A HAJDÚ VÁRMEGYEI NYOMDÁK TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Ujlaky Zoltán

Átírás

1 A HAJDÚ VÁRMEGYEI NYOMDÁK TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Ujlaky Zoltán Az I. világháború után Magyarország kiszakadt a Monarchia keretei közül, s megváltozott körülmények között indult meg az ország gazdasági élete. A háború után nyersanyaghiány keletkezett s ennek következtében áru hiány lépett fel. Mindez elősegítette az infláció nagyarányú kibontakozását. Az infláció pénzügyi nehézségeket támasztott azzal, hogy a bankok tőkeállománya megsemmisült nyarától azonban az infláció egy tudatos pénzügyi politika eszközévé vált. A kibocsátott pénz nagy részét a kormányzat a bankoknak nyújtott hitelekre fordította, melyek továbbadták a hiteleket a nagyiparnak. Ezáltal az ipar fejlődése fellendült. Mivel a hiteleket csak névértékben kellett visszafizetni, a kölcsönök valójában állami ajándékoknak tekinthetők, mert a pénz értéke állandóan csökkent. E valorizálatlan hitelek játszották a legnagyobb szerepet a gazdasági élet pénzügyi támogatásában között. A nagyarányú infláció 1924-ben már a termelést veszélyeztette, a pénzügyi stabilizáció tehát időszerűvé vált. A stabilizáció után fellép ő pénzhiány az ipari fejl ődést mérsékelte között, az ún. szanálási válság idején. A fellendülés jelei azonban már 1926-ban megmutatkoztak. Különösen a könnyűipar fejl ődött gyorsan, mivel ebben az ágazatban a tőkebefektetés általában gyorsabban megtérült, s nagyobb profitlehetőségek jelentkeztek. A legfejlettebb országok azonban ekkor a nehézipar korszerű ágazatait fejlesztették, egy széles nemzetközi piacra támaszkodva. A közép- és kelet-európai államok elsősorban politikai okok következtében elzárkóztak egymástól, s ezzel akadályozták a korszerű ipari ágazatok kifejl ődését. Magyarország sem tudott a technikai fejl ődéshez megfelelően igazodni s ez elmaradásának újabb forrásává vált.' Tekintsük át röviden a nyomdaipari fejl ődésre vonatkozóan rendelkezésünkre álló szórványos adatokat az 1920-as években. Az ország új területén maradt a háború előtti nyomdaipari termelési kapacitás 89,2-a. Nehézsége ket okozott, hogy a nyomdaiparral kapcsolatban álló papíriparnak csak 23,4-a maradt meg az új országterületen. 2 A nyomdaipar azonban nem használta ki termelési kapacitását, hiszen az évi termelés az évinek csak 32,8-át tette ki. Ez alacsonyabb volt a gyáripari termelés átlagánál, mely 1 Magyarország története (Főszerkesztő : Ránki György) Bp , old. 2 Berend T. Iván-Ránki György : Magyarország gazdasága az első világháború után Bp old. 47

2 az 19'13. évinek 51,2-át tette ki. 3 A nyomdaiparban a kisipari munkások száma országosan 4699 (36,20, a nagyipari munkáslétszám 8305 (63,8 ~ ). A nyomdaipar gépparkjának értéke az egész gyáriparhoz képest 1921-ben 2,1%, 1929-ben 2,0~ volt. A gyáriparon belül a nyomdaipar részaránya ben 1,9~, 1929-ben 2,4.4 Az adatok szerint a nyomdaipar az összipari fejlődéssel párhuzamosan csekély mértékben növelte részarányát a gyáripari termelésben az 1920-as években. A gépesítés terén azonban elmaradt a többi iparágtól. A megjelent monográfiákban csak kevés adatot találhatunk a nyomdaiparra vonatkozóan, a termelés részletesebb adatai nem ismeretesek. A Hajdú vármegyei nyomdák története jelenleg feltáratlan. Sajnos, ma már csak szórványos adatokat gyűjthetünk össze ezekről a kisipari jelleg ű üzemekről, mivel a magánipar termelési adatai nagyrészt nem tükröz ődtek a helyi hatósági iratanyagokban. Emellett a hatóságok iratai is nagyon hiányosan maradtak fenn. A nyomdák saját irattára nem került levéltári megőrzésbe, holott ez képezte volna az elsődleges forrásanyagot. A Hajdú vármegyei sokszorosító iparba 1920-ban 17 vállalat tartozott. Ebbő16 segéd nélkül dolgozott, 7 üzem 1 segédet, 3 vállalat 2 segédet, 1 vállalat pedig 3 segédet foglalkoztatott. Összesen 16 segédet alkalmaztak a vármegyei nyomdákban ban 18 önálló iparos dolgozott a vármegyében levő nyomdaiparban. E 18 vállalkozó 2 tisztviselőt és 44 segédszemélyt alkalmazott vállalatánál. Közülük 24 segédmunkás, 19 tanonc, 1 pedig cseléd volt. Művezetőt, vagy előmunkást nem alkalmaztak, tehát a segédmunkás megjelölés segédet, szakmunkást jelentett.6 Tekintsük át a Hajdú vármegyei nyomdák jegyzékét és főbb adataikat között. Hajdúböszörményi nyomdák' Szabó Ferenc nyomdája az 1880-as évek végén keletkezett, valószínűleg 1887-ben, s 1920-ban még működött, mivel a Hajdúböszörmény és Vidéke c. lapot nyomtatta szept. 24-ig. Mikó József nyomdája készítette a Hajdúböszörmény és Vidékét szept febr. 7. Ez a bibliográfiai adat ellentétben áll a debreceni iparfelügyel ő üzemvizsgálati jelentésével, mely szerint Mikó József 1921-ben eladta a nyomdát a Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó, Könyv- és Papírkereskedő RT-nak. Szűcs Lajos könyvnyomdája szept. 16-tól febr. 7-ig állott a tulajdonos vezetése alatt febr. 8-tól özvegyi jogon özv. Sz űcs Lajosné gyakorolta az ipart dec. 26-ig, amikor lemondott az iparáról. 3 Uo old. 4 Uo. 285, 290, 293. old. 5 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 72. köt. Az évi népszámlálás rész old. 6 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 94. kötet. Az évi népszámlálás III. rész. 68. old. 7 HBmL. IV. B köt. Kimutatás a Hajdú vármegye területén működő nyomdákról, Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája (Szerk. : Dr. Korompainé Szalacsi Rácz Mária) Db HBmL. XXVI LJzemvizsgálat i jelentések. 30. cs. XVII. Sokszorosító ipar. Hajdúböszörményi Nyomda Rt HBmL. IX /1939. sz. Uo. 24. köt. Iparosok törzskönyve, 272, 313, 484. sz. Uo. 25. köt. 324, 538, 638, 675. sz. Magyar Könyvészet (Szerk. : Dr. Droszt Olga). 48

3 A Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó Könyv- és Papírkereskedő RT. nyomdája az 1251/1921. sz. iparigazolvány alapján júl. 9-től működött. A részvénytársaság a volt Mikó nyomdát vette meg, de új helyiségbe költözött. Üzletvezető előbb Mikó József, a volt nyomdatulajdonos, majd okt. 30-tól Sz űcs László, márc. 21-től Major Gyula. A nyomda 1948-ig állt fenn a Bocskai téren levő üzemhelyiségben. Friedmann Izidor 1927-ben kapott iparigazolványt 2234/1927. számon. A nyomda Dorogi u. 5. sz. alatt állott. A Magyar Könyvészet évi adatai szerint a Friedmann nyomda 1937-ben megszűnt, s Major Gyula 1938-ban saját nyomdát nyitott a volt Friedmann nyomda átvételével. A Magyar Könyvészet évfolyamában azonban ismét szerepelt a Friedmann nyomda, évi alapításával, nem is említve a vállalat korábbi megszűnését. Lehetséges, hogy egy évig szünetelt a Friedmann nyomda üzemelése, berendezését Major Gyula bérbe vette. Mindenesetre a Friedmann nyomda ezután a működő nyomdák kimutatásában található 1941-ig, majd Hajdú vármegye alispánjának az évi nyomdai kimutatásában is szerepelt a nyomda neve. Bácsi László dec. 20-án kapott iparigazolványt 17560/1934. számon, nyomda létesítésére. Az ipartestületi nyilvántartás szerint 1936-ig fizetett tagsági díjat, tehát nyomdája eddig működhetett. Bácsi Péter nyomdász iparigazolványának száma 4348/1936 : sz., s vállalata Bocskai Nyomda néven szerepelt. Üzeme a Somossy Béla u. l. sz. alatt állott, s 1948-ig működött. Mikó József nyomdász 1937-ben 19052/1937. sz. alatt ismét iparigazolványt kapott nov. 2-án iparát szüneteltette, majd 1947 decemberében hivatalból törölték ~z engedélyt. A nyomda a Corvin János utcában volt. Major Gyula könyvnyomdáját 1938-ban alapította. A Magyar Könyvészet évi adatai szerint ez azonos a volt Friedmann nyomdával. A Major nyomda febr. 1-től szünetelt. Polgári Bálint nyomdász aug. 18-án kapott iparengedélyt 11745/ sz. alatt. Az engedélyt a Kossuth u. 17. sz. alá nyerte el, hogy ott nyitja meg üzemét. Az ipartestületi iparlajstromban Erdélyi út 12. sz. szerepelt a nyomdász címeként, de lehetséges, hogy az a lakáscíme volt, s nem a nyomdáé. Valószínűleg 1948-ig üzemelt a nyomda, mivel a tulajdonos eddig fizetett ipartestületi tagsági díjat. Hajdúdorogi nyomda$ Grünfeld Mózes nyomdája már 1917-ben megvolt a Hajdú vármegyei nyomdakimutatás szerint. A kamarai választójoggal bíró iparosok lajstromában 1921-ben és 1923-ban is szerepelt, az évi vármegyei nyomdajegyzék ben azonban már nem található a tulajdonos neve. Mégis csak a Magyar Könyvészet évfolyama közölte a nyomda megszűnését. Lehetséges, hogy a szerkesztőséget csak nagy késéssel értesítette a vármegyei alispáni hivatal a nyomda megszűnéséről, mivel ilyen esetek előfordultak a szerkesztőség szerint. 8 HBmL. IV. B köt. Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája. HBmL. IX. 201/e. 26, 27. köt. A kamarai választójoggal bíró kereskedők, iparosok lajstroma, 1921, Évkönyv VIi. 49

4 Hajdúhadházi nyomdák9 Bocskai Könyvnyomda, előbb Wohlberg Izidor papírkereskedő tulajdonában állott, 1912-t ől működött. A húszas évek második felében özvegye folytatta az iparát, az üzletvezető Wohlberg Sámuel volt.a műhely 1930 elején még talán megvolt, mivel a képesített iparosok jegyzékében 86. sz. alatt szerepelt. Az iparkamarai lajstromban 1930-ban azonban már nem található. Törekvés Nyomda. Kállai János 1925-ben települt a községbe, s szept. 12-én 57. sz. alatt iparigazolványt kapott a nyomdaalapításra. Nyomdája a Bocskai téren volt. Iparát a járási főjegyző 1948-ban megszüntette. Kállai János a nyomdaipar mellett papírkereskedő és dobozkészítő iparral is rendelkezett: Hajdúnánási nyomdák' Ilorovitz József Gyula könyvnyomdáját az ápr. 13-án kelt 101/1908. sz. iparigazolvány alapján létesítette. Ipara egyúttal könyvkötészetre és papírkereskedésre is kiterjedt júliusában megszüntette a nycmdát, mivel Debrecenbe költözött. Pósa Tamás nyomdász 108/1924. sz. iparigazolványát máj. 26-án kapta meg. A nyomda telephelye a Bocskai u. 4. sz. házban volt szept. 1-én az ipara megszűnt. Katona Ferenc nyomdász okt. 11-én 223/1924. sz. iparigazolvány alapján kezdte meg iparát a Hunyadi u sz. alatti műhelyben ápr. 18-án egyéni iparát megszüntette, s ugyanakkor ifj. Hegedüs Gyulával együtt, Hajdúvidéki Nyomdavállalat" cégcímmel közkereseti társaságot alakított. Még 1925 folyamán ifj. Hegedüs Gyula a társaságból kilépett és Katona Ferenc, mint egyéni cég folytatta a nyomdavállalatot t ől a Bocskai tér 8. sz. alatt működött a vállalat ; jún. 23-án megszüntették. Bőhm István és Steinbach Adolf közkereseti társas cége szept. 20-án kapott sokszorosító iparigazolványt a Bocskai u. 4. sz. alatt. Steinbach Adolf munkakönyvével igazolta az XII. tc.-ben előírt iparűzési feltételek teljesítését, tehát ő volt nyomdász a társas cégben. A telephely azonossága alapján feltehető, hogy Pósa Tamás szept. 1-én megszüntetett nyomdáját vette át Bőhm és Steinbach cége. Az iparengedélyt 1933-ban a városi hatóság hivatalból törölte. Kiss Imre és társa közkereseti társas cég sokszorosító (nyomda) iparra jan. 26-án kapott iparigazolványt. Ennél a cégnél is Steinbach Adolf igazolta munkakönyvével a törvényes feltételek meglétét. Ez a cég ugyancsak a Bocskai u. 4. sz. alatt működött. Az elsőfokú iparhatóság febr. 10-én az iparűzést beszüntette, valószínűleg azért, mert ez a cég csak formálisan különbözött a Bőhm és Steinbach cégt ől, s ugyanazzal a felszereléssel rendelkezett, hiszen a telephelyük azonos volt. 9 HBmL. IV. B köt. HBmL. IX köt. Iparosok lajstroma sz. Hajdúhadház múltja és jelene. (Szerk. : Komoróczy György) Gyula, old. HBmL. IV. B. 905/b. Közigazgatási iratok, 6670/1930. sz. 10 HBmL. IV. B köt. HBmL. IX köt. Iparlajstrom. 8/1908, 7/1911, 6/1924, 23/1924. sz. 13. köt. Ua. 20/1930, 2/1932. sz. 42. dob. Iratok. 118/1924, 223/1924. sz. 50

5 Hajdúszóboszlói nyomdák" Plón Gyula nyomdája 1917-ben már özvegye tulajdonában állott a vármegyei kimutatás szerint. A nyomda rendszeresen dolgozott a Városi Tanács részére ben aug. 31-én a tulajdonos nyomdai iparáról lemondott. Körner Béla örökösei márc. 23-án nyertek iparigazolványt nyomdai ipar gyakorlására, I. tized 264. sz. alatti telephellyel a tanács 1425/160/1922. sz. határozata szerint ban új igazolványt kértek, melyben név szerint meg jelölték a jogosított nyomdatulajdonosokat. A 160/ tgy. sz. iparigazolvány jan. 30-án kelt, s Bodnár Pétemé Körner Leona, Bodnár Lászlóné Körner Pálma és Körner Emma részére adták ki könyvnyomda iparra. A nyomda folyamatosan működött 1931 novemberéig, mivel e hónapról még beterjesztette a nyomdatermékek kimutatását. A megszűnés időpontját nem ismerjük. A Bocskai Könyvnyomdát Kovács Kálmán 1931-ben alapította, a közelebbi időpont nem ismeretes. Mindenesetre eltérés van a Magyar Könyvészet évfolyamában közölt s említett időpont, valamint a Hajdú vármegyei nyomdakimutatás között, mely 1932-t jelölte meg alapítási évként t ől a cég Kovács Kálmán könyvnyomdája" elnevezést kapott.a nyomda 1944-ben is fennállott. Kabai nyomda'2 Márton Jenő könyvnyomdáját 1919-ben létesítette az 506/1919. sz. iparigazolvány alapján. A nyomda folyamatosan üzemelt a vizsgált időszakban ban és 1944-ben is szerepelt a vármegyei nyomdakimutatásban. Püspökladányi nyomdák' 3 Deutsch Dávid könyvnyomdája 1906 óta működött a községben, 1926-os és évi nyomdakimutatásj~an is szerepelt. Ladányi János nyomdája, Szilágyi nyomda Ez utóbbi két nyomdára csak a bibliográfiai utalásokat ismerjük. az vonatkozóan A nyomdák technikai felszerelésére igen kevés adattal rendelkezünk. Csak a Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó, Könyv- és Papírkereskedő RT. nyomdájának üzemvizsgálati jegyzőkönyvei maradtak fenn néhány évből, s ezekből következtethetünk a többi nyomda berendezésére is : Az említett nyomdában 1921-ben egy 2,5 lóerős motor szolgáltatta a nyomdagépek meghajtására szolgáló energiát. Motoros erővel hajtott nyomdagép volt egy amerikai sajtó és egy nagy gyorssajtó. Kézi erővel hajtottak meg egy papírvágó és egy perforáló gépet. Az jan. 11-i üzemvizsgálati jelentés szerint már két elektromos motor, 3 lóerővel szerepelt.erőgépként. A nyomda- 11 HBmL. IV. B köt. HBmL.V. B. 474/b. 429, 430, 439. köt. Közigazgatási mutatókönyv, 1921, 1922, köt. Közigazgatási iktatókönyv, 6104/1922. sz. Az irat hiányzik cs. Iratok. 160/ HBmL. IV. B köt. 13 Uo. valamint Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája. 4' 5 1

6 gépek száma is nőtt : 2 gyorssajtó, 1 tégely sajtó (amerikai sajtó), 1 papírvágó és 1 perforáló volt üzemben. Valószín ű, hogy az új gyorssajtót már 1927-ben beszerezte a nyomda vezetősége, mivel 1928 elején már üzemben állott. Az évi jelentés a gépállomány újabb gyarapodásáról számolt be. A motorok és sajtók száma változatlan, de már 3 papírvágó gépje volt a nyomdának, s megmaradt az 1 perforáló.' 4 Az üzemvizsgálati jelentések a nyomda személyzetéről is tartalmaztak adatokat ben összesen 5 dolgozója volt a vállalatnak : művezető 1, gyári munkás 3, tanonc 1, mindnyájan férfiak ben 1 művezető, 2 munkás, 1 tanonc a létszám, s ugyanaz 1923-ban is ben 1 kereskedelmi tisztviselőt is alkalmaztak, a munkások száma a művezetővel együtt 4 fő b ől nincs adatunk, 1926-ban már nem alkalmazták a kereskedelmi tisztviselőt, a munkáslétszám 4 fő. Ugyanennyi volt 1927-ben is ban 2 tanoncot alkalmaztak, a munkáslétszám 5 főre emelkedett ezáltal ben ismét alkalmaztak 1 kereskedelmi tisztvisel őt, 1 művezetőt, 3 szakmunkást, 1 tanoncot. Az alkalmazottak létszáma 6 főre emelkedett.'s A statisztikai adatok egyértelműen mutatják, hogy 1929-ben érte el a nyomda a fejlődése csúcspontját, mivel ekkor volt a legnagyobb gépállomány és az alkalmazottak létszáma is a legmagasabb. Sajnos, későbbi évből nem maradt meg üzemvizsgálati jegyzőkönyv, ezért nem ismerhetjük meg a részletes adatokat. A debreceni kerületi iparfelügyel ő negyedévi helyzetjelentései 1933-tól a nyomdaipar nehéz gazdasági helyzetét bizonyították. A felügyel ő 1933 októberében jelentette, hogy a grafikai ipar helyzete a nyár folyamán súlyosbodott, a nyomdavállalatok csak tengődnek, munkájuk alig akad januárjában közölte, hogy néhány kisebb nyomdavállalat végleg beszüntette üzemét, a meglevő vállalatok egymással kíméletlen versenyt folytattak fennmaradásukért I. negyedévében a grafikai ipar helyzete továbbra is súlyos volt. A II. negyedévi jelentés említette, hogy a munkásokat nem foglalkoztató, egészen kis üzemek árrombolás útján igyekeztek vevőkre szert tenni, de kevés eredményt értek el. A III. negyedévi jelentésben érdekes megállapítás, hogy a nyomdák közül azok, amelyek lapkiadással nem foglalkoztak, nagyon nehéz helyzetben voltak. Azonban a lapkiadó nyomdák is csak nagyon csökkentett munkáslétszámmal dolgozhattak, mivel a lapok évről évre kisebb példányszámban jelennek meg utolsó negyedévében sem mutatkozott javulás a nyomdaiparban. Az ősszel és tél elején más években jelentkező élénkség nem volt észlelhető, a lapkiadó nyomdákat is gyengén foglalkoztatták. A nyomdaiparnál az évek óta tartó nehéz helyzet miatt határozott visszafejl ődés mutatkozott. Az iparfelügyel ő I. negyedévi jelentésében megállapította, hogy a munkanélküli nyomdászsegédek által létesített kis nyomdák árromboló tevékenysége a nagyobb nyomdavállalatokra is hátrányos és a kevés munkáért folytatott nagy versengés miatt mind a nagy, mind a kis üzemek egyformán elvérzenek. Az év folyamán változatlanul fennmaradt a nyomdák nehéz gazdasági helyzete. Az II. negyedévi jelentés ismét említi az iparág visszafejl ő- dését, mivel a nagyobb üzemek a kapacitásukat már redukálták a gépek és felszerelések leépítése által. Az üzemek termelési eredményei azonban továbbra sem voltak kielégít ők és a munkanélküliség terén sem mutatkozott javulás. 14 HBmL. XXVII Üzemvizsgálati jelentések. 30. cs. XVII. Sokszorosít ó ipar. Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó RT Uo. 52

7 1936 folyamán a nyomdaipar helyzete változatlanul súlyos volt, mind a nagy, mind a kisüzemek csak nagy nehézségek árán tartják fenn magukat. Az árrombolást ismét felhasználták a verseny során. Az II. negyedévi jelentés felvetette, hogy a nyomdavállalatok helyzetét az évek óta tartó munkanélküliség mellett a papírárak emelkedése még jobban megnehezítette. Az IV. negyedévi jelentés írt egy kedvez ő jelenségről, nevezetesen, hogy a nyomdákat a karácsonyi és újévi ünnepek előtt élénkebben foglalkoztatták. Ettől eltekintve azonban továbbra is gyenge a foglalkoztatás. Hasonló a helyzet 1938 folyamán is, egészen a III. negyedévig. Ekkor kisebb fellendülést észleltek, különösen az új iskolai nyomtatványok készítése élénkítette a termelést IV. negyedében megállapítható volt, hogy a korábbi fellendülés csak ideiglenes jelleg űnek mutatkozott, utána ismét hanyatlott a termelés I. negyedében ismét javult a nyomdák foglalkoztatása, bár a legtöbb nyomda még korlátozott üzemet tartott fenn.a II. negyedévben ismét csökkent a termelés, ez a III. negyedévben is hasonló volt, a nyomdákat gyengén foglalkoztatták. A nyomdák gyenge gazdasági tevékenysége 1940 folyamán is tovább tartott.' 6 Egy érdekes árrombolási esetről tudomással bírunk. A Hajdúböszörményi Ipartestület máj. 6-án panaszt tett a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara Árrombolási ügyben Döntő Bizottságánál Friedmann Izidor nyom dásziparos, Hajdúböszörmény, Dorogi u. 5. sz. alatti lakos ellen, árrombolás elkövetése miatt. Az árrombolást a következő cselekménnyel követte el : Hajdúböszörmény megyei város nyomtatványszükségletének beszerzésére meghirdetett versenytárgyaláson a Hajdúböszörményi Nyomda RT P., Bácsi Péter nyomdász P., Major Gyula P., Friedmann Izidor P. árajánlattal vett részt. Mivel három árajánlat csekély eltérést mutatott, a negyedik ezektől igen jelent ősen eltért, nyilvánvalónak látszott, hogy szándékos és rosszindulatú árrombolással álltak szemben. Az ipartestület elnöke az ipartestületi elöljáróság ápr. 25-én tartott ülésében hozott /1939. sz. határozata alapján emelt panaszt. A Debrecen és Vidéke Ipartestület Sokszorosítóipari Szakosztálya jan. 19-én tárgyalta a Hajdúböszörményi Nyomda RT. feljelentését. A szakosztály az árrombolást megállapította. Súlyosbító körülménynek vette a szak osztály, hogy Friedmann Izidor e munkálatot egymaga nem tudta elvégezni, s a nyomtatványok jelent ős részét debreceni nyomdász iparosokkal végeztette el. A szakosztály felhívta az elnököt az árrombolás miatti feljelentésre. A szakosztály az ipartestület elöljáróságánál Katona Ferenc hajdúnánási és Friedmann Izidor hajdúböszörményi nyomdászok ellen feljelentést tett árrombolás miatt. Erről az ügyről a hajdúböszörményi ipartestület is értesült, s valószín ű- leg ezért is tett feljelentést a Kereskedelmi és Iparkamaránál. A Friedmann Izidor elleni árrombolási ügy júl. 4-i tárgyalásán a hármas tanács a panaszt elutasította. Ugyanis a pályázat után a munka odaítélése nem az ajánlatok szerint történt, hanem megosztottan. A 356/1939. sz. véghatározat szerint Friedmann Izidor P. értékű szállítást kapott, Bácsi Péter 814. P., Major Gyula 812. P. értékűt. A Hajdúböszörményi Nyomda RT P. értékű ajánlatot kapott, de nem fogadta el. A bizottság szerint a közszállítási munka nem az ajánlat szerint ment teljesedésbe, ezért Friedmann Izidor ajánlata csak az árrombolás kísérletének tekinthető, ami viszont nem bírálható el. A bizottság figyelembe vette, hogy Bácsi Péter és Major Gyula a 16 HBmL. VI /1933, 230/1934, 195/1935, 222/1936, 218/1937, 315/1938, 205/1939, 241/

8 Friedmann Izidor által ajánlott áron vállalták a felkínált munkát, ezért ők is árrombolók lennének, ha Friedmann árrombolást követett el. A bizottság ezért a panaszt elutasította. A Hajdúböszörményi Ipartestület az indoklást elfogadta és nem fellebbezett." Érdekes következtetés levonására ad lehetőséget egy másik árajánlat ügye. A Hajdúböszörményi Ipartestület különféle irodai nyomtatványokra kért ajánlatokat a városban levő nyomdáktól 1940 elején febr. 23-án az ipar testületi irodában hivatalosan felbontották az árajánlatokat egy bizottság jelenlétében. Négy ajánlat érkezett, a Nyomda RT.-től, Bácsi Pétert ől, Friedmann Izidortól és Mikó Józseftől. Az ajánlatok a következ ők voltak : Nincs adat arról, hogy melyik nyomda kapta meg a rendelést, azonban egy érdekes tényre következtethetünk az ajánlatokból. Nevezetesen megállapítható, hogy a magánkézen levő nyomdák általában olcsóbban vállalták az egyes nyomtatványok készítését, mint a Hajdúböszörményi Nyomda RT. Valószín ű, hogy ennek a nagy verseny volt az oka, hiszen a városban ekkor öt nyomda működött, Polgári Bálint nyomdája nem is tett ajánlatot.'g Valószín ű, hogy a Hajdúböszörményi Nyomda RT. volt a legjelentősebb nyomda Hajdúböszörményben. E vállalat 1921-ben 400 ezer K. alaptőkével alakult. A pengő bevezetése után ápr. 25-én a felértékelésnél az alaptőkét 8000 P-ben állapították meg, majd 1932-ben 9000 P-re emelték az alaptőkét. A vállalat a Hajdúböszörményi Hitelbank érdekeltsége volt. Ez az alaptőke más nyomdák alaptőkéjével majdnem megegyezett ; pl. a debreceni Tiszántúli Hírlap-, Könyv- és Lapkiadóvállalat RT. alaptőkéje 10 ezer P, volt, de ugyanennyi a gyöngyösi és a gyulai nyomdáé is 1927-ben.' 9 A magánkézben levő nyomdák adatait a kompasz nem közölte. Érdekes probléma, hogy a Hajdú vármegyei nyomdák milyen kiadványokat állítottak elő. E kérdésre nem rendelkezünk ma már teljes adatokkal. Ugyanis egyes nyomdák újságokat adtak ki, ezek adatai megállapíthatók. Azonban az egyéb nyomtatványokról nem maradt fenn kimutatás. Különösen az 1920-as évek és az 1930-as évek első fele feltáratlan ilyen szempontból, mivel a Magyar Könyvészet csak 1936-tól közölte a nyomdák kiadványait típusonként, de címleírást nem adott ezekről. 17 HBmL. IX /1939, 269/1939. sz. 18 HBmL. IX /1940. sz. ' 19 Nagy Magyar Compass II. rész. Bp , 591. old. és Ua II. rész. Bp old. Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz Bp old. 54 Nyomda RT. Bácsi P. Friedmann l. Mikó J. ~ 1. Pénztárkönyv : 26,- P. 22,- P. 22,- P Nyugtatömb : 16,- 12,- 14,40-3. Idézés : 7,- - 5, Levélpapír : 3,50 3,- 6,- - Famentespapír : 4,50 4, Segédlevél : 11,- 6, Jegyzőkönyv : - 10,- 16,- 12,- 24,-

9 a Hajdú vármegyei nyomdák által kiadott időszaki lapo- Tekintsük át kat.z Hajdúböszörmény Szabó Ferenc nyomdája IX. 24. Hajdúböszörmény és Vidéke Mikó József nyomdája IX. 2$ II. 7. Hajdúböszörmény és Vidéke Ua máj. 29.-jún. Tiszántúli Újság Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó... RT II Hajdúböszörmény és Vidéke Ua Hádúböszörmény Ua. 193$ Bocskai Népe Ugyanannak a gépein nyomták M. Kir. VI. Közérdek ű Munkaszolgálatos Tábori Újság Sz űcs Lajos nyomdája Böszörményi Újság. Hajdúhadház Törekvés Nyomda, majd ua. 193$-től Kállai János nyomdája 192$ Hajdúhadházi Lapok Hajdúnánás Horovitz J. Gyula nyomdája VII. 9. Hajdúnánás i Újság Pósa Tamás nyomdája VII I. $. Hajdúnánási Újság Hajdúvidéki Nyomda (cégtulajdonos Katona Ferenc) I Hajdúnánási Újság Ua Egyházi Híradó II. Hajdiíszoboszló Plón Gyula nyomdája XII IV. 21 : Független Hajdúság Ua. (Plón J.?) Hortobágy II. Körper Béla örökösei nyomdája 192$. XII. 2$ XI. 28. Független Hajdúság Ua Egyházi Híradó I. Bocskai Nyomda (cégtulajdonos Kovács Kálmán) XI Függetle n Hajdúság Ua Egyházi Híradó I. Ua Hajdúszoboszlói Kürt és Vidéke Kovács Kálmán nyomdája (1937=tő1 szerepelt hivatalosan e cégcímmel!) 193$ Keresztény Ifjúsági Elet Kaba Márton Jenő nyomdája XI. $.-19. Független Hajdúság 20 HBmi.. IV. B köt. Id őszak i lapok törzskönyve. Uo. Kimutatás a Hajdú vármegye területén működő nyomdákról. Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája i. m.

10 Püspökladány Deutsch Dávid nyomdája III. 31. Népújság Ua Püspökladány és Vidéke II. Ua Püspökladányi Újság Ua I X. 25. Püspökladány és Vidéke II. Ladányi János nyomdája Püspökladány és VidékIe II. Szilágyi Nyomda X1I I. 29. Püspökladány és Vidéke III. Ez utóbbi két nyomdára csak a bibliográfiai adatokat ismerjük. A Hajdú vármegyei nyomdák által előállított id őszaki lapok kimutatása után tekintsük át ezen nyomdák összes termékének statisztikáját között.2 ' Hajdúböszörmény Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó... RT. Hírlap folyóirat könyv aprónyomtatvány ~ Bocskai nyomda (tulajdonos Bácsi Péter) Friedmann Izidor könyvnyomdája (megszűnt?) Major Gyula könyvnyomdája l 940 (szünetel) Hajdúdorog Grünfeld nyomda (megszűnt) 21 Magyar Könyvészet. Összeállította : Dr. Szopás Ella, Dr. Droszt Olga, Dr:. Mokcsay Júlia év. A magyarországi nyomdák és sokszorosító-vállalatok jegyzéke. Összeállította : Dr. Szollás Ella. 56

11 Hajdúhadház Hírlap folyóirat könyv aprónyomtatvány Törekvés nyomda (tulajdonos : Kállai János) Hajdúnánás Hajdúvidéki nyomdavállalat (tulajdonos : Katona Ferenc) Hajdúszoboszló Bocskai Könyvnyomda (tulajdonos : Kovács Kálmán) Kovács Kálmán Könyvnyomdája 1937-től Kaba Márton Jenő Könyvnyomdája Püspökladány Deutsch Dávid Könyvnyomdája

12 A kimutatásból látjuk, hogy a nyomdák általában a hírlapok és aprónyomtatványok előállításából tartották fenn üzemüket. A nagyobb nyomdák rendszeresen, a kisebbek időszakonként könyveket is kibocsátottak. A könyvek között iskolai értesítőket, banki jelentéseket, városi költségvetéseket találhatunk, a Magyar Könyvészet adatai szerint. Sajnos, a könyvek teljes bibliográfiai jegyzékét nem ismerjük. A Hajdú vármegyei nyomdák termelése a nagy nyomdákkal összevetve szerénynek mondható. Hiszen Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli Ref. Egyházkerület könyvnyomdavállalata 1936-ban 2 hírlapot, 6 folyóiratot, 124 könyvet, 76 aprónyomtatványt állított elő. A kisebb nyomdák tevékenysége helyi kulturális, szempontból mégis jelentős, mivel kielégítette azokat az igényeket, melyek teljesítésére a nagynyomdák talán nem is vállalkoztak volna. O xecao.ibkux eonpocax ucrnopuu munozpacfiuü a konaumame Xa űdy, a nepuode mre.xcdy 1920-]944 zoáasau. 3o.~max Yiuraau I-IOCne dkohyáhna nepboh MNpOBON BONHbI B B~HfpNN 0006eHH0 pa3bnbájiacb nerkaa np0- MbIxlneHHOCTb, notomy iito B 3T04I OTpaCRN X03A1(CTBa OTKpbLTNCb ó0nee xixpokxe xepcnekrnbbí,qna J.10CTx)ICeHNA óonbulex xpxób[nn. B pamk3x ncckofí npombihinehhocrx, B jjbűaub.tbix ronax xe`íarhoe,gen0 ybcnnynjio ronbko CKpOMHO CBOK),üORFO x0 CpaBHeHxIO C OÓH~NM npox3b0,4ctbom orpacnx. YlcropxA rxnorpacpnk xomxrara XaH,ay B HacroAU~ee BpeMA euté He NccneüoBaxa. Cnxcox Txnorpac~Nk- Ha ocxoaaxxl~ pa3xblx NcrovxxKOB - óbln cocrasnex xantn B xonaxrare XaHgy, no MCCTHOCTAM x B X1JOH0710rxY0CKOM xopa1~ke HX B03HNKHOBCHNA. Ha óa3e NMeK)xjxXCA gokymchtob, MO)KHO N3yYarb óonee noppoóxo Mau1NHHbI4i napk x nono- )KeHxe HanxYHOi'O COCTdBa TxxOrpaI~xl1 akiinohephoco 06x.[eCTBa npennpxatxa n0 x3aarenbctby ra3et ropo,ga Xa4IJ~y6eCepMCHb, x x3 HNX MONCHO Cjienarb Bb1BO,gbI Ha npe,gnonaraembíe 06CTOATenb- CTBa, NMefOx(NeCA B upyrxx rxiiorpai~xax-tűk KBK O HNX He OCTanOCb HNK3K000 MűTepNana. B 1930-bIX roj.~ax nonxrpal~x`ieckaa xpop,yki(na COKparNnaCb, a Ha.CY2T nocneiiyioll(xx net AaHHbIC Iíe xmeh)tcr. B 3aKnK)`feHxe A Cp,enan CxNCOK x3rotobnehhbix TxnOrpaI~xAMx nepnopn4e- CKHX ra3et, a notom COCTABxn CTŰTHCTN`[eCKx4I CxNCOK npox3be,gehn4i, HaneRaraHHbIX B nepxoue MexcAy 1936 x 1941 roaamn. MO>KHO xollcrarxposatb, uro KynbrypxaA ponb xeóonbulxx Txnorpac~xK sxa~inrenbxaa, oxx npxxxn-iann y~iactne B yaosnetbopeiixn MecrHblx rpeóosaxnk. To the History ofprinting in Hajdu-county between Zoltán Ujlaky After WW I in Hungary light industry began to develop most rapidly, since this promised the highest profit at that time. Printing industry, however, increased its share in the development only to a lesser degree in the 20-ies. The history of presses in Hajdu-county has not yet been explored, a list of their location and date of foundation is given, based on various sources. The Press and Publishing Cp. of Hajdúböszörmény is subject to a closer study, since records of its machinery and stuff have been preserved, which also allow us to form a picture of the other presses. In the 30-ies printing output showed a decline, and there are no records from later years. In the last chapter a list of the periodical publications is given, as well as the statistics of all printed matter from between One can conclude that minor prints were of outstanding cultural importance in satisfying the local needs. 58