetések, külföldi érdekeltségő vállalkozások száma, vállalkozási kedv, turisztikai vonzerı, határátkelıin élénk a forgalom, Közép-Dunántúl harmadik legfejlettebb iparnak is jelentıs szerepe, gépipar, közúti jármőgyártás, híradástechnikai ipar külföldi tıkebefektetésekkel mőködı vállalkozások, ipari park, beruházások Infrastruktúra, turisztikai adottságok 79 A határvidékek napjainkban/2 Dél-Dunántúl közepesen fejlett, a szolgáltatások magas aránya, mezıgazdaság átlag feletti Természetföldrajzi adottságai a szılı- és bortermeléshez, élelmiszeripari ipar fejlıdése lassabb az országos átlagnál villamosenergia ellátásban paksi atomerımő Alacsony a beruházási kedv, a külföldi érdekeltségő vállalkozások vasúton és közúton nehezen megközelíthetı idegenforgalom fejlett, legjelentısebb vonzerıvel a Balaton bír. Dél-Alföld Az ötödik legfejlettebb régiója, földrajzi adottsága: mezıgazdasági termelés Élelmiszeripar, belpiacra termel Alacsony beruházások szintje, hátrányos infrastrukturális ellátottság felsıoktatásban és a kutatás-fejlesztésben jelentıs Észak-Alföld második legnagyobb kiterjedéső, egyik leghátrányosabb helyzető mezıgazdasági tevékenység, élelmiszeripar, alacsony termelékenység Kevés külföldi tıke, magas munkanélküliség, de felsıoktatás, K+F! Észak-Magyarország leghátrányosabb helyzető, az ipar jelentısége átlag feletti, vegyipar, gépipar Alacsony vállalkozássőrőség, kevés külföldi tıke Magas munkanélküliség, alacsony képzettség HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 10. Elıadás: A magyar vidékfejlesztés története, határmenti tapasztalatok

15 A magyar vidékfejlesztés intézményesülése, eszközei és az ország EU-tagsága EU vidékfejlesztési politika: a terület- és az agrárpolitika keretei között,1980-as évek végétıl Magyarországon: vidékfejlesztési politika 1989 után Okai: Ny-Európához képest elmaradottság, és EU-integráció Magyarország vidéki térségei: a helyi közösségek válságjelei. népesség elvándorlása a térségi központok felé. A vidékfejlesztés alapvetı kihívása: a vidéki népesség helyben tartása, vonzó élettér, munkakörülmények Forrása: helyi erıforrások hasznosítása + egészséges, önszervezıdı helyi közösség. EU vidékfejlesztés: A Közös Agrárpolitika második pillére agrárgazdaság versenyképessége + környezeti, foglalkoztatási és szociális célok agrárgazdaság jövedelmezıségének javítása + alternatív jövedelmek gazdasági diverzifikáció Vállalkozásfejlesztés környezet és táj fenntartása, a vidéki környezet vonzóbbá tétele A vidékfejlesztés célja és eszköze: ágazatok közötti integráció, fejlesztések egymásra épülése, a helyi vállalkozói, civil és önkormányzati szektor együttmőködése, aktív vidéki társadalom Magyarországon: intézkedések 1998-tól ben országos, megyei és kistérségi vidékfejlesztési programok, Felkészülés a hazai és EU-s támogatási források fogadására. 85 Magyarország: agrár és vidékfejlesztési támogatási rendszere: 1. EU által finanszírozott támogatások: 1.1. Közvetlen termelıi támogatás (25% EU, 30% nemzeti); 1.2. Piaci intézkedések (exporttámogatás, intervenció). 2. Társfinanszírozású támogatások (EU és hazai forrás) 2.1. SAPARD, 2.2. Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), 2.3. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT); 2.4. Kiegészítı nemzeti közvetlen támogatások (KNKT) 3. Tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások 86 I. decentralizált pénzalapok: Területfejlesztési célelıirányzat (TFC) Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (TEKI) Céljellegő decentralizált támogatás (CÉDE) Regionális célelıirányzatok, akcióprogramok II. Központi támogatási rendszerek: Címzett és céltámogatás (CCT) Széchenyi-terv: Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat (GFC) Turisztikai Célelıirányzat (TURC) Munkaerı-piaci Alap (MPA) Agrártámogatások (AGR) Környezetvédelmi Alap Célfeladatai (KAC) Útfenntartási és Fejlesztési Célelıirányzat (ÚTC) Vízügyi Célelıirányzat (VÍCE, késıbb a KAC-al összevonva) III. PHARE CBC és PHARE tükörprogramok IV. ISPA programok Egyéb támogatási formák a vidéki térségek fejlesztésére V. INTERREG III/A, B, C programok VI. egyéb Európai Uniós akcióprogramok (pl. LIFE program) 87 Az agrár-vidékfejlesztési politika évi irányai II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Európa Terv) keretében: Nemzeti Fejlesztési Koncepcióra épít Agrár-vidékfejlesztés ágazati tervezése: nemzeti gazdaságpolitikai elvárások + EU KAP reformjának KAP reform: új, egységes Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) agrár-vidékfejlesztési prioritásai: a mezıgazdaság és az erdészeti szektor versenyképességének növelése, a környezet védelme, a földterület termıképességének fenntartása, a környezetgazdálkodás, a vidéki gazdaság diverzifikációja, a vidéki területeken élık életminıségének javítása, a helyi közösségi programok (LEADER tengely) elısegítése 88 A vidéki kistérségek Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága dél-nyugati határmente /1 Somogy megye Az ötödik legnagyobb megye A lakosság mindössze 49,1%-a él városban Kaposvár kivételével kisvárosok, Településszerkezet: aprófalvak jellemzıek, a községek 45%-a 1000-fınél kisebb A népesség természetes fogyása Az idısebb korosztály aránya nı Emberi erıforrásokban az átlagnál gyengébb Mezıgazdasági jellegő - mezıgazdaság teljesítménye a elıttinek 2/3-a! az állattenyésztés termelése a felére zuhant (ellentmond az adottságoknak!) Erdıterület aránya (termıterület 32,9%-a) nagyobb az országos átlagnál (22%)

16 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága dél-nyugati határmente /2 Baranya megye településszerkezete aprófalvas településeinek kétharmadában 500 fı alatti lakosság Nehéz megközelíthetıség, sok zsáktelepülés az ország centrumtérségeitıl való leszakadás vállalkozások közel 5%-a a mezıgazdaságban, erdıgazdálkodásban, 22%-a az iparban, 73%-a a tercier szektorban mőködik. A megye fejlıdése Pécs jövıjétıl függ. kiváló természeti adottságok: az éghajlat, a domborzat, a jó minıségő termıföldek kedvezı feltételeket mezıgazdaságnak a búza, a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa termésátlagai országos élvonalban szerepel. Szılı-, és bortermelés komoly hagyományokkal rendelkezik. 91 Baranya, Somogy és Zala megyék vidéki társadalma és gazdasága dél-nyugati határmente /3 Zala megye Településhálózat:törpe- és az aprófalvak A települések 80%-án 1000 fı alatti a népességszám városhiány. Kıolajkészletei kifogyóban vannak nemzetközi vállalatok megtelepedése a foglalkoztatottságban elszórt hatású Fı természeti kincse a termál- és gyógyvíz-készlet, idegenforgalma jelentıs mezıgazdasági munkavállalók létszáma 11 év alatt 70 %-kal csökkent! szántóföldi növénytermesztés: gabonafélék,búza, kukorica és árpa. gyepgazdálkodás és gyümölcstermesztés Az ország legnagyobb egybefüggı körtése alma is egyre nagyobb területeken A Balaton melléke híres borvidék. 92 AVOP részvétel Zalában sok sikeres pályázat, kisebb volumenőek; Somogy gyengébben teljesít, kevesebb pályázat; Baranya a pályázatok száma közepes, míg innét közepes és nagymérető pályázatok érkeztek darabszám százalék Súlyozott százalék (támogatási összeggel) Bács-Kiskun 278 8,9 9,5 Baranya 159 5,1 5,8 Békés 179 5,7 5,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 262 8,4 7,8 Budapest 28,9 1,7 Csongrád 174 5,6 5,6 Fejér 146 4,7 4,5 Gyır-Moson-Sopron 151 4,8 4,9 Hajdú-Bihar 271 8,7 8,4 Heves 120 3,9 3,8 Jász-Nagykun-Szolnok 175 5,6 5,5 Komárom-Esztergom 42 1,3 1,5 Nógrád 37 1,2 1,0 Pest 131 4,2 5,2 Somogy 136 4,4 4,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 303 9,7 10,0 Tolna 149 4,8 4,9 Vas 128 4,1 3,8 Veszprém 67 2,2 2,1 Zala 178 5,7 4,6 Összesen ,0 100,0 93 Barcs, Siklós, Keszthely-Hévíz 94 Három határmenti kistérség vidékfejlesztési eredményei A Barcsi kistérség közvetlen szomszédságban van a projekt által felölet horvát határmenti megyékkel. a térség mind az országban, mind a dél-dunántúli régióban elmaradottnak számít, pályázati aktivitása alacsony, vidékfejlesztési tevékenységeket (például LEADER projektek lebonyolítását) ialig végez. A horvát határmenti megyékhez közel, gazdasági és társadalmi hasonlóságok, hasznosítható tapasztalatok Siklósi kistérség határhoz közel helyezkedik el, országos szinten is példa értékő, sikeres, valamint közismert pályázati aktivitása nagyon magas, kedvezı adottságainak, a vidéki szereplık összefogásának, mintaértékő gazdasági fejlesztések és vidékfejlesztési projektek jövedelemtermelı képessége, a helyi lakosok életszínvonala jelentısen javult. A Keszthely-hévízi kistérség, Közepes helyzet, Közepes pályázati aktivitás, vidékfejlesztési munka egyedi turisztikai adottságok (balatoni turizmus, termálturizmus) a horvát határmenti régiók számára is kitörési pont lehet tanulságok a partmenti, turizmusból élı kistelepülések, és háttértelepülések viszonyából 95 A Barcsi Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázatok elemzése a Barcsi kistérségben 4 éve alatt mindösszesen 2 db pályázat nyert támogatást a kistérségben (a Siklósi térségben 38 db nyertes) Ok pályázat mindösszesen 170 M Ft értékő támogatást kapott! nem voltak pályázatíró cégek, irodák, pályázásra jogosult szervezetek tájékozatlansága A Barcsi kistérségben elnyert SAPARD pályázatok kevés és nagyon rossz minıségő SAPARD pályázatot adtak be, 22 db beadott pályázatból csak 7 db (31,8%) nyert, és csak 5 db (22,7%) valósult meg Ebbıl: 3 db-ot a DRÁVA-COOP Rt.: gépberuházás, szénatároló építés, és szociális helység építése. Babócsai Önkormányzat Teleház programja az egyetlen, vidékfejlesztési jelentıségőnek mondható. Az AVOP pályázatok sikeressége a kistérségben 22 db AVOP pályázat benyújtás, csak 11 db, (50%) nyert támogatást. 400 M Ft-os összértékő fejlesztés valósult meg a térségben. 6db-ot mikrovállalkozások, 4 db-ot közepes vállalkozások, és 1 db-ot természetes személy nyert. A kistérség településein, összesen 7 településre jutott támogatás, és csak 3 db pályázat a központban, Barcson

17 A Siklósi Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázati rendszer Kezdetben (2000) nkább a vállalkozók, 2002-ben már az önkormányzatok és a civil szervezetek is ben vállalkozók: kizárólag falusi turizmus, és kizárólag Villány-Siklósi Borút központi településeirıl 2002: mezıgazdasági beruházások, termelési infrastruktúra A kistérség kiemelkedı pályázati tevékenysége: Ok:a civil szervezetek jelentıs aktivitása, összefogás rendkívül magas szintje, mely a partnerségben megvalósított pályázatok nagy számában nyilvánul meg. SAPARD pályázati aktivitás a Siklósi kistérségben 85 pályázatból 19 db nyertes pályázat született, mellyel 620 M Ft támogatás érkezett 11 db egyszerő gépbeszerzésre, 4 db pedig mezıgazdasági útfejlesztésre, pályázók jelentıs része a borászati ágazathoz. AVOP pályázatok értékelése További források, melyek kisebb arányban: - Területfejlesztési Célelıirányzat, Település- és Térségfelzárkóztatási Célelıirányzat munkahelymegtartó és teremtı beruházások ösztönzése - Kistérségi Támogatási Alap a hátrányos települések fejlesztéseinek támogatására - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatai - Zöld Forrás pályázatok kistelepülések környezetvédelmi céljaira - Regionális Turisztikai Alap - Informatikai és Hírközlési Minisztérium: teleház, e-magyarország pályázatai - ISM GYISM - Mobilitas - ESZA információs technológia az általános iskolákban - PEA, FMM közmunka programok. 97 A Keszthely-Hévíz Kistérségben megvalósult vidékfejlesztési programok bemutatása A VFC pályázati rendszerének hatása a kistérségben 4 év alatt 8 db pályázat Ok: a vidékfejlesztési menedzser hálózat nagyon lassan alakult ki összesen kevesebb, mint 74 M Ft támogatási forrás : a Hertelendy és a Petı kúriák felújítása A borászattal és értékesítéssel kapcsolatos témájú pályázatok SAPARD pályázati aktivitás Keszthely-hévízi kistérségben A SAPARD program rendkívül eredményes 21projekt nyert, 1,164 M Ft összértékő beruházás vidéki infrastruktúra, mezıgazdasági gépbeszerzés, mezıgazdasági épületfejlesztés, termékfeldolgozás és marketingj mezıgazdasági úthálózat fejlesztés, épületek felújítására technológiai korszerősítés napenergia, mint alternatív energiaforrás hasznosítása. AVOP pályázatok értékelése A kistérség 16 db AVOP pályázatot nyert, mindösszesen 317 M Ft támogatás. itt is mezıgazdasági úthálózat kialakítás, épület-felújítás és gépbeszerzés Egyéb pályázatok Balaton Fejlesztési Tanács támogatási rendszere, a Balaton Régió részeként 33 db pályázat nyert támogatást, összesen 114,2 M Ft támogatási összeg GVOP: 25 pályázó mindösszesen 259 M Ft HEFOP 2 db pályázat nyert 11,8 M Ft támogatást, IHM ITPV pályázatán egy sikeres projekt 30 M Ft KIOP : Hévíz kapott 130,4 M Ft támogatásban. PHARE program: 2 db pályázat nyert, 59,5 M Ft; 1 db INTERREG pályázat ROP: 835,8 M Ft támogatást 3 db pályázat (Kastélymúzeum, Festetics örökségek 98 fejlesztése. ) 17