Pesti divat ben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pesti divat 1912 1914-ben"

Átírás

1 Pesti divat ben elbeszélıi helyzetek a rezeda kázmér szép életében 1 Wir wissen nicht im entferntesten, was gespielt wird, wer oder was wir überhaupt sind (Gottfried Benn) 2 Mert ı már akkor is tudta, hogy a perc mulandó, az öröm kocsijáról csak szomjúságát csillapítani száll le a titokzatos utazó, aki bırzsákjában a különbözı csecsebecséket hordozza az emberek között. Rezeda úrnak mindenféle hajasbabákat hozott a küldönc, amelyekkel eljátszogatott, néha minden ok nélkül megnézte a főrészport bennük, máskor elevenen eltemette ıket, mert megunt örülni, s így természetesen maga sem tudta, hogy melyik nı hozza meg a szerencséjét, midın hosszú délutánokon elmerengve üldögélt szobájában (Krúdy Gyula) 3 A Krúdy-befogadás antinómiái közé sorolandó, hogy az 1933-as posztumusz, folytatásos regényként kiadott Így történt 1914-ben az 1944-es kötetkiadás óta Rezeda Kázmér szép életeként rögzült, jóllehet semmi sem igazolja Szabó Ede föltevését, miszerint Krúdy ideiglenes -nek szánta az általa adott regénycímet. 4 A továbbiakban az a felfogás kapott polgárjogot, amely A vörös postakocsival megindított sorozatot mintegy balzaci jellegő regényciklusnak tételezte, talán leginkább a vissza-visszatérı figurák életrajziságában gondolkodva; s a kutatás viszonylag kevesebb figyelmet szentelt annak, hogy e sorozat regényeinek intratextuális, a Krúdy-életmő jelentıs részére kiterjedı belsı utalásrendszere a különbözı helyzetek, narrációs stratégiák, ennek következtében egymástól eltérı (világ- és személyiség-) értelmezések jelenlétét és strukturáló erejét hangsúlyozza. 5 Annál is inkább, mivel a sorozat egyes regényeiben más-más hívószavak köré csoportosulnak a többnyire pittoreszk események, illetıleg a regénytér változásai szoros összefüggésbe kerülnek a különféle elbeszélık különféle idıfelfogásával. Az a félmúlt, amely a postakocsi-regények idıszerkezetében világítódik át, egyfelıl valós történelmi eseményekkel érintkezik, amelyeket a korszakküszöb -re érésre döbbenés hat át, másfelıl viszont éppen az emlékezés összetettségében kínálja föl magát az egymástól eltérı értelmezések számára. Az Így történt 1914-ben cím az elsı megközelítésben határozott idıjelöléssel szolgál, jóllehet a történet 1912-ben kezdıdik, és egy késıbbi idıpontban különféle forrásokból származtatható információk segítségével egészül ki, válik cselekménnyé: nem kevésbé határozott a rámutatás, azt sugallván, hogy az 1914-es történések feltárulása egyben a történet hő rekonstrukcióját fogja adni, így és nem másképpen történt. Persze, az önmagában álló így deixise a mő végigolvastán másfelé is nyithat, kiteljesedhet, és semmiképpen sem erısíti a némileg egyoldalú jelentéstulajdonítás lehetıségét. Ellenkezıleg: a további idıjelölések, az elbeszélésbe bevont, az emlékezıtıl függetlennek látszó személyek nem feltétlenül egybevágó, az eseményeket másképpen színre hozó beszédei valójában a korszakváltás egymástól eltérı átélésének történéseit hangsúlyozzák, amelyek az egyenes vonalúan elmondott eseménysor problémátlan értelmezését nem bizonyosan teszik lehetıvé. Nemcsak a keretes szerkezet (Rezeda Kázmér Johanna házából indul el kalandjaira, majd Johanna házába tér vissza) sugalmazná a ciklikusság versus linearitás tematizálódását, és ennélfogva az es történéssorozat rétegzettségét, hanem a regény önértelmezı gesztusai is eltérítenek az

2 (ön)életrajziságként olvasástól; hiszen Rezeda Kázmér élete szépnek minısítése sem nem indokolható a postakocsi-regények idevonatkoztatható epizódjaival, sem nem egyeztethetı össze a regény személyiségfelfogásával. Nem csupán az a probléma, hogy az Így történt 1914-ben nem vázolja föl Rezeda Kázmér életét, s amennyit az életbıl fölvázol, az a századfordulós menthetetlen ént rajzolja meg, akinek élvezet-vallása, szerelem-etikája ugyan számos ponton összeolvasható a Jung Wien szerzıinek (Schnitzlernek, Altenbergnek és másoknak) szépírói világáéval, de azáltal, hogy a szőkebb budapesti kontextus szerves részévé avatja azt az irodalmi hátteret, amely Krúdy igazi hangra találásának, arcadásá -nak (irodalomtörténeti) környezete, lényegében a biografikus mozzanatokat, beleértve a Purgatóriumból átemelt alak önéletrajzi utalásait, 6 egy életmő önreflexív, több nézıpontból elbeszélt ( rekonstruált ) történetében helyezi el. Így ezeket az utóbb önéletrajzinak minısített elemeket a századfordulós modernség regénye -ként hitelesíti, nempedig Rezda Kázmér szép életeként, azaz bizonyos felfogások szerint a Krúdy-alteregók újraelbeszéléseként. Még akkor sem indokolható a nem Krúdytól származó címadás, ha ez az újraelbeszélés felidézi A vörös postakocsi pestinek megjelölt epikus törekvéseit (e pestiség sérülékenységére már Ady Endre figyelmeztetett), 7 és kiváltképpen akkor nem, ha felfigyelünk arra: a jelzınek (szép) ellentmondva regényünk bıvelkedik a groteszkbe hajló, hagyományosan szépnek aligha minısíthetı, annál inkább az ironikus mozzanatokban. Annyi elfogadható, hogy Rezeda Kázmér úgy válik fıszereplıjévé az eseménysornak, hogy a nyitó karneváli jelenetben ı hallucinálja a titokzatos, földalatti hang Éljen a háború, több ízben felhangzó kiáltását, ı párosítja Zola regényeivel (lehet, hogy a Nanával, amelyben a párizsi utcán hullámzó tömegek harci kiáltása adja a mő végkicsengését), majd az ı valószínő háborúba vonulása zárja véglegesen azt a korszakot, amelynek múlása már a nyitó jelenetben sem volt kétséges. Ugyancsak Rezeda Kázmér találkozásai, szerelmi, érzelmi hányattatásai állnak az elıtérben, ez a cselekmény, amely elfedni látszik mindazt, ami az életrajziság ellen munkálkodik: tudniillik a följebb említett önreflexivitás nem pusztán a Krúdy beszélıi által sőrőn és nem egyszer elidegenítı szándékkal használt zárójeles önértelmezések során bukik ki, hanem a különféle elbeszélıi nézıpontok összeegyeztethetıségének (legalábbis) problematikus voltában. Egyrészt ott érzıdik ez látványosan, ahol a hívószó különféle tartalmakkal töltıdik föl, s így szereplıi világlátások sokfélesége tetszik ki olyképpen, hogy közöttük nincsen hierarchikus sorrend, másrészt ezekbıl a zárójeles betétek -bıl tudjuk meg, hogy korántsem bizonyos az elbeszélı a maga emlékezésének teljes hitelességében, szükségesnek véli más(féle) emlékezések bekapcsolását, egy esetben pedig olyan megoldásba ütközünk, amely lehetıvé teszi a szerzı belépését saját (?) regényébe: Tudja, ki az a boldogtalan öregúr? Az éjjel eszembe jutott, hol láttam valaha arcképét, de ıt magát is, még dalia korában: Ördögh Kornél ı (a név költött: a szerzı), aki valamikor a Fıvárosi Lapoknál töltötte be az arany koszorús fımunkatárs szerepét, majd maga is szerkesztıje lett egy nagy napilapnak, híres író, publicista, néhány év elıtt, míg királysértésért lezárták. 8 Több szempontból érdemelne terjedelmesebb elemzést ez a szereplıi információ. A szerzıi zárójel nem mindennapi megoldás, még Krúdy és beszélıi sőrőn zárójelezı gyakorlatában sem. Kizökkent a fikcionalitásból, és arra int, hogy mőalkotással van dolgunk. Ugyanakkor eltérít a mőalkotástól, és azzal játszik el, hogy egy valós, a kortársak által jól, az utókorban már elsısorban Krúdy írói arcképeibıl rekonstruálható személyiség rejtését vállalja a szereplı (?), leplezi le a szereplıi közlést a szerzı (?), és illeszti be abba a történetbe, amelynek regényességét Rezeda Kázmér irodalmi párhuzamai (Turgenyev Tavaszi hullámokjának olvasása, olvastatása, belépés/beléptetés a Turgenyev-mőbe) húzzák alá; s így a Purgatóriumra, Turgenyevre, egy valós életrajz epizódjaira rájátszás a fikcionalitás összetettségével segíti az önreflexivitás érvényesülését. Hiszen az irodalmi XIX. századi és a szintén irodalmi magyar közelmúltból vett tényezık az es világ epikai rekonstrukciójához irányítanak, a modernség válaszútját jelenítik meg, lett légyen szó az

3 irodalmi életrajz, az irodalmi emlék és a mőfaji (prózai epikus) emlékezet szerepérıl egy, az általuk kialakított kontextus keretein belül. Ideje visszatérnünk a hívószavakhoz. Az Így történt 1914-ben történetmondása során különféle szituációk jelzésére az elbeszélı (de vajon ı-e?) alkalmasnak véli a divat kifejezés bevezetését, mint amely egyfelıl a tőnékenységet van hivatva hangsúlyozni, másfelıl a szélesebb körő elfogadottságot érzékelteti. Ugyanakkor erıteljesen kontextusfüggı, hiszen hozzá melioratív és pejoratív jelentéskörök egyként kapcsolhatók, továbbá, mind a szellemi (vagy a szellemi ), mind az anyagi kultúra rendelkezhet oly jellemzıvel, amelynek közvetítését a divat vállalhatja. Az elbeszélés során az egymástól eltérı, ám egyetlen, rövidebb korszakra összpontosított szituácók különféle vetületei és szemléletei éppen a divat minémőségében reprezentálnak különféle minıséget. A továbbiakban néhány példával mutatnám meg, hogy az általam hívószavaknak nevezett, ismétlıdı kifejezések miként helyezkednek el a szereplıi beszédben, illetıleg az elbeszélı és a szereplı(k) megnyilatkozásai miféle viszonyrendszerbe illeszkednek. Rezeda Kázmér kíváncsian nézett körül, hogy ki volt az a különleges ember, aki ebben az életvidám, a pesti élet legragyogóbb, leggondtalanabb éjszakáját töltı társaságban a háborút éljenzi, amelyrıl annyit olvasott régi könyvekben, de újakban is, például Zola Emil könyvében, aki még akkor divatban volt. Kettıs nézıpont szerint formálódnak a mondatok. Egyfelıl Rezeda szemével látjuk a világot, az ı olvasottságával kommentáljuk, másfelıl a még akkor az elbeszélıi kompetenciát hangsúlyozza, hiszen ı az, aki egy késıbbi pozícióból tekintheti át a múlt eseményeit. Ennek következtében oszlik meg az információ: Rezeda olvassa Zolát, s az elbeszélı állítja, hogy nem Rezeda az egyedüli, aki olvasta (vagy emlegette), hiszen különféle olvasói elvárásoknak megfelelve Zola akkor még divatban volt. Rezeda a különleges ember hangjában a Zolaregény tematikáját ismeri föl, viszont a társasági beszédtéma emeli Zolát divatos szerzıvé. Rezeda olvasmányemlékei és -élményei támadnak föl akkor, amikor egy tompa, szinte föld alól jött hang beleharsog abba a szilveszter éjszakába, amelyben Ferenc Józsefet, a szakácsot, az újévi malacot és Késı Fáni úrnı -t (ebben a sorrendben) éltetik. A Zola-emlék föltámadása a veszélyeztetettség érzetét kelti. Bár az elbeszélıi nézıpont már az 1914-es események tudásának birtokában idézi föl hang és olvasmány hatását, ebben az emlékezésben osztozik Rezeda és az elbeszélı (amennyiben nem Rezeda az elbeszélı, az egyes szám harmadik személyő elıadás a heterodiegetikus elbeszélést tanúsítja), a Rezeda és a társaság között közvetítı elbeszélı viszont rálel a divatra, amelynek (ezúttal) Rezeda nem részese. Ám nemcsak Rezeda és az elbeszélı összejátszása, egymástól eltérı nézıpontok (a személyes meg a kommentálóé) összegzıdése kínálja föl a korrajz rekonstruálásának esélyét, a Rezedáénál kevésbé intellektuális szereplıi szemléletbıl szintén kiolvasható az elbeszélıétıl különbözı hang létrejövésének akarása. Az Andrássy úti boltosné akként résztvevıje a szilveszter éjszakának, hogy elgondolván a maga ismereteit, igyekszik függetlenedni foglalkozásától és az e foglalkozásnak megfelelı magatartásformától. Látta a legújabb divatokat boltja elıtt elvonulni, és a mindennapi útjába esı könyvkereskedésben megvásárolta a legújabb kottafüzetet vagy regénykönyvet, amelyrıl divat volt beszélni. Kiegészül tehát az elıbbi passzus, s a divat egy újabb jelentésréteggel telítıdik, miként az elbeszélésben váltott perspektíva látszik érvényesülni. Elıbb a boltosné nézi (megfelelı távolságból) üzlete rejtettségébıl az anyagi kultúra divatban történı megnyilatkozását, hogy aztán a maga cselekvése (errıl már az elbeszélı számol be, talán hasonló távolságból) eltörölje az anyagi és a szellemi kultúra különbözését. Hiszen a boltosné azt a kottát és azt a regényt vásárolja meg, amirıl divat beszélni, és csak azért vásárolja meg, mert divat róla beszélni. Így a kotta és a regény/könyv használati tárgy lesz, amely a következı kotta és regény/könyv divatba jövetele esetén kimegy a használatból. Rezeda emlékidézésével (Zolára emlékezésével, aki számára nem divat) különállását jelzi, míg az elbeszélı sorban jeleníti meg, mi minden fér bele a divat

4 kifejezésbe, annak milyen alakzatai létezhetnek. 9 Elıbb Késı Fáni úrnırıl árulja el az elbeszélı, hogy szép, fiatal és igen divatos pesti asszonyka volt, utóbb a boltosné meg a divat viszonyáról olvashatunk, s a szilveszter éji nıtársaság szemléje után a visszaemlékezı narrátor jelenti be: Most már bevallhatjuk annyi esztendı után, hogy ebben az idıben nagy divat volt a pesti asszonyok között a szeretıtárs. Hogy súlyt adjon beszédének, a következı bekezdés részletezi, kifejti, értelmezi a megállapítást, indokolja, miért nevezhetı ez divatnak. Az Éljen a háború! kiáltás újra elhangzik, Rezeda Kázmér reagál rá, hogy aztán fokozatosan ı kerüljön a középpontba, s az ı története hitelesítse a szeretıtárs divatát a századelı Pestjén. Csakhogy Rezeda számára nem divat a szeretıi állapot, hanem a keresés, az önmagához, az önértelmezéshez eljutás lehetısége, amelynek alakulását nem a változó, tőnékeny és az ideiglenességgel karakterizálható divat jelöli ki, hanem a divathoz való ambivalens viszony (hiszen nıismerısei különbözı századelıs, modernnek hitt nıszerepet igyekeznek eljátszani). S mert nem a divathoz alkalmazkodás vezeti keresésének lépteit, és személyiségének létesítettségére kérdez rá kalandjaiban, a divatból kilépni nem tudó, talán nem is igen akaró nık aligha válhatnak útjának kísérıivé. Élete regénybe jegyzett szakaszának kezdete és vége annak a Johannának közelségében alakul, aki helyzeténél fogva nem léphet be a divat kijelölte világba. Rezeda Kázmér szintén kivonódik a divat meghatározta körbıl, hiszen azok a szövegösszefüggések, amelyek a divat köré tömörülnek, részint a cselekmény idejének bemérésére szolgálnak ( Nagy divat volt Pesten a szép lábak után való járkálás ; Császár Fruzsina pózára vonatkoztatva: mintha Szikszay, a párizsi festı ecsetje alól, amely akkor divatban volt, származott volna ide a Stefániára ; Rezeda szerepjátékát mutatja, hogy letérdel, e régimódi módszerhez folyamodott, elıbb elbeszélıi kommentár, a hölgy szemjátéka, majd beszéde követi). Ekkor lesz világossá, miféle különbözés határozza meg a divattól távolabb és a divathoz közeli vagy a divatot követı szellemi hátterét. Ha Van Zanten szigetén élnék a vademberek között, arra kellene önt kérnem, hogy vágja el nyomban a torkomat, mielıtt tovább tart az a dolog mondta hangosan. 10 (»Van Zanten«akkor divatos olvasmány volt, éppen a kulturált hölgyek irigyelték a vadembereket). 11 Aligha hagyható figyelmen kívül az elbeszélı ironikusan értelmezı modora, amely az irodalmi utalással élı Császár Fruzsina keresett viselkedéséhez igazodik, irodalmi utalását a divatosság körébe vonja, és sugallni látszik, hogy nem irodalmi érték merül föl e hölgy beszéde során, hanem a korszak egy bestsellere, amely bizonyos helyzetekben felhasználható, de amely ebben az esetben a szereplıi megnyilatkozás és az elbeszélıi értelmezés szétválását jelzi. Nevezetesen azt, hogy a szereplıi pozícióból irodalomként értékelıdik az, ami az elbeszélı utólagos megjegyzése szerint csupán divatos. Ez a kettıs látás/láttatás azonban azért nem tesz egyenlıségjelet a két aspektus közé, mivel a szereplıi megnyilatkozás egyidejősége, azaz jelenidejősége szembenáll az elbeszélı visszatekintı helyzetével, ilymódon a szereplı közvetlen részese (és részben alakítója) a divatnak, míg az elbeszélı már ismeri a divat történetét, múlásának idıpontját. Az elbeszélı nem elégszik meg az es nıi divat részletezésével, Rezeda megfigyelésével összhangban (»Vajon nem volt ez a nı modell elıbb, mikor megtanulta a piktorok mőtermeiben a megfelelı mozdulatlanságot?«kérdezte magában Rezeda ) értelmezi a szellemi kultúra divattá válását, és ezáltal a kimódolt viselkedésforma mőviségét. Az elbeszélı utólagos és Rezeda jelenidejő aspektusa ennélfogva egymásra vonatkoztatható: A színházból csendes, bizsergetı izgalommal mennek haza, egy-két napig rajtakapják magukat, hogy a divatos színésznı mozdulatait, hanglejtését utánozzák Részösszegzésül: a hívószó a fentiek szerint különféle nézıpontú megszólalások szerint kerül kontextusba, illetıleg formálja a kontextust, sugallja az elfogadó és elutasító (ironikus) véleményt, továbbá: engedi szóhoz jutni az elbeszélıt, a fıszereplıt vagy egy másik szereplıt, mindenesetre azt sugallván, hogy a szólamok közül az utólagosság birtokosának, az elbeszélınek hangja a legerıteljesebb, mindazonáltal a vele részint konkurráló, részint vele

5 megegyezı hangok sem hagyhatók teljesen figyelmen kívül. Így már ebben a részkérdésben érvényesül ama szerzıi-narrátori álláspont, miszerint egyetlen elbeszélı legföljebb részigazságot képviselhet; amennyiben egy szélesebb körő igazságfogalom (vagy valószínőség-elképzelés) olvasói befogadtatását sürgetné az elbeszélı, a megosztott igazságokkal kell számolnia, azaz: nem sajátíthatja ki sem a döntıbíró, sem a teljes bizonyossággal rendelkezı mindentudó szerepét. Hiszen mind Rezeda Kázmérnak, mind az egyes hölgyszereplıknek beavatkozása saját történetébe egyrészt mérsékli a narrátori történetmondás hitelességét (tudniillik mind Rezeda, mind a hölgyek olykor fenntartják annak lehetıségét, hogy ık beszéljék el, emlékezzék vissza, mi miért és hogyan történt, vagy mi miért és hogyan nem történt meg), másrészt a megosztott elbeszélıi státusból következıen mód nyílik egy jelenség több szempontú mérlegelésére, értelmezésére, értékelésére. Valójában az olvasói rokonszenv megnyerésére többféle, különféle irányból érkezı kísérlet történik. Ez azonban már csak részint kapcsolható a hívószóként funkcionáló divat jelentésváltozatának kibontásához, ehhez már alaposabban szükséges betekinteni abba az elbeszélıi stratégiába, amelyet a zárójeles passzusok lepleznek és/vagy lepleznek le, valamint az elbeszélınek Rezedának stb. az elbeszélésre közvetlenül vonatkoztatható öntematizációs igyekezetét szükséges szemügyre vennünk. Ez viszont segíthet föltárni a mő idıszerkezetét, az elbeszélı mnemotechniká -ját, amely éppen a Krúdy-regények esetében szétfoszlathatja a reflektálatlan (nem egyszer közhelybe fúló) Krúdy Proust-hasonlítgatásokat, kiváltképpen az idıkezelést illetıleg. Ugyanakkor az idı- és térviszonyoknak az utólagosság és a jelenidejőség szembesítésének segítségével történı átírása nem kevésbé teszi összetettebbé az elbeszélıi státust, az elbeszélést mint az emlékezés cselekvését. Már az elsı mondatban a rigorózusabb vizsgálódás ellentmondást fedezhetı föl; egyrészt ugyanis pontos idı- és helymegjelöléssel találkozunk, másrészt a tágasabb idımegjelölés csak körülbelüli; mármost a pontosság és a körülbelüliség közötti lebegtetés aligha ígérheti a történet minuciózusan részletezı elıadását. Ehhez az alább idézendı elsı mondathoz illesztett kimerítı helyzetleírás aztán fokozza az ellentmondásosságot, részint a vidámság és a fenyegetettség, részint a fenyegetettség és annak tudomásul nem vétele, illetıleg Rezeda Kázmér megdöbbenése és további viselkedése között. Azon a szilveszteri éjszakán a háború elıtti években, nagyon vígan voltak a Királyhoz címzett pesti szállodában. Az elbeszélıi (az elsı mondat tanúsága szerint) olyan olvasókat feltételez, akiknek az azon a szilveszteri éjszakán eligazító lehet. S hogy könnyedén elejtett szavaitól megrettenni látszik, a gondolatjelek közé iktatott kitérı (mintha) sugallná; a késıbbiekbıl megtudjuk, hogy 1912-ben vagy akörül kezdıdik a történet, ekkor azonban még csak a közvetlenebb idıpont a bizonyos, a nagyobb léptékő jelölés nem, nem is szólva az egyes és a többes szám (éjszakán-években) közti feszültségrıl. A következı idézet legalább két okból érdemli meg, hogy elemezzem. A történet linearitása kétségessé válik, elıbb hangzik el egy tudósítás, azután ismerjük csak meg elbeszélıjét. Az elbeszélés azonban csak áttételesen, többszörös közvetítettségében szólhat, mivel kitetszik, hogy Rezeda Kázmér szóbeli közlését az elbeszélı tolmácsolja, ám ez az áttétel azt eredményezi, miszerint a szószerintiség helyébe ismét a körülbelüliség lép. Az emlékezésben jelenidejővé válhat a narráció, ám a szituáció (Rezeda Fruzsinának mondja el) az öncenzúrát is feltételezheti. Sıt az sincs kizárva, hogy ez a cenzúra annak következménye, miszerint Rezeda elbeszélését az elbeszélı beszéli el, s iktatja be (valahová) a történések közé: Körülbelül így mondta el a Barátságos Ház történetét Rezeda úr, amikor a Stefánián az életmódjáért felelısségre vonta ıt Császár Fruzsina. A tizenegyedik fejezet elsı bekezdésében megint fölvetıdik a narráció problémája. Az elıbb megismert többszörös áttételre itt szintén rábukkanhatunk, arra azonban nagyobb hangsúly vetıdik, mennyi a hitele egy elbeszélésnek. Az ide kapcsolható kérdések többféleképpen fogalmazhatók meg: a fejezet során nem deríthetı ki, milyen arányban valós, illetıleg

6 kitalált eseményeket közöl Fruzsina Rezedával; a narrációban fontos szerephez jut, miként maradt meg Rezeda emlékzetében Júlia álma, amelyet Júlia elıbb Fruzsinának, Fruzsina Rezedának és feltehetıleg Rezeda az elbeszélınek beszélt el. Csakhogy már Fruzsina továbbmondásában sérül az elbeszélés hitelessége: Az itt következı dolgokat részben Fruzsina ıszinte elıadásából ismeri Rezeda, mert az asszony az utóbbi idıben szinte érthetetlen (de mégis érthetı) nyíltszívőséggel minden aprócseprı titkát megmondta neki, hogy e kis bizalmas közlemények révén is magához láncolja; részben pedig kitalálgatta a dolgokat, miután az asszonyokkal javarészt megismerkedett. Ehhez azonban egy mellékesnek látszó és talán Rezedától származó információ járul, amely a pesti nıi szokásokról elejtett megjegyzéssé formálódik: Ezek voltak a bizalmas és hazug délutánok, amikor a barátnık feltálalták egymásnak bajaikat, elégedetlenségeiket, különbözı szenvedéseiket. Majd miután megismerkedhettünk Júlia álmával, amely akár Krúdy Álmoskönyvében is fejezethez juthatott volna, Rezeda kommentárja a Fruzsina elbeszélésébıl ismert álmot ekként kommentálja: Ha amerikai módon átkozódnám, azt mondhatnám, hogy nyomban akasszanak fel, ha nincs valamely igazság is ebben a történetben. Itt arra figyelmeztetnék, hogy Rezeda eleve történetként fogja föl Júlia álmát, s mert történet, igazságtartalmát csak a történetek általános igazságtartalmához viszonyítva ismeri el. Nemigen dönthetı el, hogy ez sok vagy kevés. Miképpen az sem, hogy az álomelbeszélés (a megannyi közvetítés során) mennyit veszít és mennyit nyer az elsı történetmondás -hoz képest. Persze, ez nem egyedül itt okozhat fejtörést, hanem ebben a mőben éppen a közvetítettség állandósulása céloz (ha olykor akaratlanul is) arra, milyen találó a regénycím, amely az így jelöléssel lehetetleníti el, hogy az ez határozottsága érvényesüljön. Ugyanis az így, miként azt Júlia álmának leírása tanúsítja, inkább tesz eleget a már emlegetett körülbelüliség igényének, mint az ez. A följebbiek alátámasztásául szolgálhat, hogy Rezeda emlékezés- techniká -ja meglehetısen önkényesnek és szelektívnek bizonyul. Nemcsak az életepizódok történetté formálásakor színezıdhet át a múlt felidézıdése, hanem az asszociációk és (olykor) lényeges részletek (ki tudja, mennyire tudatos?) felejtése rendezheti át a jelenetet, ennélfogva elbeszélıként kevéssé lesz Rezeda megbízható. A hetedik fejezet erdei kirándulása bıvelkedik a pittoreszk mozzanatokban, amelyek azonban kihagyásokkal derengenek föl. Az elbeszélı kijelentése szintén tétovának tőnik: Rezeda úr még sohase volt erdei kiránduláson, legalábbis nem emlékezett rá E kirándulás Fruzsina életében fordulatot hoz, Rezeda nem tudott felelni Fruzsina színpadias felajánlkozására. Egy diák fölényesebben viselkedett volna, hogy Nekolniról ne is beszéljünk. Ezzel az elbeszélı részben visszavonul, hagyja Rezeda gondolatáramát elıtörni, amely távolit és közelit szembesít, régmúltat és jelent helyez egymás mellé 12 emlékezése személyességében, hogy aztán az utólagosság pozíciójából minısítse és magyarázza viselkedését: Mert kalandos és mennyországnak számító percben valamely megfelejthetetlen rejtély révén, az évek óta nem látott Nekolni, a föld alatti Olimpia-mulató életunt karmestere jutott eszébe, aki parókás fejével, szıkére festett bajszával fásultan fogadta a színésznık hízelkedéseit, akik szólószámot kértek tıle. Nekolni nem tette volna azt, amire Rezeda vállalkozott. Térdre vetette magát Fruzsina elıtt az erdei avar közül zsendülı füvön Esküdj meg! És még évek múltán sem, amikor erre a jelenetre Rezeda visszagondolt, nem talált semmi színpadiságot, ellenben annál több természetességet, ahogyan egy kertikalapos, ártatlan nı védelmezi hírnevét legalább, miután érzésein többé uralkodni nem tud. Rezeda cselekvése (önigazolása ellenére) ismétlés, a harmadik fejezet szalonjelenetében már eljátssza, azzal az ürüggyel térdepel a szınyegre, hogy nem méltó abban a székben ülni, amelyben valaha Falk Miksa ült. E jelenet hatásvadászó elemeire az elbeszélı mutat rá,

7 megemlítvén, már a vonakodó Bulyovszky Lilla 13 elıtt térdepelt fél-magyarország (az idézıjelek az elbeszélıtıl származnak), pedig ezt az illemkönyvek is elıírták, jóllehet re már csak a színpadokon értek el evvel hatást. A két jelenet egybevetését indokolja továbbá, hogy hasonlatképpen a színház, a színpad mutatkozik viszonyítási pontként, a távolabbi múlt látszólag elkülönül a jelentıl, ám azáltal, hogy Rezeda felújítja régi kor divatát, lehetıvé válik az egymásra olvasás. Ilyeténképpen az emlékezésbe egymással ellentétes érvek és tényezık vegyülnek, amelyek a jelenbeli cselekvésnek nemcsak eredetiségét vagy spontaneitását kérdıjelezik meg, hanem azt a természetességet is, amellyel az emlékezı más jelentést kíván adni a történetnek, mint amilyen a jelentéstulajdonítás jegyében alakult. Az elsı esetben kontrasztul Bulyovszky Lilla zavara említıdik, amikor egy férfi letérdepel elıtte, a másik esetben a hirtelen fölrémlı Nekolni karmester, aki kihasználja (?) a színésznık kiszolgáltatottságát. Ebben a kontextus -ban íródik át Fruzsina és Rezeda erdei jelenete, a narrációban egyrészt azáltal, hogy a megidézett múltból sem analógiákat nem lehet találni, sem érveket egy késıbbi magyarázat számára, másrészt azáltal, hogy az elızményekként szolgáló történetdarabok legföljebb ellenpéldák, elidegenítenek a jelenbeli jelenet érzelmességétıl, valójában színpadiasabbaknak hatnak, mint a színház életébıl vett esetek. Nem enyhíti Rezeda emlékezésének felemásságát az egyes szám harmadik személyő leírás/elbeszélés, az ı gondolatárama a szerelmi szcéna ellenében mőködik; így az elbeszélı szintén nem tehet mást, mint átadja a szót Rezedának, akinek belsı monológjában 14 tárul föl az erdei kaland, hogy a(z utólagos?) kommentárok ne egyszerően enyhítsék és szelídítsék az érzelmes felhangokat, hanem az életrajz epizódjává kicsinyítsék az erdei kalandot. S ha a korábbi zárójeles megjegyzés eltávolítana Fruzsina és Rezeda nagyjelenetétıl, már a következı bekezdésben ezt olvashatjuk: Ám a szerelmi jelenetbıl nem maradtak meg olyan emlékek, amelyek megcukrosítani tudnák a következı idıket. S itt részint Fruzsina és Rezeda más-más viselkedési formájára lehetne gondolni, gyorsan hozzátéve, hogy Rezeda belsı monológjának jelen ideje valójában fölidézés, amelyet a gondolta magában ; gondolta tovább Rezeda közbeiktatása szakít meg. Ugyanakkor számos részlet kihullni látszik Rezeda emlékezetébıl, s errıl ismét zárójeles megjegyzésekbıl értesülünk: (A festı neve nem jutott Rezeda eszébe.) ; (Erdıben voltak, más nem jutott eszébe Rezedának.) Széttartó elemekbıl építkezik az elbeszélés, az egyes szám harmadik és az elsı személy váltakozik, miközben az átélt beszéd ( gondolat ) folyamában kanyarognak a történések, a színpadi és az életbeli a másik eszközeit látszik kölcsönkérni, Rezeda és az elbeszélı fölváltva rekonstruálják a történetet, amelynek idınkénti hézagossága némileg eljelentékteleníti; a jelen és a múlt idejő igék a fölidézıdésnek rendelıdnek alá. Mindebbıl és más jelenetekbıl a regény eddigi értelmezıi joggal vonták le a következtetést, Kozma Dezsı ilyképpen: Személyes és korélményeket, lírai érzelmességet és finoman metszı iróniát, meghitt romantikát és illúziótlan megfigyelést, különbözı stíluseszközöket és nyelvi leleményeket csodálatos módon ötvözı alkotás. 15 Czére Béla szerint a regény fıhıse, elbeszélıje egyszerre élte át a jelent és a múltat. 16 Anélkül, hogy vitába bocsátkoznék a regény értelmezıivel, csupán arra figyelmeztetnék, a regényben lelhetı idıszemlélet rétegzettebb, hogy pusztán jelenre és múltra lehetne tagolni. Már említettem a többszörös közvetítettséget az elbeszélésben, és ezúttal is hangsúlyoznám különféle minıségek fölcserélıdését, mint létmódjuk meghatározottságát. Az eddigi idézetekbıl kitetszhetett, hogy a színpadiasság az élet -be tevıdik át, ott játszanak a történések ágensei színházat, maguknak egy, a színjátékkal (vagy olvasmányokkal, például Walter Scott regényeivel) egyenértékő életet képzel(tet)ve, míg a színházi szereplık (emlékeztetek: Bulyovszky Lilla vagy a karnagy Nekolni) életszerően viselkednek, színházi létük kizárólag a színházban zajlik. Ez a fölcserélıdés, az életminıségeknek ez a megfordítása részben alátámasztja azt a megfigyelést, amely a cselekmény jellemzıjéül a színpadiasságot 17 hangsúlyozza, részben

8 azonban ennél messzebbre mutat: a látszat és a valóság századfordulós dichotómiáját helyenként a kisszerővé torzuló imitáció groteszk magatartásformájává változtatja az elbeszélı, aki a kultúrafelfogás trivializálódását éppen úgy érzékelteti, miként a különnemő minıségek közötti értékek nivellálódását is. Hogy a többszörös közvetítettség idıi igazolásához jusson, legalább háromféle periódus megjelenítésére vállalkoznak a mő elbeszélıi: a történet nem egy szereplıje tekint vissza a régebbi korokba, ezzel párhuzamosan az es esztendık történéseit volt róla szó egy pontosan nem jelölt utókor -ból mérlegeli, helyezi el az emlékezetben Rezeda Kázmér és a narrátor. A háromféle idı azonban az idıszemlélet egészét tekintve egymásra másolódik, részint a már említett imitatív viselkedésformák révén, részint azért, mert alakot és jelentést csupán az idıegész kontextusában kaphatnak az egyes szakaszok. Hiszen viszonyrendszerben állnak, értelmezésük csak ebben a rétegzettségben történhet. Így élet és irodalom, divat és ironikus tagadása (annak ellenére, hogy ellentétes oldalra sorolódnak) feltételezi egymást, szinte létrehozza a nélkülözhetetlennek bizonyuló másikat. Nemcsak azért, mert a mő szereplıi a legszívesebben belépnének olvasmányaikba, hanem azért, mivel a regény éppen képtelenségeivel járhat az élet elıtt, lehet az élet iskolája : Utolsó szerelem írta Ohnet György, 18 akinek piros kötéses regényeit ebben az idıben széltében olvasták Magyarországon, és szívbıl megsiratták. A nıolvasók romantikusok s egyben élvhajhászók voltak. A könyvekben aláhúzták ceruzával a félreérthetıbb szavakat, de viszont elvárták úgy a regénykönyvtıl, mint az élettıl, hogy az a lehetetlenségig érzelmes legyen. Kéj: szomorúsággal keverve! volt a jelszó a népszerőségre pályázó regényírók és az élet megcsinálói között. A Magyarországon Karinthy Frigyes által nevetségessé tett érzelgıs szerzı 19 sikere olyan olvasói magatartás szerint alakul, amely egyrészt egy referenciális jellegő olvasásban jelölhetı meg, másrészt viszont (talán az elıbbibıl következıen) az irodalomból az élet -be fordítja át, hasznosítja a regény cselekményét. Ennélfogva a szereplı aszerint formálja szókincsét, aképpen szervezi magatartását, amint azt kedves Ohnet-regényében tapasztalta, viszont e tapasztalatok arra késztethetik a népszerőségre pályázó regényírók -at, hogy ezeket az olvasói igényeket kielégítsék, s így visszafordítsák az irodalomba ezt a típusú pervertált romantikát. Amit Eisemann György a két szemiózis egymásra vonatkoztatás -áról írt (más viszonylatban), 20 ezzel is igazolható, a kétféle tapasztalat (az élet -é meg a regényé) kölcsönösen áthatja egymást. Tudva azt, hogy a viszszaemlékezés során ismétlek rétegzettségükben idézıdnek meg a különféle múltak és a különféle jelenek, amelyek egyfelıl az olvasmányok többszörös jelen -ei (Ohnet, Turgenyev és mások mőveinek megjelenési, magyar kiadási esztendei és a befogadás értelmezésének utólagossága), másfelıl annak a történéssorozatnak a többféle jelene, amelynek elbeszélıi különféle pozícót foglalnak el, így viszonyuk a történésekhez sem lehet azonos. Aligha tagadható, hogy az olvasmányok a korszak befogadási stratégiájában egynemősödnek, Turgenyev Tavaszi hullámokja 21 ebben az olvasatban részben többféle szerepfelfogást generálhat, részben hozzáidomul a korszak magatartását jelzı leíráshoz, hiszen illem, vágy, férfi elvárás és nıi viselkedés szövevényében kell eligazodnia az olvasónak, a szerepjátszónak és az értelmezınek. Ismét két elgondolás körül mozoghatnak a bevallott és a be nem vallott (be nem vallható) szándékok; az olvasmányok alig rejtett üzenetként szolgálnak arra vonatkozólag, miféle kapcsolatlehetıségeket tartana egyik vagy másik fél kívánatosnak és a közösnek vélt cél elérése szempontjából hasznosnak. Ez a jelbeszéd (második elgondolás) azonban nemigen bizonyul dekódolható -nak, mivel a körülmények hatalmát szem elıtt tartva fenntartaná a látszatot, amely a késıbbiekben a leleplezıdésnek van kitéve. Ez a látszat a társadalmi konvenciók szerint tesz eleget az elvárásoknak, így legföljebb az olvasmányértelmezésbe burkolt üzenetek révén nyilváníthatja ki, mire törekszik. Ám még az értelmezésnek ez a formája sem lehet mindig nyilvánvalóvá, ezért legalább kettıs játékot kénytelen játszani az

9 értelmezı: az egyik a világ -nak szól (a látszat fenntartása kedvéért), a másik önmagának (ennek formába öntése, eljuttatása a partnerhez azonban a nyelvi korlátoltság miatt akadályokba ütközik). A nyelv ilyen esetben megkísérli a konvenció mondatai közé rejteni a valódinak szánt üzenetet. Csakhogy egyértelmő megfejtés aligha lehetséges, a nyelv és természetesen az irodalom mindenkihez a saját vágyaival, arcá -val fordul; minek következtében az olvasmányok divata ugyan általános befogadói szokásokat jelez, valójában a félreértések alkalma. Jól példázza ezt Rezeda és Fruzsina (zárójeles) üzenetváltása, amelynek során a többféleképpen magyarázott-átélt Turgenyev-mő okozhatja a tévedések/tévesztések játékát: (Általában a háború elıtt az érzelmesebb olvasók sok örömre akadtak a muszkaregényekben. Mikor néhány nap múlva Rezeda úr átadta a Tavaszi hullámokat Fruzsinának, a nem minden okosság nélkül való asszony a regény olvasása után: inkább a csábító Poloszovnéval találta magát egy atyafiságban, de Rezedának ezt sohasem mondta meg, Gemmának, az ábrándok lányának akart megmaradni képzeletében.) Az elbeszélı a magyar Turgenyev-befogadás egy különös, az irodalmitól/írókétól eltérı változatát írja le, a lirizálódással jellemezhetı magyar prózai epika éppen úgy reagált az orosz szerzı (inkább korai) mőveire, miként más Krúdy-regényekben is fel-felbukkannak az utalások Turgenyevre. Itt azonban a nıi szerepekre történik utalás, Rezeda allúziói határozottan körvonalaznak egy Turgenyev-nıalakéhoz hasonlítható, a századfordulós világban fıleg az érzelmes regényekben föllelhetı magatartásformát, míg Fruzsina a századfordulós femme fatale helyzetébe képzeli magát. A Tavaszi hullámok kétféle nıtípusát éltetné tovább aztán Fruzsina, s a tárgyi világot bevonja jelbeszédébe, öltözködésével olvasmányértelmezésének ambiguitására céloz: Császár Fruzsina a kamaraerdei kiránduláshoz oly megható kalapot tett fel, hogy Rezeda darab ideig szólni sem tudott. Lehajtós, nagy karimájú kertikalap volt, amilyent Turgenyev regényhısnıi óta nem viselnek, legfeljebb a Képes Családi Lapokban. Ezzel párhuzamosan azonban a kulturális közvetítettség világába is beléptet, a Fruzsinában a szelíd cukrászlányt látó (kinek sorsa majd a hőtlen elhagyás lesz) Rezedának majdnem mellékesen vet oda a hölgy: Engem már mondtak szıke Carmennek is ( ) Mert nem voltam mindig ilyen szelíd, mint azóta, mióta magát ismerem. A két világ, nıelképzelés egy mondásban találkozik, múlt és jelen másolódik egymás mellé, és csak a regény folyamán tetszik ki, hogy egymásra. Hiszen a Gemma-típusú, a látszat szerint viselkedı nıalakoknak megfelelés éppen úgy fölfedezhetı, mint a Carmenhez főzhetı asszociációk jelzıdése. Bár nem a femme fatale jelentésé -t fordítja le az elbeszélés a történés nyelvére, a névalakok ismétlıdése motívumsorként jelenik meg a mőben, s az elıfordulási helyek egymásra utalnak, az opera cselekményére és az opera nıalakjaira emlékeztetnek (a Gemmának megfeleltethetı Micaela és a Poloszovnét fölidézı Carmen kettıssége esetleg a Turgenyev-mővet is bevonja az önértelmezés körébe). Két megfontolás kívánkozik ide. Elıször is annak említése, hogy közös mővelıdési ismeretet tételez a Turgenyev- és Carmen-helyek ismétlıdése, a Turgenyev-vonatkozás igényel bıvebb magyarázatot, a Carmen-utaláshoz elegendı, ha a tulajdonnév szerepel, hiszen az opera története e feltételezés szerint kulturális közkincs. 22 Másodszor azt sem árt tudomásul vennünk, hogy e kulturális közkincs a tapasztalati valóság -ba száll alá, az ismeret közvetlen használati értéke lesz valóban fontos, s így e közvetítettségben a kultúra emlékezete elhalványul, hogy másjellegő tapasztalatokkal töltıdjék föl. A találkahelyen várakozó Rezeda már latinul imádkozott Fruzsina megérkezésért, aki e szavakkal ront be: Nem elég, hogy egy öreg kék ruhás sekrestyés fogadott a kapunál, mint akár Hegedős a Carmen operában, hanem a portás csaknem az ajtóig kísért Bár a név és a név alá rendelhetı opera vonzásköre a motivikus sorba illeszti ezt az említést, amelyet az elızmények miatt aligha volna célszerő véletlennek, elszólásnak minısíteni; s ha mégis, az elszólás, a szótévesztés freudi magyarázatához fordulhatnánk. Az alábbi idézet ismételten a címekhez főzıdı

10 konnotációk révén beszél ki a szövegösszefüggésbıl egy másfajta szöveg -összefüggésnek üzenve. Az Operában ez estén az örök Carmen volt mősoron, amellyel nem tudott betelni a publikum, de közben a zenekar eljátszotta a Szöktetés a szerájból való indulót is. Ezen az elıadáson Rezeda régimódiasan varratott (az Anyegin hıseihez szabott) csipkés, fodros kézelıs ingét felvette, a hozzávaló zöld karneolgombokkal, valamint szürkészöld selyemmellényét. Ebben az operacímekkel és -történetekkel teli karneváliságban, jelmezbálszerő mulatságban újra lehetıvé válik az átjárás a színpad és a nézıtér, a látszat meg a valóság között. Egyrészt azáltal, hogy Minden illúzió valósággá válik az ének és játék és a zenekar varázslatában (egy olyan periódusban, amelyben a szereplık, mindenekelıtt a címszereplıvé elıléptetett Rezeda Kázmér elveszti illúzióit), másrészt az operai szerepek tárgyiasulnak, Rezeda szinte operai jelmezt ölt, míg a Carmen-t éneklı mővésznı valós lénye mögé szorul a szerep: Egy jól megtermett, kissé pösze beszédő, de annál teltebb hangú, fekete hajú és cigányos, keleties tekintető énekesnı játszotta Carment, és az egész nézıtér csak keresztnevén, Aranka néven emlegette ıt, mintha mindenki kicsit szerelmes lett volna a galambteltségő hölgybe itt Pesten, ahol még korántsem volt divat a soványság. Mindezek után nem mondható meglepınek az az (ön)ironikus kontextus, amelyben a jelen regény és A vörös postakocsi egymásra olvasódhat. Nem kizárólag a postakocsi-regények ciklussá szervezıdésének folyamata tárul föl Rezeda Kázmér életének újabb epizódjait regényes keretbe foglalva, hanem a szellemi kultúra illúzió -ja átvilágítódásának folyamatában a Rezeda-biográfia irodalmisága hangsúlyozódik, a Kiss József lapjában napvilágot látó regényre történik több helyen utalás. Innen többféle következtetés adódik: a legtermészetesebbnek az tetszhetne, ha a Krúdy-regény referenciális epizódjai közé iktatnánk ezeket az emlegetéseket, ezáltal azok véleményét igazolnánk, akik részint Rezedát Krúdyalakmásnak fogják föl, részint a postakocsi-regények önéletrajziságát emelik ki. Nem mond ennek ellent A vörös postakocsi önironikus értelmezése sem, Rezeda Kázmér szembesül mőve kolportázs-regényként olvashatóságával. S éppen ez az a szempont, amely eltérít a pusztán önéletrajzi olvasat -tól (egyébként a Krúdy-élet néhány reáliá -jának belekomponálása korántsem az azonosulást és az önlegitimációt van hivatva elısegíteni, ellenkezıleg: az elbeszélıi távolságtartás gesztusai kétségessé teszik az önéletrajzi olvasás célszerőségét); továbbá: A vörös postakocsi hıseinek különválasztása és szembesítése az 1933-as mő Rezedájától-Rezedájával, mint a regénybeli regény szerzıjétıl, szerzıjével olyan különvilágot tételez, amely tárgyi emlékké minısíti, ami valójában az irodalom emlékeként funkcionálhatna. A századelıs irodalmi életre és kiemelkedı szereplıire (Adyra, Molnár Ferencre, Cholnoky Viktorra, Bródyra) többszörösen emlékeztet az elbeszélı, az ı felbukkanásuk, szereplésük nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Így történt 1914-ben cím fölkeltette várakozás kielégüljön. Azt sugalmazván, hogy e századfordulós karneváliságba a bohémek, a kávéházak irodalma beépült, az egyre bonyolódó magánéleti viszonylatok mellé tagolódik be az irodalom, az írók személyes megjelenésétıl fölerısítve, a budapestiséghez szervesülve. Ahhoz, hogy a történet szép budapesti regényként legyen elfogadható, az irodalom hozzájárulása is szükséges: Molnár Ferenc és társasága szokás szerint rövidesen távoztak, miután»-o-«, mint akkoriban cikkeit aláírta, kiosztott néhány viccet a hírlapírók között, amelyekkel azok másnap bejárják a várost, hogy azok végül budapesti viccekké váljanak, miután szerzıjüket elfelejtették. A szóbeliség ezek szerint kétségessé teszi a szerzıiség uralmát, de nem szorítja háttérbe a szerzıfunkciót, akár az álneves, akár a betőjeggyel aláírt cikk sem engedi meg az empirikus szerzı és a virtuális szerzı azonosítását, ellenben elfogadtatja»-o-«-t szerzıként. Ennek megfelelıen a regényidı egy az eddigiektıl eltérı idıszámítás szerint is megállapítható: a második fejezetben hangzik el az információ, miszerint Kiss József regényt rendelt A Hét számára Rezeda Kázmértól, a kilencedik fejezetben Tini már elolvasta e lapban Rezeda regényét, és az ott közölt arcképrıl

11 felismerte a regény íróját. Ez az irodalmi idı megfelelni látszik az elbeszélt idınek, epizodikus felbukkanása azonban keresztezi az elbeszélı idejét. Annál is inkább, mivel ugyanebben a fejezetben, egy késıbbi, más helyen konkretizálódik a Rezeda-regény, Tini közelebbrıl meg nem határozott olvasásától eltérıen az elbeszélı úgy tesz, mintha A vörös postakocsinak nem lenne szerzıje, csupán címe és alcíme ( pesti regény ), így mind az empirikus szerzıtıl, mind a szerzı-funkciótól eltekint, egy más, nem irodalmi kontextusba helyezvén el a mővet, abba, amelyben a közönségsikert elérı Ohnet-regény is található. Ellenben Rezeda Kázmér regénye és A vörös postakocsi között nem teremtıdik kapcsolat, legföljebb a kései utókor olvassa össze, ami a mőben elválik egymástól, a szerzıség szintén eltérı megnyilatkozását. Arról megint csak nincs információnk, hogy az A Hétbeli megjelenése, a Rezeda-mő közlése idıben egybeesik-e a divatregényként funkcionáló A vörös postakocsi kötet-publikácójával, hiszen az egymásra vonatkoztatás nem történik meg. A nevesített meg a névtelenként feltüntetett regény két különbözı elıfordulási helye nehezíti az azonosítást, az idıi megfeleltetést; minek következtében problematikussá válhat a kronológiai egybeesés (bár elıbb Tini közli, hol találkozott Rezeda arcképével és mővével, majd az elbeszélı híradása olvasható a könyvrıl). Ám minthogy nem jön létre annak feltétele, hogy a két passzus összeilleszthetı legyen, sıt a könyv meglepı szövegkörnyezetben említıdik, az egymásutániság idıisége bizonytalanná lesz. Míg a párbeszéd Tinivel pontos évszámmal, 1914-gyel helyezıdik el a történések sorában, a könyv népszerőségét a hírlapárusok, a rikkancsok (szó szerint vett) térhódításának esztendejére rögzíti, összefüggésbe hozván a vándorkönyvkereskedık éjszakai tevékenységével. Az idımegjelölés: akkor, ezt követi az ez idı tájt, ez késıbb megismétlıdik, egy további passzusban: Még nem ütött egyet az óra. Ezt a fajta egyidejőséget mindössze egy akkortájt nagy port fölvert, nemcsak a bulvársajtótól részletesen tárgyalt bőnügyi eseményre utalás teszi (a kutatás számára) pontosabbá, a regényben az idıhatározók körülbelülisége miatt kevésbé rögzíthetı, mint a beszélgetés idıpontja. A könyvkereskedıi szokás emlegetése inkább tágabb idıhatárokat feltételez, mint szorosabb idıponthoz kötést. A legjobban bevált pesti regény volt ez idı tájt a Vörös postakocsi, amelyet gavallérjaikkal megvásároltattak a hölgyek, de megvásárolták maguk is, mert az a híre járta, hogy az akkoriban tragikus sorsot élt, a sok beszédre alkalmat adó Mágnás Elza, a gazdasszonya és annak szeretıje, Nick Guszti által meggyilkolt kurtizán története foglaltatik benne. A Hétben szerepléssel szemben A vörös postakocsinak ez a híre aligha teszi lehetıvé a visszakapcsolást, ellenben a kolportázs-íráshoz való gondolást annál inkább. Az a szövegbeli tény, hogy Rezeda egy, a múltat, a falut idézı városi vendéglıbıl kilép a világvárossá fejlıdı (?) Budapestre, az érzéki megismerés más változatával találkoztatja, ugyanakkor bevonja a megismerésbe a verbalitásnak a regényi írásbeliségre emlékeztetı tematikáját, amely ilyeténképpen A vörös postakocsi kortársi olvasatát és a bulvársajtó megjelenési formáit összeolvastatja, egymáshoz viszonyításukat gondoltatja el. A falusias emlékek és a világvárosi realitás -nak egymásmellettisége változóban lévı irodalomelképzelést sejtet, s a hölgyek meg a gavallérok olvasási szokásait új fénybe állítja. A közvetítés feladatának elvégzésére fıleg a vándorkönyvkereskedık meg a rikkancsok vállalkoznak, akik munkája megváltoztatja a város arculatát, mindenképpen a korszak jellegzetes figurái, kiáltásaik, ajánlásaik kapcsolatot teremtenek Budapest társadalmának rétegei között. De közvetítenek az irodalom rétegei között is: Még orrában volt Rezedának a bıséges fokhagymával készített rostélyos falusi szaga, már néhány lépés után ráköszöntött a világváros.»gyilkosság a Király utcában!egy gazdag bankár megszökött!a mosóné fınyereménye!a hóhér lánya férjhez ment!«hangzottak az utcasarki kiáltozások, mint a füzetes rémregények címei. Teli torokból kiáltották a kis kétfilléres hírlapok címeit, tartalmát, és a hírlapkiadók megbecsülték azokat a rikkancsokat, akiknek hangja egy egész városnegyed nyugalmát felzavarta.

12 Összegzésül abból indulnék ki, ami nem tudható: vajon Krúdy a befejezettnek nyilvánítható, posztumusz hírlapközlésként napvilágot látó regényét egy esetleges kötetkiadás esetén átdolgozta vagy módosította volna-e. A többszörösen konstruált elbeszélıi pozíciók arról tanúskodnak-e, hogy az emlékezés (jó? rossz? értelemben) torzító munkája szerint történeteket mondó elbeszélık a történések hő rekonstruálását tagadják-e, vagy maga, a szerzı számára lett immár véglegesen kétségessé egy eseménysor adekvát elbeszélhetısége? Az Így történt 1914-ben akképpen fordul vissza a Krúdy-hangot megtaláló postakocsi-regényekhez, hogy intratextuális utalásaival egyben eltávolít tılük, semmiképpen sem engedi a nosztalgia tónusának fölerısödését. Az írótársakra való visszaemlékezést többnyire átengedi az elbeszélınek vagy egy regényalaknak (aki nem feltétlenül Rezeda Kázmér), a többszörös közvetítettség révén az irodalomfogalom értékelıdik át, az olvasói szokások, az olvasmány-értelmezések a divat címszó alá lesznek csoportosíthatók. A pontosan megjelölt elbeszélıi idı, a klasszikus modernségé, egy, az egyesek szerint a XIX. századot lezáró történelmi eseményben, az elsı világháború kitörésében jelölik meg azt a végpontot, amely felıl a mélyben készülıdı válság és a nem kevésbé mélyben készülıdı válságtudat szemlélhetı, a múlt és a jelen idı többszörözıdése (így a kétszeres múlt idı) összefügg az elbeszélıi pozícókban történı váltásokkal. Az igazságok olyan illúziók, amelyekrıl elfelejtjük, hogy valójában mik, metaforák, amelyek elhasználódnak, és érzékileg erıtlenek lettek, olyan érmék, amelyekrıl letörlıdött a kép, és csak fémként, nem pedig éremként tekintendık 23 ; Nietzschénak ez a felfogása még akkor is többszörösen visszhangzik ebben a regényben, ha a szereplık egyike-másika csak divatszóként használja az Übermenschet, mint a budapesti társasági élet szókincsének egy szavát. Az Így történt 1914-ben búcsú az illúzióktól, tudomásul véve/vétetve, hogy egy szétesni kezdı világ látszat-karneválisága sem képes immár elfedni sem az értékvákuumot, sem a kisszerő apokalipszist. Többé-kevésbé így történt 1914-ben. 1 Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. In Uı: Utazások a vörös postakocsin II. Szerk, s.a.r. Barta András. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, p. Az innen származó idézetekre a továbbiakban nem hivatkozom külön. 2 A legtávolabbról sem tudjuk, mi játszódik le, egyáltalában kik és mik vagyunk... Idézi: Bruno Hillebrand: Artistik und Auftrag. Zur Kunsttheorie von Benn und Nietzsche. München, 1966., S. Fischer, 148.p. 3 ıszi utazás a vörös postakocsin. In: 1. sz. jegyzetben i. m. I p. 4 Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 199. p. 5 A jelen mő alcíme: Regény a szép Budapestrıl. A vörös postakocsira, a pesti regény -re utal. Ady azonban kételkedik abban, hogy A vörös postakocsi az lenne, amit célul jelölt: Nem, ez még mindig nem Budapest regénye, ez a könnyes, gyönyörő könyv sem az. Ady Endre: Krúdy Gyula könyve. A vörös postakocsi. In Uı: Összes Prózai Mővei XI. S.a.r. Láng József. Budapest, Akadémiai Kiadó, p. Lehet, hogy az 1933-as mő alcíme Ady bírálatára felelne? 6 A jelzett regényalak több modell életrajzi epizódjaiból van összeillesztve. Pongrátz Béla felségsértései, Erdélyi Gyula szereplése a Fıvárosi Lapokban, a Purgatórium hısének ideggyógyintézeti kezelése jöhetnek itt az elızmények között számba. Nem árt azonban

13 Krúdy intésére figyelni, aki nem tagadta ugyan, hogy élı modellek után dolgozott, de tagadta, hogy a mimetikus eljárás híve lenne. Nos, hát mit tagadnám, hogy a legtöbbször regényeimben eleven figurákat írtam meg, akiket, persze, igyekeztem álruhába öltöztetni, hogy néha maguk sem ismerték föl a kosztümös alakot. (Ez ún. alakmásaira is vonatkozna?) Krúdy Gyula: Vallomás. Vál., szerk., utószó, jegyz. Kozocsa Sándor. Budapest, Magvetı Kiadó, 145. p. 7 Az 5. sz. jegyzetben i. h. Vö. még: Mai ifjúsággal dalolni a tegnapi ifjúságról csak igaz költınek, a legnagyobbakhoz hasonlóknak, akinek nem egyetlen ifjúsága van, de változtatja az ifjúságokat. (Lehet, hogy az elbeszélıi pozíció váltogatására célozna Ady?) Itt hát megint egy pompás kihágás történt a mőfajszabályok ellen, íródott egy regény, mely sehogy sem regény. Krúdy 1933-as mővére is alkalmazhatónak vélem Ady következetetését Krúdy nem szokványos regényírásáról. 8 Vö. a 6. sz. jegyzetben i. m. Esti Kornél megidézıdése sem elképzelhetetlen. 9 Eisemann György Az emlékezés ízei -t emeli tanulmánycímmé a Szindbád-novellák mnemotechnikájáról szólva, mint két szemiózis egymásra vonatkoztatásá -ról. In Uı: A folytatódó romantika. Budapest, Oprheus Könyvek, 117. p. 10 Hogy Fruzsina a beszélı, onnan tudható, hogy a mondta hangosan -t Fruzsina hangtalan beszéde elızi meg. 11 Brun Laurids, dán író magyarul 1908-as kiadású Van Zanten boldog napjai és 1919-s Van Zanten boldog évei sikerregényeirıl van szó. 12 A narráció lebegése a jelen és a múlt által alkotott idıkeretben, ezáltal az igazi, a külsıleges stb. jelen és múlt szerepérıl az elbeszélésben: Peter Lamarque: Narrative and Invention: The Limits of Fictionality. In: Narrative in Culture. The Uses of Storytelling in the Sciences, Philosophy and Literature. Ed. by Christopher Nash. London and New York, Routladge, 133.p. Ugyanebben az értekezésben realitás és fikcionalitás viszonyáról. 13 Bulyovszky Lilla külföldi szerepléseit követıleg 1875 után tért haza, Krúdy (vagy az elbeszélı) itt kissé összekuszálja az évszámokhoz köthetı eseményeket. 14 A belsı monológ, az átélt beszéd és gondolkodás viszonyáról a kortárs Schnitzlerrıl szólva: Barbara Surowska: Die Bewusstseinsstromtechnik im Erzählwerk Arthur Schnitzlers. Warszawa, Universytet Warszawski. Vö. még: Jochen Vogt: Aspekte erzählender Prosa. Eine Einführung in Erzähltechnik und Romantheorie. Opladen, Westdeutscher Verlag, p. 15 Kozma Dezsı: Krúdy Gyula postakocsiján. Kolozsvár Napoca, Dacia, 158. p. 16 Czére Béla: Krúdy Gyula. Budapest, Gondolat Kiadó, 306. p., 312. p. 17 Fábri Anna: Ciprus és jegenye. Sors, kaland és szerep Krúdy Gyula mőveiben. Budapest, Magvetı Kiadó, p. 18 Georges Ohnet ( ) Dernier amour címő regénye Tóth Béla átültetésében magyarul 1889-ben jelent meg, majd 1901-ben és 1906-ban. 19 Karinthy Frigyes: Ohnet György: A lélekbúvár. A vasalógyáros. In. Uı: Így írtok ti. II. Szerk. Ungvári Tamás. Budapest, Szépirodalmi Kiadó , Derblay Fülöp. Uo. 327., Vasgyáros, Uo p. Vö. még: A vasgyáros utolsó jelenete. Így írta Ohnet. Uo p. 20 Vö. a 9. sz. jegyzetben i. h. 21 Könyvalakban magyarul 1881-ben jelent meg, e címen még 1925-ben, 1927-ben és ban, Tavasz hullámai címen 1917-ben. 22 Az elsı Carmen-utalás a Képviselıné szavaiból a mő elején bukik ki: Úgy látásból az ıszfejő Bródy Sándor tetszik nekem, mert van a megjelenésében valami a Carmen torreádorából. 23 Friedrich Nietzsche: Über Wahrheit und Lüge im aussermoralischen Sinn (1873). In Uı: Werke I. Lepzig, C. G. Naumann Verlag, 512. p.

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

A VISZONOSSÁG ALAKZATAI. TRANSZKULTURÁLIS JELENTÉSÉLMÉNYEK

A VISZONOSSÁG ALAKZATAI. TRANSZKULTURÁLIS JELENTÉSÉLMÉNYEK A VISZONOSSÁG ALAKZATAI. TRANSZKULTURÁLIS JELENTÉSÉLMÉNYEK FARAGÓ KORNÉLIA Az, hogy milyen jellegő látványnarráció bontakozik ki, hogy mely látási, hallási analógiák lépnek mőködésbe, egyáltalán, hogy

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó

Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS (tézisek) Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó Mőfajelméleti reflexiók a magyar irodalmi modernség néhány

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

Az irodalomtanítás, a teniszlabda és a gyufaszálak Kooperatív technikák a magyartanításban

Az irodalomtanítás, a teniszlabda és a gyufaszálak Kooperatív technikák a magyartanításban Az irodalomtanítás, a teniszlabda és a gyufaszálak Kooperatív technikák a magyartanításban Herold Eszter Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Budapest 2009-01-12 1. ISMERETBİVÍTİ ÓRA BALASSI BÁLINT MUNKÁSSÁGÁRÓL

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog 1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

A Nagy Medvétıl a Kis Medvéig

A Nagy Medvétıl a Kis Medvéig A Nagy Medvétıl a Kis Medvéig Zeusz kalandjai 1. rész Az elmúlt években a bécsi kirándulások mellett újabb hagyomány honosodott meg a zrínyisek körében. Az angol nyelv gyakorlásának jelszavával elmerészkedtünk

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Mystery Express. magyar nyelvő, kép nélküli szabályösszefoglaló készítette: Raud

Mystery Express. magyar nyelvő, kép nélküli szabályösszefoglaló készítette: Raud 1 Mystery Express magyar nyelvő, kép nélküli szabályösszefoglaló készítette: Raud Utolsó balszerencsés kalandodat követıen pihenésre vágysz, és úgy határozol, a legendás Orient Express extravagáns luxuskörnyezetével

Részletesebben

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE

KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS i A határozatokban foglalt szakok akkreditációjának hatálya: 2016. október 3. A Látogató Bizottság elnöke: Zwickl András mővészettörténész,

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

Internetes Elıjegyzés Elıjegyzési Központon keresztül

Internetes Elıjegyzés Elıjegyzési Központon keresztül Internetes Elıjegyzés Elıjegyzési Központon keresztül EKPortal (IxWebEk) felhasználói súgó (infomix Kft) Bizalmas 1. oldal 2008.03.28. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1 Portál elérhetısége... 3 1.1

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat 2001. február 7. Név:.. Születési év: hó: nap: Kedves Felvételizı! Szeretettel üdvözlünk írásbeliden. Kérünk arra, hogy figyelj a feladatokra szánt

Részletesebben

Iskolaújság. Választható tantárgy tanterve. Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.)

Iskolaújság. Választható tantárgy tanterve. Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.) Iskolaújság Választható tantárgy tanterve Óraszám: 35 óra (7., 8. o.) 32 óra (9. o.) A szlovén változat szerzıi: dr. Igor Saksida, Miha Mohor Fordította és módosította: Pisnjak Mária Lektorálta: Szakállas

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja.

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. A családunkban több, a falu által is elismert táncos volt. Az elsı az üknagymamám testvére, Szente Béniné Bárdos Zsófi nénasszony, aki szerepel

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

A pajzsos ember motívuma Krúdy Gyula prózájában

A pajzsos ember motívuma Krúdy Gyula prózájában Kisebb közlemények 203 FÖLDES CSABA 1992. Deutsch ungarisches Wörterbuch sprachwissenschaftlicher Fachausdrücke / Német magyar nyelvészeti szakkifjezések szótára. 2. bearbeitete Auflage / 2. átdolgozott

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

37/2003. (X. 29.) IM rendelet

37/2003. (X. 29.) IM rendelet 1. oldal 37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzıi ügyvitel szabályairól A közjegyzıkrıl szóló 1991. évi XLI. törvény 183. -ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: I.

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló

Részletesebben

Bevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége?

Bevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége? Bevezetés az asztrológiába Ez a munka nem jöhetett volna létre Hajnal Albert máig kiadatlan munkájának, az Astrosophia Hermetica címő tanulmány kéziratának, ennek a nagyszerő, egységes, jól szerkesztett,

Részletesebben

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt!

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt! Ne töltse ki! Ezt a részt az iroda tölti ki! Roma Memorial - Felsıoktatási Ösztöndíj Program JELENTKEZÉSI LAP Ország kódja Korábbi Új Ciklus Log-in # Ösztöndíj elızmény Ajánlólevél Tanulmányi átlag igazolás

Részletesebben

í t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s

í t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.415/2011/3. szám A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. Nagy László Gyula ügyvéd által képviselt Könyvmíves Könyvkiadó Kft. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által

Részletesebben

Nem teljesen nyilvánvaló például a következı, már ismert következtetés helyessége:

Nem teljesen nyilvánvaló például a következı, már ismert következtetés helyessége: Magyarázat: Félkövér: új, definiálandó, magyarázatra szoruló kifejezések Aláhúzás: definíció, magyarázat Dılt bető: fontos részletek kiemelése Indentált rész: opcionális mellékszál, kitérı II. fejezet

Részletesebben

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás 102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

A barátság történeti és szociológiai aspektusai

A barátság történeti és szociológiai aspektusai KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL KOCSIS ATTILA A barátság történeti és szociológiai aspektusai (Albert Fruzsina Dávid Beáta: Embert barátjáról A barátság szociológiája. Századvég Kiadó, Budapest, 2007) (Agapé,

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet civil

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S Ügyiratszám: Vj-136/2007/ 034. V E R S E N Y T A N Á C S A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Telekom Nyrt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós

1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós 1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós Önkép-teszt Önkép. Kimondjuk ezt a szót, és automatikusan ugrik be a jelentés. Az a kép amilyennek látjuk magunkat. Látjuk magunkat valamilyennek, az életünk

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.)

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.) ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.) Az önkormányzati adóigazgatásról általában Önkormányzat képviselıtestületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendeletek útján, a

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai:

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai: I. Általános rész: 1. A KARTAL TV a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával helyi mősorszolgáltatást végez. 2. A KARTAL TV adásainak teljes ideje heti 168 óra, átlagosan

Részletesebben

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ a csapat/ osztály neve: OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ LÁZÁR ERVIN: HÉT SZERETİM I. A BŐVÉSZ 1. Magyarázd meg az alábbi kifejezések jelentését! - fekete kalapos lámpák: - optimális : - kommentár: - az amik

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Várszegi Asztrik OSB LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Az oblátusintézmény végigkíséri a szerzetesség történetét, korszakonként más és más hagyományt alakítva ki magának. Az obláció Istennek adott

Részletesebben

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról 7/2000. (VII. 11.) SzCsM rendelet a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról A köziratokról, a közlevéltárakról és

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Nagy Attila: Olvasás, könyvtár, értékrend

Nagy Attila: Olvasás, könyvtár, értékrend Nagy Attila: Olvasás, könyvtár, értékrend Olvasás Elızmények: 1968 2001 az Országos Széchényi Könyvtárban mőködött egy olvasáskutatási részleg. (Ma ennek töredéke.) Az olvasási szokások változása A könyvolvasás

Részletesebben

A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban

A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban Heltainé Nagy Erzsébet: A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben 265 A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban A nyelvi változások, köztük az új nyelvi jelenségek

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Nemzetközi Floorball Szövetség. Játékszabályok. Nemzetközi Floorball Szövetség, Szabály- és Versenybizottság. Nemzetközi Floorball Szövetség 2006.

Nemzetközi Floorball Szövetség. Játékszabályok. Nemzetközi Floorball Szövetség, Szabály- és Versenybizottság. Nemzetközi Floorball Szövetség 2006. Nemzetközi Floorball Szövetség Játékszabályok Szabályok és értelmezésük Érvényes július 1-tıl Magyarországon érvényes 2007. augusztus 1-tıl Nemzetközi Floorball Szövetség, Szabály- és Versenybizottság

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIRİL SZÓLÓ ELİTERJESZTÉS SZÖVEGÉHEZ ÉS TARTALMÁHOZ 1 Fleischer Tamás 2 BEVEZETÉS A jelzett Elıterjesztés a következı érdemi részekbıl

Részletesebben

Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában

Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában Document4 09/7/31 11:42 AM Page 43 OLVASÁSPEDAGÓGIA GOMBOS PÉTER Ó, mondd, te mit választanál! A tanár felelôssége és lehetôségei a kötelezô olvasmányok kiválasztásában Aligha kell felmérésekkel alátámasztani,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Regionális változások az oktatásügyben, 1990-2000

Regionális változások az oktatásügyben, 1990-2000 Kozma Tamás Határokon innen, határokon túl Regionális változások az oktatásügyben, 1990-2000 Új Mandátum Kiadó Budapest 2002 1 Határokon innen, határokon túl Írta Kozma Tamás Forray R Katalin Híves Tamás

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf.27.185/2007/6. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a Forever Living Products Egészségügyi Élelmezési és Kozmetikai Termékeket Forgalmazó Kft. (Budapest) felperesnek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.546/2010/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. K. Sz. jogtanácsos által képviselt OTP Bank Nyrt. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

Mikor kezdje gyermekem az iskolát?

Mikor kezdje gyermekem az iskolát? Gyermekünk hatodik életéve felé közeledve meg kell barátkoznunk az iskola gondolatával. Az iskolaválasztás kérdése mellett felmerül bennünk: alkalmas-e gyermekünk az iskolakezdésre! Ennek a nehéz kérdésnek

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben