Parlamentarizmus Magyarországon ( ) (elıadásvázlatok)

Átírás

1 Parlamentarizmus Magyarországon ( ) (elıadásvázlatok) 1. Az Osztrák-Magyar Monarchiától a király nélküli királyságig A Monarchia széthullása Az elsı világháború elvesztése megpecsételte az Osztrák-Magyar Monarchia jövıjét. A széthullás eseményei: október 28-án Prágában létrejött a Csehszlovák Köztársaság; október 29-én Horvátország elszakadt a Monarchiától; november 12-én kikiáltották az Osztrák Köztársaságot, másnap IV. Károly lemondott; november 16-án Budapesten megszületett a Magyar Népköztársaság. Átmenetiség, rendezetlenség. Válságból válságba Károlyi Mihály kormánya nem tudta stabilizálni az országot sem alkotmányjogilag, sem belpolitikailag (földkérdés, választójog, nemzetiségi kérdés, gazdasági válság stb.). A belsı feszültségek (radikális jobb- és baloldal fellépése) és az antant ellenséges magatartása miatt a válság polgári demokratikus kísérlete megbukott. A Tanácsköztársaságot az antant nem ismerte el, a kellı társadalmi támogatás hiányában és a román támadás következtében megbukott augusztus elseje után újabb átmeneti szakasz kezdıdött. Hatalmi tényezık 1919 ıszén Magyarországon három hatalmi tényezı volt jelen: 1. A Budapesten mőködı Peidl-, majd a helyébe lépı Friedrich-kormány. 2. A megszálló román hadsereg, ami augusztusban Észak-Dunántúlt is ellenırzése alá vonta. 3. A szegedi ellenforradalmi kormány, amelyikbıl kivált a Horthy Miklós irányította ún. fıvezérség. Teljes káosz: se alkotmány, se parlament, se rendırség csendırség, se a kormányt támogató hadsereg. Káosz és bizonytalanság Mi volt a konszolidálódás alapvetı feltétele? Legyen egy antant által elismert kormány, amelyik általános választást tart és átveszi a békeszerzıdés tervezetét. A kormányzóvá nyilvánított Habsburg Józsefet és a hozzá kötıdı Friedrich-kormányt az antant nem fogadta el a Habsburg-restauráció veszélye miatt. Maradt a kaotikus helyzet hatékony politikai rendszer nélkül. Az új államiság alapjainak megteremtése A békekonferencia 1919 októberében Budapestre küldte a brit diplomatát, George Russel Clerket. Feladata a román csapatok kivonása és antant által elfogadott kormány megalakítása.

2 A Clerk közremőködésével alakult keresztényszocialista centrumhoz tartozó Huszárkormányt az antant november 25-én elismerte. Az új kormány két legfontosabb teendıje a békeszerzıdés letárgyalása, az államfı kérdésének rendezése volt. Alapozás választójoggal A Huszár-kormány minisztereinek többségét a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja adta. A november 17-én kibocsátott választójogi rendelet alapján elkezdıdtek a választási elıkészületek. Választójogot kapott minden 24 éven felüli férfi, aki legalább 6 éve magyar állampolgár, legalább fél éve ugyanabban a községben lakik, vagy 24 éven aluliak, ha november 1. elıtt 12 héten át harctéren szolgáltak. A 24 éven felüli nık, akik legalább 6 éve magyar állampolgárok, írnak-olvasnak, legalább fél éve ugyanabban a községben laknak. A választhatóság feltétele a választójog és 30. életév betöltése. A szavazás módja titkos, községenként. Választás és hatalmi harc Az január án lebonyolított választásokon a 3 millió jogosult 81%-a leszavazott. 77 mandátumhoz jutott az Országos Kisgazda és Földmőves Párt, 76-ot szerzett a KNEP. A szociáldemokraták nem indultak a választáson a fehérterror ellen tiltakozva. A győjtıpárt jellegő KNEP-et 1920 tavaszától belsı viták gyengítették. Vitát váltott ki az államfı kérdése (legitimisták, szabad királyválasztók ellentéte). Horthy Miklós január 30-án kiadott hadparancsában az államfı azonnali megválasztását követelte. Kormányzóválasztás február 27-én a nemzetgyőlés nagy többséggel elfogadta az 1920:I. törvényt az államfı kérdésérıl (átmenetileg kormányzó). A kormányzói jogkör a királyénál szőkebb lett (törvényszentesítési jog hiánya, a nemzetgyőlés mőködését és a választások kiírását nem akadályozhatta; a nemzetközi képviselet joga, legfıbb hadúr, hadüzenet és békekötés a nemzetgyőlés elızetes hozzájárulásával stb.). Átmeneti megoldás: a szabad királyválasztók a trónbetöltés majdani lebonyolítójának, a legitimisták IV. Károly helye ırzıjének látták Horthyt. Király nélküli királyság Magyarország kiszakadt a dualista birodalomból és független lett. Középnagyságúból kisállammá vált. Királyság maradt kormányzóval az élén. Soknemzetiségőbıl homogén nemzetállam lett nehéz gazdasági körülmények és feltételek között. Az új állami struktúra keretei között 1920 elején még nem dılt el, hogy milyen erık uralják majd a hatalmat, milyen lesz a hatalmi struktúra. Miként szilárdul meg a parlamentáris rendszer?

3 2. Az új törvényhozás: nemzetgyőléstıl a kétkamarás országgyőlésig Hatalmi ágak intézményei A parlamentáris kormányrendszer 1848-ig visszanyúló értelmezése: a kormány a királynak és az országgyőlésnek egyaránt felelıs. Kettıs bizalmi helyzet és összekötı kapocs az államfı és a nemzeti képviselet szerve között. Bethlen István szerint az ellenzék szerepe a bírálat, a kormány feladata a parlamenti munkarend irányítása. A kormány az egyes tárcák élén álló miniszterek összessége. Kormány A két világháború között a következı minisztériumok léteztek: külügyi, honvédelmi, belügyi, pénzügyi, földmívelésügyi, iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi. Ha a kabinet tagjai nem fogadják el egy szakminiszter véleményét, akkor vagy igazodik a miniszter, vagy lemond. A miniszterek politikai felelıssége a parlamentáris kormányzás alapvetı kérdése maradt. Politikai gyakorlat A kormányfı kinevezése minden esetben a kormányzó döntésén alapult. Bethlen István kulcsszerepet játszott az ország stabilizációjában 1931-ig. Gömbös Gyula kinevezésével Horthy ellenırzött radikális reformot várt. A húszas években a kormány a kormányfıé volt bírva a kormánypárt bizalmát. A harmincas években nem lehet egységes kormányról beszélni (bizalmatlanság, a kabinet kikerülése). Bizalmi szavazás pártértekezleteken, pártvacsorákon. A bizalomvesztés példája: 1938-ban Imrédy Bélát a parlament leszavazta. Bethleni konszolidáció Bethlen István felismerte, hogy nincs visszatérés az 1918 elıtti állapotokhoz. Az uralkodó osztályoknak a középrétegekre (birtokos parasztság, városi kispolgárság, a dzsentri rétegei) kell támaszkodnia. Szükség van egy erıs kormánypártra. Új politikai szerkezet: megállapodásokkal és kompromisszumokkal kell a pártokat sakkban tartani, illetve leszerelni december 22-én megegyezés a szociáldemokratákkal (Bethlen Peyer-paktum) elején a Kisgazdapártba belépve létrehozta az Egységes Pártot. A parlament szerepváltása A XX. században a politikai kérdések mellett a gazdasági és szociális problémák kerülnek elıtérbe (szakértık, részletes viták). A képviselık egyéni presztízse csökken, a pártfegyelem nı. Csökken az ellenırzı szerep, a hosszú vitákat különbözı úton lezárják. A miniszternek van szakapparátusa, a parlamentnek nincs.

4 Szaporodnak a parlamenten kívüli döntések. Részérdekek, a lobbizás fokozott érvényesülése. Politikailag éretlen tömegekhez kell szólni (sajtó szerepe). Nemzetgyőlés Az 1920-as választás után összeült törvényhozás a nemzeti szuverenitás megtestesítıjének nyilvánította magát (nemzetgyőlés). Feladata az alkotmányválság megszüntetése a történeti-jogi folytonosság jegyében. A szuverenitás a szent korona tanhoz kapcsolódott. Bethlen István korlátozott parlamentarizmusban gondolkodott ( pragmatikus etatizmus ) az anyagi haladás a késıbbi parlamentáris rendszer megteremtése érdekében. Nem folytatódott a dualizmuskori parlamentarizmus (jogegyenlıséget sértı numerus clausus, a botbüntetés törvénybe iktatása, stb.). Alkotmányos restauráció Az közötti nemzetgyőlés a jogfolytonosság megteremtésének és a mérsékelt reformpolitikának a parlamentje volt ben létrejöttek a házszabályok, kialakult a politikai pártok rendszere tıl megjelent a szociáldemokrata frakció a magyar parlamentben. Bethlen az ellenzéket magába foglaló parlamentet a rendszer alapintézményének tartotta. Szerinte a demokrácia nem jogkiterjesztésbıl, hanem elsısorban népnevelésbıl áll. Felsıház Az alkotmányosság helyreállításának befejezı aktusa volt az XII. tc.-kel létrehozott felsıház a volt fırendiház helyett. A konzervatív vezetı réteg az alsóház fékjének szánta, politikai és közjogi kompromisszumként jött létre. A kiterjesztett választójog miatt a szükséges szakszerőséget hordozná a felsıház (törvényjavaslatok korrekciója). Összetétele: fırangú családok tagjai, vármegyei és városi törvényhatóságok, egyházak, érdekképviseleti testületek képviselıi, valamint a kormányzó által élethossziglan kinevezett személyek. A parlament funkciói Legfontosabb a törvényhozás elsısorban kormány-elıterjesztések nyomán. A törvénytervezetek a kormánypárt értekezletei után a minisztertanácsi ülésekre, majd a parlament elé kerültek. A törvényjavaslatok tárgyalása alkalmat teremtett az ellenzéki pártoknak parlamenti vitára. A kormány ellenırzése a politikai viták, napirend elıtti felszólalások, interpelláció révén valósult meg. A parlamenti nyilvánosság és a közvélemény egymásra hatása.

5 3. Parlamenti pártok a két világháború között 1. A kormánypártok Pártok a politikai életben A dualizmus korában a parlament a nem magyar uralkodóval szembeni ellenállás szerve volt. A nemzeti függetlenségi törekvéseket a közvélemény elıtt a Függetlenségi 48-as Párt képviselte. A pártok mobilizáló ereje az elsı világháború alatt megmaradt. Polarizáltság és tömegpártok megjelenése a világháború után (kommunista párt, fajvédı szervezetek). A választójog kiterjesztése, a paraszti társadalom politikai erıkéként való megjelenése. Magyar pártfejlıdés Az 1919 nyara és 1922 februárja közötti kaotikus idıszak két szakasza: az januári választásokig többpárti kormányok parlamenti kontroll nélkül tavaszától 1922 elejéig tartó szakaszban törekvés a nagy kormányzópárt létrehozására. Húsz párt a közéletben radikális programokkal (szociális követelések, szabadságjogok kiterjesztése). Az januári választások után az Országos Földmőves és Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja koalíciós kormányzása. Nézetek a pártok szerepérıl A dualizmuskori társadalmi elit (pl. Teleki Pál, Bethlen István) a korábbi politikai struktúrát akarták visszaállítani módosult programmal és ideológiával. Az angol pártrendszert tartották ideálisnak konzervativizmusa, az íratlan alkotmány tisztelete, a monarchia fenntartása, békés reformpolitika stb. miatt. Bethlen a világnézeti pártokat tartotta jónak a társadalmi rétegérdekek helyett. A nagy konzervatív kormányzópárton kívül liberális-polgári radikális és szociáldemokrata pártok létét ismerte el. Váltógazdaság A liberális polgári és agrárdemokrata ellenzék nagy pártok váltakozó kormányzásában gondolkodott. Általános, titkos választójog alapján, demokratikus választások révén váltógazdaság. A nemzeti radikális tábor (katonai jellegő legális vagy titkos társaságok) a pártpolitizálást károsnak tekintette. A nemzet megosztása helyett egyetlen nagy párt vagy szervezet létében gondolkodtak. Ideológiai törésvonalak A politikai erık a fennálló rendszer ideiglenességét hangsúlyozták és általános volt az antikommunizmus. Politikai törésvonal egyik oldalán a szocialista-liberális baloldal, a másikon az újkonzervatív antiliberalizmus (keresztény nemzeti eszme). Megjelenése az antiszemitizmus, a népi-urbánus ellentét, a város-falu törésvonal. Parlamentáris- és szabadságjogok tengely: liberális ellenzéki pártok, szociáldemokrata párt, keresztényszocialista párt, kisgazdapárt stb.

6 Állami intervencionizmus tengely: nyilas és fasiszta pártok, keresztény pártok, nemzeti radikális párt stb. Kormánypártok A korszakban három kormányzati hegemón szerepet betöltı párt volt: az Egységes Párt, a Nemzeti Egység Pártja és a Magyar Élet Pártja. Az Egységes Párt 1922 tavaszán kiadott pártprogramja radikális hangvételő volt (keresztény-keresztyén alapon újjáépítés, magyar nemzeti királyság, kisgazda középosztály, keresztény szellemő gazdálkodás stb.). A pártprogramot megszegı képviselıtıl mandátuma megvonható (pártfegyelem). Nemzeti Egység Pártja Bethlen bukása után Gömbös Gyula szervezte újjá a kormánypártot, programja a 95 pontos kormányprogram lett. A korábbi pragmatikus liberális-konzervatív irányvonal helyett korporatív rendszerátalakító szándék (ırségváltás ígérete). A gazdasági életben érdekképviseletek kiépítése, a szociális biztonság terén munkaközvetítés, baleset- és munkanélküliség elleni biztosítás. A hitbizományi rendszer reformja, telepítési politika. Háziipar pártolása, az iparcikkek árának állami befolyásolása. A magyar faji sajátosságokban gyökerezı, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülı nemzeti kultúra és nemzetnevelés. Magyar Élet Pártja A szétesett kormánypárt megerısítését Teleki Pál végezte el 1939 elején. Szociális programjában földreform törvényt, valamint a mezıgazdasági munkások nyugdíj biztosításának kiterjesztését ígérte. A zsidó vagyon átadását a magyar kisegzisztenciáknak, gazdasági és szellemi reformot a magyar fajvédelem talaján. Ideológiai eltávolodás a húszas évek Egységes Pártjának politikájától (elitdemokráciától a szélsıjobboldali fajvédelemig). A kormánypárt önképe A párt a programbeli, ideológiai és személyi változások ellenére folytonosnak érezte történetét. Parlamenti számarányuk és pártrendszerben elfoglalt helyük hasonló, a párttípusbeli változás idıleges. A kormány és a kormánypárt között a harmincas évek végén nincs meg a bethleni idıszak összhangja. A választások egyik legfıbb funkciója a kormánypártnak az új miniszterelnök képére történı formálása.

7 4. Parlamenti pártok 2. Az ellenzék Baloldali, jobboldali és fasiszta pártok A két világháború közötti ellenzéki pártok három nagy csoportra tagolódtak. A Kisgazdapárt besorolása nehéz, 1936 után baloldalinak minısíthetı. Bajcsy-Zsilinszky Endre pártja, a Nemzeti Radikális Párt harmadik utasnak tekinthetı. A kereszténydemokrata és keresztényszociális irányzatú pártok a jobboldalhoz sorolhatók. A baloldali pártokon belül szocialista, liberális demokrata és agrárpártok különíthetık el. A baloldali ellenzék ideológiája, programja nem változott jelentısen a két világháború között. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szervezett tömegpárt volt a szakszervezetekkel közös tagsággal. A szociáldemokrata parlamenti frakciót 1922-tıl mérsékelt vezetık irányították (Peidl Gyula, Peyer Károly stb.). A legnagyobb parlamenti ellenzék szerepkörét a Bethlen Peyer paktum határozta meg (vidéki szervezkedés feladása, közalkalmazottakról való lemondás). Parlamentarizmus elfogadása, szociális törvénykezés támogatása. Kiállás a szabadságjogok, a titkos és általános választójog mellett, a fırendiház visszaállítása ellen. Nemzeti Demokrata Párt A leghosszabb múlttal a Vázsonyi Vilmos vezette Nemzeti Demokrata Párt rendelkezett. Budapest kivételével a helyi közigazgatásból kiszorult, a vidéki szervezeteit elveszítette. A párt bázisát a fıvárosi zsidó polgárság jelentette. A kereskedelmi tıkéhez kapcsolódtak, közel kerültek az agráriusokhoz, és felvállalták a kisiparosok, kiskereskedık érdekképviseletét. További liberális pártok A Polgári Szabadság Párt Rassay Károly vezetésével 1921-ben alakult a Kisgazdapártból kilépıkbıl. Rassay a legtekintélyesebb ellenzéki pártvezér volt a kormányzati pozícióba kerülés esélyével. Magas rangú közalkalmazottak, állami tisztviselık és szabadfoglalkozású értelmiség pártja volt. Az Országos Kossuth Párt a szociáldemokratákhoz hasonlóan a legtöbb támadásnak kitett párt volt. Vidéki támogatottsága a birtokmegoszlási politika és a szociális érzékenység miatt megmaradt. A köztársaság pártján állt, a szociáldemokrata párthoz állt a legközelebb.

8 Független Kisgazdapárt 1930 októberében szervezıdött újjá Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Agrárpártként. A közigazgatás demokratizálását, a közélet tisztaságát követelte a titkos választásokkal és a szabadságjogokkal együtt. Eckhardt Tibor vezetése alatt 1934-ben a párt paktumot kötött Gömbös Gyulával. Az 1935-ös választások után a szélsıséges jobboldal ellen a legitimistákkal is közös platformra került. Az 1936-os programja a nemzeti agrárdemokráciát és a mezıgazdasági népesség politikai képviseletét vállalta fel. Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédı) Párt A radikális jobboldali parlamenti ellenzéki párt 1924 novemberében alakult meg, magát agrárius, keresztény szellemőnek vallotta. A fajvédelem a zsidók visszaszorítását, az agrárius és keresztény szellemiségőek állami és gazdasági pozíciókba kerülését jelentette (ırségváltás ígérete). A párt 1928-ban lényegében megszőnt, amikor Gömbös visszatért a kormánypártba. A párt többi vezetıje más pártokban tevékenykedett: Bajcsy-Zsilinszky Endre a Nemzeti Radikális Pártot alakította meg, a fajvédı Eckhardt Tibor a Kisgazdapárt élére került. Fasiszta pártok Többségük 1931 és 1936 között alakult, legjelentısebb a Böszörmény Zoltán vezette Kaszáskeresztes Párt lett. Faji alapon radikális, a tulajdonjogot erısen korlátozó (500 hold feletti földtulajdon valamint az iparkereskedelem kisajátítása), teljes foglalkoztatást ígérı program. Radikális pártokból 1936-ban jött létre az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista (Nyilaskeresztes) Párt. Szálasi Ferenc pártjai Nemzeti Akarat Pártja néven 1935 márciusában szervezte meg elsı pártalakulatát a hungarizmus ideológiájával. A misztikus, pogány elemeket valláserkölccsel keverı program İsföld lakóinak erkölcsi, szellemi és anyagi gyarapodását kívánta. Iparral rendelkezı magas fokon álló parasztállamot teremtene nádor vezetésével, alkotmánnyal ben a NAP-ot feloszlatták, Szálasit bebörtönözték tavaszán Nyilaskeresztes Párt néven szervezıdött újjá az államhatalom mérsékeltebb átszervezését és szociális törvénykezést (teljes foglalkoztatás, gazdasági korporációk, mérsékelt földreform) követelve. Nemzeti Radikális Párt programmal 1930 és 1935 között mőködött Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével. A harmadik utas elképzelés a kapitalizmus és a szocializmus rendszerébıl a pozitívnak tartott elemeket kívánta ötvözni. Alapszervezetekbıl álló tömegpártot akart szervezni, de egyszemélyes párt maradt. Bajcsy-Zsilinszky 1936-ban belépett a Független Kisgazdapártba.

9 Pártprogramok sajátosságai A két világháború között a pártok nem készítettek választási programot. Az alapításkor kiadott pártprogramot aktualizálták. A liberális pártoktól eltérıen a radikális jobboldali pártok reagáltak az aktuális politikai jelenségre. A parlamentarizmussal, a szabadságjogok tagadásával fejezték ki állami beavatkozást igénylı programjukat. 5. A bethleni parlamentarizmus kiteljesedése, az 1926-os választás A konszolidáció kezdete Az uralkodó osztályoknak a középrétegekre (birtokos parasztság, városi kispolgárság, a dzsentri rétegei) kellett támaszkodnia. Szükség volt egy erıs kormánypártra (Egységes Párt 1922-tıl). Az ellenzék sakkban tartása (Bethlen-Peyer-paktum) és megosztása. Stabil parlamenti többség új választójogi törvénnyel és a felsıház megteremtésével. Az 1922-es választás után a 245 tagú országgyőlés 166 kormányt támogató, 76 ellenzéki és három pártonkívüli képviselıbıl állt (68:32) végéig megmaradtak az ellenzéki politizálás régi eszközei (obstrukció, kivonulás). Sikertelen ellenzéki próbálkozás Az közötti átmeneti idıszakban az ellenzék bízott a demokratikusabb konszolidációban. Követelték az alkotmányos rend helyreállítását, az önkormányzatok autonómiáját, az általános választójogot. Az ellenzék késıbb ismerte fel, hogy nincs visszatérés a dualizmus politikai viszonyaihoz. Hiába számított a külföldi demokratikus hatalmak és a közvélemény támogatására (pl. a frankhamisítási ügyben). Sikertelen volt a belpolitikai botrányok (korrupciós ügyek) felemlegetése, mert a polgári közvélemény is elfogadta a bethleni konszolidáció kezdeti eredményeit. Konzervatív konszolidáció Az 1924-es fıvárosi törvény (VII. tc.) magas adócenzushoz, 6 évi egyhelybenlakáshoz kötötte a szavazati jogot, a fıpolgármestert a belügyminiszter javaslatára a kormányzó nevezte ki. Az évi XXVI. törvény a férfiak választójogát 24. életévhez, tízéves magyar állampolgársághoz, kétéves egyhelybenlakáshoz, az elemi iskola négy osztályához kötötte. Nıknél a 30. életév betöltése, elemi népiskola 6. osztályának elvégzése vagy négy elemi és három élı gyermek volt a feltétel. A szavazás módja lajstromos kerületekben titkos, egyéni választókerületekben nyilvános. Az ajánlási rendszer a választók 10%-a, a 10 ezer választón felül 1000 írásbeli ajánlás.

10 Választási kampány Az 1926-os választáson a kormánypárti csoportosulás volt a legnépesebb (Egységes Párt, Keresztény Gazdasági Párt, Magyar Nemzeti Szociális Párt). A liberális tömböt alkotta a Rassay-párt, az Országos Kossuth Párt és a Magyarországi Földmíves és Munkáspárt. A szocialista baloldalt képviselte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az ben alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt. A kormánypártiak pozitív kampányhoz ragaszkodtak (adóreform ígérete, a földreformmal létrejött kisgazdaságok támogatása, a numerus clausus eltörlésének kilátásba helyezése, a munkásság társadalombiztosításának bıvítése). Ellenzéki alternatíva hiánya A liberális, legitimista és szocialista ellenzék 1922 és 1926 között megtapasztalta a hatalom alkotmányos leváltásának korlátait. A liberálisok az általános választójogot, olcsóbb államot és adóreformot követeltek. Az MSZDP az általános választójogon kívül kiállt a szanációs válság okozta nyomor felszámolása, a korlátlan vallásszabadság és az ingyenes népoktatás mellett. Az ellenzéki táborban hiányzott a bethleni konzervatív konszolidáció átfogó és alternatívát jelentı rendszerkritikája. Választási eredmények Csalás és erıszak kísérte a kampányt, majd a választást. Az Egységes Párt 172, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 35 mandátumhoz jutott. Az Egységes Párt 77, a szociális párt 13 egyhangú kerületbıl hozott mandátumot (egyetlen jelölt indult és szavazás nélkül nyert). Az MSZDP képviselıjelöltek a nyíltszavazásos kerületben veszítettek. A szociáldemokraták a titkosan szavazó lajstromos kerületekbıl hoztak el 14 mandátumot, a korábbi képviselıi helyeikbıl tizenegyet elveszítettek. Választási mérleg Bethlen István szinte túlnyerte magát (90%-os parlamenti arány). Adott volt a felhatalmazás a nyugodt, konstruktív építımunkához. A választás után folytatódott a liberális tábor eróziója. Az ellenzék politikai kultúrája még a dualizmus viszonyaihoz kötıdött. Az MSZDP elveszítette a szegényebb kispolgári tömegek szavazatait. A bethleni politika korábbi sikerei, a józan közép képviselete választási gyızelmet hozott. Átrendezıdött pártstruktúra A legitimisták kiszorultak a parlamentbıl, a közjogi ellenzék korszerőtlenné vált. Az MSZDP a titkos választású kerületekben élı szervezett munkásság pártja lett. A választójogi rendszer korlátozásai és a földreformnovella hatása a parasztságot egy idıre passzívvá tette. Az 1926-os választási siker a bethleni rendszer tetıpontja volt.

11 6. Világgazdasági válság és az 1931-es választás A nyugalom évei 1926 és 1930 között nyugodt építkezés folyt Magyarországon (szerény gazdasági növekedés, az életszínvonal meghaladta az 1913-as szintet). Eredmények a szociálpolitikában: szélesedı betegségi és baleseti biztosítás, kötelezı öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás az ipari, kereskedelmi és közlekedési dolgozóknak. Létrejött az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI), kiépült a munkásbetegbiztosítás rendszere. Megoldatlan maradt a munkanélküliek biztosítása és a mezıgazdasági munkások orvosi ellátása és nyugdíja. A válság kezdete A válság Magyarországon a mezıgazdaságban már 1928-ban kezdıdött, az ipart és kereskedelmet 1930-tól érintette, a pénzügyi összeomlás veszélye 1931 nyarán mutatkozott. A növekvı ipari munkanélküliség ellen szeptember elsején szervezett tömegtüntetések mutatták meg a társadalmi feszültséget. Bethlen és csoportja igyekezett a problémákat elbagatellizálni, a status quót fenntartani. A radikális jobboldalon Gömbösék a diktatórikus kormányzás bevezetését sürgették. A liberálisok demokratikus reformoktól remélték az elégedetlenség enyhülését. A szociáldemokraták a nyugati demokráciák támogatásában bíztak. Hatalmon belüli ellentétek Az Egységes Párton belül felerısödtek a belsı ellentétek, megromlott Bethlen és Horthy viszonya. Fokozódott a kormányzati agráriusok elégedetlensége az elégtelen válságkezelés miatt. A nagytıkét képviselı csoport túlzottnak ítélte az állami beavatkozást. Bethlen a képviselıház idı elıtti feloszlatására és új választás kiírására kérte a kormányzót. Horthy június 6-án feloszlatta az országgyőlést, június 28. és július 7. közé kitőzte a választást. Pártok és programok Az Egységes Párt programjában a revízió és a nemzeti királyság követelése állt a középpontban. A keresztény ipar megerısítését, a tızsde szabályozását és erıs nemzeti hadsereget követeltek. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt másik kormánypártként radikálisabban lépett fel a tıke ellen, a keresztény házasságért, a fokozottabb szociális gondoskodásért. Az MSZDP a politikai rendszer demokratikus reformjáért szállt síkra. A liberálisok egyetértettek a rendszer demokratizálásával, az általános és titkos választójog bevezetésével.

12 Az 1930-ban alakult Független Kisgazdapárt a paraszti-agrárius követeléseket képviselte. Választási kampány Csak három hét volt a választás elıkészítésére (választási névjegyzék, ajánlások, szavazatszedı bizottságok stb.). Az 1931-es választási kampány csendesebb és jelentéktelenebb volt a korábbiaknál. A kérdés: marad-e a korábbi kormánypárti fölény vagy elıretör az ellenzék? A kormányfı június 14-én Debrecenben a gabonaexportáló országok világkartellét javasolta, hitelt ígért a mezıgazdaságnak a búza és a bor minıségének javítására, fásításra, öntözési programra. A kormánynak nem volt válságkezelı programja, nagyobb külföldi kölcsönben bízott. Választási eredmények A választásokon másfél millió szavazatot adtak le, ebbıl egymilliót a nyílt kerületekben. A 199 nyíltszavazásos kerületbıl 9 ellenzéki került a parlamentbe, 68 kormánypárti képviselı ellenjelölt nélkül szerzett mandátumot. Titkos szavazással csak 46 képviselı került a parlamentbe. A kormánykoalíció 186 képviselıi helyhez jutott, az 1926-osnál 21-gyel kevesebbet szerzett. Az elıször indult Független Kisgazdapárt 14 képviselıt küldhetett az országgyőlésbe. A szociáldemokraták megtartották a 14 mandátumot. A nyíltszavazásos beregszászi választókerületben a Nemzeti Radikális Párt jelöltje, Bajcsy-Zsilinszky Endre lett a képviselı. Bethlen lemondása Az új képviselıház elsı ülését július 20-án nyitották meg. Egy héttel korábban a kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el, majd bevezette a kötött devizagazdálkodást. Augusztus 4-én a képviselık megszavazták a 33-as bizottság létrehozását a válságkezeléshez szükséges rendeletek gyorsabb meghozatala érdekében. Az ötmillió fontos angol kölcsön megszerzése után augusztus 19-én Bethlen István benyújtotta lemondását.

13 7. Parlamenti választás 1935-ben Mélyülı válság Gróf Károlyi Gyula kormánya szeptember elsejével csökkentette a tisztviselık és a közalkalmazottak fizetését. A szeptember 13-án végrehajtott biatorbágyi merénylet után elrendelték a statáriumot. A Károlyi-kormány 1932 nyarán szembekerült az agrárius kormánypárti képviselıkkel és Bethlen Istvánnal. A kormányzó október elsején Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. Az új miniszterelnök célja a parlamentáris kormányzás, az ellenzék felszámolása és az egypártrendszer bevezetése volt. Nemzeti Munkaterv Gömbös Gyula az olasz mintát követve 95 pontos munkatervet kívánt megvalósítani. A földkérdés megoldását, a munkanélküliség megszüntetését ígérte. Kilátásba helyezte a tıke korlátozását, a választójog kiterjesztését titkos választójoggal. Olcsó és jó közigazgatás, a pengı értékállósága szerepelt a programjában. Cél az ırségváltás elérése az úri középosztály javára, az alkotmányos parlamentáris rendszer felszámolása. Gömbös kormányfıként kezdetben kompromisszumra kényszerült Bethlen István híveinek parlamenti többsége miatt. Hatalmi pozíciók kiépítése Gömbös a kormánypárt országos szervezetének kiépítésével önálló politikai bázist teremtett (új reformnemzedék és a régi rend hívei ellentéte). A kormánypártot Nemzeti Egység Párt néven újjászervezte februárjától megjelent a Függetlenség címő reggeli politikai bulvárlap, 1934 nyarától az Új Magyarság politikai napilap. Kísérlet a Független Kisgazdapárttal való összefogásra. Bizalmi szavazás A kormányfı az január 29-ei pártértekezleten bizalmi szavazást kért. Bethlen István nem akarta megbuktatni a kormányt, hogy elkerülje az elırehozott parlamenti választást. Gömbös megnyerte Horthyt a parlament március 5-ei feloszlatásához, az új választást kiírták. A kormányzó lehetıséget adott a bethleni kormánypárt felszámolására. 3 millió választópolgár (a népesség 33,8%-a) a jogszabály miatt a szavazáson köteles volt megjelenni. Rövid választási kampány néma héttel. Választási programok A NEP választási programját a nemzeti egység és a konzervatív reform jelszavai alkották ( Nemzeti egységben a jövı! ). A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a mezıgazdasági piacokat, az agrárolló szőkítését, hiteleket, földbérlı szövetkezeteket és jóléti követeléseket fogalmazott meg.

14 A legitimisták Nemzeti Néppártja a nácizmussal szembehelyezkedve alkotmányos királyt akart. A szociáldemokraták új követelése a fasiszta törekvések elvetése. A Magyar Nemzeti Szocialista Munkáspárt vegyítette az agrárius követeléseket a nácizmus jelszavaival. Ellenfelek, ellentétek Gömbös a jelöltállításnál a bethlenistákat mellızte. A kormányfıvel szimpatizáló kisgazdákat üldözendı konkurenciának tekintette. A Nemzeti Radikális Párt vezetıje, Bajcsy-Zsilinszky Endre és kortesei ellen a karhatalom erıszakosan fellépett. Az ellenzéki jelöltek ajánlásait visszautasították vagy a szavazás eredményét meghamisították (pl. a keszthelyi, nagybaracskai, csengeri kerületekben). A visszaélések miatt a választások után 38 mandátumot támadtak meg beadvánnyal. Választási eredmények A választásokat március 29. és április 7. között bonyolították le. A csalások mellett a nemzeti retorika és reformígéretek okozták a Nemzeti Egység Pártjának gyızelmét 171 mandátummal (69,8%). A legerısebb ellenzéki párt a Független Kisgazdapárt lett 23 képviselıi hellyel. Az MSZDP 11 képviselıvel vett részt a parlamentben 3 mandátumot veszítve. Az egykori koalíciós Keresztény Gazdasági és Szociális Párt elveszítette korábbi helyeinek bı felét (14 mandátum megszerzése). A nemzeti szocialista pártok jelentéktelenek maradtak. Politikai következmények A kormánypárti frakción belül a bethleni gárda aránya 40%-ról 16%-ra apadt, Gömbös személyes hívei elıretörtek (29%). A kormánypárt határozott jobbratolódása ment végbe 1935-ben. Az 1935-ös választások Gömbös hatalmának tetıpontját jelentették. A teljes garnitúracsere elmaradt, a belsı feszültségek maradtak, felerısödtek. A szélsıjobboldal elégedetlenné vált a kompromisszumokra kényszerülı Gömbössel. A párton belüli frakciók harca kiélezıdött, a megosztottság fennmaradt Gömbös halála után is. 8. Politikai gondolkodás a 30-as évek második felében A keresztény-nemzeti kurzus válsága Gömbös Gyula kísérlete a totalitarizmus mintájának követésére irányult. A világgazdasági válság okozta nehézségek belpolitikailag, a tengelyhatalmak erısödése külpolitikailag nehezítette a korábbi keresztény-nemzeti kurzus folytatását. A harmincas évek közepére a politikai gondolkodás sokszínővé vált Magyarországon. A politikai ideológia egészét a historizálás, a történelmi díszletek felhasználása jellemezte. A konzervatívok az ısi magyar alkotmányt, a szentkorona eszmét szegezték szembe a diktatórikus törekvésekkel.

15 Új pogányság ellen Az 1938-as Szent István emlékév az alkotmányvédık megnyilatkozásait erısítette. Szekfő Gyula történész fellépett az új pogányság, azaz a fasizmus hazai képviselıi ellen. Bajcsy-Zsilinszky Endre Helyünk és sorsunk Európában címő munkájában a magyar jellem diktatúraellenességérıl írt. A szociáldemokraták a 30-as évek vége felé a diktatúrával szemben a legitimista megoldást is elfogadhatónak tartották. Az alkotmányvédı fronthoz kapcsolódtak a liberálisok és 1935 után a Gömbösben csalódott kisgazdák. A népiek ideológiája A harmincas évek elején sajátos szociális, mővelıdési színezettel jelentkezett a népi mozgalom. A népi írók a nemzet törzsét a parasztságban találták meg. Fellépésüket a paraszti sors bemutatása, kritikája és a változtatás igénye jellemezte (Illyés Gyula, Németh László, Kodolányi János, Féja Géza, Tamási Áron stb.) Sajátos magyar utat (harmadik út) kerestek a világgazdasági válság meghaladásához április 16-án találkoztak a népi írók Gömbös miniszterelnökkel, ami azután a mozgalomban töréshez vezetett. Az urbánusok a találkozóban a népiek végzetes bőnbeesését látták. Szent István emlékév Az ünnepi esztendı alkalmat adott a Szent István-i gondolat, a szentkorona-tan és a kapcsolódó történelmi, politikai ideológiák méltatására. A magyarság alkotmányos államalkotó készsége és a befogadó nemzetiségi politika megjelenítése. Az állami függetlenség hangoztatása és a német birodalmi expanzióval való szembehelyezkedés. A Szent István-tradíció ápolását a római katolikus egyház támogatta. Jobbratolódás Darányi Kálmán a konzervatív, alkotmányvédı irányzat jelöltjeként lett miniszterelnök október 12-én. A gyıri program márciusi meghirdetése után a kormányátalakítás jobboldali elıretörést hozott. A jobbratolódást erısítette az Anschluss bekövetkezte. Elfogadták az 1938:XIX. törvényt a választójogról, ami általánossá tette a titkos szavazást. 135 képviselıt egyéni, 125-öt lajstromos választókerületben kell választani. Az elsı zsidótörvény diszkriminációt alkalmazott a zsidó vallású állampolgárokkal szemben. Darányi bukása A kormányzó a Darányi-kormány szélsıjobboldallal szembeni tehetetlensége miatt bírálta a kormányt. A balra álló ellenzék az emberi szabadságjogok sérelmét és a növekvı számú kormányrendeletek miatt a parlamentarizmus kiüresedését vetette fel.

16 A konzervatívok kormányellenességében a belsı és külsı nyomás elleni erélytelen fellépés kritikája nyilvánult meg május 13-án Imrédy Béla alakított kormányt. Csodás forradalom szeptember 4-én Imrédy Kaposváron radikális átalakulási programot hirdetett meg (honvédelmi törvény, gazdavédelmi reform, álláshalmozás megszüntetése, kishaszonbérletek, országos szociális hálózat stb.) október 4-i kormányülésen a kormányfı bejelentette, a képviselıháztól rendeleti úton történı kormányzáshoz kér felhatalmazást. Politikai válság kezdıdött, Bethlen politikai ellenfélként lépett fel. Az elsı bécsi döntés átmenetileg enyhített a belpolitikai válságon. Kormányválság Az Imrédy-kormány november 15-én újjáalakult a kormánypárt jobboldalára támaszkodva. Célja a földbirtokpolitika-házhelyosztás és radikálisabb zsidótörvény megalkotása. A házszabály-revíziót pártközi értekezleten vitatták meg (a nyilas képviselık támogatták, a baloldal elvetette). November végén képviselık léptek ki a NEP frakciójából a gömbösi reformpolitikához való visszatérést szorgalmazva. A disszidens képviselık november 23-án bizalmi szavazást kértek a kormányprogramról. 115:94 arányban a kormány kisebbségben maradt. Magyar Élet Mozgalma Imrédy lemondását a kormányzó nem fogadta el, de beszőkült a parlamenti mozgástere (261-bıl 130 biztos szavazat). A földbirtok-politika és a második zsidótörvény parlamenti elfogadtatása bizonytalan. Kockázatos egy elırehozott választás, a rendszer történetében elıször nem volt garantált a kormánytöbbség. Imrédy a nyilasokkal rivalizáló tömegmozgalmat indított január 6-án (Magyar Élet Mozgalma). Végül február 24-én Imrédy dédnagyanyjának zsidó származását igazoló okirat miatt kénytelen volt végleg lemondani a miniszterelnökségrıl. 9. Parlamenti választás 1939-ben Módosuló körülmények A tengelyhatalmak elıretörése fokozatosan kényszerpályára vitte Magyarországot. A diszkriminatív törvényhozás (zsidótörvények), az erısödı fasiszta mozgalmak és a háború közeledtét jelzı kivételes állapot január elsejei bevezetése a belpolitikát átformálta. Imrédy Béla lemondása után Teleki Pál miniszterelnöktıl a kormánypárton belüli radikális jobboldal és a fasiszta pártok visszaszorítását várták. Az új kormányfı Magyar Élet Pártja néven újjászervezte a kormánypártot, és az egész parlamentáris rendszer gyökeres reformjára törekedett.

17 Új választójogi törvény Az 1938:XIX. törvény elfogadásával módosult a választójog, általános lett a titkos szavazás. Lajstromos választókerületben a férfiak 26. életévtıl, az egyéni kerületekben 30. életévüktıl 10 éves magyar állampolgársággal, hat éves helyben lakással és a hat elemi elvégzésével nyertek választójogot. A nık minden választókerületben 30. életévük betöltésével, 10 éves magyar állampolgárság, hat évnyi helyben lakás és 6 elemi elvégzése után kaptak választójogot. Az országgyőlési képviselık száma 260 lett, 135-öt egyéni választókerületekben, 125 képviselıt lajstromos kerületben választottak meg. A jelöltállításhoz egyéni kerületekben 500, a listás kerületekben 1500 választó sajátkező aláírására volt szükség. Egyéni választókerületekben 2000, lajstromosban két képviselıig 3000, minden további jelölt után pengı biztosítékot kellett letenni. Kormánypárti program A Magyar Élet Pártja célkitőzése volt a baráti államokhoz főzıdı jó kapcsolatok ápolása. Belpolitikában a gyors és egészséges földreform ígérete az alsó társadalmi rétegek szociális és családi helyzetének javítása (ONCSA). A zsidók gazdasági és szellemi befolyásának felszámolása. A kormánypárthoz közel álló Egyesült Kereszténypárt a nagyhatalmak befolyásától mentes magyar külpolitikát fogalmazott meg. A belpolitikában a Szent István-i birodalmi eszmén nyugvó fajpolitikát, társadalmi igazságosságon alapuló szociálpolitikát ígért. Mérsékelt ellenzék Nemzeti Demokrata Párt a zsidótörvények hatására nem indult a választásokon. A Független Kisgazdapárt náci- és nyilasellenes megnyilvánulásaival, ugyanakkor zsidókérdésben vallott nézetei miatt a kormánypárt és a baloldal kereszttüzébe került. Nemzetközi jellegének mérséklésére 1939 januárjában Szociáldemokrata Pártra változott az MSZDP neve. A baloldali párt az ország függetlenségéért, önállóságáért, a demokratikus átalakításért szállt síkra. Szélsıjobboldali pártok Többszöri betiltás után Nyilaskeresztes Párt néven március 15-én közzétette országépítı programját a legerısebb szélsıjobboldali szervezıdés. A fennálló államrend mérsékeltebb bírálata, erıteljes antiszemita és antikapitalista fellépés. Osztálymentes és zsidómentes magyar munkaállamot követelt a párt (munkanélküliség felszámolása, árcsökkentés, béremelés). A szélsıjobboldali pártok programjából hiányzott külpolitikai cél, a nácikkal való szoros szövetség vállalása. A szociális kérdések megoldását a zsidók gazdaságból történı kiszorításával és földreformmal kívánta elérni. A nemzetiszocialista pártok a zsidókérdéstıl eltekintve mérsékeltebb programmal indultak a választáson.

18 Választási kampány 1939-ben Bethlen bírálta a kormánypárt radikalizálódását, a kerületi beosztást és a visszaélés lehetıségét. Válaszul Teleki Pál szerint a régi parlament elszakadt a realitásoktól, a vezetésre való képessége megszőnt. A náci Németország befolyására 3 volksbundista jelöltet indítottak kormánypárti színekben ben már alapvetı volt a párt-meghatározottság, a jelöltek mögötti párt szervezeti kiépültsége. A kaució miatt nıtt a választások anyagi terhe. A szélsıjobboldali pártok a náci Németországtól kaptak 500 ezer pengıs támogatást a választási költségekhez. A választási névjegyzékek összeállítása, a szavazóigazolványok kézbesítése manipulációra adott lehetıséget. A parlamenti választások eredményei A kormánypárt 187 mandátumot szerzett (72%), a másodikként a fasiszta pártok 49 mandátumot győjtöttek be (19%). Visszaestek a kisgazdák (14 mandátum, 5%) a választási rendszer aránytalanságai, a koncentráltabb indulás hiánya és a csökkenı támogatás miatt. A szociáldemokraták a korábbi 14 helyett 5 mandátumot szereztek, szavazóik egy részét a nyilas pártok elhódították. A fasiszták a püspöki székhelyeken (Kalocsa, Esztergom, Eger) valamint a bányászés munkáscentrumokban (Tatai-medence, Salgótarján környéke) jól szerepeltek. A szélsıjobboldali elıretörés sokkolta a konzervatívokat, az idegen veszély erısödésére figyelmeztetett. A választások utóélete A kormányt kétharmados eredménye ellenére nyugtalanította a szélsıjobb elıretörése. A 260 megválasztott mellé a visszacsatolt területekrıl behívott 38 képviselıvel nyílt meg a parlament elsı ülése június 12-én ıszén Imrédy kilépett a MÉP-bıl és 19 képviselıvel megalakította a Magyar Megújulás Pártját. Észak-Erdély visszakerülésével 51 képviselıvel, a déli területekrıl 26 honatyával 1941-re 375-re bıvült a mandátumok száma. A második világháború alatt a parlament csak követte az eseményeket, a hadüzeneteket utólag hagyta jóvá. 10. Politikai elit a Horthy-korszakban A politikai elit A politikai döntések jogát kisajátító, a hatalmat gyakorló csoportok alkotják a politikai elitet. A többi elitcsoporthoz való viszonyát a politikai élet jellege, az állam és társadalom viszonya határozza meg. A Horthy-korszak politikai elitjét az államhatalmi szervezeti pozíciók alkották. A kormányzó, az országgyőlés és a felsıház tagjai, a végrehajtó hatalomban szolgálók és a korporatív nyomásgyakorlás szervezeteinek (pl. GYOSZ) vezetıi. A politikai elit összefonódott a gazdasági és szellemi elittel.

19 Kormánytagok Az ellenforradalmi rendszernek 1919 nyara és 1944 ısze között 15 kormánya volt. A miniszterek, államtitkárok 44%-a hivatalnoki pályáról érkezett. Az értelmiségiek (tudósok, egyetemi tanárok, ügyvédek) 30%-át adták a kormánytagoknak. A kormányok egy hatodát katonatisztek alkották. A kormánytagok hivatásos bürokraták közül verbuválódtak, akik az államtól független megélhetési forrással alig rendelkeztek. A katonatisztekkel együtt a felsıfokú végzettségőek aránya bı 50% volt. Elitképzıdés A politikai mozgások érzékeny jelzıje az elitalakulás dinamikája. Az 1919 és 1921 közötti idıszakot értelmiségi túlsúly jellemezte (34 kormánytagból 16 orvos, ügyvéd, tanár, író). Az ún. bethleni idıszakban a kormánytagok közel fele minisztériumi hivatalnok, köztisztviselı. A hosszú harmincas évek 40 kormánytisztség-viselıje katonatiszt (33%), közhivatalnok (30%) és értelmiségi (25%). A dualizmus korához képest hiányzik a nagybirtokos arisztokrácia, másrészt jellemzı az értelmiségiek és az államhivatalnokok (katonatisztek) feltőnı szerepvállalása. Politikai osztály Az ellenforradalmi rendszer elsı évtizedében a politikai elit más elitcsoportokból érkezett. A harmincas évektıl a politikai-mozgalmi elıélet vált fontossá. Megritkult a tıkés vállalkozókat, menedzsereket és érdekképviseleti lobbikat képviselı elit. A jobbra tolódás során a politikai elit elsırendő célja az állam révén tartós pozíciók szerzése. A politikai osztály és az uralkodó osztály szétválik, ellentétbe kerül. A parlamenti képviselıség az egyik, nem is az elsıdleges elitpozíció. Miniszterelnökök társadalmi kötıdése Foglalkozásukat tekintve Friedrich István gyáros, Huszár Károly tanító, Simonyi Semadam Sándor ügyvéd volt. Bethlen István és Teleki Pál erdélyi, földjüket vesztett grófok voltak. Evangélikus tanító családból származott Gömbös Gyula, aki katonatiszti, majd hivatásos politikai pályát futott be. Károlyi Gyula gróf Horthy közvetlen környezetének tagja, fıispán volt. Politikus családból érkezett Darányi Kálmán. Imrédy Béla pénzügyi szakember, a Nemzeti Bank elnöke és miniszter is volt kormányfıi kinevezése elıtt. Kormánytagok szociológiai jellemzıi Bethlen 1927-es kormányában a gazdasági tárcákat szakemberek kapták. A pénzügyminiszter Bud János egyetemi és közigazgatási karriert tudhatott magáénak, Herman Miksa kereskedelemügyi miniszter egyetemi tanár és vállalati mérnök is volt korábban.

20 A kultuszminiszter Klebelsberg Kunó gróf jogot végzett, a dualizmus idıszakában futott be közigazgatási karriert a miniszterelnökségen. Walkó Lajos külügyminiszter banki cégvezetıként, majd a pénzügyminisztériumban dolgozott. Csizmás képviselık Az 1920-as nemzetgyőlésben a csizmás képviselık száma 31 volt, ami 1922-re 13-ra csökkent. Az 1939-es parlamentbıl teljesen hiányoztak az arisztokrata-nagybirtokos és tıkés pozíciókat birtokló képviselık. Az üzleti élet, az ipari tıkés érdekeltségek közvetlen parlamenti képviselete gyenge volt ben a kisgazdapárti képviselıjelöltek többsége gazdálkodó (48%), ügyvéd (23%), köztisztviselı (17%) és lelkész (11%) volt. A fasiszta pártok képviselıi között sok a köztisztviselı. Az 1939-es választásnál a kormánypárti képviselık közül nagypolgárok és nagybirtokosok maradtak ki, nıtt a közhivatalnokok és az értelmiségiek aránya. Felsıházi tagok A párthoz tartozás nem volt meghatározó a felsıházi tagoknál. A 237 tag közül 119 töltött be vezetı tisztséget gazdasági vállalatoknál. Többen a tudományos, irodalmi élet, egyházak vezetı tisztségviselıi közül kerültek ki. A nagytıke képviselete 8%-ról 4%-ra, az arisztokrácia aránya 23%-ról 20%-ra csökkent. Növekedett az államhoz, egyházhoz, földbirtokhoz, szervezetekhez kötıdı középrétegek csoportja. A Gömbös-kormánytól kezdve a felsıház az alkotmányvédelem álláspontjára helyezkedett. 11. A Horthy-rendszer jellegérıl: parlamentarizmus vagy autoriter rendszer? A rendszer önképe A két világháború közötti politikai berendezkedés önmagát ellenforradalmiként, a forradalommal felszámolt törvényes rend helyreállítójaként határozta meg. Az májusa és augusztusa közötti szegedi kormány keresztény nemzeti szellemben formálta politikai arculatát. A forradalomellenesség és a nacionalizmus összekapcsolódott a polgári demokrácia, a liberalizmus megbélyegzésével. Antikapitalizmusa az úri középrétegek gazdasági és hatalmi térnyerését szolgálta. Korai fasiszta rendszer? A marxista történetírás a Horthy-rendszer fasiszta jellegét hangsúlyozta. A fehérterrort, a különítményesek agresszivitását, az antiszemita fajvédelmet a totális diktatúra elemeiként láttatta. Ebben az értelmezésben a bethleni konszolidáció a mérsékeltebb típusú fasiszta diktatúrák példájaként jelent meg.

21 A numerus clausus törvény az alkotmányos szintre emelt antiszemitizmus, az állampolgári jogegyenlıség megszüntetése volt. A fasiszta, félfasiszta minısítés az 1945 utáni rendszer legitimációs céljait szolgálta. Irányított demokrácia A Tanácsköztársaság bukása után a demokraták, a jobboldali radikálisok és a konzervatívok küzdöttek a hatalomért. Horthy Miklós kormányzóként a radikálisok helyett a parlamentarizmus alapján álló konzervatívokra támaszkodott (Teleki és Bethlen). Bethlen István konzervativizmusa szemben állt a magántulajdont tagadó baloldallal és a parlamentarizmus ellenes radikális jobboldallal. Felfogása szerint a kellı vagyoni alappal, fejlett nemzeti öntudattal és nemzeti érzéssel rendelkezık hivatottak az ország irányítására. A parlamentáris tömegdemokráciákat elvetette, az irányított demokrácia és a fontolva haladás hívének tartotta magát. Állam- és kormányzati rendszer Az állami szuverenitás legfıbb letéteményese 1920 és 1926 között a nemzetgyőlés, 1927-tıl a kétkamarás országgyőlés volt. Az 1922-es választójog-szőkítéssel a választók összlakossági aránya 40%-ról 28%-ra csökkent. Nagy-Budapest és a vidéki törvényhatósági jogú városok kivételével visszaállt a dualizmus kori nyílt szavazás. A választók bı 20%-a szavazhatott titkosan, a 245 képviselıbıl 199-et nyílt szavazással választottak. Az Egységes Párt megszervezésével és a szőkített választójoggal együtt biztossá vált a kormány parlamenti többsége. Párt- vagy kormányelnöki diktatúra? A kormány mozgásterét korlátozta a több frakcióból álló kormánypárt tıl a felsıház a képviselıházzal szemben a konzervativizmus folyamatosságát garantálta. A harmadik alkotmányos tényezı az államfı volt, aki egyszer küldhette vissza az elfogadott törvényjavaslatot. A miniszterelnököt és a minisztereket a kormányzó nevezte ki. A rendeleti kormányzás válságos idıszakban ban és ben valósult meg. A parlamentáris jogállamiság keretei az ország 1944-es megszállásáig megmaradtak. Alkotmányos szabályozás A kialakult politikai rendszer sem a kormányzónak, sem a miniszterelnöknek nem adott tekintélyelvő rendszert teremtı jogokat. A stabilitást hordozó tekintélyt a bethleni konszolidáció alatt a kormányfı, késıbb a kormányzó képviselte. Az állam nem vált túlcentralizálttá, az önkormányzatiság megmaradt. Az ellenzék a tekintélyelvő vonásokban az államhatalom túlterjeszkedését (etatizmus) bírálta. Gömbös és Imrédy modernebb autoriter kísérletei a baloldali ellenzéket a kialakult rendszer parlamentáris, alkotmányos jegyeinek védelmére mozgósította.

22 Politikai szabadságjogok A szabadságjogok as korlátozásainak többségét a Bethlen-kormány megszüntette vagy enyhítette (gyorsított büntetıeljárás, internálás). Az április 6-án elfogadott III. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmérıl alapot teremtett a kommunisták elleni fellépéshez. Megmaradt a statáriális bíráskodás lehetısége, de 1932-ig ezzel sem éltek. Az egyesülési és gyülekezési jogban az 1914 elıtti gyakorlat állt helyre. A kivételes sajtóellenırzés rendszerét 1921 végén hatályon kívül helyezte a kormány, de a belügyminiszter és az igazságügyi szervek felléphettek sajtótermékek ellen. A sajtóirányítás viszonylag liberális formája teret engedett a kormánypolitika bírálatának. Összegzés A Horthy-korszak politikai rendszere autoritatív elemeket is tartalmazó polgári parlamentarizmusnak tekinthetı. Létezett a többpártrendszer, az ellenzéket hordozó parlament, a parlamentnek felelıs kormány, a bíráskodás szuverenitása és a pluralista szellemi élet. Autoriter vonás volt a politikai hatalomért folyó versenybıl a társadalom jelentıs részének kizárása (szőkített választójog). Egyenlıtlen feltételek léteztek a választásokon kormánypártiak és ellenzékiek esetében. A dualizmushoz képest új, illetve erısödı jelenségként hatott a sajtószabadság korlátozása és a vallási, majd a faji diszkrimináció. Reszler Gábor