AZ ÓVODAI PORTFÓLIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI ÉS A KAPCSOLÓDÓ FELADATOK. Előadó: Lóczi Tünde közoktatási szakértő

Átírás

1 AZ ÓVODAI PORTFÓLIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI ÉS A KAPCSOLÓDÓ FELADATOK Előadó: Lóczi Tünde közoktatási szakértő

2 Az óvodai portfólió készítésének specifikumai A portfólió tartalma: a) szakmai önéletrajz b) a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai d) önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, f ) a szakmai életút értékelése

3 A portfólió fogalma A portfólió=dokumentumgyűjtemény Ezen gyűjtemény alapján végigkísérhető az óvodapedagógus szakmai életpályája Nyomon követhető a pedagógiai, szakmai tevékenysége: benne a fejlődése, problémái, problémamegoldásai Információk: tények, adatok és önreflexió

4 A portfólió formái Folyamatosan készített munkaportfólió A minősítéshez felhasználható értékelési portfólió

5 A portfólió funkciója a gyakorlatban: 1. A szakmai fejlődés segítéséhez 2. Az Életpályamodellben a feljebb lépést lehetővé tevő minősítés alapja Háttér: Rendszeres szakmai ellenőrzés-értékelés során a szaktanácsadók segítségével elemezésre kerül a segítés szándékával A minősítés egyes szintjein ( vagy pályázatoknál) az értékelés alapja

6 a) A szakmai önéletrajz A portfólió tartalmazza a szerző rövid szakmai önéletrajzát, amely folyamatosan bővíteni kell a következőkkel: tanulmányok (iskolák, képzés, továbbképzések) munkahelyek szakmai tevékenységek (nevelési tevékenységek, fejlesztő-kutató tevékenység stb.) szakmai tevékenységek közéleti tevékenységek publikációk, fejlesztési dokumentumok stb.

7 Europass önéletrajz Miről is szól az Europass önéletrajz? Az Europass önéletrajzzal (CV) lehetősége van arra, hogy képességeit, végzettségeit láthatóvá tegye, és más Europass dokumentumot csatolhasson hozzá. Célja, hogy megkönnyítse a pályázók CV írását a sablon használatával. Az Europass önéletrajz a megszokott önéletrajznál nagyobb hangsúlyt fektet a munkatapasztalat tartalmának, az iskolában szerzett tudásnak, valamint az egyéni készségek konkrét bemutatásának. Mi van benne? Az unióban egységes Europass önéletrajz egy rugalmas formanyomtatvány, amely a megszokott önéletrajzi formátumot követi, kiegészítve azt további információk lehetőségével. Nyolc pontból áll, amely pontok - vagy azok részei - szükség szerint törölhetők, vagy bővíthetők: 1. Személyes adatok 2. Betölteni kívánt munkakör, foglalkozási terület 3. Szakmai tapasztalat 4. Tanulmányok 5. Nyelvtudás

8 Europass önéletrajz 6. Egyéni készségek és kompetenciák 7. További információk (pl.: referenciák) 8. Mellékletek Miért hasznos az Europass önéletrajz? Konkrét információkat tartalmaz Átlátható a szerkezete Egységes formátuma van Könnyű kitölteni Gyorsan végigolvasható Hogyan juthatok hozzá? Az Europass önéletrajz 26 nyelven ingyenesen letölthető az internetről, vagy online kitölthető.

9 Europass önéletrajz CVTemplate.doc

10 B) A nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott terve A foglalkozás tervek kidolgozása: Koherens legyen az Alapprogrammal és az óvoda pedagógiai programjával Cél-feladat-eszköz-módszerek Differenciálás, tehetséggondozás Ahol releváns ott az sni gyerekek integrálása Korszerű módszerek Tanulást támogató eszközök feladatlapok Projekt, komplex foglalkozás vagy egy tevékenységformához kapcsoló foglalkozás Korszerű, cselekvő tevékenységszervezést tükrözzön Kapcsolódhat a foglalkozás az óvoda specifikumához pl környezettudatos életmódra nevelés Helyszín: pl udvar kihasználása Reflexió: Önértékelés Mi volt a cél-mi valósult meg mi volt a spontán megvalósult tanulás (képességfejlesztés) Vezetői szakmai értékelés Fénykép-videó-szemléltető eszközök-feladatlapok Szakmai segédanyagok \oszkár_1._módszertan\modszertan_beliv_indd.pdf Szakmai segédanyagok \oszkár_1._módszertan\modszertan_borito_indd.pdf

11 B) A nevelőmunka dokumentumai, különösen legalább tíz foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott terve Utólagos reflexió A foglalkozás elemzése szakmódszertani és nevelési és közösségfejlesztési szempontból Tükrözze a szakmai tudatosságot, a tervezés szakszerűségét a mit miért és hogyan egységet Konfliktuskezelés, problémamegoldás, spontán helyzetek kihasználása A gyerek-gyerek, a gyerek-pedagógus, gyerek-pedagógiai nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka, pedasszisztens kapcsolat, attitűd és a nevelőmunkát közvetlenül segítők bevonása a nevelőfolyamatba, a foglakozás alatt. Pl az átfedési idő kihasználása 2 óvodapedagógus együttes tevékenysége a gyermekcsoporttal Differenciált feladatadása értékelése Motiválás értékelése Optimális kihívás értékelése

12 c) A pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai Az óvodai programokról, ünnepekről, rendezvényekről, játékos tevékenységekről készült anyagok-koherens legyen a pedprogrammal Fontos, hogy a dokumentumok tükrözzék az óvodapedagógusnak az óvoda pedagógiai programjának megvalósításában betöltött szerepét Az óvoda és partnerei közötti együttműködésben betöltött funkcióját, jelentőségét. Szakmai tevékenységek (nevelési, pedagógiai tevékenységek, fejlesztőkutató tevékenység stb.) Szakmai közéleti tevékenységek Közéleti tevékenységek Fényképek Tagsági okirat Média beszámolók Cikkek

13 d) Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai Saját alkotások bemutatása, dokumentálása (Festmények, népművészeti tevékenység stb Kiállítások, bemutatók Fényképek Videók Média beszámolók Internet Hobbi szintű is Ez beépül-e a és ha igen akkor hogyan a mindennapi nevelőmunkába

14 e) A pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása Szocio-kultúrális környezet Személyi feltételek Tárgyi feltételek Pedagógiai Program főbb specifikumai Együttműködési formák a családokkal Partneri együttműködések (Szak és szakmai szolgáltatók, egészségügy, más nevelő-oktató intézmények Óvoda-iskola átmenet támogatása Kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel való tevékenység Tehetséggondozás Intézményvezetés Kulcs szó Pedagógiai programmal legyen koherens

15 f) A szakmai életút értékelése A minősítésre elkészített értékelési portfólió része egy összefoglalás az óvodapedagógus szakmai fejlődésének útjáról, a fejlődését segítő és gátló tényekről, folyamatokról, a pedagógus jövőbeli terveiről. Az értékelésben az alábbi pedagógus kompetenciák legyenek hangsúlyosak (1) személyiségfejlesztés (az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a gyermekek értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását) (2) gyermekközösségek alakulásának segítése, fejlesztése (a gyermekközösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása, az egyének közötti különbségek megértése, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelése, az interkulturális nevelési programok alkalmazása, az együttműködés készségeinek fejlesztés) (3) a pedagógiai folyamat tervezése (a saját pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezi, tapasztalatait reflektív módon elemzi és értékeli) (4) a nevelési és módszertani tudás felhasználásával a gyermekek képességeinek és készségeinek fejlesztése (az óvodapedagógusi pálya alatt szerzett tudását nevelési, pedagógiai összefüggésekbe ágyazza)

16 A szakmai életút értékelése (5) A gyermekek egész életen át tartó tanulásának megalapozása az óvodai Alapprogram alapján Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. a nevelési (tanulási) folyamat szervezése és irányítása (változatos motiválás, az új, korszerű módszertani ismeretek és az információs-kommunikációs technológiák alkalmazása, hatékony nevelési környezet kialakítása, egyéni fejlesztés differenciálás, tehetséggondozás) (6) pedagógiai mérés-értékelés (változatos értékelési eszközök alkalmazása: a gyermekek fejlődési folyamatainak, személyiségfejlődésének elemző értékelése, a különböző értékelési formák és eszközök használata, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazása, az önértékelés fejlesztése) (7) szakmai együttműködés és kommunikáció (a gyermekekkel, a szüleikkel, az óvodai közösséggel, a partnerszervezetekkel és a velük való hatékony kommunikáció) (8) elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés (a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követése, önálló ismeretszerzés, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálása, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazása, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelése

17 A portfólió értékelése A pedagógiai tudás, képességek, attitűdök és tevékenységek minőségére irányul! Mit? Hogyan? Miért? Az értékelés alapvető kritériumai: Pedagógus I. és Pedagógus II. kategória: A pedagógiai kompetenciák értékelése A portfólió és foglalkozáslátogatások. Az értékelés kritériumai az óvodapedagógussal szemben támasztott általános szakmai követelmények

18 A portfólió értékelése Mesterpedagógus és Kutatótanár mélyebb szakmai tevékenységet feltételez (intézményi, regionális, országos, nemzetközi szinten). (mentorálás, bemutató foglalkozás, intézményi szintű feladatokat vállal, eredményes fejlesztő munkát végez, taneszközöket készít, fejlesztőkutató tevékenységével a pedagógiai munkáját gazdagítja, stb.). A Mesterpedagógus és Kutatótanár esetében az elvárásoknak való megfelelés olyan tevékenységekre vonatkozik (továbbképzések elvégzésére, kutatómunkára), melyek eredményei legtöbbször az általánosan megkövetelt feladatokon túl, külön foglalkozások (fejlesztő tevékenység, tehetséggondozás, mentorálás, bemutató foglalkozás tartása stb.) keretében jelennek meg. Nem a mennyiségi, hanem a minőségi szempontok alapján történik a minősítés!

19 Az értékelési/fejlődési portfólió tudatos-módszeres önreflexió szempontjai: szakmai motivációinak, céljainak elemző kifejtése; a szakmai reflexió elméleti keretének, szempontrendszerének kidolgozottsága és indoklása a szakirodalom és a korábbi saját tapasztalatok felhasználásával; a portfolió rendszerezettsége, az elkészített értékelési/fejlődési táblázatok, ábrák áttekinthetősége; reflexió, a pedagógus önértékelése a kompetenciákról, saját fejlődésről, a kompetenciaterület fejlettségi szintjének megalapozott bizonyítása dokumentumokkal annak dokumentálása, hogy a pedagógus bizonyíthatóan képes eleget tenni a kompetenciaterületek gyakorlati megvalósításának; a reflexiók árnyaltsága, a tudatosság szintje, az eredménynek a fejlődésben való hasznosulása, reflektív tanítás kompetenciájának színvonala; a portfólió vizuális megjelenése, illusztráltsága, szaknyelve szakirodalom, az idézett szövegek, munkák pontos jelölése, egységessége

20 A tudatos-módszeres önreflexió, értékelési/fejlődési portfolió szempontjai Jegyzetek, hivatkozások: A szöveg közben valamennyi, nem a szerzőtől származó állításnál jelölni kell, kitől származik. Itt csak hivatkozni kell a forrásmunkákra (névvel és a publikáció évszámával), melyek pontos adatait az irodalomjegyzékben kell megadni. A szó szerinti hivatkozásnál a név és a publikáció évszáma mellett a pontos oldalszámot is fel kell tüntetni. Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzéket a szakterület kritériumainak megfelelően egységesen kell elkészíteni.

21 Az egyes kompetenciák értékelésénél felhasználható dokumentumok Kompetencia A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok

22 1. Kompetencia A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok A pedagógus hivatásáról vallott nézeteinek, szakmai fejlődésének bemutatása Foglalkozás tervek, projekttervek A gyermekek megismerésének, fejlesztésének, eredményeinek dokumentumai. Gyermeki fejlődés nyomon-követő dokumentáció Egyéni fejlesztési terv a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára.

23 2 Kompetencia A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. Erkölcsi nevelés Esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok Óvodai programokról videofelvételek, s ezek reflektív elemzése a közösségiség, együttműködés, tolerancia szempontjából. A gyermekek egymás iránti elfogadásának, közösségi magatartásának mérése (megfigyelés, szociometria), és a kapcsolódó reflexió. A közösségfejlesztéshez kapcsolódó terv, és ennek megvalósításáról beszámoló. Közösségi dokumentumok: kirándulásterv, óvodai program terve, a programról (fényképes, filmes) beszámoló, a csoportszoba berendezéséről fényképek Átélt konfliktusok esetelemzése. Ünnepek, ünnepélyek, óvodai rendezvények terve A szülőkkel, családdal való együttműködés tervezése, megvalósításáról reflexió. Nevelési terv Koherens legyen az Alapprogrammal és az óvoda Pedagógiai Programjával!

24 3. Kompetencia Módszertani tudás A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok Az óvodapedagógus által készített projekt tervek Foglalkozástervek, amelyek tartalmazzák a foglalkozáson felhasznált segédanyagokat (PowerPoint- bemutatók, feladatlapok, gyakorlatok leírásai, egyéni fejlesztési terv, film demonstráció Videofelvételek a foglalkozásról A szakmai fejlődést alátámasztó dokumentumok pl. az önképzés módja, a továbbképzés elvégzésének igazolása, feldolgozott anyagokról jegyzetek. Foglalkozások önreflexiója Koherens legyen az Alapprogrammal és az óvoda Pedagógiai Programjával!

25 4 Kompetencia A pedagógiai folyamat tervezése A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok Különböző projekt tervek, foglalkozástervek, rendezvények, ünnepek, ünnepélyek, kirándulások tervezeteinek elemzése, értékelése. Pedagógiai munka megfigyelése és értékelése a felkészülés, tervezés szempontjából. Foglalkozás látogatások tapasztalatai, ezekre való reflektálás.

26 5 Kompetencia A képességfejlesztés (tanulás) támogatása A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok A foglalkozás megtartásával kapcsolatos reflexiók a portfólió dokumentumaihoz (pl.: projekttervek, videofelvételek elemzése kapcsán). Használt taneszközök bemutatása A tevékenységszervezés módszertana, koherensen a pedagógiai programmal Saját módszergyűjtemény és a módszerek értelmezése, használatuk indoklása, elemzése. Saját fejlesztésű taneszközök bemutatása, elemzése Esetelemzés Az intézményvezető, mentor, szülők visszajelzéseinek elemzése

27 6. Kompetencia A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok Nevelési tervek Gyermeki fejlődés nyomonkövető dokumentáció Pedagógiai mérés-értékelési dokumentumok

28 7.Kompetencia Kommunikáció és szakmai együttműködés A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok Foglalkozáslátogatási jegyzőkönyvek, foglalkozástervek és elemzésük. A szülőkkel való kapcsolattartás saját gyakorlatának kialakításáról szóló írásos dokumentumok, elemzéssel. Saját gyakorlathoz kötött esetelemzések, konfliktuselemzések. Az óvodai csoport vagy intézményi szinten megvalósult programokról készült képek és reflexiók

29 8. Kompetencia Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A kompetencia bizonyítására alkalmazható dokumentumtípusok Foglalkozáslátogatási jegyzőkönyvek, projekttervek és elemzésük. Jegyzőkönyvek szakmai megbeszélésekről, esetelemzésekről és elemzés saját szakmai álláspontjáról s annak képviseletéről, és/vagy vállalt szakmai feladatvégzésről készült jegyzőkönyvek és elemzés. Videofelvétel Továbbképzéseken való részvétel igazolása, a tanultak felhasználásáról készített beszámoló. Az önképzés eredményeinek bemutatása. Szakmai fejlesztő tevékenység dokumentumai (programfejlesztés, taneszközök készítése stb.). Szakmai publikációk, előadások anyagai.

30 A portfólió készítésének szakaszai: Forrás:Falus-Kimmel (2009) szerkesztett Szakaszok Célok megismerése Anyaggyűjtés Válogatás Reflexió Szerkesztés Értékelés, irányadás Tartalmak A portfólió céljának megismerése. A céleléréshez szükséges dokumentumok körének meghatározása, értékelési táblázatok megismerése. A cél eléréséhez a dokumentumok gyűjtése, és reflexív jegyzetek gyűjtése A portfólióba kerülő dokumentumok kiválasztása A választás indoklására a portfólió minden dokumentumához, reflektív jegyzetek csatolása (észrevételek, megjegyzések, visszajelzések) A portfólió gondosan szerkesztett, átlátható rendszerének kialakítása, vizuálisan is tetszetős formába öntése, reflektív önértékelés a fejlődésről és az eredményekről Portfólió értékelése, áttekintése

31 e-portfólió= azaz a digitális formában tárolt dokumentumok, reflexiók, önértékelés Az adatok elektronikusan tárolhatók Gyorsan hozzáférhető és áttekinthető Archiválható és aktualizálható Bővíthető, változtatható Rendszerezhető Multimédiás tartalmak feltöltésére is alkalmas Hordozható, megosztható Elérhető, kereshető Programok, kész sablonok is segíthetik a munkát

32 A portfólió értékelése A gyűjtemény megtervezettsége, szerkesztettsége, koherenciája A bemutatott dokumentumok mennyisége A bemutatott dokumentumok minősége, feldolgozottsága A dokumentumok sokszínűsége (eredetiség, médiumok, tájékoztatási formák) A dokumentumokkal kapcsolatos reflexiók A kifejezés szakszerűsége Szaknyelv használata Elemzés (terjedelem, színvonal) A formai követelményeknek való megfelelés

33 Portfólió és a belső-külső szakmai ellenőrzés összefüggései A szakmai ellenőrzés rendszere Intézményi Intézményi minőségstandard Tanfelügyeleti intézményellenőrzés, intézményértékelés Intézményi önértékelés Vezető Intézményi minőségstandard vezetőre vonatkozó kritériumai Tanfelügyelet: a vezető munkájának ellenőrzése és értékelése Intézményi önértékelés vezetőre, vezetésre vonatkozó kritériumai Pedagógus Intézményi minőségstandard pedagógusra vonatkozó kritériumai Tanfelügyelet: a pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó kritériumai Minősítés

34 Hangsúlyok Óvodai nevelés Alapprogramja Pedagógiai Program Tanügyi dokumentumok Csoportnapló Foglalkozás tervezése Gyermeki fejlődés nyomon követő dokumentáció Intézményi önértékelés IMIP? Belső szakmai ellenőrzés Egyéni fejlesztés, motiváció, optimális kihívás

35 A külső pedagógiai-szakmai intézményellenőrzés Az intézményellenőrzés dokumentumai a) az intézmény önértékelése, b) a fenntartó értékelése, c) a helyszíni ellenőrzés dokumentumai, d) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az előző ellenőrzési ciklusban készült pedagógus-értékelőlapok összegzése, e) az intézményvezető ellenőrzésének értékelőlapja, f) az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott országos mérések adatai, g) a korábbi intézményellenőrzés szakértői összegző dokumentuma, h) a legutóbbi törvényességi és hatósági ellenőrzések eredményeinek összegzése alapján készül.

36 Minőségirányítás- Önértékelés 150. (8) "Az intézményvezető az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentuma alapján öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet a nevelőtestület az intézményellenőrzés összegző szakértői dokumentumának kézhezvételétől számított harminc napon belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet jóváhagyása után meg kell küldeni az intézmény fenntartójának." Az intézkedési terv a már a bevezető részben említett standardra építhető, és kezdődik az újabb öt éves időszak a tervezéssel, majd folytatódik az intézkedési terv megvalósításával, ami a következő tanfelügyeleti ellenőrzés kiindulási pontjául szolgál.

37 Külső pedagógiai-szakmai ellenőrzés A tanfelügyelet felépítése Intézményértékelés Intézményi eredmények Intézményi kapcsolatok Pedagógusértékelés Pedagógiai, szakmai felkészültség Pedagógiai munka hatékonysága Pedagógusattitűd Vezetőértékelés Vezetői felkészültség Vezetői munka hatékonysága Vezetői attitűd

38 A minősítési keretszámok közzététele miniszter 10. (1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. 10. (2) A miniszter a minősítési keretszámot a pedagógus minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg.

39 A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés pedagógus 10. (3) A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az adott év március 31-éig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az elérni kívánt fokozatot. A gyakornok minősítő vizsgára történő jelentkezéséről az intézményvezető gondoskodik a 2. (2) bekezdésében meghatározott határidőkre figyelemmel. Kormányhivatal A beérkezett kérelmeket a kormányhivatal április 10-éig továbbítja az OH-nak

40 A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei 11. (3) minősítő bizottság A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei: a) a portfólió előzetes vizsgálata, b) a pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése, d) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelésének elemzése, e) az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése, f) az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint g) a portfólióvédés lebonyolítása.

41 A minősítés díja 12. (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. A díjat az állam viseli. 12. (2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján.

42 A gyakornoki minősítő vizsga részei 2. (7) A minősítő vizsga részei: a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés)

43 A minősítő vizsga értékelésének részei 2. (8) A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.

44 Pedagógiai Program ismerete! gyakornok minősítő vizsgája pedagógus 2. (9) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. minősítő bizottság 2. (10) A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.

45 A Ped.I-be való soroláshoz szükséges teljesítmény 2. (11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie.

46 A kötelező minősítési eljárás 3. (1) 3. (2) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt az e rendeletben meghatározottak szerint a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) Megfelelt vagy b) Újabb minősítés szükséges. Kis színes: Élethosszig tartó tanulás!

47 A minősítési eljárás megismétlése A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen minősítési eljárástól 3. (3) számított két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor. (4) A megismételt minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: 3. (4) a) Megfelelt vagy b) Nem felelt meg. 3. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során a (4) bekezdést, illetve a döntéstől függően az Nkt. 64. (8) bekezdését kell alkalmazni.

48 A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógus

49 Pedagógus II. fokozat A portfólió feltöltése 3. (6) A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. 3. (7) Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire.

50 Minősítés 3. (8) A minősítési eljárás során a minősítő bizottság a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. 3. (9) A minősítési eljárás eredményeként a pedagógus Megfelelt minősítést kap, ha az értékelés alapján legalább hetvenöt százalékot ért el. munkáltató 3. (10) A Megfelelt minősítés alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.

51 A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérése 9. (1) 9. (2) A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.

52 A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérése Minősítés minősítő bizottság 9. (3) A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat, és az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 4. (5) és (6) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezető, intézményegység-vezető és vezetőpedagógus esetében a vezetői tevékenységet, valamint b) értékeli a portfólióvédést, és elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. 9. (4) 9. (5) A minősítési eljárás eredménye akkor Megfelelt, ha a pedagógus az értékelés során legalább nyolcvanöt százalékot ér el. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik.

53 A gyakornok gyakornok fokozatba sorolása gyakornok i idő munkált ató 2. (1) 2. (2) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát.

54 A gyakornok fokozatba sorolása munkáltató 2. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

55 Jelentkezés a minősítő vizsgára intézményvezető 10. (3) A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az adott év március 31- éig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az elérni kívánt fokozatot. A gyakornok minősítő vizsgára történő jelentkezéséről az intézményvezető gondoskodik a 2. (2) bekezdésében meghatározott határidőkre figyelemmel. gyakornok átsorolása a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. 2. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

56 A minősítő vizsgán "nem felelt meg" 2. (4) 2. (5) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok nem felelt meg minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható. Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus nem felelt meg minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1) (5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.

57 Minősítő vizsga időpontjának megállapítása 2. (6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni.

58 A Ped.I-be való soroláshoz szükséges teljesítmény 2. (11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. A B 1. Az értékelés elemei % A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése 20 30

59 Gyakornoki idő és mentorálás mesterpedagógus 4. (6) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként nem vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat nem lát el, a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését intézményvezető 6. (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiaimódszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.

60 A mentor 6. (1) 6. (2) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. 6. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

61 Hatálybalépés és átmeneti rendelkezés 36. (1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján megfelelt minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni

62 Gyakornoki fokozatba sorolás alóli mentesítés A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

63 előtt már munkaviszonyban állók esetében KJt. alá tartozik (önkormányzati óvoda) Átsorolása Gyakornok, annak megfelelő bérrel, (ha nincs 2 év szakmai gyakorlata) 26 óra a kötelező órája (gyerekkel töltött nevelési idő) az óvodai Gyakornoki szabályzat alapján kell majd minősítését lefolytatni (Az intézményben) a 32 és a 26 óra között ellátja az adminisztrációs feladatait az óvodában stb óra elrendelhető hetente eseti helyettesítés vagy adminisztráció vagy részt vesz a nevelési értekezleten stb.. Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott (nem állami, nem önkormányzati (pl alapítványi)óvoda) Átsorolása Gyakornok, annak megfelelő bérrel, (ha nincs 2 év szakmai gyakorlata) 26 óra a kötelező órája (gyerekkel töltött nevelési idő) Nem kell neki külső sem belső minősítő vizsgát tenni, 32 és a 26 óra között ellátja az adminisztrációs feladatait az óvodában stb óra elrendelhető (hetente eseti helyettesítés egy adminisztráció, részt vesz a nevelési értekezleten stb..

64 után kötött munkaviszony esetében KJt alá tartozik (önkormányzati óvoda) Kinevezése Gyakornok, annak megfelelő bérrel (ha nincs 2 év szakmai gyakorlata) 26 óra a kötelező órája (gyerekkel töltött nevelési idő) Külső MINŐSÍTŐ vizsgát fog tenni 32 és a 26 óra között ellátja az adminisztrációs feladatait az óvodában stb óra elrendelhető hetente eseti helyettesítés vagy adminisztráció vagy részt vesz a nevelési értekezleten stb.. Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott alá tartozik (nem állami nem önkormányzati (pl alapítványi)óvoda) Átsorolása Gyakornok, annak megfelelő bérrel, (ha nincs 2 év szakmai gyakorlata) 26 óra a kötelező órája (gyerekkel töltött nevelési idő) Külső MINŐSÍTŐ vizsgát fog tenni 32 és a 26 óra között ellátja az adminisztrációs feladatait az óvodában stb óra elrendelhető hetente eseti helyettesítés vagy adminisztráció vagy részt vesz a nevelési értekezleten stb..

65 A pedagógus kötelező minősítése munkáltató minősítő bizottság 3. (1) 3. (2) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt az e rendeletben meghatározottak szerint a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában. A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) Megfelelt vagy b) Újabb minősítés szükséges.

66 A minősítési eljárás megismétlése 3. (3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen minősítési eljárástól számított két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor. minősítő bizottság 3. (4) A megismételt minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a) Megfelelt vagy b) Nem felelt meg.

67 A minősítési eljárás megismétlése újabb jogviszony esetén 3. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során a (4) bekezdést, illetve a döntéstől függően az Nkt. 64. (8) bekezdését kell alkalmazni. Nkt. 64. (8):A jogviszony a tizedik napon a törvény erejénél fogva megszűnik

68 Pedagógus II. fokozat elérése Portfólió feltöltése! pedagógus 3. (6) 3. (7) A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire.

69 Pedagógus II. minősítés 3. (8) A minősítési eljárás során a minősítő bizottság a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. 3. (9) A minősítési eljárás eredményeként a pedagógus Megfelelt minősítést kap, ha az értékelés alapján legalább hetvenöt százalékot ért el. munkáltató 3. (10) A Megfelelt minősítés alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.

70 A pedagógus II. besorolásra vonatkozó átmeneti szabályok 36. (2) pedagógus A szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során szeptember 1. és június 30. között a 3. (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást.

71 A pedagógus II. besorolásra vonatkozó átmeneti szabályok Oktatási Hivatal 36. (3) pedagógus 36. (4) A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba január 1-jével történő besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. -ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi. A minősítés adminisztratív módon történik, alapja dokumentumelemzés. A január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb december 31-éig a 3. szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

72 A szakértői feladatok ellátásának feltételei 36. (8) A december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy az (5) bekezdés a) d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. A szakértői feladatokat az e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

73 Mesterpedagógus fokozatba sorolás feltételei A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus a) a pedagógus-szakvizsga és pedagógus 4. (1) b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. minősítő bizottság 4. (2) A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a) Mesterpedagógus fokozatba lép vagy b) Pedagógus II. fokozatban marad. minősítési eljárás megismétlése pedagógus 4. (3) munkáltató 4. (4) A minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minősítési eljárás megismételhető, ha a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a megismételt minősítési eljárás sikertelen volt. Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki a minősítési eljárás eredményeként Mesterpedagógus fokozatba lép minősítést kapott, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

74 A minősítésben közreműködő mesterpedagógus munkaidő kedvezménye Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. munkáltató 4. (5) A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál óvodapedagógus esetén huszonöt óránál, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni.

75 A minősítésben nem közreműködő mesterpedagógus kötött munkaidejének kitöltése intézményvezető, pedagógus 4. (6) 4. (7) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését, b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint c) részt vesz a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében. Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával.

76 Költségtérítés 4. (8) A szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

77 Mesterpedagógus fokozat elérése pályázati úton Oktatási Hivatal 36. (5) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.

78 Mesterpedagógus pályázati feltételek 36. (6) 36. (7) Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki a) rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógusszakvizsgával, b) szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken, c) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint d) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában. Az (5) bekezdés szerinti felhívás alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben nem tesz eleget a (6) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatoknak. A besorolás visszavonását követően a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

79 Kutatótanár fokozatba sorolás feltételei kormányhivatal 5. (1) Az a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkező pedagógus, aki rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint legalább két minősítési eljárásban sikeresen részt vett, a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő átsorolását a munkáltatónál. A munkáltató a kérelmet továbbítja a megyei, fővárosi kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal), amely megvizsgálja, hogy a pedagógus megfelel-e a Kutatótanár fokozatba történő besorolás feltételeinek, valamint szükség szerint megszervezi a minősítési eljárást. A munkáltató a kormányhivatal igazolása alapján átsorolja a pedagógust. 5. (2) A 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, amennyiben az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el.

80 Kutatótanár létszámlimit 5. (3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.

81 A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérése pedagógus 9. (1) 9. (2) A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.

82 A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár minősítése minősítő bizottság 9. (3) 9. (4) 9. (5) A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat, és az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 4. (5) és (6) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezető, intézményegység-vezető és vezetőpedagógus esetében a vezetői tevékenységet, valamint b) értékeli a portfólióvédést, és elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A minősítési eljárás eredménye akkor Megfelelt, ha a pedagógus az értékelés során legalább nyolcvanöt százalékot ér el. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik.

83 Mentorálás intézményvezető mentor 6. (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.

84 Mentor A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, 6. (2) tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. 6. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

85 A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja 10. (1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. (2) A miniszter a minősítési keretszámot a pedagógus minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg. (3) A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után - figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket - az adott év március 31-éig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az elérni kívánt fokozatot. A beérkezett kérelmeket a kormányhivatal április 10-éig továbbítja az OHnak.

86 A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja 10. A gyakornok jelentkezéséről az intézményvezető gondoskodik a 2. (2) bekezdésében meghatározott határidőkre figyelemmel. (4) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év április 30-áig dönt a következő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a pedagógust és munkáltatóját a döntés meghozatalát követően, legkésőbb május 31-éig értesíti.

87 A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja 10. (5) A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint - az Nkt. 97. (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben - a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel - kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik. (6) Abban az esetben, ha a köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, az (5) bekezdés alkalmazása során erre a tényre a köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni. (7) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor. (8) A munkáltató, illetve a tagintézmény köteles a jelentkező minősítési vizsgán, minősítő eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítési vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidőként kell figyelembe venni.

88 A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja 11. (1) A kormányhivatal az érintett fenntartóval együttműködve, a minősítés szervezését támogató informatikai rendszer segítségével kiválasztja a minősítő bizottság tagjait. (2) A minősítő bizottság tagjait - az intézményvezető kivételével - a kormányhivatal július 31-éig kéri fel a következő évben lefolytatásra kerülő minősítési eljárásra.

89 A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja 12. (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. A díjat az állam viseli. (2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján.

90 1. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelethez A pedagógus értékelése I.II A B Az értékelés elemei % A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése 50 Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése 20 Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése 30

91 1. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelethez Mesterpedagógus, Kutatótanár A B Az értékelés elemei % A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése Szakértői, szaktanácsadói, intézményvezetői tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység, pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó gyakorlat bemutatása a portfólióban 1. Kutatási-fejlesztési tevékenység bemutatása portfólióban Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése 20 30

92 Mentesség a minősítő vizsga alól Aki 1958-ban vagy azt megelőzően született már nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Az 1958-ban születettnek 65 év a nyugdíjkorhatára, s mivel az 55 életévét 2013-ban betölti ezért nem kell minősíteni évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 97. (19) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára szeptember 1. és június 30. között kerül sor. (20) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik szeptember 1-től első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra, azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. (21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógusra, aki szeptember 1-től, és arra a pedagógiai szakszolgálat keretében

93 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Lóczi Tünde tundeloczi@t- .hu +36/ Skype: loczi.t