PÁLYÁZATI LAP AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

Átírás

1 AZ ISKOLA Neve: Barcsay Jenő Általános Iskola Címe: 2000 Szentendre, Kálvária út 18. Résztvevő diákok száma: 22 Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 2 Projektben résztvevő pedagógusok: Neumann Etelka (osztálytanító), Hajmási-Nagy Krisztina (ének, technika), Simonné Kovács Mária (rajz) és Velekei József (vendégművész Barcsay-nap) Kapcsolattartó neve: Neumann Etelka Kapcsolattartó címe: A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A projekt rövid összegzése Célunk az érzelmi kötődésű, környezettudatos magatartás alakítása. Ezért havonta tantárgyakat és szabadidős tevékenységet érintő komplex, élményszerű, együttműködésre épülő foglalkozásokat szervezünk. A program környezetismereti és -védelmi, művészeti feladatokat is tartalmaz reneszánsz Mátyás-témahéttel kiegészítve. 2. A projektterv részletes leírása 2.1. A projekt célja A 3. osztályosok környezetismeret tantervéhez és a gyerekek életkori sajátságaihoz igazodva komplex természet-, és társadalomismereti programot szervezni, hogy a gyerekek képet kapjanak szűkebb környezetük, a Pilis és Visegrádi-hegység éghajlati, domborzati, geológiai, növény- és állattani sajátosságairól, temészetvédelmi értékeiről, illetve az itt élő ember és a természeti környezet kapcsolatáról, megismerjék lakóhelyük, Szentendre, mint város élővilágát, értékeit, ismerkedjenek Szentendre és a Dunazug-hegység, mint táj és a benne élő ember kapcsolatával, az erdő életükben betöltött szerepével, a környezetismeret tananyag adta ismereteket minél élményszerűbben, saját lakóhelyi környezetük megismerésén keresztül sajátíthassák el, a többi tantárgyba integrált módon.

2 2.2. Tervezett tevékenységek helyszín tevékenység felelős határidő eszközigény Apátkúti-patak völgye Ráhangoló családi kirándulás, ahol megfigyeltük a völgy növény- és állatvilágát is. Legfontosabb szempontunk a közösségépítés volt. Közeli kiserdő 1. Lakóhely (város, és iskola környéke) eredete, története kutatómunka - Helymeghatározás, elhelyezkedés. - Mióta lakott Szentendre? - Hol élhettek először emberek a területén? Mekkora volt a település? - Milyen házak, építmények lehettek itt korábban? - Milyen élővilág élt eredetileg a város területén? 2. Növényzet, állatvilág megfigyelése - terepséta Távolról induló megfigyelés: lágyszárúak, cserjék, fák, lombkorona, erdő, mint élőhely megfigyelése. Lombhullató és örökzöld fajok közti különbségek. Terület bejárása, térképvázlat rajzolás (első benyomások, első élmények, első tereptárgyak elhelyezése, berajzolása a térképre) Közelről: tölgy és fenyő törzs, lombkorona, ágak elhelyezkedése, ágak, levél formák, a részek tulajdonságai, kapcsolat más élőlényekkel. Életnyomok keresése, kincskeresés és gyűjtés saját kincsesláda Neumann Etelka Hajmási-Nagy Krisztina, Simonné Kovács Mária Élet szigete Életnyom határozók Cipősdoboz kincsesláda feldíszítéséhez papíráru Papír-, írószer

3 Magyar Természettudományi Múzeum Iskola környéke Iskola és környéke Kiserdő és osztályterem PÁLYÁZATI LAP számára. Kedvenc fa kiválasztása. Utómunka: kincsek rendezése, rajzos emlékeztető: Egy fa felöltöztetése. A fa, mint élőhely, életközösség témájáról beszélgetés. 3. Múzeumlátogatás: Természettudományi Múzeum: erdők élővilága Időpontja: Október 18. Vezetett múzeumi óra Választható témakörök: Rovarok, Erdőkerülő, Kézbevehető, Dinók világa. 4. Védett és hasznos növények a környéken (kökény, galagonya, gyepürózsa- szentendrei rózsa, vérehulló fecskefű...) Előzetes tanulói tevékenység: képek gyűjtése, képek alapján jellegzetességek, azonosságok, különbségek megfigyelése: levél, szár, termés sokszínűsége. Madárkarácsony Téli madárvédelem, szükségessége, haszna, lehetőségei. Madárkalács készítés, kihelyezés. Délutáni foglalkozás: madaras játékokkal, versekkel, dalokkal, olyanokkal, amiket az év során együtt tanultunk. Gyógynövénytea készítés, egészséges finomságok. A fák gondjai Környezeti problémák a kiválasztott erdőben illetve az iskola Hajmási-Nagy Krisztina Múzeumi belépő Különbusz Papír,- írószer Faggyú, magok Neumann Etelka Papír, - írószer, feladatlapok

4 Osztályterem, iskola Kiserdő Bükkös-patak és környéke PÁLYÁZATI LAP környékén. A fák világa oktatócsomag (357. oldal) foglalkozás alapján, térképkészítés, fotózás, rajzolás. Az erdő és a fák szerepe a földi rendszerben. A Barcsay-nap keretében Velekei József szobrászművésszel dolgozzák fel a gyerekek a témát. Területhasználat, erdők hasznosítása egykor és ma Mátyás témahéthez kapcsolódóan: ember, erdő kapcsolata, vadászat szerepe egykor és ma, erdők kezelése egykor és ma. A témahéten a reneszánsz ember természet- és tudománytisztelete, a szokások és művészet egyaránt előkerül. A foglalkozások komplexen dolgozzák fel a témát. Irány a természet!: a tavaszi erdő megfigyelése, tapasztalatok lejegyzése : környezetvédelmi kiskönyv készítése csoportmunkában. Képek, hang-, szín- illat térkép készítése. Kedvenc fa felkeresése, tavaszi aspektusának megfigyelése, rajzának elkészítése. 1. Az éltető víz A kiserdő aljában folyó Bükkös-patak felkeresése. A víz vándorlása a természetben. A Bükkös-patak eredése, torkolata. Víztisztaság vizsgálat biológiai vízminősítés 2. Erdő és festészet Látogatás a Nemzeti Galériában Hajmási-Nagy Krisztina, Simonné Kovács Mária Simonné Kovács Mária Simonné Kovács Papír-, írószer nagyító Papír-, írószer, feladatlapok vízhőmérő Feladatlapok, autóbusz

5 Feladatlappal megtámogatott, vezetett foglalkozás: történelmi helyszínek, tájképek művészeti megvalósítása. A táj, mint a mondanivaló és téma megjelenítésének eszköze. PÁLYÁZATI LAP Összegző feladatok, a program lezárása Mit tanultam? Mire vagyok a legbüszkébb? Az év során készített (öröm és bánat) térkép befejezése, kiállítás rendezése az iskolai aulában. Mária Simonné Kovács Mária

6 2.3.A projekt zárása, produktuma/i Csoportfüzet, kincsesdoboz, térképek, a technika és rajz órákon elkészült és a témához kapcsolódó művek és a készített fotókból kiállítás az iskola aulájában. 2.4.A projekt dokumentálásának tervezett módja/i Fotók készítése, feladatlapok gyűjtése, a kitöltött feladatlapok másolata. Havonta készített rövid összegzés az elért eredményekről, esetleges elmaradásokról, újratervezésről. A tanév során készített ppt-kből, vetített háttéranyagokból ízelítő egy CD-n. 2.5.A projekt tervezett értékelésének módja A tananyaghoz kapcsolódó feladatokban felmérés. Csoportfüzet vezetés, tartalom, rendezettség értékelése. A foglalkozásokon nyújtott aktivitás, gyűjtőmunka pontozásos értékelése megadott szempontok alapján. Tanulói beszámolókban, gyűjtőmunkában tapasztalható-e fejlődés, bővült-e a témával kapcsolatos fogalmak köre, illetve a fogalmak biztos használata. A csoportok és egyének önértékelése irányított kérdésekkel. Felhasználni tervezett segédanyagok Élet szigete (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 2011) Nyomhatározók (Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány) Vízigerinctelenek határozója (FSC magyarországi Tereptanulmányi Központ Alapítvány) Avarlakó gerinctelenek határozója (FSC magyarországi Tereptanulmányi Központ Alapítvány) A fák világa (Erdei iskola Alapítvány, Szentendre, 2001) Nyitott szemmel és nyitott szívvel a Dunakanyarban (Erdei iskola Alapítvány, Szentendre, 2001) Felfedezések a városban (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Bp, 1994) Rakonczay Zoltán, sz.: Sas-hegytől a Kálvária dombig (Budapest, 1992) Miczek György, sz.: A Pilis és a Visegrádi-hegység (Budapest, 1991) Internet Tanítói kincsestár (Átdolgozott kiadás, Budapest, 2002)

7 A PÁLYÁZAT TÉTELES PÉNZÜGYI TERVE KÖLTSÉGKATEGÓRIÁK Utazási költség: - Oktatási eszköz- és anyagköltség: - papíráru, festék, faáru, textil, kötözőspárga, irodaszer a kézműves tevékenységhez - madárkalács készítéshez eszközök, alapanyagok - Magyarország domborzati térkép, Pilis-Visegrádi hegység növényzetének tematikus térképe Szervezési költség: - múzeumi belépő: MTTM múzeumi belépő: Nemzeti Galéria Összesen TERVEZETT ÖSSZEG Kelt: Szentendre, október hó 10. napján P.H.