GÖNCI BARACKPÁLINKA TERMÉKLEÍRÁS

Átírás

1 TERMÉKLEÍRÁS 1. A földrajzi árujelzı megnevezése GÖNC 2. A termék megnevezése, amellyel kapcsolatban a földrajzi árujelzıt használják BARACKPÁLINKA 3. A termék bemutatása, beleértve az elıállításához felhasznált nyersanyagokat, a fıbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi tulajdonságokat A termék elıállításához felhasznált nyersanyag A "Gönci" eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a kajszibarack, amely Gönc vidékének egyik jellegzetes gyümölcse. A termelési körzetben elsısorban a Magyar kajszit termesztik, amely mellett megtalálhatók a telepítésre jóváhagyott egyéb fajták (pl. a Gönci magyar kajszi, a Ceglédi bíborkajszi, a Pannónia stb.) is. Az alapanyagnak fajtaazonosnak, kellıen érettnek, romló hibától és idegen anyagtól mentesnek kell lennie. Zöld, penészes vagy rothadt gyümölcsöt a tétel nem tartalmazhat. Egyéb követelmények: refrakció %: legalább 15,0; gyümölcsméret: 30 mm felett. Átvételkor minden tétel minısítése a Magyar Élelmiszerkönyv /91. sz. elıírása szerint történik, a II. osztályba soroltaknak megfelelıen. Ellenırzött paraméterek: fajta meghatározása, tisztaság, érettség, refrakció %, ph érték. A gönci barackpálinka különlegességét, kiváló minıségét a klimatikus viszonyok, a kedvezı alapanyag ellátás, a hagyományok ırzése, valamint a technológia szigorú betartása együttesen biztosítják. A termék fıbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai, érzékszervi tulajdonságai: alkoholtartalom: legalább 40% V/V, metilalkohol-tartalom: max g/hl.abs.alk., illóanyag-tartalom: min. 200 g/hl.abs.alk., hidrogén-cianid tartalom: max. 10 g/hl.abs.alk. A további minıségi követelményeket a Magyar Élelmiszerkönyv /89 sz. elıírás tartalmazza.

2 4. A termék elıállítási módja Fıbb lépései: alapanyagok átvétele, a gyümölcs cefrézése, a cefre erjesztése, lepárlás, érlelés. Barack átvétele, vizsgálata Jó minıségő, kifogástalan gyümölcspálinkát csak jó minıségő alapanyagból lehet elıállítani. A beérkezı - dokumentált eredető - gyümölcs mennyiségi átvétele súlymérés, minıségi átvétele érzékszervi és analitikai vizsgálatok (szárazanyagtartalom, ph érték) alapján történik. Barack cefrézése A cefrézés során a gyümölcsöt elıkészítik az erjesztéshez. Válogatás, mosás után a gyümölcs a magozóba kerül, ahol a mag eltávolítása történik. Mivel a pálinka aromájához a "magíz" is hozzájárul, megengedett a maradvány (max. 3%) törmelék mag. Ezután a gyümölcsöt zúzó-aprító segítségével darabolják (pép állagúvá), megtörténik a sejtfalak felszakítása, hogy a cukortartalmú lé az élesztı számára hozzáférhetıvé váljék. A cefre optimális hımérsékletének (18 o C) beállítása után történik az erjedést elısegítı anyagok hozzáadása. Az irányított erjesztésnél nagyon fontos a hımérséklet tartása és a ph érték optimalizálása, mivel így a fajélesztıs beoltással igen kedvezıen lehet a gyümölcscefrét tiszta, minden hibától mentesen kierjeszteni. Erjesztés A megfelelıen elıkészített cefre erjesztı tartályokba kerül, ahol rövidesen megindul az erjedés. E folyamat 6-10 nap alatt megy végbe, amelynek folyamán a cukortartalom átalakul alkohollá és szén-dioxiddá. A szén-dioxid nagy része elvezetésre kerül, kisebb hányada a tartályban marad. A megfelelı erjedési folyamat feltétele az optimális hımérséklet biztosítása, ellenırzése. A kierjedt cefrét célszerő azonnal feldolgozni, vagy a lepárlás megkezdéséig a szakszerő tárolás alapfeltételeit (hımérséklet és szén-dioxid ellenırzés) biztosítani kell. Lepárlás és finomítás Az erjesztés befejezése után a kierjedt cefrébıl szakaszos eljárással elıször nyerspárlatot készítenek, majd a párlatot tovább finomítják. Lepárlás történhet hagyományos, rézbıl készült un. kisüstön; vagy lepárló oszlopon majd az azon nyert nyerspárlat desztilláló oszlopon történı finomításával is. Az elı- és utópárlat mennyiségét töménység és mennyiségméréssel, valamint a nagyon fontos érzékszervi vizsgálat útján állapítják meg. E mővelet igen nagy szakértelmet kíván. A lepárló berendezések tisztán tartása alapvetı követelmény, e nélkül jó minıségő párlat elıállítása nem lehetséges. Érlelés és pihentetés A párlat érlelése a gyártástechnológia fontos része. Gondosan elıkészített és tisztított fa- és rozsdamentes acéltartályokban történik az érlelés és pihentetés. Érlelési idıtartam minimum 3 hónap. Az érlelt párlat illata kellemes, íze telt, harmonikus. 2

3 Alkoholtartalom beállítása A gondosan érlelt párlat alkoholtartalmát palackozás, fogyasztói forgalomba hozatal elıtt kell beállítani. Ez a palackozott árura vonatkozó igen szigorú elıírás (± 0,3% V/V) figyelembe vételével, jó minıségő (max. 1 NK o -ú) ivóvízzel történik. Az alkoholtartalom kizárólag a gyümölcs lepárlásából származó alkoholból eredhet. Palackozás A forgalmazásra alkalmas barackpálinka tisztára mosott üveg vagy kerámia palackba tölthetı, tömítıbetétes alumínium csavarzárral vagy parafa dugóval zárható. A lezárt termék díszdobozba rakható. A megengedett csomagolási egység maximum 1 liter, ezen felül csak egyedileg, reprezentatív ajándékként csomagolható. Minıségbiztosítás A minıségbiztosítás olyan legyen, amelyben biztosított az azonosítás és nyomon követés. Megfelelıen dokumentálni kell a termék útját a gyümölcs átvételétıl a gyártáson keresztül a végtermékig (pl. ISO 9000 rendszer). A termék származása igazolható kell legyen (pénzügyi elszámolás, belsı ellenırzési adatai alapján). Ellenırzési pontok: alapanyag minısítése, cefre ellenırzése, (ph: 2,7-3,6) erjesztés ellenırzése, hımérséklet (18 o C 19 o C), alkoholtartalom (7-9% V/V ), maradék cukortartalom (kevesebb, mint 0,5%); párlat ellenırzése, alkoholtartalom (75-86% V/V), érzékszervi tulajdonságok (gyümölcsre jellemzı, idegen illattól, íztıl mentes), összes illóanyag-tartalom (legalább 200 g/hl abs.alk.), hidrogén cianid tartalom (legfeljebb 10 g/hl abs.alk.), késztermék ellenırzése gyártmánylap szerint. 5. A földrajzi terület meghatározása, amelyrıl származó termék megjelölésére a földrajzi árujelzıt használják A termék alapanyagául szolgáló kajszibarack a Gönci termelési körzet alább felsorolt településeinek barack telepítésre alkalmas területein termeszthetı. A gönci barackpálinkát szintén ezeken a településeken mőködı szeszfızdében szabad elıállítani, palackozni. Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Tornyosnémeti, Zsujta, Arka, Boldogkıváralja, Hejce, Hernádcéce, Korlát, Vizsoly, Abaújkér, Encs, Fancsal, Forró, Ináncs, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Alsógagy, Felsıvadász, Lak, Selyeb, Szakácsi, Alsóvadász, Homrogd, Szikszó, Sajóvámos, Sajópálfa, Miskolc, Futókércs, Garadna, Baktakék, Beret, Detek, Léh, Abaújszántó, Golop, Megyaszó, Monok, Rátka, Tállya, Bekecs, Legyesbénye, Szerencs. 3

4 6. A termék és a földrajzi környezet kapcsolata A Göncön és környékén termesztett kiváló minıségő magyar kajszibarack fajtán kívül igen nagy súllyal bírnak a termesztés kedvezı ökológiai tényezıi. Ez a körzet kajszibarack termesztésére az egyik legjobb, mivel a terület mélynyugalmi idıszaka rövid, a télvégi hımérsékletingadozás, az inszoláció alacsony. Ezen a vidéken a vegetáció késıbb indul meg és az inszoláció is kisebb mértékő; az agrometeorológiai jellemzık 50 éves átlaga: évi napfénytartam: óra között, júliusi középhımérséklet: 19 o C, évi csapadék mennyiség: mm. A magyar kajszi már a XVI. században hírnevet szerzett Európában. A kajszi-baraczk név 1667-ben Lippay János munkájában jelenik meg elıször, a sárgabarack fajták egyéb elnevezései után. A XIX. század második fele már a magyar kajszi igazi fellendülésének korszaka volt. Ezt - hasonlóan Gönchöz és környékéhez - több, általánosan ható gazdasági tényezı is segítette. A mezıgazdaság, különösen a paraszti réteg lassú polgárosodása, a megerısödı piac mindenütt erısítette a lokális gyümölcskultúrákat. Tokaj-Hegyalján és más domb- és hegyvidéki szılıterületeken különösen nagy lökést adott a gyümölcstermesztésnek a filoxéra-vész: az elpusztult szılık helyett vidékünkön is sok gyümölcsfát ültettek. A dombvidékek lejtıit átengedték a gyümölcsfáknak. Korponay János említette elıször 1871-ben, hogy Gönc és környéke híres a kajszibarackjáról, amit akkor szép mennyiségben termesztettek. A baracktermelés igazi felfutása azonban az es években kezdıdött. Az 1890-es években a kajszi még jobbára házkerti gyümölcs Magyarországon ben Gönc gyümölcsfájából még csak darab volt a kajszi között Gönc határában 304 kh-ról 11 kh-ra csökkent a szılıterület, ugyanakkor a kertek területe 215 kh-ról 284 kh-ra növekedett. Lényegében az egész régi Abaúj vármegyei szılı- és borkultúrát leváltotta a filoxéra után a megerısödı gyümölcstermesztés. Ez utóbbi idıszak volt az, amikor a tudatos tenyésztıi tevékenység és a vidéken létrehozott faiskolák hatására megformálódott a legnagyobb gyümölcső magyar kajszi, a gönci kajszi tájjellegő fajta kiválasztása és hasznosítása. A gönci kajszi márkanévként lényegében az as évektıl lett közismert, ami egybeesett a közös gazdaságok és - mellettük - a háztáji kisüzemek termelési profiljának megszilárdulásával. Elızetes elismerésére 1960-ban került sor (Magyar Kajszi C. 235), majd 1976-ban lett elismert fajta. Különösen az 1970-es évektıl lett híres a márkanév, ami jobbára a belıle készült pálinka nagyobb volumenő elıállításának és kereskedelmének volt a következménye. A különleges minõségő gönci barackról és pálinkáról bıvebben az alábbi irodalmakból olvashatunk: Elek László: A gyümölcstermelés alakulása Magyarországon Agrártörténeti Szemle VIII Budapest (Akadémiai Kiadó), Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezıváros története. Karcag (Kertész József könyvnyomdája), Korponay János: Abaúj vármegye monographiája. Kassa, Lippay János: Posoni kert III. Bécs, Nyujtó Ferenc - Surányi Dezsı: Kajszibarack. Budapest (Mezıgazdasági Kiadó),

5 7. A földrajzi árujelzı feltüntetése a terméken A jelölés a jogszabályokban elıírtakon kívül a következıket tartalmazza: GÖNCI BARACKPÁLINKA (megnevezés részeként), védett eredetmegjelöléső termék (elkülönülve a megnevezéstıl). Gönc neve az 1900-as évek elején cz -vel íródott, ezért a termék megnevezésében ezzel a helyesírással is használható. MELLÉKLETEK Hozzáférhetıek a termékleírás benyújtójánál és a Magyar Eredetvédelmi Tanács Titkárságán Térkép a földrajzi területrıl Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztı Kht. Tanulmánya Történelmi dokumentumok fénymásolatai 5