Simor András. Pénzügyi Csúcstalálkozó

Átírás

1 Konvergencia és strukturális reformok Simor András Pénzügyi Csúcstalálkozó 2008 április 14.

2 Áttekintés 1. Az euro bevezetésének közgazdasági feltételei 2. Munkaerőpiaci rugalmasság 3. Termékpiaci verseny 4. Fiskális mozgástér 5. Konvergencia és infláció: a jegybank szerepe 6. Összegzés

3 Az euro bevezetésének közgazdasági feltételei Jogi feltételek: maastricht-i kritériumok Közgazdasági feltételek: optimális valutaövezetek (OCA) kritériumai: szoros külkereskedelmi integráció hasonló ágazati szerkezetek szinkronizált gazdasági ciklusok aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony rugalmas munkaerőpiac kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott A közös valuta előnyei számottevőek: Nagymértékű külkereskedelem-bővülés Árfolyam-kockázati prémium eltűnése Monetáris és gazdasági stabilitás növekedése

4 Magyarország esetében Jogi feltételek: maastricht-i kritériumok Közgazdasági feltételek: optimális valutaövezetek (OCA) kritériumai: szoros külkereskedelmi integráció hasonló ágazati szerkezetek szinkronizált gazdasági ciklusok aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony rugalmas munkaerőpiac? kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány)? a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott A közös valuta előnyei számottevőek: Nagymértékű külkereskedelem-bővülés Árfolyam-kockázati prémium eltűnése Monetáris és gazdasági stabilitás növekedése

5 Munkaerőpiaci rugalmasság Magyarországon: intézmények Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: Szakszervezetek taglétszáma (Ny-Európához viszonyítva) alacsony, alkuereje mérsékelt A bérek szektorális, vagy még inkább vállalati szinten határozódnak meg; a centralizált béralku (OÉT) eredménye inkább csak iránymutató A munkaerő elbocsátás és felvétel költségei európai összehasonlításban alacsonyak

6 Bérrugalmasság és strukturális rugalmasság A bérezés megfelelően rugalmasnak tűnik: A nominálbérek gyorsan alkalmazkodnak az inflációban vagy a termelékenységben beálló változásokhoz A strukturális rugalmassággal viszont súlyos problémák vannak: alacsony a foglalkoztatási ráta Lehetséges okok: Nagyon magas adó- és járulékteher (adóék) a munkaerőn A munkavállalást visszafogó ösztönzők a szociális rendszerben: (nagyvonalú korai- és rokkantnyugdíjazás, gyermekgondozási támogatások) képzettség szerkezete nem felel meg a munkaerőkeresletnek egyértelmű szükség munkaerőpiaci reformra

7 Nominális bérek és az infláció 1999.I.n.év 1999.III.n.év 2000.I.n.év 2000.III.n.év 2001.I.n.év 2001.III.n.év 2002.I.n.év 2002.III.n.év 2003.I.n.év 2003.III.n.év 2004.I.n.év 2004.III.n.év 2005.I.n.év 2005.III.n.év 2006.I.n.év 2006.III.n.év 2007.I.n.év 2007.III.n.év bruttó átlagkeresetek trendinfláció bruttó átlagkeresetek trendje

8 A foglalkoztatási ráta változása 2000 és 2006 között (15-64 éves korosztály) Lisbon Goal CZ EE HU LV LT PL SK SI BG RO HR EU15

9 Adóék és adóbevételek (2005) 35 személyi jövedelemadó+társadalombiztosítási járulékok a GDP százalékában KOR MEX NZL NOR NLD ISL CAN LUX ESP SWI GRC JPN USA GBR PRT IRL AUS DNK CZE SVK POL TUR FIN ITA SWE AUT FRA HUN DEU BEL átlagbért terhelő adóék (a munkaköltség százalékában)

10 Magyarország Norvégia Izland Svédország Dánia Finnország Szlovák Közt. Luxemburg Cseh Közt. Franciaország Ausztria Lengyelország Kanada Németország Belgium Olaszország Portugália Spanyolország Japán Nagy Brittania Görögország Írország Újzéland Austrália Korea Hollandia Chile 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 * Magyarország esetében: GYES, GYED, TÉGYÁS %

11 1-17. ábra: Rokkantak aránya a teljes populációban (40-64 éves korosztály, %, 2006) Franciaország Csehország Ausztria Németország Görögország Olaszország Írország Málta Törökország Horvátország Svájc Portugália Ciprus Belgium EU (25 tagállam) Luxemburg Lettország Izland Bulgária Románia Slovákia Észtország Szlovénia Spanyolország Magyarország Litvánia Hollandia Dánia Finnország Svédország Norvégia Lengyelország Forrás: OECD.

12 Termékpiaci rugalmasság Mennyire erős a verseny a hazai termék- és szolgáltatáspiacokon? Összehasonlító elemzés az OECD Product Market Regulation (PMR) mutatója alapján Egy fontos összehasonlítási alap: az euroövezetben gyengébben teljesítő országok (Portugália, Olaszország, Spanyolország) Az ezekben az országokban megfigyelt alacsony termelékenység-növekedés összefüggésben lehet a termékpiaci reformokban való lemaradással Konklúzió: Magyarország e csoporthoz képest még elmaradottabb termékpiaci reformra is szükség van!

13 Termékpiaci szabályozás a sor vége felé Az OECD Product Market Regulation (PMR) mutatója Australia United Kingdom Iceland USA Ireland Denmark New Zealand Canada Sweden Luxembourg Japan Finland Belgium Netherland Austria Slovak Rep. Germany Norway Korea Portugal Spain Switzerland France Czech Rep. Greece Italy Hungary Mexico Turkey Poland OECD 2003 average = 1,

14 3-6. ábra: Termelői áramárak 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0, H1 1996H1 1997H1 1998H1 1999H1 2000H1 2001H1 2002H1 2003H1 2004H1 2005H1 2006H1 2007H1 2008H1 2009H1 Ár (euro/kwh) % Lemaradásunk az EU15-től (jobb skála) EU15 HU SI KKE Forrás: Eurostat, MNB. A magyar adatoknál a szaggatott vonal MNB előrejelzést jelöl.

15 Fiskális mozgástér Az euroövezet tagjaként a fiskális rugalmasság kulcsfontosságú Magyarországon a rendszerváltás óta nem állt rendelkezésre a valutaunióban szükséges mértékű fiskális mozgástér Ennek az okai részben szerkezetiek (magas kiadási szint, koraérett jóléti állam ) részben intézményiek (nem hatékony költségvetési tervezési, végrehajtási mechanizmusok, fiskális szabályok hiánya)

16 Távol az elégséges fiskális mozgástértől % Költségvetési hiány (GDP %) * 2008* 2009* Államháztartás ESA-szemléletű egyenlege (1996 előtt GFS) Államháztartás SNA-szemléletű egyenlege Maastrichti deficitkritérium

17 Magas magyar újraelosztás az újonnan csatlakozott országokhoz képest kiadások a GDP százalékában RO Hiány NMS8 + 2 SK LT balti LV IE EE PL CZ BG PT GR HU 2011UK MT CY ES HU mediterrán országok SI DE IT AT bevételek a GDP százalékában NL BE FR FI kontinentális országok DK Többlet SE skandináv államok

18 Koraérett jóléti állam? Szociális kiadások nagysága és gazdasági fejlettség (2005) SE DK Szociális kiadások GDP-arányos nagysága HU EU-25 HU 2010 SI CY SK GR MT CZ PL LT EE PT ES LV IT FI FR DE EU-12 UK BE AT NL Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU-27 = 100)

19 A jelenlegi költségvetési konszolidáció Jelentős sikerek az első két évben, de tartós is marad? Összehasonlítás a sikeres (=tartós) európai konszolidációkkal: a magyar kiigazítás kilóg a sorból Eltérések a sikeresektől: Mo.-on a produktív kiadások (működési kiad., egészségügy, oktatás) aránya csökken, improduktívaké (szociális kiadások, nyugdíj) nő v. szinten marad Torzító adók (jövedelemadó, járulékok) jelentősen emelkedtek a kiigazítás szerkezete nem kedvez a hosszú távú növekedésnek

20 Sikeres vs. sikertelen kiigazítások: kiadási szerkezet százalékpont Az elsődleges kiadások megoszlásának változása között az EMU bizonyos országaiban, illetve Magyarországon között Állami működési funkciók Oktatás Egészségügy Nyugdíjak Szociális kiadások Belgium, Finnország, Írország, Hollandia*, Ausztria* Görögország, Olaszország, Portugália, Németország, Franciaország* Magyarország *

21 A sikeres kiigazítók, illetve az EU-15 tagállamok átlagos növekedési ütemének változása a kiigazítást megelőző évekhez képest (%) % -4 Hollandia Észtország Franciaország Írország Luxemburg Finnország Olaszország Nagy Britannia EU-15 kiigazítás alatti növekedési többlete a kiigazítási periódus előtti három évhez képest az adott ország kiigazítás alatti növekedési többlete a kiigazítási periódus előtti három évhez képest Belgium Svédország Dánia Magyarország Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2006

22 Fiskális kiigazítás: kihívások Kiadási oldal: Szociális kiadások csökkentése és átstrukturálása (hatékonyságjavítással) Humán tőkét érintő kiadások (oktatás, egészségügy): a kiadások csökkentésének megállítása Magas adósságállományból fakadó magas kamatkiadások korlátozzák a többi kiadási tételt Bevételi oldal: Munkát terhelő adók és járulékok mérséklése Adóbeszedési hatékonyság növelése Adórendszer egyszerűsítése, kedvezmények felülvizsgálata Fiskális fegyelem intézményi háttere: Közpénzügyi törvény

23 Konvergencia és infláció: a jegybank feladata Gazdasági felzárkózással párhuzamosan az árszínvonal is felzárkózik (reál- és nominál konvergencia) Ez megtörténhet árfolyam-felértékelődésen vagy infláción keresztül is Monetáris unióban már csak az infláción keresztül Alacsonyabb reálkamat túlfűtöttség és elhúzódó korrekció kockázata nőhet (erősebb ciklikus ingadozás) A kockázatot csökkenti, ha az inflációs várakozások alacsony szinten horgonyzottak Magyarországon ettől még távol vagyunk komoly feladat a monetáris politika számára Az árfolyamsáv eltörlése megteremtette a lehetőséget, hogy az árszint-konvergencia részben árfolyam-felértékelődésen keresztül menjen végbe alacsonyabb infláció

24 3-1. ábra: Árszint és gazdasági fejlettség 2006-ban Fogyasztási deflátor (EU15=100) y = 0,9197x + 5,3281 EU15 KKE HU GDP/fő (PPP-alapon, EU15=100) Forrás: Eurostat, MNB

25 Konvergencia és strukturális reformok: összegzés Magyarország és az eurozóna optimális valutaövezetet alkot, az ország számára előnyös az euro mielőbbi bevezetése A gyors euro-bevezetési stratégiának kockázatai is vannak A legnagyobb kockázat, ha a költségvetési kiigazítás után a hiány nem marad tartósan alacsony Ezt a kockázatot a magyar költségvetés szerkezeti átalakításával és intézményi megerősítésével (közpénzügyi törvény) lehet kezelni Az euroövezeten belüli sikerhez hozzájárulhatnak, de egyébként is szükségesek: Munkaerőpiaci reform (foglalkoztatottság növelése) Termékpiaci reform (verseny fokozása a termékek és szolgáltatások piacán)

26 Köszönöm a figyelmet!