TERVEZET. a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

Átírás

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Iktatószám: KvVM/KJKF/1879/2007 TERVEZET a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, október

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő tevékenységeknek október 31-ig meg kell felelni a rendelet előírásainak. Problémaként merül fel a települési folyékony hulladék (TFH) ún. leürítő helyen történő elhelyezése, ugyanis a leürítő helyekre ettől az időponttól alkalmazandók a Korm. rendeletben foglalt jogkövetkezmények. A folyékony hulladék leürítő helyek bezárása ellehetetleníti a szippantott szennyvíz kezelését, valamint felmerül annak a lehetősége is, hogy a leürítő helyek bezárásával a szennyvíz elhelyezése más, illegális módon fog megtörténni, amely komoly közegészségügyi kockázattal, illetve környezeti kárral járhat. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról (a továbbiakban: Program) szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését a lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén is legkésőbb december 31-ig meg kell valósítani. A Program megvalósítása során megfelelő ütemezésben sor kerülhet a TFH befogadó helyek felszámolására, a települések csatornahálózatba való bekapcsolásával a korábban ilyen módon elhelyezett szennyvíz elvezetésére. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (Víz keretirányelv) szintén 2015-re írja elő a vizekre vonatkozó jó állapot elérését. A fenti indokok alapján szükséges vált az R. határidőt tartalmazó rendelkezésének december 31.-re való módosítása. Az egységesen meghatározott határidő alól indokolt kivenni a veszélyes anyagokat tartalmazó anyagok elhelyezésére, bevezetésére irányuló tevékenységeket, valamint az ivóvízbázisokat, a vízi vagy szárazföldi ökoszisztémákat veszélyeztető szennyező forrásokat, ugyanis a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelméről szóló 80/68/EGK irányelv szerint nem üzemelhetnek olyan berendezések, nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek keretében un. I-es listás (veszélyes) anyagokat közvetlenül a felszín alatti vízbe vezetnek. Ezen túlmenően nem üzemelhetnek olyanok sem, amelyek működése folytán I-es listás anyagok jelentős szennyezettséget okoznak a talajon, altalajon való átszivárgás útján a felszín alatti vízben. Az irányelv szerint az un. II-es listás anyagok bejutását pedig korlátozni kell, vagyis nem működhetnek legalább részleges műszaki védelem nélküli szennyező források. Magyarország a csatlakozási tárgyalások során vállalta, hogy a veszélyes anyagok közvetlen bevezetését december. 31-ig megszűnteti, és október. 31-ig eleget tesz a többi követelménynek is. A kommunális eredetű TFH általában nem tartalmaz I-es listás anyagokat. Ezt figyelembe véve az EU irányelv végrehajtására vállalt kötelezettség tekintetében az a lényeges kérdés, hogy okoznak-e jelentős szennyezettséget, veszélyeztetnek-e ivóvízbázist vagy valamilyen ökoszisztémát. (Ezt az egyedi engedélyezési eljárások, felülvizsgálatok során 2

3 kell tisztázni.) Ha igen, akkor további működésük az említett 80/68/EGK irányelv, és a Víz Keretirányelv végrehajtása szempontjából október 31.-e után nem indokolt. Több esetben a TFH leürítő helyek közelében végzett mérések azt igazolják, hogy az elhelyezés nem okoz szennyezettségi határérték-túllépést. Ezekben az estekben nem indokolt határidőt megadni, így ezek a leürítő helyek tovább működhetnek. II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogramhoz közvetlenül nem kapcsolódik. III. Előzmények A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi területein keletkezett települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozó adataiból kiderült, hogy a folyékony hulladék leürítő helyek bezárása ellehetetlenítené a szippantott szennyvíz kezelését. Kockázatként merült fel, hogy a leürítő helyek bezárásával a szennyvíz elhelyezésére egyéb, illegális módokon kerül majd sor. IV. Várható szakmai hatások Az R. mellékletben foglalt módosítása elegendő időt biztosít arra, hogy a települési folyékony hulladék megfelelő elvezetését megteremtő Program keretein belül a leürítő helyek felszámolása megtörténjen. V. Várható gazdasági hatások Az R. módosításának közvetlen gazdasági hatása nincs. VI. Várható társadalmi hatások A települési folyékony hulladék elhelyezésekor szigorú közegészségügyi követelményeknek is meg kell felelni (A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet). A meglévő leürítő helyek bezárása, a települési folyékony hulladék esetleges illegális elhelyezése komoly közegészségügyi következményekkel járna, illetőleg veszélyt jelentene a környezetre. A módosítással ezek a következmények kiküszöbölhetők. VII. Kapcsolódások VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására. Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció * Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató 3

4 További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban) A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: X. Megjegyzések TERVEZET 4

5 Melléklet a KvVM/KJKF/ /2007. számú munkaanyaghoz A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvénnyel összhangban a következőket rendeli el: 1. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 41. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő, 13. (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek az (5) - (8) bekezdésekben foglalt kivételekkel december 31-ig meg kell felelni e rendelet előírásainak. 2. Az R a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (5) - (11) bekezdés számozása (7) - (13) bekezdésre változik: (5) A veszélyes anyagokat tartalmazó anyagok elhelyezésére, bevezetésére vonatkozó, valamint az ivóvízbázisokat, a vízi vagy szárazföldi ökoszisztémákat veszélyeztető tevékenységeknek október 31.-ig kell megfelelni a rendelet előírásainak. (6) A veszélyes anyagokat nem tartalmazó, előtt létesített települési folyékony hulladék elhelyező helyek csak abban az esetben működtethetők után, ha részletes monitoring hálózatban mért, az elhelyezett szennyező anyagokra kiterjedő, legalább 6 éves vizsgálati adatsorok bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okozott (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettségi állapotot a felszín alatti vízben és nem mutatkozik a szennyezőanyagok koncentrációiban emelkedő tendencia. 3. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. 5

6 I. ELŐTERJESZTÉS Felügyelőség I. A települési folyékony hulladék elhelyezésének problémája Az ország szinte minden településén képződik települési folyékony hulladék (TFH). Ha közcsatornára történő vezetés, vagy egyéb szakszerű ártalmatlanítási lehetőség hiányában - a TFH gyűjtésére, elhelyezésére szolgáló műtárgyak megtelnek, azokból a TFH-t tartálykocsikkal el kell szállítani. Tekintettel arra, hogy a szállítás drága, az ártalmatlanításra szennyvíz leürítő helyeket, tavakat alakítottak ki szerte az országban mindenütt az as években, ahol nem volt reális költséggel járó szállítási távolságon belül olyan szennyvíztisztító telep, ahol a folyékony hulladékot fogadták. A felszín alatti vizekről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. r. (a továbbiakban: R.) október 31-ig teszi lehetővé a TFH meglévő földmedrű (műszaki védelem nélküli) fogadóhelyen történő ártalmatlanítását Ez a határidő egybeesik az egységes környezethasználati engedélyezés alá eső meglévő létesítmények megfelelőségének teljesítési határidejével. A jelenleg hatályos szabályozás alapján a meglévő, műszaki védelem nélküli földmedrű települési folyékony hulladék fogadóhelyeket az adott határidőig be kellene zárni. A folyékony hulladék leürítő helyek bezárása azonban ellehetetleníti a szippantott szennyvíz kezelését, valamint felmerül annak a lehetősége is, hogy a leürítő helyek bezárásával a szennyvíz elhelyezése más, illegális módon fog megtörténni, amely komoly közegészségügyi kockázattal, illetve környezeti kárral járhat, ezért szükségessé vált az R. határidőt tartalmazó rendelkezésének december 31.- re való módosítása. Táblázatos formában a TFH leürítők és az érintett lakosság száma: Nyilvántartott leürítők száma Működő leürítők száma db db db Rekultivált leürítők Nem működő, nem rekultivált, felhagyott leürítő db Működő leürítővel ellátott település száma lakosság (fő) Alsó-Tiszavidéki Észak-Dunántúli Észak Magyarországi Felső-Tiszavidéki Körösvidéki Közép-Tiszavidéki Közép Dunántúli 0 0 6

7 Nyugat Dunántúli Tiszántúli Közép-Dunavölgyi Dél-Dunántúli Alsó-Dunavölgyi Összesen: A fenti táblázat szerint Magyarországon jelenleg 328 település mintegy 631 ezer lakos számára nem megoldott a települési folyékony hulladék megfelelő elhelyezése, kezelése. A megfelelő kezelőrendszerek kialakításakor figyelembe kell venni az adott területen található településszerkezetet, mivel a fejlesztendő területek településszerkezetei jelentősen eltérnek. A rendelkezésre álló adatok alapján látható, hogy 154 leürítőhely működik, amelynek bezárásával 328 település TFH kezelését kell más módon megoldani. A megfelelő kezelés feltételeinek megteremtése mellett, jelentős feladatot jelent a nagyszámú bezárt leürítőhelyek rekultivációja is. II. Megoldási javaslatok A 91/271/EGK Irányelvvel összhangban kidolgozott, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program -ról szóló 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet, az abban foglalt szennyvízelvezetési agglomerációkra vonatkozóan határoz meg teljesítési kötelezettségeket ( A Program). Az Irányelv csak a 2000 LE terhelés feletti települések vagy agglomerációk szennyvízelhelyezésére ad előírást és határidőt, az ennél kisebb települések feladataira vonatkozó Program készítését az EU nem írja elő. A 2000 LE feletti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízelvezetési és tisztítási kérdéseinek a megoldását hivatott megvalósítani az A Program, az EU által előírt határidők és kibocsátási paraméterek figyelembe vételével. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében az A Programban szereplő 2000 LE-t meghaladó szennyvízterhelésű agglomerációk és agglomerációkat alkotó települések finanszírozhatók. A támogatható tevékenységek köre kiterjed a települési folyékony hulladék fogadása, tisztítása/ártalmatlanítása feltételeinek megteremtésére szolgáló szennyvíztisztító telepi fejlesztések (pl. települési folyékony hulladék műtárgy) és a szállításhoz szükséges járművek fejlesztések (begyűjtő jármű vásárlása önálló projektként nem finanszírozható) finanszírozására is. A közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programról szóló 174/2003 (X. 28.) Korm. rendelet ( B Program) nem csupán az egyes 2000 lakosegyenérték alatti kistelepülések esetében jöhet számításba, hanem a 2000 lakosegyenérték feletti nagyobb települések vagy agglomerációk esetében is abban az esetben, ha egy adott agglomeráció egy része vagy az agglomerációt alkotó településen vagy település részen a közműves 7

8 szennyvízelvezetés és tisztítás alkalmazása műszaki, vagy gazdaságossági okok miatt kizárható. A B Programban megfogalmazottak szerint egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé tartoznak, az érzékeny területeken lévő települések (agglomerációk) kivételével: a) a szennyvíz-elvezetési agglomerációba külön jogszabály szerint nem tartozó települések közigazgatási területei, b) a szennyvíz-elvezetési agglomerációba tartozó települések azon része, ahol szennyvízelvezető művek létesítése külön jogszabály szerint nem indokolt. A 2000 LE alatti szennyvízterhelésű, Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban nem szereplő agglomerációs települések támogatási rendszere a Regionális Operatív Programban (ROP) szerepel, melynek kidolgozása folyamatban van. A területileg illetékes hatóságok a helyi adottságok ismeretére alapozottan kompetensek a TFH leürítő helyek megszüntetését követően rendelkezésre álló, a TFH környezet kímélő elhelyezését, hasznosítását biztosító gazdaságos és műszaki szempontból legmegfelelőbb, helyi lehetőségek alkalmazási körének meghatározására. Annak érdekében, hogy a hatóság által elrendelt határidőre bezárásra kerülő TFH leürítő helyek pótlására a műszaki szempontból legmegfelelőbb, leggazdaságosabb és leghatékonyabban üzemeltethető fogadóhelyek és megoldások kerüljenek kiválasztásra, az önkormányzatok megkeresésére a felügyelőségek a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokkal együttműködve a kiváltás műszaki lehetőségeiről tájékoztatást ad. Amennyiben az önkormányzat a települési folyékony hulladék elhelyezéséről a jogszabályban meghatározott határidőig nem gondoskodik, a leürítő hely bezárásával egyidejűleg a hatóság a fentieknek megfelelően adja meg az elhelyezés lehetőségeivel kapcsolatos tájékoztatását. A fentiekre tekintettel kérem az előterjesztéshez mellékelt határozati javaslat elfogadását. Budapest, október Dr. Fodor Gábor 8

9 II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képző kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. 9