Beszámoló ausztriai szakmai gyakorlatról WienerNeustadt, március 28. április 15. Készítette: Tősér Balázs 14/S

Átírás

1 Beszámoló ausztriai szakmai gyakorlatról WienerNeustadt, március 28. április 15. Készítette: Tősér Balázs 14/S Első nap : A hosszú vonatút után kb délre érkeztünk meg WienerNeustadt-ba. A vasútállomáson találkoztunk az eisenstadt-i iskola igazgatóhelyettesével, aki rövid városnézés után elvitt bennünket a Hotel Steinfeld-be. Éppen csak leraktuk a csomagokat és máris elvitt minket a Diamond Star repülőgépgyár karbantartással foglalkozó hangárjába (Diamond maintenance). Összeismertettek minket a hangár vezetőjével, valamint a műszerész műhely vezetőjével Pálfi István úrral és szinte azonnal munkába is álltunk. Elsőként egy ELT ( Emergency Locator Transmitter) fedélzeti vészrádió újraprogramozásában vettem részt. Majd egy DA-42-es Twinstar repülőgép műszerfalburkolatát távolítottam el, hogy kiszerelhessük a motor paramétereit rögzítő berendezést ( Engine airframe). Az első nap hamar véget ért, hiszen csak pár órát voltunk bent. Ezután visszatértünk a szállodába és kicsomagoltunk és ismerkedtünk a szobával. A szállásunk az alagsorban található négyágyas szoba volt. Második nap : A munka minden reggel 7:30-kor kezdődött a hangárban, ezért mindig korán kellett kelni, hogy előtte még megreggelizhessünk a szállodában. Majd rövid 15 perces sétával értünk be a munkahelyre. A második nap reggel egy DA-42-es Twinstar motorpróbájával indult. Ez egy kétmotoros, négyszemélyes kisrepülőgép. Majd egy ELT paramétereinek kimérésében vettem részt a műszerész műhelyben. Aztán egy GPS antenna és vevő berendezés beállítását kellett végrehajtani. Végül egy Engine Airframe-et kellett ismét kiszerelni a gépből. A munka minden nap 16:30-ig tartott és mindössze 3 szünetünk volt egész nap. Volt egy reggeli szünet 10 óra körül, egy ebédszünet délben és egy kávészünet 3 óra körül, de az utóbbi változó volt.

2 Harmadik nap : A harmadik nap már eseménydúsabb volt, sok munkával. Egy másodpilóta-ülés kiszerelésével kezdtük egy DA-42-esből, hogy ellenőrizhessünk pár csatlakozót, mert a jobboldali generátorral gondok voltak és az ülés alatt találhatóak a kábelek. Az ülés visszaszerelése után ismét ki kellett szerelni az Engine Airframe-et, majd visszaszereltük a motorburkolatot és elvittük a gépet motorpróbára. Visszatérve a hangárba eltávolítottuk a motorburkolatot és ellenőriztük, hogy van e szivárgás valahol. Ezután egy másik ugyanilyen típusú gépbe kellett visszaszerelni a fő akkumulátort, ami elég nehéz dolog, mert az orrészben található (ahol elég szűk a hely) egy szellőzőcső mögött és a rögzítő csavarok is jó hosszúak, amit szintén nem egyszerű a helyére rakni. Negyedik nap : Ezt a napot egy Cessna csomagterében kezdtem, mert egy szerelőrácsot kellett visszaerősítenem a helyére, de hamar megvoltam vele és nem kellett tovább ott kuporogni. Ez egy légcsavaros gázturbinás gép volt 6 üléssel, amilyent én még nem nagyon láttam. Ezután már érdekesebb dolgot szereltem. Egy DA-42-es orrfutó kerékagy csapágyait kellett megzsírozni. Ehhez szét kell szedni a csapágyat, letisztítani őket, majd egyesével zsírral bekenni és végül összeszerelni. Mondanom se kell hogy fülig zsíros lettem. Ezután ki kellett cserélni a gumit a jobb főfutón, mert már annyira kopott volt. Ehhez szét kell szedni az egész kerékagyat, ami egyszerű mivel csak három hosszú csavar tartja. Viszont összeszerelni már problémásabb. A Ferivel ketten nyomtuk össze a gumit, míg a szerelő beillesztette a csavarokat. A nap vége felé rám bízták, hogy kenjem meg a láppedálok illesztéseit és az ahhoz kapcsolódó oldalkormány huzaljait. Végül a szárny alsó felén lévő szerelőnyílásokat kellett visszaszerelni. Feri csinálta a baloldalt én pedig a jobb oldalt.

3 Ötödik nap : A napot gépek mozgatásával és rendezésével kezdtük. Volt amit ki kellett tolni a hangárból, másikat a helyére rakni, majd visszatolni. A gépek mozgatása viszonylag egyszerű, csak arra kell figyelni, hogy a szárnyak vége ne ütközzön semminek, mert azért elég szűkösen voltak a gépek a hangárban. Ezután egy Piper-t kellett felemelni. Végezetül a nap végén meg rendbe kellett egy kicsit szedni a műszerész műhelyt. Hatodik nap : Ezen a napon végre bementünk a városba, ami a szállástól durván egy óra volt gyalog. Kicsit messze volt, de nem csoda, hiszen a szállás és a reptér a város szélén található. Bécsújhely nagyon szép kis város. Sok régi templom, ház és emlékmű van.

4 Az egész délelőttöt a város bejárásával töltöttük. Voltunk a templomtéren és a főtéren is, ahol a piac található szombatonként, egyébként üres és itt is ebédeltünk egy kebabosnál. Kimentünk egészen a vasútállomásig, hogy megnézhessük, megy e másnap vonat Eisenstadt-ba. Hetedik nap : Lévén, hogy vasárnap nincs tömegközlekedés Bécsújhelyen, ezért korán kellett kelnünk, hogy elérhessük a 10:00-ás Eisenstadt-i buszt. Ugyanis ezen a napon ellátogattunk ide, hogy kicsit gyarapítsuk kulturális tudásunkat. Eisenstadt (magyar nevén Kismarton) egy nagyon szép kisváros közepén az Esterházy kastéllyal, ahova szintén betértünk. A kastély lélegzetelállító a rengeteg díszes termével, csodaszép festményeivel és antik bútorzatával együtt. Én nagyon élveztem a látogatást. Ezután a kastélykertben tettünk egy rövid sétát, ami szintén csodaszép és szépen rendben van tartva. Mivel csak este 17: 00-kor volt busz visszafelé ezért a fennálló három órát a város bejárásával töltöttük. Elsétáltunk egészen a Haydn mauzóleumig is, mert tudniillik, hogy a híres zeneszerző főbb művet ebben a városban szerezte az Esterházyak szolgálatában és ide is lett eltemetve.

5 Nyolcadik nap : Újra hétfő és újra munka. A napot gépek tologatásával kezdtük, majd egy DV 20-as Katana motorjából kellett kiszerelnem a felső négy gyújtógyertyát és leengednem a motorolajt. Ez egy kétszemélyes, egymotoros kisgép. Ezután a két ülést és a farok belépőél burkoló lemezét kellett eltávolítani. Majd megkértek, hogy segítsek átrendezni a pihenőt és berendezni egy irodát, ehhez viszont el kellett mennünk a reptéren lévő étterembe pár asztalért. Aztán a csoportvezetővel elmentem a reptér másik felébe, hogy kiszereljük egy Cessna 172-esből az akkumulátort. Majd az akkumulátor fedeléhez egy új távtartót kellett készítenem fából, mert az előző teljesen elrohadt. Ezután az egyik szerelőnek segítettem egy Robin DR típusú repülőgép kerekeire az áramvonalazó idomokat méretre igazítani és összeszerelni. Kilencedik nap : Az előző nap elkezdett Katanán folytattam a munkát. Szét kellett szednem a főfutó kerekeket és megzsírozni a csapágyakat, majd összeszerelni és az elcsúszásjelzőt visszafesteni. Ez azért fontos, mert ebből lehet látni, ha a gumi elcsúszott a felnin valamelyik irányba. Ezután a gép alá kúszva le kellett csiszolni a fékbetétekről a rozsdát. Majd a teljes gépet lemostam, amivel el is ment az egész délutánom, mert nem csak egyszer kell, hanem háromszor. Először egy szivaccsal, majd egy vizes ronggyal végül pedig egy száraz ronggyal is át kell törölgetni. Tizedik nap : A két nappal ezelőtt kiszerelt akkumulátort ezen a reggelen raktuk vissza a Cessnába. Majd a Katana huzalvezérlésének csigáit cseréltük ki és ki is kellett takarítani a csigák környékén. Majd egy Pilátus légcsavaros gázturbinás repülőgép szívótorkának belépőéléről kellett egy sablont készíteni, mivel az előzőn volt egy horpadás és ezért ki kellett cserélni. Ezt a sablont használtuk az új belépőél méretre vágásához. Végül pedig egy DA-42-es Twin Star-t mostam le.

6 Tizenegyedik nap : Ezt a napot egy légszűrő kicserélésével kezdtük egy DR-400-son. Én mindössze a szerszámokat adogattam, mert háton fekve az ülés alá kellett bemászni és én aligha fértem volna oda. Aztán meg kellett tisztítani egy DA-42-es futóműveit, majd kiszerelni és kicserélni benne egy vész akkumulátort. Ebből általában 6 darab van az orrészben és elég kicsik, de csak arra szolgálnak hogyha esetleg a fő akkumulátor megsérülne vagy tönkremenne, akkor ezek szolgáltatnak megfelelő mennyiségű áramot a műszerek számára. De nem minden ugyanilyen típusú gépben láttam ilyet, ezért szerintem csak külön megrendelésre szerelik be, ugyanúgy mint az oxigénpalackot, mert az se volt minden DA-42-es orrában. Ezután elvittek egy Pilátust hajtóműpróbára és én is felkéredzkedtem a fedélzetre, hogy megtapasztalhassam milyen érzés ha egy gázturbinát 100%-os fordulatszámra felpörgetnek, mit mondjak elég jó érzés. Visszatérve a hangárba, folytattam a munkát a 42-sen. Kiszereltük az első- és másodpilóta ülést. Majd elmentem légterelő idomokat csiszolni, amik egy Robin DR-400-hoz tartoztak. És visszaszereltem a hátsó ülést és a tűzoltópalackot is ebbe a gépbe. Végül visszamentem a DA-42-hez és segédkeztem az orrfutó rugóstagjának hidraulikaolajjal való feltöltésében. Tizenkettedik nap : Ezen a napon is sok munkák volt. Kezdtük a még mindig bennálló DR-400-as orrfutójának állításával. Majd kiderült hogy a farok lámpa vezetékeit valaki elvágta, de elfelejtette újra összeforrasztani, így azt kellett megjavítani. Ezután ki kellett szerelni az utas ülést egy DA-40-ből. Ez eggyel kisebb a 42-nél. Ugyanúgy négyszemélyes, de csak egy motorja van. Nem egyszerű kiszedni a hátsó ülést, mert egyben van és éppen hogy kifér a hátsó ajtón. De muszáj volt kiszedni, mert alatta található a robotpilóta vezérlő egysége és azt kellett kicserélni egy újra. Utána átmentem egy Piperre dolgozni, amin jó sok munka volt. Kezdtük a pilóta- és másodpilóta ülés kiszerelésével. Majd felemeltük a gépet és leszereltük az összes kereket. A kerekeket ezután szétszedtük és megzsíroztuk a csapágyakat. Az orrfutó kereket repedésvizsgálat miatt teljesen szét kellett szedni, majd újra összerakni. Végül a rugóstagokat és fékeket kellett megtisztítani.

7 Tizenharmadik nap : Hétvége lévén nem sok mindent csináltunk. Bementünk a városba és szétnéztünk a piacon. Vettünk egy-két dolgot majd hazamentünk. Este pedig átmentünk a reptér másik oldalán lévő étterembe vacsorázni. Tizennegyedik nap : A délelőtt a Forma-1 nézésével telt. Délután egy kis csendes pihenő. Majd este ismét kimentünk az étterembe. Tizenötödik nap : Hétfőn egy DV-20-as Katana két ülését és a csomagtér burkolatot távolítottuk el, ami alatt a benzintartály található. Majd a kerekek légterelő idomait szereltük le. Aztán lemostuk az egész gépet. Ezután visszakerültek a légterelő idomok miután az első keréken az egyik szerelő gumit cserélt. Végül egy DA-42-est kellett lemosni. Tizenhatodik nap : Ezen a napon egy DA-42-es belső csomagterének burkolatát távolítottam el először. Majd pedig a farok részen található szerelő panelt szedtem le. Ezután a futóműveket kellett letisztítani, hogy az egyik szerelő ellenőrizhesse van e repedés rajtuk. A délelőtt másik felében a hangárt kellett rendezni. Délután pedig teljesen egyedül kicseréltem egy DA-40-es indítómotorját. Ami elég hozzáférhetetlen helyen van a motortérben egy csomó vezeték és levegőcső alatt. Ezért az egész délutánom ráment, míg sikerült kiszedni és egy újat a helyére rakni. Tizenhetedik nap : Ezt a napot egy Da-42-es lemosásával kezdtem, majd felszereltük rá a motorburkolatot és elvittük motorpróbára. A nap többi részében egy Piper-t kellett lemosni alul felül, ami egy nagyobb gép szóval egész nap elvoltam vele. Tizennyolcadik nap : A napot egy francia gép (a típusát nem tudom) stroboszkóp lámpájának leszigetelésével kezdtem. Majd salgo polcok összeszerelésében segédkeztem. Végül egy DA-42-es Twinstar MPP-t kellett lemosni, ami egy földmérő repülőgép egy igen drága szerkezettel az alján. Ezért nagyon óvatosnak kellett lennem. Tizenkilencedik nap : Ez volt az utolsó gyárban töltött napunk és péntek lévén nem sok mindent lehetett csinálni. Egy DA-40-es műszerfal burkolatát kellett eltávolítani. Délután pedig megkértek, hogy takarítsam ki azt a két autót, amit a reptéren belüli közlekedésre használtak. Ezután már csak az maradt, hogy összepakoltunk és elbúcsúztunk. Búcsúzásképpen egy üveg borral kedveskedtem a fiúknak, amit a munka végén gyorsan el is fogyasztottak.

8 Huszadik nap : Utolsó alkalom volt arra, hogy még egy kicsit körülnézhessünk a városban. Én elmentem bevásárolni 1-2 olyan dolgot amit itthon nem lehet kapni vagy nagyon drága. Elsétáltam egy Döneres-hez is és megebédeltem. Visszaérve pedig elkezdtem csomagolni. Huszonegyedik nap : Ez volt utolsó Bécsújhelyen töltött napunk. Reggel korán keltünk és elmentünk reggelizni. Majd hívtunk egy taxit ami a csomagokkal együtt kivitt minket a vasútállomásra. Viszont kiderült, hogy nincs vonat Sopronba vágányépítés miatt. Ezért busszal kellett menni Mattersburgba és onnan ment vonat Sopronig. Sopronban is maradt idő egy kis városnézésre, mert 2 órát kellett várni a vonat indulásáig. Négy óra hosszú vonatút után végre megérkeztünk Budapestre.