2007. évi törvény A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsró l. A pálinka

Átírás

1 .: :Najg `iy~ H vccv e u, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Érkozett: 2007 DEC O 6. Képvisel ői önálló indítvány évi törvény A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsró l Az Országgyűlés a pálinka, mint Hungaricum előállításának és minősítésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja : A pálinka 1. Ez a törvény szabályozza a pálinka el őállítását, minősítését, kiszerelését, forgalomba hozatalát és megnevezés használatát, továbbá a pálinka előállításával kapcsolatos szakigazgatási feladatokat és hatásköröket. 2. (1) Pálinkának csak azok a gyümölcspárlatok, sz őlő- és sz ő lőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket Magyarországon termett a) szőlő törkölyéb ől erjesztettek és pároltak le vagy vízgőzzel, vagy víz hozzáadása után, és amelynek illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholr a vonatkoztatva és maximális metilalkohol-tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholr a vonatkoztatva (szőlőtörköly-pálinka) ; b) friss, magozott vagy mag nélküli gyümölcs, vagy a gyümölcs mustjának alkoholo s erjesztésével és lepárlásával nyernek, legfeljebb 86% (V/V)-os alkoholtartalomr a párolva. A párlat illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl, maximális metilalkohol - tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Csonthéjasok párlatában a hidrogéncianid-tartalom legfeljebb 10 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva (gyümölcspálinka) ; c) szőlő vagy a szőlő mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek, legfeljebb 86% (V/V)-os alkoholtartalomra párolva. A párlat illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl, maximális metilalkohol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva (szőlőpálinka) és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. (2) Amennyiben a (1) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, az el őállított termék csak párlatnak nevezhető. 1

2 (3) Kivonatolással és lepárlással készült termék nem nevezhet ő pálinkának, még akkor sem, ha a kivonatoláshoz használt alkohol megfelel a pálinkára vonatkozó el őírásokban foglaltaknak. 3. Fogalom meghatározások : 1. Kisüsti pálinka : az a gyümölcs-, szőlő- és sző lőtörköly-pálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter úrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszo s lepárlással állítottak elő. A kisüsti jelz őt kizárólag ebben az esetben helyettesíteni lehet a hagyományos vagy tradicionális jelz ővel. A gyümölcs-, sző lő- és szőlőtörköly-pálinka megnevezés kiegészülhet a) az adott gyümölcs, illetve szőlőfajta nevével, amennyiben a pálinka igazolhatóa n 100 %-ban az adott gyümölcsb ől, vagy az adott szőlőfajta törkölyéből készült ; b) a termőhely megjelölésével, amennyiben a pálinka kizárólag az adott term őhelyről származó gyümölcsökből, szőlőből vagy szőlőtörkölyből készült. 2. Aszútörköly-pálinka és szamorodni-pálinka: az a szőlőtörköly-pálinka, amely igazolhatóan 100 %-os mértékben kizárólag Tokaj-hegyalja történelmi zárt borvidék magyarország i termőhelyéről származó aszútörkölyből vagy szamorodni bor készítéséhez felhasznál t szőlőtörkölyből készült. Törkölypálinka készítésénél borseprő is felhasználható úgy, hogy 100 kg szőlőtörkölyhöz 25 kg borseprő adható és a borseprőből kivont alkoholmennyiség a végtermékben nem lehet több az összes alkoholmennyiség 35%-ánál. Répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörkölyből, valamint borseprőből készített párlatot pálinkának nevezni tilos. 3. Erlelt pálinka: az a gyümölcs, szőlő- és szőlőtörköly-pálinka, amelyet fahordóban érleltek az érzékszervileg szükséges ideig, de legalább 3 hónapig. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/1 lehet, de hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Erlelt pálinkák esetében csak az azonos fajtájú érlelt pálinkák elegyíthet ők, de érlelési id őnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát, a tennék korát a címkén fel lehet tüntetni és utalni lehet a fahordó anyagára is. 4. Opálinka: az a gyümölcs, szőlő- és szőlőtörköly-pálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogat ú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén ellenőrizhető módon dokumentálni kell. 5. Vegyes szőlőtörköly-pálinka : A különböző fajta szőlőtörkölyök együttes lepárlásával előállított párlat. Az összetevőket a pálinka készítéséhez felhasznált sz őlőtőrkőlyök mennyisége szerinti százalékos arányban a címkén fel kell tüntetni. 6. Vegyes gyümölcspálinka: A különböző fajta gyümölcsök együttes lepárlásával előállított párlat. Az összetevőket a pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcsök mennyisége szerint i százalékos arányban a címkén fel kell tüntetni. 7. Vegyes törkölypálinka : gyümölcs- és sz őlőtörköly-pálinkák bármilyen arányú elegyítésével készített pálinka. A vegyes törkölypálinka megnevezést világosan és jól láthatóan minden egyéb minősítő jellegű kifejezés nélkül a címke egy feltűnő részén kell feltüntetni A felhasznált pálinkákat térfogatuk szerinti százalékos arányban a címkén fel kell t űntetni. 8. Gyümölcságyon érlelt pálinka, vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelye t gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a párlat fajtájával azonos, h a egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de e z esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhet ő. 100 liter pálinkához legalább 1 0 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt, jó min őségű gyümölcsöt kell felhasználni. 2

3 9. Mézes pálinka-likőr : az olyan párlat, melynek alkoholtartalma 100 %-ban pálinkábó l származik, de azt Magyarországon termelt tiszta mézzel ízesítették, és szárazanyagtartalm a meghaladja a 10 gr-ot. 10. Mézes vegyes pálinka-likőr : A nem homogén pálinkák felhasználásával el őállított mézes pálinka-likőr. 4. Pálinka készítéséhez nem használható íz harmonizáló adalékanyag, vagy színezék, valamint virág sem. Kizárólag az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt anyagok használat a megengedett. 5. A pálinka el őállításának és megnevezésének szabályait alkalmazni kell az Európai Uni ó tagállamain kívüli országba történő exportra el őállított termékek esetében is. 6. A pálinka felhasználásával készült bármilyen italterméknél a pálinka kifejezés feltüntetés e kizárólag az összetevők felsorolásánál lehetséges. Ez a korlátozó rendelkezés a termékhez kapcsolódó marketing eszközökre (kiegészít ő címke, díszdoboz, szórólap, stb.) is vonatkozik. A földrajzi árujelz ős, eredetvédett pálinka 7. (1) A földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák el őállítására, forgalmazására, megnevezésére a 2-6. rendelkezéseit alkalmazni kell. (2) A földrajzi árujelz ős, eredetvédett pálinkáknak továbbá meg kell felelniük az alább i elvárásoknak: a) a pálinka kizárólag a megnevezésében feltüntetett helyr ől származó gyümölcsből készült, melyet felvásárlási bizonylattal az el őállító igazolni tud ; b) a földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák alapanyagai, párlatai nem keverhet ők más területről származó pálinkákkal. (2) A földrajzi árujelz ős, eredetvédett pálinkák úgy elegyíthetők egymással, hogy az elegyített pálinkák összetételében csak kisebb eltérés van és az eltérések a) a készítési eljárás, b) az alkalmazott lepárlókészülék, c) az érlelés időtartama, d) az előállítás földrajzi helye függvényei és az így el őállított szeszes ital megfelel a 2. rendelkezéseinek. A Pálinka Nemzeti Tanác s 8. (1) A pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához fűződ ő közös magyar érdek előmozdítását, valamint a megvalósítás koordinált felügyeletét a Pálinka Nemzeti Tanács (továbbiakban : Tanács), mint köztestület látja el. 3

4 (2) A Tanács tagjairól névjegyzéket kell készíteni és az abban bekövetkezett változásoka t folyamatosan vezetni kell. (3) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai : a) az agrár-vidékfejlesztésért felel ős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az adópolitikáért felel ős miniszter két-két képvisel ője; b) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága egy képvisel ője ; c) a Szeszipari Szövetség két képvisel ője ; d) a Pálinka Céh két képviselője; e) a Pálinkafőzők Országos Érdekképviselete két képviselője; a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete két képvisel ője. (1) A Tanács szervezetének és működésének rendjét alapszabályban keli meghatározni. 9. (2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell : a) a Tanács céljait és feladatait ; b) a Tanács képviseletére jogosultak megnevezését ; c) a Tanács szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat ; d) a testületi szervek, a tisztségvisel ők feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének módját, e) a tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket ; fi a Tanács gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat. 10. A Tanács a) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében felügyeli az országos pálinkaminősít ő hatóságot ; b) a pálinkakészítésre és pálinkaforgalmazásra vonatkozó kötelez ő érvényű szakmai szabályokat állapít meg, és ellenőrzi azok betartását ; c) engedélyezi és felülvizsgálja az eredetvédett termékek forgalmazására vonatkoz ó kérelmeket; d) az eljáró hatóság döntését megel őzően véleményezi a szeszfőzde/pálinkafőző üzem létesítésére és működtetésére vonatkozó kérelmet; e) az eljáró hatóságnál kezdeményezi a szeszfőzde/pálinkafőző üzem engedélyének visszavonását, amennyiben az megsérti jelen törvény rendelkezéseit, vagy a m űködésére vonatkozó egyéb szabályokat ; f) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal; g) javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a pálinkakészítéssel és pálinkaforgalmazással kapcsolatos, jogalkotási és egyéb közigazgatási ügyekben ; h) kiadja az országos pálinkaverseny-rendezvények megtartásához szükséges engedélyeket ; i) a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai tevékenységét ; j) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti a pálinkakészít ők gazdálkodását. 4

5 11. (1) A Tanács közigazgatási ügyekben történ ő eljárására az e törvényben foglaltak figyelembevételével a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairó l szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Tanács határozata ellen mint másodfokon eljáró szervhez az agrárpolitikáért felelős miniszterhez lehet fellebbezni. (3) Közigazgatási ügyekben a Tanács elnöke jár el. 12. (1) A Tanács a működéséhez szükséges költségeket bevételeib ől fedezi. (2)A Tanács bevételei : a) a pálinka nemzeti tanácsi járulék (továbbiakban : járulék) ; b) az általa nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjak; c) költségvetési támogatás ; d) adományok ; e) egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek. 13. (1) A járulék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) alapján a szeszfőzde által a bérfőzött pálinka után fizetett adó (bérfőzési szeszadó) összegének 2 százaléka. (2)Adományt valamint más vagyoni előnyt a Tanács csak olyan személyt ől fogadhat el, aki a Tanács működésében nem érdeklt. 14. (1)A Tanács működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a Tanács határozatai nem ütköznek-e ezek valamelyikébe. (3) Ha a Tanács működésének törvényessége másképp nem állítható helyre, a miniszter keresettel fordulhat a bírósághoz. A bíróság a) megsemmisíti a Tanács jogsértő határozatát és szükség szerint új határozat hozatalá t rendeli el ; b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a Tanácsot ; c) a tanács tevékenységét felfüggesztheti. 15. A 14. (3) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a Tanács feladatait a felfiiggesztés időtartama alatt a miniszter által kijelölt szakmai bizottság látja el. 5

6 16. (1) A jogsértőnek vélt jogerős tanácsi határozatok felülvizsgálatát a Tanács bármely tagja, illetve a rá vonatkozó rész tekintetében bármelyik szeszfőzde/pálinkafőző üzem kérheti a bíróságtól. (2) A keresetet a miniszter állásfoglalása kézhezvételét ől számított harminc napon belül a Tanács ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitva álló határid ő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (3) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény közigazgatási perekre (XX. Fejezet) vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Élelmezés-egészségügyi előírások 17. (1) Pálinkát előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy kell, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve. (2) A szőlő, a szőlőtörköly illetve a gyümölcs feldolgozására, pálinka el őállítására, átvételére, kezelésére, forgalomba hozatalára, csomagolására, tárolására szolgáló épületeket, helyiségeket, azok berendezéseit (gépeit), valamint az árusítóhelyeket az egészségügy i követelményeknek megfelel ően szabad létesíteni, átalakítani vagy használatba venni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységeknél használt eszközt, edényt és gépet csa k olyan anyagból és úgy szabad előállítani, hogy az a vele érintkezésbe kerül ő termékben egészségre káros elváltozást ne okozzon, ne tartalmazzon kioldható anyagot olya n mennyiségben, amely a vele érintkezésbe kerül ő terméket az egészségre károssá teszi, illetőleg az ital minőségét, valamint tulajdonságait hátrányosan befolyásolja. (4) Aki pálinkát forgalomba hoz, annak gondoskodnia kell arról, hogy a küls ő behatás által higiéniailag ne károsodjon. Ha a Tanács ellenőrzései során ismétlődően azt tapasztalja, hogy a szeszfőzde ennek az el őírásnak nem felel meg, a Tanács az üzem működési engedélyének visszavonását kezdeményezi az eljáró hatóságnál. (5) Az e törvényben nem szabályozott élelmezés-egészségügyi kérdésekben az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat kell alkalmazni. Adatszolgáltatás 18. (1) A szeszfőzdétől származó adatokból a Vám- és Pénzügy őrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatósága évente országosan összesített adatokat szolgáltat a Tanácsnak a bér- é s kereskedelmi céllal főzött párlatok és pálinka-fajták vámtarifaszámok szerinti alkohol-fo k mennyiségéről. A fajták szerinti felsorolásban külön kategóriát kell, hogy képezzenek a párlatok, a pálinkák, a vegyes párlatok és a vegyes pálinkák. 6

7 (2) A Tanács az általa kezelt adatokat csak törvényben meghatározott cél érdekébe n továbbíthatja. Vegyes és záró rendelkezések 19. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az országos pálinkaminősítő hatóságot. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozz a a) az ópálinka érlelési időtartamának közhiteles és ellen őrizhető dokumentálására vonatkozó rendelkezéseket ; b) a palackozott pálinkák címkézésére és feliratozására vonatkozó el őírásokat; c) a pálinka forgalmazásra vonatkozó előírásokat. (3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a pálinkazárjegy alkalmazásának, a pálinkazárj eggyel való elszámolásnak, visszavételének részletes szabályait. (4) Felhatalmazást kap a Pálinka Nemzeti Tanács, hogy kiadja az országos pálinkaverseny - rendezvények megtartásához szükséges engedélyeket. 20. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. (2) A Pálinka Nemzeti Tanács első alkalommal történő felállításáról a miniszter e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül intézkedik. (3) E törvény hatálybalépésével egyidej űleg a Jöt. 66. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett bérfőzési szeszadót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási id őszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon banki átutalással befizeti a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára. A vámhatóság a bérfőzési szeszadó 2 százalékát havonta, a tárgyhót követő 15. napig átutalja a Pálinka Nemzeti Tanács számlájára. 7

8 1. sz. melléklet a évi...törvényhez Pálinka és gyűmölcspárlat készítésénél felhasználható adalék- és segédanyagok : Felhasználható adalékanyagok : Enzimek, melyek a pektinbontást, a feltárást segítik el ő; Savak, melyek a cefre savvédelmét szolgálják (citromsav, borkősav, kénsav, foszforsav, tej sav) ; Fajélesztők Felhasználható kezelőanyagok : Derítőszerek (bentonitok, MgO, aktív szén) ; Műgyanta a nehézfémek (réz, vas) eltávolításár a Az érlelés során felhasználható segédanyagok : Fahordó; 8

9 INDOKOLÁS Általános Indokolás Az első alkalommal idén megrendezésre kerül ő pálinka napján, Szent Miklósnak a lepárló k védőszentjének ünnepén kerül benyújtásra az Országgyűlésnek az Európai Unióban is védelemben részesített Hungaricum, a pálinka törvényi szabályozását kezdeményez ő Javaslat ben az Európai Unió elfogadta a pálinkát, mint Hungaricum terméket. A pálinkára vonatkozó hatályos rendelkezések a jövedéki törvényben kerültek meghatározásra a több i alkoholtermékkel együtt. E törvény megalkotásával a pálinka előállítását, forgalmazását, minőségmegőrzését és eredetvédelmét kívánjuk biztosítani. A pálinka törvényi szint ű definiálása annak a kizárólag Magyarországon termett alapanyagbó l és Magyarországon meghatározott eljárással előállított terméknek a védelmét szolgálja, mind Magyarországon, mind külföldön, amely termék méltó jelképe lehet hazánknak. A törvény az előállított pálinka minőségének folyamatos ellenőrzése, valamint a kulturál t pálinkafogyasztás népszerűsítését elősegítő marketingtevékenység gyakorlása céljából a szakmai és érdekképviseleti szervezetek által delegált tagokból létrehozza a Pálinka Nemzeti Tanácsot. Részletes Indokolá s Az hoz A Javaslat definiálja a pálinka előállítását, minősítését, kiszerelését, forgalomba hozatalát é s megnevezés használatát, továbbá a pálinka el őállításával kapcsolatos szakigazgatás i feladatokat és hatásköröket. A Javaslat összhangban a szeszesitalok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 1576/89/EGK tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdés (f) pont ( 1) alpontjában és (i) pont (1) bekezdés (a) (c) alpontjában foglaltakra úgy rendelkezik, hogy pálinkának csak azok a gyümölcspárlatok és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak el ő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, cefrézését, párlását, érlelését és palackozását i s Magyarországon végezték. A Javaslat tíz konkrétan meghatározott pálinkafajta fogalom-meghatározását tartalmazza, úg y mint kisüsti pálinka, aszútörköly-pálinka, érlelt pálinka, ópálinka, vegyes sz őlőtörkölypálinka, vegyes gyümölcspálinka, vegyes törkölypálinka, ágyas pálinka, mézes pálinka-lik őr és mézes vegyes pálinka-lik őr. A pálinka készítéséhez kizárólag az 1. sz. mellékletben felsorolt adalékanyagok és kezelőanyagok használhatók fel. A Javaslat rendkívül szigorú szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a pálinka kifejezé s a pálinka tartalmú italtermékek esetében is kizárólag csak az összetevők között szerepelhet. Megakadályozva ezzel azt az esetleges látszatkeltést, mintha az adott italtermék pálinkána k minősülne. 9

10 A 7. -hoz A földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák el őállítására, forgalmazására, megnevezésére a z 1-6. rendelkezésein túl az Európai Unió 1576/89. rendeletének III. melléklet 6. pontja szerinti szabályok is mérvadóak. A Javaslat szabályozza továbbá, hogy mely kritériumok teljesítése esetén elegyíthet ők egymással földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák anélkül, hogy ezt a jellegzetességüket elveszítenék. A hoz A Javaslat létrehozza a Pálinka Nemzeti Tanácsot, amely köztestület a pálinka el őállítása, származása, min ősége és eredetvédelme egységes szabályozásához fűződ ő közös magyar érdek előmozdítását, valamint a megvalósítás koordinált felügyeletét lesz hivatott ellátni. A Tanácsot 13 taggal javasolja létrehozni a Javaslat, melyben a kormányzati tisztségvisel ők mellett szerepet kapnak az országos szakmai érdekvédelmi szervezetek delegáltjai is. A Tanács a) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében felügyeli az országos pálinkamin ősítő hatóságot; b) a pálinkakészítésre és pálinkaforgalmazásra vonatkozó kötelez ő érvényű szakmai szabályokat állapít meg, és ellenőrzi azok betartását; c) engedélyezi és felülvizsgálja az eredetvédett termékek forgalmazására vonatkoz ó kérelmeket; d) az eljáró hatóság döntését megelőzően véleményezi a szeszem zde/pálinkaf őző üzem létesítésére és műkődtetésére vonatkozó kérelmet ; e) az eljáró hatóságnál kezdeményezi a szeszfőzde/pálinkafőző üzem engedélyének visszavonását, amennyiben az megsérti jelen törvény rendelkezéseit, vagy a m űködésére vonatkozó egyéb szabályokat ; f) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal ; g) javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a pálinkakészítéssel és pálinkaforgalmazással kapcsolatos, jogalkotási és egyéb közigazgatási ügyekben ; h) kiadja az országos pálinkaverseny-rendezvények megtartásához szükséges engedélyeket ; i) a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészít ők szakmai tevékenységét; j) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti a pálinkakészít ők gazdálkodását. A Javaslat értelmében a Tanács m űködése felett az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol és szintén a miniszter jár el másodfokon azokban a z ügyekben, amikor a Tanács által hozott határozatot a Tanács tagja, vagy a szeszfózd e megtámadja. A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az arra jogosult a joger ős tanácsi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezze a bíróságon. A Tanács közigazgatási ügyekben történő eljárására az e törvényben foglaltak figyelembevételével a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairó l szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni A Tanács saját bevételeiből gazdálkodik, melyek közül súlyponti szerep hárul az ún. pálinka nemzeti tanácsi járulékra (továbbiakban: járulék). A járulék a jövedéki adóról és a jövedék i 10

11 termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) alapján a szeszfózde által a bérfózött pálinka után fizetett adó (bérf őzési szeszadó) összegének 2 százaléka. A 17. hoz A Javaslat e -a tartalmazza azokat a speciális élelmezés-egészségügyi előírásokat, amelyek a pálinka előállítása, forgalmazás során kötelezően alkalmazandók. A Javaslatban nem szabályozott élelmezés-egészségügyi kérdésekben ugyanakkor mögöttes jogszabálykén t érvényesül minden, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályi rendelkezés. A 18. -hoz A Javaslat azzal kívánja megkönnyíteni a Tanács szakmai munkáját, hogy kötelezi a VPOP-t, hogy a szeszfózdék által a Jövedéki Igazgatóság számára szolgáltatott adatokat összesítv e jutassa el a Tanácsnak is. A hoz A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, melyben a Kormány, az agrár - vidékfejlesztésért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter kap rendeletalkotásra és a Pálinka Nemzeti Tanács szabályzatalkotásra és kizárólagos jogkörrel engedélykiadásr a vonatkozó felhatalmazást. A Javaslat a törvény hatálybalépésénél figyelemmel van arra, hogy megfelel ő felkészülési időt (több, mint két hónap) biztosítson az érintetteknek, további kilencven nap áll az agrár - vidékfejlesztésért felelős miniszter rendelkezésére, hogy a Pálinka Nemzeti Tanác s felállításáról gondoskodjon. A pálinka nemzeti tanácsi járulék bevezetése érinti a jövedéki adóról és a jövedéki terméke k forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény 66. (3) bekezdését, ezért annak módosítására is indítványt tesz a Javaslat. Budapest, december 6. Font Sándor Fidesz Magyar Polgári Szövetség Császár Antal 11

12 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportj a Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony! Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. -a alapján, A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani. Budapest, december 6. Font Sándor Fidesz Magyar Polgári Szövetség Császár Antal