A változások csak akkor következnek be, amikor valami olyat teszünk, ami abszolút nem illik bele az általunk megszokott világba.

Átírás

1 A számviteli törvény évi változásai A változások csak akkor következnek be, amikor valami olyat teszünk, ami abszolút nem illik bele az általunk megszokott világba.

2 A számviteli törvény évi változásai január 1-jétől hatályos, de jellemzően alkalmazhatók a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is

3 TÉMÁ K

4 Pénzügyi lízing Közbenső mérleg Az új Ptk. miatti módosítások Pótbefizetés és annak visszafizetése eszközben Pontosítások

5 Pénzügyi lízing [Szt. 3. -a (8) bekezdésének 13. pontja] Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. -a értelmében; a lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint: a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát vagy futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül, illetve a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken vagy a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. Problémák: - tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolása nem megoldott - nem tartalmazza a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti fogalom átvétele!

6 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, 6. (1) 89. c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

7 Közbenső mérleg [Szt ának új (7) bekezdése] A beszámolót, a közbenső mérleget milyen időtávra lehet figyelembe venni a saját tőke évközi megállapítására? A számviteli törvény az időtartamot eltérő jogszabályi előírás hiányában egységesen hat hónapban rögzíti. Régi Gt. szabályt pótolt! De az osztalékelőlegről szóló döntéshez a Ptk. előírása alapján közbenső mérleg kell!

8 Pótbefizetés és annak visszafizetése eszközben [Szt ának új (7) bekezdése, 38. -ának új (10) bekezdése] Az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni! Példa a pótbefizetésre tárgyi eszközzel Könyvelés: a) a tagnál: T 8. Egyéb ráfordítás - K 1. Tárgyi eszköz T 3. Egyéb követelés - K 9. Egyéb bevétel T 4. Eredménytartalék - K 3. Egyéb követelés b) a társaságnál*: T 1. Beruházások - K 4. Egyéb kötelezettség T 4.R. Kötelezettség - K 4. Lekötött tartalék * nincs akadálya annak sem, hogy a kapott eszközt közvetlenül a lekötött tartalékkal szemben számolják el: T 1. Beruházások - K 4. Lekötött tartalék

9 Pontosítások Átalakulás helyett: átalakulás, egyesülés, szétválás Kkt. és Bt. esetén: vagyoni betét helyett egyéb társasági részesedés Fizetendő késedelmi kamat Kötelezettség, PIE nem lehet Sérelemdíj: kártérítés szabályai szerint kell elszámolni Alapítás, tőkeemelés: a tőketartalékba történő juttatás önálló gazdasági eseményként nem értelmezhető [Szt a (1) bekezdésének b) pontja]

10 Közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása Bizalmi vagyonkezelés Egyéb más jogszabály miatti módosítás Üzletág átruházása Könyvvizsgálói jelentés

11 Közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása [Szt ának (7) bekezdése, 81. -ának (5) bekezdése] Új előírás az ÁFÁ-ban 2014-től a közvetett pénzvisszatérítésre (77. (4) bekezdés) Eladó értékesítés Közbenső szereplő értékesítés Vevő pénzvisszatérítés Jogcím:közvetett pénzvisszatérítés, ha a közbenső szereplő által a vevő részére teljesített ügylet belföldön adóköteles és a visszatérítendő összeg nem haladja meg az előírt összeget (77. ) Feltétel:az eladó rendelkezzen a közbenső szereplő által a vevő részére kibocsátott számla másolati példányával és a pénz átutalásáról vagy készpénz kifizetéséről szóló bizonylattal, melynek a vevő adatait és az adólevonásra vonatkozó tájékoztatását kell tartalmaznia (78. ) Elszámolási időszak Az engedményt nyújtónál: legkorábban amikor a pénzt a vevőnek visszatéríti (153/B. ) Az engedményben részesülőnél: amikor a pénzt a vevő az eladótól megkapja (153/C. )

12 Közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása 1. Példa Egyéb ráfordítás 1969 Ft Kereskedő (1) Egyéb bevétel 1969 Ft Vásárló Bútorgyár 5db termék vásárlása esetén a bútorgyár 500 Ft-ot térít vissza darabonként Kereskedő (2) Kereskedő (3) Pénz 2500 Ft 500 Ft/db < 1000 Ft/db Számla másolat Adóalap-csökkentés címén figyelembe vehető összeg: 2500/1,27 = 1969 Ft A visszatérített összeg kisebb legyen, mint 1000 Ft/db

13 Közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása 2. Példa Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti feltételekkel egy sörgyár 5 %-os visszatérítést ad az étteremnek. Az étterem a kereskedőtől vásárolt forint értékű sörgyár által gyártott terméket. Megoldás, könyvelési tételek: Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti pénz-visszatérítés Ft x 0,05 = Ft, amely az áfát is tartalmazza. a) a sörgyárnál: T 8. Egyéb ráfordítás Ft T 4. Előzetes áfa Ft K 3. Elszámolási betét Ft b) az étteremnél: T 3. Elszámolási betét Ft K 9. Egyéb bevétel Ft K 4. Fizetendő áfa Ft

14 Bizalmi vagyonkezelés Értelmező rendelkezések [Szt. 3. -ának új (14) bekezdése] Vállalkozó a kezelt vagyon. [Szt. 3. -a (1) bekezdésének 2. pontja] Kezelt vagyon a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő által a vagyonkezelő tulajdonába átadott dolgok, ráruházott jogok és követelések. Kezelt vagyon: az új Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint kezelt vagyon, amelyet szerződésenként külön-külön kell kimutatni. Vagyonrendelő: az a személy, amely az új Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül. Bizalmi vagyonkezelő: az a személy, amely az új Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonkezelőnek minősül.

15 Bizalmi vagyonkezelés Értelmező rendelkezések [Szt. 3. -ának új (14) bekezdése] Bizalmi vagyonkezelés: az új Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által végzett tevékenység. Befektetett pénzügyi eszközök [Szt ának (1) bekezdése és új (9) bekezdése] A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a módosítás szerint a kezelt vagyonra szóló tartós követelést is. A kezelt vagyonra szóló tartós követelést a vagyonrendelőnél tartósan adott kölcsönként kell a mérlegben kimutatni. Saját tőke a kezelt vagyonnál [Szt. új 40/A. -a] A saját tőke részei: induló tőke, tartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, a tárgyév mérleg szerinti eredménye. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értéke (amely eltérhet az átadott eszközök könyv szerinti értékétől, valamint a piaci értéktől is), amelyet a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összege csökkent. Az induló tőke összegének növekedése csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával lehetséges.

16 Bizalmi vagyonkezelés A tartalék növekedéseként kell kimutatni: a kezelt vagyon előző évi mérleg szerinti nyereségét, ide értve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását is, a tartalékba a lekötött tartalékból visszavezetett összeget. A tartalék csökkenéseként kell kimutatni: a kezelt vagyon előző évi mérleg szerinti veszteségét, ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását is, a tartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamfizetésre igénybevett összeget (2015. január 1-je után).

17 Bizalmi vagyonkezelés A tartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget, a nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolódóan képzett céltartalék különbözetének összegét, más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló tartalékot. A lekötött tartalék feloldását a tartalékkal szemben kell elszámolni. A mérleg szerinti eredmény a hozamfizetésre igénybevett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel (2015. január 1-je után.)

18 Bizalmi vagyonkezelés A bizalmi vagyonkezelés során a tárgyévi adózott eredményből, illetve a tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá. Bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadás csak az induló tőke (negatív tartalék, illetve tárgyévi mérleg szerinti veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi mérleg szerinti veszteséggel csökkentett induló tőke) összegéig lehet. Évközi vagyonkiadásnál a kiadható vagyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimutatott negatív adózott eredményt is figyelembe kell venni. Értékelési tartalékot az általános előírások szerint lehet kimutatni.

19 Bizalmi vagyonkezelés Bekerülési érték [Szt ának új (9) bekezdése] A kezelt vagyonra szóló tartós követelés bekerülési értéke a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti, együttes értéke, amely érték eltérhet az átadott eszközök könyv szerinti, illetve piaci értékétől. Értékvesztés elszámolása [Szt ának új (10)-(11) bekezdése A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni: annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolása, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérleg-fordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.

20 Bizalmi vagyonkezelés Egyéb bevételek [Szt a (3) bekezdésének új i) és j) pontja] a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékét, a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor az átvett vagyon vagyonrendelőnek járó összegét. Egyéb ráfordítások [Szt a (2) bekezdésének i) és j) pontja] a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékét, a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegét.

21 Bizalmi vagyonkezelés Kapott (járó) osztalék [Szt ának (1) bekezdése] a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozam is kapott (járó) osztaléknak minősül. Beszámolási kötelezettség [Szt. új 7/B. -a] A kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A kezelt vagyonnal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget a bizalmi vagyonkezelő teljesíti úgy, hogy az egyes kezelt vagyonokról vagyononként önálló könyvvezetés alapján külön-külön beszámolót készít. Közzététel [Szt ának új (1a) bekezdése] A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonról készült beszámolót nem kell közzétennie, mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól a kezelt vagyon éves (egyszerűsített éves) beszámolója.

22 Üzletág átruházása [Szt a (4) bekezdésének új e) pontja] Üzletág átadása esetén, ha az eladó: az átadott eszközök kötelezettségekkel csökkentett piaci értékén felül többletértéket is érvényesít, akkor azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolnia. Emlékeztetőül: az üzletág vevője ezt a többletértéket üzleti vagy cégértékként mutatja ki az Szt. feltételeinek való megfelelés esetén.

23 Könyvvizsgálói jelentés [Szt. 154/B. -ának új (3) bekezdése és új 155/C. -a] A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget a könyvvizsgálat 90 napon belüli ismételt elvégzésére, elvégeztetésére (könyvvizsgálati jelentés visszavonására, új könyvvizsgálói jelentés kibocsátására) Ebben az esetben a vállalkozónak az - új könyvvizsgálói jelentés tekintetében az általános letétbe helyezési szabályoknak kell megfelelnie.

24 Előző évek szerződésmódosításai, számlamódosítása (ellenőrzés, önellenőrzés szabályai szerint) Devizás időbeli elhatárolások A gyakorlatban felmerült kérdések rendezése Forintban meghatározott értékhatárok devizában történő könyvvezetés esetén Exportértékesítés árbevétele Eszközátsorolások legkésőbb a mérleg készítésekor

25 Előző évek szerződésmódosításai, számlamódosításai (ellenőrzés, önellenőrzés szabályai szerint) [Szt. 3. -a (3) bekezdésének 2. pontja] A beszámolóval lezárt üzleti évek módosítása általában a jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazása miatt következik be. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az előző évek szerződésmódosításai, számlamódosításai indokolják a helyesbítést!

26 Forintban meghatározott értékhatárok devizában történő könyvvezetés esetén [Szt ának új (5a) bekezdése] A forintban meghatározott értékhatárokat - az adott időpontra - az MNB által közzétett hivatalos árfolyammal kell figyelembe venni.

27 Eszközátsorolások legkésőbb a mérleg készítéskor [Szt ának (5) bekezdése] Ha az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, akkor az átsorolást legkésőbb a mérlegkészítés időszakában a fordulónapra vonatkozóan kell végrehajtani. Exportértékesítés árbevétele Szt ának (3) bekezdése Külföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség nem nettó árbevételt csökkentő tétel. Devizás időbeli elhatárolások [Szt ának (2) bekezdése] Devizás követelés jellegű aktív, kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolás év végi átértékelése.

28 Könyvvizsgálókra vonatkozó módosítások Ismételt könyvvizsgálat 90 napon belül, mint szankció Könyvvizsgálói jelentés visszavonatása, ha 90 napon belül nem került elvégzésre az ismételt könyvvizsgálat Adatszolgáltatás a szüneteltetőkre is Speciális szaktudással rendelkező személyek bevonása a minőségellenőrzésbe Közfelügyeleti hatóság együttműködése az MNB-vel, BÉT-tel

29 IFRS bevezetés előkészítése SZAKma 2014/ /2014. (XI. 14.) Korm. határozat. Feladatok Ütemezés

30 Vállalkozás típusa EU által befogadott IFRS-ek javasolt bevezetésének éve Hitelintézetek Kötelező Kötelező Biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások Választható Választható Választható Tőzsdén jegyzett vállalkozások különálló vagy egyedi pénzügyi kimutatásai Választható Kötelező Kötelező IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba bevont vállalkozások anyavállalati döntés alapján Választható Választható Választható Egyéb vállalkozások bizonyos nagyságrend fölött Választható Választható

31 Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) A évi CXX. törvény elfogadását hosszú előkészítő munka alapozta meg Hét könyvre tagozódott Első könyv Második könyv Harmadik könyv Negyedik könyv Ötödik könyv Hatodik könyv Hetedik könyv Bevezető rendelkezések Személyek joga Családjog Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog Záró rendelkezések Az egyes könyvek felépítése Összesen: 1218 Köny v Rész Cím Az ötödik könyv 569 paragrafusból áll (5:569. ) Fejezet

32 Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) Lépcsőzetes hatálybalépést terveztek május 1-jén, de a törvény egyes részei csak január 1-jén. H a t á l y b a l é p é s?

33 Az új Polgári Törvénykönyv A évi V. törvény Nyolc könyvre tagozódik Első könyv Második könyv Harmadik könyv Negyedik könyv Ötödik könyv Hatodik könyv Hetedik könyv Nyolcadik könyv Bevezető rendelkezések Az ember mint jogalany A jogi személy Családjog Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog Záró rendelkezések 1:6. 2:55. 3:406. 4:244. 5:187. 6:592. 7:100. 8:6. Összesen: 1596 Köny v Rész Cím Fejezet

34 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai A beszámoló öt eleme Építőkocka Mit épít föl? Eszközök Vagyon Kötelezettségek Elemek Tőke Teljesítmény Hozam Ráfordítás

35 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai Eszköz Olyan erőforrás, amely múltbéli események következtében a gazdálkodó egység kontrollja (ellenőrzése) alatt áll és amely következtében a gazdálkodó egység a jövőben gazdasági hasznosságot megtestesítő erőforrásokhoz jut. Kontroll Múltbéli Beáramlás Eszköz

36 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai Kötelezettségek A gazdálkodó egység olyan fennálló kötelme, amely múltbéli események miatt keletkezett és amelynek rendezése gazdasági hasznossággal bíró erőforrásokkal történik meg. kötelem Múltbéli Kiáramlás Kötelezettség

37 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai A tőke A tulajdonosok fennmaradó érdekeltsége a gazdálkodó egység eszközeiben, miután a kötelezettségeket levonták. Eszközök Kötelezettségek Tőke Rendelkezésre bocsátott (jegyzett tőke, ázsió) Generált (eredménytartalék, értékelési tartalék) A mérlegben csak akkor szabad egy elemet kimutatni, ha a fenti definíciók valamelyikének megfelel. A definíciónak való megfelelés során nem csak a jogi formát kell figyelembe venni, hanem vizsgálni kell a közgazdasági tartalmat is.

38 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai Kötelezettségek A gazdálkodó egység olyan fennálló kötelme, amely múltbéli események miatt keletkezett és amelynek rendezése gazdasági hasznossággal bíró erőforrásokkal történik meg. Múltbéli A kötelem jogi természetű tág fogalom. Sem az időzítésről sem pedig a rendezésről nem beszél. Azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységnek valamit tenni kell, valahogyan viselkednie kell. Adódhat jogi természetű helyzetekből (valamilyen tágan értelmezett jogi tényre vezethető vissza) és vélelmezett esetekből. (várakozás keltés külső felekben) kötelem Kötelezettség Kötelem Kötelezettség Kiáramlás Múltbéli és rendezése erőforrások átadásával történik. A fordulónapon léteznie kell. Egy jövőbeni szándék, még ha pénzkifizetéssel jár is még nem kötelezettség. Fontos! A kötelezettség rendezéséhez szükséges összeg pontos meghatározása nem követelmény (céltartalék)

39 II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai A kötelem fogalma Kötelem-keletkeztető jogi tények A kötelem A kötelem megszűnése

40 Kötelem és szerződés viszonya Jogszabály Egyoldalú jognyilatkozat Szerződés Személyhez fűződő jog megsértése Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények Dologi jog megsértése Jogalap nélküli gazdagodás Szerződésen kívüli károkozás Utaló magatartás Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére. A szerződésnél tágabb kategória, hiszen a szerződés csak egy a kötelmet létrehozó jogi tények közül.

41 Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények Szerződés A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Jogszabály is előírhat szerződéskötési kötelezettséget (pl.: közüzemi szolgáltatóknak) Jogszabály Például az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás Egyoldalú jognyilatkozat Dologi jog megsértése Jogalap nélküli gazdagodás Tipikus példája az egyoldalú kötelezettségvállalásnak a prémiumszabályzat és a cafeteria szabályzat, mely alapján a munkáltató bizonyos juttatások nyújtását vállalja. Birtokháborítás Tévesen utalt összeg visszafizetése

42 Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények Utaló magatartás Rossz tanáccsal olyan cselekményre indítunk valakit, amivel önmagának kárt okoz Például házassági ígéret megszegése esetén a kárt szenvedett előadja azt, hogy az elköltözéssel, esetleges munkahely-változatással stb. milyen kár érte, majd a bíróság szűk körben mérlegel, hogy e tételek mekkora részét ítéli meg. Szerzői mű alkotóját kár éri azzal, hogy a megrendelő biztatása után a mű elkészül, majd a megrendelő mégsem kíván a szerződést kötni: a kár alapja egyértelmű, csak a mértéke lehet kérdéses. Szerződésen kívüli károkozás Tipikus példája a közlekedési baleset. Személyhez fűződő jog megsértése - sértő, valótlan tény állítása, híresztelése (jóhírnév megsértése) - levél engedély nélküli közzététele (levéltitok megsértése) - ártatlan személy sértegetése (jóhírnév, becsület megsértése)

43 jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával a szolgáltatás teljesítésével A kötelem megszűnik: a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult

44 1. Az elévülés és a jogvesztő határidő értelmezése, számviteli kezelése Az időmúláshoz kapcsolódó két általános joghatás. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte utáni igényérvényesítéssel állnak kapcsolatban. Jellemzők Megnevezés Jogvesztés Elévülés Bekövetkezése Időpontja Az érintett igény Bírói út Időpont változás Ha a felek kikötik, jogszabály (határozat) kifejezetten utal rá A szerződés kikötése, a jogszabály vagy a határozat állapítja meg A határidő eredménytelen elteltével megszűnik Automatikusan figyelembe veszi (nincs kereset); nem marasztal (nincs mire). Nem lehet Mindenképpen elkezdődik, ha a teljesítés késik Általános szabály szerint a lejárattól számolt öt év, amelyet a felek írásban eltéríthetnek. (Kizárni nem lehet!) Nem szűnik meg, csak az állam nem nyújt segítséget a kikényszerítésében Akkor veendő figyelembe, ha valaki hivatkozik rá. Ekkor nem nyújt segítséget az igény érvényesítésében Akadályoztatás nyugvás Egyes cselekmények megszakítás Nyugvás: nem szakítja meg az elévülést, csak kitolja az érvényesíthetőség idejét. ( az akadály elhárulta után 1 év vagy 3 hónap ) Ha az elévülési idő 1 évnél rövidebb volt. 1/1

45 Jogvesztés kikötése esetén a szerződésszegő fél jogi helyzete valamilyen módon elnehezül. (Például részletfizetési kedvezményt elveszít.) Jogvesztés kikötésénél is érvényességi feltétel az írásbeliség. A gazdasági erőfölénnyel való esetleges visszaélés kiküszöbölését szolgálja a bíróság joghátrány mérsékléséhez kapcsolódó alakító joga. 1/2

46 Az elévülés és a jogvesztő határidő polgári jogi szabályai Az elévülést megszakítja A kötelezett elismeri a követelést ( igényt) A kötelmet megegyezéssel módosítják A kötelemmel kapcsolatosan egyezséget kötnek bírósági eljárásban történő érvényesítése A követelés csődeljárásban történő bejelentése DE NEM SZAKÍTJA MEG A FELSZÓLÍTÁS! A polgári jog abba az irányba tereli a feleket, hogy igyekezzenek jogos igényeiket érvényesíteni. Az elévülés megszakadása esetén az elévülési idő újrakezdődik. 1/3

47 Az elévülés és a jogvesztő határidő polgári jogi szabályai Az elévült és jogvesztett igények számviteli kezelése Megnevezés Jogvesztett igény Elévült igény Nincs tételes szabály Behajthatatlan követelés (egyéb ráfordítás) (egyéb ráfordítás) Jogosult Később esetlegesen befolyó összeg elévülésig, visszafizetésig Később esetlegesen befolyó összeg (egyéb rövid lejáratú kötelezettség) (egyéb bevétel) Adós A kötelezettséget törölni indokolt (egyéb bevétel) Mert nincs külön szabályozás A kötelezettséget törölni kell a rendkívüli bevétellel szemben (ha az adós ki fogja fizetni kötelezettség: óvatosság elve) PIE, ha tárgyi eszközhöz kapcsolódik 1/4

48 2. Tartozás-elismerés, egyezség a számviteli elszámolás során Tartozás-elismerés: ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg. A kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult A számviteli elszámolás során a teljesítésről kiállított számla szerinti követelés adós általi tartozás-elismerését jelenti. Egyezség: a felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. A számviteli elszámolás során meghatározóan engedmény formájában jelenik meg, az eredeti követelés, kötelezettség összegét módosítja. Bizonylata: jellemzően helyesbítő számla.

49 3. A beszámítás jelentése, számvitele A beszámítás A teljesítés sajátos módja Tartalmi elemei Még nem lejárt követelés és kötelezettség rendezése esetén (kompenzálás) nem elegendő az egyoldalú nyilatkozat. Ez nem beszámítás! A követelés és a kötelezettség ugyanazzal a jogalannyal szemben álljon fenn. Az nem feltétel, hogy ugyanabból a jogviszonyból származzanak a követelések és a kötelezettségek. Nem minősül szerződésnek A követelés jogosultja (aki tartozik is) egyoldalú nyilatkozata elegendő. A számviteli szabályok miatt indokolt az írásbeliség. A jognyilatkozatban megjelölt dátummal kell könyvelni. Az értesített félnél amikor megkapja a jognyilatkozatot. Lejártság Csak akkor van helye, ha a követelés megfizetésének esedékessége már elérkezett. (először tehát azon a napon amikor a fizetési határidő van) 3/1

50 A beszámítás korlátai Az elévült követelést nem lehet beszámítani (kivéve, ha a követelés elévülése a tartozás esedékességekor még nem következett be) Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered Végrehajtható határozaton, egyezségen alapuló vagy közokiratban foglalt követelést csak az ugyanilyen tulajdonsággal rendelkező kötelezettséggel szemben lehet beszámítani A beszámításnak nincs helye tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés esetén 3/2

51 A beszámítás számvitele Az érintett követelések és kötelezettségek (illetve azok részei) megszűnnek T 4. Kötelezettségek K 3. Követelések (a kisebbik értéken) Milyen időponttal kell könyvelni a beszámítást? A beszámításról döntő fél: a beszámítást elrendelő jognyilatkozat dátumával A másik fél: amikor megkapja a jognyilatkozatot A kompenzálás számvitele Az érintett követelések és kötelezettségek (illetve azok részei) megszűnnek T 4. Kötelezettségek K 3. Követelések Milyen időponttal kell könyvelni a kompenzálást? A megállapodásban megjelölt nappal, de meg kell várni amíg mindkét fél elfogadja a megállapodást. A beszámítás és a kompenzálás dátumának megválasztása adójogi következményekkel járhat (lásd: Áfa kiutalási igény) 3/3

52 A beszámítás bizonylatának minimális kellékei A jognyilatkozat alakját jogszabály nem határozza meg, de a számviteli törvény szerinti követelményeknek meg kell felelni. Így a jognyilatkozatnak többek között tartalmaznia kell: a beszámítás tényére való utalást az adós nevét, címét a követelés és kötelezettség pontos azonosítását a jognyilatkozat megtételének napját a jognyilatkozatot tevő (képviselőjének) aláírását 3/4

53 4. Az érvénytelen és hatálytalan szerződés számviteli megjelenítése Érvénytelenség Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás teljesítésének követelésére Semmisség Megtámadhatóság Szerződési akarathiba: tévedés, megtévesztés, fenyegetés hatása alatt megkötött szerződés (megtámadhatóság, semmisség) A szerződési nyilatkozat hibái: a kötelező alakiság (írásbeliség) megsértésével kötött szerződések orvosolható a teljesítéssel, de nem orvosolható, ha ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, vagy emelt szintű írásbeliséget ír elő a jogszabály (pl.: közokirat) A szerződés tartalmi hibái: jóerkölcsbe ütköző, uzsorás szerződés 4/1

54 Érvénytelen és hatálytalan szerződések Érvénytelenség Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás teljesítésének követelésére Semmisség Megtámadhatóság Tévedés: ha lényeges körülményt illetően a tévedést a másik fél okozta, vagy felismerhette Értékaránytalanság: ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy a különbség anélkül, hogy az egyik felet ajándékozás szándéka vezetné Egyéb okok: pl.: vállalkozások között tisztességtelen mértékben megállapított késedelmi kamat 4/2

55 Érvénytelen és hatálytalan szerződések Hatálytalan szerződés Érvényes szerződés valamilyen oknál fogva nem fejt ki joghatást, teljesítés nem követelhető Bekövetkezhet A felek akaratából Jogszabályból következően A felek a szerződés hatályának beálltát egy bizonytalan jövőbeni eseménytől teszik függővé (felfüggesztő feltétel) A hatály megszűnését tették ettől függővé (bontó feltétel) Az előző kettő bármelyikét valamely időponthoz kötik (időhatározás) Ha jogszabály a hatályossá válást harmadik személy beleegyezéséhez, vagy hatóság jóváhagyásához köti. (engedély megadásáig) Harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben rosszhiszeműen elvonják (fedezetelvonó szerződés) 4/3

56 Érvénytelen és hatálytalan szerződések Számviteli vonatkozások Érvénytelen szerződés Teljesítés nem történt Teljesítés történt Számviteli teendő nincs Az eredeti állapot visszaállítható (visszaadás) stornó Az eredeti állapot nem állítható vissza (nincs mit visszaadni) a teljesítés erejéig a szerződés létrejön (a dokumentumok helyesbítéséről kell gondoskodni) 4/4 Hatálytalan szerződés Adózás Teljesítést követelni nem lehet Lehet vonzata Felfüggesztő feltétel miatt hatályba nem lépő szerződésnek függő követelés, függő kötelezettség vonzata van Egy magatartás törvénybe ütköző minősítése nem zárja ki az adófizetést, ha az egyéb feltételek fennállnak. Pl.: jó erkölcsbe ütköző semmis szerződés

57 5. A szerződésszegés következményeinek számviteli megjelenítése Szerződésszegés Nem szerződésszerű teljesítés Lehetetlenné válás Ha a kötelezett számára a teljesítés objektíve lehetetlenné válik Felelősség megállapítása esetén kártérítés követelhető A teljesítés megtagadása Ha nem jogos okkal történik, akkor a késedelmes teljesítés vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának szankciói alkalmazhatók A kötelezett A jogosult átvételi A fizetési Hibás késedelme késedelme késedelem teljesítés 5/1

58 A szerződésszegés polgári jogi szabályai Hibás teljesítés Fogalma A kölcsönös szolgáltatások a felek részéről (visszterhesség) nem felelnek meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek Kellékszavatosság: a jogosultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a teljesítés hibátlan lett volna. A jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet Következménye Termékszavatosság: a hiba elhárítására irányul. A fogyasztó követelheti, hogy a gyártó a hibát javítsa ki, vagy ha ez érdeksérelem nélkül nem lehetséges, cserélje ki. A fogyasztónak és a gyártónak nem kell jogviszonyban állnia a felelősség megállapításához Jótállás: a bizonyítási teher megfordítása. A jótállást vállalót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett 5/2 Jogszavatosság: harmadik személy joga akadályozza a jog megszerzését vagy a követelés érvényesítését

59 A szerződésszegés polgári jogi szabályai Számviteli megjelenítése Elszámolása Egyéb bevétel - egyéb ráfordítás Kötbér, késedelmi kamat, kártérítés Időzítése A fizetendő tételeket ismertté válásukkor, a járó tételeket csak pénzügyi rendezéssel egyidejűleg - mérlegkészítésig ha befolyik akkor is - (kivétel a biztosító által elfogadott és a mérlegkészítésig visszaigazolt térítés) szabad elszámolni. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség, illetve PIE a fizetendő összeg Céltartalék kötbérnél és kártérítésnél lehet! Szerződésszegésből adódó kár orvoslása saját költségen a szerződésszegőnél egyéb ráfordítás 5/3 Bizonylatolása A számla nem kötelező, de nem is tilos

60 A szerződésszegés polgári jogi szabályai Számviteli megjelenítése Engedmények abban az időszakban, amelyhez az engedmény köthető Számlázott Nem számlázott Aki adja: árbevétel csökken Aki kapja: eszköz vagy ráfordítás csökken Aki adja: egyéb ráfordítás Aki kapja: egyéb bevétel Szerződés megszüntetése Kártérítés, kötbér,eredeti állapot helyreállítása KÁRTALANÍTÁS (ÁFÁ-s) Másnak jóhiszeműen (jogszerűen) okozott kár megtérítése 5/4

61 6. A szerződés megerősítésének jogcímei, lényege, számvitele A foglaló és szabályrendszere Csak pénzösszeg lehet (új) Nem mentesít a szerződésszegés következményei alól, de a kötbérbe és a kártérítésbe beszámít Ha elmarad a kötelemszerű teljesítés a foglaló elveszik A kapott foglalót kétszeresen kell visszafizetni Formái A kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát, ha olyan okból, amelyért felelős nem szerződésszerűen teljesít Csak írásban köthető ki Kamat kikötése semmis, de késedelmi kamatot köteles fizetni A jogvesztés A felek megállapodnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős elveszít valamilyen őt megillető jogot (Pl.: részletfizetés) 6/1

62 A szerződés megerősítése Számviteli vonatkozások (foglaló) Megnevezés A foglaló átadója A foglaló átvevője Nyújtáskor* Betudáskor Ha vissza kell adni Ha elvesztik a foglalót T 3. Egyéb követelések K 3. Pénzeszközök T 4. Szállítók K 3. Egyéb követelések T 3. Pénzeszközök K 3. Egyéb követelések K 9. Egyéb bevételek T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Egyéb követelések T 3. Egyéb követelések K 4. ERLK T 4. ERLK K 3. Vevők T 4. ERLK T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Pénzeszközök T 4. ERLK K 9. Egyéb bevételek *A foglaló átadása nem minősül értékesítésnek, de ÁFA van? 6/2

63 7. Az engedményezés tartalma, elszámolása Minimálisan háromszereplős jogügylet Engedményezés Jogosultságok gazdasági forgalma, ezért kizárni, korlátozni nem lehet Ellenérték fejében Ingyenesen Rendkívüli ráfordítás Eredeti jogosult engedményezése Egyéb ráfordítások/ bevételek Vásárolt követelés engedményezése Pénzügyi műveletek egyéb bevétele/ráfordítása A három szereplő (háromszereplős ügylet esetén): 1. jogosult (engedményező), 2. kötelezett, 3. engedményes A kötelezettet értesíteni kell az engedményes személyéről

64 8. A jogátruházás lényege, számvitele A jogok is lehetnek forgalomképesek A jog átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni! A számviteli előírások szerint a megszerzett jogot az immateriális javak, illetve a tárgyi eszközök között kell kimutatni. Az adásvételi szerződéssel történő jogátruházás ennek megfelelően történhet: Átruházónál Jogosultnál Ellenérték fejében Eladási ár: T 384, 311 K 96, 467 Könyv szerinti érték: T 86 K 11, 12 Vételi ár: T 11, 12, 466 K 454, 384 Ingyenesen Könyv szerinti érték: T 88 K 11, 12, 467 Piaci értéken: T 11, 12, 466 K 98 és T 98 K 483

65 9. A tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás Tartozásátvállalás 1. A jogosult és a kötelezett együttesen állapodik meg egy harmadik személlyel, hogy a kötelezettnek a jogosulttal szembeni tartozását átvállalja. A jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Ellenérték fejében Eredményhatás nincs Ingyenesen Eredményhatás van Követelés/kötelezettség Rendkívüli eredmény Átvállalónál halasztott ráfordítás (ráfordítás csak a kifizetéssel egyidejűleg) A kötelezettnél rendkívüli bevétel (halasztott bevétel, ha a kötelezettség eszközhöz kapcsolódik) 9/1

66 A tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás 2. Teljesítésátvállalás Egy harmadik személy a jogosult hozzájárulása nélkül is megállapodhat a kötelezettel a tartozás átvállalásáról. Ebben az estben a jogosult a tartozást kizárólag a kötelezettől követelheti. A harmadik személy köteles teljesíteni, vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíteni tudjon. 3. Tartozáselvállalás Egy harmadik személy a jogosult hozzájárulása nélkül is megállapodhat a kötelezettel a tartozás átvállalásáról. Ha erről a megállapodásról a jogosultat is értesítik, kötelezetti egyetemlegesség jön létre. A jogosult mind a kötelezettől, mind pedig a tartozáselvállalótól követelheti a tartozás megfizetését. Ebben az estben a harmadik személyt mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. 9/2

67 10. A szerződés-átruházás lényege, számviteli elszámolása Szerződésátruházás (új)* Szereplők 1. Szerződéses jogviszonyba belépő fél 2. Szerződéses jogviszonyból kilépő fél 3. Szerződéses jogviszonyban bennmaradó fél Lényege Számviteli kezelése A kilépő, a bennmaradó és a belépő fél abban állapodnak meg, hogy a kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek átruházásra kerülnek a szerződéses jogviszonyba belépő félre. (Pl.: Kkt., Bt. tagcserét hajt végre) Az engedményezés és a tartozásátvállalás értelemszerű alkalmazása *Vegyük észre, hogy sem az engedményezés, sem pedig a tartozásátvállalás nem eredményezték a szerződő felek közötti jogviszony megszűnését. Csak a jogosultság, illetve az abból eredő kötelezettség terhelt mást (is) a megállapodások megkötése után.

68 11. Adásvételi szerződések lényege Az adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. A tulajdonjog-fenntartás: sajátos biztosíték a vételár megfizetésére. Csak a vételár teljes kiegyenlítéséig lehet. Az így átvett eszközt a vevőnek ki kell mutatnia a mérlegében. Az eszközök a ki nem fizetett tartozás fedezetét jelentik. Tehát, az adásvételi szerződésben foglaltak szerinti termékértékesítést teljesítettnek kell tekinteni, ha annak a szerződésben rögzített feltételei teljesülnek, ha a terméket a vevő birtokába adták, függetlenül attól, hogy a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartották-e vagy sem, illetve a termékértékesítés után az áfát mikor kell megfizetni. Az elővásárlási jog: ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. A próbára vétel: ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni. 11/1

69 Adásvételi szerződések lényege A próbára vétel számviteli kezelése A próbára vételnél függő jogi helyzet alakul ki, ennek megfelelő a számviteli kezelése is. A vételt és az értékesítést is el kell számolni. Ha a vevő utólag hatálytalanítja a szerződést, akkor ezt az eredeti állapot visszaállításának módjára kell elszámolni. Próbára megvett eszköz állományba vétele T 1-3. Eszközök K 3. Pénzeszközök A megvett eszköz visszaadása T 3. Egyéb követelés K 1-3. Eszközök A vételár visszafizetése az eladó részéről T 3. Pénzeszközök K 3. Egyéb követelés /2

70 12. Csereszerződés lényege, számviteli kezelése Mindkét fél egyszerre lesz eladó és vevő is, (legalább részben) mellőzik a pénzszolgáltatást, ezért az összevezetéshez külön megállapodást kötni nem kell! A cserét a számvitel két adásvételként jeleníti meg. Az elszámolás érdekében meg kell határozni az értéket. Példa a csere elszámolására Hízó kft. megállapodott Süldő kft.-vel, hogy a Hízó Kft. tulajdonát képező etető berendezést elcserélik a süldő Kft. itató berendezésére. A csereszerződésben az etető és az itató berendezéshez is 2000 E Ft-ot rendelnek. Mindkét cégnél árunak minősül az elcserélt eszköz. Könyv szerinti értékük rendre 1600 és 1700 E Ft. 12/1

71 Példa megoldása Értékesítés a Hízó Kft.-nél A bevétel elszámolása Az áru kivezetése T 3. Vevők K 9. Árbevétel T 3. Vevők K 4. Fizetendő ÁFA 540 T 8. ELÁBÉ K 2. Áruk A beszerzett eszköz elszámolása Vásárlás a Hízó Kft.-nél Összevezetés T 1-2. Eszközök K 4. Szállítók T 4. Előzetes ÁFA K 4. Szállítók T 4. Szállítók K 3. Vevők /2

72 13. Ajándékozási szerződés lényege, számviteli kezelése Az ajándékozó saját vagyonának rovására ruház át tulajdont a megajándékozottra Csak a nem szokásos mértékű ajándékot lehet visszakövetelni, de csak bizonyos helyzetekben és csak az ajándékozó szándékára (létfenntartás, durva hálátlanság) Gazdálkodók között Esemény Ajándékozó Megajándékozott Térítés nélküli eszközátadás Az eszköz kivezetése rendkívüli ráfordítás Piaci értéken állományba vétel a rendkívüli bevétellel szemben, a bevételt az eszköz felhasználásáig elhatárolja Térítés nélküli szolgáltatásnyújtás A szolgáltatást előállítási értéken állományba veszi és rendkívüli ráfordításként számolja el Az átvett szolgáltatás költségét elszámolja és azonos összegben rendkívüli bevételt mutat ki Ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség Rendkívüli ráfordítással szemben állományba veszi, elhatárolja és a pénzügyi rendezéssel együtt feloldja A kötelezettség kivezetése a rendkívüli bevétellel szemben. Ha a kötelezettség eszközhöz kapcsolódik a bevételt el kell határolni. 13/1

73 Térítés nélküli átadás kezelése Számvitelben: rendkívüli ráfordítás, ha külön jogszabály nem a saját tőke terhére rendeli el a vagyon átadását ha az ingyenesen átadni kívánt eszközök kapcsán a kft-t részben vagy egészben áfa-levonási jog illette meg, az átadás áfaköteleslesz. [Áfa tv. 11. (1)] Áfában: Az adó alapja a termék átadásának időpontjában érvényes beszerzési, illetve előállítási érték (Áfa tv. 68. ). Számlát kell kiállítani. közcélú adomány esetén (Áfa tv /A pontja) Adókötelezettséget nem eredményez. Áfa tv. 11. (3) Ha a beszerzéskor előre tudjuk, hogy közcélú adomány lesz, akkor az áfa nem vonható le! 13/2

74 Térítés nélküli átadás kezelése Társasági adóban: adóalapot csökkent a számított nyilvántartás szerinti érték adóalapot növel a könyv szerinti érték Juttatásban részesülő nyilatkozatával rendelkezik nem rendelkezik Elismert ráfordítás Nem elismert ráfordítás, adóalapot növel Adománynak minősül [Tao tv. 4. 1a.] Ha az adományozó rendelkezik a szükséges adományozási igazolásokkal Elismert ráfordítás és adóalap csökkentő a ráfordítás 20, illetve 50 százaléka 13/3

75 14. Bizományi szerződés lényege, számviteli kezelése Az adásvétel a megbízó és a vevő között történik. A bizományos jutalékot számláz a megbízónak. Az adásvétel a bizományos és a vevő között történik. A megbízó a bizományosnak számláz. A bizományi díj az eladási értékek különbözeteként jelenik meg a bizományosnál. Az ügylet elszámolása során tisztán csak az egyiket lehet alkalmazni.

76 15. A bérleti szerződések lényege, számviteli megjelenítése Bérleti szerződés alapján: a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. Ezek a szerződések számviteli értelemben két buktatót tartalmaznak: 1.) Pénzügyi lízingszerződés-e? 2.) Időbeli elhatárolás, összemérés elvének érvényesülése

77 16. A letét értelmezése, számviteli elszámolása A letét értelmezése Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. A letéteményes a letett dolgot nem használhatja, köteles a letett dolog hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt. A beszedett hasznokkal köteles a letevőnek elszámolni. A letevő jogosult a szerződést bármikor felmondani. A letéti szerződések Klasszikus Gyűjtő A letétbe adott eszközök a letevő könyveiben maradnak. A letéteményes kérésre tájékoztatja a letevőt a dolog sorsáról. A letéti díjat költségként kell elszámolni. Rendhagyó Szállodai A letevőnél: az átadott pénz követelés, a kamat kamatbevétel, a letéti díj igénybe vett szolgáltatás. A letéteményesnél: az átvett pénz és a kamat kötelezettség, a letéti díj árbevétel. 16/1

78 A letét értelmezése, számviteli elszámolása Példa a letét számviteli elszámolására A LE-TESZ Kft. a FEL-VESZ Rt.-nél hat hónapos időszakra E Ft-ot helyezett letétbe. Megállapodás alapján a letéteményes 100 E Ft + ÁFA díjat számít fel. Az Rt. a Kft. beleegyezésével kamatozó betétbe fektette a pénzt. Kamatjövedelem a letét végén 200 E Ft. A letéti díjat az Rt. visszatartja. A letét elhelyezése A letevő könyvelése T 3. Egyéb követelések K 3. bankbetét A kamat, a díj elszámolása, a letét visszautalása T 3. Egyéb követelés - K 9. Kapott kamat 200 T 3. Pénzeszközök - K 3. Egyéb követelés T 5. Igénybe vett szolgáltatás - K 4. Szállítók 100 T 4. Előzetes áfa - K 4. Szállítók 27 T 4. Szállítók - K 3. Egyéb követelés /2

79 A letét értelmezése, számviteli elszámolása Példa a letét számviteli elszámolására A LE-TESZ Kft. a FEL-VESZ Rt.-nél hat hónapos időszakra E Ft-ot helyezett letétbe. Megállapodás alapján a letéteményes 4 E Ft + ÁFA díjat számít fel. Az Rt. A Kft. beleegyezésével kamatozó betétbe fektette a pénzt. Kamatjövedelem a letét végén 20 E Ft. A letéti díjat az Rt. visszatartja. A letét elhelyezése A letéteményes könyvelése T 3. Elkülönített pénzeszköz - K 4. ERLK A kamat, a díj elszámolása, a letét visszautalása T 3. Elkülönített pénzeszköz - K 4. ERLK 200 T 3. Vevő - K 9. Árbevétel 100 T 3. Vevő - K 4. Fizetendő áfa 27 T 4. ERLK - K 3. Elkülönített pénzeszköz T 4. ERLK - K 3. Vevő /3

80 17. A kezesség lényege, számvitele A kezesség lényege Kezesség A kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Egyszerű Készfizető Kártalanító Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Alkezesség Többes kezesség A kezes kötelezettségéért vállal kötelezettséget Kezesség, zálogjog, jogszabály alapján fennálló kezesség, ha ugyanazt a követelést biztosítja 17/1

81 A kezesség lényege, számvitele A kezesség számviteli elszámolása a kezesnél A függő kötelezettséget a 0. számlaosztályban kell állományba venni. Ez mérlegen kívüli tételnek minősül. T 049. Függő kötelezettség ellenszámla K 041. Függő kötelezettség (kezesség) A kezes teljesítése pénzeszköz átadásával. T 3. Egyéb követelés K 3. Pénzeszközök Ha a teljesítés beszámítással történik. (a jogosult követelésébe a kezes beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit (új előírás) T 4. Egyéb követelés K 3. Pénzeszközök T 041. Függő kötelezettség (kezesség) K 049. függő kötelezettség ellenszámla 17/2

82 A kezesség lényege, számvitele A kezesség számviteli elszámolása a jogosultnál A jogosult könyveiben nem jelenik meg a kezesség, mert nála az eredeti követelés szerepel. A kiegészítő mellékletben azonban be kell mutatni a kezességgel biztosított követeléseket. Fontos! A kezességgel biztosított követelések értékvesztésének meghatározásakor az eredeti kötelezett és a kezes teljesítésének együttes valószínűségét kell számításba venni. 17/3

83 18. A hitel és kölcsönszerződés tartalma, számvitele Hitelszerződés Kölcsönszerződés A hitelező - díj ellenében - arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén a másik szerződő féllel kölcsönszerződést köt. Hitelszerződés: a pénzhez jutás lehetőségét rögzíti, de még nem pénz. Kölcsönszerződés: a pénz átadására majd kamattal növelt visszafizetésére teremt kötelmet. Bankszámlaszerződés Forgóeszköz vagy befektetett pénzügyi eszköz? A negatív bankszámla egyenleget kötelezettségként kell a mérlegben szerepeltetni! 18/1

84 19. A faktoring szerződés tartalma, számvitele A faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles. Ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra. 19/1

85 Hitelbiztosítéki nyilvántartás Az új Polgári Törvénykönyv a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett zálogjogi nyilvántartás tekintetében is jelentős változásokat hozott, ugyanis az eddigi közhiteles regisztert felváltotta a hitelbiztosítéki nyilvántartás (HBNY), amely: a zálogjogra vonatkozó nyilatkozatokat, a tulajdonjog-fenntartással történő eladásról szóló eladói nyilatkozatokat, a faktori nyilatkozatokat, valamint a lízingbeadói nyilatkozatokat tartalmazza. Az interneten a honlapon elérhető rendszer nyilvános, a nyilvántartás bárki számára hozzáférhető. A zálogjogosult és a zálogkötelezett, a faktor, az eladó és a lízingbeadó a rendszeren keresztül saját maguk tehetik meg a bejegyzéshez szükséges hitelbiztosítéki nyilatkozatokat.

86 A faktoring szerződés tartalma, számvitele A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha a) az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; (b) az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. 19/2