Pesti divat ben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pesti divat 1912 1914-ben"

Átírás

1 Pesti divat ben elbeszélıi helyzetek a rezeda kázmér szép életében 1 Wir wissen nicht im entferntesten, was gespielt wird, wer oder was wir überhaupt sind (Gottfried Benn) 2 Mert ı már akkor is tudta, hogy a perc mulandó, az öröm kocsijáról csak szomjúságát csillapítani száll le a titokzatos utazó, aki bırzsákjában a különbözı csecsebecséket hordozza az emberek között. Rezeda úrnak mindenféle hajasbabákat hozott a küldönc, amelyekkel eljátszogatott, néha minden ok nélkül megnézte a főrészport bennük, máskor elevenen eltemette ıket, mert megunt örülni, s így természetesen maga sem tudta, hogy melyik nı hozza meg a szerencséjét, midın hosszú délutánokon elmerengve üldögélt szobájában (Krúdy Gyula) 3 A Krúdy-befogadás antinómiái közé sorolandó, hogy az 1933-as posztumusz, folytatásos regényként kiadott Így történt 1914-ben az 1944-es kötetkiadás óta Rezeda Kázmér szép életeként rögzült, jóllehet semmi sem igazolja Szabó Ede föltevését, miszerint Krúdy ideiglenes -nek szánta az általa adott regénycímet. 4 A továbbiakban az a felfogás kapott polgárjogot, amely A vörös postakocsival megindított sorozatot mintegy balzaci jellegő regényciklusnak tételezte, talán leginkább a vissza-visszatérı figurák életrajziságában gondolkodva; s a kutatás viszonylag kevesebb figyelmet szentelt annak, hogy e sorozat regényeinek intratextuális, a Krúdy-életmő jelentıs részére kiterjedı belsı utalásrendszere a különbözı helyzetek, narrációs stratégiák, ennek következtében egymástól eltérı (világ- és személyiség-) értelmezések jelenlétét és strukturáló erejét hangsúlyozza. 5 Annál is inkább, mivel a sorozat egyes regényeiben más-más hívószavak köré csoportosulnak a többnyire pittoreszk események, illetıleg a regénytér változásai szoros összefüggésbe kerülnek a különféle elbeszélık különféle idıfelfogásával. Az a félmúlt, amely a postakocsi-regények idıszerkezetében világítódik át, egyfelıl valós történelmi eseményekkel érintkezik, amelyeket a korszakküszöb -re érésre döbbenés hat át, másfelıl viszont éppen az emlékezés összetettségében kínálja föl magát az egymástól eltérı értelmezések számára. Az Így történt 1914-ben cím az elsı megközelítésben határozott idıjelöléssel szolgál, jóllehet a történet 1912-ben kezdıdik, és egy késıbbi idıpontban különféle forrásokból származtatható információk segítségével egészül ki, válik cselekménnyé: nem kevésbé határozott a rámutatás, azt sugallván, hogy az 1914-es történések feltárulása egyben a történet hő rekonstrukcióját fogja adni, így és nem másképpen történt. Persze, az önmagában álló így deixise a mő végigolvastán másfelé is nyithat, kiteljesedhet, és semmiképpen sem erısíti a némileg egyoldalú jelentéstulajdonítás lehetıségét. Ellenkezıleg: a további idıjelölések, az elbeszélésbe bevont, az emlékezıtıl függetlennek látszó személyek nem feltétlenül egybevágó, az eseményeket másképpen színre hozó beszédei valójában a korszakváltás egymástól eltérı átélésének történéseit hangsúlyozzák, amelyek az egyenes vonalúan elmondott eseménysor problémátlan értelmezését nem bizonyosan teszik lehetıvé. Nemcsak a keretes szerkezet (Rezeda Kázmér Johanna házából indul el kalandjaira, majd Johanna házába tér vissza) sugalmazná a ciklikusság versus linearitás tematizálódását, és ennélfogva az es történéssorozat rétegzettségét, hanem a regény önértelmezı gesztusai is eltérítenek az

2 (ön)életrajziságként olvasástól; hiszen Rezeda Kázmér élete szépnek minısítése sem nem indokolható a postakocsi-regények idevonatkoztatható epizódjaival, sem nem egyeztethetı össze a regény személyiségfelfogásával. Nem csupán az a probléma, hogy az Így történt 1914-ben nem vázolja föl Rezeda Kázmér életét, s amennyit az életbıl fölvázol, az a századfordulós menthetetlen ént rajzolja meg, akinek élvezet-vallása, szerelem-etikája ugyan számos ponton összeolvasható a Jung Wien szerzıinek (Schnitzlernek, Altenbergnek és másoknak) szépírói világáéval, de azáltal, hogy a szőkebb budapesti kontextus szerves részévé avatja azt az irodalmi hátteret, amely Krúdy igazi hangra találásának, arcadásá -nak (irodalomtörténeti) környezete, lényegében a biografikus mozzanatokat, beleértve a Purgatóriumból átemelt alak önéletrajzi utalásait, 6 egy életmő önreflexív, több nézıpontból elbeszélt ( rekonstruált ) történetében helyezi el. Így ezeket az utóbb önéletrajzinak minısített elemeket a századfordulós modernség regénye -ként hitelesíti, nempedig Rezda Kázmér szép életeként, azaz bizonyos felfogások szerint a Krúdy-alteregók újraelbeszéléseként. Még akkor sem indokolható a nem Krúdytól származó címadás, ha ez az újraelbeszélés felidézi A vörös postakocsi pestinek megjelölt epikus törekvéseit (e pestiség sérülékenységére már Ady Endre figyelmeztetett), 7 és kiváltképpen akkor nem, ha felfigyelünk arra: a jelzınek (szép) ellentmondva regényünk bıvelkedik a groteszkbe hajló, hagyományosan szépnek aligha minısíthetı, annál inkább az ironikus mozzanatokban. Annyi elfogadható, hogy Rezeda Kázmér úgy válik fıszereplıjévé az eseménysornak, hogy a nyitó karneváli jelenetben ı hallucinálja a titokzatos, földalatti hang Éljen a háború, több ízben felhangzó kiáltását, ı párosítja Zola regényeivel (lehet, hogy a Nanával, amelyben a párizsi utcán hullámzó tömegek harci kiáltása adja a mő végkicsengését), majd az ı valószínő háborúba vonulása zárja véglegesen azt a korszakot, amelynek múlása már a nyitó jelenetben sem volt kétséges. Ugyancsak Rezeda Kázmér találkozásai, szerelmi, érzelmi hányattatásai állnak az elıtérben, ez a cselekmény, amely elfedni látszik mindazt, ami az életrajziság ellen munkálkodik: tudniillik a följebb említett önreflexivitás nem pusztán a Krúdy beszélıi által sőrőn és nem egyszer elidegenítı szándékkal használt zárójeles önértelmezések során bukik ki, hanem a különféle elbeszélıi nézıpontok összeegyeztethetıségének (legalábbis) problematikus voltában. Egyrészt ott érzıdik ez látványosan, ahol a hívószó különféle tartalmakkal töltıdik föl, s így szereplıi világlátások sokfélesége tetszik ki olyképpen, hogy közöttük nincsen hierarchikus sorrend, másrészt ezekbıl a zárójeles betétek -bıl tudjuk meg, hogy korántsem bizonyos az elbeszélı a maga emlékezésének teljes hitelességében, szükségesnek véli más(féle) emlékezések bekapcsolását, egy esetben pedig olyan megoldásba ütközünk, amely lehetıvé teszi a szerzı belépését saját (?) regényébe: Tudja, ki az a boldogtalan öregúr? Az éjjel eszembe jutott, hol láttam valaha arcképét, de ıt magát is, még dalia korában: Ördögh Kornél ı (a név költött: a szerzı), aki valamikor a Fıvárosi Lapoknál töltötte be az arany koszorús fımunkatárs szerepét, majd maga is szerkesztıje lett egy nagy napilapnak, híres író, publicista, néhány év elıtt, míg királysértésért lezárták. 8 Több szempontból érdemelne terjedelmesebb elemzést ez a szereplıi információ. A szerzıi zárójel nem mindennapi megoldás, még Krúdy és beszélıi sőrőn zárójelezı gyakorlatában sem. Kizökkent a fikcionalitásból, és arra int, hogy mőalkotással van dolgunk. Ugyanakkor eltérít a mőalkotástól, és azzal játszik el, hogy egy valós, a kortársak által jól, az utókorban már elsısorban Krúdy írói arcképeibıl rekonstruálható személyiség rejtését vállalja a szereplı (?), leplezi le a szereplıi közlést a szerzı (?), és illeszti be abba a történetbe, amelynek regényességét Rezeda Kázmér irodalmi párhuzamai (Turgenyev Tavaszi hullámokjának olvasása, olvastatása, belépés/beléptetés a Turgenyev-mőbe) húzzák alá; s így a Purgatóriumra, Turgenyevre, egy valós életrajz epizódjaira rájátszás a fikcionalitás összetettségével segíti az önreflexivitás érvényesülését. Hiszen az irodalmi XIX. századi és a szintén irodalmi magyar közelmúltból vett tényezık az es világ epikai rekonstrukciójához irányítanak, a modernség válaszútját jelenítik meg, lett légyen szó az

3 irodalmi életrajz, az irodalmi emlék és a mőfaji (prózai epikus) emlékezet szerepérıl egy, az általuk kialakított kontextus keretein belül. Ideje visszatérnünk a hívószavakhoz. Az Így történt 1914-ben történetmondása során különféle szituációk jelzésére az elbeszélı (de vajon ı-e?) alkalmasnak véli a divat kifejezés bevezetését, mint amely egyfelıl a tőnékenységet van hivatva hangsúlyozni, másfelıl a szélesebb körő elfogadottságot érzékelteti. Ugyanakkor erıteljesen kontextusfüggı, hiszen hozzá melioratív és pejoratív jelentéskörök egyként kapcsolhatók, továbbá, mind a szellemi (vagy a szellemi ), mind az anyagi kultúra rendelkezhet oly jellemzıvel, amelynek közvetítését a divat vállalhatja. Az elbeszélés során az egymástól eltérı, ám egyetlen, rövidebb korszakra összpontosított szituácók különféle vetületei és szemléletei éppen a divat minémőségében reprezentálnak különféle minıséget. A továbbiakban néhány példával mutatnám meg, hogy az általam hívószavaknak nevezett, ismétlıdı kifejezések miként helyezkednek el a szereplıi beszédben, illetıleg az elbeszélı és a szereplı(k) megnyilatkozásai miféle viszonyrendszerbe illeszkednek. Rezeda Kázmér kíváncsian nézett körül, hogy ki volt az a különleges ember, aki ebben az életvidám, a pesti élet legragyogóbb, leggondtalanabb éjszakáját töltı társaságban a háborút éljenzi, amelyrıl annyit olvasott régi könyvekben, de újakban is, például Zola Emil könyvében, aki még akkor divatban volt. Kettıs nézıpont szerint formálódnak a mondatok. Egyfelıl Rezeda szemével látjuk a világot, az ı olvasottságával kommentáljuk, másfelıl a még akkor az elbeszélıi kompetenciát hangsúlyozza, hiszen ı az, aki egy késıbbi pozícióból tekintheti át a múlt eseményeit. Ennek következtében oszlik meg az információ: Rezeda olvassa Zolát, s az elbeszélı állítja, hogy nem Rezeda az egyedüli, aki olvasta (vagy emlegette), hiszen különféle olvasói elvárásoknak megfelelve Zola akkor még divatban volt. Rezeda a különleges ember hangjában a Zolaregény tematikáját ismeri föl, viszont a társasági beszédtéma emeli Zolát divatos szerzıvé. Rezeda olvasmányemlékei és -élményei támadnak föl akkor, amikor egy tompa, szinte föld alól jött hang beleharsog abba a szilveszter éjszakába, amelyben Ferenc Józsefet, a szakácsot, az újévi malacot és Késı Fáni úrnı -t (ebben a sorrendben) éltetik. A Zola-emlék föltámadása a veszélyeztetettség érzetét kelti. Bár az elbeszélıi nézıpont már az 1914-es események tudásának birtokában idézi föl hang és olvasmány hatását, ebben az emlékezésben osztozik Rezeda és az elbeszélı (amennyiben nem Rezeda az elbeszélı, az egyes szám harmadik személyő elıadás a heterodiegetikus elbeszélést tanúsítja), a Rezeda és a társaság között közvetítı elbeszélı viszont rálel a divatra, amelynek (ezúttal) Rezeda nem részese. Ám nemcsak Rezeda és az elbeszélı összejátszása, egymástól eltérı nézıpontok (a személyes meg a kommentálóé) összegzıdése kínálja föl a korrajz rekonstruálásának esélyét, a Rezedáénál kevésbé intellektuális szereplıi szemléletbıl szintén kiolvasható az elbeszélıétıl különbözı hang létrejövésének akarása. Az Andrássy úti boltosné akként résztvevıje a szilveszter éjszakának, hogy elgondolván a maga ismereteit, igyekszik függetlenedni foglalkozásától és az e foglalkozásnak megfelelı magatartásformától. Látta a legújabb divatokat boltja elıtt elvonulni, és a mindennapi útjába esı könyvkereskedésben megvásárolta a legújabb kottafüzetet vagy regénykönyvet, amelyrıl divat volt beszélni. Kiegészül tehát az elıbbi passzus, s a divat egy újabb jelentésréteggel telítıdik, miként az elbeszélésben váltott perspektíva látszik érvényesülni. Elıbb a boltosné nézi (megfelelı távolságból) üzlete rejtettségébıl az anyagi kultúra divatban történı megnyilatkozását, hogy aztán a maga cselekvése (errıl már az elbeszélı számol be, talán hasonló távolságból) eltörölje az anyagi és a szellemi kultúra különbözését. Hiszen a boltosné azt a kottát és azt a regényt vásárolja meg, amirıl divat beszélni, és csak azért vásárolja meg, mert divat róla beszélni. Így a kotta és a regény/könyv használati tárgy lesz, amely a következı kotta és regény/könyv divatba jövetele esetén kimegy a használatból. Rezeda emlékidézésével (Zolára emlékezésével, aki számára nem divat) különállását jelzi, míg az elbeszélı sorban jeleníti meg, mi minden fér bele a divat

4 kifejezésbe, annak milyen alakzatai létezhetnek. 9 Elıbb Késı Fáni úrnırıl árulja el az elbeszélı, hogy szép, fiatal és igen divatos pesti asszonyka volt, utóbb a boltosné meg a divat viszonyáról olvashatunk, s a szilveszter éji nıtársaság szemléje után a visszaemlékezı narrátor jelenti be: Most már bevallhatjuk annyi esztendı után, hogy ebben az idıben nagy divat volt a pesti asszonyok között a szeretıtárs. Hogy súlyt adjon beszédének, a következı bekezdés részletezi, kifejti, értelmezi a megállapítást, indokolja, miért nevezhetı ez divatnak. Az Éljen a háború! kiáltás újra elhangzik, Rezeda Kázmér reagál rá, hogy aztán fokozatosan ı kerüljön a középpontba, s az ı története hitelesítse a szeretıtárs divatát a századelı Pestjén. Csakhogy Rezeda számára nem divat a szeretıi állapot, hanem a keresés, az önmagához, az önértelmezéshez eljutás lehetısége, amelynek alakulását nem a változó, tőnékeny és az ideiglenességgel karakterizálható divat jelöli ki, hanem a divathoz való ambivalens viszony (hiszen nıismerısei különbözı századelıs, modernnek hitt nıszerepet igyekeznek eljátszani). S mert nem a divathoz alkalmazkodás vezeti keresésének lépteit, és személyiségének létesítettségére kérdez rá kalandjaiban, a divatból kilépni nem tudó, talán nem is igen akaró nık aligha válhatnak útjának kísérıivé. Élete regénybe jegyzett szakaszának kezdete és vége annak a Johannának közelségében alakul, aki helyzeténél fogva nem léphet be a divat kijelölte világba. Rezeda Kázmér szintén kivonódik a divat meghatározta körbıl, hiszen azok a szövegösszefüggések, amelyek a divat köré tömörülnek, részint a cselekmény idejének bemérésére szolgálnak ( Nagy divat volt Pesten a szép lábak után való járkálás ; Császár Fruzsina pózára vonatkoztatva: mintha Szikszay, a párizsi festı ecsetje alól, amely akkor divatban volt, származott volna ide a Stefániára ; Rezeda szerepjátékát mutatja, hogy letérdel, e régimódi módszerhez folyamodott, elıbb elbeszélıi kommentár, a hölgy szemjátéka, majd beszéde követi). Ekkor lesz világossá, miféle különbözés határozza meg a divattól távolabb és a divathoz közeli vagy a divatot követı szellemi hátterét. Ha Van Zanten szigetén élnék a vademberek között, arra kellene önt kérnem, hogy vágja el nyomban a torkomat, mielıtt tovább tart az a dolog mondta hangosan. 10 (»Van Zanten«akkor divatos olvasmány volt, éppen a kulturált hölgyek irigyelték a vadembereket). 11 Aligha hagyható figyelmen kívül az elbeszélı ironikusan értelmezı modora, amely az irodalmi utalással élı Császár Fruzsina keresett viselkedéséhez igazodik, irodalmi utalását a divatosság körébe vonja, és sugallni látszik, hogy nem irodalmi érték merül föl e hölgy beszéde során, hanem a korszak egy bestsellere, amely bizonyos helyzetekben felhasználható, de amely ebben az esetben a szereplıi megnyilatkozás és az elbeszélıi értelmezés szétválását jelzi. Nevezetesen azt, hogy a szereplıi pozícióból irodalomként értékelıdik az, ami az elbeszélı utólagos megjegyzése szerint csupán divatos. Ez a kettıs látás/láttatás azonban azért nem tesz egyenlıségjelet a két aspektus közé, mivel a szereplıi megnyilatkozás egyidejősége, azaz jelenidejősége szembenáll az elbeszélı visszatekintı helyzetével, ilymódon a szereplı közvetlen részese (és részben alakítója) a divatnak, míg az elbeszélı már ismeri a divat történetét, múlásának idıpontját. Az elbeszélı nem elégszik meg az es nıi divat részletezésével, Rezeda megfigyelésével összhangban (»Vajon nem volt ez a nı modell elıbb, mikor megtanulta a piktorok mőtermeiben a megfelelı mozdulatlanságot?«kérdezte magában Rezeda ) értelmezi a szellemi kultúra divattá válását, és ezáltal a kimódolt viselkedésforma mőviségét. Az elbeszélı utólagos és Rezeda jelenidejő aspektusa ennélfogva egymásra vonatkoztatható: A színházból csendes, bizsergetı izgalommal mennek haza, egy-két napig rajtakapják magukat, hogy a divatos színésznı mozdulatait, hanglejtését utánozzák Részösszegzésül: a hívószó a fentiek szerint különféle nézıpontú megszólalások szerint kerül kontextusba, illetıleg formálja a kontextust, sugallja az elfogadó és elutasító (ironikus) véleményt, továbbá: engedi szóhoz jutni az elbeszélıt, a fıszereplıt vagy egy másik szereplıt, mindenesetre azt sugallván, hogy a szólamok közül az utólagosság birtokosának, az elbeszélınek hangja a legerıteljesebb, mindazonáltal a vele részint konkurráló, részint vele

5 megegyezı hangok sem hagyhatók teljesen figyelmen kívül. Így már ebben a részkérdésben érvényesül ama szerzıi-narrátori álláspont, miszerint egyetlen elbeszélı legföljebb részigazságot képviselhet; amennyiben egy szélesebb körő igazságfogalom (vagy valószínőség-elképzelés) olvasói befogadtatását sürgetné az elbeszélı, a megosztott igazságokkal kell számolnia, azaz: nem sajátíthatja ki sem a döntıbíró, sem a teljes bizonyossággal rendelkezı mindentudó szerepét. Hiszen mind Rezeda Kázmérnak, mind az egyes hölgyszereplıknek beavatkozása saját történetébe egyrészt mérsékli a narrátori történetmondás hitelességét (tudniillik mind Rezeda, mind a hölgyek olykor fenntartják annak lehetıségét, hogy ık beszéljék el, emlékezzék vissza, mi miért és hogyan történt, vagy mi miért és hogyan nem történt meg), másrészt a megosztott elbeszélıi státusból következıen mód nyílik egy jelenség több szempontú mérlegelésére, értelmezésére, értékelésére. Valójában az olvasói rokonszenv megnyerésére többféle, különféle irányból érkezı kísérlet történik. Ez azonban már csak részint kapcsolható a hívószóként funkcionáló divat jelentésváltozatának kibontásához, ehhez már alaposabban szükséges betekinteni abba az elbeszélıi stratégiába, amelyet a zárójeles passzusok lepleznek és/vagy lepleznek le, valamint az elbeszélınek Rezedának stb. az elbeszélésre közvetlenül vonatkoztatható öntematizációs igyekezetét szükséges szemügyre vennünk. Ez viszont segíthet föltárni a mő idıszerkezetét, az elbeszélı mnemotechniká -ját, amely éppen a Krúdy-regények esetében szétfoszlathatja a reflektálatlan (nem egyszer közhelybe fúló) Krúdy Proust-hasonlítgatásokat, kiváltképpen az idıkezelést illetıleg. Ugyanakkor az idı- és térviszonyoknak az utólagosság és a jelenidejőség szembesítésének segítségével történı átírása nem kevésbé teszi összetettebbé az elbeszélıi státust, az elbeszélést mint az emlékezés cselekvését. Már az elsı mondatban a rigorózusabb vizsgálódás ellentmondást fedezhetı föl; egyrészt ugyanis pontos idı- és helymegjelöléssel találkozunk, másrészt a tágasabb idımegjelölés csak körülbelüli; mármost a pontosság és a körülbelüliség közötti lebegtetés aligha ígérheti a történet minuciózusan részletezı elıadását. Ehhez az alább idézendı elsı mondathoz illesztett kimerítı helyzetleírás aztán fokozza az ellentmondásosságot, részint a vidámság és a fenyegetettség, részint a fenyegetettség és annak tudomásul nem vétele, illetıleg Rezeda Kázmér megdöbbenése és további viselkedése között. Azon a szilveszteri éjszakán a háború elıtti években, nagyon vígan voltak a Királyhoz címzett pesti szállodában. Az elbeszélıi (az elsı mondat tanúsága szerint) olyan olvasókat feltételez, akiknek az azon a szilveszteri éjszakán eligazító lehet. S hogy könnyedén elejtett szavaitól megrettenni látszik, a gondolatjelek közé iktatott kitérı (mintha) sugallná; a késıbbiekbıl megtudjuk, hogy 1912-ben vagy akörül kezdıdik a történet, ekkor azonban még csak a közvetlenebb idıpont a bizonyos, a nagyobb léptékő jelölés nem, nem is szólva az egyes és a többes szám (éjszakán-években) közti feszültségrıl. A következı idézet legalább két okból érdemli meg, hogy elemezzem. A történet linearitása kétségessé válik, elıbb hangzik el egy tudósítás, azután ismerjük csak meg elbeszélıjét. Az elbeszélés azonban csak áttételesen, többszörös közvetítettségében szólhat, mivel kitetszik, hogy Rezeda Kázmér szóbeli közlését az elbeszélı tolmácsolja, ám ez az áttétel azt eredményezi, miszerint a szószerintiség helyébe ismét a körülbelüliség lép. Az emlékezésben jelenidejővé válhat a narráció, ám a szituáció (Rezeda Fruzsinának mondja el) az öncenzúrát is feltételezheti. Sıt az sincs kizárva, hogy ez a cenzúra annak következménye, miszerint Rezeda elbeszélését az elbeszélı beszéli el, s iktatja be (valahová) a történések közé: Körülbelül így mondta el a Barátságos Ház történetét Rezeda úr, amikor a Stefánián az életmódjáért felelısségre vonta ıt Császár Fruzsina. A tizenegyedik fejezet elsı bekezdésében megint fölvetıdik a narráció problémája. Az elıbb megismert többszörös áttételre itt szintén rábukkanhatunk, arra azonban nagyobb hangsúly vetıdik, mennyi a hitele egy elbeszélésnek. Az ide kapcsolható kérdések többféleképpen fogalmazhatók meg: a fejezet során nem deríthetı ki, milyen arányban valós, illetıleg

6 kitalált eseményeket közöl Fruzsina Rezedával; a narrációban fontos szerephez jut, miként maradt meg Rezeda emlékzetében Júlia álma, amelyet Júlia elıbb Fruzsinának, Fruzsina Rezedának és feltehetıleg Rezeda az elbeszélınek beszélt el. Csakhogy már Fruzsina továbbmondásában sérül az elbeszélés hitelessége: Az itt következı dolgokat részben Fruzsina ıszinte elıadásából ismeri Rezeda, mert az asszony az utóbbi idıben szinte érthetetlen (de mégis érthetı) nyíltszívőséggel minden aprócseprı titkát megmondta neki, hogy e kis bizalmas közlemények révén is magához láncolja; részben pedig kitalálgatta a dolgokat, miután az asszonyokkal javarészt megismerkedett. Ehhez azonban egy mellékesnek látszó és talán Rezedától származó információ járul, amely a pesti nıi szokásokról elejtett megjegyzéssé formálódik: Ezek voltak a bizalmas és hazug délutánok, amikor a barátnık feltálalták egymásnak bajaikat, elégedetlenségeiket, különbözı szenvedéseiket. Majd miután megismerkedhettünk Júlia álmával, amely akár Krúdy Álmoskönyvében is fejezethez juthatott volna, Rezeda kommentárja a Fruzsina elbeszélésébıl ismert álmot ekként kommentálja: Ha amerikai módon átkozódnám, azt mondhatnám, hogy nyomban akasszanak fel, ha nincs valamely igazság is ebben a történetben. Itt arra figyelmeztetnék, hogy Rezeda eleve történetként fogja föl Júlia álmát, s mert történet, igazságtartalmát csak a történetek általános igazságtartalmához viszonyítva ismeri el. Nemigen dönthetı el, hogy ez sok vagy kevés. Miképpen az sem, hogy az álomelbeszélés (a megannyi közvetítés során) mennyit veszít és mennyit nyer az elsı történetmondás -hoz képest. Persze, ez nem egyedül itt okozhat fejtörést, hanem ebben a mőben éppen a közvetítettség állandósulása céloz (ha olykor akaratlanul is) arra, milyen találó a regénycím, amely az így jelöléssel lehetetleníti el, hogy az ez határozottsága érvényesüljön. Ugyanis az így, miként azt Júlia álmának leírása tanúsítja, inkább tesz eleget a már emlegetett körülbelüliség igényének, mint az ez. A följebbiek alátámasztásául szolgálhat, hogy Rezeda emlékezés- techniká -ja meglehetısen önkényesnek és szelektívnek bizonyul. Nemcsak az életepizódok történetté formálásakor színezıdhet át a múlt felidézıdése, hanem az asszociációk és (olykor) lényeges részletek (ki tudja, mennyire tudatos?) felejtése rendezheti át a jelenetet, ennélfogva elbeszélıként kevéssé lesz Rezeda megbízható. A hetedik fejezet erdei kirándulása bıvelkedik a pittoreszk mozzanatokban, amelyek azonban kihagyásokkal derengenek föl. Az elbeszélı kijelentése szintén tétovának tőnik: Rezeda úr még sohase volt erdei kiránduláson, legalábbis nem emlékezett rá E kirándulás Fruzsina életében fordulatot hoz, Rezeda nem tudott felelni Fruzsina színpadias felajánlkozására. Egy diák fölényesebben viselkedett volna, hogy Nekolniról ne is beszéljünk. Ezzel az elbeszélı részben visszavonul, hagyja Rezeda gondolatáramát elıtörni, amely távolit és közelit szembesít, régmúltat és jelent helyez egymás mellé 12 emlékezése személyességében, hogy aztán az utólagosság pozíciójából minısítse és magyarázza viselkedését: Mert kalandos és mennyországnak számító percben valamely megfelejthetetlen rejtély révén, az évek óta nem látott Nekolni, a föld alatti Olimpia-mulató életunt karmestere jutott eszébe, aki parókás fejével, szıkére festett bajszával fásultan fogadta a színésznık hízelkedéseit, akik szólószámot kértek tıle. Nekolni nem tette volna azt, amire Rezeda vállalkozott. Térdre vetette magát Fruzsina elıtt az erdei avar közül zsendülı füvön Esküdj meg! És még évek múltán sem, amikor erre a jelenetre Rezeda visszagondolt, nem talált semmi színpadiságot, ellenben annál több természetességet, ahogyan egy kertikalapos, ártatlan nı védelmezi hírnevét legalább, miután érzésein többé uralkodni nem tud. Rezeda cselekvése (önigazolása ellenére) ismétlés, a harmadik fejezet szalonjelenetében már eljátssza, azzal az ürüggyel térdepel a szınyegre, hogy nem méltó abban a székben ülni, amelyben valaha Falk Miksa ült. E jelenet hatásvadászó elemeire az elbeszélı mutat rá,

7 megemlítvén, már a vonakodó Bulyovszky Lilla 13 elıtt térdepelt fél-magyarország (az idézıjelek az elbeszélıtıl származnak), pedig ezt az illemkönyvek is elıírták, jóllehet re már csak a színpadokon értek el evvel hatást. A két jelenet egybevetését indokolja továbbá, hogy hasonlatképpen a színház, a színpad mutatkozik viszonyítási pontként, a távolabbi múlt látszólag elkülönül a jelentıl, ám azáltal, hogy Rezeda felújítja régi kor divatát, lehetıvé válik az egymásra olvasás. Ilyeténképpen az emlékezésbe egymással ellentétes érvek és tényezık vegyülnek, amelyek a jelenbeli cselekvésnek nemcsak eredetiségét vagy spontaneitását kérdıjelezik meg, hanem azt a természetességet is, amellyel az emlékezı más jelentést kíván adni a történetnek, mint amilyen a jelentéstulajdonítás jegyében alakult. Az elsı esetben kontrasztul Bulyovszky Lilla zavara említıdik, amikor egy férfi letérdepel elıtte, a másik esetben a hirtelen fölrémlı Nekolni karmester, aki kihasználja (?) a színésznık kiszolgáltatottságát. Ebben a kontextus -ban íródik át Fruzsina és Rezeda erdei jelenete, a narrációban egyrészt azáltal, hogy a megidézett múltból sem analógiákat nem lehet találni, sem érveket egy késıbbi magyarázat számára, másrészt azáltal, hogy az elızményekként szolgáló történetdarabok legföljebb ellenpéldák, elidegenítenek a jelenbeli jelenet érzelmességétıl, valójában színpadiasabbaknak hatnak, mint a színház életébıl vett esetek. Nem enyhíti Rezeda emlékezésének felemásságát az egyes szám harmadik személyő leírás/elbeszélés, az ı gondolatárama a szerelmi szcéna ellenében mőködik; így az elbeszélı szintén nem tehet mást, mint átadja a szót Rezedának, akinek belsı monológjában 14 tárul föl az erdei kaland, hogy a(z utólagos?) kommentárok ne egyszerően enyhítsék és szelídítsék az érzelmes felhangokat, hanem az életrajz epizódjává kicsinyítsék az erdei kalandot. S ha a korábbi zárójeles megjegyzés eltávolítana Fruzsina és Rezeda nagyjelenetétıl, már a következı bekezdésben ezt olvashatjuk: Ám a szerelmi jelenetbıl nem maradtak meg olyan emlékek, amelyek megcukrosítani tudnák a következı idıket. S itt részint Fruzsina és Rezeda más-más viselkedési formájára lehetne gondolni, gyorsan hozzátéve, hogy Rezeda belsı monológjának jelen ideje valójában fölidézés, amelyet a gondolta magában ; gondolta tovább Rezeda közbeiktatása szakít meg. Ugyanakkor számos részlet kihullni látszik Rezeda emlékezetébıl, s errıl ismét zárójeles megjegyzésekbıl értesülünk: (A festı neve nem jutott Rezeda eszébe.) ; (Erdıben voltak, más nem jutott eszébe Rezedának.) Széttartó elemekbıl építkezik az elbeszélés, az egyes szám harmadik és az elsı személy váltakozik, miközben az átélt beszéd ( gondolat ) folyamában kanyarognak a történések, a színpadi és az életbeli a másik eszközeit látszik kölcsönkérni, Rezeda és az elbeszélı fölváltva rekonstruálják a történetet, amelynek idınkénti hézagossága némileg eljelentékteleníti; a jelen és a múlt idejő igék a fölidézıdésnek rendelıdnek alá. Mindebbıl és más jelenetekbıl a regény eddigi értelmezıi joggal vonták le a következtetést, Kozma Dezsı ilyképpen: Személyes és korélményeket, lírai érzelmességet és finoman metszı iróniát, meghitt romantikát és illúziótlan megfigyelést, különbözı stíluseszközöket és nyelvi leleményeket csodálatos módon ötvözı alkotás. 15 Czére Béla szerint a regény fıhıse, elbeszélıje egyszerre élte át a jelent és a múltat. 16 Anélkül, hogy vitába bocsátkoznék a regény értelmezıivel, csupán arra figyelmeztetnék, a regényben lelhetı idıszemlélet rétegzettebb, hogy pusztán jelenre és múltra lehetne tagolni. Már említettem a többszörös közvetítettséget az elbeszélésben, és ezúttal is hangsúlyoznám különféle minıségek fölcserélıdését, mint létmódjuk meghatározottságát. Az eddigi idézetekbıl kitetszhetett, hogy a színpadiasság az élet -be tevıdik át, ott játszanak a történések ágensei színházat, maguknak egy, a színjátékkal (vagy olvasmányokkal, például Walter Scott regényeivel) egyenértékő életet képzel(tet)ve, míg a színházi szereplık (emlékeztetek: Bulyovszky Lilla vagy a karnagy Nekolni) életszerően viselkednek, színházi létük kizárólag a színházban zajlik. Ez a fölcserélıdés, az életminıségeknek ez a megfordítása részben alátámasztja azt a megfigyelést, amely a cselekmény jellemzıjéül a színpadiasságot 17 hangsúlyozza, részben

8 azonban ennél messzebbre mutat: a látszat és a valóság századfordulós dichotómiáját helyenként a kisszerővé torzuló imitáció groteszk magatartásformájává változtatja az elbeszélı, aki a kultúrafelfogás trivializálódását éppen úgy érzékelteti, miként a különnemő minıségek közötti értékek nivellálódását is. Hogy a többszörös közvetítettség idıi igazolásához jusson, legalább háromféle periódus megjelenítésére vállalkoznak a mő elbeszélıi: a történet nem egy szereplıje tekint vissza a régebbi korokba, ezzel párhuzamosan az es esztendık történéseit volt róla szó egy pontosan nem jelölt utókor -ból mérlegeli, helyezi el az emlékezetben Rezeda Kázmér és a narrátor. A háromféle idı azonban az idıszemlélet egészét tekintve egymásra másolódik, részint a már említett imitatív viselkedésformák révén, részint azért, mert alakot és jelentést csupán az idıegész kontextusában kaphatnak az egyes szakaszok. Hiszen viszonyrendszerben állnak, értelmezésük csak ebben a rétegzettségben történhet. Így élet és irodalom, divat és ironikus tagadása (annak ellenére, hogy ellentétes oldalra sorolódnak) feltételezi egymást, szinte létrehozza a nélkülözhetetlennek bizonyuló másikat. Nemcsak azért, mert a mő szereplıi a legszívesebben belépnének olvasmányaikba, hanem azért, mivel a regény éppen képtelenségeivel járhat az élet elıtt, lehet az élet iskolája : Utolsó szerelem írta Ohnet György, 18 akinek piros kötéses regényeit ebben az idıben széltében olvasták Magyarországon, és szívbıl megsiratták. A nıolvasók romantikusok s egyben élvhajhászók voltak. A könyvekben aláhúzták ceruzával a félreérthetıbb szavakat, de viszont elvárták úgy a regénykönyvtıl, mint az élettıl, hogy az a lehetetlenségig érzelmes legyen. Kéj: szomorúsággal keverve! volt a jelszó a népszerőségre pályázó regényírók és az élet megcsinálói között. A Magyarországon Karinthy Frigyes által nevetségessé tett érzelgıs szerzı 19 sikere olyan olvasói magatartás szerint alakul, amely egyrészt egy referenciális jellegő olvasásban jelölhetı meg, másrészt viszont (talán az elıbbibıl következıen) az irodalomból az élet -be fordítja át, hasznosítja a regény cselekményét. Ennélfogva a szereplı aszerint formálja szókincsét, aképpen szervezi magatartását, amint azt kedves Ohnet-regényében tapasztalta, viszont e tapasztalatok arra késztethetik a népszerőségre pályázó regényírók -at, hogy ezeket az olvasói igényeket kielégítsék, s így visszafordítsák az irodalomba ezt a típusú pervertált romantikát. Amit Eisemann György a két szemiózis egymásra vonatkoztatás -áról írt (más viszonylatban), 20 ezzel is igazolható, a kétféle tapasztalat (az élet -é meg a regényé) kölcsönösen áthatja egymást. Tudva azt, hogy a viszszaemlékezés során ismétlek rétegzettségükben idézıdnek meg a különféle múltak és a különféle jelenek, amelyek egyfelıl az olvasmányok többszörös jelen -ei (Ohnet, Turgenyev és mások mőveinek megjelenési, magyar kiadási esztendei és a befogadás értelmezésének utólagossága), másfelıl annak a történéssorozatnak a többféle jelene, amelynek elbeszélıi különféle pozícót foglalnak el, így viszonyuk a történésekhez sem lehet azonos. Aligha tagadható, hogy az olvasmányok a korszak befogadási stratégiájában egynemősödnek, Turgenyev Tavaszi hullámokja 21 ebben az olvasatban részben többféle szerepfelfogást generálhat, részben hozzáidomul a korszak magatartását jelzı leíráshoz, hiszen illem, vágy, férfi elvárás és nıi viselkedés szövevényében kell eligazodnia az olvasónak, a szerepjátszónak és az értelmezınek. Ismét két elgondolás körül mozoghatnak a bevallott és a be nem vallott (be nem vallható) szándékok; az olvasmányok alig rejtett üzenetként szolgálnak arra vonatkozólag, miféle kapcsolatlehetıségeket tartana egyik vagy másik fél kívánatosnak és a közösnek vélt cél elérése szempontjából hasznosnak. Ez a jelbeszéd (második elgondolás) azonban nemigen bizonyul dekódolható -nak, mivel a körülmények hatalmát szem elıtt tartva fenntartaná a látszatot, amely a késıbbiekben a leleplezıdésnek van kitéve. Ez a látszat a társadalmi konvenciók szerint tesz eleget az elvárásoknak, így legföljebb az olvasmányértelmezésbe burkolt üzenetek révén nyilváníthatja ki, mire törekszik. Ám még az értelmezésnek ez a formája sem lehet mindig nyilvánvalóvá, ezért legalább kettıs játékot kénytelen játszani az

9 értelmezı: az egyik a világ -nak szól (a látszat fenntartása kedvéért), a másik önmagának (ennek formába öntése, eljuttatása a partnerhez azonban a nyelvi korlátoltság miatt akadályokba ütközik). A nyelv ilyen esetben megkísérli a konvenció mondatai közé rejteni a valódinak szánt üzenetet. Csakhogy egyértelmő megfejtés aligha lehetséges, a nyelv és természetesen az irodalom mindenkihez a saját vágyaival, arcá -val fordul; minek következtében az olvasmányok divata ugyan általános befogadói szokásokat jelez, valójában a félreértések alkalma. Jól példázza ezt Rezeda és Fruzsina (zárójeles) üzenetváltása, amelynek során a többféleképpen magyarázott-átélt Turgenyev-mő okozhatja a tévedések/tévesztések játékát: (Általában a háború elıtt az érzelmesebb olvasók sok örömre akadtak a muszkaregényekben. Mikor néhány nap múlva Rezeda úr átadta a Tavaszi hullámokat Fruzsinának, a nem minden okosság nélkül való asszony a regény olvasása után: inkább a csábító Poloszovnéval találta magát egy atyafiságban, de Rezedának ezt sohasem mondta meg, Gemmának, az ábrándok lányának akart megmaradni képzeletében.) Az elbeszélı a magyar Turgenyev-befogadás egy különös, az irodalmitól/írókétól eltérı változatát írja le, a lirizálódással jellemezhetı magyar prózai epika éppen úgy reagált az orosz szerzı (inkább korai) mőveire, miként más Krúdy-regényekben is fel-felbukkannak az utalások Turgenyevre. Itt azonban a nıi szerepekre történik utalás, Rezeda allúziói határozottan körvonalaznak egy Turgenyev-nıalakéhoz hasonlítható, a századfordulós világban fıleg az érzelmes regényekben föllelhetı magatartásformát, míg Fruzsina a századfordulós femme fatale helyzetébe képzeli magát. A Tavaszi hullámok kétféle nıtípusát éltetné tovább aztán Fruzsina, s a tárgyi világot bevonja jelbeszédébe, öltözködésével olvasmányértelmezésének ambiguitására céloz: Császár Fruzsina a kamaraerdei kiránduláshoz oly megható kalapot tett fel, hogy Rezeda darab ideig szólni sem tudott. Lehajtós, nagy karimájú kertikalap volt, amilyent Turgenyev regényhısnıi óta nem viselnek, legfeljebb a Képes Családi Lapokban. Ezzel párhuzamosan azonban a kulturális közvetítettség világába is beléptet, a Fruzsinában a szelíd cukrászlányt látó (kinek sorsa majd a hőtlen elhagyás lesz) Rezedának majdnem mellékesen vet oda a hölgy: Engem már mondtak szıke Carmennek is ( ) Mert nem voltam mindig ilyen szelíd, mint azóta, mióta magát ismerem. A két világ, nıelképzelés egy mondásban találkozik, múlt és jelen másolódik egymás mellé, és csak a regény folyamán tetszik ki, hogy egymásra. Hiszen a Gemma-típusú, a látszat szerint viselkedı nıalakoknak megfelelés éppen úgy fölfedezhetı, mint a Carmenhez főzhetı asszociációk jelzıdése. Bár nem a femme fatale jelentésé -t fordítja le az elbeszélés a történés nyelvére, a névalakok ismétlıdése motívumsorként jelenik meg a mőben, s az elıfordulási helyek egymásra utalnak, az opera cselekményére és az opera nıalakjaira emlékeztetnek (a Gemmának megfeleltethetı Micaela és a Poloszovnét fölidézı Carmen kettıssége esetleg a Turgenyev-mővet is bevonja az önértelmezés körébe). Két megfontolás kívánkozik ide. Elıször is annak említése, hogy közös mővelıdési ismeretet tételez a Turgenyev- és Carmen-helyek ismétlıdése, a Turgenyev-vonatkozás igényel bıvebb magyarázatot, a Carmen-utaláshoz elegendı, ha a tulajdonnév szerepel, hiszen az opera története e feltételezés szerint kulturális közkincs. 22 Másodszor azt sem árt tudomásul vennünk, hogy e kulturális közkincs a tapasztalati valóság -ba száll alá, az ismeret közvetlen használati értéke lesz valóban fontos, s így e közvetítettségben a kultúra emlékezete elhalványul, hogy másjellegő tapasztalatokkal töltıdjék föl. A találkahelyen várakozó Rezeda már latinul imádkozott Fruzsina megérkezésért, aki e szavakkal ront be: Nem elég, hogy egy öreg kék ruhás sekrestyés fogadott a kapunál, mint akár Hegedős a Carmen operában, hanem a portás csaknem az ajtóig kísért Bár a név és a név alá rendelhetı opera vonzásköre a motivikus sorba illeszti ezt az említést, amelyet az elızmények miatt aligha volna célszerő véletlennek, elszólásnak minısíteni; s ha mégis, az elszólás, a szótévesztés freudi magyarázatához fordulhatnánk. Az alábbi idézet ismételten a címekhez főzıdı

10 konnotációk révén beszél ki a szövegösszefüggésbıl egy másfajta szöveg -összefüggésnek üzenve. Az Operában ez estén az örök Carmen volt mősoron, amellyel nem tudott betelni a publikum, de közben a zenekar eljátszotta a Szöktetés a szerájból való indulót is. Ezen az elıadáson Rezeda régimódiasan varratott (az Anyegin hıseihez szabott) csipkés, fodros kézelıs ingét felvette, a hozzávaló zöld karneolgombokkal, valamint szürkészöld selyemmellényét. Ebben az operacímekkel és -történetekkel teli karneváliságban, jelmezbálszerő mulatságban újra lehetıvé válik az átjárás a színpad és a nézıtér, a látszat meg a valóság között. Egyrészt azáltal, hogy Minden illúzió valósággá válik az ének és játék és a zenekar varázslatában (egy olyan periódusban, amelyben a szereplık, mindenekelıtt a címszereplıvé elıléptetett Rezeda Kázmér elveszti illúzióit), másrészt az operai szerepek tárgyiasulnak, Rezeda szinte operai jelmezt ölt, míg a Carmen-t éneklı mővésznı valós lénye mögé szorul a szerep: Egy jól megtermett, kissé pösze beszédő, de annál teltebb hangú, fekete hajú és cigányos, keleties tekintető énekesnı játszotta Carment, és az egész nézıtér csak keresztnevén, Aranka néven emlegette ıt, mintha mindenki kicsit szerelmes lett volna a galambteltségő hölgybe itt Pesten, ahol még korántsem volt divat a soványság. Mindezek után nem mondható meglepınek az az (ön)ironikus kontextus, amelyben a jelen regény és A vörös postakocsi egymásra olvasódhat. Nem kizárólag a postakocsi-regények ciklussá szervezıdésének folyamata tárul föl Rezeda Kázmér életének újabb epizódjait regényes keretbe foglalva, hanem a szellemi kultúra illúzió -ja átvilágítódásának folyamatában a Rezeda-biográfia irodalmisága hangsúlyozódik, a Kiss József lapjában napvilágot látó regényre történik több helyen utalás. Innen többféle következtetés adódik: a legtermészetesebbnek az tetszhetne, ha a Krúdy-regény referenciális epizódjai közé iktatnánk ezeket az emlegetéseket, ezáltal azok véleményét igazolnánk, akik részint Rezedát Krúdyalakmásnak fogják föl, részint a postakocsi-regények önéletrajziságát emelik ki. Nem mond ennek ellent A vörös postakocsi önironikus értelmezése sem, Rezeda Kázmér szembesül mőve kolportázs-regényként olvashatóságával. S éppen ez az a szempont, amely eltérít a pusztán önéletrajzi olvasat -tól (egyébként a Krúdy-élet néhány reáliá -jának belekomponálása korántsem az azonosulást és az önlegitimációt van hivatva elısegíteni, ellenkezıleg: az elbeszélıi távolságtartás gesztusai kétségessé teszik az önéletrajzi olvasás célszerőségét); továbbá: A vörös postakocsi hıseinek különválasztása és szembesítése az 1933-as mő Rezedájától-Rezedájával, mint a regénybeli regény szerzıjétıl, szerzıjével olyan különvilágot tételez, amely tárgyi emlékké minısíti, ami valójában az irodalom emlékeként funkcionálhatna. A századelıs irodalmi életre és kiemelkedı szereplıire (Adyra, Molnár Ferencre, Cholnoky Viktorra, Bródyra) többszörösen emlékeztet az elbeszélı, az ı felbukkanásuk, szereplésük nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Így történt 1914-ben cím fölkeltette várakozás kielégüljön. Azt sugalmazván, hogy e századfordulós karneváliságba a bohémek, a kávéházak irodalma beépült, az egyre bonyolódó magánéleti viszonylatok mellé tagolódik be az irodalom, az írók személyes megjelenésétıl fölerısítve, a budapestiséghez szervesülve. Ahhoz, hogy a történet szép budapesti regényként legyen elfogadható, az irodalom hozzájárulása is szükséges: Molnár Ferenc és társasága szokás szerint rövidesen távoztak, miután»-o-«, mint akkoriban cikkeit aláírta, kiosztott néhány viccet a hírlapírók között, amelyekkel azok másnap bejárják a várost, hogy azok végül budapesti viccekké váljanak, miután szerzıjüket elfelejtették. A szóbeliség ezek szerint kétségessé teszi a szerzıiség uralmát, de nem szorítja háttérbe a szerzıfunkciót, akár az álneves, akár a betőjeggyel aláírt cikk sem engedi meg az empirikus szerzı és a virtuális szerzı azonosítását, ellenben elfogadtatja»-o-«-t szerzıként. Ennek megfelelıen a regényidı egy az eddigiektıl eltérı idıszámítás szerint is megállapítható: a második fejezetben hangzik el az információ, miszerint Kiss József regényt rendelt A Hét számára Rezeda Kázmértól, a kilencedik fejezetben Tini már elolvasta e lapban Rezeda regényét, és az ott közölt arcképrıl

11 felismerte a regény íróját. Ez az irodalmi idı megfelelni látszik az elbeszélt idınek, epizodikus felbukkanása azonban keresztezi az elbeszélı idejét. Annál is inkább, mivel ugyanebben a fejezetben, egy késıbbi, más helyen konkretizálódik a Rezeda-regény, Tini közelebbrıl meg nem határozott olvasásától eltérıen az elbeszélı úgy tesz, mintha A vörös postakocsinak nem lenne szerzıje, csupán címe és alcíme ( pesti regény ), így mind az empirikus szerzıtıl, mind a szerzı-funkciótól eltekint, egy más, nem irodalmi kontextusba helyezvén el a mővet, abba, amelyben a közönségsikert elérı Ohnet-regény is található. Ellenben Rezeda Kázmér regénye és A vörös postakocsi között nem teremtıdik kapcsolat, legföljebb a kései utókor olvassa össze, ami a mőben elválik egymástól, a szerzıség szintén eltérı megnyilatkozását. Arról megint csak nincs információnk, hogy az A Hétbeli megjelenése, a Rezeda-mő közlése idıben egybeesik-e a divatregényként funkcionáló A vörös postakocsi kötet-publikácójával, hiszen az egymásra vonatkoztatás nem történik meg. A nevesített meg a névtelenként feltüntetett regény két különbözı elıfordulási helye nehezíti az azonosítást, az idıi megfeleltetést; minek következtében problematikussá válhat a kronológiai egybeesés (bár elıbb Tini közli, hol találkozott Rezeda arcképével és mővével, majd az elbeszélı híradása olvasható a könyvrıl). Ám minthogy nem jön létre annak feltétele, hogy a két passzus összeilleszthetı legyen, sıt a könyv meglepı szövegkörnyezetben említıdik, az egymásutániság idıisége bizonytalanná lesz. Míg a párbeszéd Tinivel pontos évszámmal, 1914-gyel helyezıdik el a történések sorában, a könyv népszerőségét a hírlapárusok, a rikkancsok (szó szerint vett) térhódításának esztendejére rögzíti, összefüggésbe hozván a vándorkönyvkereskedık éjszakai tevékenységével. Az idımegjelölés: akkor, ezt követi az ez idı tájt, ez késıbb megismétlıdik, egy további passzusban: Még nem ütött egyet az óra. Ezt a fajta egyidejőséget mindössze egy akkortájt nagy port fölvert, nemcsak a bulvársajtótól részletesen tárgyalt bőnügyi eseményre utalás teszi (a kutatás számára) pontosabbá, a regényben az idıhatározók körülbelülisége miatt kevésbé rögzíthetı, mint a beszélgetés idıpontja. A könyvkereskedıi szokás emlegetése inkább tágabb idıhatárokat feltételez, mint szorosabb idıponthoz kötést. A legjobban bevált pesti regény volt ez idı tájt a Vörös postakocsi, amelyet gavallérjaikkal megvásároltattak a hölgyek, de megvásárolták maguk is, mert az a híre járta, hogy az akkoriban tragikus sorsot élt, a sok beszédre alkalmat adó Mágnás Elza, a gazdasszonya és annak szeretıje, Nick Guszti által meggyilkolt kurtizán története foglaltatik benne. A Hétben szerepléssel szemben A vörös postakocsinak ez a híre aligha teszi lehetıvé a visszakapcsolást, ellenben a kolportázs-íráshoz való gondolást annál inkább. Az a szövegbeli tény, hogy Rezeda egy, a múltat, a falut idézı városi vendéglıbıl kilép a világvárossá fejlıdı (?) Budapestre, az érzéki megismerés más változatával találkoztatja, ugyanakkor bevonja a megismerésbe a verbalitásnak a regényi írásbeliségre emlékeztetı tematikáját, amely ilyeténképpen A vörös postakocsi kortársi olvasatát és a bulvársajtó megjelenési formáit összeolvastatja, egymáshoz viszonyításukat gondoltatja el. A falusias emlékek és a világvárosi realitás -nak egymásmellettisége változóban lévı irodalomelképzelést sejtet, s a hölgyek meg a gavallérok olvasási szokásait új fénybe állítja. A közvetítés feladatának elvégzésére fıleg a vándorkönyvkereskedık meg a rikkancsok vállalkoznak, akik munkája megváltoztatja a város arculatát, mindenképpen a korszak jellegzetes figurái, kiáltásaik, ajánlásaik kapcsolatot teremtenek Budapest társadalmának rétegei között. De közvetítenek az irodalom rétegei között is: Még orrában volt Rezedának a bıséges fokhagymával készített rostélyos falusi szaga, már néhány lépés után ráköszöntött a világváros.»gyilkosság a Király utcában!egy gazdag bankár megszökött!a mosóné fınyereménye!a hóhér lánya férjhez ment!«hangzottak az utcasarki kiáltozások, mint a füzetes rémregények címei. Teli torokból kiáltották a kis kétfilléres hírlapok címeit, tartalmát, és a hírlapkiadók megbecsülték azokat a rikkancsokat, akiknek hangja egy egész városnegyed nyugalmát felzavarta.

12 Összegzésül abból indulnék ki, ami nem tudható: vajon Krúdy a befejezettnek nyilvánítható, posztumusz hírlapközlésként napvilágot látó regényét egy esetleges kötetkiadás esetén átdolgozta vagy módosította volna-e. A többszörösen konstruált elbeszélıi pozíciók arról tanúskodnak-e, hogy az emlékezés (jó? rossz? értelemben) torzító munkája szerint történeteket mondó elbeszélık a történések hő rekonstruálását tagadják-e, vagy maga, a szerzı számára lett immár véglegesen kétségessé egy eseménysor adekvát elbeszélhetısége? Az Így történt 1914-ben akképpen fordul vissza a Krúdy-hangot megtaláló postakocsi-regényekhez, hogy intratextuális utalásaival egyben eltávolít tılük, semmiképpen sem engedi a nosztalgia tónusának fölerısödését. Az írótársakra való visszaemlékezést többnyire átengedi az elbeszélınek vagy egy regényalaknak (aki nem feltétlenül Rezeda Kázmér), a többszörös közvetítettség révén az irodalomfogalom értékelıdik át, az olvasói szokások, az olvasmány-értelmezések a divat címszó alá lesznek csoportosíthatók. A pontosan megjelölt elbeszélıi idı, a klasszikus modernségé, egy, az egyesek szerint a XIX. századot lezáró történelmi eseményben, az elsı világháború kitörésében jelölik meg azt a végpontot, amely felıl a mélyben készülıdı válság és a nem kevésbé mélyben készülıdı válságtudat szemlélhetı, a múlt és a jelen idı többszörözıdése (így a kétszeres múlt idı) összefügg az elbeszélıi pozícókban történı váltásokkal. Az igazságok olyan illúziók, amelyekrıl elfelejtjük, hogy valójában mik, metaforák, amelyek elhasználódnak, és érzékileg erıtlenek lettek, olyan érmék, amelyekrıl letörlıdött a kép, és csak fémként, nem pedig éremként tekintendık 23 ; Nietzschénak ez a felfogása még akkor is többszörösen visszhangzik ebben a regényben, ha a szereplık egyike-másika csak divatszóként használja az Übermenschet, mint a budapesti társasági élet szókincsének egy szavát. Az Így történt 1914-ben búcsú az illúzióktól, tudomásul véve/vétetve, hogy egy szétesni kezdı világ látszat-karneválisága sem képes immár elfedni sem az értékvákuumot, sem a kisszerő apokalipszist. Többé-kevésbé így történt 1914-ben. 1 Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. In Uı: Utazások a vörös postakocsin II. Szerk, s.a.r. Barta András. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, p. Az innen származó idézetekre a továbbiakban nem hivatkozom külön. 2 A legtávolabbról sem tudjuk, mi játszódik le, egyáltalában kik és mik vagyunk... Idézi: Bruno Hillebrand: Artistik und Auftrag. Zur Kunsttheorie von Benn und Nietzsche. München, 1966., S. Fischer, 148.p. 3 ıszi utazás a vörös postakocsin. In: 1. sz. jegyzetben i. m. I p. 4 Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 199. p. 5 A jelen mő alcíme: Regény a szép Budapestrıl. A vörös postakocsira, a pesti regény -re utal. Ady azonban kételkedik abban, hogy A vörös postakocsi az lenne, amit célul jelölt: Nem, ez még mindig nem Budapest regénye, ez a könnyes, gyönyörő könyv sem az. Ady Endre: Krúdy Gyula könyve. A vörös postakocsi. In Uı: Összes Prózai Mővei XI. S.a.r. Láng József. Budapest, Akadémiai Kiadó, p. Lehet, hogy az 1933-as mő alcíme Ady bírálatára felelne? 6 A jelzett regényalak több modell életrajzi epizódjaiból van összeillesztve. Pongrátz Béla felségsértései, Erdélyi Gyula szereplése a Fıvárosi Lapokban, a Purgatórium hısének ideggyógyintézeti kezelése jöhetnek itt az elızmények között számba. Nem árt azonban

13 Krúdy intésére figyelni, aki nem tagadta ugyan, hogy élı modellek után dolgozott, de tagadta, hogy a mimetikus eljárás híve lenne. Nos, hát mit tagadnám, hogy a legtöbbször regényeimben eleven figurákat írtam meg, akiket, persze, igyekeztem álruhába öltöztetni, hogy néha maguk sem ismerték föl a kosztümös alakot. (Ez ún. alakmásaira is vonatkozna?) Krúdy Gyula: Vallomás. Vál., szerk., utószó, jegyz. Kozocsa Sándor. Budapest, Magvetı Kiadó, 145. p. 7 Az 5. sz. jegyzetben i. h. Vö. még: Mai ifjúsággal dalolni a tegnapi ifjúságról csak igaz költınek, a legnagyobbakhoz hasonlóknak, akinek nem egyetlen ifjúsága van, de változtatja az ifjúságokat. (Lehet, hogy az elbeszélıi pozíció váltogatására célozna Ady?) Itt hát megint egy pompás kihágás történt a mőfajszabályok ellen, íródott egy regény, mely sehogy sem regény. Krúdy 1933-as mővére is alkalmazhatónak vélem Ady következetetését Krúdy nem szokványos regényírásáról. 8 Vö. a 6. sz. jegyzetben i. m. Esti Kornél megidézıdése sem elképzelhetetlen. 9 Eisemann György Az emlékezés ízei -t emeli tanulmánycímmé a Szindbád-novellák mnemotechnikájáról szólva, mint két szemiózis egymásra vonatkoztatásá -ról. In Uı: A folytatódó romantika. Budapest, Oprheus Könyvek, 117. p. 10 Hogy Fruzsina a beszélı, onnan tudható, hogy a mondta hangosan -t Fruzsina hangtalan beszéde elızi meg. 11 Brun Laurids, dán író magyarul 1908-as kiadású Van Zanten boldog napjai és 1919-s Van Zanten boldog évei sikerregényeirıl van szó. 12 A narráció lebegése a jelen és a múlt által alkotott idıkeretben, ezáltal az igazi, a külsıleges stb. jelen és múlt szerepérıl az elbeszélésben: Peter Lamarque: Narrative and Invention: The Limits of Fictionality. In: Narrative in Culture. The Uses of Storytelling in the Sciences, Philosophy and Literature. Ed. by Christopher Nash. London and New York, Routladge, 133.p. Ugyanebben az értekezésben realitás és fikcionalitás viszonyáról. 13 Bulyovszky Lilla külföldi szerepléseit követıleg 1875 után tért haza, Krúdy (vagy az elbeszélı) itt kissé összekuszálja az évszámokhoz köthetı eseményeket. 14 A belsı monológ, az átélt beszéd és gondolkodás viszonyáról a kortárs Schnitzlerrıl szólva: Barbara Surowska: Die Bewusstseinsstromtechnik im Erzählwerk Arthur Schnitzlers. Warszawa, Universytet Warszawski. Vö. még: Jochen Vogt: Aspekte erzählender Prosa. Eine Einführung in Erzähltechnik und Romantheorie. Opladen, Westdeutscher Verlag, p. 15 Kozma Dezsı: Krúdy Gyula postakocsiján. Kolozsvár Napoca, Dacia, 158. p. 16 Czére Béla: Krúdy Gyula. Budapest, Gondolat Kiadó, 306. p., 312. p. 17 Fábri Anna: Ciprus és jegenye. Sors, kaland és szerep Krúdy Gyula mőveiben. Budapest, Magvetı Kiadó, p. 18 Georges Ohnet ( ) Dernier amour címő regénye Tóth Béla átültetésében magyarul 1889-ben jelent meg, majd 1901-ben és 1906-ban. 19 Karinthy Frigyes: Ohnet György: A lélekbúvár. A vasalógyáros. In. Uı: Így írtok ti. II. Szerk. Ungvári Tamás. Budapest, Szépirodalmi Kiadó , Derblay Fülöp. Uo. 327., Vasgyáros, Uo p. Vö. még: A vasgyáros utolsó jelenete. Így írta Ohnet. Uo p. 20 Vö. a 9. sz. jegyzetben i. h. 21 Könyvalakban magyarul 1881-ben jelent meg, e címen még 1925-ben, 1927-ben és ban, Tavasz hullámai címen 1917-ben. 22 Az elsı Carmen-utalás a Képviselıné szavaiból a mő elején bukik ki: Úgy látásból az ıszfejő Bródy Sándor tetszik nekem, mert van a megjelenésében valami a Carmen torreádorából. 23 Friedrich Nietzsche: Über Wahrheit und Lüge im aussermoralischen Sinn (1873). In Uı: Werke I. Lepzig, C. G. Naumann Verlag, 512. p.

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

SPW-1002 BESZÉLİ ZSEBÓRA HASZNÁLATI UTASÍTÁS

SPW-1002 BESZÉLİ ZSEBÓRA HASZNÁLATI UTASÍTÁS SPW-1002 BESZÉLİ ZSEBÓRA HASZNÁLATI UTASÍTÁS ID:7004 CE A zsebóra tulajdonságai Egygombos mőködtetés és programozás, magyarul beszélı menü segítségével. A készüléket nem kell sem bekapcsolni, sem kikapcsolni,

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

Internetes Elıjegyzés Elıjegyzési Központon keresztül

Internetes Elıjegyzés Elıjegyzési Központon keresztül Internetes Elıjegyzés Elıjegyzési Központon keresztül EKPortal (IxWebEk) felhasználói súgó (infomix Kft) Bizalmas 1. oldal 2008.03.28. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1 Portál elérhetısége... 3 1.1

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

Hallottalak sírni téged

Hallottalak sírni téged Haza melyik út vezet A szívem égtıl elzárt madár De érzem egyszer hazatalál Karodon vittél évekig És most is énrám vársz Már érzem haza melyik út vezet Nélküled minden nagyvárosban Az utcán kígyók közt

Részletesebben

Mindennapi EFT, hogy csodálatos életet teremts: az Érzelmi Öröm Technikája

Mindennapi EFT, hogy csodálatos életet teremts: az Érzelmi Öröm Technikája Mindennapi EFT, hogy csodálatos életet teremts: az Érzelmi Öröm Technikája Carol Tuttle gyakorlott EFT terapeuta, szerzı, elıadó, és rendszeres TV és rádió szereplı. Ebben a cikkben felfedi sokrétő képességeit

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Útmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez

Útmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez Útmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez A MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshetı adatbázisa a következı címrıl érhetı el: http://www.matarka.hu/ A publikációs lista kinyerése

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

A Koller Galéria győjtemény felmérés, elemzés és befektetési tanácsadás programja

A Koller Galéria győjtemény felmérés, elemzés és befektetési tanácsadás programja A Koller Galéria győjtemény felmérés, elemzés és befektetési tanácsadás programja Minden jog fenntartva. 2009 Koller Galéria Győjteményfelmérés (Példa István gyüjteménye) Az alábbiakban egy 23 mőtárgyból

Részletesebben

szimbólum-rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek.

szimbólum-rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek. Kommunikáció Aristoteles Politika c. mővében így ír az emberi kapcsolatokról Kr.e. kb. 328 körül: "... az ember természeténél fogva társas élılény... A társadalom természet szerint elıbbre való, mint az

Részletesebben

PONTOS IDİ MEGADÁSA (Telling. the time)

PONTOS IDİ MEGADÁSA (Telling. the time) PONTOS IDİ MEGADÁSA (Telling the time) 1 KÉRDEZÉS AZ IDİRE Megkérdezhetjük, hogy a) Mennyi az idı éppen (Mennyi az idı? Hány óra van?) What time is it? What is the time? (What s the time?) Erre a választ

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Napii Ellemzéss 32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Összegzés Felesleges is vezetı makrogazdasági hírt keresni, hiszen a lényeg, hogy az amerikai piacok minden hírt pozitívan értékelve jutottak több havi

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

7 dolog, amire a vevıdnek biztosan szüksége van Tıled!

7 dolog, amire a vevıdnek biztosan szüksége van Tıled! 7 dolog, amire a vevıdnek biztosan szüksége van Tıled! Elıszó Amikor egy érdeklıdı, vagy akár egy visszatérı vevınk ismét felkeres minket, ezt azért teszi meg, mert szüksége van tılünk valamire, de minimum

Részletesebben

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata Feladatok és kérdıívek jellemzıi Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában Szakmai továbbképzés könyvtárosok részére 2010. december 9. Vígh Tibor SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Részletesebben

KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT. TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel

KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT. TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel Hallgató neve: Szabóné Förhécz Krisztina Projekt téma: TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉS (Rajzolás, mintázás, kézimunka technikákkal) KIDOLGOZÁS

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás címe, rövid összefoglaló (max. 500 karakter)

MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás címe, rövid összefoglaló (max. 500 karakter) MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Név Telefon E-mail Név Telefon E-mail Budapesti Történeti Múzeum Budapest

Részletesebben

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter Gárdonyi Géza A zeneszerzı és a zenész Tanárai Édesapja citerázott, fuvolázott, gitározott Egerben Zsasskovszky Ferenc és Endre tanítják Hegedútanára: Ferenc karnagy, a Prágai Egyházi Zeneegylet, a Zsófia

Részletesebben

Hogyan emelj árat?- 1.rész

Hogyan emelj árat?- 1.rész Hogyan emelj árat?- 1.rész Elıszó Az áremelés kérdése kényes téma, de beszélni kell róla. Az áremelés témája arról jutott eszembe, hogy pár nappal ezelıtt az egyik multiban bevásároltam, és alkalmam volt

Részletesebben

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot Mi az opció/opciós jegy? Az opció jog, de nem kötelezettség arra vonatkozólag, hogy részvényt, devizát, kötvényt, indexet vagy árut (mögöttes termék vagy

Részletesebben

A TÁMOP-3.1.4/08/2 2008-0072 Kompetencia alapú oktatás egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat innovációi

A TÁMOP-3.1.4/08/2 2008-0072 Kompetencia alapú oktatás egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat innovációi A TÁMOP-3.1.4/08/2 2008-0072 Kompetencia alapú oktatás egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat innovációi Móricz Zsigmond Általános Iskola Nyíregyháza, Virág u. 65. Moduláris oktatás Irodalom-birodalom

Részletesebben

Elemzés. A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása. Készítette: Gold Communications Kft. 2009.

Elemzés. A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása. Készítette: Gold Communications Kft. 2009. Elemzés A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása Készítette: Gold Communications Kft. 2009. február Felmérés a GRSP Magyarország Egyesület által felfestett járdagrafikák

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS (PHD) TÉZISEI

DOKTORI ÉRTEKEZÉS (PHD) TÉZISEI DOKTORI ÉRTEKEZÉS (PHD) TÉZISEI Fábián László: Az Édes Anna legendárium Kosztolányi Dezső regényének elő- és utóélete Témavezető: Dr. Thimár Attila PhD, Csc, egyetemi docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem,

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Szakkiadó Verlag Dashöfer 1147 Budapest Jávorka Ádám u. 56. A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Copyright Verlag Dashöfer Kezdeti lépések a társasági szerzıdésig A korlátolt felelısségő társaság

Részletesebben

BARANYA KUPA KOMLÓ, 2010. SZEPTEMBER 25-26.

BARANYA KUPA KOMLÓ, 2010. SZEPTEMBER 25-26. 1 Tisztelt Versenyzık! Immár hét esztendeje, hogy csapatunk életre hívta a Baranya Kupa-t. Ahogy 2003 óta minden esztendıben, úgy idén szeptember 25-26-án is szeretettel várja Komló Városa az autósport

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat a Tolnatáj Televízió Zrt-vel kötendı mősorszolgáltatási megállapodás jóváhagyására E L İ T E R J E S Z T É S

TÁRGY: Javaslat a Tolnatáj Televízió Zrt-vel kötendı mősorszolgáltatási megállapodás jóváhagyására E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 54. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a Tolnatáj Televízió Zrt-vel kötendı mősorszolgáltatási megállapodás jóváhagyására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

1. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁS. A U2 dalai (All That You Can t Leave Behind) A csoport tagjai számára

1. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁS. A U2 dalai (All That You Can t Leave Behind) A csoport tagjai számára A U2 dalai (All That You Can t Leave Behind) A csoport tagjai számára 1. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁS A Peace on Earth c. számot az 1998. augusztus 15-i omaghi pokolgépes merényletre írták. Az állandó ír konfliktus

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére. Szarvas

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére. Szarvas SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére Szarvas 1. A szakdolgozat célja és szerepe A szakdolgozat eredményes megírásával és megvédésével bizonyítja a hallgató szakmai,

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

Intézményvezetık. 2009. március 2.

Intézményvezetık. 2009. március 2. Intézményvezetık Szakmai Napja 2009. március 2. Fıvárosi Önkormányzat Váci Mihály Kollégium 1141 Budapest, Mogyoródi út 128. vm.patai@t-online.hu Pályázati lehetıségek a lehetıségek tárháza a pályáztatók

Részletesebben

A Johnson & Johnson Kft. nıi higiéniai oktató programjai. OEFI Konferencia 2007. február 28.

A Johnson & Johnson Kft. nıi higiéniai oktató programjai. OEFI Konferencia 2007. február 28. A Johnson & Johnson Kft. nıi higiéniai oktató programjai OEFI Konferencia 2007. február 28. Iskolai program Szakmai programok J&J oktató programok Dr. o.b. Internet Sajtóhirdetések tini magazinokban o.b.

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) 1 RENDELETE EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 12/1998. (V. 7.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN LÉVİ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK EGYES FELTÉTELEIRİL A 17/1999. (V. 13.), A 33/2000. (X. 24.), A 42/2000. (2001.

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

ALKALMAZÁSI SZINTEK I. ALKALMAZÁS MEGÉRTÉS MAGASABB RENDŐ MŐVELETEK. 1. változat ISMERET

ALKALMAZÁSI SZINTEK I. ALKALMAZÁS MEGÉRTÉS MAGASABB RENDŐ MŐVELETEK. 1. változat ISMERET ALKALMAZÁSI SZINTEK I. ALKALMAZÁS MEGÉRTÉS MAGASABB RENDŐ MŐVELETEK ISMERET 1. változt KOGNITÍV KÖVETELMÉNYEK ISMERET MEGÉRTÉS ALKALMAZÁS MAGASABB RENDŐ MŐVELETEK TÉNYEK ÉS ELEMI INFORMÁCIÓK ISMERETE FOGALMAK,

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Milyen ma egy tudatos vállalkozó?

Milyen ma egy tudatos vállalkozó? Milyen ma egy tudatos vállalkozó? Érdekes lesz ez a kis tanulmány, hiszen sokéves tapasztalataimat próbálom összefoglalni egyetlen cikkben, legalábbis azokat, melyeket a vállalkozók jellemzıivel kapcsolatban

Részletesebben

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban.

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban. SEPA Direct Debit és az e-sepa alkalmazásának lehetısége a belföldi fizetési forgalomban. SDD munkacsoport SDD paradoxon Az SDD alapkonstrukció többet nyújt a fizetı félnek, az SDD sokkal kényelmesebb

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl 1. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl A rész I. 1. Ez az elıírás a végsı fogyasztók számára szánt élelmiszerek

Részletesebben

Asszertivitás viselkedésterápiás módszerek. Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék 2010

Asszertivitás viselkedésterápiás módszerek. Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék 2010 Asszertivitás viselkedésterápiás módszerek Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék 2010 1 asserro (latin): igényelni, állítani valamit assertion (angol): magabiztosság, kiállás valakinek

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A számítógépes szakirodalmi forráskutatás 11. elıadás

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

2/2012. (II.29.) 17/1994. (IV.26.)

2/2012. (II.29.) 17/1994. (IV.26.) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2/2012. (II.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek elidegenítésérıl szóló 17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet módosításáról

Részletesebben

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan felnıttnek, akivel nem tegezıdsz (nem Szia-t köszönsz neki), és X-et, ha mindkettınek! (5 pont) - Legyen szíves! 2

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

Beszámoló a 2009. évrıl

Beszámoló a 2009. évrıl Beszámoló a 2009. évrıl Miért csináljuk? Hiszünk abban, hogy a baden-powell-i cserkészeszmény a mögöttünk levı század magyar valóságán és valóságain átszőrve elegendı inspirációt tud adni nekünk, amikor

Részletesebben

Kölcsön, hitel. Szint: középfok

Kölcsön, hitel. Szint: középfok Kölcsön, hitel Rövid leírás: Ez a lecke a hitelfelvétellel kapcsolatos kritikai gondolkodást segíti elı és megismerteti a tanulókat a hazai diákhitel rendszer mőködésével. Szint: középfok Cél: a tanulók

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz.

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. Mindenesetre írtam neki egy lapot, s egy szép napon megjelent

Részletesebben

Éves ellenırzési terv 2014. évre

Éves ellenırzési terv 2014. évre A 208/2013.(XI.21.) határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Ikt. szám: 80 /2013. Éves ellenırzési terv 2014. évre A hivatal a költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Transzferáras kerekasztal

Transzferáras kerekasztal Transzferáras kerekasztal Kerényi Máté Fülöp Budapest, 2011. július 8. A megbeszélés javasolt témái I. Mikor lehet/kell összevont nyilvántartást készíteni és mikor nem? Mi a piaci kamatláb a hátrasorolt

Részletesebben

ELBIR Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer

ELBIR Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer Környezetvédelemés falopás Fejér megye gazdag olyan erdıs, fás területekben, ahol a természeti környezet megırizte jellegzetes arculatát,

Részletesebben

Hétfı - Kedd. 9 leckébıl áll a tananyag, a végén %-os eredményt kap a tanuló. A multimédiás tananyagot minden 9. évfolyamos tanuló megoldotta.

Hétfı - Kedd. 9 leckébıl áll a tananyag, a végén %-os eredményt kap a tanuló. A multimédiás tananyagot minden 9. évfolyamos tanuló megoldotta. Hétfı - Kedd Multimédiás tananyag feldolgozása, egészséges tápanyagok címmel (elsı forduló) 9 leckébıl áll a tananyag, a végén %-os eredményt kap a tanuló. A multimédiás tananyagot minden 9. évfolyamos

Részletesebben

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében

A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetségének javaslata a doktoranduszok állami juttatásainak tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyőlése 2009. év február hó 28-i ülésén egyhangú

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

Biztosítás. Szint: általános iskola alsó tagozat

Biztosítás. Szint: általános iskola alsó tagozat Biztosítás Rövid leírás: az elsı rész megismerteti a tanulókat a biztosítás fogalmával, a második rész bemutatja a piacon elérhetı biztosítási típusokat és felhasználási módjukat. Szint: általános iskola

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/130-028/2009. BETEKINTHETİ VÁLTOZAT A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. E. M. jogi igazgató által képviselt Telenor Magyarország Zrt. (Törökbálint) ellen a fogyasztókkal

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL A hazai szakképzés fejlıdésének jelentıs mérföldköve a szemléletében és tartalmában egyaránt megújult és 2006-tól folyamatosan

Részletesebben

MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 Budapest, 2006. február 28. 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Mazsihisz Szeretetkórházért Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány)

Részletesebben

Miért égnek le a férfiak, amikor közelednek a nôkhöz

Miért égnek le a férfiak, amikor közelednek a nôkhöz Miért égnek le a férfiak, amikor közelednek a nôkhöz Sok férfinak nehéz értelmeznie a nôk testbeszédének finomabb árnyalatait. A kutatások szerint a férfiak hajlamosak szexuális érdeklôdésnek tulajdonítani

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK WEBTÁRHELY BÉRBEADÁSRA

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK WEBTÁRHELY BÉRBEADÁSRA Webalap Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6000 Kecskemét, Tövis u. 76. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK WEBTÁRHELY BÉRBEADÁSRA Hatályos: 2006. november 1-tıl 1 1. A szerzıdés tárgya A Szolgáltató a Felhasználó

Részletesebben

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 A fogyasztóvédelemben szemléletváltás történik, ezt tükrözi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) fogyasztóbarát

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

Környezetvédelmi hatósági tevékenység

Környezetvédelmi hatósági tevékenység Környezetvédelmi hatósági tevékenység A cikk bemutatja a környezethasználat feltételeit, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági engedélyezési eljárások fı szabályait. A rendelkezések elsısorban a környezet

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben