A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és hazai relevanciák

Átírás

1 A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és hazai relevanciák Virág Barnabás MNB, ügyvezető igazgató MKT Vándorgyűlés Miskolc, szeptember 4.

2 Legfontosabb üzenetek A sikeres gazdasági felzárkózás ritka kivétel, nem általánosság A gazdasági válságot követően a konvergencia feltételei szűkültek Magyarország a rendszerváltás óta csak rövid időszakokban mutatott fenntartható felzárkózást A stabilizációt követően egy dinamikusabb felzárkózást biztosító új növekedési modell kialakítására kell fókuszálnunk Átfogó, hosszú távú, pragmatikus gazdaságpolitikai terv vezethet csak sikerre o kulcs: tudás tőke, tőkefelhalmozás és termelékenység o hangsúlyossá válnak a minőségi és az intézményi feltételek o kis nyitott országként növekedésünk alapvetően exportunk versenyképességétől és annak hazai hozzáadott-értékétől függ Magyar Nemzeti Bank 2

3 A gazdasági felzárkózás nemzetközi tapasztalatai Magyar Nemzeti Bank 3

4 Kevés ország lépett a közepesen fejlettek közül a legfejlettebbek közé Az elmúlt 50 évben több mint 100 közepesen fejlett gazdaságból kevesebb mint tíz emelkedett fejlett státuszba 6 Egy főre jutó GDP az USA arányában (ln, 2011) USD/fő 1500 USD/fő SG HK TW IE KR HU Egy főre jutó GDP az USA arányában (ln, 1970) Magyar Nemzeti Bank 4 Forrás: PWT

5 A sikeres gazdasági felzárkózás inkább ritka kivétel, mint általánosság Az elmúlt 50 évben, több mint 100 közepesen fejlett gazdaságból, kevesebb mint 10-nek sikerült fejlett státuszba emelkednie Több évtized és kimagasló növekedés szükséges hozzá Dél-Kelet Ázsia Később belépő EU-tagok Közép-Kelet- Európa (kb. 20 év) (kb. 20 év) (kb. 20 év) Évi 5 % felzárkózási ütem Évi 2-4 % felzárkózási ütem Évi 3-5 % felzárkózási ütem Dél-Korea Tajvan Ausztria Finnország Írország Magyar Nemzeti Bank 5 Lengyelország Szlovákia Forrás: Penn World Table

6 A felzárkózás buktatói: a közepes fejlettség csapdája Közepes fejlettség csapdája Alacsony HÉ Közepes HÉ (tényezőfelhasználás) Közepes HÉ Magas HÉ (tényezőfelhasználás) Alacsonyan fejlett Közepesen fejlett Fejlett o Munka- Tőkeintenzitás o Nagy értékű szolgáltatások o Külföldi technológia másolása (imitation) o Hazai innováció (innovation) o Fejlett infrastruktúrába beruházás Magyar Nemzeti Bank 6 o Tulajdonjogok erősítés

7 Hogyan lehet elkerülni a csapdát? I. Növekedési ütem visszaesésének valószínűsége nagyobb: Korábbi periódusok gyors növekedése Kedvezőtlen demográfia Fenntarthatatlanul magas beruházási ráta Cserearány sokkok Pénzügyi instabilitások: ovaluta-, bank-, adósság-, inflációs válságok: gyenge összefüggés otőzsdeválság: gyakori a visszaesés előtt és után is oberuházásokon keresztüli hatása szignifikáns Magyar Nemzeti Bank 7 Forrás: Eichengreen et al. (2013): Growth Slowdowns Redux: New Evidence on the Middle-Income Trap

8 Hogyan lehet elkerülni a csapdát? II. Növekedési ütem visszaesésének valószínűsége kisebb: Humán tőke felhalmozása (részvétel a felsőfokú oktatásban) High-tech export magas aránya esetén Gazdaság nyitottsága Magyar Nemzeti Bank 8 Forrás: Eichengreen et al. (2013): Growth Slowdowns Redux: New Evidence on the Middle-Income Trap

9 Felzárkózási lehetőségek a válság után Magyar Nemzeti Bank 9

10 A fejlődő országok növekedési többlete mérséklődik Fejlett és fejlődő országok növekedési üteme Növekedési különbözet Fejlett országok Feltörekvő gazdaságok és fejlődő országok Magyar Nemzeti Bank 10 Forrás: IMF WEO

11 A beruházások dinamikája gyengült A beruházási ráta alakulása (Százalék) Fejlett országok Feltörekvő és fejlődő országok (Kína nélkül) Világ (Kína nélkül) Magyar Nemzeti Bank 11 Forrás: IMF WEO (2015. április), MNB számítás

12 Ezzel párhuzamosan az FDI áramlások is lassultak FDI áramlás a világ országaiban (a GDP százalékában) 3 2,5 GDP százalékában 2 1,5 1 0, Magyar Nemzeti Bank 12 Forrás: UNCTAD

13 A termelékenység növekedése már válság előtt lassulni kezdett Vállalatok termelékenységének alakulása (2001=0) Feldolgozóipar Szolgáltatások Magyar Nemzeti Bank 13 Forrás: Andrews-Criscuolo-Gál (2015): Frontier Firms, Technology Diffusion and Public Policy: Micro Evidence from OECD Countries

14 A demográfiai kihívások világszerte erősödnek Időskori függőségi ráta alakulása (64 évnél idősebbek aránya a éves populációhoz viszonyítva, százalék) Európai Unió USA Kína Japán Magyar Nemzeti Bank 14 Forrás: OECD

15 A hazai felzárkózás helyzete a válság után Magyar Nemzeti Bank 15

16 A felzárkózás régi álom, ehhez képest a régió is elhúzott mellettünk Az euroövezethez viszonyított konvergencia (Egy főre jutó PPP alapú GDP az euroövezet arányában, százalék) Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Magyar Nemzeti Bank 16 Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan MNB számítás Forrás: WDI

17 Konvergenciát kevesebb, mint a rendszerváltást óta eltelt 25 év felében sikerült felmutatni Az euroövezethez viszonyított konvergencia (Egy főre jutó PPP alapú GDP az euroövezet arányában, százalék) Magyarország Magyar Nemzeti Bank 17 Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan MNB számítás Forrás: WDI

18 a pénzügyi szempontból is fenntartható felzárkózási periódusok különösen rövidebbek voltak Konvergencia és államadósság Magyarországon (Százalék) Államadósság-ráta (a GDP arányában) GDP/fő az euroövezethez viszonyítva (PPP alapon, jobb tengely) 40 Magyar Nemzeti Bank 18 Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan a GDP/fő esetén MNB számítás Forrás: WDI, Eurostat

19 Régóta visszatérő fenntarthatósági problémákat hagyhatunk magunk mögött A GDP növekedés és egyensúlyi mutatók alakulása (százalék) % GDP növekedés Kormányzati szektor egyenleg Magyar Nemzeti Bank 19 Folyó fizetési mérleg egyenleg Megjegyzés: az egyenlegmutatók a GDP arányában. Forrás: KSH, MNB

20 A válság óta áramlási típusú egyensúlyi mutatóink sokat javultak Egyensúlyi mutatók változása 2007 és 2014 között (a GDP arányában) Folyó fizetési mérleg Költségvetési egyenleg Magyar Nemzeti Bank 20 Forrás: IMF, Eurostat

21 Az adósság is csökkenő pályán Adósságráták változása 2009 és 2014 között (a GDP százalékában, külső adósság a tulajdonosi hitelek nélkül) Nettó külső adósság Államadósság Magyar Nemzeti Bank 21 Forrás: EUROSTAT, BIS

22 Mérsékelt reálgazdasági áldozattal sikerült véghezvinni a stabilizációt A GDP szintje a nettó külső adósság szerint Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 2012Q4 2013Q1 2013Q2 2013Q3 2013Q4 2014Q1 2014Q2 2014Q3 2014Q4 2015Q1 2007Q4 = 100 Adósság kevesebb, mint 20% Adósság 40% és 20% közé esik Adósság magasabb, mint 40% Magyarország Visegrádiak (CZ, PL, RO, SK) Magyar Nemzeti Bank 22 Forrás: Eurostat

23 A tőkefelhalmozás 2013 után erősödött A beruházások szintje a nettó külső adósság szerint Magyar Nemzeti Bank 23 Forrás: Eurostat

24 A foglalkoztatás a kibocsátásnál kedvezőbben alakult A foglalkoztatás változása IV. n.é. és I. n.é. között az EU országaiban Görögország Lettország Spanyolország Portugália Írország Horvátország Románia Bulgária Litvánia Szlovénia Ciprus Észtország Olaszország Finnország Hollandia EU28 Dánia Franciaország Szlovákia Csehország Belgium Lengyelország Ausztria Németország Svédország Egyesült Királyság Magyarország Magyar Nemzeti Bank 24 Forrás: Eurostat

25 A belső kereslet visszaesése elhúzódó adósságleépítésre utal 30 A fogyasztás változása IV. n.é. és I. n.é. között az EU országaiban Görögország Horvátország Magyarország Spanyolország Észtország Olaszország Portugália Lettország Írország Hollandia Szlovénia Litvánia Dánia Bulgária Egyesült Királyság Ausztria Szlovákia Franciaország Románia Csehország Finnország Luxemburg Németország Belgium Málta Svédország Lengyelország Magyar Nemzeti Bank 25 Forrás: Eurostat

26 Kihívások Magyar Nemzeti Bank 26

27 Főleg hatékonyságban és tőkefelhalmozásban kellene előrelépnünk A potenciális kibocsátás forgatókönyvek (Százalékpont) Jelenleg elérhető alappálya Potenciális GDP változása (%) 2.5 Euroövezet Felzárkózáshoz szükséges pálya Potenciális GDP változása (%) Euroövezet 4.0 TFP hozzájárulása 1,4 TFP hozzájárulása 2,0 Munka hozzájárulása 0,1 Munka hozzájárulása 0,5 Tőke hozzájárulása 1,0 Tőke hozzájárulása 1, Magyar Nemzeti Bank 27 Megjegyzés: Euroövezet potenciális GDP változása 1,3% Forrás: MNB számítás, Európai Bizottság (2015 Ageing Report)

28 Számos ágazat jelentős termelékenységbővülési potenciállal rendelkezik Munkatermelékenység az eurozóna arányában 2013-ban (Százalék) Magyar Nemzeti Bank 28 Forrás: Eurostat, MNB számítás

29 A kkv szektor termelékenységének javítása szükséges 100% A kkv szektor termelékenysége a nagyvállalatokhoz viszonyítva 1000 euro/fő % 80 60% 60 40% 40 20% 20 0% RO BG HR PT HU EE SI PL CZ ES SK IT DE FR NL AT BE 0 Mikrovállalatok Középvállalatok Kisvállalatok Átlagos termelékenység (jobb tengely) Magyar Nemzeti Bank 29 Forrás: Eurostat

30 A munkapiacon egyre erősebb korlátot jelenthetnek a demográfiai feltételek Demográfiai kilátások Magyarországon (15-74 éves korosztály, ezer fő) Populáció Aktívak száma (jobb tengely) Magyar Nemzeti Bank 30 Forrás: KSH, MNB becslés

31 Az alacsony képzettségűek foglalkoztatása tovább növelhető Egyes csoportok hozzájárulása az aktivitási ráta EU-15- től vett eltéréséhez (2014-ben a évesek körében, százalékpont) HU PL SK CZ 50 év felettiek Alapfokú végzettségűek Teljes eltérés Magyar Nemzeti Bank 31 Forrás: MNB számítás

32 Erősíteni kell a humán tőke felhalmozást Felsőfokú végzettségűek aránya a népességben (százalék) Románia Olaszország Málta Szlovákia Horvátország Csehország Portugália Magyarország Bulgária Lengyelország Németország Görögország Szlovénia EU28 Ausztria Lettország Franciaország Hollandia Spanyolország Dánia Litvánia Belgium Svédország Észtország Ciprus Egyesült Kir. Írország Finnország Luxemburg éves korosztályban éves korosztályban Magyar Nemzeti Bank 32 Forrás: Eurostat

33 Az állam és a vállalkozások működésén is kell javítani Magyarország helyezései a WEF versenyképességi rangsor alkategóriáiban Magyar Nemzeti Bank 33 Forrás: World Economic Forum

34 Több K+F szükséges, elsősorban a vállalati szférában K+F kiadások a finanszírozási forrás szerint (2013-ban, a GDP arányában) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Románia Ciprus* Lettország Bulgária Görögország Horvátország Szlovákia Málta Lengyelország Litvánia Spanyolország Olaszország* Portugália* Magyarország Írország Egyesült Királyság Észtország Csehország Hollandia EU28* Franciaország* Szlovénia Ausztria Németország* Dánia Svédország Finnország GDP arányában (%) Vállalatok Állam, nonprofit Külföld Magyar Nemzeti Bank 34 * évi adat. Forrás: Eurostat

35 Egyensúlyteremtés után a gyorsabb, fenntartható növekedés forrásaira kell koncentrálnunk A magyar növekedési helyzetkép változása az ezredforduló óta Eladósodásból finanszírozott növekedés Sikertelen kiigazítási kísérletek Stabilizáció, munkapiaci reformok Magyar Nemzeti Bank 35 Újrainduló felzárkózás, egyensúlyi pozíciók megőrzése Tartós felzárkózás, új fenntartható növekedési modell

36 Út az új növekedési modell kidolgozásához A nemzetközi tapasztalatokat csak a magyar sajátosságokat és a kor kihívásait figyelembe véve szabad felhasználni Külső, világgazdasági trendek feltérképezése Nemzetközi tapasztalatok áttekintése ÚJ FELZÁRKÓZÁSI MODELL Ország-specifikus, magyar sajátosságok azonosítása Aktív, gazdaságpolitikai programok kialakítása Magyar Nemzeti Bank 36

37 Szükséges feltételek a nemzetközi tapasztalatok tükrében Gazdasági nyitottság Globális piacok elérése Tudás import Makrogazdasági stabilitás Alacsony infláció Mérsékelt költségvetési hiány Csökkenő adósság Stabil árfolyam Jövő orientáltság Magas belső megtakarítási, és beruházási ráta Vezetés és kormányzás Hiteles elköteleződés Pragmatikus döntések Világos kommunikáció Hatékony adminisztráció Magyar Nemzeti Bank 37 Forrás: Growth Report: Strategies for Sustained Growth and Inclusive Development

38 Azok az országok válnak sikeressé akik megfelelő válaszokat adnak a kor kihívásaira A következő évtizedek legfontosabb kihívása ROMLÓ DEMOGRÁFIA Öregedés Migráció TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS Robotizáció Információ-technológia szélesedése Csak aktív, hosszú távú stratégiában gondolkodó kormányzati gazdaságpolitikával kerülhető el a közepes fejlettség csapdája IMITÁTOR gazdaság helyett KULCS: TUDÁS TŐKE (productive knowledge) INNOVÁTOR gazdasággá válni Magyar Nemzeti Bank 38

39 A gazdasági felzárkózás tényezői: egyre inkább a minőségi és a gazdaságpszichológiai tényezőkre kell fókuszálni Természeti adottságok Elérhető humán és fizikai tőke Mennyiségi tényezők Gazdaságpszichológiai feltételek Elköteleződés Nyitottság, vállalkozókészség Rugalmasság Minőségi tényezők Technológia Gazdaságszervezés Intézményi rendszer Innovációs-képesség Magyar Nemzeti Bank 39

40 A sikeres felzárkózásokban az állam mindig aktív szerepet vállalt Aktív, pragmatikus, konzervatív, fejlesztő állam Jó intézmények Erőforrások mennyisége Erőforrások minősége Stabilitás Felzárkózás Magyar Nemzeti Bank 40

41 Az új növekedési modell sarokpontjai A válság előtti növekedési modell - Fogyasztás vezérelt növekedés - Koncentrált export szerkezet -Alacsony munkapiaci aktivitás és vállalati beruházás - Magas kapacitás kihasználtság Kereslet Kínálat Kívánatos növekedés modell - Export és beruházás a meghatározó növekedési tényezők - Diverzifikált export szerkezet - Tartósan magas beruházási ráta - Tovább növekvő aktivitása ráta - Magasabb termelékenység => EU-s források KKV fejlesztésre történő felhasználása - Oktatási reform - K+F kiadások megduplázása - Magas külső finanszírozás - Jelentős arányban bankrendszeren keresztül Finanszírozás --Dominánsan belföldi megtakarítások - Külső finanszírozás oldalán max. FDI Magyar Nemzeti Bank 41

42 Átfogó vízió mentén, hosszú távú, összehangolt, pragmatikus gazdaságpolitikai akciókra van szükség Számszerű célok kijelölése és folyamatos visszamérése segítheti a célok elérését VÍZIÓ CÉL- RENDSZER STRATÉGIAI AKCIÓK VISSZA- MÉRÉS MEGVALÓ- SÍTÁS Magyar Nemzeti Bank 42

43 Egyensúlyteremtés után a gyorsabb fenntartható növekedés forrásaira kell koncentrálnunk 1) Sikeres hosszú távú felzárkózáshoz a gazdaság potenciális növekedését meghatározó tényezőkre kell fókuszálnunk Kulcs: tudás tőke, tőkefelhalmozás és termelékenység 2) A növekedés mennyiségi feltételei mellett egyre hangsúlyosabbá válnak a minőségi és az intézményi feltételek 3) Kis nyitott országként növekedési teljesítményünk exportunk versenyképességétől és hozzáadott-értékétől függ 4) Finanszírozás: a belső források jelenthetnek stabilabb alapot Magyar Nemzeti Bank 43

44 Nem találhatunk jobb időpontot a fejlesztő állam megalapozásához Alacsony hozamkörnyezet Kedvező induló egyensúlyi helyzet Pozitív cserearány-sokkok KIVÉTELES LEHETŐSÉG EGY ÚJ, FELZÁRKÓZÁST BIZTOSÍTÓ NÖVEKEDÉSI MODELL FELÉPÍTÉSÉHEZ Magyar Nemzeti Bank 44

45 Legfontosabb területek Export magasabb hozzáadott-értékű termékek és szolgáltatások előrelépés a beszállítói hálózatokban Beruházások 25% közeli beruházási hányad fejlett IT infrastruktúra és tudás EU források hatékony, gazdasági-fejlesztési célú felhasználása Költségvetés Fegyelmezett, kiegyensúlyozott költségvetési politika Csökkenő adósságráta Munkát terhelő adók további csökkentése Állam Vállalkozásokat érintő bürokrácia csökkentése Bizalom erősítése Gazdaság további fehérítése Magyar Nemzeti Bank 45

46 Köszönöm a figyelmet! (elérhetőség: viragb@mnb.hu) Magyar Nemzeti Bank 46