Magyar Köztársaság. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl, a települési szennyvíz kezelésérıl szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról Idıszak: január december június hó

2 Tartalom Bevezetés... 3 Magyarország vizeinek védelme... 3 A Program kialakulásának története és jogszabályi háttere... 3 A Program általános ismertetése... 5 Magyarország településszerkezete... 5 Szennyvízelvezetési agglomerációk... 5 Az agglomerációk névleges terhelésének meghatározása... 6 A Programba foglalt feladatok, szükséges fejlesztések... 7 Egyedi szennyvíztisztítás... 7 Magyarország szennyvízelvezetési- és tisztítási helyzete... 8 Általános helyzet... 8 A szennyvízgyőjtı csatornahálózatok helyzete A szennyvíztisztítás helyzete A szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése A Program megvalósításához szükséges beruházások Összefoglalás

3 Bevezetés Magyarország vizeinek védelme Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a az ország határain kívülrıl érkezik. Ennek következtében a vízkészlet mennyisége és minısége döntı mértékben függ a felvízi országokban végrehajtott beavatkozástól. Élıvizeink szennyezettségéhez azonban jelentıs mértékben hozzájárulnak a hazai ipari, mezıgazdasági és háztartási szennyezı források is. A felszíni vizek terhelésében jelentıs hányadot képvisel a tisztított kommunális szennyvíz. Felszín alatti vízkészleteink védelme hasonlóképpen stratégiai feladat, mivel az ivóvízellátás több mint 90%-a a felszín alatti vízkészletre támaszkodik. Ezek minıségét leginkább a mezıgazdasági (növényvédıszer-felhasználás), valamint a kommunális eredető szennyezı források veszélyeztetik. A csatornázatlan lakóterületeken az egyedi szennyvízelhelyezés hagyományos, elszikkasztásos módja jelentıs terhelést okozhat a felszín alatti vizekben. Összhangban a Víz Keretirányelvvel, az elkövetkezı évek fontos feladata a települések csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztéseinek folytatása, a szennyezések megállítása és megelızése. A Program kialakulásának története és jogszabályi háttere Magyarország európai uniós tagságával összefüggı feladatai közül a legtöbb fejlesztési igény a szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósításával kapcsolatos. Az Európai Közösség a települési szennyvíz kezelésérıl szóló 91/271/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Irányelv lakosegyenérték (LE) 1 szennyezıanyag-terhelés felett kötelezı feladatként írja elı a tagállamok részére a települések szennyvizeinek győjtését és tisztítását és az egységes végrehajtás érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezıanyagkibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg. Elıírásai szerint a teljesítendı feladatok és azok határidıi Magyarországra vonatkozóan a Csatlakozási Szerzıdésben kapott átmeneti mentességre tekintettel a következık: - legkésıbb december 31-éig minden LE szennyezıanyag-terhelésnél nagyobb szennyvízelvezetési agglomerációt el kell látni szennyvízgyőjtı rendszerrel és legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel, - legkésıbb december 31-éig minden és LE szennyezıanyagterhelés közötti szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyőjtı rendszer kiépítését és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást, - legkésıbb december 31-éig az érzékeny területeken fekvı LE szennyezıanyag-terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban biztosítani kellett a szennyvízgyőjtı rendszer kiépítését és a biológiai (II. fokozatú) 1 A lakosegyenérték (LE) azt a szerves eredető, biológiailag lebomló terhelést jelenti, melynek 5 napos biokémiai oxigén igénye (BOI 5 ) 60 g oxigén/nap. 3

4 szennyvíztisztítás mellett a III. fokozatú tisztítást, azaz a tápanyag-eltávolítást (nitrogén és foszfor). - amennyiben LE szennyezıanyag-terhelés alatti település, vagy szennyvízelvezetési agglomeráció is rendelkezik közmőves szennyvízelvezetéssel és a befogadó felszíni víz, akkor a befogadónak megfelelı szennyvíztisztításra megállapított határidı december 31. volt. (Ez esetben az Irányelvben szereplı határidı a mérvadó.) Az Irányelvben elıírt kötelezettségek végrehajtására kidolgozásra került a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Program). A Program az Irányelvnek megfelelıen a LE szennyezıanyag-terhelést meghaladó szennyvízelvezetési agglomerációkat foglalja magába. Magyarországon a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületük kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületek kijelölésérıl. E rendelet fı célja a felszíni vizek eutrofizációja elleni védelem. A tápanyagok (különösen a foszfor- és nitrogénvegyületek) vízben való feldúsulása (az algák és a magasabb rendő növényi életformák növekedésének felgyorsulása miatt) eutrofizációt eredményez. Ez elınytelenül befolyásolja a vízben lévı organizmusok egyensúlyi helyzetét, valamint a vizek minıségét. E kormányrendelet 1. sz. mellékletében az érzékeny felszíni vizeket (Balaton, Velencei-tó, Fertı tó), a 2. sz. mellékletében pedig az érzékeny felszíni vizek vízgyőjtı területén elhelyezkedı településeket sorolja fel. A Fekete-tenger eutrofizációval szembeni védelmével kapcsolatosan az EU a Duna vízgyőjtıjével érintett országokkal, így Magyarországgal szemben olyan elvárásokat támasztott, melynek értelmében szükségessé vált, az ország egészének érzékeny területi kijelölésének felülvizsgálata. A szakértıkkel lefolytatott elızetes egyeztetéseknek megfelelıen március végére a Program teljesítésének helyzetét áttekintve felülvizsgálatra került az 5. cikk 4. szakasz szerinti u.n. 75%-os N- és P-eltávolítási hatásfok országos alakulásának helyzete, melynek alapján 2009 márciusában megállapítottuk, hogy hazánkban az érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületük kijelölése változatlanul helytálló. Az összes települési szennyvíztisztító telepre érkezı teljes terhelés - Irányelv 5. cikk (4) bekezdése szerinti - 75 % N és 75% P minimális csökkentési arányának elérését 2019-tıl vállalta Magyarország december 31-én 70,5 % N és 77,8 % P eltávolítási hatásfokot értünk el. A Program elsı hazai változata december 31-i induló állapottal készült el. Az Irányelv 17. cikkében foglaltakkal összhangban a vízgazdálkodásról szóló hatályos évi LVII. törvény elıírja, hogy a Programot a Kormány kétévente felülvizsgálja. Ennek megfelelıen a Program felülvizsgálatára eddig összesen négy alkalommal került sor, amelynek keretében Magyarország Európai Uniós tagságának kezdeti idıpontjára vonatkozó tagállami Program is kidolgozásra került. A jelenlegi, december 31-i alapállapot szerint kidolgozott Program már a második olyan aktualizált változat, amelynél a Program felülvizsgálata az Irányelvhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre kialakított Települési Szennyvíz Információs Rendszer (a továbbiakban: TESZIR) adatbázisára alapozottan történt. Ez a kiadvány ezen felülvizsgált változat adatainak figyelembe vételével készült. 4

5 A Program általános ismertetése Magyarország településszerkezete Magyarország településszerkezetérıl elmondható, hogy magas (75,7%) a fı alatti lélekszámú települések aránya, ezekben azonban a lakosságnak csak 16,8 %-a koncentrálódik. Kevés nagyobb lakosszámú városunk van, Budapesten kívül mindössze 4 településünk népessége haladja meg a fıt. Összességében ez a helyzet a települési szennyvizek összegyőjtése és tisztítása szempontjából nem kedvezı, hiszen a térben koncentráltabban elhelyezkedı lakosság közmővel történı ellátása hatékonyabb és kisebb költséggel jár. Magyarország településszerkezete december Lakosszám [fı] Településszám [db] fı alatt fı fı fı fı felett Településcsoportok méret szerint Lakosszám [fı] Településszám [db] 0 Településcsoport Településszám [db] Települések aránya [%] 5 Lakosszám [fı] Lakosok aránya [%] fı alatt , , fı , , fı 52 1, , fı 87 2, , fı felett 5 0, ,1 Összesen: , ,0 Szennyvízelvezetési agglomerációk A szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása sokszor gazdaságosabb, ha több település összefog, és közös rendszert valósít meg. Ez az elv az Irányelvben is érvényesül, amennyiben az abban foglalt kötelezettségek nem egyes településekre, hanem úgynevezett szennyvízelvezetési agglomerációkra vonatkoznak. A szennyvízelvezetési

6 agglomerációkkal lehatárolásával kapcsolatos elıírásokat a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A szennyvízelvezetési agglomeráció olyan területet jelent, ahol a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendıen koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyőjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy végsı kibocsátási pontra vezessék. A szennyvízelvezetési agglomeráció állhat egy, vagy több közigazgatásilag önálló településbıl. Ez utóbbinál a szennyvíztisztító teleppel rendelkezı települést az agglomeráció központjának nevezzük. Ilyen rendszer például a veszprémi szennyvízelvezetési agglomeráció, amely a következı térképvázlaton látható. Elıfordulhat, hogy egyes településrészek elkülönülve oldják meg a szennyvízelvezetésüket és -tisztításukat. Paksnak például önálló szennyvíztisztító telepe van, de a város Paks- Dunakömlıd nevő része mégis a Madocsa központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik. Az agglomeráció tehát tartalmazhat közigazgatásilag nem önálló településrészt is (Lásd fent!). Egy adott szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvíztisztítási elıírásai az általánosnál szigorúbbak, ha a tisztított szennyvíz befogadója eutrofizációra érzékeny. Vannak olyan szennyvízelvezetési agglomerációk is, amelyek ugyan érzékeny befogadó vízgyőjtıterületén találhatók, de a tisztított szennyvizeiket az érzékeny vízgyőjtıterületrıl normál befogadóba vezetik ki. Számos ilyen agglomeráció található a Balaton vízgyőjtı területén. Az agglomerációk névleges terhelésének meghatározása Az Irányelv az agglomerációkat a lakosegyenértékben kifejezett összes névleges szennyezıanyag-terhelésük alapján osztályozza, ez alapján rögzíti a követelményeket. 6

7 A lakosegyenérték (LE) a szennyvíz szennyezıanyag-tartalmának nemzetközileg elfogadott mértékegysége, 1 LE azt a szennyvízben lévı, szerves, biológiailag lebontható szennyezıanyag-mennyiséget jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén igénye 60 g BOI 5 naponta. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy egy lakos egy nap alatt kibocsátott szennyvizében lévı szerves szennyezıanyag-terhelése 60 g BOI 5 -nek felel meg. A számításoknál figyelembevételre került, hogy Magyarországon az egy fıre jutó szennyezıanyag-terhelés a tapasztalatok szerint még nem éri el ezt az értéket, a vizsgált idıpontban átlagosan ennél kevesebb. A Program a tervezett célállapoti fejlesztési szükségletek megállapítása során a megcélzott 1 fı = 1 LE adattal számol, ezért a szennyvízelvezetési agglomerációk agglomerációs osztályonkénti besorolása különbözhet alap-, ill. célállapotban. A szennyvízelvezetési agglomerációk névleges szennyezıanyag-terhelése a területükön képzıdı összes biológiailag lebontható kommunális szennyvíz szennyezıanyag-terhelésének összege, a következık szerint: Az agglomeráció összes névleges szennyezıanyag-terhelése (LE) = A szennyvízelvezetési agglomeráció állandó lakosszáma + Minden egyéb szennyezıanyag-terhelés (közcsatornába vezetett ipar + közintézmények + turizmus + szezonális ingadozásokból származó terhelés) A Programba foglalt feladatok, szükséges fejlesztések A Program áttekinti az ország LE-nél nagyobb szennyezıanyag-terheléssel jellemezhetı szennyvízelvezetési agglomerációit, és felméri ezekben a csatornázás és szennyvíztisztítás helyzetét december 31-én. A Program meghatározza szennyvízelvezetési agglomerációnként a kitőzött célok eléréséhez szükséges fejlesztéseket, hogy mit kell teljesítenie hazánknak az Irányelvben foglalt feladatok teljesítése érdekében. Rögzíti az Irányelv által elıírt határidıkre, azaz az agglomeráció névleges terhelésétıl és érzékenységétıl függıen a év végén elért, a 2010., vagy év végére elérni kívánt megfelelı győjtırendszer-ellátottsági és szennyvíztisztítási szintet, valamint a becsült beruházási költségeket. Egyedi szennyvíztisztítás A szennyvízcsatornán történı győjtés és szállítás gazdasági és környezetvédelmi szempontból nem mindenhol megfelelı megoldás. Ilyen területek a nagyon alacsony lélekszámú települések (aprófalvak), az olyan településrészek, amelyek a település központjától távol helyezkednek el, továbbá a külterületeken elszórtan fekvı lakóépületek (pl. tanyák, tanyabokrok az Alföldön). Ezeken a területeken a költség-, és környezetkímélı, szakszerő egyedi szennyvízkezelı létesítmények megvalósítása tekintetében az egyedi szennyvíztisztításra vonatkozó általános szabályokat is megfogalmazó, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet tartalmaz elıírásokat. 7

8 Az egyedi szennyvíztisztítás megoldása környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függıen lehet egyedi szennyvízkezelı létesítmény, egyedi szennyvízkezelı berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló. Az egyedi szennyvízkezelı létesítmények megvalósítása esetén alapvetı környezetvédelmi és vízgazdálkodási követelmény, hogy ellenırizhetı módon ne romoljon a felszíni és felszín alatti vizek minıségi és mennyiségi állapota, alkalmazásuk esetén valójában azok javulása legyen várható. Megjegyezzük, hogy LE alatti szennyezıanyag-terheléssel jellemezhetı területekre az Irányelv sem a győjtırendszer és szennyvíztisztító telep kiépítésére, sem az azokkal azonos szintő környezeti védelmet biztosító egyedi szennyvízkezelı mővek kiépítésére vonatkozóan nem tartalmaz határidıs kötelezettségeket. Magyarország szennyvízelvezetési- és tisztítási helyzete Általános helyzet Magyarországon a települési szennyvizek közcsatornán történı elvezetése az 1990-es évek elejére jelentısen elmaradt a fejlett európai országokétól. Az ellátottság a bekötött lakások tekintetében alig haladta meg a 40 %-ot, az elvezetett szennyvizeknek pedig több mint a fele gyakorlatilag tisztítás nélkül került a befogadókba. A települési szennyvízelvezetés és -tisztítás intenzív fejlesztése 1993-ban kezdıdött el, amikortól a települési csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztések támogatása nagyobb lendületet vett a címzett- és céltámogatási rendszer keretében. A Program elsı, évi változatáig jelentıs fejlesztések valósultak meg, sokat javult az ország csatornázottsága. Az önkormányzati törekvések és az állami támogatások eredményeként óta a Program folyamatosan bıvült. Az önkormányzatok kezdeményezései számos esetben vezettek új szennyvízelvezetési agglomeráció létrehozásához, illetve a meglévı agglomerációk bıvítéséhez. Az Irányelv követelményeinek teljesítésére figyelemmel a Programhoz kapcsolódó jelenleg is hatályos agglomerációs szabályozás a további LE szennyezıanyag-terhelés alatti települések Programba kerülését év végéig felfüggesztette, ezért a határidıs kötelezettségek teljesítése során a Program bıvülésére már nem kerülhet sor. A feladatok Csatlakozási Szerzıdés szerinti végrehajtása érdekében tett további intézkedés eredményeként - a Program év végi állapotra kidolgozott változatának elfogadásával - az Irányelv hatálya alá nem tartozó, regionális rendszerkapcsolattal nem rendelkezı LE szennyezıanyag-terhelés alatti kistelepülések a Programban már nem szerepelnek. A települések szennyvízelvezetési-agglomerációba szervezıdésének folyamata Dátum LE szennyezıanyag-terhelés feletti agglomerációhoz tartozó települések LE szennyezıanyag-terhelés alatti agglomerációhoz tartozó települések Összesen db % db % db % Terv:

9 A szennyvízelvezetési agglomerációk száma és lakosegyenértékben kifejezett szennyvízterhelése, agglomerációs csoportonként december Agglomerációk összes terhelése [ezer LE] Agglomerációk száma [db] LE alattiak EU kötelezettség nélkül LE LE LE LE felett 0 Agglomerációk összes terhelése [ezer LE] Agglomerációk száma [db] Agglomeráció csoport Agglomerációk száma [db] Agglomerációk aránya [%] Összes szennyvíz terhelés [ezer LE] Összes szennyvíz terhelés aránya [%] LE alattiak EU kötelezettség nélkül , , LE , , LE 50 2, , LE 118 6, , LE felett 11 0, ,4 Összesen: , ,0 9

10 Agglomerációk LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel - kiépítési határidı december 31.-i állapot szerint Összes szennyvízterhelés [LE] Budapest összes Debrecen Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Sopron (Balf nélkül) Szeged Székesfehérvár Szombathely Tatabánya A következı térképeken a Program szerinti szennyvízelvezetési agglomerációkat tüntettük fel, agglomerációs csoportonként, az érzékeny területek jelölésével. 10

11 11

12 Az alábbi térkép az ország szennyvízelvezetési agglomerációit mutatja be LE besorolás szerint december 31-én. 12

13 Az alábbi térkép az ország szennyvízgyőjtı hálózattal való ellátottságát mutatja be december 31-én. A magyarországi szennyvízgyőjtı hálózatok teljes hosszát december 31-i állapot szerint, a Programban tervezett fejlesztéseket december 31-ig a következı ábra szemlélteti. Szennyvízgyőjtıhálózat hossza [ezer km] , , , ,

14 Az alábbi diagram Magyarország szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl ad átfogó képet december 31-én. A szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete 2008 december 31.-én [ezer LE] Magyarország települési szennyvízterhelése összesen Szennyvízelvezetési agglomerációk terhelése Megfelelı győjtırendszerek kapacitása Megfelelı szennyvíztisztító kapacitások dec , , , ,690 A szennyvízgyőjtı csatornahálózatok helyzete A települések, illetve a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyvízgyőjtı csatornahálózattal történı ellátottságának értékelésekor mindig jól meg kell különböztetni két alapvetı mérıszámot: 1. A szennyvízelvezetési agglomeráció csatornahálózattal kiszolgált terhelése (LE) Azt a szennyezıanyag-terhelést jelenti, mely az agglomerációban már kiépített meglévı győjtırendszer által ellátott területen keletkezik összesen. Beleértendı az a terhelés is, amely ráköthetı lenne a győjtırendszerre, de a rákötés még nem történt meg. 2. A szennyvízelvezetési agglomeráció csatornahálózatra rákapcsolt terhelése (LE) Azt a szennyezıanyag-terhelést jelenti, melyet ténylegesen összegyőjt a meglévı győjtırendszer, és amely így eljut a szennyvíztisztító telepre. Az összes kiszolgált terhelés és az összes rákapcsolt terhelés között a különbség az a terhelés, amely azért nem jut el a tisztítótelepre, mert nincs bekötve a győjtıhálózatba. A következı ábrák Magyarország különbözı település-típusainak szennyvízgyőjtı hálózattal való ellátottságát mutatták be egyrészt 2004., és év végén, másrészt a Program megvalósulása esetén, év végén, külön megjelenítve a csatornahálózatra rákapcsolt (bekötött) lakások és a csatornahálózattal kiszolgált lakások közül azokat, amelyek nincsenek bekötve a győjtıhálózatba: 14

15 Közigazgatásilag önálló települések ellátottsági adatai településtípusonként Csatornába bekötött és beköthetı lakások aránya [%] 100 Beköthetı lakás [%] Csatornába bekötött lakás [%] fıváros ( ) fıváros ( ) fıváros ( ) fıváros ( ) m.j. város ( ) m.j. város ( ) m.j. város ( ) m.j. város ( ) város ( ) város ( ) város ( ) város ( ) község, nagyközség ( ) község, nagyközség ( ) község, nagyközség ( ) község, nagyközség ( ) Csatornázottság Magyarországon december 31.-én 20,6% C 8,6% 70,8% Csatornabekötéssel rendelkezı lakások aránya [%] Csatornára nem bekötött lakások aránya az ellátott területen [%] Csatornázatlan területen lévı lakások aránya [%] A győjtırendszerek kiépítésének az Irányelv szerint - a Csatlakozási Szerzıdésben elıírt határidıkig - be kell fejezıdnie minden LE szennyezıanyag-terhelés feletti 15

16 szennyvízelvezetési agglomerációban. Kívánatos lenne, hogy azokon a területeken, ahol a győjtıhálózat kiépül, a lakások bekötése szintén megtörténjék. Tervezett csatornázottság a Programban foglalt fejlesztések befejezésekor [%] december 31.-én 3,5% 5,8% 90,7% Csatornabekötéssel rendelkezı lakások aránya [%] Csatornára nem bekötött lakások aránya az ellátott területen [%] Csatornázatlan területen lévı lakások aránya [%] A szennyvízgyőjtı rendszerek bıvülésének folyamata 2015-ig az alábbi ábrán látható, melyen külön megjelenítettük az érzékeny befogadóval rendelkezı szennyvízelvezetési agglomerációk győjtırendszereit. A megfelelı győjtırendszerek kapacitása [ezer LE] év vége 2006 év vége 2008 év vége 2010 év vége 2015 év vége érzékeny 328, , , , ,922 normál , , , , ,427 Megjegyzés: A megfelelıség megítélése a év végi állapot szerinti felülvizsgálat során módosított, finomított feltételrendszer szerint történt. 16

17 Az alábbi táblázat régiók szerint mutatja be az országban a települési szennyvízcsatornázottság helyzetét december 31-tıl december 31-ig a kétévenkénti elırehaladásnak megfelelıen, valamint a 2015-ig elérni szükséges célokat. Régió neve Lakásszám december 31-én Csatornahálózatba kötött % lakások száma december 31-én Csatornahálózatba kötött % lakások száma december 31-én Csatornahálózatba kötött % lakások száma Terv: december 31-én Csatornahálózatba kötött % lakások száma Dél-Alföldi , , , ,4 Dél-Dunántúli , , , ,0 Észak-Alföldi , , , ,8 Észak- Magyarországi , , , ,1 Közép-Dunántúli , , , ,1 Közép- Magyarországi , , , ,9 Nyugat-Dunántúli , , , ,8 Összesen: , , , ,9 A szennyvíztisztítás helyzete 17

18 Magyarországon a szennyvíztisztítás tekintetében még a csatornázottságnál is nagyobb volt az elmaradás. Ennek oka egyrészt, hogy december 31-én a csatornán összegyőjtött szennyvizek mintegy ötöde még mindig tisztítatlanul, illetve csak mechanikai tisztítást követıen kerül a befogadókba (azaz a szennyvíztisztítás hiányzik), másrészt, hogy a csatornázott településeinken kiépített biológiai szennyvíztisztító telepek sem mőködnek minden esetben megfelelıen. Fontos azonban kiemelni, hogy a tisztítási arány az új Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep augusztusi próbaüzemének elindításával idıközben közel 100%-os lett. Összegyőjtött szennyvizek tisztítási aránya Magyarországon [%] december ,3% 79,7% Nem, vagy csak mechanikailag tisztított szennyvizek Tisztított szennyvizek A megfelelı szennyvíztisztító telepi kapacitások alakulását mutatja be az alábbi grafikon december 31-én, valamint és év végén, illetve a Program megvalósítása esetén december végén. 18

19 A megfelelı szennyvíztisztító telepek kapacitása [ezer LE] év vége 2006 év vége 2008 év vége 2010 év vége 2015 év vége érzékeny 312, , , , ,856 normál 4 375, , , , ,594 A szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése A szennyvizek megfelelı tisztításának természetes mellékterméke a szennyvíziszap. Amennyiben a csatornába vezetett szennyvizek jogszabályoknak megfelelı minıségőek és a mai kor követelményeinek megfelelı tisztítás-technológiákat alkalmaznak, az iszap mezıgazdasági szempontból értékes szerves tápanyag, amelyet célszerően vissza kell forgatni a termıtalajba. Ma Magyarországon a keletkezı szennyvíziszap jelentıs részét lerakókon helyezik el. Az EU vonatkozó irányelvével harmonizáló hazai szabályozásnak megfelelıen fokozatosan csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalmú hulladékok lerakókon történı elhelyezését után szennyvíziszap lerakón történı elhelyezésére szolgáló új depónia kialakításával a Program nem számol, ezáltal az ilyen jellegő iszapkezelést egyértelmően nem támogatja. A Program a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatását, a szennyvíziszapok mezıgazdasági területen történı elhelyezését támogatja. A jövıre nézve fontos az egészségre ártalmatlan szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának további ösztönzése, tekintettel arra, hogy a felhasználás e formája komoly szerepet kaphat a talajok tápanyagpótlásán kívül a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, az iszapok víztartalmának helyszínen tartásával. A szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének elıírásait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendeletnek megfelelıen a mezıgazdaságban csak megfelelıen kezelt szennyvíziszap helyezhetı el. A mezıgazdasági hasznosítás engedélyhez kötött tevékenység, megszerzése talajvédelmi tervhez kötött, amelynek alapján az engedélyt talajvédelmi hatósági jogkörben a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve adja ki, a közegészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi, valamint vízügyi szakhatóság bevonásával. A jövıben a mezıgazdasági felhasználás alternatívájaként az iszapok rekultivációs célú és ültetvényeken történı hasznosítását, valamint a városgazdálkodási (kertészeti) felhasználását tervezi preferálni a Program. 19

20 A szennyvíziszapból elıállított biogáz saját, vagy közösségi felhasználásával energia megtakarítás érhetı el, egyben csökkenthetık a szennyvíztisztítás fajlagos költségei. A Program hátralévı megvalósítási szakaszában e hasznosítási lehetıség is elıtérbe kerül. A TESZIR keretében 2009-tıl részletes adatgyőjtés indult, mind a keletkezı szennyvíziszap adatok, mind a megújuló energiatermelés és energetikai hasznosítás vonatkozásában. A települési szennyvíztisztításból keletkezett iszap elhelyezése és hasznosítása [tonna szárazanyag] december 31.-i állapot szerint Elhelyezés - egyéb Elhelyezés - égetés Elhelyezés - lerakók Hasznosítás - egyéb Hasznosítás - talaj és mg A települési szennyvíztisztításból keletkezett iszapelhelyezés és -hasznosítás arányának tervezett változása a Program megvalósítása során 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hasznosítás - egyéb Hasznosítás - talaj és mg. Elhelyezés - lerakók Elhelyezés - égetés Elhelyezés - egyéb 20

21 A Program megvalósításához szükséges beruházások Az Irányelv követelményeinek a teljesítéséhez, azaz a Programba tartozó szennyvízelvezetési agglomerációk megfelelı csatornázottságának eléréséhez, valamint a hiányzó szennyvíztisztítási kapacitások kiépítéséhez, a nem megfelelı szennyvíztisztítás és iszapkezelés elıírásoknak megfelelı szintre történı fejlesztéséhez Magyarországon igen jelentıs mértékő fejlesztési program végrehajtására van szükség, amelynek összes költsége évi árakon nettó 789,2 milliárd Ft. A fejlesztések ütemezését a Csatlakozási Szerzıdésben rögzített határidıkhöz kell igazítani. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztéséhez már eddig is jelentıs európai uniós forrásokhoz jutottunk, ehhez a Programhoz azonban hazánk a 2014-tıl kezdıdı költségvetési idıszakban is számít az EU pénzügyi támogatására. Az alábbi táblázat a Programban szereplı szennyvíztisztítás- és győjtırendszer-fejlesztési beruházások költségtervét mutatja be: Idıszak 1 EUR = 265 Ft Települési Győjtırendszerek szennyvíztisztító és és szállítómővek iszapkezelı telepek Mrd Ft M EUR Mrd Ft M EUR január 1-tıl végéig 203,5 768,0 254,4 960, január 1-tıl végéig 261,3 986,0 70,0 264, között összesen 464, ,0 324, ,1 Közülük is a legkiemelkedıbb a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megvalósítása, melynek eredményeként a tisztítatlanul befogadóba vezetett szennyvizek aránya országos szinten is jelentıs mértékben csökkent. Az érzékeny területeken a LE szennyezıanyag-terhelés feletti agglomerációk esetében december 31-én lejárt a kötelezettségek teljesítésére elıírt határidı. A 9 db érintett agglomeráció helyzetérıl az Európai Bizottság részére 2009 októberében készített részletes településsoros adatszolgáltatás értelmében megállapítható, hogy hiányzó rendszer nincs. Az egyes agglomerációk kiépítettségében elıfordulnak kisebb hiányosságok, ezért a megfelelıség eléréséig néhány esetben még további fejlesztés szükséges. Az EU szabályozás szerint határidıs teljesítési kötelezettséggel nem terhelt LE alatti szennyezıanyag-terheléssel jellemezhetı települések, illetve szennyvízelvezetési agglomerációk győjtırendszereinek és tisztítótelepeinek indokolt fejlesztése várhatóan a 2015-ös idıhorizonton túlmutat, illetve a megalapozott önkormányzati igényekre figyelemmel a hazai prioritásoknak megfelelıen alakulhat. 21

22 Összefoglalás A Program az Irányelv követelményeinek teljesítését szolgálja, magába foglalja Magyarország összes LE feletti szennyezıanyag-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációjának közmőves szennyvízelvezetését és II. fokozatú biológiai tisztítását, a LE szennyezıanyag-terhelés feletti, szennyvíz befogadásra érzékeny területeken pedig a III. tisztítási fokozatot is. A Program végrehajtása komoly erıfeszítést kíván az országtól, de a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése, valamint a tisztítás során keletkezett szennyvíziszap egyre nagyobb mértékben történı hasznosítása javítja életminıségünket és a környezet állapotát, hozzájárul az ország jobb nemzetközi megítéléséhez, és komoly részét képezi a fenntartható fejlıdés feltételei teljesítésének.