SZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése

Átírás

1 A FÖLDRENGF LDRENGÉSRŐL L MÉRNM RNÖK SZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt december december 16. 1

2 A FÖLDRENGÉS KELETKEZÉSE - kontinentális táblák mozgása - vulkáni tevékenység - beomlások által Belső erők hatására a földkéreg különböző részei közelednek, távolodnak, összenyomódnak, megtörnek, meggyűrődnek A felhalmozódott hatalmas energia időnként felszabadul december 16. 2

3 A Föld szerkezete -A folyékony magon mozgó szilárd rétegek irodalmi adatok szerint 12 önálló táblára bonthatók, amely táblák az ún. szeizmikus varratok mentén érintkeznek egymással december 16. 3

4 2011. december 16. 4

5 2011. december 16. 5

6 A Föld nagy földrengési törésvonalai -Japán szigetek Marianna-árok Fülöp szigetek - Új Zéland - Dél-Amerika nyugati partjai - Mexicó - Kalifornia Alaszkai félsziget - Indonézia - Himalája - Irán Törökország Mediterrán térség december 16. 6

7 SZUBDUKCIÓ FÖLDRENGÉSZÓNÁK A KONTINENTÁLIS TÁBLÁK HATÁRÁN december 16. 7

8 2011. december 16. 8

9 MARIANNA ÁROK december 16. 9

10 2011. december

11 2011. december

12 december

13 december

14 2011. december

15 Földrengések Magyarországon: 456 szept. 07-én Savaria/Szombathely M=6.1/ IX 1386 Buda aug. 04. Szeged, M= Buda 1763 jún. 28-án Komárom M=6.3 / IX. A város 1/3-a elpusztult, 63 halott 1810 jan.14 Mór M=5.5 Földmorajlás, zúgás hallatszott. Egyik legpusztítóbb volt. Távolabb is éreztette hatását. 1908, 1911 Kecskemét M=5.6 / VIII 1925 jan. 31. Eger M=5.0 / VIII Morajlás, zuhanásszerű hangok 1956 jan. 12. Dunaharaszti M=5.6 / VIII intenzitás. A 3500 épületből 3144 megsérült, néhány haláleset is volt aug.15. Berhida M=4.9/ VII 2011 jan. 29. Tatabánya M=4.8 repedések, vakolatomlások december

16 Energia-kumul kumulációs s előrejelz rejelzés december

17 Dunaharaszti, december

18 A KárpK rpát t medence környk rnyékén, n, a Balkánon: júl. j 26. Szkopje, Macedónia M=6.5, cm tágasságú elmozdulások, frekvencia Hz, a= g 1100 halott , M=7.6 Bukarest, Románia, 1570 halott december

19 A földrengésjelző műszer a szeizmográf december

20 Szeizmogramok Mexikó december

21 A földrengés erősségének mérése 1. a rengés intenzitásának szemléltetése 12 fokozatú skálán Mercalli-skála Ebből lett MSK, EMS stb. 2. A rengéskor felszabaduló energia megadása Richter féle magnitudoskála december

22 A GIUSEPPE MERCALLI-FÉLE INTENZITÁS-SKÁLA (1900 körül) I. Nem érzékelhető 0,4 (M) Műszerekkel érzékelhető II. Nagyon gyenge 1,5 Kevesen érzékelik, inkább az emeleten III. Gyenge 2,5 Házon belül érzékelik IV. Mérsékelt 3,5 A tányérok, ajtók, ablakok megzörrennek, a falak recsegnek V. Elég erős 4,4 Az ablakok betörnek, egyes tárgyak felborulnak, ingaóra megáll VI. Erős 5,2 Nehéz bútorok elcsúsznak, kémények ledőlnek VII. Nagyon erős 6 Komolyabb károk a nem jól megépített épületekben VIII. Eléggéromboló 6,7 Egyes házak összeomlanak, emlékművek, gyárkémények összedőlnek IX. Romboló 7,4 Az épületek fele összeomlik, a földben repedések keletkeznek X. Erősen romboló 8 Az épületek 3/4 része összeomlik, földcsuszamlások, hatalmas repedések a földben XI. Katasztrofális 8,5 A hidak leszakadnak, távvezetékek elszakadnak, sínek görbülnek XII december Teljesen katasztrofális 8,9 Minden emberi létesítmény tönkremegy, a rengéshullámok a felszínen láthatók lesznek

23 Charles Richter-féle skála (1935) - A földrengés erősségét az epicentrumtól adott távolságban mért legnagyob amplitudóval jellemzi. A műszeres adatokból meghatározható dimenzió nélküli szám (méret vagy magnitúdó), ami alapján lehetővé vált a fészekben felszabaduló kinetikus energia számítása is. Minden fokozat az előzőnél 32-szer nagyobb energiájú! december

24 december

25 A legerősebb földrengések Hely, dátum d magnitúdó emberáldozat Chile, május m 22-én Alaszka, márc. 28-án Szumátra, dec. 26-án Kamcsatka, nov. 4-én 4 Japán, március 11-én Ecuador, jan. 31-én -Chile, február r 27-én Alaszka, február r 4-én 4 M M M M9.0 0 M M M M december Szumátra, már. 28-án M

26 A legpusztítóbb földrengések Dátum, hely emberáldozat 1556, KínaK , KínaK , KínaK , Portugália , KínaK , Japán , Kína K , Kína K , Indonézia december , Haiti

27 Haiti 2010, áldozat december

28 A földrengés következményei - Tartószerkezeti károk - az infrastruktúra, a kommunikáció összeomlása - tűzvész - szökőár (cunami) - földcsuszamlás december

29 Hazánkban évente M=2.5-nél kisebb erejű földrengést száz-százhuszat, M= földrengést négyet-ötöt regisztrálnak. Jelentősebb károkat okozó földrengés (M=4-5) évenként, nagy károkat okozó földrengés (M= ) pedig évenként jelentkezik. A szakemberek szerint a valószínűsíthető legerősebb mérték Magyarországon az M= erejű földrengés december

30 A cunamit tenger alatti földrengés (tengerrengés), vagy tenger alatti vulkánkitörés, esetleg tenger alatti vagy parti földcsuszamlások okozhatják. Japánban a földrengés epicentruma a tengerben volt, azaz tengerrengés okozta a katasztrófát. Ilyenkor a tengerfenék megemelkedik vagy lesüllyed, ez pedig a felette lévő hatalmas víztömeget is megmozgatja. A terület felett gyűrű alakú hullám keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed december

31 A szökőár hatásának bemutatása youtu.be/5-zfcbcq-8i december

32 REFERENCIÁK, FORRÁSOK: 5. dia: USGS - U.S. Geological Survey 9. dia: CCOM-JHC - Center for Coastal & Ocean Mapping Joint Hydrographic Center 10. dia: GSHAP Global Seizmic Hazard Assessment Program 12. dia: Euro-Med Bulletin 13., 14. dia: Szerk. Tóth László és Mónus Péter 16. dia: Szerző: Dr. Dulácska Endre 7., 20., 27. Dr. Farkas György: Tartószerkezetek tervezése földrengésre december

33 Köszönöm m a megtisztelő figyelmet december