A környezet k az emberre
|
|
- Gyula Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A környezet k káros k hatása az emberre Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó
2 A természeti erők k számos kárt, k katasztrófát okozhatnak az embernek, emberiségnek. Ezek lehetnek spontán n katasztrófák, k, de vannak olyan negatív v hatások, melyek em- beri tevékenys kenység g következmk vetkezménye. Gondol- junk csak a folyószab szabályozás s miatt kiala- kuló árvizekre, vagy a környezetk rnyezet- szennyezés s miatt kialakuló globális lis felme- legedésre
3 Vulkáni tevékenys kenység A vulkáni kitörés a mélysm lységi eredetű termékek felszínre kerülése és s mozgása. A kitörések között k a magma közelségét t gőzök, g gázok, forró vizek feltörése mellett olykor földrengések jelzik. Az emberre és épített környezetére re nem csak a forró lávatenger veszélyes, hanem a légkörbe jutott mérgesgázok is. A kitöréskor a légkl gkörbe kerülő vulkáni hamu akadályozza a légiközlekedést, a műholdas m távközlést, sőt s t az üvegházhatáshoz is hozzájárulhat.
4 Földrengések A földrengés a földfelszf ldfelszín n egy darabjának hirtelen bekövetkez vetkező és s néha n katasztrofális következmk vetkezményekkel járój mozgása. A földrengf ldrengések általában a földkéregben felgyülemlett lemlett energiafelszabadulásakor sakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból, amit a földrengf ldrengés hipocentrumának nak nevezünk, nk, gömbhg mbhéjszerűen en terjednek minden irányba. A feszülts ltség g több t okból l halmozódhat fel. Ebből l következik, k hogy a földrengések a Föld F különbk nböző részein keletkeznek. A legnagyobb feszülts ltségek a kőzetlemezek k találkoz lkozásánál l keletkeznek, és s a földrengf ldrengések jelentős s része r ezen a területen alakul ki. (Ha megnézz zzük k a képet k nagyon jól j kirajzolódnak rajta a lemezhatárok.) Ezeket a földrengf ldrengéseket nevezzük interplate (lemezek közti) k földrengf ldrengéseknek. Megfigyeltek földrengéseket a lemezszegélyekt lyektől l távol t a kőzetlemezek k belsejében ben is, ezeket intraplate (lemezen belüli) li) földrengf ldrengéseknek nevezzük, ennek kialakulási okai még m g nem teljesen tisztázottak. zottak. Ezeket a földrengf ldrengéseket, amiket a lemezek mozgása okoz, tektonikus rengéseknek nevezzük (példáulvulkánkitörés hatására, amikor a földrengf ldrengést a felfelé törekvő magma okozza). Az ember is okozhat földrengf ldrengéseket a föld f alatti kísérleti atomrobbantásokkal. Ezt a hatást használt lták k fel arra, hogy az atomrobbantásokat figyelemmel tudják k kísérni, k de mivel ezek mesterségesen keltett földrengf ldrengések, nem szokták k a földrengf ldrengések közék sorolni őket.
5 Földrengések A földrengf ldrengések nagyon sokfélek leképpen tudnak rombolni és s az emberi életben kárt k tenni. A földrengf ldrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor sokkal rombolóbbak, bbak, mint maga a földrengés. A földrengf ldrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta rombolás, mert a házak h nem tudnak ellenállni llni a folyamatos rázkódásnak és összedőlnek. Másodlagos hatásnak nevezhetjük k a földrengés s hatására keletkező egyéb b természeti jelenségeket, ezek közül l is a legpusztítóbb, mint azt 2004 karácsony csonyán láthattuk is, a cunami,, ami a tengerfenéken kipattanó rengés s következtk vetkeztében a tengeren keletkező hullám, amely a part közelk zelébe érve több t 10 m magasra is megnőhet. Ezenkívül l a földrengf ldrengés s kiválthat sokkal kevesebb emberi életet követelk vetelő természeti jelenségeket is, példp ldául földcsuszamlásokat sokat és s hegyomlásokat. A városokban v a legpusztítóbb utóhat hatása a földrengf ldrengéseknek a gázvezetg zvezetékek eltörése miatt kialakuló tűzvész. A földrengf ldrengés s lökéshulll shullámainak hatására bizonyos talajtipusok elveszthetik szilárds rdságukat, ez az ún. talajfolyósod sodás jelensége, amely szintén n komoly károkat k okozhat az épületekben.
6 Földrengések Földrengések eloszlása sa a FöldF ldön n (fekete pontok)
7 Szökőár r (cunami( cunami) A szökőár vagy cunami japán n eredetű kifejezés. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám m igen ritkán n fordul elő, és s még m g ritkábban szed áldozatokat.túlnyomó részt kétfk tféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengf ldrengés, ún. tengerrengés (ami a tengerfenék k alatt kevesebb mint 50 km mélysm lységben következik k be, és s legalább 6,5 erőss sségű) (az esetek 86%-ban) vagy szintén n tenger alatti vulkánkit nkitörések (14%), illetve kisebb arányban tenger alatti vagy parti földcsuszamlf ldcsuszamlások sok is okozhatják. k. Általában törési síkok s mellett keletkezik, ahol nagy tömegt megátrendeződés zajlott le. Ha a tengerfenék k megemelkedik vagy lesüllyed, llyed, az hatással van a felette elhelyezkedő víztömegre is. A terület felett gyűrű alakú hullám keletkezik, ami a tengerfenéken körkörösen szétterjed. A rezgés hullámhossza km közötti, amplitúdója mindössze 0,5 méter m körüli. k A hullámokperi mokperiódusideje 5 perctől l 1 óráig terjedhet.
8 Szökőár r (cunami( cunami) Mindezek miatt a nyílt tengeren haladó cunami legtöbbsz bbször r alig észrevehető,, bár b r rendkívül l gyorsan terjed ( km/h). Ahogy azonban közeledik k a parthoz, sebessége egyre csökken, míg m g a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekv vekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúly lyát t elveszti, aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a rettegett óriáshullám, a cunami,, ami a part közelk zelében perc alatt eléri a méteres m magasságot. got. Minél meredekebb a partfal, minél l erősebb volt a rengés, annál l nagyobb lesz a hullám m magassága, ga, ami akár r 60 m is lehet. Főleg F öblökben, tengerszorosokban, folyótorkolatokn torkolatoknál l erősödhet fel, mivel ezeknek hullámcsapda szerepe van. Az eddig megfigyelt legmagasabb, 63 méteres cunamihullám a Kamcsatka-félsziget partjait érte el. A legmagasabb lefényk nyképezett óriáshullám m 12 méter m magas volt. A legmagasabb bizonyított szökőár r meghaladta az 500 méteres m magasságot got egy alaszkai fjordban (Lituya( Lituya-öböl), ahol a partoldal leszakadása sa indította el a hullámot. Bizonyos esetekben, mielőtt a víz v z kicsapódna a partra, elősz ször visszahúzódik a tenger felé,, mintha apály lenne. Mivel általában nem egyetlen hullám érkezik, tanácsos egy magasabb helyen megvárni a hullámok közötti, k néha n több t órára ra elnyúló időszakot. Nagyobb cunami akár r napokig is eltarthat, ezalatt több t hullám éri el a partot.
9 Szökőár r (cunami( cunami)
10 Árvizek Az árvíz egy folyóvíz z vízszintjv zszintjének nek olyan mértm rtékű emelkedése, amikor az medréből l kilép. Fontos megkülönb nböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből l nem lép l p ki a víz. v Az árvíz nem jelent feltétlen tlenül katasztrófahelyzetet.az árvizek három h nagy csoportja a jégtorlj gtorlódásból l adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkezőtavaszi tavaszi árvíz, illetve a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekb sekből l keletkező zöldár.
11 Trópusi ciklon A trópusi ciklon több száz z kilométer átmérőjű felhőörv rvény. Ciklonálisan lisan,, vagyis az északi féltekén n az óramutató járásával ellentétes, tes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és s a 20. széless lességi kör k r között k keletkezik. Az örvénylés s irány nyát t nem számítva semmiben sem hasonlít t a hazánkban is előfordul forduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óce ceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívjh vják.
12 Tornádók A tornádó pusztító erejű forgósz szélben megnyilvánul nuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből l indul ki, és s a földfelszf ldfelszínnel érintkezik. Egy tornádó átlagosan percig létezik. l Ez idő alatt futja be a több t fázisbf zisból álló életútját. t. A tornádók k kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből l (amelyből l maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön j n létre l jellemző tölcsér r formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. f Ezután n gyorsan következik az ún. érett fázis, f a legpusztítóbb időszak. A törmelt rmelék, amelyet a földrf ldről l szívott fel a vákuum, v sötétre s tre színezi a tölcst lcsér r alsó részét. Az összeesés s fázisf zisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül V l a hanyatló szakaszban az energiáját t pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik. A szélsebess lsebesség g a legvadabb tornádókban túllt llépheti az 500 km/órát. A tornádók átlagos széless lessége méter. m Általában 6 88 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom nyom azonban 350 km-es), és s mindössze néhány n ny percig léteznek. A tornádók k jellemzésére a széler lerősség és s a pusztítás mértéke alapján Theodore Fujita japán n meteorológus 1971-ben egy relatív v osztályoz lyozást dolgozott ki, amit később, k az ezredforduló elején n ( ) 2004) átdolgoztak. Az Egyesült Államokban február r 1. óta a korrigált Fujita skálát t használj lják, ami EF0-tól l EF5-ig terjed.
13 Tornádók
14 Villámcsap mcsapás A villám m nagy energiájú,, jellemzően en természetes légkl gköri kisülés. s. Keletkezhet felhő felh és s felhő föld ld között. k Áramerőssége a A-t A t is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a A-t A is. A villám m elektromos gázkisg zkisülés, s, amely a felhők k között, k vagy a talaj és s felhők k között k jön j n létre. l Többnyire T vonalas szerkezetű,, de van felületi leti villám m is, amely a felhők k felület letén n keletkezik. Ritkább jelenség g a gömbvillg mbvillám. m. A villám m keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristj gkristályainak súrls rlódására, ra, szétt ttöredezésére vezethető vissza. A tulajdonképpeni villámot elővill villám vezeti be, amely több t lépésben l ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát t vezetővé teszi. Eközben a földfelf ldfelületről l (vagy az ellentétes tes előjel jelű elektromossággal feltölt ltött tt felhő felől), l), főként f a kiemelkedő részekből l megindul az ellentétes tes előjel jelű elektromosság áramlása a felhő felé.. Ugyanazon az ionizált légcsatornl gcsatornán n több t villám m is áthaladhat. A kisülésben sben száll llított töltt ltésmennyiség mindössze C, de az igen rövid r kisülési si időtartam miatt amperes áramerősség g lép l p fel. A villám m sebessége igen nagy, 180 km/s.
15 Jégverés A jégesj geső a légkl gköri csapadék k szilárd neme, mely jégszemekben ér r a földre. f Az egyes szemek többt bbé- kevésb sbé kemény, koncentrikus jégrj grétegekből állanak, átlátszatlanok tszatlanok és s eltompult szögü krisztályokhoz hasonlítanak. Nagyságuk guk különbk nböző,, van borsó-, mogyoró-,, sőt s t galambtojás nagyságu gu is. A jégesj geső hirdető előjelei körülbelk lbelül l ugyanazok, mint a zivataré,, valamint az egész jelenség g leginkább zivatar kiséret retében szokott beállani.
16 Felhasznált lt források hu.wikipedia.org/wiki/t%c5%b1zh%c3%a1ny%c3%b3 hu.wikipedia.org/w/ /w/index.php?title=f%c3%a1jl: =F%C3%A1jl:Quake_epicenters_ png&filetimestamp= hu.wikipedia.org/wiki/földrengés jedlik.phy.bme.hu/wyp2005/ /wyp2005/cunami.jpg hu.wikipedia.org/wiki/szökőár hu.wikipedia.org/wiki/árvíz kepek.boon.hu/kepek/news jpg hu.wikipedia.org/wiki/tr%c3%b3pusi_ciklon hu.wikipedia.org/wiki/trópusi_ciklon hu.wikipedia.org/wiki/tornádó /u1479/tornadoes.jpg hu.wikipedia.org/wiki/villám m.blog.hu/ks/kskozlony/image/ /image/villam.jpg /664/pics/3107/ C1_009_small.jpg
A hétvégi vihar ismertetése
A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:
RészletesebbenSZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése
A FÖLDRENGF LDRENGÉSRŐL L MÉRNM RNÖK SZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGÉS KELETKEZÉSE
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenVölgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.
Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, 2010. március 4. (BME, Kmf.16. Oltay terem) A korábban meghirdetett előadásnak a 2010. február 27.-én Chile partjainál
RészletesebbenA legpusztítóbb természeti katasztrófa?
A legpusztítóbb természeti katasztrófa? Az emberiség történetének talán legpusztítóbb katasztrófája volt az indonéziai földrengés, amely az általa kiváltott szökőárral 150 ezer ember halálát okozta. A
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. A légköri elektromosság
Dr. Lakotár Katalin A légköri elektromosság -(-) és (-) töltésű részecskék élénk mozgások, ütközések miatt keverednek egymás hatását közömbösítik elektromosan semleges állapot -elektromosan töltött részecskék,
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése
RészletesebbenHidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján
Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján Témavezető: Ihász István Készítette: Gaál Nikolett Tímea Környezettan BSc III. évf. meteorológia szakirány 2012.06.06 1
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenDr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei
Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenAz emberi. Fekete-Kert. Ildikó
Az emberi környezethasználat fajtái Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l
RészletesebbenA kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések
A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.
Részletesebbenés s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető
Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados
RészletesebbenAz emberi környezethasznk. rnyezethasználat fajtái
Az emberi környezethasznk rnyezethasználat fajtái Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l jellemzi az ember és a könyezet
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenTartószerkezetek II. Földrengés
Tartószerkezetek II. Földrengés Gerjesztett rezgés során a mechanikai rendszerre alternáló erő vagy mozgás hat. Példa erre a közlekedés okozta rezgés (melyet pl. egy elhaladó teherautóokoz) vagy egy épület
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenA CUNAMI KIALAKULÁSÁNAK OKAI
VII. Évfolyam 1. szám - 2012. március Zsákai Róbert A CUNAMI KIALAKULÁSÁNAK OKAI Absztrakt A cikk elsődleges célja, hogy a cunami okozta katasztrófa bemutatásával, ráirányítsa a figyelmet a katasztrófák
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenA talajok vízgazdv. mozgékonys eloszlása sa jellemzi, kenységgel, termékenys. aktivitását
A talajok vízgazdv zgazdálkodása a tárolt t víz v z mennyisége, mozgékonys konysága, eloszlása sa jellemzi, szoros összefüggésben van a termékenys kenységgel, döntően befolyásolja a talaj biológiai aktivitását
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
Részletesebben2011. 234/2011. (XI.10)
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet
Részletesebben2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenFÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ÉGBOLTON
TÁJÉKOZÓDÁS S A FÖLDÖN TÉRBEN ÉS ID BEN Készítette: Mucsi Zoltán FÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ROZÁS S AZ ÉGBOLTON A NAP, A CSILLAGOK ÉS S A HOLD LÁTSZL TSZÓLAGOS MOZGÁSAI AZ ÓKOR ÓTA LÁTÓHATÁR(HORIZONT): AZ
RészletesebbenOPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS
OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.
RészletesebbenTOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve
Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító
RészletesebbenA veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető
A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenTanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján
RészletesebbenKOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006
KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 A globális lis felmelegedés s bizonyítékai Több szén-dioxid Magasabb
RészletesebbenIdőjárás lexikon. gyerekeknek
Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz 9. évfolyam félévi vizsga A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő
RészletesebbenA teljes elektromágneses spektrum
A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek
RészletesebbenAZ ENSO JELENSÉGKÖR EL NINO SOUTHERN OSCILLATION (DÉLI-OSZCILLÁCIÓ) Bartholy Judit TAPASZTALATI TÉNYEK, T
AZ ENSO JELENSÉGKÖR EL NINO SOUTHERN OSCILLATION (DÉLI-OSZCILLÁCIÓ) CIÓ) TAPASZTALATI TÉNYEK, T MÉRÉSI M EREDMÉNYEK Bartholy Judit A LÉGKL GKÖRBE BELÉPŐ NAP- SUGÁRZ RZÁS ÉS S A KILÉPŐ FÖLD- ÉS LÉGKÖR-
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
Részletesebben(tk oldal) GEOGRÁFIA
(tk. 48 57. oldal) GEOGRÁFIA 2013.03.11. 1 2013.03.11. 2 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás. Segédanyag..
Részletesebben28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály
1. feladat a) A négyzet alakú vetítővászon egy oldalának hossza 1,2 m. Ahhoz, hogy a legnagyobb nagyításban is ráférjen a diafilm-kocka képe a vászonra, és teljes egészében látható legyen, ahhoz a 36 milliméteres
RészletesebbenGyakorló feladatok Egyenletes mozgások
Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások 1. Egy hajó 18 km-t halad északra 36 km/h állandó sebességgel, majd 24 km-t nyugatra 54 km/h állandó sebességgel. Mekkora az elmozdulás, a megtett út, és az egész
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenVeszélyes időjárási jelenségek
Veszélyes időjárási jelenségek Amikor az időjárás jelentés életbevágóan fontos Horváth Ákos meteorológus Szélsőséges időjárási események a Kárpát medencében: Nagy csapadék hirtelen lefolyású árvizek (Mátrakeresztes)
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
Részletesebbenfia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.
(2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenBugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz
Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!
RészletesebbenForgó mozgást végző légköri képződmények. Dr. Lakotár Katalin
Forgó mozgást végző légköri képződmények Dr. Lakotár Katalin Mérsékelt övi ciklon Kialakulásuk: hideg és meleg légáramlatok találkozása, általában tengerfelszín felett alakulnak ki -poláris szubtrópusi
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenHasznos tanácsok, mi a teendő földrengés előtt, a rengés alatt és utána
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló
RészletesebbenORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Németh Péter, Nagy Attila, Horváth Ákos Alapítva: 1870 Szinoptikus skálájú folyamatok: Rossby hullámok (barotrop-barkolin instabilitás, kvázi geosztrófikus és hidrosztatikus):
Részletesebben2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenCsillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenA JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu
A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia
RészletesebbenA kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: szódabikarbóna, ecet, víz, ételfesték,
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenWMO sajtóközlemény. A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések
WMO sajtóközlemény A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. Az előzetes értékelés alapján a 2001-2010-es időszakban felgyorsult az éghajlatváltozás.
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenMagnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
RészletesebbenNagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok Seres András Tamás, Horváth Ákos, Németh Péter 39. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest, 2013. november 21. Az előadás tartalma A mezoskálájú
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenMunka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása
Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. Calcutta / Kalkutta
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting
RészletesebbenMágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenFÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak a
Részletesebben2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi
Részletesebben2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenPálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
Részletesebben