Magyarország. Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
|
|
- Ágnes Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarország Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról Időszak: január december június hó 1
2 Tartalom Bevezetés... 3 Magyarország vizeinek védelme... 3 A Program kialakulásának története és jogszabályi háttere... 3 A Program általános ismertetése... 5 Magyarország településszerkezete... 5 Szennyvízelvezetési agglomerációk... 6 Az agglomerációk névleges terhelésének meghatározása... 7 A Programba foglalt feladatok, szükséges fejlesztések... 7 Magyarország szennyvízelvezetési -és tisztítási helyzete... 7 Általános helyzet... 7 A szennyvízgyűjtő csatornahálózatok helyzete A szennyvíztisztítás helyzete A szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése A Program megvalósításához szükséges beruházások Összefoglalás
3 Bevezetés Magyarország vizeinek védelme Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a az ország határain kívülről érkezik. Ennek következtében a vízkészlet mennyisége és minősége döntő mértékben függ a felvízi országokban végrehajtott beavatkozástól. Élővizeink szennyezettségéhez azonban jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai ipari, mezőgazdasági és háztartási szennyező források is. A felszíni vizek terhelésében jelentős hányadot képvisel a tisztított kommunális szennyvíz. Felszín alatti vízkészleteink védelme hasonlóképpen stratégiai feladat, mivel az ivóvízellátás több mint 90%-a a felszín alatti vízkészletre támaszkodik. Ezek minőségét leginkább a mezőgazdasági (növényvédőszer-felhasználás), valamint a kommunális eredetű szennyező források veszélyeztetik. A csatornázatlan lakóterületeken az egyedi szennyvízelhelyezés hagyományos, elszikkasztásos módja jelentős terhelést okozhat a felszín alatti vizekben, talajokban. Összhangban a Víz Keretirányelvvel, az elkövetkező évek fontos feladata a települések csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztéseinek folytatása, a szennyezések megállítása és megelőzése és a talajok fokozott védelme. A Program kialakulásának története és jogszabályi háttere Magyarország európai uniós tagságával összefüggő feladatai közül a legjelentősebb fejlesztési igény a szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósításával kapcsolatos. Az Európai Közösség a települési szennyvizek kezelését a 91/271/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Irányelv lakosegyenérték (LE) 1 szennyezőanyag-terhelés felett kötelező feladatként írja elő a tagállamok részére a települések szennyvizeinek gyűjtését és tisztítását és az egységes végrehajtás érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyagkibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg. Előírásai szerint a teljesítendő feladatok és azok határidői Magyarországra vonatkozóan a Csatlakozási Szerződésben kapott átmeneti mentességre tekintettel a következők: - legkésőbb december 31-éig az érzékeny területeken fekvő LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban biztosítani kellett a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítás mellett a III. fokozatú tisztítást, azaz a tápanyag-eltávolítást (nitrogén és foszfor), - legkésőbb december 31-éig minden LE szennyezőanyag-terhelésnél nagyobb szennyvízelvezetési agglomerációt el kellett látni szennyvízgyűjtő rendszerrel és legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel, - legkésőbb december 31-éig minden és LE szennyezőanyagterhelés közötti szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a 1 A lakosegyenérték (LE) azt a szerves eredetű, biológiailag lebomló terhelést jelenti, melynek 5 napos biokémiai oxigén igénye (BOI 5 ) 60 g oxigén/nap. 3
4 szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást, - amennyiben LE szennyezőanyag-terhelés alatti település, vagy szennyvízelvezetési agglomeráció is rendelkezik közműves szennyvízelvezetéssel és a befogadó felszíni víz, akkor a befogadónak megfelelő szennyvíztisztításra megállapított határidő december 31. volt. (Ez esetben az Irányelvben szereplő határidő a mérvadó.) Az Irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtására elkészült a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Program). A Program az Irányelvnek megfelelően a LE szennyezőanyag-terhelést meghaladó szennyvízelvezetési agglomerációkat foglalja magába. Magyarországon a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről. E rendelet fő célja a felszíni vizek eutrofizációja elleni védelem. A tápanyagok (különösen a foszfor- és nitrogénvegyületek) vízben való feldúsulása (az algák és a magasabb rendű növényi életformák növekedésének felgyorsulása miatt) eutrofizációt eredményez. Ez előnytelenül befolyásolja a vízben lévő organizmusok egyensúlyi helyzetét, valamint a vizek minőségét. E kormányrendelet 1. sz. mellékletében az érzékeny felszíni vizeket (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó), a 2. sz. mellékletében pedig az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén elhelyezkedő településeket sorolja fel. A Fekete-tenger érzékeny területté való kijelölésének következményeként az Irányelv 5. cikk (5) bekezdése, valamint 9. cikke alapján Magyarország 2008 októberétől 2009 februárig kétoldalú tárgyalást folytatott az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága bevonásával Romániával a Fekete-tenger eutrofizációval szembeni védelme kapcsán március 26-án miniszteri levélben értesítettük Romániát és erről tájékoztattuk az Európai Bizottságot az Irányelv 5. cikk (4) bekezdésére történő átállásról, amire kifogás nem érkezett a román féltől, illetve az Európai Bizottságtól szeptemberében a Víz Keretirányelv végrehajtásával kapcsolatos kétoldalú tárgyalást követően az Európai Bizottság kérésére Magyarország korrigált tápanyageltávolítási adatokkal számolja ki a teljes országra vonatkozóan. Az összegyűjtött szennyvízmennyiségekre vonatkozóan elkészült a szennyvíztisztító telepek N- és P-eltávolításának (tápanyageltávolítás) vizsgálata december 31-i állapot szerint az alábbi N- és P-eltávolítási hatásfokot értük el országosan N- eltávolítás: 73,1%, P-eltávolítás: 74,4 %. A Program első hazai változata december 31-i induló állapottal készült el. Az Irányelv 17. cikkében foglaltakkal összhangban a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény előírja, hogy a Programot a Kormány kétévente felülvizsgálja. Ennek megfelelően a Program felülvizsgálatára eddig összesen hat alkalommal került sor, amelynek keretében Magyarország Európai Uniós tagságának kezdeti időpontjára vonatkozó tagállami Program is kidolgozásra került. A jelenlegi, december 31-i alapállapot szerint kidolgozott Program már a negyedik olyan aktualizált változat, amelynél a Program felülvizsgálata az Irányelvhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre kialakított Települési Szennyvíz Információs Rendszer (a továbbiakban: TESZIR) adatbázisára alapozottan történt. Ez a kiadvány ezen felülvizsgált változat adatainak figyelembe vételével készült. 4
5 Lakosszám [fő] Településszám [db] A Program általános ismertetése Magyarország településszerkezete Magyarország településszerkezetéről elmondható, hogy magas (76,1 %) a fő alatti lakosszámú települések aránya, ezekben azonban a lakosságnak csak 17,0 %-a koncentrálódik. Kevés nagyobb lakosszámú városunk van, Budapesten kívül mindössze 3 településünk (Szeged, Miskolc, Debrecen) népessége haladja meg a főt. Összességében ez a helyzet a települési szennyvizek összegyűjtése és tisztítása szempontjából nem kedvező, hiszen a térben koncentráltabban elhelyezkedő lakosság közművel történő ellátása hatékonyabb és kisebb költséggel jár. Magyarország településszerkezete településcsoportok mérete szerint december fő alatt fő fő fő fő fölött 0 Lakosszám [fő] Településszám [db] Településcsoport Településszám [db] Települések aránya [%] Lakosszám [fő] Lakosok aránya [%] fő alatt , , fő , , fő 51 1, , fő 87 2, , fő felett 4 0, ,8 Összesen:
6 Szennyvízelvezetési agglomerációk A szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása sokszor gazdaságosabb, ha több település összefog, és közös rendszert valósít meg. Ez az elv az Irányelvben is érvényesül, amennyiben az abban foglalt kötelezettségek nem egyes településekre, hanem úgynevezett szennyvízelvezetési agglomerációkra vonatkoznak. A szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásával kapcsolatos előírásokat a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A szennyvízelvezetési agglomeráció olyan területet jelent, ahol a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék és egy települési szennyvíztisztító telepre vagy végső kibocsátási pontra vezessék. A szennyvízelvezetési agglomeráció állhat egy, vagy több közigazgatásilag önálló településből. Ez utóbbinál a szennyvíztisztító teleppel rendelkező települést az agglomeráció központjának nevezzük. Ilyen rendszer például a veszprémi szennyvízelvezetési agglomeráció, amely a következő térképvázlaton látható. Előfordulhat, hogy egyes településrészek elkülönülve oldják meg a szennyvízelvezetést és -tisztítást. Paksnak például önálló szennyvíztisztító telepe van, de a város Paks-Dunakömlőd nevű része mégis a Madocsa központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik. Az agglomeráció tehát tartalmazhat közigazgatásilag nem önálló településrészt is (lásd a fenti ábrát). Egy adott szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvíztisztítási előírásai az általánosnál szigorúbbak, ha a tisztított szennyvíz befogadója eutrofizációra érzékeny. Vannak olyan szennyvízelvezetési agglomerációk is, amelyek ugyan érzékeny befogadó vízgyűjtőterületén találhatók, de tisztított szennyvizeiket az érzékeny vízgyűjtőterületről normál befogadóba vezetik ki. Számos ilyen agglomeráció található a Balaton vízgyűjtő területén. 6
7 Az agglomerációk névleges terhelésének meghatározása Az Irányelv az agglomerációkat a lakosegyenértékben kifejezett összes névleges szennyezőanyag-terhelésük alapján osztályozza, ez alapján rögzíti a követelményeket. A lakosegyenérték (LE) a szennyvíz szennyezőanyag-tartalmának nemzetközileg elfogadott mértékegysége, 1 LE azt a szennyvízben lévő, szerves, biológiailag lebontható szennyezőanyag-mennyiséget jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén igénye 60 g BOI 5 naponta. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy egy lakos egy nap alatt kibocsátott szennyvizében lévő szerves szennyezőanyag-terhelése 60 g BOI 5 -nek felel meg. A számításoknál figyelembe vettük, hogy Magyarországon az egy főre jutó szennyezőanyagterhelés a tapasztalatok szerint még nem éri el ezt az értéket, a vizsgált referencia időpontban átlagosan ennél kevesebb. A Program a tervezett célállapoti fejlesztési szükségletek megállapítása során az 1 fő = 1 LE adattal számol, ezért a szennyvízelvezetési agglomerációk agglomerációs osztályonkénti besorolása különbözhet alap-, ill. célállapotban. A szennyvízelvezetési agglomerációk névleges szennyezőanyag-terhelése a területükön képződő összes biológiailag lebontható kommunális szennyvíz szennyezőanyag-terhelésének összege, a következők szerint: Az agglomeráció összes névleges szennyezőanyag-terhelése (LE) = A szennyvízelvezetési agglomeráció állandó lakosszáma + Minden egyéb szennyezőanyag-terhelés (közcsatornába vezetett ipar + közintézmények + turizmus + szezonális ingadozásokból származó terhelés) A Programba foglalt feladatok, szükséges fejlesztések A Program áttekinti az ország LE-nél nagyobb szennyezőanyag-terheléssel jellemezhető szennyvízelvezetési agglomerációit, és felsorolja a teendőket a csatornázás és szennyvíztisztítás kapcsán december 31-én. A Program meghatározza szennyvízelvezetési agglomerációnként a kitűzött célok eléréséhez szükséges fejlesztéseket, hogy mit kell teljesítenie hazánknak az Irányelvben foglalt feladatok teljesítése érdekében. A Program a Csatlakozási Szerződésben szereplő határidőknek megfelelően rögzíti az Irányelv által előírt feladatokat, bemutatja az agglomeráció névleges terhelésétől és érzékenységétől függően a december 31-i állapot szerinti és a év végére elérni kívánt megfelelő gyűjtőrendszer-ellátottsági és szennyvíztisztítási szintet, valamint a becsült beruházási költségeket. Magyarország szennyvízelvezetési - és tisztítási helyzete Általános helyzet Magyarországon a települési szennyvizek közcsatornán történő elvezetése az 1990-es évek elejére jelentősen elmaradt a fejlett európai országokétól. Az ellátottság a bekötött lakások tekintetében alig haladta meg a 40 %-ot, az elvezetett szennyvizeknek pedig több mint a fele gyakorlatilag tisztítás nélkül került a befogadókba. 7
8 A települési szennyvízelvezetés és -tisztítás intenzív fejlesztése 1993-ban kezdődött el, amikortól a települési csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztések támogatása nagyobb lendületet vett a címzett- és céltámogatási rendszer keretében. A Program első, évi változatáig jelentős fejlesztések valósultak meg, sokat javult az ország csatornázottsága. Az önkormányzati törekvések és az állami támogatások eredményeként 2000 óta a Program folyamatosan bővült. Az önkormányzatok kezdeményezései számos esetben vezettek új szennyvízelvezetési agglomeráció létrehozásához, illetve a meglévő agglomerációk bővítéséhez. Az Irányelv követelményeinek teljesítésére figyelemmel a Programhoz kapcsolódó jelenleg is hatályos agglomerációs szabályozás a további LE szennyezőanyag-terhelés alatti települések Programba kerülését 2006 februárjától év végéig felfüggesztette, ezért a határidős kötelezettségek teljesítése során a Program bővülésére már nem kerülhet sor. A feladatok Csatlakozási Szerződés szerinti végrehajtása érdekében tett további intézkedés eredményeként az Irányelv hatálya alá nem tartozó, regionális rendszerkapcsolattal nem rendelkező LE szennyezőanyag-terhelés alatti kistelepülések 2009 áprilisától a Programban már nem szerepelnek. A jelenleg is hatályos agglomerációs szabályozás értelmében ugyanakkor az érintett szennyvízelvezetési agglomerációs településkör módosítása nélkül - műszakilag indokolt esetben és a meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitáskihasználása érdekében - az agglomeráción kívűli kistelepülések csatlakozhatnak. A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény 55. (1) és (2) bekezdése alapján rákötési kötelezettség áll fenn annál az ingatlantulajdonosnál, akinél az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll. A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény 11. (1) bekezdése alapján talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. Növekedni fog a rákötések aránya, a talajterhelési díj hatása 2013-tól érvényesült, ez azonban a következő felülvizsgálatnál lesz érzékelhető. 8
9 Agglomerációk összes terhelése [ezer LE] Agglomerációk száma [db] A szennyvízelvezetési agglomerációk száma és lakosegyenértékben kifejezett szennyvízterhelése, agglomerációs csoportonként december ,0 4500,0 4000, , , ,0 2000, , ,0 500, , LE alattiak EU kötelezettség nélkül LE LE LE LE fölött 0 Agglomerációk összes terhelése [ezer LE] Agglomerációk száma [db] Agglomeráció csoport Agglomerációk száma [db] Agglomerációk aránya [%] Összes szennyvíz terhelés [ezer LE] Összes szennyvíz terhelés aránya [%] LE alattiak EU kötelezettség nélkül ,2 935,8 8, LE ,0 1594,1 13, LE 60 3,3 729,0 6, LE 110 6,0 4153,3 35, LE felett 10 0,5 4291,3 36,7 Összesen: , ,5 100,0 9
10 Összes szennyvízterhelés [LE] Agglomerációk LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel -kiépítési határidő december A következő térképeken a Program szerinti szennyvízelvezetési agglomerációkat tüntettük fel, agglomerációs csoportonként, az érzékeny területek jelölésével. 10
11 11
12 Az alábbi térkép az ország szennyvízelvezetési agglomerációit mutatja be LE besorolás szerint. 12
13 Az alábbi térkép az ország szennyvízgyűjtő hálózattal való ellátottságát mutatja be. A magyarországi szennyvízgyűjtő hálózatok teljes hosszát december 31-i állapot szerint, a Programban tervezett fejlesztéseket december 31-ig a következő ábra szemlélteti. Szennyvízgyűjtő hálózat hossza [ezer km] ,4 59,3 54,9 50, ,9 22,4 11,7 13,8 15,7 18,
14 Az alábbi diagram Magyarország szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről ad átfogó képet december 31-én A szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete december 31. [ezer LE] Magyarország települési szennyvízterhelése összesen Szennyvízelvezetési agglomerációk terhelése Megfelelő gyűjtőrendszerek kapacitása Megfelelő szenyvíztisztító kapacitások dec , , , ,028 A szennyvízgyűjtő csatornahálózatok helyzete A települések, illetve a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyvízgyűjtő csatornahálózattal történő ellátottságának értékelésekor mindig jól meg kell különböztetni két alapvető mérőszámot: 1. A szennyvízelvezetési agglomeráció csatornahálózattal kiszolgált terhelése (LE) Azt a szennyezőanyag-terhelést jelenti, mely az agglomerációban már kiépített meglévő gyűjtőrendszer által ellátott területen keletkezik összesen. Beleértendő az a terhelés is, amely ráköthető lenne a gyűjtőrendszerre, de a rákötés még nem történt meg. 2. A szennyvízelvezetési agglomeráció csatornahálózatra rákapcsolt terhelése (LE) Azt a szennyezőanyag-terhelést jelenti, melyet ténylegesen összegyűjt a meglévő gyűjtőrendszer, és amely így eljut a szennyvíztisztító telepre. Az összes kiszolgált terhelés és az összes rákapcsolt terhelés között a különbség az a terhelés, amely azért nem jut el a tisztítótelepre, mert nincs bekötve a gyűjtőhálózatba. A következő ábrák Magyarország különböző település-típusainak szennyvízgyűjtő hálózattal való ellátottságát mutatják be egyrészt 2004., 2006., 2008., és év végén, másrészt a Program megvalósulása esetén, év végén, külön megjelenítve a csatornahálózatra rákapcsolt (bekötött) lakások és a csatornahálózattal kiszolgált lakások közül azokat, amelyek nincsenek bekötve a gyűjtőhálózatba: 14
15 Közigazgatásilag önálló települések ellátottsági adatai településtípusonként Csatornába bekötött és beköthető lakások aránya [%] 100 Beköthető lakás [%] Csatornába bekötött lakás [%] Csatornázottság Magyarországon december ,3% 6,9% 74,8% Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya [%] Csatornára nem bekötött lakások aránya az ellátott területen [%] Csatornázatlan területen lévő lakások aránya [%] 15
16 A gyűjtőrendszerek kiépítésének - a Csatlakozási Szerződésben előírt határidőkig - be kell fejeződnie minden LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációban. Tervezett csatornázottság a Programban foglalt fejlesztések befejezésekor december 31-én 3,3% 7,5% 89,2% Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya [%] Csatornára nem bekötött lakások aránya az ellátott területen [%] Csatornázatlan területen lévő lakások aránya [%] Az alábbi táblázat régiók szerint mutatja be az országban a települési szennyvízcsatornázottság helyzetét december 31-től december 31-ig a kétévenkénti előrehaladásnak megfelelően, valamint a 2015-ig előírt célokat december 31- én december 31- én december 31-én december 31-én december 31-én Terv: december 31- én Régió neve Lakásszám Csatornahálózatba kötött lakások száma % Csatornahálózatba kötött lakások száma % Csatornahálózatba kötött lakások száma % Csatornahálózatba kötött lakások száma % Csatornahálózatba kötött lakások száma % Csatornahálózatba kötött lakások száma % Dél-Alföldi , , , , , ,0 Dél-Dunántúli , , , , , ,5 Észak-Alföldi , , , , , ,5 Észak- Magyarországi , , , , , ,8 Közép- Dunántúli , , , , , ,5 Közép- Magyarországi , , , , , ,4 Nyugat- Dunántúli , , , , , ,9 Összesen: , , , , , ,2 16
17 A szennyvíztisztítás helyzete Magyarországon korábban a szennyvíztisztítás tekintetében még a csatornázottságnál is nagyobb volt az elmaradás december 31-én azonban a csatornán összegyűjtött szennyvizeknek már csak 1,8 %-a került csak mechanikai tisztítást követően a befogadókba. Összegyűjtött szennyvizek tisztítási aránya Magyarországon [%] december 31. 2,6% 97,4% Tisztított szennyvizek Nem, vagy csak mechanikailag tisztított szennyvizek 17
18 A szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése A szennyvizek megfelelő tisztításának természetes mellékterméke a szennyvíziszap. Amennyiben a csatornába vezetett szennyvizek jogszabályoknak megfelelő minőségűek és a mai kor követelményeinek megfelelő tisztítás-technológiákat alkalmaznak, a keletkező iszap mezőgazdasági szempontból értékes szerves tápanyag, amelyet célszerűen vissza kell forgatni a termőtalajba. Az EU vonatkozó irányelvével harmonizáló hazai szabályozásnak megfelelően fokozatosan csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalmú hulladékok lerakókon történő elhelyezését. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének előírásait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendeletnek megfelelően a mezőgazdaságban csak megfelelően kezelt, a határértéknek megfelelő szennyvíziszap helyezhető el. A mezőgazdasági hasznosítás engedélyhez kötött tevékenység. Az engedély megszerzéséhez talajvédelmi tervet kell készíteni, amelynek alapján az engedélyt talajvédelmi hatósági jogkörben a megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatósága adja ki. A Program a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatását, a szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezését támogatja, de szigorú feltételekhez köti a talajok fokozott védelme és a környezetbiztonság fokozása érdekében. A jövőre nézve fontos az egészségre ártalmatlan szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának további ösztönzése, tekintettel arra, hogy a felhasználás e formája komoly szerepet kaphat a talajok tápanyagpótlásán kívül a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, az iszapok víztartalmának helyszínen tartásával. A TESZIR keretében 2009-től részletes adatgyűjtés indult, mind a keletkező szennyvíziszap adatok, mind a megújuló energiatermelés és energetikai hasznosítás vonatkozásában. A évi összesített kinyert megújuló energia-adatok a szennyvíztisztító telepeken: biogáz helyben felhasználása MJ/év, biogáz energia MJ/év, villamos energia MWh/év. Az energetikai hasznosítás a évhez képest nőtt A települési szennyvíztisztításból keletkezett iszap elhelyezése és hasznosítása [tonna szárazanyag] december Elhelyezés - egyéb Elhelyezés - égetés Elhelyezés - lerakók Hasznosítás - egyéb Hasznosítás - talaj és mg
19 A települési szennyvíztisztításból keletkezett iszapelhelyezés és hasznosítás arányának tervezett változása a Program megvalósítása során 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hasznosítás - egyéb Hasznosítás - talaj és mg. Elhelyezés - lerakók Elhelyezés - égetés Elhelyezés - egyéb A Program megvalósításához szükséges beruházások Az Irányelv követelményeinek a teljesítéséhez, azaz a Programba tartozó szennyvízelvezetési agglomerációk megfelelő csatornázottságának eléréséhez, valamint a hiányzó szennyvíztisztítási kapacitások kiépítéséhez, a nem megfelelő szennyvíztisztítás és iszapkezelés előírásoknak megfelelő szintre történő fejlesztéséhez Magyarország jelentős fejlesztési program végrehajtásában érintett, amelynek összes költségigénye évi árakon nettó 714,1 milliárd Ft ( 2405,3M EUR). A fejlesztések ütemezése a Programban a Csatlakozási Szerződésben rögzített határidők figyelembe vételével történt. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztéséhez már eddig is jelentős európai uniós forrásokhoz jutottunk, ehhez a Programhoz azonban hazánk a 2014-től kezdődő költségvetési időszakban is számít az EU pénzügyi támogatására. Az alábbi táblázat a Programban szereplő szennyvíztisztítás- és gyűjtőrendszer-fejlesztési beruházások költségtervét mutatja be: 1 EUR = 296,9 Ft Települési Gyűjtőrendszerek szennyvíztisztító és Időszak és szállítóművek iszapkezelő telepek Mrd Ft M EUR Mrd Ft M EUR január december végéig* 189,4 638,0 114,1 384, január 1-ől december végéig** 324,5 1093,0 86,1 290,1 Összesen 513,9 1731,0 200,2 674,3 *: a és a határidős agglomerációk még hátralevő, határidőre nem teljesült fejlesztéseinek költségigénye összesen: 303,5 Mrd Ft (1022,2 M EUR). **: a határidős agglomerációk fejlesztési költségigénye 410,6 Mrd Ft (1383,1 M EUR) 19
20 A normál területeken a LE szennyezőanyag-terhelés feletti agglomerációk esetében december 31-én lejárt a kötelezettségek teljesítésére előírt határidő. A 130 db érintett agglomerációról megállapítható, hogy 16 db agglomeráció megfelelő, a fejlesztéssel érintett agglomerációk száma: 87 db, további lakossági fejlesztési igény 27 db agglomeráció esetében jelentkezik, amelyeknél az agglomerációk egyes településeinél a rákötési arány nem megfelelő. A 87 db fejlesztéssel érintett agglomeráció közül 2014-ig pályázat keretében fejlesztéssel érintett 41 db agglomerációnál fejeződik be beruházás. Az EU szabályozás szerint határidős teljesítési kötelezettséggel nem terhelt LE alatti szennyezőanyag-terheléssel jellemezhető települések, illetve szennyvízelvezetési agglomerációk gyűjtőrendszereinek és tisztítótelepeinek indokolt fejlesztése várhatóan a 2015-ös időhorizonton túlmutat, illetve a megalapozott önkormányzati igényekre figyelemmel a hazai prioritásoknak megfelelően alakulhat. Összefoglalás A Program az Irányelv követelményeinek teljesítését szolgálja, magába foglalja Magyarország összes LE feletti szennyezőanyag-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációjának közműves szennyvízelvezetését és II. fokozatú biológiai tisztítását, a LE szennyezőanyag-terhelés feletti, szennyvíz befogadásra érzékeny területeken pedig a III. tisztítási fokozatot is. A Program végrehajtása komoly erőfeszítést kíván az országtól, de a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése, valamint a tisztítás során keletkezett szennyvíziszap egyre nagyobb mértékben történő hasznosítása javítja életminőségünket és a környezet állapotát, hozzájárul az ország jobb nemzetközi megítéléséhez, és komoly részét képezi a fenntartható fejlődés feltételei teljesítésének. Budapest, június 20
Magyarország. Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenMagyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenMagyarország. Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenMagyar Köztársaság. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyar Köztársaság Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl, a települési
RészletesebbenMagyar Köztársaság. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TÁJÉKOZTATÓ
Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérıl, a Települési szennyvízkezelésrıl szóló 91/271/EGK irányelv
RészletesebbenTelepülések szennyvízelvezetés- kezelés
Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
Részletesebben174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenBudapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012. (V. 04.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre
RészletesebbenA 379/2015. Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezett TS Online országos tájékoztató, bemutató
A 379/2015. Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezett TS Online országos tájékoztató, bemutató Előadó: Dátum: Rajz Renáta Országos Vízügyi Főigazgatóság 2019. január 15.
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete
Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi
RészletesebbenMagyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya
Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési
RészletesebbenTISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.
RészletesebbenZalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.
Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenHatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI
RészletesebbenZalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról
Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenTELEPÜLÉSSOROS ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZER
TSONLINE FEJLESZTÉSI ÉS ADATKARBANTARTÁSI FELADATOK TELEPÜLÉSSOROS ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZER SZAKMAI ÚTMUTATÓ 2018. november 15. TARTALOM ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG... 3 1. A TELEPÜLÉSI-ONLINE
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. október 22-i ülésére
3. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. október 22-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenÚjudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról
Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(XII.1.) számú rendelete Talajterhelési díjról Újudvar község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX.
RészletesebbenPetrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete
Részletesebben1. 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Baja Város szennyvíz-közcsatorna hálózattal ellátott területére.
Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz-elhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjról Baja Város Képviselő-testülete a környezetterhelési
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenTéglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról
Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (VI. 23.) rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról A 8/2013. (III. 28.) és 1/2014. (I.31.) önkormányzati rendelet módosításával
RészletesebbenZalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról
Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról (egységes szerkezetben a módosítással) Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenSimontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/ )
Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047) KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047 PROJEKT NYITÓRENDEZVÉNY Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása projekt
RészletesebbenI. Fejezet A rendelet hatálya
Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 48/2004.(VI.18.) rendelete a talajterhelési díjról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 1 Budapest Főváros
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2005.(III.31.) KGY. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 12/2005.(III.31.) KGY. r e n d e l e t e a talajterhelési díjról (egységes szerkezetben a 29/2009.(IX.29.) KGY rendelettel) A Közgyűlés a környezetterhelési
RészletesebbenGelse Község Önkormányzata Képviselő-testület 13/2012.(V.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A talajterhelési díjról
1 Gelse Község Önkormányzata Képviselő-testület 13/2012.(V.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A talajterhelési díjról Gelse Község Önkormányzatának Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő testület) a helyi
RészletesebbenSÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 13/2004. (VI. 29.) r e n d e l e t e
SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 13/2004. (VI. 29.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról Sárospatak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenDunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról.
Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 34/20041.(X1.25.) rendelete a talajterhelési díjról és a helyi környezetvédelmi alapról. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete a környezetterhelési
RészletesebbenD:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc
/5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól az 5/2005. (I.28.). a 63/2005. (XII.6.) 2 és a 20/2009. (IX.30.) 3 egységes szerkezetben
RészletesebbenA rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése
Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenSom Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.
1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési
RészletesebbenMÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Murakeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Murakeresztúr Község Önkormányzat
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 6-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 6-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete talajterhelési díjról szóló rendelet megalkotása Előadó: Horváth
RészletesebbenAz egyedi szennyvíztisztító berendezésekre vonatkozó jogi környezet: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
Az egyedi szennyvíztisztító berendezésekre vonatkozó jogi környezet: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásának
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. BELÜGYMINISZTER NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTER BM/5561/2014. A 2011.évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdésének
RészletesebbenBalatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 20/2004.(VII.23.) rendelete. a talajterhelési díjról
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2004.(VII.23.) rendelete a talajterhelési díjról Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003.
RészletesebbenSárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL.
Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 18/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (A módosításokkal: 4/2005. (III. 18.) önkormányzati rendelet 4/2012. (II. 09.) önkormányzati
Részletesebbena talajterhelési díjról (módosításokkal egységes szerkezetben)
Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 2/2005. (I.21.), 15/2005.(IV.20.), 17/2009.(IX.16.), 6/2012. (II.13.), 15/2012. (IV.18.), 23/2013.(XI.27.), 16/2014.(XI.28.) és a 16/2017.(XII.15.)
RészletesebbenDecs nagyközség Képviselő-testületének
Decs nagyközség Képviselő-testületének 13/2004.(IX.1.) számú r e n d e l e t e A talajterhelési díj megfizetésének szabályairól 1 (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.) és a 10/2013. (V.03.)
Részletesebben(Tervezet) A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Répcelak Város közigazgatási területére. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség
ELŐTERJESZTÉS a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatás és eljárási szabályokról szóló rendelettervezethez Tisztelt
Részletesebben72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
Frissítve: 2012. május Figyelmeztetés! A jogszabályok kivonatolását munkatársaink készítették. Esetleges hiányosságokért, tévedésekért felelősséget nem vállalunk, kérjük Ön is olvassa el a hivatkozott
RészletesebbenJÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2006.(XII.27.) RENDELETE. A talajterhelési díjról. ( egységes szerkezetben)
JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2006.(XII.27.) RENDELETE A talajterhelési díjról. ( egységes szerkezetben) Jászszentandrás Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
Részletesebben38/2007. (XII.10.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ a 20/2009. (IX.25.) és a 28/2013. (VI.24.) rendelet által módosított 38/2007. (XII.10.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok
Részletesebben1. A rendelet hatálya
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (I.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról /egységes szerkezetben a 46/2017. (XII.22.) rendelettel/ Budapest
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok
RészletesebbenVARGA JÓZSEF KÉRELME
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc
Részletesebbena talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról
RészletesebbenHulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL
Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL Iszapelhelyezési módok az EU-ban (2012) Égetés 15% Egyéb 4% MAGYARORSZÁG Mezőgazdasági felhasználás 9% Hulladék-lerakás 16% Komposzt
RészletesebbenBalatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról
4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenZalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/
Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési
Részletesebben2. Általános rendelkezések A közszolgáltatás ellátásának rendje 3. 4.
Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2015.(VIII.03.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Budakeszi Város
Részletesebbenszaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések
Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens
RészletesebbenJármi község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról
Jármi község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003.
RészletesebbenBalkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014.(III.20.) önkormányzati rendelete (G4) a talajterhelési díjról
Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014.(III.20.) önkormányzati rendelete (G4) a talajterhelési díjról Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés
RészletesebbenGondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően
MASZESZ XIX Országos Konferencia Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően 2018.05.29. Mészáros József Csatornázási ágazat műszaki vezető Európai Gazdasági Közösségi, majd Uniós Irányelvek
RészletesebbenKÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL
KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Velem Község Önkormányzat Képviselőtestületének. 2014. május 21-i ülésének 4. napirendi pontjához
ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. május 21-i ülésének 4. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! Velem Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi vízgazdálkodási
Részletesebben1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Pécsely Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII.15. ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pécsely
RészletesebbenKONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV
SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám: 4020-1/1/2011.II.
RészletesebbenHÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése
3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki
RészletesebbenBelügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.
Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenElőadást megalapozó NFÜ értékelések
Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés
RészletesebbenASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének
ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének 32/2008.(XII.15.) ÖR-el módosított 14/2004.(VII.1.) RENDELETE A talajterhelési díjról I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat Képviselı-testülete
RészletesebbenÉves jelentés. Fővárosi Vízművek Zrt. energiagazdálkodása a évben
A jelentés célja Éves jelentés Fővárosi Vízművek Zrt. gazdálkodása a 2017. évben Jelen dokumentum célja, hogy az hatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvénynek és az annak végrehajtásáról szóló 122/2015.
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 31.10.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Frantisek Brychta, cseh állampolgár által benyújtott 0770/2004. sz. petíció a Cseh Köztársaságban található
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenI. fejezet. A rendelet hatálya
Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díj helyi szabályairól szóló 32/2011. (X.26.), 48/2008. (XII.12.), 6/2007. (II.23.), 31/2005. (IX.14.), 47/2004.
RészletesebbenA vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit
A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások
RészletesebbenA BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást
RészletesebbenKapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete. /2015.(...)önkormányzatai rendelete. a talajterhelési díjról. (tervezet)
Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete /2015.(...)önkormányzatai rendelete a talajterhelési díjról (tervezet) Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete./2015.(...)önkormányzatai rendelete
Részletesebben1.A közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatással ellátott terület határai
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2016. (VI.22.) önkormányzati rendelete a háztartási szennyvíz gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról Sátoraljaújhely
RészletesebbenPÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/ Fax: 89/
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 172. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. december 13-i ülésére Tárgy: Pápa Város
RészletesebbenTolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (VI.29.) sz. önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról
Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (VI.29.) sz. önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenKővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról
Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról Kővágótöttös község Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenTERVEZET. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet módosításáról
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/473/2008. TERVEZET a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet módosításáról
RészletesebbenTERVEZET. a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Iktatószám: KvVM/KJKF/1879/2007 TERVEZET a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2007. október VEZETŐI
RészletesebbenNYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2006./V.02./Ör. r e n d e l e t e
1 NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2006./V.02./Ör. r e n d e l e t e a talajterhelési díjról Nyírmada Nagyközség Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.évi LXXXIX.
RészletesebbenA 379/2015 XII.08.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezett TS Online országos tájékoztató, bemutató.
A 379/2015 XII.08.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezett TS Online országos tájékoztató, bemutató Előadó: Somogyiné Neuperger Lívia Dátum: Helyszín: 2019. január
RészletesebbenÚjudvart Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012.(XII.1.) Önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról
Újudvart Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012.(XII.1.) Önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Újudvar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
RészletesebbenA 379/2015 XII.08.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezett TS Online országos tájékoztató, bemutató.
A 379/2015 XII.08.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezett TS Online országos tájékoztató, bemutató Előadó: Somogyiné Neuperger Lívia Dátum: Helyszín: 2019. január
RészletesebbenSegesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról. 1.
Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenIgal Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2004. (VII.1.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról
Igal Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2004. (VII.1.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Igal Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenPÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 178. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 178. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. december 31-i ülésére Tárgy: Pápa Város
RészletesebbenA TS Online Rendszer bemutatása. Dátum: március 06.
A TS Online Rendszer bemutatása Előadó: Liliom Nikolett Dátum: 2019. március 06. Helyszín: Szeged Terület bemutatása 19 db megye 12 db VIZIG Csongrád megye: 60 település ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenSimontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047)
Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047) KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047 LAKOSSÁGI FÓRUM Simontornya Város Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat Kossa István elnök
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
Részletesebben