Óvodás gyermekek gondolkodási képességének fejlesztése: egy fejlesztô program módszerei és eredményei

Átírás

1 9 Óvodás gyermekek gondolkodási képességének fejlesztése: egy fejlesztô program módszerei és eredményei Zentai Gabriella és Józsa Krisztián Már az óvodában fejleszthetô a gondolkodás? Menynyiben járul hozzá az óvodai gondolkodásfejlesztés az iskolai elômenetelhez, a személyiség fejlôdéséhez? Ha igen, mikor és milyen módszerekkel érdemes a gondolkodást fejleszteni ebben a korai idôszakban? Tanulmányunkban módszertani ötleteket mutatunk be, melyek az óvodáskorú gyermekek gondolkodását hatékonyan fejleszthetik. Játékos készségfejlesztés óvodában A készség- és képességfejlôdés szempontjából az óvodáskor szenzitív idôszaknak tekinthetô. Számos alapkészség intenzíven fejlôdik ebben az életkorban, a fejlesztôprogramok hatékony változásokat eredményezhetnek. A kérdés az, hogy mi legyen a fejlesztés terepe? Kisgyermekkorban a kognitív készségek fejlesztése a játékba, mesehallgatásba, gyermekek által kedvelt tevékenységekbe integrálva valósítható meg legeredményesebben. A pedagógiai, pszichológiai kutatások már régóta foglalkoznak a játék értelmi fejlôdésben betöltött szerepével. A spontán játék során szerzett élmények, tapasztalatok pozitív hatással bírnak az értelmi és a szociális készségek fejlôdésére, jótékonyan hatnak az egészségi állapotra és a fizikai aktivitásra (Berk 2006; Einon 2004; Piaget 1962; Singer, Golinkoff és Hirsh- Pasek 2006; Smith 2010; Vygotsky 1967). Számos kutatást végeztek a játék kognitív fejlôdésre gyakorolt hosszú távú hatásának a feltárására. Ezek a vizsgálatok egyértelmûen alátámasztották, hogy a szabad játéknak komoly fejlesztô hatása mutatható ki a gondolkodás alakulására, a késôbbi iskolai teljesítményre. Igazolták, hogy az óvodáskori játék és a kognitív fejlôdés szorosan összekapcsolódik (Barnett 1998; Bergen 2002; Fisher 1992; Singer, Golinkoff és Hirsh-Pasek 2006). A fentiek alapján tehát azt mondhatjuk: ha óvodáskori gondolkodásfejlesztést szeretnénk megvalósítani, akkor a játékos tevékenységek megfelelô terepet kínálnak. Ha a spontán, szabad játékot olyan irányított játékos tevékenységekkel gazdagítjuk, melyek egy-egy gondolkodási terület fejlesztésére alkalmasak, akkor a játék fejlesztô hatása azon a területen még hatékonyabb lehet. Hazánkban kipróbált, irányított játékos készségfejlesztô programok a DIFER Programcsomaghoz kapcsolódóan érhetôk el. A DIFER Programcsomag tesztjei hét készség (írásmozgás-koordináció, beszédhanghallás, elemi számolási készség, relációszókincs, tapasztalati következtetés, összefüggés-megértés és szocialitás) felmérését teszik lehetôvé (Nagy, Józsa, Fazekasné és Vidákovich 2004a; 2004b). A teszek alkalmazásával megállapítható a gyermekek aktuális fejlettségi szintje, minden gyermekrôl egy diagnosztikus kép nyerhetô, ami alapján kijelölhetôk azok a területek, ahol leginkább szükség van a beavatkozásra. A tesztbattériához rendelkezésre állnak azok a fejlesztô programok, melyek a játék, a mese tartalmainak felhasználásával adnak módszertani ötleteket az óvodapedagógusoknak, tanítóknak, fejlesztô pedagógusoknak. A fejlesztô módszerek hatékonyságát több kutatás is egyértelmûen igazolta. Az elsô fejlesztô kísérletekre még az ezredfordulón került sor (Nagy 2000), a beszédhanghallás (Fazekasné, 2000) és a számlálás készségének (Józsa 2000) esetében egyaránt látványos volt a programban résztvevô óvodások fejlôdése. A DIFER programcsomag minden készségét egyidejûleg fejlesztô, két éven keresztül az óvoda középsô és nagycsoportjában zajló kísérlet eredményeibôl tudjuk, hogy a játékos fejlesztés alkalmazásával megduplázható a spontán fejlôdés mértéke, a gyermekek hátrányai nagy mértékben csökkenthetôk (Józsa és Zentai 2007a, 2007b). Az összefüggések kezelésének, a következtetések használatának és a relációszókincs bôvítésének fejlesztô módszerei a mesélés és a mesékhez kapcsolódó beszélgetések. A mesék-

2 10F hez kapcsolódó tematikus beszélgetés hatékonysága is kísérletileg bebizonyított (Nyitrai és Zentai 2012a; 2012b; Szombathelyiné és Zentai 2010). Kisiskolások körében az is igazolást nyert, hogy a játékos fejlesztés jelentôsen hozzájárul a szociális készségek fejlôdéséhez (Zsolnai és Józsa, 2002). A kísérletekben kipróbált módszerek, játékgyûjtemények könyvsorozat formájában is megjelentek (Fazekasné 2006; Józsa 2014; Miskolcziné és Nagy 2006; Nagy 2009; Zsolnai 2006). Az elemi rendszerezô képesség Az elmúlt években folyó kutatások az elemi kombinatív (Hajduné 2004), a rendszerezô (Zentai 2010) és a zenei képességeket (Janurik és Józsa 2012, 2013) is beillesztették a DIFER elemi alapképességek rendszerébe. Az elemi rendszerezô képesség a gondolkodás egyik alapképessége, mely koragyermekkorban intenzíven fejlôdik (Zentai 2010; Zentai, Fazekasné Fenyvesi és Józsa 2013). Halmazokkal és relációkkal végezhetô mûveleteket értünk alatta (Nagy 2007, 2010). A képesség elemi szintje manipulatív tevékenységekhez kapcsolódóan jelenik meg a gyermekek viselkedésében, például: felismerik, hogy melyik dobozba kell válogatni a vadállatokat, szortírozni tudják színek szerint a korongokat, nagyság szerint sorba tudják rendezni az építôkockákat stb. Erre az elemi, ún. manipulatív szintre épül a fogalmi rendszerezés szintje, ami például az iskolai tanulás során jut nagyon fontos szerephez. Korábbi kutatásaink során megvizsgáltuk az elsô osztályos manipulatív és a harmadik osztályos fogalmi szint közötti kapcsolatot. A vizsgálat eredményei arra hívták fel a figyelmet, hogy az elemi szint fejlesztésére azért is kiemelt figyelmet kell fordítani, mert azoknál a tanulóknál, akik manipulatív rendszerezésbôl alacsony szinten vannak, a késôbbiek ben a fogalmi rendszerezés sem alakul ki. Ennek következtében pedig komoly nehézségeik lehetnek a tanulásban (Zentai 2011). Az elemi rendszerezô képesség felmérésére elkészült és keresztmetszeti vizsgálattal bemérésre került a 4 8 éves korban alkalmazható kritériumorientált és diagnosztikus teszt (Zentai 2010), mely megfelelô segítség ad a képesség fejlettségének a megismeréséhez és fejlesztéséhez. Az elemi rendszerezô képesség játékos fejlesztése Egy módszertani segédanyag kidolgozása és kísérleti kipróbálása volt a célunk, mely alkalmas az elemi fejlesztô Pedagógia 2014/3. szám rendszerezô képesség fejlesztésére nyarán a bekapcsolódó óvodapedagógusokkal közösen összeállítottunk egy játékgyûjteményt. A kollégákkal megismertettük, hogy melyek azok a készségek, melyek a rendszerezô képesség részeinek tekinthetôk, ezekhez az összetevôkhöz kapcsolva összegyûjtötték azokat a játékokat, melyeket mindennapi gyakorlatukban játszhatnak a gyermekekkel. A játékok négy rendszerezô készség fejlesztésére alkalmasak: felismerés, szelektálás, szortírozás és sorképzés. A következôkben ezeknek a készségeknek a fejlesztésére mutatunk be a játékgyûjteménybôl egy-egy példát. A felismerés a rendszerezés legegyszerûbb, elemi komponense. Az általunk megadott tulajdonság felismerését jelenti. Ha a gyermekek felismerik a kék színû korongot az asztalra kitett színes korongok között, ha rá tudnak mutatni egy háromszögre a sokféle síkidom közül, akkor képesek ezeknek a tulajdonságoknak a felismerésére. Legegyszerûbb esetben egy tulajdonság, majd két, három egyszerre megadott tulajdonság felismerése lehet a feladat. Az 1. ábra egy olyan játékot mutat be, mely a felismerés készségét fejleszti. A felismerés alkalmazására épülnek a halmazokkal végzett mûveletek. A következô mintafeladatunk a szelektálás készségéhez kapcsolódik. A szelektálás során az asztalra kitett képek, tárgyak közül az összes olyan elemet ki kell válogatni, amely rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amit elôtte megadtunk. A szelektálás nem más, A játék menete: Egy kosárba a gyermekek beteszik a kesztyûjüket, a kosarat letakarjuk. A gyermekek körben ülnek a szônyegen. A letakart kosárból minden gyermek húz egy kesztyût. Lehetséges feladatok: Ülj olyan csoporttársad mellé, akinek ugyanolyan színû a kesztyûje, mint a tiéd! Fogjál kezet azzal, akinek mintás a kesztyûje! Cserélj kesztyût azzal, akinek van piros szín a kesztyûjében! Állj szembe azzal, akinek mintás és hasonló színû a kesztyûje, mint a tiéd! Érintsd össze a tenyeredet azzal, akinek kötött, ötujjas, mintás a kesztyûje! A játék végén, amikor már mindenkire sor került: Keresd meg a nálad lévô kesztyû párját! Megjegyzés: Fontos, hogy a játék során minden gyermeket megmozgassunk. A játék váltócipôkkel vagy más tárgyakkal is játszható. 1. ábra. Példa a felismerés fejlesztésére

3 11 mint a felismerés többszöri alkalmazása. Irányulhat egy, két vagy három tulajdonsággal megadott elemek kiválogatására. A szempontok (tulajdonságok) számának növelésével nehezíthetjük a válogatást. A 2. ábra egy szelektálásra készült játékok mutat be. Szortírozáskor a tárgyakat több csoportba (halmazba) rendezzük. Például az összekevert piros, kék, zöld korongokat kiválogatjuk úgy, hogy egy helyre csak azonos színûek kerüljenek. Ebben az esetben három halmazba szortírozzuk a korongokat. Ha a gyermekeket megkérjük, hogy egyik oldalunkra a lányok, másikra a fiúk álljanak, akkor a szortírozást két halmaz között hajtottunk végre. A 3. ábra egy mesékhez kapcsolódó szortírozásos játékot mutat be. A fejlesztés során a halmazok és a halmazokat megadó tulajdonságok számát is változtathatjuk, így a szortírozás komplexitását növelhetjük. A sorképzés az összekevert elemek sorrendjének kialakítását jelenti egy elôre megadott szempont figyelembe vételével. Sorképzéskor 5 7 elemet, képet, építôkockát teszünk a gyermekek elé és megadjuk azt a szempontot, ami a sorképzés alapja. Jó gyakorlás sorképzésre, ha a gyermekeket magasságuk szerint állítjuk sorba, vagy egy meséhez tartozó képsort a mese történetének idôrendje szerint rakunk ki. A 4. ábra a sorképzéses játékok közül mutat be egyet. A felsorolt rendszerezô készségek fejlesztésére összesen 83 játékot gyûjtöttünk össze az óvodapedagógusok segítségével. A játékok változatos tartalommal készültek. Azt kértük, hogy a játékgyûjteménybôl naponta legalább egy játékot építsenek be a napi A játékhoz szükséges eszközök: Kincsesláda, ezüstés aranyszínû pénzérmék kétféle méretben (mindegyikbôl legalább 8 db, a pénzérmék készülhetnek kartonból is, amit befestünk). A játék menete: Egy kincsesládába kétféle nagyságú ezüst- és aranyszínû pénzeket teszünk. A kalózkapitánynak (óvó néni) a megszerzett kincseket kell kiválogatnia. A válogatáshoz a kalózok segítségét kéri: Válogasd ki az összes ezüstszínû pénzérmét! Válogasd ki az összes aranyszínû pénzérmét! Válogasd ki az összes kicsi és ezüst pénzérmét! Válogasd ki az összes nagy és ezüst pénzérmét! Válogasd ki az összes kicsi és arany pénzérmét! Válogasd ki az összes nagy és arany pénzérmét! Megjegyzés: Ha szükséges, akkor a feladatok között keverjük vissza a korábban kiválogatott érméket. 2. ábra. Példa a szelektálás fejlesztésére A játékhoz szükséges eszközök: Öt ismert mese (pl. A három pillangó, A három kismalac, A két kicsi bors meg a róka, A répa, Nagytakarítás a Napnál) szereplôit ábrázoló képek. Mesénként legalább három szereplô képe legyen a kártyák között. Öt kartonpapírra elôre felrajzolt láda képe, ezek jelképezik a meseládákat. A játék menete: Az óvó néni a kártyákat összekeverve kiteszi az asztalra. A gyermekek feladata, hogy kiválogassák az azonos mese szereplôit ábrázoló képeket és a megfelelô meseládában elhelyezzék ôket. Segítsetek a mesehôsöknek hazatalálni a meseládájukba! 3. ábra. Példa a szortírozás fejlesztésére A játékhoz szükséges eszközök: Képek különbözô életkorú emberekrôl (csecsemô, kisgyermek, iskolás, kamasz, ifjú, középkorú, idôs emberek képe). Rendezd sorba az embereket életkoruk alapján! Kezdd a legfiatalabbal! 4. ábra. Példa a sorképzés fejlesztésére munkájukba. Ezeket a játékokat úgy válasszák ki, hogy változatosak legyenek, váltogassák a mozgásos, képekkel, tárgyakkal végezhetô rendszerezést. Megállapodtunk általános elvekben, amelyeket a fejlesztés során követtek a kollégák. Azokat a játékokat, melyeket a gyermekek kezdeményeztek, mindig játszották, függetlenül attól, tervezték-e aznapra, mert ezek fejlesztô hatása az erôsebb motivációs késztetés miatt nagyobb lehet. A játékokat a gyermekek kérésére többször is ismételték addig, míg érdeklôdésük tartott. Arra is törekedtek az óvodapedagógusok, hogy a képesség minden összetevôjének a fejlesztésére sor kerüljön, és ezek idôben egyenletesen legyenek elosztva. Azokat a játékokat, melyek valamilyen ünnepkörhöz, kitüntetett idôszakhoz, évszakhoz stb. kötôdtek, csak az aktualitásuk idején játszották. Például a tortás, vendégvárós, ajándékokkal kapcsolatos játékok köthetôk a születésnapokhoz, az esernyôs játékok az esôs idôhöz. Hasonlóan a télapóhoz, karácsonyhoz, húsvéthoz kapcsolódó játékok csak abban az idôszakban voltak aktuálisak, mikor az ünnepre készülôdtek a gyermekek. A kollégák egy fejlesztô naplóban dokumentálták, hogy melyik napon melyik játék került sorra, így arról is kaptunk visszajelzést, hogy melyek voltak azok a játékok, amiket nagyon

4 12F szerettek a gyermekek. A játékok között vannak olyanok, melyek az egész csoporttal, vagy csak néhány gyermek bevonásával játszhatók, illetve egyénileg, akár önállóan is alkalmazhatóak. Az egyéni és a mikrocsoportos játékok felhasználásával valósították meg a kollégák a differenciálás, az egyéni fejlettségi szinthez igazított fejlesztést. A fejlesztô program kipróbálása A játékgyûjtemény kipróbálására a 2012/2013. nevelési évben került sor. Három település óvodáinak bevonásával szerveztük meg a kontollcsoportos fejlesztô kísérletet. A programhoz középsô és nagycsoportos gyermekek is csatlakoztak, jelen tanulmányunkban a középsôsök eredményeit ismertetjük. Ahhoz, hogy a fejlesztés hatását meg tudjuk vizsgálni, a kísérlet kezdetén, majd kilenc hónappal késôbb ismételten felmértük a gyermekek elemi rendszerezô képességének a fejlettségét. A felmérést egyéni vizsgálattal a gyermekek óvodapedagógusai végezték el, akiket a mérések lebonyolítására elôzetesen felkészítettünk. A kontrollcsoportba tartozó gyermekek csak a felmérésekben vettek részt, velük az óvodapedagógusok a korábbi gyakorlatuknak megfelelôen dolgoztak egész évben. A kísérleti csoportba tartozó gyermekekkel a pedagógusok rendszeresen játszották a fejlesztô játékokat. Az elômérésre 2012 szeptemberében, az utómérésre 2013 júniusában került sor. Így egy kilenc hónapos intenzív játékos fejlesztés eredményei állnak rendelkezésünkre. A kísérleti és kontrollcsoportot az anya iskolai végzettsége, valamint a rendszerezô képesség elôméréskor kapott fejlettségi szintje alapján illesztettük egymáshoz. Az illesztés miatt a kontrollcsoportból 14 gyermek adatait nem vontuk be az elemzésbe. Az így kialakított mintában a kísérleti csoportba 85, a kontrollcsoportba 145 gyermek tartozott. Eredmények A fejlesztô programunk hatékonyságát az elô- és az utómérés idején mért fejlettség összehasonlításával tudjuk megvizsgálni. A kísérlet megkezdésekor a két csoport fejlettsége megegyezett (F=0,048; p=0,826; t=0,654; p=0,514), a fejlôdés ütemét az 5. ábrán mutatjuk be. A vizsgált idôszak alatt mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportba tartózó gyermekek rendszerezô képessége fejlôdött. A kísérleti csoport fejlôdése ugyanakkor jelentôsen meghaladja a kontrollcsoportét. A kísérleti csoport átlagosan 22 %pontot, a kontrollcsoport 15 %pontot fejlôdött. A kísérleti hatás fejlesztô Pedagógia 2014/3. szám (Cohen-féle hatásméret) értéke 0,23. Az adatok alátámasztják, hogy az egy nevelési éven át tartó irányított fejlesztés eredményes volt. A program eredményességének vizsgálata során összevetettük, hogy a különbözô fejlettségi szintrôl induló gyermekek esetén milyen mértékû fejlôdés valósult meg. Az elômérés kvartilisei négy azonos nagyságú csoportra bontják a mintát. Az elsô kvartilisbe a legalacsonyabb fejlettségû negyede tartozik a gyermekeknek, a negyedik kvartilisbe pedig a legfejlettebb negyede. Így minden kvartilisbe azonos számú gyermek került, akik tehát négy eltérô fejlettségi szinttel jellemezhetôek. Megvizsgáltuk, hogy van-e különbség ezeknek a csoportoknak a fejlôdési ütemében a kísérleti és a kontrollcsoporton belül. A 6. ábrán a kvartilisek alapján bontott minta fejlôdését mutatjuk 5. ábra. A kísérleti és a kontrollcsoport rendszerezô képességének a fejlôdése be. A legalacsonyabb fejlettségi negyedbe tartozó gyermekek közül a programban részt vevôk fejlôdése 29 %pont, a kontrollcsoportba tartozóké 19 %pont, a kísérleti hatás az ô esetükben magas (Cohen-d=0,83). A második kvartilisbe tartozó fejlesztésben részesülô gyermekek fejlôdése is hasonlóan intenzív, 27 %pontot emelkedett a rendszerezô képesség fejlettségi szintje, míg a kontrollcsoportban csak 17 %pontot. Ennél a részmintánál a kísérleti hatás kifejezetten magas (Cohen-d=1,11). A harmadik kvartilisben a kísérleti hatás közepes erôsségû (Cohen-d=0,53), a negyedikben pedig alacsony (Cohen-d=0,18). Megállapítható tehát, hogy a program az átlag alatti fejlettségi szintrôl induló gyermekek esetén volt leginkább hatékony. Összegzés Tanulmányunkban egy gondolkodásfejlesztô módszerrôl számolunk be, mely az óvodás gyermekek

5 ábra. A rendszerezô képesség fejlôdése az elômérés kvartilisei szerint rendszerezô képességének fejlôdését segíti elô. A fejlesztés során a gyermekek játék közben halmazokkal és tárgyak közötti viszonyokkal tevékenykednek. A program épít a motivációs késztetésre, ami az örömteli tevékenység során alakul ki. A játékos tevékenység öröme és a gondolkodásfejlesztés egymást erôsítô folyamatban kapcsolódnak össze. A játékos fejlesztô módszer hatékonyságát kísérleti úton igazoltuk. Azok a gyermekek, akik naponta részt vettek az óvodapedagógusok által irányított játékokban számottevôen gyorsabban fejlôdtek, mint kontrollcsoportba tartozó társaik. Az eredmények alátámasztják, hogy a program az alacsonyabb fejlettségi szintrôl induló gyermekeknél kifejezetten erôs fejlesztô hatással bír, fejlôdési lemaradásuk nagymértékben csökkenthetô. A magasabb fejlettségi övezetbe tartozó gyermekek fejlôdése csak kismértékben növelhetô, de a játékokba való bekapcsolódás számukra is motiváló, fejlesztô hatású tevékenység, ami a szabad játékhoz hasonlóan más kognitív és szociális készségek fejlôdését is segítheti. A programban kipróbált játékgyûjteményben szereplô játékokat az óvodapedagógusok véleményezték, bizonyos esetekben korrekciós javaslatokkal látták el. Terveink között szerepel, hogy a javítások után a gyûjteményt nyomtatott formában megjelentetjük. A program alkalmazását elsôsorban az óvodák számára javasoljuk, de eredményes lehet iskolában a megkésett fejlôdésû és a tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztésében is. Köszönetnyilvánítás A vizsgálat az OTKA K83850 pályázat támogatásával valósult meg. A tanulmány elkészítése alatt Zentai Gabriella Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjban részesült. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és mûködtetése konvergencia program címû kiemelt projekt keretei között valósult meg. Köszönettel tartozunk Ráczné Német Csillának, az Ajka Városi Óvoda vezetôjének, Erdeiné Gergely Emôkének, a békéscsabai Lencsési Óvoda vezetôjének, Hajduné Holló Katalinnak, az egyeki Mérei Ferenc Katolikus Általános Iskola és Óvoda vezetôjének és az óvodák pedagógusainak a játékgyûjtemény elkészítésében és kipróbálásában nyújtott segítségükért. irodalom Barnett, W. S. (1998): Long-Term Effects of Early Childhood Programs on Cognitive and School Outcomes. Preventive Medicine, sz Bergen, D. (2002): The Role of Pretend Play in Children s Cognitive Development. Early Childhood Research & Practice, sz Berk, L. E. (2006): Child Development. Pearson/Allyn and Bacon, Boston. Einon, D. (2004): How Children Learn Through Play. Barron s Educational Series. Hauppauge, NY. Fazekasné Fenyvesi Margit (2000): A beszédhanghallás kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, sz Fazekasné Fenyvesi Margit (2006): A beszédhanghallás fejlesztése 4 8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.

6 14F Fisher, E. P. (1992): The impact of play on development: A meta-analysis. Play & Culture, sz Hajduné Holló Katalin (2004): Az elemi kombinatív képesség fejlôdésének kritériumorientált diagnosztikus feltárása. Magyar Pedagógia, sz Janurik Márta és Józsa Krisztián (2012): Findings of a three months long music training programme. Hungarian Educational Research Journal, sz. DOI /HERJ Janurik Márta és Józsa Krisztián (2013): A zenei képességek fejlôdése 4 és 8 éves kor között. Magyar Pedagógia, sz Józsa Krisztián (2000): A számlálási készség kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, sz Józsa Krisztián (2014): A számolási készség fejlesztése 4 8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. (megjelenés alatt) Józsa Krisztián és Zentai Gabriella (2007a): Hátrányos helyzetû óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján. Új Pedagógiai Szemle, sz Józsa Krisztián és Zentai Gabriella (2007b): Óvodások kritériumorientált fejlesztése DIFER Programcsomaggal. In: Nagy József (szerk.): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged Miskolcziné Radics Katalin és Nagy József (2006): Az írásmozgás-koordináció fejlesztése 4 8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. Nagy József (2000): A kritikus kognitív készségek és képességek kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, sz Nagy József (2007, szerk.): Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged. Nagy József (2009, szerk.): Fejlesztés mesékkel: Az anyanyelv, a gondolkodás fejlôdésének segítése mesékkel 4 8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. Nagy József (2010): Új pedagógiai kultúra. Mozaik Kiadó, Szeged. Nagy József, Józsa Krisztián, Fazekasné Fenyvesi Margit és Vidákovich Tibor (2004a): DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlôdésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztô rendszer 4 8 évesek számára. Mozaik Kiadó, Szeged. fejlesztô Pedagógia 2014/3. szám Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004b): Az elemi alapkészségek fejlôdése 4 8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. Nyitrai Ágnes és Zentai Gabriella (2012a): Az összefüggés-kezelés fejlôdésének segítése mesékkel 4 8 éves gyermekek körében. In: Kozma Tamás (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Nyitrai Ágnes és Zentai Gabriella (2012b): The improvement of relation comprehension with fairy tales among children between ages of 4 and 8. Hungarian Educational Research Journal sz. Piaget, J. (1962): Play, Dreams and Imitation in Childhood. W. W. Norton & Company, New York. Singer, D. G., Golinkoff, R. M. és Hirsh-Pasek, K. (2006): Play = Learning: How Play Motivates and Enhances Children s Cognitive and Social-Emotional Growth. Oxford University Press, USA. Smith, P. (2010): Children and play. Wiley-Blackwell, Chichester. Szombathelyiné Nyitrai Ágnes és Zentai Gabriella (2010): A mesékkel történô fejlôdéssegítés hatásának vizsgálata. VIII. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Tartalmi összefoglalók Vygotsky, L.S. (1967): Play and its role int the mental development of the child. Soviet Psychology, sz Zentai Gabriella (2010): A rendszerezô képesség fejlôdése 4 8 éves életkorban. Magyar Pedagógia, sz Zentai Gabriella (2011): A rendszerezô képesség fejlôdése az általános iskola elsô és harmadik osztálya között. IX. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Tartalmi összefoglalók. 25. Zentai Gabriella, Fazekasné Fenyvesi Margit és Józsa Krisztián (2013): Tanulásban akadályozott és többségi gyermekek rendszerezô képességének fejlôdése. Iskolakultúra, sz Zsolnai Anikó (2006): A szocialitás fejlesztése 4 8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. Zsolnai Anikó és Józsa Krisztián (2002): A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetôségei. Iskolakultúra, sz