A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot

Átírás

1 Ikt.sz.: D. 405/12 /2008. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság a New York Nyelviskola Képzési- és Vizsgacentrum Kft. (4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 16., képviseli: Dr. Mikola Zoltán András ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Szent I. u. 3. I/3., továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (1135 Budapest, Lehel u , képviseli: Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Kardkovács Kolos ügyvéd 1027 Budapest, Frankel Leó út 9.,továbbiakban: ajánlatkérő) STANAG 6001 nyelvvizsgákra felkészítő és szinten tartó angol nyelvi tanfolyamok szervezése tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő február 8-án adta fel a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti egyszerűsített eljárás megindítására vonatkozó, a rendelkező részben meghatározott tárgyú ajánlati felhívását, mely a Közbeszerzési Értesítő február 11-i 18. számában jelent meg. Felhívás II.1.3) pont szerint a közbeszerzés tárgya STANAG 6001-es nyelvtanfolyamok keretszerződés

2 2 A. Feladat: STANAG és szintű nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok szervezése és végrehajtása Magyarországon és Angliában, valamint a résztvevők vizsgáztatása B. Feladat: STANAG , és szintű nyelvvizsgára felkészítő és szinten tartó tanfolyamok szervezése és végrehajtása Magyarországon. A felhívás II.1.4) pont szerint a CPV-kód , a II.2.1) pont szerint a beszerzés teljes mennyisége: A. Feladat - 01 részajánlati kör: , 2009., években évente 4 db, 10 fős, 10 hetes STANAG és 1 db, 10 fős, 10 hetes STANAG szintű angol nyelvvizsgára felkészítő 4 hetes magyarországi és 6 hetes angliai szakaszból álló tanfolyam szervezése és végrehajtása, valamint a résztvevők vizsgáztatása a külföldi oktatási intézménynél. - A 4 hetes magyarországi felkészítő szakasz óraszáma: A 6 hetes angliai felkészítő szakasz óraszáma: 180 A évben megszervezendő és végrehajtandó tanfolyamok mennyisége: 4 db. 10 fős STANAG tanfolyam. 1 db. 10 fős STANAG tanfolyam. B. Feladat részajánlati körök: STANAG , , és szintű angol nyelvvizsgára felkészítő és szinten tartó tanfolyamok szervezése és végrehajtása 2008-ban % nyelvvizsgára felkészítő (intenzív) és % szinten tartó tanfolyam (mintegy fő), 2009-ben % nyelvvizsgára felkészítő (intenzív) és % szinten tartó tanfolyam (mintegy fő), 2010-ben % nyelvvizsgára felkészítő (intenzív) és % szinten tartó tanfolyam (mintegy fő) A felkészítő (intenzív) tanfolyam óraszáma: 500 A szinten tartó tanfolyam óraszáma: 100 A évben megszervezendő és végrehajtandó tanfolyamok mennyisége az egyes képzési helyszíneken részajánlati körönként: Részajánlati Képzési I. félév II. félév kör helyszín Felkészítő Szintentartó Felkészítő Szintentartó Debrecen Hódmezővá sárhely Szentes Pusztavacs Összesen:

3 3 Ajánlatkérő az alternatív ajánlattételt kizárta, míg a részajánlattételt egy vagy több részre lehetővé tette. Az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A felhívás szerint az eredményhirdetés időpontja április 10., a szerződéskötés tervezett időpontja április 21. Az ajánlattételi határidőig március 12-ig ajánlatot nyújtott be a Dover Nyelvi Centrum Oktatási és Szolgáltató Kft. a 2. részre, a Korona Nyelvoktatási és Szolgáltató Betéti Társaság az 5. és 6. részre, Győri Oxford Bt. a 4. részre, Nyelvtanoda Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a 3. és 4. része, a H-Net Professzionális Nyelvstúdió Kft. az 1. és 5. részre, valamint kérelmező az 5. részre. Az eredményhirdetésre május 09-én került sor. Ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 92. d) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, mert a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alárendeltjeinél bekövetkező szervezeti változások miatt a tanfolyamok száma és összetétele megváltozott. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívása közvetlen megküldésével, a Kbt (2) bekezdés a) pontjára alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított június 19-én, melyet július 1. napján módosított. Az ajánlattételi felhívását a Dover Nyelvi Centrum Kft-nek, a Korona Bt-nek, a Nyelvtanoda Kft-nek és a H-Net Nyelvstúdió Kft-nek küldte meg. Az ajánlattételi felhívás 4. pontja szerint a beszerzés tárgya, mennyisége: A. Feladat 01 részajánlati kör: 2008., 2009., években évente 4 db 10 fős, 10 hetes STANAG és 1 db 10 fős, 10 hetes STANAG szintű nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam szervezése (magyarországi szakasz 4 hét és angliai szakasz 6 hét), valamint a résztvevők vizsgáztatása a külföldi oktatási intézménynél. A 4 hetes magyarországi felkészítő szakasz óraszáma: 120 A 6 hetes angliai felkészítő szakasz óraszáma: 180 B. Feladat részajánlati körök: STANAG , és szintű nyelvvizsgára felkészítő és szinten tartó tanfolyamok szervezése Magyarországon 2008-ban 40 db nyelvvizsgára felkészítő (intenzív) és 18 db szinten tartó tanfolyam (maximum 650 fő), 2009-ben 65 db nyelvvizsgára felkészítő (intenzív) és 30 db szinten tartó tanfolyam (maximum 1100 fő), 2010-ben 70 db nyelvvizsgára felkészítő (intenzív) és 35 db szinten tartó tanfolyam (maximum 1200 fő) A felkészítő (intenzív) tanfolyam óraszáma: 500 A szinten tartó tanfolyam óraszáma: 100

4 4 A évben megszervezendő és végrehajtandó tanfolyamok mennyisége az egyes képzési helyszíneken részajánlati körönként: Részajánlati Alakulat Képzési II. félév kör helyszín Felkészítő (500 óra) Szintentartó (100 óra) MH 5. BIKLD Debrecen 3 1 MH 5/62 Hódmezővásár hely MH 37 II.RF Szentes 1 1 mz MH VEK Pusztavacs 1 - Összesen: 8 3 A és években megszervezendő és végrehajtandó tanfolyamok mennyiségi megoszlása az egyes képzési helyszínek között a HM tárca beiskolázási tervének jóváhagyását követően a vállalkozási keretszerződés tárgyévi feltöltésekor kerül meghatározásra, melyet a megrendelő legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig megkezd. A CPV-kód Az ajánlattételi felhívás szerint a szerződés időtartama augusztus december 15. A július 16-i ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a Dover Nyelvi Centrum Oktatási és Szolgáltató Kft. a 2. részre, a Korona Nyelvoktatási és Szolgáltató Bt. az 5. és 6. részre, a Nyelvtanoda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a 3.és 4. részre, a H-Net Professzionális Nyelvstúdió Kft. az 1. részre. A július 30-án elkészített összegezés szerint az eljárás eredményes volt. Az eljárás nyertese az 1. rész esetében H-Net Professzionális Nyelvstúdió Kft, a 2. rész vonatkozásában a Dover Nyelvi Centrum Oktatási és Szolgáltató Kft., a 3. és 4. rész tekintetében a Nyelvtanoda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az 5. és 6. rész esetében pedig a Korona Nyelvoktatási és Szolgáltató Bt. A nyertesnek hirdetett ajánlattevőkkel a vállalkozási keretszerződéseket augusztus 18. napján írta alá ajánlatkérő. Kérelmező augusztus 21. napján postára adott jogorvoslati kérelmében, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított, jogsértés megállapítását, valamint azt kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeinek megfizetésére. A hiánypótlást követően a Döntőbizottság az eljárást szeptember 8-án indította meg.

5 5 Kérelmező előadta, hogy a hirdetmény közzétételével indult egyszerűsített eljárásban a B. feladat 5. részre érvényes ajánlatot nyújtott be, melyre tekintettel rendelkezik ügyfélképességgel a jogorvoslati kérelem előterjesztésére. Álláspontja szerint ajánlatkérő az eredménytelenné nyilvánított eljárását követően, a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján csak akkor indíthatott volna új eljárást, ha az előző eljárás felhívásában és dokumentációjában rögzített lényeges feltételek nem változnak. A Kbt (1) és (2) bekezdés a) pontjának együttes és helyes értelmezéséből az következik, hogy ajánlatkérő csak abban az esetben folytathat hirdetmény nélküli, egyszerűsített eljárást, amennyiben a beszerzés tárgya nem változik, nem módosul. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozata szerint az ötödik rész vonatkozásában, a első félévi felkészítő és szintentartó tanfolyamok elhagyásra kerültek, emellett egy száz óra időtartamú szintentartó tanfolyammal is kiegészült az ötödik rész, azaz a beszerzés tárgya változott, melyre tekintettel ajánlatkérő nem volt jogosult a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján lefolytatni közbeszerzési eljárását. Amennyiben lényegesen változik a felhívásban, dokumentációban meghatározott feltétel, akkor ajánlatkérőnek új hirdetmény közzétételével induló egyszerűsített eljárást kell lefolytatni, mert semmi nem indokolja a versenynek a hirdetmény mellőzésével történő kizárását. Sérelmezte kérelmező, hogy a hirdetmény közzététele nélkül indult eljárásban ajánlatkérő nem hívta fel ajánlattételre. Hivatkozott a Kbt (3) bekezdésére, mely szerint a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell felhívnia ajánlattételre. Álláspontja szerint jelen esetben ajánlatkérőnek mind a hat ajánlattevőt fel kellett volna hívnia, mivel a Kbt (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának az is feltétele, hogy valamennyi az első eljárásban érvényes ajánlatot tevőt felhívja az ajánlattételre. Ennek hiányában sérül a Kbt. egyenlő bánásmódra vonatkozó követelménye. Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte, álláspontja szerint jogszerűen járt el. Közölte, hogy az első, hirdetmény közzétételével indult eljárását az ajánlatok bontását követően a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alárendeltjeinél bekövetkezett szervezeti változások miatt az ajánlatok elbírálása nélkül a Kbt. 92. d) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította. Az eredményhirdetésre május 9-én került sor. Ajánlatkérő részére ekkor a tervezett képzési ellenszolgáltatás fedezete költségvetési forrásból csak részben került biztosításra. A hiányzó bevételi forrás felhalmozási és tőkejellegű bevétel lett volna, melyet a Magyar Államkincstár csak a bevétel teljes befolyását követően (ingatlanértékesítésből) tudott volna biztosítani.

6 6 Ajánlatkérő ezt követően a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény nélküli egyszerűsített eljárást indított, az ajánlattételi felhívásokat június 19-én küldte meg ajánlattevőknek, illetve a Döntőbizottság elnökének. A Döntőbizottság elnöke az eljárás ellen jogorvoslati eljárást nem indított. Az eredményhirdetésre augusztus 4-én, a szerződéskötésre augusztus 18-án került sor. Ajánlatkérő az időmúlásra tekintettel csökkentette a 2008-ban szervezendő nyelvtanfolyamok számát (az I. félévre eső tanfolyamok törlésre kerültek), azonban a képzési helyszínek, valamint a képzések tartalma változatlan maradt. A hirdetménnyel induló és a hirdetmény nélküli eljárásban az ötödik rész tekintetében a változás az, hogy a első félévi feladatok elhagyásra kerültek, mind a felkészítő, mind a szintentartó képzések tekintetében, a második félévi feladatok tekintetében változás kizárólag annyi, hogy szentesi helyszínen egy száz óra időtartamú szintentartó tanfolyammal bővült a mennyiség. A beszerzés tárgya nem változott, az mindkét eljárásban azonos, bizonyos mennyiségi változás következett be az időmúlás következtében. Az ötödik rész tekintetében bekövetkezett változás abból ered, hogy egy plusz létszám felvételére került sor. Ajánlatkérő szerint a Kbt (2) bekezdés a) pont szerinti eljárásnál a jogalkotó nem írta elő feltételként, hogy a beszerzés mennyisége nem változhat. Amennyiben a jogalkotó ilyen azonosságot kívánta volna követelményként támasztani, akkor - ahogyan azt a Kbt és 125. esetében külön is rögzítette, - azt jelen eljárásra vonatkozóan is előírta volna. Jelen eljárásra irányadó 147. (2) bekezdés a) pont tekintetében a Kbt. ilyen előírást nem tartalmaz. Ajánlatkérő szerint nem követett el jogsértést azzal, hogy nem hívta fel a korábban lefolytatott eredménytelen eljárás összes ajánlattevőjét, mivel a Kbt (3) bekezdése értelmében a 147. (2) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban lehetőség szerint három ajánlattevőt kell felhívni. Az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, miszerint a korábban megindított eredménytelen eljárás összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást kellene küldeni. Egyéb érdekelt nem tett érdemi észrevételt. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által korábban azonos tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárás 5. részére kérelmező ajánlatot nyújtott be. Az ugyanazon ajánlatkérő részéről, azonos tárgyban indított közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásának jogszerűségéhez kérelmezőnek, mint az 5. rész tekintetében potenciális ajánlattevőnek közvetlen érdeke fűződik.

7 7 Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. második rész, IV. fejezete szerinti 9. cím alapján, az egyszerűsített eljárás szabályai szerint folytatta. A Kbt (1) bekezdés alapján a 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [21. (3) bekezdése] az ajánlatkérő a szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárást alkalmazhat. A Kbt (1) bekezdés értelmében az egyszerűsített eljárásban az ajánlatkérőnek az eljárást megindító, ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétennie, kivéve a (2) és az (5) bekezdésben foglalt eseteket. A Kbt (2) bekezdés a) pont szerint az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételi felhívást küldhet az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek, ha az (1) bekezdés szerint megindított eljárás eredménytelen volt. A Kbt (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni. A Kbt. 3. szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (1) bekezdése szerint ajánlatkérő az egyszerűsített eljárásban is köteles az eljárást megindító ajánlati felhívását tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint elkészíteni és a Kbt (2) bekezdésének a) e) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. Ettől a főszabálytól azonban a Törvény eltérést enged. A 147. (2) bekezdésének a) e) pontjában és a (5) bekezdésben foglalt esetekben ajánlatérő dönthet úgy is, hogy eljárását nem hirdetmény közzétételével indítja, hanem közvetlenül ajánlattételi felhívást küld az ajánlattevőknek. A felek nyilatkozataiból és a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátott közbeszerzési iratokból megállapítható volt, hogy a jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárást megelőzően ajánlatkérő lefolytatott egy egyszerűsített közbeszerzési eljárást, amelynek hirdetménye a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre került. Ezt a közbeszerzési eljárást ajánlatkérő a Kbt. 92. d) pontja alapján nyilvánította eredménytelenné. Ajánlatkérő döntése ellen a jogvesztő határidőn belül az arra jogosultak kifogással nem éltek, ez a közbeszerzési eljárás lezárult.

8 8 Abban az esetben, ha a 147. (1) bekezdés alapján a nyilvánosan meghirdetett közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, az ajánlatkérő szabadon dönthet arról, hogy közbeszerzési igényének fennmaradása esetében ismét a Közbeszerzési Értesítőben meghirdetett felhívással indít közbeszerzési eljárást, vagy él a 147. (2) bekezdés a) pontjában biztosított lehetőséggel, hogy közvetlenül az ajánlattevőnek illetve az ajánlattevőknek küldi meg az írásbeli ajánlattételi felhívást. A Kbt (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás jogszerűségéhez a jogalkotó azt a további követelményt fűzte a Kbt (3) bekezdésében, hogy az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. A jogorvoslattal támadott esetben ajánlatkérő élve a Törvényben biztosított lehetőséggel, a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján ajánlattételi felhívásának négy ajánlattevő részére történő közvetlen megküldésével indított közbeszerzési eljárást. A Kbt. szabályozása kogens előírásokat tartalmaz, melytől csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a Törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A kogens rendelkezéseket megkerülni, kiterjesztően vagy szűkítően értelmezni nem lehet. A Kbt. nem határozza meg azt az ajánlattevői kört, melyből ajánlatkérőnek az ajánlattevőt, illetve az ajánlattevőket ki kell választania, nem írja elő ajánlatkérő számára, hogy a megelőző egyszerűsített eljárás ajánlattevőiből válasszon és azt sem, hogy a megelőző eljárás valamennyi ajánlattevője részére köteles ajánlattételi felhívást küldeni. A Döntőbizottság egyetértett ajánlatkérővel abban, hogy ott, ahol a Kbt. valamely kivételes eljárásban a korábbi, eredménytelen eljárás összes érvényes ajánlattevőjének meghívását feltételnek tekinti, azt kifejezetten előírja. A Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmező részéről megjelölt és az előzőekben kiemelt Kbt. rendelkezések előírásai nem támasztják alá azt a kérelmezői álláspontot, hogy a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban ajánlatkérő a korábbi eljárásban résztvevő valamennyi ajánlattevőt köteles lett volna ajánlattételre felhívni. Kérelmező szerint, mivel az ötödik rész vonatkozásában, a első félévi felkészítő és szintentartó tanfolyamok elhagyásra kerültek, emellett egy száz óra időtartamú szintentartó tanfolyammal is kiegészült az ötödik rész, tehát a beszerzés tárgya változott, ajánlatkérő nem volt jogosult a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján lefolytatni közbeszerzési eljárását. A Döntőbizottság a kérelmi elemet tartalma alapján bírálta el.

9 9 A beszerzés tárgyával, mennyiségével összefüggésben az egyszerűsített eljárás során érvényesítendő sajátos szabályt a Kbt. 9. címe nem tartalmaz. A Kb (9) bekezdése írja elő a nyílt eljárásra irányadó, ott felsorolt szabályok megfelelő alkalmazását az egyszerűsített eljárásban. A Kb (9) bekezdése szerint az egyszerűsített eljárásban a 48. (2)-(3) bekezdése, a , az 57. (1)-(5) bekezdése, az 58., az 59., a 70., a 73., a 74. (6) bekezdése, a 75. (2) bekezdése, a , a 90. (1) bekezdése, a , a 93. (1) bekezdése, a és a 99. megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett az eljárást megindító hirdetményt vagy ajánlattételi felhívást kell érteni. A 90. (2)-(4) bekezdése alkalmazható, ha arra az ajánlatkérő hivatkozott az eljárást megindító hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban. A Kb. 50. (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A Kbt. 50. (2) bekezdése értelmében a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. A fenti jogszabályi előírás azt a kötelezettséget rója ajánlatkérőre, hogy a beszerzési igényére vonatkozó minden olyan lehetséges specifikációt adjon meg, olyan pontossággal és egyértelműséggel, amilyenre a beszerzési igénye felmerülésekor képes, és amelynek alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudnak tenni. A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás II.1.3) pontjában, illetve ajánlattételi felhívás 4. pontjában a beszerzés tárgyát ajánlatkérő azonosan határozta meg, mind a megelőző, mind pedig a jogorvoslattal támadott eljárás ajánlattételi felhívása azonos CPV-kódot tartalmazott ( ). A megelőző és a jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárás 5. része tekintetében ajánlatkérő által közölt mennyiségi eltérést kérelmező nem vitatta, a Döntőbizottság azt tényként kezelte. A Döntőbizottság a kérelem keretei között vizsgálta, hogy a Kbt (1) és (2) bekezdés a) pont szerinti előírások összevetéséből alappal vonható-e le következtetés arra, hogy a 147. (2) bekezdés a) pont szerinti eljárás jogszerű lefolytatásához a Kbt. a 147. (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont szerinti eljárások beszerzési mennyiségének azonossága szükséges.

10 10 A Döntőbizottság szerint, a Kbt. előzőekben kiemelt 147. (1) és (2) bekezdés rendelkezései alapján az állapítható meg, hogy a Kbt. 4. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése esetében lefolytatható egyszerűsített eljárás során ajánlatkérő a nyilvánosan meghirdetett közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megállapítását követően szabadon dönthet arról, hogy közbeszerzési igényének fennmaradása esetében ismét a Közbeszerzési Értesítőben meghirdetett felhívással indít közbeszerzési eljárást, vagy él a 147. (2) bekezdés a) pontjában biztosított lehetőséggel, hogy közvetlenül az ajánlattevőnek illetve az ajánlattevőknek küldi meg az írásbeli ajánlattételi felhívását. A Kbt (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás jogszerűségéhez mint az az előző kérelmi elem vizsgálata során megállapítást nyert a jogalkotó azt a további követelményt fűzte a Kbt (3) bekezdésében, hogy az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. A beszerzés mennyiségével összefüggésben sajátos szabályt a Kbt. 9. címe nem tartalmaz, az eljárás jogszerű alkalmazásához a beszerzés mennyiségének azonosságát nem írta elő. Utaló szabályként a beszerzés mennyiségével összefüggésben, a nyílt eljárásra irányadó szabályok alkalmazását írta elő a jogalkotó. A Kbt (9) bekezdése alapján alkalmazandó 50. (1) és (2) bekezdése értelmében a beszerzés mennyiségének meghatározása az ajánlatkérő feladata. A közbeszerzés mennyisége úgy is meghatározható, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslattal támadott eljárás ajánlattételi felhívásában ajánlatkérő a felhívásban megadott konkrét mennyiségekre kért ajánlatot. A Kbt. kogens jellegére tekintettel az egyszerűsített eljárásban is csak olyan ajánlatkérői magatartás kérhető számon, melyet a törvény valamely rendelkezése tartalmaz, illetve amely a jogszabály egészéből következik. A Döntőbizottság szerint a Kbt bekezdés (2) bekezdés a) pontjában szereplő utalás az (1) bekezdésre nem értelmezhető kiterjesztően, az kifejezetten arra a kapcsolatra utal, hogy az (1) bekezdésben írt eljárás eredménytelensége teremti meg a (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának jogalapját. Az eredménytelen eljárás és az azt követő egyszerűsített eljárás két külön eljárást jelent, az egyik csak annyiban épül a másik eljárásra, amennyiben az első eljárás a második választásának a jogalapját megteremti. Ezt meghaladó tartalmat a 147. bekezdés (2) bekezdés a) pontjában szereplő utalásnak tulajdonítani nem lehet. A Döntőbizottság szerint ebből a megfogalmazásból, - további feltétel hiányában - nem vonható le következtetés arra, hogy a (2) bekezdés a) pontja

11 11 szerinti eljárás kizárólag az (1) bekezdés szerinti beszerzési mennyiségre folytatható le. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a Kbt (2) bekezdés a) pont szerinti eljárás lefolytatása időben sem korlátozott. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a Kbt (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárás jogszerű alkalmazásához a Kbt. nem követeli meg a 147. (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont szerinti eljárások beszerzési mennyiségének azonosságát. A Döntőbizottság a beszerzési mennyiség tekintetében is egyetértett ajánlatkérő megállapításával, hogy amennyiben a Kbt. valamely kivételes eljárásban a korábbi eljárás lényeges feltételeinek változatlanul hagyását feltételnek tekinti, azt kifejezetten előírja. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben megjelölt konkrét jogszabályok megsértését az előzőekben részletezettek szerint nem állapította meg az ajánlatkérő terhére. Kérelmezőnek a Kbt. alapelvi rendelkezésére történő utalásával összefüggésben a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a kérelemmel érintett ajánlatkérői magatartás tekintetében a Kbt. alapelveinek megsértése nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a Kbt. konkrét tételes jogszabályi előírásai tették lehetővé azt, mind az eljárás megválasztásában, mind a felkért ajánlattevők tekintetében. A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt (1) bekezdés szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt ) bekezdés a) pontja alapján utasította el az alaptalan kérelmet. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (6) bekezdése alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, október 7. Dr. Bátorligeti Márta sk közbeszerzési biztos Székelyné Bihari Mária sk közbeszerzési biztos Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.

12 12 Kapja: 1. Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Kardkovács Kolos ügyvéd 1027 Budapest, Frankel Leó út 9.) 2. Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (1135 Budapest, Lehel u ) 3. Dr. Mikola Zoltán András ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szent I. u. 3. I/3.) 4. New York Nyelviskola Képzési- és Vizsgacentrum Kft. (4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 16.) 5. Dover Nyelvi Centrum Oktatási és Szolgáltató Kft. (1052 Budapest, Bécsi u. 3.) 6. Korona Nyelvoktatási és Szolgáltató Bt. (6000 Kecskemét, Vörösmarty u. 6.) 7. Nyelvtanoda Kereskedelmi és szolgáltató Kft. (8200 Veszprém, Bajcsy- Zsilinszky u. 18.) 8. H-Net Professzionális Nyelvstúdió Kft. (1132 Budapest, Nyugati tér 4.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10. Irattár