A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

Átírás

1 A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

2 A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években egységesen úgy döntött, hogy kihozza a pálinkát a vasúti restiből, és minőségi termékké (pálinka=tiszta gyümölcs, ill. törkölypárlat) fejleszti. A hosszú, alapos szakmai munka eredményeként a legfontosabb mérföldkövek: A csatlakozási tárgyalások eredményeként a pálinka és törkölypálinka megnevezés használatának uniós védelme A pálinka előállításának szabályairól szóló 148/2004 FVM-ESZCSM-GKM rendelet A pálinka és törkölypálinka (és hat nemzeti földrajzi árujelző oltalom alatt álló pálinka) EU földrajzi árujelző oltalom alá sorolása a szeszesitalokról szóló 110/2008/EK rendeletben Az öt párti konszenzussal megalkotott évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról A Pálinka Nemzeti Tanács megalakulása A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló évi XXX törvény erejénél fogva a pálinka és a törkölypálinka a Magyar Értéktár eleme lett (mivel a termékek közösségi földrajzi árujelző oltalom állnak) A termékeket a Pálinka Nemzeti Tanács javaslata alapján a Hungarikum Bizottság március 21-i ülésén hungarikummá nyilvánította

3 Jogszabályok AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról. (Forgalomba hozatali kötelezettség) (Tagállam által ellenőrzött termékek.) évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról

4 A pálinka definíciója A pálinka Magyarországon termett gyümölcsből előállított, Magyarországon cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat. Törkölypálinkának olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

5 Földrajzi árujelző oltalom: pálinka, törkölypálinka. GÖNCI BARACKPÁLINKA SZABOLCSI ALMAPÁLINKA PANNONHALMI TÖRKÖLYPÁLINKA GÖCSEJI KÖRTEPÁLINKA SZATMÁRI SZILVAPÁLINKA KECSKEMÉTI BARACKPÁLINKA BÉKÉSI SZILVAPÁLINKA ÚJFEHÉRTÓI FÜRTÖSMEGGY PÁLINKA

6 Az Európai Unió területén, pálinka néven csak Magyarország területén, a már említett alapanyagokból és módon készített párlatot lehet pálinkának nevezni. Kizárólag barackpálinka esetében 4 osztrák tartomány is rendelkezik a névhasználat jogával.

7 Technológiák Kétlépcsős Egylépcsős (oszlopos) Mindkettővel készülhet pálinka!

8 A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Mézes pálinka nincs! Meg kell felelniük a vonatkozó termékleírásnak is. (országos ill. régiós) Paraméter Határérték Alkoholtartalom (tf%) min. 37,5 Metilalkohol-tartalom (g/hl abs. alk.) Illóanyag-tartalom (g/hl abs. alk.) max. 86 max v v (alapanyagonként eltérő) min. 200 (törköly: min. 140) Réztartalom (mg/l) max. 10 Ciánhidrogén tartalom (g/hl abs. alk.) max. 7

9 Megnevezés A pálinka megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi. A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni. A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.

10 Megnevezés Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült. A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével készült terméket - még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100%-ban e két összetevőből származik - kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni.

11 Különleges eljárásokkal készült pálinkák Kisüsti pálinka: gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka: gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt, gyümölcsöt kell felhasználni. Ágyas törkölypálinka: amelyet Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érleltek legalább 3 hónapig. 100 liter ágyas törkölypálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni.

12 Különleges eljárásokkal készült pálinkák Érlelt pálinka: gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet 1000 literes vagy nagyobb fahordóban érleltek legalább 6 hónapig, vagy 1000 liternél kisebb fahordóban min. 3 hónapig Ópálinka: gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

13 Megkülönböztető zárjegy Más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő pálinka-zárjegy használható. A Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával a vámhatóság pálinka-zárjegyet kizárólag a pálinka, illetve a törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását a Jöt.-ben az e tevékenység folytatásához előírt adóraktári engedély birtokában végző személynek ad ki.

14 Magánfőzés, bérfőzetés a jövedéki törvény szeptember 27-i módosításával lehetővé vált a gyümölcsből és a gyümölcsökből származó alapanyagokból az adófizetés nélküli párlatok előállítása részben a magánfőzés, de a bérfőzés során is. Párlat és nem pálinka!

15 Mi a különbség a pálinka és a párlat között? Minden pálinka párlat, de nem minden párlat pálinka. A párlatok alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, cukor hozzáadása nélkül, kizárólag a párlat meghatározásában előírt nyersanyagból. Továbbá nem tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt és nem tartalmazhatnak hozzáadott aromaanyagokat sem.

16 Nem felel meg pálinkatörvénynek: párlat Nem felel meg 110/2008/EK rendeletnek: szeszesital A pálinka és törkölypálinka nyersanyagai és cukor hozzáadásával erjesztett és lepárolt termékek nem nevezhetők sem pálinkának, sem párlatnak, sem szeszesitalnak! Az ilyen termék hamisítvány!

17 b Köszönöm a figyelmet!