Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hallgatók a Tudomány Szolgálatában"

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Antal Örs Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége, lakosságvédelmi feladatok földrengés esetén Earthquake hazards of Hungary and population protection tasks in case of an earthquake Budapest, november

2 BEVEZETŐ A tanulmány során komplex betekintést nyerhetünk földünk egyik legpusztítóbb természeti jellegű katasztrófájának, a földrengések Magyarországra vonatkozó veszélyeire, továbbá a hazánkra vonatkozó azon polgári védelmi feladatokba, amikkel a káresemény hatásai enyhíthetőek. A közelmúltban történt, és az egész világot megdöbbentő és összefogásra késztető, Haitin és Japánban pusztító földrengések és az őket követő szökőárak hatalmas anyagi károkat és több tízezer ember halálát okozták, további jelentős tömegek vesztették el otthonukat. A legpusztítóbb csapást a földrengés okozta szökőár jelentette, ami hazánkban, földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag elképzelhetetlen, azonban mégis sok más európai országhoz hasonlóan számos vizsgálat és mérés kezdődött egy lehetséges intenzívebb földrengés által okozható károk számbavételével, illetve a kritikus infrastruktúra földrengésállóságának felülvizsgálatával. Földrajzkutatási tényekre alapozva hazánk közepesen veszélyeztetett a földrengésektől, mégis infrastruktúrálisan és lakosságfelkészítési tervekkel fel kell készülni egy esetleges csapás hatásaira és a károk megelőzésére, illetve csökkentésére, mivel a hazánk, és a szomszédos országok katasztrófa történetét áttekintve, számos nagy kárt okozó rengés jelezte, hogy számolni kell a veszéllyel. Jobb félni, mint megijedni alapon, a megfelelő kríziskezelő tervek és intézkedések hiányában egy váratlan földrengés komoly krízishelyzetet idézhet elő. Témaválasztásomban domináns szerepet játszott a természeti katasztrófák iránti érdeklődésem, illetve az elmúlt évek jelentős földrengés eseményei. Célkitűzések A tanulmány elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet, és a földrengések jellemzőinek megismerésével képet adjon arról, hogy hosszútávon jó eséllyel nem kell az ország működését veszélyeztető földrengéssel számolni, azonban mi van, ha mégis a szokottnál nagyobb földmozgás következik be. Kérdésként merül fel, hogy mennyire van erre az ország és a lakosság felkészítve. Fontos továbbá, hogy melyek azok a veszélyes technológiával üzemeltetett létesítmények, amelyek tervezésénél figyelembe kell venni az esetleges fokozottabb földmozgásokat. A földrengések veszélyeinek feltárásához elengedhetetlen az alapfogalmak tisztázása, illetve a rengések általános jellemzői a kiváltó okok figyelembevételével. 153

3 Emellett vizsgálni kell, hogy mik azok a földrajzi paraméterek, amik egy adott zónát kiemelten vagy kevésbé veszélyeztetettnek predesztinálnak. Hazánk történelmi földrengései, illetve a környező országokban mért pusztítások számos formában rögzítve vannak, amik megkönnyítik a kutatást, valamint irányt adnak, hogy milyen jellegű károkra kell felkészülni. A tanulmány feldolgozása tehát alapvetően írott sajtó és földrengés kutatási prezentációkon alapul, illetve a kidolgozás során nagy segítséget nyújtottak a GeoRisk földrengés kutatóintézet felmérései és szakembereinek kiadványai. 1. A FÖLDRENGÉSEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 1.1. Alapfogalmak A téma kifejtéséhez elengedhetetlen néhány, a megértéshez fontos fogalom és kifejezés tisztázása. A földrengés bekövetkeztével előforduló folyamatokat jól érthetően foglalja össze a Larousse Enciklopédia, amely szerint a földrengés 1 a földkéreg alól, bizonyos mélységből kiinduló, a felszínre tartó változó erejű megrázkódás. A lexikon kitér továbbá arra is, hogy a rengéseket az esetek túlnyomó többségében a földkéreg egyensúlyának hirtelen bekövetkező felborulása váltja ki. A tanulmány során többször fog előkerülni a szeizmicitás kifejezés, ami leegyszerűsítve a földmozgást jelenti, illetve a szeizmológia 2, ami a geofizikának a földrengések megfigyelésével, regisztrálásával és értékelésével foglalkozó ága. A földrengések mélységbeli kipattanásának helye a hipocentrum 3, vagy másnevén rengésfészek, amely a földfelszínre gyakorolt hatását az epicentrumban 3, vagyis a rengésközpontban fejti ki, amely a Föld középpontja és a rengésfészek közötti képzeletbeli egyenes földfelszíni döféspontja. A rengések erősségének pontos megállapítása a műszeres mérések alapján vett mérőszámmal, a magnitúdóval fejezhető ki. Meghatározása a rengés epicentrumának ismeretében, a rengéshullám amplitúdója alapján történik. A földrengések erősségének és pusztító hatásának vizsgálata különböző skálák alapján történik. A legelterjedtebb mérési módszer a felszabaduló energia mértékén alapuló, 9 magnitúdóig terjedő Richter-skála. Gyakori továbbá a 12 fokozatú Mercalli- 1 Magyar Larousse Enciklopédia I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN: Magyar Larousse Enciklopédia III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN: Dr. Pócsmegyeri Gábor adjunktus, katasztrófaföldrajz egyetemi előadás jegyzet, Geoinformációs Tanszék, ZMNE 154

4 Cancani-Sieberg (MCS) skála is, ami a földmozgás hatásaként bekövetkezett környezeti károkat osztályozza. Volt szocialista országokban előfordult még a Medvegyev- Sponhauser-Karnik (MSK) 23 fokozatú skála is, azonban napjainkban nem használatos óta, az európai országokban az Európai Makroszeizmikus Skálát (EMS) is használják, az MCS és az MSK skálákból kifejlesztve A földrengések keletkezése A földrengések túlnyomó többségét (kb. 85%-át) szerkezeti rengésként lehet azonosítani, vagyis a lökéshullámokat a földkéregben felgyülemlett energiák kipattanása fejti ki. A pusztítás mértékét tekintve a szerkezeti rengések okozzák a legtöbb kárt. A rengések kialakulása valamilyen külső behatásra is történhet, mint a vulkánkitörések következményeképpen (esetek kb. 7%-a), amikor a kitörés energiájának egy jelentős része rugalmas hullámokká alakul át. A vulkanizmushoz hasonló módon okozhatnak rengéseket a különböző beszakadások vagy beomlások (3%) (pl. magma kamrák vagy barlangok beszakadása). A felsorolt főbb kiváltó okok mellett a földrengések keletkezését befolyásolhatják még a talajra ható mesterséges behatások (pl. robbantás, járművek rezgései), illetve az erózió és a klímaváltozás is Rengéshullámok fajtái A földrengések folyamán keletkezett rugalmas rengéshullámok két fő csoportját különböztetjük meg: 4 a térhullámokat, amelyek a Föld belsején is keresztülhatolhatnak és a felület hullámokat, amelyek csak a felszín mentén tudnak terjedni. A térhullámokat tovább bonthatjuk a következő képpen: longitudinális (primer, P) hullámokra [1.ábra], amelyek hosszanti irányba fejtődnek ki a kőzeteket összepréselő és kitágító rezgőmozgást követően, és transzverzális (secunder, S) hullámokra [2.ábra], amik a haladás irányára merőlegesen fejtődnek ki, folyadék közegben nem terjednek. A rengéshullámok másik fő csoportjának, a felületi hullámoknak is két fajtája ismeretes: 4 HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengéshullámok 155

5 az ellipszis alakú pálya mentén mozgó Rayleigh-hullámok (R) [3.ábra], és a vízszintes eltolódásokért felelős Love-hullámok (L) [4.ábra]. 1. ábra: A P hullámok terjedése 2. ábra: Az S hullámok terjedése 3. ábra: Az R hullámok terjedése 4. ábra: Az L hullámok terjedése Képek forrása: HUN-Reng 1.3. A földrengések előfordulása, veszélyeztetett zónák Alapvetően a jelentős szeizmikus aktivitással bíró területek eloszlása keskeny, hosszanti zónákban jelenik meg. A Földön előforduló földrengések csaknem 70%-a a Csendes-óceánon található Cirkum-Pacifikus övezetben fordul elő. A Földközi-tenger térségéből Indonézia felé húzódó Alp-Himalája öv a rengések 15%-át rejti magában, míg a harmadik jelentős zóna, az óceánközépi hátságok 7%-os tartománnyal rendelkeznek. A fennmaradó 8% jelenti a Föld más részein, így a Közép-Európában is kialakuló földrengéseket, azonban a legnagyobb intenzitással és pusztítással rendelkező földmozgások az említett három zóna valamelyikében jelentkezik. A hosszanti szeizmikus zónák kialakulásának oka, hogy ezek kőzetlemez határok vonalán terülnek el, és a lassú 156

6 folyamatok során bekövetkező kisebb lemezmozgások által felszabaduló, felgyülemlett energia ezeken a területeken fejti ki leggyakrabban hatását. 5 A következő diagram [1. grafikon] mutatja, hogy az erősebb intenzitású földrengések gyakorisága évente különböző, számuk logikusan a magasabb magnitúdó felé csökken. Jól látható, hogy a Richter-skála szerinti 8-as erősségnél intenzívebb földrengés nagyon ritka, sokévente egyszer fordul csak elő. Az eddigi tapasztalatok szerint a Magyarországon előforduló, a lakosság által érzékelhető rengések a kicsi (4-4,9M) és nagyon ritkán a közepes (5-5,9M) tartományba esnek. Utoljára 1763-ban mértek 6-os magnitúdónál erősebb földrengést hazánk területén. 1. grafikon: A lakosság által érzékelhető, károkat okozható földrengések a világon Készítette: a szerző, Budapest, 2011, a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda felmérése alapján 1.4. Előrejelzési és megfigyelési módszerek Az előrejelzési módszerek a különböző földrengés zónáktól és földrajzi adottságoktól függően eltérnek. A különösen veszélyeztetett területeken a tudósok folyamatos méréseket végeznek a Föld mágneses terének változásaiban, a szeizmikus aktivitás rengéshullámainak sebességében és a talajszint fizikai változásaiban. Egyes távol-keleti 5 Oracle Thinquest, A Földrengések miértjei 157

7 országokban az állatok viselkedését is figyelik. A fejlett technológiai és kutatási módszerekkel sem lehet azonban megbízható előrejelzéseket adni, amit számos eset be is bizonyított, azonban a kockázat és a bekövetkezés valószínűségének meghatározása nagyban hozzájárulhat a későbbi károk enyhítésére. 6 A földrengések megfigyeléséhez és vizsgálatához műszeres regisztrálás szükséges, ami szeizmográffal történik. Működési elvét tekintve, a szeizmográf a talajmozgás időbeli változásait méri és regisztrálja Newton I. törvényén, a tehetetlenségi törvényén alapulva. A korszerű mérőberendezések már a legminimálisabb elmozdulást is képesek mérni. Hazánk veszélyeztetettségének vizsgálatára előtekintve, a következő ábrán [2. grafikon] az ezredfordulóig előfordult magasabb erősségű földrengések vannak megjelölve a szeizmikus aktivitási energia függvényében. A lépcsők a felszabadult földrengési energia nagyságát jelölik, ebből kifolyólag a vízszintes szakaszok pedig a nyugalmi állapotot. A módszerrel megjósolható egy jövőbeli földrengés körülbelüli várható időpontja, úgy, hogy ha a vízszintes lépcső nyugalmi szakasza eléri az alsó korlátegyenest, akkor a metszéspontra vonatkozó dátum környékén földrengés várható. A grafikon szerint környékén várható egy intenzívebb földmozgás, viszont ezen némileg módosít a 2011-es oroszlányi epicentrumú rengés. 2. grafikon: Energia kumulációs földrengés előrejelzés Magyarország területére 6 HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengések előrejelzése 158

8 Készítette: Dulácska Endre Forrás: Magyar Tudományos Akadémia lapja, MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE A következő fejezetben kapunk ismereteket a múltbéli, hazánkban előfordult és károkat okozó földrengésekről, illetve arról, hogy mekkora mértékű veszélyeztetettséggel kell nekünk, magyaroknak számolni, és ennek a veszélynek a mértékei milyen összefüggésben vannak a történelmi földrengésekkel Az ország területének szeizmicitása A Kárpát-medence térségének és környezetének lemezmozgásait az Afrikai és az Európai lemez ütközése határozza meg. Az Afrikai-lemez északi irányba túlnyúlik a Földközi-tengeren és részét képezi az Adriai-tenger alatt fekvő lemezblokk is, aminek mozgása határozza meg az Alpok, az Appenninek, a Kárpát-medence és így hazánk földmozgásaiért is felelős tektonikai folyamatokat. 7 A régiót érintve intenzív szeizmikus tevékenység a délkeleti Kárpátokban és Kárpátalján tapasztalható, amit az 1977-es Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű romániai rengés alá is támaszt. A 77-es katasztrófa, az epicentrumtól messze, főként Bukarestben és Bulgáriában okozott hatalmas pusztítást. Hazánk területére nem jellemzőek az erős szeizmikus tevékenységek illetve földrengések, mégis néhány esetben akár 5-6 magnitúdójú rengés is tapasztalható volt. Ezen földmozgások előfordulása teljesen rendszertelen területi eloszlásban következik be, egyes régiók azok, ahol folyamatos erősebb szeizmikus intenzitás mérhető. Ilyen például Komárom, Dunaharaszti, Mór és Eger térsége, amint az ország szeizmikus zónatérképén [5. ábra] is látható. A világos barnával jelölt területeken mérhetőek a leggyakoribb rengések, főként a Balatontól északra fekvő, Berhida-Mór-Komárom vonal, ahol számos magasabb magnitúdójú földmozgást tapasztaltak és mértek az elmúlt évszázadok során. A hazánk területén kialakult földmozgásokra jellemző, hogy általában az epicentrumban 7 Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M..: A Pannon-medence szeizmicitása, Földtani Közlöny, 2002, 132/különszám 159

9 érezhetőek a legnagyobb mértékben, ebből kifolyólag itt is fejtik ki maximálisan károsító hatásaikat. 5. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe Készítette: Tóth et al, 2006 Forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet Hazánk nevezetes földrengései Történelmünk során 32 jelentős kárt okozó földrengést regisztráltak. Ezek közül is a legerősebb az június 28-i komáromi epicentrumú, Richter-skála szerinti 6,3 magnitúdójú rengés volt. A pusztítás mértékét jól mutatja, hogy Komárom egyharmada teljesen romba dőlt 63 halálos áldozatot és több mint 120 sérültet vonva maga után. A térséget évtizedekkel később is számos intenzívebb rengés rázta meg. A komáromi esethez hasonlóan rendkívül jelentős épületkárokat okozott az 1810-es, 5,4-es erősségű Mór környéki földrengés és annak utórengései. A bodajki jegyző, aki a katasztrófa bekövetkezésénél éppen Mór legmagasabb tornyán tartózkodott, így írta le az eseményeket: Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem 160

10 okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak. 8 A korabeli technológiai lehetőségeket jól szimbolizálta, hogy egy csákvári kertész ötlete nyomán egy csengőt szereltek fel, amit folyamatosan figyelt valaki. A csengő egy hónap leforgása alatt több mint ezer alkalommal jelzett kisebb-nagyobb utórengéseket. Több mint száz évvel a móri események után, 1911-ben Kecskemétet is erős, 5,6-os magnitúdójú földmozgás rázta meg, ami Győrtől egészen Szegedig is érezhető volt, sőt még Zágrábban is észlelték. Kecskeméten az épületek egynegyede összedőlt, személyi sérülés azonban mégsem történt január 31-én Egerben is 5-ös erősségű földrengés volt mérhető. A gyors lefolyásnak köszönhetően súlyos személyi sérülés itt sem történt, viszont alig maradt ép épület a térségben. A Dunaharasztiban kipattant 1956-os rengés [6.ábra] ismét halálos áldozatokat is követelt; két lakos halt meg a szomszédos Taksony városában. A pusztítás mértéke megint szinte totális mértékű volt, és jó pár évig erőteljesebb szeizmicitás volt mérhető a térségben, Budapestet is beleértve. 8 Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve, , GeoRisk 161

11 6. ábra: A taksonyi templom, a dunaharaszti epicentrumú földrengés után Forrás: Ismeret Virtus, tudományos ismeretterjesztő on-line lap Csaknem 30 évet kellett várni a következő intenzívebb eseményre nyarán Berhidán mértek 4,9-es erősségű rengést, ami annyiban nem volt meglepő, hogy a térség az ország legmagasabb szeizmikus aktivitásával büszkélkedhetett. Az anyagi kár ezúttal is jelentős volt, de a dunaharaszti vagy egri katasztrófához képest jóval enyhébb. 9 Utoljára január 29-én volt tapasztalható erős földmozgás hazánk területén, amikor 4,7-es magnitúdójú rengés alakult ki Oroszlányban. A nagyon rövid lefolyású földmozgás a fővárosban is erősen érezhető volt. A magasabb intenzitás és gyors lefolyás azzal volt magyarázható, hogy a rengés hipocentruma a felszínhez közel, kb méter mélységben volt. Ahogy a nagyobb földrengéseket időrendbe alapul vett grafikon is mutatja [3. grafikon], az elmúlt évtizedekben azok mértéke és száma, ha minimálisan is, de csökkenő tendenciát mutat. Látni fogjuk azonban, hogy ezek az adatok nem adhatnak okot nagyobb nyugodtságra. 3. grafikon: Hazánkban előfordult intenzív földrengések Richter-skála szerinti erőssége Készítette: a szerző, Budapest,

12 2.2. Az itthoni veszélyeztetettség mértéke A Kárpát-medence alacsony szeizmikus aktivitása és az előrejelezhetőség hiánya miatt az ország földrengés veszélyeztetettségének mértékének meghatározásához a felsorolt katasztrófa eseményekre lehet legfőképpen támaszkodni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem kell a jövőben sem tartani az ország működését veszélyeztető földrengéstől, mégis a korábbi 5-ös Richter-skála szerinti erősséget meghaladó rengések és azok pusztításainak mértéke alátámasztják azt, hogy indokolt a lakosság felkészítése és az állandó megfigyelési tevékenység, valamint a veszélyeztetett kritikus infrastruktúrák (pl. a Paksi Atomerőmű) földrengés-biztonsági követelményeinek figyelembe vétele és állandó vizsgálata. Az eddigi regisztrált, és az emberek számára is érezhető rengések tudatában körvonalazódott, hogy kb évenként lehet számítani jelentős, a lakosságot is tömegesen veszélyeztető földrengésre Magyarországon. Ha a berhidai esethez tekintünk vissza, akkor az eddigiekkel megalapozott feltételezés szerint 2030 körül várható egy újabb nagy erejű katasztrófa. A különösen veszélyeztetett ország területek ismeretében, tudjuk, hogy a veszélyhelyzet kezelésre fordított erőforrásokat hova kell koncentrálni. 3. LAKOSSÁGVÉDELMI FELADATOK 3.1. Megelőzés Mivel a fejlett technológiai háttér ellenére a földrengések előrejelzése bizonytalan, a megelőzés a rengés romboló hatásának mérséklését jelenti elsősorban. Ennek részeként, az egész világon a leghatékonyabb kármegelőzési eljárásnak bizonyult az épületek és különböző létesítmények - helyi veszélyeztetettség figyelembe vétele mellett - statikai szerkezetének földrengés állóságának biztosítása. Erre jó példa a március 11-i Richter-skála szerinti 9-es értéket meghaladó erősségű japán földrengés, ahol a megfelelő építési technológiának köszönhetően az épületek szerkezetében csak a legritkább esetben keletkezett komoly kár. Az, hogy ennek ellenére óriási pusztítást szenvedett el a felkelő nap országa, a földrengés másodlagos hatásaként jelentkező szökőárnak volt köszönhető, ami ellen nem létezik technológiai eljárás. Hazánk ilyen szempontból szerencsésnek mondható, mivel a jelentős törésvonalak nagy távolsága miatt nem kell számolni hasonló intenzitású rengéssel, és a földrajzi adottságok miatt szökőárral sem. A tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy a tégla- és betonépítésű lakóházak vesztik el teherbírásukat leghamarabb és dőlnek össze földrengés esetén. Célszerű ezért az építkezéseknél a 163

13 rugalmasabb anyagok, mint az acél vagy akár a fa használata, Japánban is a lakóházak többsége acél könnyűszerkezetes megoldással épült [7.ábra]. 7.ábra: Könnyű acélszerkezetes lakóházak Japánban Forrás: Viahouse A konstrukciós technológiát tekintve létezik a rezgésálló megoldással épített ház, amikor a rugalmas teherbíró szerkezetek kerülnek beépítésre. Másik opció a földrengés szigetelés, mely esetben a talapzatba beépített acélszerkezet biztosítja a szeizmikus energia elnyelését. A különböző konstrukciós megoldásoknál fő szempont, hogy a talapzatot és az alapozást nem szabad egybeépíteni, mivel így a rezgések direkt átadódnak a ház szerkezetére. A különböző építményekre vonatkozó földrengés állósági követelményeket tartalmazza a Eurocode 8 Európában bevezetett szabványcsomag A Eurocode 8 A szabványcsomag alapelve hogy az adott épület típust olyan földrengésre kell tervezni, ami 50 év leforgása alatt 10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A teherbírási követelmények alapján az építmény nem dőlhet össze a rengéstől, egyes épületeknek pedig a károsodási mértéke is meg van határozva. Ez esetben az épületszerkezet nem 164

14 amortizálódhat jelentősen egy olyan földmozgás esetében, amelynek előfordulási lehetősége 10 év leforgása alatt 10%. A szabályozás három fő célja a következő: 9 az emberi életek megóvása, a károk mértékének csökkentése, és a a kiemelt fontossággal rendelkező építmények funkciójának védelme. A Eurocode 8 alapján a földrengésálló szerkezetek tervezésének alapja a tervezési válaszspektrum, amely egy adott frekvencián várható szeizmikus aktivitás hatását a frekvencia függvényében adja meg. A válaszspektrum meghatározása 4 lépésből tevődik össze: az építési terület szeizmikus zóna besorolásának meghatározása (pl. a szeizmikus zónatérképről) 2. a talaj típusának és talajmechanikai jellemzőinek meghatározása (A,B,C,D,E, S 1, S 2 ) 3. szeizmikus együtthatók meghatározása 4. válaszspektrum kiértékelése és grafikonos ábrázolása A kiértékelésnél a válaszspektrum függőleges és vízszintes összetevőjét is meg kell határozni, mivel földrengéskor a gyorsulásnak vertikális és horizontális (általában ez a pusztítóbb) komponense is van. A megelőzési tevékenység másik fő feladata a mentéshez és a veszélyhelyzet kezeléséhez szükséges logisztika megteremtése és készenlétben tartása. A magasabb szeizmikus aktivitással rendelkező települések vezetősége és az illetékes védelmi bizottságok a meglévő eszközrendszert és kidolgozott riadó és mentési terveket próbariasztásokkal és gyakorlatokkal tudják fejleszteni. A megelőzést nagyban elősegítené a különösen földrengés veszélyeztetett régiókban a tájékoztatás kiszélesítése, így katasztrófavédelmi szakemberek tarthatnának rövid előadásokat iskolákban és más oktatási intézményekben a védekezés és menekülés lehetőségeiről és helyes módjáról. 9 Készház Portál: Drágább lesz az építőipar a földrengések miatt. Az új szabvány már életbe lépett, HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, Georisk Kft., Dr. Tóth László, Mónus Péter, Dr. Győri Erzsébet: Magyarország földrengés veszélyeztetettsége 165

15 3.2. Elsődleges hatások elleni védekezés A földrengés első hatásaiként a lökéshullám által bekövetkezett rombolás jelentkezik. Leggyakoribb esetben ilyenkor a közvetlen életveszélyt jelentő, épületek romosodása következik be. Emellett különböző omlások és áradások is súlyosbíthatják a helyzetet, de fel kell készülni a közmű- és közlekedési hálózatok sérülésére és üzemzavarára is. A mentési és veszélyhelyzet kezelési feladatok a következők: 11 kárterület felmérése, tűzoltás, életmentés, egészségügyi ellátás biztosítása, kiemelten a romok alóli mentés, a mentésben résztvevő alakulatok biztonságos mozgásának biztosítása, ABV (atom, biológiai, vegyi,) védettség biztosítása, közműrendszer helyreállítása, anyagi és kulturális javak védelme, alapvető életfeltételek biztosítása és fenntartása, a mentéshez szükséges logisztikai háttér megteremtése. A mentési munkálatoknál kiemelt fontossággal bír a kárterület megfelelő felmérése, főként jelentős romhatás bekövetkezte után. A hatékony veszélyhelyzet kezeléshez szükséges a mentés irányának és a prioritások meghatározása, valamint a mentést végző alakulatok megfelelő összehangolása. A kritikus, romok alóli mentés összetett feladat és jelentős gyakorlati tapasztalatot igényel. Dr. Hornyacsek Júlia pv. őrnagy szerint a romokból való mentést 12 úgy kell végrehajtani, hogy a romok mozgatása ne okozzon további sérüléseket az alattuk rekedtek számára, valamint gondoskodni kell a mentőerők védelmét szolgáló kitámasztások, aládúcolások elvégzéséről is Másodlagos hatások elleni védekezés A földrengés másodlagos hatásaiként főként a földmozgásnak köszönhetően kialakult természeti jelenségeket értjük. A legismertebb és egyben legpusztítóbb másodlagos hatásként követhetik a földrengéseket szökőárak. Ismét elmondható, hogy hazánkban nem fordulhatnak elő, viszont számolni lehet kisebb-nagyobb földcsuszamlásokkal. Főként sűrűbben lakott, vagy ipari területeken jellemző másodlagos 11 Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány, VI. évf. 1. szám, március 283. o 12 Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány, VI. évf. 1. szám, március 284. oldal 166

16 hatás a tűz, aminek keletkezéséhez és gyors terjedéséhez nagyban hozzájárulhat a gáz- és olajvezetékek sérülése vagy törése. A földrengés másodlagos hatása igen súlyos esetben lehet vegyi katasztrófa (vegyi üzemek, vagy veszélyes anyagokat tároló létesítmények esetében) illetve nukleáris katasztrófa (Paksi Atomerőműben kialakult vészhelyzet) is. A közmű- és közlekedési hálózatok használhatatlanná válása esetén számos további, lakosságot veszélyeztető tényező léphet fel (pl. egészségügyi és élelmiszer ellátás, és a mentésben résztvevő alakulatok akadályozása). A védekezés elsősorban a létesítményekre vonatkozó szigorú biztonsági előírások betartásával, és földrengés központú felülvizsgálatával valósulhat meg A mentésben résztvevő erők, szervek A katasztrófa bekövetkezte utáni mentési és kárelhárítási tevékenység magas szintű összehangoltságot igénylő, komplex feladat. Mivel a mentésben szerepet vállaló erők között a rendvédelmi és egészségügyi ellátásért felelős szervek és a honvédség mellett civil szervezetek és önkéntesek is nagy erőkkel lehetnek jelen, kiemelt szerep hárul a mentési munkálatokat irányító személyekre. A mentés különböző szinteken való koordinálására vonatkozó szabályozást a 196/1996. (XII. 22.) Kormányrendeletben írtak foglalják össze, az alábbi irányításért felelős személyeket vagy szervet megállapítva: 13 A Kormány, amely összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek mentéssel kapcsolatos tevékenységét és dönt a tartalékok igénybevételéről. A Katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter koordinálja a mentési feladatok ellátásnak megszervezéséért. Területi szinten a mentést a megyei közgyűlés elnöke - a megyei (fővárosi) védelmi bizottság közreműködésével irányítja. A mentési tevékenységet helyi, azaz települési vagy kerületi szinten a polgármester irányítja közvetlenül. A mentésben közreműködő szervek (más ország segítséget nyújtó polgári védelmi szervezetét kivéve) a számukra meghatározott feladatot saját szervezeti alárendeltségükben, egymással együttműködve látják el. A védekezésben, vagy, ahogy a /1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól 167

17 törvény fogalmaz, a következmények felszámolásában, a katasztrófa méretétől és jellegétől függően részt vesznek az alábbi erők: 14 polgári védelmi szervezetek, hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, állami meteorológiai szolgálat, állami mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, különböző önkéntes társadalmi szervezetek, civil és a kárelhárításra létrehozott köztestületek, és az állami szervek és az önkormányzatok. A nem természeti katasztrófák esetében, a mentésre kötelezhető még annak okozója is. Egy esetlegesen hazánk területén kipattanó, súlyos károkat okozó földrengés esetén, a kárfelmérést megelőzően, a gyorsreagálást végrehajtó elsődleges kivonuló erőként szerepel: a tűzoltóság, a mentőszolgálat, a rendőrség, a katonaság, hivatásos polgári védelmi szervek, és a veszélyes ipari üzemek saját védelmi beavatkozó szervei. ÖSSZEGZÉS Az elmúlt 250 év magyarországi földrengés katasztrófái jó kiinduló alapnak számítottak a veszélyeztetettség mértékének és a különösen aktív ország régiók felmérésében, valamint az előfordulható károk megbecslésében is. Mindezek ismeretében, évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 168

18 és Földünk tektonikai jellegét is vizsgálva, reális az a megállapítás, hogy Magyarország területe közepesen veszélyeztetett a földrengésektől, azonban mégis indokolt az elővigyázatosság és a készültség, amit főként a szeizmikusan aktívabb országrészekre kell fókuszálni. A világ számos földrengés katasztrófa eseménye kapcsán bebizonyosodott, hogy a kármegelőzés egyik kulcsa az építkezési technológiában van. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden tégla és vasbeton szerkezetes épületet le kell bontani rugalmasabb, könnyűszerkezetes házakra cserélve, mert ez kivitelezhetetlen. Azonban, a jobban veszélyeztetett településeken, mint Komárom, Mór, Nagykanizsa, és a fővárost keleti szomszédságában fekvő falvak és városok, a Eurocode 8 európai szabványcsomag szerint megfogalmazott földrengés állósági követelményeket mindenképp figyelembe kell venni főként középületek, hidak és veszélyes technológiával dolgozó ipari létesítmények esetén. Utóbbiakat, ahogy az egri vagy a kecskeméti eset is bizonyította, az egész ország területére figyelembe kell venni, a már felépült létesítmények felülvizsgálata mellett. A megfelelő tűzvédelmi és egyéb biztonsági előírások betartása mellett a magyar településekre és azok lakóira elsősorban a földrengés elsődleges hatásaként jelentkező romosodás jelenti a legnagyobb veszélyt. A káresemény bekövetkezését követően a beavatkozás kulcsfontosságú része a kárterület megfelelő felmérése, és az ezen alapuló hatékony koordinálása a beavatkozó erőknek. A katasztrófa elhárításban jelenleg érintett szervezetek és erők szerepvállalása tisztázott az egyes szinteken, azonban jelentős földrengéssel járó éles helyzetben a megfelelő hatékonyság és hierarchia kérdésessé válhat, amit egyéb katasztrófa területen (pl. árvíz helyzet kezelés) fellépő hiányosságok igazolnak. IRODALOMJEGYZÉK 1. Magyar Larousse Enciklopédia I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN: Magyar Larousse Enciklopédia III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN: Dr. Pócsmegyeri Gábor adjunktus, katasztrófaföldrajz egyetemi előadás jegyzet, Geoinformációs Tanszék, ZMNE, Letöltés: HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengéshullámok, Letöltés:

19 eldrengeshullamok&catid=1:altalanos-fogalmak&itemid=23 5. Oracle Thinquest Oktatási adatbázis Letöltés: HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, Georisk Kft., Földrengések előrejelzése Letöltés: Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M..: A Pannon-medence szeizmicitása, Földtani Közlöny, 2002, 132/különszám 8. Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Bus Z., Kiszely M., Czifra T.: Magyarországi földrengések évkönyve, , GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, ISSN: Készház Portál: Drágább lesz az építőipar a földrengések miatt. Az új szabvány már életbe lépett, február 2., Letöltés: letbelepett 10. HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, Georisk Kft., Dr. Tóth László, Mónus Péter, Dr. Győri Erzsébet: Magyarország földrengés veszélyeztetettsége, Letöltés: agyarorszag-foeldrenges-veszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&itemid=7 11. Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány VI. évf. 1. szám, március, Letöltés: Dr. Hornyacsek Júlia: Földrengés! Fel vagyunk készülve? Hadmérnök on-line tudományos kiadvány VI. évf. 1. szám, 284. oldal március, Letöltés: /1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól 170

20 évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről ÁBRÁK FORRÁSAI ábra: A hullámok terjedése, HUN-Reng, Magyarország Földrengési Információs Rendszer, GeoRisk Kft., Földrengéshullámok, Letöltés: oeldrengeshullamok&catid=1:altalanos-fogalmak&itemid=23 2. grafikon: Energia kumulációs földrengés előrejelzés Magyarország területére Készítette: Dulácska Endre, Magyar Tudományos Akadémia lapja, 1999, Letöltés: ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe Készítette: Tóth et. al., GeoRisk Földrengéskutató Intézet, 2006, Letöltés: ábra: A taksonyi templom, a dunaharaszti epicentrumú földrengés után Ismeret Virtus, tudományos ismeretterjesztő on-line lap, Letöltés: ábra: Könnyű acélszerkezetes lakóházak Japánban Viahouse építészeti weblap, Letöltés:

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

A legpusztítóbb természeti katasztrófa?

A legpusztítóbb természeti katasztrófa? A legpusztítóbb természeti katasztrófa? Az emberiség történetének talán legpusztítóbb katasztrófája volt az indonéziai földrengés, amely az általa kiváltott szökőárral 150 ezer ember halálát okozta. A

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA MÉRNÖKSZEIZMOLÓGIAI KONFERENCIA Győr, 2002. november 5. KIVONAT MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE www.foldrenges.hu

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

SZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése

SZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése A FÖLDRENGF LDRENGÉSRŐL L MÉRNM RNÖK SZEMMEL 1.rész: a földrengés keletkezése Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGÉS KELETKEZÉSE

Részletesebben

Tartószerkezetek II. Földrengés

Tartószerkezetek II. Földrengés Tartószerkezetek II. Földrengés Gerjesztett rezgés során a mechanikai rendszerre alternáló erő vagy mozgás hat. Példa erre a közlekedés okozta rezgés (melyet pl. egy elhaladó teherautóokoz) vagy egy épület

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.

Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16. Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, 2010. március 4. (BME, Kmf.16. Oltay terem) A korábban meghirdetett előadásnak a 2010. február 27.-én Chile partjainál

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Tartószerkezetek földrengési méretezésének hazai kérdései az előregyártott szerkezetek tekintetében

Tartószerkezetek földrengési méretezésének hazai kérdései az előregyártott szerkezetek tekintetében Joó Attila László, Kollár László Tartószerkezetek földrengési méretezésének hazai kérdései az előregyártott szerkezetek tekintetében Köszönetnyilvánítás: Kollár László Tartalom 1. Földrengések kialakulása

Részletesebben

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

Rengett a föld Miskolcon - nyugi, csak gyakoroltak

Rengett a föld Miskolcon - nyugi, csak gyakoroltak Sajtótájékoztató/közlemény www.stop.hu Rengett a föld Miskolcon - nyugi, csak gyakoroltak Nemzetközi szimulációs katasztrófavédelmi gyakorlat kezdıdött hétfın Miskolcon; az EU- HUNEX-Decathlon 2009 elnevezéső

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

2015 augusztus: Budapest és a földrengések - Győri Erzsébet

2015 augusztus: Budapest és a földrengések - Győri Erzsébet 2015 augusztus: Budapest és a földrengések - Győri Erzsébet Győri Erzsébet geofizikus, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában dolgozik, az ugyancsak

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

SZKA_209_39. Parancsnok a hídon

SZKA_209_39. Parancsnok a hídon SZKA_209_39 Parancsnok a hídon diákmelléklet parancsnok a hídon 9. évfolyam 437 diákmelléklet 39/1a KATASZTRÓFAKÁRTYÁK A világűrből érkező sugárzás felerősödése Járvány Szökőár Földcsuszamlás Polgárháború

Részletesebben

SZEMMEL méretezm. ldrengésre. Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1

SZEMMEL méretezm. ldrengésre. Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGF LDRENGÉSRŐL L MÉRNM RNÖK SZEMMEL 3. rész: r méretezm retezés s földrengf ldrengésre Előadó: Tornai László tartószerkezeti vezető tervező KÉSZ Építő Zrt. 2011. december 16. 1 A FÖLDRENGF LDRENGÉS-MÉRETEZÉS

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia 1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi

Részletesebben

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Részletesebben

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége 7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége Az általánosan használt statisztikus földrengés veszélyességi módszer melynek alapjait Cornell (1968) rakta le - a következő lépéseken nyugszik: A várható földrengések

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége Jogszabályok betartásának ellenőrzése Szervezett munkavégzés Helyszíni ellenőrzés Előzetes értesítést nem alkalmazunk A közigazgatási hatósági eljárás és

Részletesebben

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

TERMÉSZETI KÖRNYEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET Geofizika Geodinamika A lemeztektonikai elmélet egyik legfontosabb hazai alkalmazása volt a Pannon (Kárpát)-medence kialakulásának magyarázata. Eszerint a medence az alpi orogénen

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

3. Fészekmélység. I 0 I k = 3 log(d k / h) + 3 log(e) (D k h) (3.1)

3. Fészekmélység. I 0 I k = 3 log(d k / h) + 3 log(e) (D k h) (3.1) 3. Fészekmélység A földrengés katalógus 28 földrengése közül csupán 3751 rengésnek - az adatállomány 18%-nak ismerjük a fészekmélységét. Az adatbázisban egyaránt található műszeres megfigyelésekből számított

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete

Az informatikai katasztrófa elhárítás menete Az informatikai katasztrófa elhárítás menete A katasztrófa elhárításáért felelős személyek meghatározása Cég vezetője (ügyvezető): A Cég vezetője a katasztrófa elhárítás első számú vezetője. Feladata:

Részletesebben

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University A katasztrófavédelmi oktatás komplex rendszere a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Dr. Hornyacsek Júlia

Részletesebben

Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston**

Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston** Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston** *Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola H-1011 Budapest, Hungary

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Vis maior esemény. Sem a bekövetkezésért, sem a következményekért nem felelős senki

Vis maior esemény. Sem a bekövetkezésért, sem a következményekért nem felelős senki Vis maior esemény előre nem látható természeti vagy más erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa. Jellegzetesen

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete 1 A Kormány /2011. ( ) Korm. rendelete a bajba jutott vagy eltűnt légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Dr. Varga József - Barta Kinga - Szabó Anett IMSYS Kft. 2013. április 10. Új jogszabályok 2012. január 1-től: 2011. évi CXXVIII. Törvény

Részletesebben

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Földrengés veszélyeztetettség

Földrengés veszélyeztetettség Földrengés veszélyeztetettség Varga Péter MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Kockázatok értékelése az energetikában Óbudai Egyetem 2015. június 15.

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

A geotechnikai tervezés alapjai az Eurocode 7 szerint

A geotechnikai tervezés alapjai az Eurocode 7 szerint A geotechnikai tervezés alapjai az Eurocode 7 szerint Tartószerkezeti Eurocode-ok EN 1990 EC-0 A tartószerkezeti tervezés alapjai EN 1991 EC-1: A tartószerkezeteket érő hatások EN 1992 EC-2: Betonszerkezetek

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS Balatonföldvár 2013. március 21. Lengyelfi László 6. 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak,

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Humán Szolgálat H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. * : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel.: (06-1) Fax: (06-1) BM Tel.: Fax:

Humán Szolgálat H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. * : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel.: (06-1) Fax: (06-1) BM Tel.: Fax: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Humán Szolgálat H-1149 Budapest, Mogyoródi út 4 * : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel.: (06-1)469-4150 Fax: (06-1)469-4151 - BM Tel.: 20-197 Fax:

Részletesebben

SZERKEZETEK MÉRETEZÉSE FÖLDRENGÉSI HATÁSOKRA

SZERKEZETEK MÉRETEZÉSE FÖLDRENGÉSI HATÁSOKRA SZERKEZETEK MÉRETEZÉSE FÖLDRENGÉSI HATÁSOKRA (Az Eurocode-8 alapján) Kollár László (1) Bevezetés, földrengési alapismeretek 2013. Földrengési méretezés Magyarországon (múlt) MI-04.133-81 Méretezési irányelvek

Részletesebben

Nagy Zsolt A lakosságfelkészítés aktuális kérdései

Nagy Zsolt A lakosságfelkészítés aktuális kérdései Nagy Zsolt A lakosságfelkészítés aktuális kérdései Minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá

Részletesebben

Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter:

Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter: Mélyépítés szekció Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter: Esettanulmány Minőség és megfelelőség Dr. Nagy László: Hibajelenség Előírások betartása és ellenőrzése Dr. Nagy László Kádár István: Adatok

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma Tűzoltó 2006-ban Mutnyánszki Tibor tű. főhadnagy 2006-ban 10216 napot töltöttek a sérültek betegállományban. Ebből 2006-ban a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos 1 Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? DUNAALMÁS IDEIGLENES LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

Kivitelezők részére szóló tájékoztató. Komárom Telep 5014 jelű tartály úszótető szigetelés begyulladás

Kivitelezők részére szóló tájékoztató. Komárom Telep 5014 jelű tartály úszótető szigetelés begyulladás Kivitelezők részére szóló tájékoztató Komárom Telep 5014 jelű tartály úszótető szigetelés begyulladás Esemény rövid leírása Komárom Telepen összhangban az elfogadott tartályrekonstrukciós munkálatokkal

Részletesebben