Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

Átírás

1 A biztosítás kialakulása, társadalmi jelentőssége, fogalma, jellemzői, gazdasági szerepe. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés dr. Bozsik Sándor egyetemi docens

2 Tananyag Kötelező irodalom: Előadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetők. A tantárgy jegyzete, mely a tanszék honlapjáról letölthető. Meghívott előadók anyagai Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 2

3 Ajánlott irodalom: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 6. fejezet Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János-Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest Banyár József: Az életpálya pénzügyi tervezése. Biztosítási Oktatási Intézet Ébli Györgyné: A biztosításgazdaságtan alapjai, Kőrös Főiskola, Békéscsaba, Schneider Klára: Biztosítási ismeretek, SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 25/ Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 3

4 Vizsgára bocsátás feltétele Négy fős csoportokban megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában leadott házi dolgozat. Az elkészítés határideje november 30. A november 30-december 4-e között prezentáció, a következő héten pótprezentáció a leadott anyagokból. A biztosítókra vonatkozó jogszabályokból és közgazdasági mutatókból szóbeli vizsga. A dolgozatok terjedelme maximum 10 oldal! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 4

5 Számonkérés módja: Félév végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések és kifejtős kérdések); Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 5

6 Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhető pontok: Házi dolgozat: Vizsgadolgozat: Összesen: 20 pont 40 pont 60 pont Ponthatárok: 0 30 pont 1 elégtelen pont 2 elégséges pont 3 közepes pont 4 jó pont 5 jeles Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 6

7 A biztosítás kialakulásának története & Biztosítás története = Veszélyközösségek (kockázatközösségek) története ê Ősember Ókori városállamok Középkor nagycsaládjai Modern kor munkahelyi balesetbiztosítása Katasztrófa poolok Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 7

8 A biztosítás kialakulása I. A biztosításban résztvevők csoportja és a biztosításkötés szabadsága alapján: 1. Meghatározott személyek, szabad akaratból; 2. Bármely személy szabadon; 3. Minden személy kötelezően. II. Történeti szempontból: 1. Biztosítás előtörténete (a XIV. századdal bezárólag); 2. Modern biztosítások kialakulása (napjainkig) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 8

9 Magyar biztosítástörténet &XIV. sz: Céhek társládái (betegségi, öregségi, árvasági, özvegyi segélyezés); &XVIII. sz: Gabonafuvarozás terjedése, szállítmánybiztosítás kialakulása. ê Rév-Komáromi Hajózást Biztosító Társaság &A hazai biztosítási piacot a külföldi tőke erőteljes jelenléte jellemezte és jellemzi ma is. &1831: Első magyarországi biztosítási társaság alakulása: Triesti Általános Biztosító Társulat pesti képviselete Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 9

10 Magyar biztosítástörténet &1857: Első magyar tulajdonú biztosító társaság: Első Magyar Általános Biztosító Társaság &A gazdasági élénkülés hatására növekedett a biztosító társaságok száma; &A világháborúk visszavetették a biztosítási piacot, megrendült az ügyfélbizalom Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 10

11 Biztosítók számának fejlődése hazánkban Évek Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 11

12 Államosítás vs. Intézményi reform &1948: A biztosítási piac államosítása &1949. június 20: Állami Biztosító Nemzeti Vállalata ê Állami monopólium: 40 év! ê 1986! Állami Biztosító Hungária Biztosító Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 12

13 &1988: Első alapítási hullám: Atlasz és a Garancia Biztosító megalakulása & : Második hullám: Első külföldi tulajdonú biztosító társaság megalakulása. XXI. század: Fglobalizáció; Fdereguláció; Ftechnológiai fejlődés; FEU; Fkockázatok körének bővülése Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 13

14 A biztosítási piac új fejlődési irányai 1. Bankbiztosítás a.) Bank & Biztosító vállalat è Bankaussurance (pl: Aegon és Raiffeisen; N-N és ING); b.) Bankbiztosítói holdingok (pl: OTP Bankcsoport) c.) Valamennyi pénzügyi és nem pénzügyi intézmény együttműködése (pl. Mercedes gyár) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 14

15 2. E-biztosítás MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Fúj szereplők lépnek be a piacra; Fértékesítési verseny növekedése, új értékesítési csatornák térnyerése. 3. ART (alternatív finanszírozási konstrukciók; Fpl: pénzügyi viszontbiztosítás (pénzáramok, devizaárfolyam, árgarancia); értékpapírosított kockázatfinanszírozás Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 15

16 A biztosítás fogalma, értelmezési kockázatkezelés egy lehetséges szervezése, pénztakarékossági biztosítottak biztonsági és pénzügyi igényeinek kielégítésére irányul esetére szóló opció (kötési árfolyam = biztosítási összeg; opciós díj = biztosítási díj biztosító inputok kombinálásával és transzformációjával outputokat állít elő (Farny: termeléselmélet); Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 16

17 @A biztosító pénzügyi és kockázatközvetítő intézmény megközelítés: Lehetővé teszi a tőkepiaci szereplők, a biztosító (kockázatvállaló) és a biztosítottak (szerződők) közötti determinisztikus és valószínűségi pénzek cseréjét; Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 17

18 Biztosító tőke díj Befektető Biztosított tőkehozam biztosítási szolgáltatás Tartalék Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 18

19 @Menedzsment megközelítés (döntéselméleti, funkcionális, információs, rendszerelméleti) - Folyamatszervezési megközelítés; - Szociálpszichológiai megközelítés; ê Kockázatkiegyenlítés (Egyenként bizonytalan és kis összegű károk felosztása a biztosítottak összességére. Az időben ingadozó károk kisimítása!) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 19

20 A biztosítási termék elemei Biztosítási termék = Biztosító üzletágai: B Kockázati termék è Kockázatkezelés; B Megtakarítási termék è Befektetés; B Szolgáltatási termék è Szolgáltatás. A Biztosítási termék 3 szintje (Haller szerint): 1. Biztosítási fedezet (védelem); 2. Biztosítási szolgáltatások (tanácsadás, kárrendezés, ügyfélszolgáltat, stb.) 3. Egyéb kiegészítő szolgáltatások (pénzügyi, szolgáltató, kárhelyreállító, stb.) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 20

21 A biztosítástudomány részterületei 1. Biztosítás gazdaságtan (mikro-, makro szint); 2. Biztosítási jog; 3. Biztosításmatematika. Általános biztosítástan = Biztosítástechnikai kérdéseket tárgyal (fogalmak,kockázattan,biztosítási formák, díjtan); Ágazati biztosítástan = A biztosítók egyes üzletágait tárgyalja; Biztosítás üzemgazdaságtan = A biztosító vállalatgazdaságtanát mutatja be; Társadalombiztosítás = Az üzleti biztosítástól elkülönült terület Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 21

22 További hasznos információk: Pénzügytan II. szöveggyűjtemény (6.1. és 6.3. fejezetek); Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János- Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest (1. fejezet) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 22

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 23

24 A biztosítás mint szolgáltatás. A biztosítással kapcsolatos jogi alapkérdések. Az EU biztosítási irányelvei. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet

25 Miről volt szó eddig? FA biztosítás története = veszélyközösségek története; FA magyar biztosítástörténet kialakulása; FA biztosítási piac új irányai: - ART; - E biztosítás; - Bankbiztosítás; FA biztosítás fogalmi meghatározásai: Kockázatkiegyenlítés Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 25

26 És amiről még szó Biztosítás gazdaságban betöltött biztosítási szolgáltatás és biztosítási jog: - jogforrások, - jogalanyok, - a biztosítási jogviszony Az EU irányelvei Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 26

27 A biztosítás gazdaságban betöltött szerepéről 1. Védelmi funkció 2. Díjak tartalékolásaèvagyonkezelői, - befektetői funkció; 3. Nemzetgazdasági szerepe mérhető (egy főre jutó díjbevétel; biztosítók össz-díjbevétele a GDP százalékában;szerződések / kockázatok) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 27

28 A biztosítási ágak díjbevétele és piaci részesedése Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 28

29 Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 29

30 Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 30

31 A biztosítás, mint A biztosító = pénzügyi szolgáltató A biztosítás = pénzügyi szolgáltatás (Financial services) ê A biztosítás 3 szolgáltatáselemet nyújt a biztosításban (Haller): 1. Biztosítási fedezet (Cover); 2. Alapszolgáltatás (Core services); 3. Kiegészítő szolgáltatás (Additional services) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 31

32 A biztosítás idődimenziója, szolgáltatás jellegéből adódóan 1. Károk időbeli kiegyenlítése; 2. A biztosítás megkötésével nem zárul le az értékesítési folyamat; 3. Ügyfélkapcsolat folyamatos ápolása; 4. Ügyfélorientáció: prosumer = production + consumption Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 32

33 Életciklus modell = Life cycle model 1. Az emberek korának változásával, öregedésével folyamatosan változó pénzügyi, biztosítási igényekkel rendelkezik; 2. GyerekèFiatal diák èfiatal nem házas èfiatal házas èközépkorú családok èseniorok 3. A modell vállalatokra is értelmezhető, azok életgörbéjével és pénzügyi-biztosítási igényeiből változásából kiindulva Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 33

34 I. Jogforrások: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Biztosítási jog /XCVI tv (Bit) és kapcsolódó rendeletek: A biztosítók alapítását, működését és állami felügyeletét szabályozza. 2. PTK XLV. Fejezete: A biztosított és a szerződő, illetve a biztosító viszonyát szabályozza; 3. PTK általános részei; 4. Adótörvények; 5. Adatvédelmi törvény, stb Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 34

35 II. Jogalanyok Biztosítási jog 1.)A biztosító Rt-k, biztosító egyesületek 2. Biztosítási alkuszok 3. Biztosítás felügyelet: PSZÁF 4. Biztosítók és alkuszok szövetségei, szakmai fórumai, érdekképviseleti szerve: MABISZ, FBMASZ Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 35

36 Biztosítási jog A biztosítási szerződés alanyai: ª biztosított; ª szerződő fél; ª kedvezményezett; Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 36

37 A biztosítási jogviszony 1. Társadalombiztosítás magánbiztosítás 2. Kötelező biztosítás önkéntes biztosítás Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 37

38 Biztosítási szerződésjog FA magánbiztosítás a szerződőnek a biztosító számára tett írásos ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával jön létre. Az ajánlattételtől számított 15 napon belül! FAjánlat (mit tartalmaz, ki tölti ki) FA kockázat elbírálása è kötvény kiállítása FA biztosítási fedezet létrejötte: a.) az ajánlat elfogadásával a biztosító által; b.) 15 napos határidő visszajelzés nélküli lejárata; Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 38

39 ªközlési; (Ptk) MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A biztosított (szerződő) ªDíjfizetési; (30 nap) ªKármegelőzés; (Ptk) ªKárenyhítés; (Ptk) kötelezettségei Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 39

40 Az EU biztosítási irányelvei 1. Liberalizáció; 2. Egyszeri / egységes engedély; 3. Szolgáltatási szabadság; 4. Központi felügyelet; 5. Biztosítás közvetítés / biztosításközvetítők Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 40

41 További hasznos információk: Pénzügytan II. szöveggyűjtemény ( és fejezetek); Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János- Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest (2. és 3. fejezetek) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 41

42 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 42

43 A biztosítási piac és annak szereplői. Biztosítás felügyelet. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet

44 Miről volt szó eddig? FA biztosítás gazdaságban betöltött szerepe, helye; FA biztosítás, mint szolgáltatás, és annak szintjei; FA biztosítási jog legfontosabb kérdései: - Biztosított, szerződő fél, kedvezményezett; FAz EU biztosítási irányelvei (liberalizáció, egyszeri-egységes engedély, szolgáltatási szabadság, központi felügyelet, biztosítás közvetítés) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 44

45 És amiről még szó a biztosítási piac piaci részesedéssel rendelkeznek az egyes biztosító biztosító, mint piaci biztosító vállalat működése. Biztosítás biztosítás felügyelet: PSZÁF a MABISZ, FBAMSZ? Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 45

46 A biztosítási piac szereplői 1. A biztosítási szerződés alanyai: - biztosított; Lehet természetes vagy jogi - szerződő fél; személy. Legyenek érdekeltek a biztosított kockázat elhárításában. - kedvezményezett. 2. Biztosítók típusai: 2. Biztosítók típusai: - Biztosító Rt-k; - Biztosító szövetkezetek, egyesületek; - A biztosítási piac szintje alapján: direkt- és viszontbiztosítók; - Együttbiztosítás, poolbiztosítás (pl: földrengés-pool, atompool); - Művelt biztosítási ágak alapján: szakosított és kompozit biztosítók Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 46

47 Forrás: MABISZ Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 47

48 A biztosítási piac alakulása 2007-ben ª 31 magyarországi székhelyű biztosító ZRt. ª 35 biztosítóegyesület; ª 13 tagállami biztosító létesített fióktelepet hazánkban; ª Határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendő biztosítási tevékenység jellemzői: FA biztosításközvetítők által nyitott fióktelepek száma 9; FA határon átnyúló biztosításközvetítők száma ª A piacvezető az Allianz (19,7 %), második helyen a Generali-Providencia áll (14,9%), harmadik az ING Biztosító Zrt. (13%) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 48

49 Életbiztosítások súlya a biztosítók összbevételében Forrás: MABISZ Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 49

50 3. Biztosításközvetítők ügynök alkusz (bróker) - Egy adott biztosítót - független biztosítás képviselnek közvetítő szervezetek; - az ügyfél nevében járnak el; - Mi a munkadíj? - Ki felel az okozott kárért, hibáért? Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 50

51 A biztosító vállalat működése Amivel jellemezni lehet: $Biztosítási biztosító, mint piaci biztosító vállalat működése! $A biztosítás, mint szolgáltatás sajátosságai Biztosítás üzemgazdaságtana Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 51

52 A biztosító, mint piaci szereplő Keresleti oldal: üjellemzői: ªaz ügyfél bitosításkötési szándéka; ªaz ügyfél szolgáltatási elvárása; ªaz ügyfél árelvárása. Kínálati oldal: üjellemzői: ªA biztosító által kínált termékek és szolgáltatások; ªBiztosítók közötti verseny (konkurencia harc) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 52

53 Kereslet Kínálat Mikroökonómiai értelemben, a fogyasztó kiválasztja a lehetséges termékek közül a preferenciájának megfelelőt! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 53

54 A biztosító egyszerűsített termelési modellje Erőforrások Beszerzés Biztosító Értékesítés Inputok Pénz Inputok kombinálása, átalakítása; Belső, köztes szolgáltatások; Biztosítási védelem, fedezet; Vagyonkezelés Termékek, szolgáltatások, kifizetések, Információk Díjak, Információk Ügyfelek Forrás: Farny nyomán Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 54

55 Speciális inputok szerepe: 1. Biztosítási kockázat: Fátvállalja; Fátalakítja; Fkiegyenlíti. 2. Pénz: FTermékeladás bevétel A biztosító kockázatátalakító vállalat! A biztosító - beszerzés pénzt cserél (áru pénz áru modell) pénzre! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 55

56 1. PSZÁF: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Egyéb piaci szereplők übiztosításfelügyeleti feladatokat lát el; ªúj biztosító alapítása; ªúj ágazatok művelése; ªszolvenciatőke; ªtartalék; ªbefektetések; ªműködési jogszerűség; ªszemélyi és tárgyi feltételek. Engedélyezés! Ellenőrzés, felügyelet! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 56

57 2. MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) ªAlapítása: november 14. ªA biztosítók országos szakmai érdekképviselete; ªtagozatokat működtet; ªkoordinálja a szakmai feladatokat; ªstatisztikákat közöl a biztosítási piac teljesítményéről; 3. FBAMSZ (Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége) ªAlapítása: május; ªcélja: A független brókerek (alkuszok) képviselete Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 57

58 További hasznos információk: Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János- Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest (7. és 8. fejezetek) Magyar Biztosítók évkönyve Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 58

59 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 59

60 Kockázat és kockázatkezelés Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet

61 Biztonság és kockázat Ön megvalósítás Elismerés Közösséghez tartozás Biztonság Fiziológiai szükségletek Maslow szükséglethierarchiája Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 61

62 A biztonság optimális foka 1. Pszichológiai és gazdasági értelemben Túlzott biztonságérzet Nagyfokú veszélyeztetettség 2. A veszély és a biztonság egyensúlya: - a biztosan tudott és a - bizonytalan ismeretek, - a kockázatok optimális jelenléte egyéni + társadalmi + gazdasági értelemben Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 62

63 Bizonytalanság Veszélyeztetettség Motiváció Stressz Cselekvésképtelenség A biztosítás szerepe Biztonság Védettség Figyelmetlenség Eltunyulás Kockázat Haller biztonsági mérlege Biztosítás Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 63

64 Kockázat F Az a lehetőség, hogy a bizonytalanság kedvezőtlen, negatív következményekkel (kárral) jár. F A kár: Egy esemény kedvezőtlen kimenetele pénzben kifejezve. Anyagi veszteség F A bizonytalanság pozitív és negatív következményekkel is járhat. F A biztosítás csak a negatív hatású, kárral fenyegető kockázatot vállalja át. (pl: lottó) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 64

65 Kockázatok rendszerezése 1. Tiszta kockázat; 2. Relatív és abszolút kockázat; 3. Spekulációs kockázat; 4. Aktív és passzív kockázat; 5. Kiváltó okok alapján; 6. Különböző gazdasági egységekhez kapcsolódó kockázatok; 7. A közvetlenül érintett személy alapján; 8. Időhorizont alapján; 9. Nagyságrend alapján; 10. Előfordulási gyakoriság alapján Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 65

66 A modern biztosítás területe A tiszta (abszolút és relatív) kockázatok! Személyes kockázat Vagyoni és felelősségi kockázat - haláleset; - betegség; - munkanélküliség; - gyermeknevelés. - közvetlen; - közvetett (következményes) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 66

67 Kockázatkezelés Risk management Definíció: Az a magatartásforma és intézményi háttér, amelyet a kockázatviselők tanúsítanak, illetve amelyre támaszkodnak. Magában foglalja a kockázati helyzet elemzését, értékelését, a kockázat kezelésére irányuló konkrét döntés előkészítését és meghozatalát Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 67

68 A kockázatkezelés folyamata 1. Veszélyforrások felismerése 2. Kockázatkezelési lehetőségek felmérése 3. Kockázatkezelési eszköz kiválasztása 4. Végrehajtás 5. Monitoring, továbbfejlesztés Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 68

69 Kockázatkezelési stratégiák 1. Kockázatelkerülés; 2. Kockázatcsökkentés: ª Preventív; ª Kárcsökkentés; 3. Kockázatáthárítás; 4. Megtartás (Önbiztosítás) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 69

70 Kockázatkezelési lehetőségek Kárgyakoriság Magas Alacsony Kárnagyság Magas Alacsony Elkerülni Kockázat- csökkentés, megtartás Biztosítás Megtartás Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 70

71 @ Nem biztosítható: Biztosíthatóság Az üzleti (spekulatív, összetett) Biztosítható: A tiszta kockázatok, az alábbi feltételekkel: ªvéletlenszerűség; ªegyértelműség; ªbecsülhetőség; ªfüggetlenség; ªgazdaságosság Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 71

72 A biztosítót körülvevő kockázatok Belső kockázat ütechnikai; üemberi. Külső kockázat ütermészeti; üpolitikai; ügazdasági; üpiaci Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 72

73 Definíció: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Biztosítástechnikai kockázat Az a lehetőség, hogy a károk előzetesen becsült (várható) értéke, melyet a díj fejez ki, eltér (kisebb), mint a károk tényleges (utólagos, bekövetkezett) összege Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 73

74 A biztosítástechnikai kockázat F A véletlen kockázat; F Tévedési kockázat; F Antiszelekció; forrásai F Morale hazard (érdektelenségi kockázat); F Moral hazard (erkölcsi kockázat) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 74

75 További hasznos információk: Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János- Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest (2. fejezet) Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 6. fejezet Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 75

76 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 76

77 A biztosító kockázatviselése. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet

78 A biztosító kockázatkezelése, kockázatelbírálás F A biztosító a kockázatok elkerülése, csökkentése és a kockázatnak megfelelő díj megállapítása érdekében feltételeket szab az egyes szerződések megkötésével és díjával kapcsolatban! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 78

79 A kockázatelbírálás fő eszközei 1. Kizárások; 2. Időbeni korlátozások; 3. Kármegelőzési és kárcsökkentési előírások; 4. Díjpótlékok és engedmények, a biztosított önrészesedése Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 79

80 Célja: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Viszontbiztosítás A már bevállalt kockázatok felaprózása (kockázatporlasztás), vagy a lehetséges veszteségek korlátozása. ê Kockázatok és díjak egy részének viszontbiztosítása Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 80

81 Viszontbiztosítás FCedens: direktbiztosító; FKözvetlen kapcsolat; FKockázatok és díjak egy részének továbbadása; FA nemzetközi kockázatporlasztás egyik eszköze Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 81

82 A viszontbiztosítás formái 1. Keretszerződés: - Direkt és viszontbiztosító közötti megállapodás; - Ágazatok viszontbiztosítása kötelező jelleggel; 1. Fakultatív szerződés: - Egyedi szerződésenként van döntési lehetőség; Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 82

83 A viszontbiztosítási fedezet típusai I. Arányos viszontbiztosítási fedezet Quota share Surplus; II. Nem arányos viszontbiztosítási fedezet Excess of loss (XL) - kockázati; - Aggregált XL; - Katasztrófa XL; 2. Stop loss Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 83

84 A biztosító kockázatkezelésének eszközei FVállalati kockázatkezelési rendszer; FVállalati kockázatpolitika megfogalmazása; FA biztosító kockázatkezelésének két kiemelt területe: Biztosítástechnikai kockázat Befektetési kockázat Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 84

85 Biztosítástechnikai kockázat kezelése F Veszélyközösségek; F Kockázatporlasztás; 1. Kockázatkiegyenlítés közösségben; 2. Kockázatkiegyenlítés az időben; 3. Viszontbiztosítás; 4. Kockázatátvállalás; Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 85

86 Példa kockázatkiegyenlítésre - Biztosítás típusa: lakásbiztosítás tűzre és elemi kárra; - Előfordulási esélye: 1 ezrelék; - Biztosító költsége: fél ezrelék; - Összes biztosított lakás: 10e db; - Átlagos biztosítási összeg: 8Mó Ft; Kérdés: Mekkora a kárszükséglet, amit a díjaknak fedeznie kell? Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 86

87 További hasznos információk: Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János- Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest (2. és 9. fejezetek) Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 6. fejezet Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 87

88 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 88

89 A biztosítási díj, mint a kockázat átvállalásának ára. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet

90 Mi a biztosítás díja? F A biztosítási díj a kockázatátvállalás, a biztosítási fedezet nyújtásának, tágabb értelemben a biztosító szolgáltatásainak ára! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 90

91 A bruttó díj részei 1. Tiszta kockázati díj; 2. Biztonsági pótlék; 3. Költségpótlék; 4. Nyereségpótlék; 5. Megtakarítási díjrész; 6. Adó Vállalkozói díjrész Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 91

92 A díjelemek és a költségek kapcsolata Költségek Károk várható értéke Kártöbblet Tartalékok tőkeköltsége Vállalati költségek Nyereség Jövőbeni lejárati kifizetések Adó Díjak Nettó kockázati díj Biztonsági pótlék Költségpótlék Nyereségpótlék Megtakarítási díjrész Adó Nettó díj Bruttó díj Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 92

93 Díjkalkuláció F Nettó díjak számítása kárstatisztikák alapján; F Biztosításmatematikus (aktuárius); F Aktuáriusok két alapelve: 1. Veszélyközösség tagjainak száma nő károk várható értékének relatív szórása csökken; (centrális határérték-eloszlás) 2. A véletlenszerűen bekövetkező károk összege kárstatisztikák alapján számított várható érték. (nagy számok törvénye) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 93

94 F Minimális díj elve / Ekvivalencia elve: A biztosítási díjnak fedeznie kell a biztosító kárait és költségeit! NPV (díjbevételek) = NPV (károk+költségek) F Biztosító díjszabása (tarifa táblázat); F Tarifatáblázat dimenziói: a.) Életbiztosítás: biztosított kora / biztosítás időtartama; b.) Vagyonbiztosítás: veszély nemek / kockázati körülmények; F A tarifatáblázat értékei: az egységnyi biztosítási összeg éves díja (díjtétel) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 94

95 A tarifaköny: Tarifatáblázat; Módozatok és azok jellemzői; Kizárások; Pótdíjak; Engedmények. A biztosító díj-költség szerkezete eltér élet- és vagyonbiztosítások esetén! Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 95

96 1. Díjkategóriák Díjfizetés a.) Adott szerződésállományhoz tartozó éves állománydíj; b.) Kiszámlázott díj; c.) Adott időszakra eső megszolgált és befolyt díj; 2. Díjfizetés gyakorisága a.) egyszeres díjfizetés; b.) rendszeres díjfizetésű (folyamatos); (első díj befizetése) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 96

97 3. Díjfizetési módok ü Banki átutalás; ü Csoportos beszedés; ü Inkasszó; ü Postautalvány; ü Készpénzdíj; ü Bankkártya; (díjfizetési kedvezmények, késedelem a biztosítási díjban, díjfizetés halasztása) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 97

98 4. A díj idődimenziója Díjfizetési időszak kezdete Kár bekövetkezése Díjfizetési időszak vége Hozam - A biztosítási összeg értékállóságának kérdése (indexálás); - Az éves díjemelés opcionális; -Technikai kamat kérdése; Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 98

99 Életbiztosítási díjkalkuláció 1. Mortality table halandósági táblázat - 1 x : adott populációból az egyes koréveket megérők aránya; - d x = 1 x -1 x-1 : adott korévben elhunytak száma; - q x = d x / 1 x : adott korévben a halálozási valószínűség; - p x = 1 = 1- q x : adott korévben a túlélési valószínűség Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 99

100 FHalandósági táblázat készíthető népesség egészére (néphalandósági tábla) szűkített részpopulációra (szelekciós tábla) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 100

101 A biztosítási díj értelmezési lehetőségei 1. Biztosításmatematikai szemlélet Adott módozat összes biztosítottja által befizetett díjakból a veszélyközösség egészére számítják és képezik a díjtartalékot. Közös tartalék szolgáltatások finanszírozása Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 101

102 2. Közgazdasági felfogás ü A biztosítási díjban és összegben megkülönbözteti: kockázati rész A biztosítási összeg és az addig felhalmozódott tőke közötti mindenkori rés haláleseti biztosításának folyamatosan változó díja. megtakarítási rész Egyéni díjtartalék. A szerződés visszavásárlási (tőke) értékét növeli folyamatosan. Lejáratkori szolgáltatás díja Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés 102

103 A biztosítási díj elemei a közgazdasági felfogás szerint a unit linked biztosítás példáján bemutatva B i z t o s í t á s i Költségrész Megtakarítási díjrész Biztosító költségeinek és kockázati kifizetéseinek forrása Befektetési alapok Haláleseti kifizetés halál esetén Lejárati kifizetés a tartam végén d í j Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés