Szilágyi Péter GEORG JELLINEK államelmélete (Bevezető tanulmány, 1994, eredeti változat)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szilágyi Péter GEORG JELLINEK államelmélete (Bevezető tanulmány, 1994, eredeti változat)"

Átírás

1 Jellinek kötet bevezető tanulmánya 1/20 Szilágyi Péter GEORG JELLINEK államelmélete (Bevezető tanulmány, 1994, eredeti változat) 1.Élete Georg Jellinek ősei apai ágon a szombatosok szektájához tartozó morva parasztok voltak, akiket II. József türelmi rendelete arra kényszerített, hogy valamelyik elismert valláshoz csatlakozzanak. Jellinek ükapja ekkor tért át az izraelita hitre. Apja, Adolf J. rendkívül művelt, vallástudósként is elismert rabbi volt. Anyja Pesten született. A családi háttérhez tartozik, hogy egyik apai nagybátyja, Hermann J. újságírót és forradalmárt az októberi bécsi forradalom során írt cikke miatt Windischgrätz agyonlövette. Másik nagybátyja, Moritz J. a budapesti tőzsde egyik alapítója volt. (Vö. Neue Deutsche Biographie. 10. kötet, Berlin, o., továbbá G. Jellinek: Ausgewählte Schriften und Reden. I. Berlin, o.; H. Ridder, o.) Georg Jelinek, apja legidősebb gyermekeként, június 16-án Lipcsében született ben apját meghívták Bécsbe, ahová a család nagy örömmel költözött át. Iskoláit részben magánúton végezte, így már 16 éves korában, 1867-ben beiratkozhatott a bécsi egyetem jogi karára, ahol a jogi stúdiumok mellett matematikai, földrajzi, filozófiai és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott. Tanulmányait 1870-ben Heidelbergben, ben pedig Lipcsében folytatta, ahol az akkor fiatal magántanár, Wilhelm Windelband tanítványai közé tartozott ben Lipcsében Die Weltanschaungen Leibniz und Schopenhauers (Leibniz és Schopenhauer világnézete) című disszertációjával filozófiai, 1874-ben pedig Bécsben jogés államtudományi doktori címet szerzett ben kezdte meg közigazgatási pályáját, amivel azonban már ban tudományos érdeklődését követve fölhagyott ban a jogfilozófiai habilitáció szándékával nyújtotta be Die sozialetische Bedeutung von Recht, Unrecht und Strafe (A jog, jogtalanság és büntetés társadalometikai jelentősége) című munkáját, amelyben a jognak mint etikai minimumnak utóbb sokak által idézett és átvett tételét dolgozta ki. Vállalkozása ekkor nem járt sikerrel ben újabb dolgozatot nyújtott be Klassifikation des Unrechts (A jogtalanság osztályozása) címmel és ennek, valamint Absolutes und relatives Unrecht címmel tartott előadása alapján a jogfilozófiai magántanárává nevezték ki ban Die rechtlichte Natur der Staatenverträge (Az államszerveződések jogi természete) című

2 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 2/20 tanulmánya alapján előadói jogának a nemzetközi jogra való kiterjesztését kérte, kérését azonban elutasították. Ezután még alaposabban és átfogóbban dolgozta föl a kérdéskört, aminek eredménye Die Lehre von der Staatenverbindungen (Az államkapcsolatok tana) című monográfiája lett ban az államjog rendkívüli professzorává nevezték ki azzal, hogy nemzetközi jogból is tartson előadásokat. Következő nagyobb munkája az 1887-ben megjelent Gesetz und Verordnung (Törvény és rendelet) volt, amelytől nyilvános rendes egyetemi tanárrá való kinevezését remélte. Amikor azonban a bécsi klerális körök ellenállása következtében s a miniszter szóbeli ígérete ellenére ez elmaradt, Jellinek 1889 augusztusában lemondott bécsi egyetemi állásáról. Az ismert és elismert tudós lemondása nagy visszhangot váltott ki a német nyelvterület egyetemein. Jellineket előbb november 17-én a berlini egyetem habilitálta államjogból és nemzetközi jogból, méghozzá minden formalitás mellőzésével, majd november 28-án a baseli egyetem hívta meg az államjog rendes professzorának tavaszán költözött Baselbe, ahol többek között Jacob Burckhardttal került igen jó kapcsolatba. Még ez év őszén a heidelbergi egyetem anyagilag igen kedvező föltételek mellett az általános államjog, a nemzetközi jog és a politika professzorának hívta meg, Bluntschli utódaként. Ennek kapcsán nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a német nyelvterület többnyire egyoldalúan kameralisztikai beállítottságú államtudományi központjai közül a heidelbergi volt az egyetlen, amelyik a jogtudományokat is művelte tavaszán költözött Jellinek Heidelbergbe, és ott töltötte élete utolsó két, tudományos szempontból leggyümölcsözőbb évtizedét. Itt fejezte be a szívéhez legközelebb álló munkáját, a már Baselben megkezdett System der subjektiven öffenlichen Rechte (Az alanyi közjogok rendszere) című monográfiáját, és ugyancsak itt született meg fő műve, az Allgemeine Staatslehre (a továbbiakban AS) is, amely Max Weber szavaival élve világhírnevet szerzett számára. Heidelbergben Jellineket nagy tekintély és megbecsülés övezte. Baráti köréhez olyan jelentős tudósok tartoztak, mint a közjogász Georg Meyer, a filozófus Erwin Rohde, a szociológus Alfred és Max Weber, a filozófus Wilhelm Windelband és Paul Hensen, valamint a teológus Ernst Troeltsch. Sok hallgató köztük számos külföldi éppen rá való tekintettel választotta a heidelbergi egyetemet ben az egyetem prorektora lett, ami ténylegesen a rektori tisztet jelentette, mivel a rektori címet hivatalosan a mindenkori nagyherceg viselte. Figyelme a tudományszervező tevékenységére is kiterjedt ben megalapította a Staats- und

3 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 3/20 Völkerrechtliche Abhandlungen (Állam- és nemzetközi jogi értekezések), 1907-ben pedig az Öffentliches Recht der Gegenwart (A jelen közjoga) című kiadványsorozatokat tól a nagy tekintélyű szakmai folyóiratnak, az Archiv für öffentliches Rechtnek volt a kiadója. E gazdag és sokoldalú életút végén január 12-én halt meg Heidelbergben. II. Georg Jellineket egyesek az általános államtan megalapítójának tartják, ez a megállapítás azonban nem pontos. Kétségtelen ugyan, hogy az államelmélet általa képviselt irányzata éppen az ő munkássága nyomán vált világszerte [9] ismertté és gyakorolt széles körű hatást, az általános államtan azonban akkor már nem lebecsülhető múlttal rendelkezett. Maga az elnevezés (allgemeine Staatslehre) is több mint száz évvel előzte meg Jellinek munkásságát, nem is beszélve az állammal foglalkozó általános elméleti tudomány tradícióiról. Németországban a XVII. század közepéig tartott az az időszak, amelyben az állam kérdéseinek tudományos igényű vizsgálatát az arisztotelészi hagyományokon nyugvó úgynevezett régi politikatudomány szabta keretek jellemezték (vö. Maier old.). Maga Jellinek az államtan történeti fejlődését áttekintve a hagyományos politika eredményeiből kettőt emel ki. Egyrészt ő is Arisztotelészt tekinti a rendszeres, tudományos államtan megalkotójának, másrészt a középkori politikai gondolkodás legfontosabb vívmányát az államtan és a juriszprudencia összekapcsolásában látja. Mindezek ellenére azonban önálló államtudományról ebben az időben szerinte még nem beszélhetünk (AS, o.). A harmincéves háborút követően ennek a politika(tudomány)nak a keretei Németországban fölbomlottak. A gyakorlati filozófia hagyományos három ága - az etika, a politika és az ökonomika mellett önálló diszciplínaként megjelent, és az előbbieket mindinkább háttérbe szorította a szekularizált természetjog, gyakran magába olvasztva az államtudományok elemeit is. Így Pufendorfot követően a természetjog átfogó rendszereiben előbb önálló részek foglalkoznak az állam kérdéseivel, majd létrejön az általános államjog, ami hamarosan a terminológiában is kifejeződik. Először ben U. Hubernél jelenik meg a "ius publicum universale", majd 1710-ben J. H. Böhmernél az allgemeines Staatsrecht kifejezés. Ennek az időszaknak

4 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 4/20 a legfontosabb vívmányát Jellinek abban látja, hogy létrejött egy államról szóló általános tan ( allgemeine Lehre vom Staat és nem allgemeine Staatslehre ), amely kezdettől fogva az állam jogi elmélete volt, és tudatosan szemben állt az állam politikai jellegű megközelítésével. (AS, o.) A XVII. század végén a megerősödött és önállósodott német részállamok szükségleteire alapozva megjelenik, majd a XVIII. század első felében széles körben elterjed az államra vonatkozó gyakorlati ismereteket közvetítő, úgynevczett kameralisztika. Ez a diszciplína - teljes nevén: Oeconomische, Policey- und Cameral Wissenschaft - is három ágra bomlott: a részben technikai jellegű gazdászat és a pénzügytan mellett az úgynevezett Polizeiwissenschaft a közigazgatás és a gazdaságpolitika kérdéseivel foglalkozott. (Ez utóbbiból alakult ki a XVIII. század végén az általános közigazgatástan.) Ezzel az államnak egy sajátos, a valóság felé forduló és az állami gyakorlat igényeit szem előtt tartó, azaz politikai jellegű tudományos megközelítése alakult ki, amelyet a XVIII. század közepétól államtudománynak (Staatswissenschaft) neveztek a szó szűkebb értelmében. Tágabb értelemben államtudományokon mindazokat a jogi, közigazgatási, történeti és társadalomtudományi diszciplínákat értették, amelyek az államra és intézményeire vonatkoznak - vö. Maier, 1987a, 1987b). Ez az államtudomány azonban a (többé-kevésbé) fölvilágosult abszolutizmusok bukásával háttérbe szorult, majd a XIX. század hetvenes éveire elhalt, noha ezt megelőzően több - sikertelen - kísérlet történt arra (Haller, MohI, L. v. Stein), hogy e szűk értelemben vett államtudomány alapján hozzák létre az [10] állammal foglalkozó tudományok, illetve megközelítés módok egységét (vö: Maier, 1987a, 1987b). Jellemző Jellinek jogászi szemléletmódjára és a gyakorlati politikától való távolságtartására, hogy műve tudománytörténeti fejezetében az államnak ezt a megközelítésmódját meg sem említi, és képviselőire az egyes témák tárgyalása kapcsán is csak elvétve utal. Ezért sem tűnik meggyőzőnek az a megállapítás (Determann), amely szerint Jellinek munkássága szervesen kapcsolódik a korábbi államtudományhoz. Valójában Jellinek elsősorban az állam jogi megközelítésének tradícióit folytatja. A XVIII-XIX. század fordulóján az állam tudományos vizsgálatának fejlődésére - a társadalmi-politikai viszonyok átalakulásán túl - főleg két

5 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 5/20 körülmény gyakorolt jelentős hatást. Az egyik a természetjog háttérbe szorulása, a másik a tudományos gondolkodásnak elsősorban Kant nevével fémjelezhető fordulata, ami a pozitivizmus előtérbe kerülését (Maier, old.), az objektív megismerés követelményének hangsúlyozását eredményezte. Ennek kapcsán Jellinek azt emeli ki, hogy az új tudományos szemléletmód - tudatosítva az állam lényegének sokrétűségét - az állam vizsgálatának új szempontjait is magával hozta. Utat tört magának az a fölismerés, hogy e vizsgálat nem szorítkozhat az államélet jogi aspektusaira, hanem az állam alaptudománya olyan átfogó tudományág, amely az állam jogot megelőző és jogon túli természetének föltárására is törekszik. Ezzel megjelent az általános államtan kidolgozásának követelménye, ami a terminológia átalakulásában is kifejeződött (AS, o.). A Staatslehre (államtan) kifejezés a XVIII. század közepén jelent meg, eredetileg mint a hagyományos arisztotelészi politika német megfelelője. Önálló tartalmú tudományos fogalomként először Schlözer használta Allgemeines Staatsrecht című munkájában (1793), szembeállítva az egyes államok leírásával foglalkozó államismerettel (Staatskunde). Eszerint az államtan az államot lényege és célja szerint általánosságban vizsgáló tudomány, amelynek egyik része az általános államjog. A XIX. század első felében az államtan (Staatslehre) kifejezést két értelemben használták: vagy mint az államnak az államjog és a gyakorlati irányultságú politika mellett önállóan létező úgynevezett természettanát, vagy pedig mint az elméleti államtudományokat átfogó kategóriát, szembeállítva a gyakorlati államtudományokkal. A döntő változás a XIX. század második felében következett be, amikor az egységessé vált Németország közjogának kimunkálásával összekapcsolódva az állam jogpozitivista szemlélete vált uralkodóvá. Ennek az irányzatnak legjelentősebb képviselői C. F. v. Gerber és P. Laband voltak, akik a jogtudományból minden társadalmi elemet ki akartak rekeszteni. Jellinek a vázolt tudományos fejlődés eredményeként a XIX. század végére kialakult helyzetet négy pontban foglalja össze: a.) nyilvánvalóvá vált, hogy az államnak két lehetséges szemléletmódja van, mégpedig a társadalmi és a jogi; b.) nincs szükség külön filozófiai államtanra, állammetafizikára: annak spekulatív elemei ugyanis a filozófiába, az államtan alapelveire vonatkozó fejtegetései pedig magába az államtanba tartoznak; [11]

6 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 6/20 c.) az általános államtan nem a hatályos jogot, hanem tudományos tételeket tartalmazó elmélet; d.) elfogadottá vált az elméleti és a gyakorlati (alkalmazott) államtudományok, így az államtan és a politika szigorú különválasztásának igénye. Az kialakult helyzet legfőbb negatívumát Jellinek a módszertani tisztázatlanságban látja, amely egyrészt olyan homályos fogalmak használatában nyilvánul meg, mint az állam természettana, fizikája, fiziológiája; másrészt pedig abban, hogy az államtan és a politika különválasztása a német közjogtudományban nem valósult meg következetesen. Annak legjelentősebb képviselői, Gerber és követői ugyanis öntudatlanul politizálnak, amikor állítólagos jogtételekből általuk joginak nyilvánított, valójában azonban politikai következtetéseket vonnak le. Éppen ezért egy, a lehetőségek szerint objektív közjogtudomány kiépítése olyan alapfogalmak kimunkálását igényli, amelyeket kezdetben mellőzhetőnek hittek. (AS old.) Lényegében tehát arról van szó, hogy Jellinek szerint a közjog és a közjogtudomány továbbfejlesztésének, tökéletesítésének is előfeltétele az általános államtan kidolgozása. Ez az összefüggés fordítva is igaz: az államtan célja és feladata eszerint éppen az, hogy a közjogtudományt elméletileg megalapozza. Jellinek előbb idézett megállapításai és törekvései jól mutatják általános államtanának a korábbi német államtudományhoz való viszonyát, amelyet egyfelől a kontinuitás, tehát a problémafölvetésben és a megközelítésmódban kifejeződő alapvetően jogászi szemlélet, másfelől pedig a meghaladásra való törekvés, a diszkontinuitás mozzanata jellemez. Ez utóbbi maga is két vonatkozásban fejeződik ki. Ez először is a jogászi pozitivizmus egyoldalúságainak korrekciójában, szociológiai szempontból történő kiegészítésének igényében, vagyis egy sajátos totalitásszemléletben (vö. AS 57. s köv. és 147. o.) nyilvánul meg, ezért erősen vitatható az az értékelés, amely Jellineket sommásan a jogpozitivizmus reprezentánsaként tünteti fel (vö. Determann). Jellinek államelméletének másik új eleme a módszertani tudatosság és megalapozottság igénye, amely alapvetően az újkanti filozófiának a különbségeket hangsúlyozó, a különböző jelenségeket egymástól elválasztó szemléletmódjából táplálkozik, és elsősorban Windelband és Rickert filozófiájára épül. E két oldal között ellentmondás feszül, amely a német államtudomány XIX. századi fejlődésének sajátosságaival magyarázható. Ezt a fejlődést alapvetően két tendencia jellemzi: egyrészt a tudományosságra való fokozott törekvés és az ennek ellentéteként jelentkező depolitizálódás, másrészt pedig a

7 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 7/20 tudomány rendszerének differenciálódása. (Maier old.) Ezt az álláspontot elfogadva úgy tűnik, hogy Jellinek elméletének belső ellentmondásossága főleg azon alapul, hogy bár a tudományosság-igényt és az ezzel járó depolitizálódást tükrözte, ám szembekerült a differenciálódás tendenciájával. (Hogy ezek a sajátosságok a jóléti állam kibontakozásával, az állami beavatkozás kiterjedésével mennyire váltak túlhaladottá, illetőleg szorulnak korrekcióra, olyan további kérdés, amelynek megválaszolása a modern politikatudomány problematikájához tartozik.) Ezért Jellinek elmélete nemcsak a megelőző német államtudomány összefoglalását és a kontinuitás alapján való továbbfejlesztését jelenti, hanem belső ellentmondásai következtében a további fejlődést [12] ösztönző elméleti viták kiindulópontjává is vált. Nem véletlen tehát, hogy a XX. század első felében az általános államtan legnevesebb képviselői - mindenekelőtt H. Kelsen, H. Heller és R. Smend - saját elméletüket Jellinek felfogását bírálva vagy ahhoz kapcsolódva és azt továbbfejlesztve (H. Nawiasky) fogalmazták meg. Jellinek munkássága abban az összefüggésben is meghatározó szerepet játszott az államtan további fejlődésében, hogy módszerdualizmusa előkészítette az utat a normativista államelmélet (Kelsen) és a decisionizmus (C. Schmitt) szétválása, vagy a kelseni tiszta jogtan és a weberi jogszociológia elkülönülése felé. III. 1. E bevezetés szűkre szabott keretei nem teszik lehetővé, hogy Jellinek gazdag életművét részletesebben ismertessük. Azt azonban, hogy munkásságáról mégis átfogó képet alkothassunk, nagymértékben megkönnyíti Általános államtana, amely nemcsak legjelentősebb és legnagyobb hatást kiváltó munkája, hanem - nagyrészt összefoglalva korábbi műveinek főbb megállapításait is -lényegében egész államelméletét reprezentálja. Maga Jellinek is jelzi e mű előszavában, hogy munkásságának eddigi, számos monográfiában kifejtett eredményeit itt rendszerezett egységbe kívánta foglalni. Jellinek államelméletének alapvető szemléletmódja világosan kirajzolódik az e kötetben közölt fejezetekból, az egész mű erre épülő szerkezetét és logikáját pedig a részletes tartalomjegyzék alapján rekonstruálhatjuk. Mindezek jobb megértéséhez azonban célszerűnek látszik, hogy - a mű itt nem közölt részleteire is tekintettel- kiemeljük Jellinek államelméletének néhány jellemző vonását. Különösen négy kérdést tartunk fontosnak, úgymint

8 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 8/20 (1) módszertanát és az államelmélet ezen alapuló két részre tagolását; (2) az állam fogalmának meghatározását; (3) jogfölfogásának fő jellemzőit; (4) az állam és az egyén viszonyának elemzését, valamint az alanyi közjogok rendszerezését. 2. Jellinek államelméletének két lényeges vonása, egyben kiindulópontja az állam kettős - társadalmi és jogi - jellegéről vallott fölfogása és a módszertani megalapozottságra való törekvése. Ezekból következik fölfogásának harmadik jellemzője, az általános államtannak az állam társadalomtanára és államjogtanra való fölosztása. Az állam kettős jellegét mindjárt műve elején rögzíti, azzal a szinte evidencia- vagy axióma-jellegű kijelentésével, hogy az állam ugyanis egyrészt társadalmi képződmény, másrészt jogintézmény. (29. old.) Másutt arról ír, hogy az állam sokrétűségének megfelelően sokféle szempontból vizsgálható. Ebből adódik az államtudomány specializálódásának szükségessége. (26. old.) E tételeinek alátámasztására Jellinek abból a valóban evidens megállapításból indul ki, hogy alig van olyan területe a mindennapi emberi tevékenységnek, amelyik ne volna kapcsolatban az állammal. A gondolatmenet azonban nem meggyőző: a sokféle jelenséggel való kapcsolatból még nem következik a sokrétűség. [13] Ugyanúgy az sem nyert bizonyítást, hogy az államnak éppen két - és nem egy vagy öt - oldala van, s Jellinek tételét lényegében elmélettörténeti utalásokkal, az egyoldalúságok elutasításával próbálja alátámasztani. (29.o.) A módszertani megalapozás szükségességét ugyancsak a korábbi államelmélet kritikájával indokolja (40. old.), de emellett utal más területek metodológiai eredményeire, azok analóg alkalmazásának lehetőségére is. Így nagyon jellemző az a megállapítása, hogy a régi bizonytalan módszerek vagy inkább a régi módszernélküliség a jelen követelményeinek már nem felel meg. Az új módszerek azonban csak keletkezőben vannak... Ezért kell ma az alapvető állami jelenségek körében végzett minden vizsgálódásnak az újabb ismeretelméleti és logikai kutatások eredményein alapuló módszertani elvek rögzítésével kezdődnie. (40. old.) Ez a megállapítás úgy is értelmezhető, mint a szociológiai módszer alkalmazásának igénye. Emellett szól az is, hogy Jellinek fölfogása sok tekintetben rokon M. Weberével.

9 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 9/20 Az államtan területén két módszert különböztet meg: a jogi és a röviden nem-joginak nevezett történeti-szociológiai-politikai módszert (29. old.), amit máshol történeti-politikainak nevez. (AS 137 old.) A jogi módszerrel viszonylag keveset foglalkozik. Úgy fogalmazza meg, mint egyrészt a jogi jelenségekből nyert absztrakciónak, másrészt az így létrejött normákból való dedukciónak kizárólag a jogászok által gyakorolt művészetét, feladatát pedig a jogi normák tartalmának a megállapítására korlátozza. (55. old.) A módszertisztaság követelményét - az államjog számára csak a jogászi módszer számít, az idegen módszerek bármilyen behatását vissza kell utasítani (55. old.) - a vizsgálat tárgyainak különbözőségével indokolja. Szerinte ugyanis - az újkanti fölfogás más képviselőitől eltérően - nem a módszer teremti a tárgyat, hanem a módszernek kell alkalmazkodnia a földolgozandó anyag sajátosságaihoz (55. old.), vagyis az eltérő tárgy teszi szükségessé az eltérő módszer alkalmazását. Jellinek több ízben azt is erőteljesen hangsúlyozza, hogy a jogi módszer önmagában nem elégséges, az általa nyert ismereteket ki kell egészíteni a nem jogi módszer útján szerzettekkel. (55. old.; vö. még old.); nyitva marad azonban az a kérdés, hogy mit jelent az állam esetében az ismerettárgy eltérő jellege és hogyan valósítható meg a különböző módszerekkel nyert eredmények szintézise. Jellinek más, ugyancsak a jogi módszerre vonatkozó megjegyzései ugyanakkor ellentmondani látszanak a módszertisztaság követelményének. Labanddal egyetért abban, hogy a jogi dogmatika tisztán logikai gondolkodási tevékenység, de rögtön hozzáfűzi, hogy a jogtételek tartalmának megállapítása azonban a tiszta logikával nem lehetséges, mert az ilyen problémák csak azon konkrét politikai erők beható értékelésével oldhatók meg, amelyek ezeket az alapvető intézményeket kialakították. (32. old.) Az állam jogi vizsgálata kapcsán annak tárgyaként a jogi normákat, valamint a valóságos állami folyamatoknak a jogi normákhoz való viszonyát jelöli meg. (AS 138. old.) Ez utóbbi viszont már túlmutat a jogi módszeren és a jogdogmatikán, így implicite a szociológiai módszer igényléseként is értelmezhető, noha maga Jellinek kifejezetten leszögezi, hogy a jogi megközelítés eszköze kizárólag jogi lehet, s az állami jogi megismerésmódját a társadalmival semmiképpen sem szabad összekeverni. [14] Herwig szerint a Jellinek által történeti-politikainak nevezett módszer valójában szociológiai. Azt heidelbergi barátjához, Weberhez hasonlóan Jellinek is magyarázó, azaz kauzális kapcsolatokat kimutató és a kauzális kapcsolatok kimutatása révén a társadalmi cselekvés legitimációs

10 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 10/20 alapjait föltáró módszernek nevezi. Ezért Jellineknek a fogalomelemző jogászi pozitivizmussal szembeni kritikája (vö old.) nem jelenti azt, hogy a politikát az államjogtanba integrálni akarná, hanem csak azt, hogy az értékítéletektől módszeresen megtisztított társadalmi elemeket, mint az állam és a jog kauzális magyarázó tényezőit kívánja figyelembe venni (Herwig 76. old.) Jellinek munkássága során mindvégig arra törekedett, hogy elkerülje az egyoldalúság veszélyeit, hogy a bonyolult állami és jogi jelenségek különböző oldalaira és összefüggéseire kellő hangsúlyt helyezzen. Az eltérő szempontok összekapcsolásának ára azonban sokszor a gondolatmenet logikájának megtörése és a megfogalmazások ellentmondásossága volt, ezért fölfogását elsősorban azok részéről érték éles bírálatok, akik következetesen ragaszkodtak valamelyik vizsgálódási szempont dominanciájához, sőt kizárólagosságához, vállalva ezzel azok egyoldalúságát is. 3. Az állam társadalmi és jogi oldalának kettősségéből következik az államtan két részre bontása és ennek megfelelően a társadalmi és a jogi államfogalom megkülönböztetése. Erre vonatkozó fölfogását Jellinek az állam társadalomtanában, Az állam lényege c. fejezetben fejtette ki. Gondolatmenete két társadalomontológiai előföltevésből indul ki. a.) Az állam térben és időben lejátszódó folyamatok sokaságából áll. (AS 136. old.) Az állami folyamatok összességükben más társadalmi jelenségekhez hasonlóan emberi cselekvések és azok hatásai (65. old.), az állam végső objektív elemei tehát az emberek közötti kapcsolatokban megnyilvánuló meghatározott tevékenységek (AS 174. old). Ezért az állam nem önálló szubsztancia, hanem kizárólag funkció; az e funkció alapját képező szubsztanciát továbbra is az emberek alkotják, más társadalmi jelenségekhez - pl. nyelv, vallás, tudomány, stb. - hasonlóan. (AS old.) b.) Minden cselekvés pszichikus tevékenység (65. old), ezért a társadalmi folyamatok csak akkor tárhatók föl, ha az azokat okozó és kísérő pszichikus aktusokat ismerjük (AS 137. old.). Ennek megfelelően az állam, mint funkció kizárólag pszichikus jellegű, s ha fizikai hatásokat vált is ki, azok mindig pszichikailag közvetítettek (AS 174. old.), hiszen a társadalomban minden külső történés akarat által föltételezett. Ez a fölismerés az államot az objektumok világából a szubjektumokéba helyezi át. (AS 137. old.)

11 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 11/20 Ezekből a kiinduló tételekből az következik, hogy először is meg kell keresni azt a tényezőt, amely az egyes emberi cselekvéseket egységbe foglalja (ez a kérdés utóbb a század első felének államtanában a központi problémává válik). Ezt a szubjektív, pszichikus mozzanatok körében kell keresnünk, mivel az egység úgy jön létre, hogy a számtalan társadalmi cselekvés közül azok egy része kiválik, és az államilag cselekvő valamint az azt megfigyelő személyek tudatában összekapcsolódik. (AS 137. old.) A továbbiakban a gondolatmenet többször megtörik. Jellinek minden előzmény és magyarázat nélkül megállapítja, hogy az állam emberek sokaságának [15] akarati viszonyaiból áll, vagyis az állam végső objektív összetevői az uralmon lévők és az uralom alatt állók akarati viszonyai. (AS old.) Ezek a viszonyok azonos jellegűek és magasabb fogalmak alá rendelhetők, ezért meg kell keresni az államot alkotó akarati viszonyok egységesítő elvét. Ez az egység nem pusztán területi, időbéli, kauzális vagy formális jellegű, hanem teleológiai egység. Emberek sokaságát a tudatunkban az egyesíti, ha őket állandó és belsőleg koherens célok kapcsolják össze egymással. Minél intenzívebbek ezek a célok, annál erősebben nyilvánul meg az állam egysége, amely kifelé egy szervezet, azaz olyan személyek révén is kifejeződik, akik arra hivatottak, hogy az egységesítő célmozzanatokról saját tevékenységükkel gondoskodjanak. Az ilyen szervezett, emberekből álló célegységeket nevezi Jellinek szövetségegységeknek. Az állam közelebbről meghatározva tehát szövetségegység. (AS old.) E szövetségegység jellegét konkretizálva Jellinek kijelenti, hogy a szövetségegységben összefoglalt állami akarati viszonyok lényegileg uralmi viszonyok, mert csak az állam rendelkezik azzal a hatalommal, hogy saját akaratát mások akaratával szemben föltétlenül érvényre juttassa. Ugyanakkor csak ez a hatalom eredeti, tehát jogilag nem más hatalomból származtatott. Elemzései összefoglalásként a társadalmi államfogalmat Jellinek a következőképpen határozza meg: Az állam letelepedett emberek eredeti uralkodó hatalommal fölruházott szövetségegysége. (AS old.) Abból a gondolatból, hogy az állam egysége teleológiai egység, logikusan következik az állami célok fontossága. Az államot Jellinek szerint a megvalósított állami célok legitimálják. (AS 229. old.) Az állami céloknak illetve tevékenységeknek két csoportját különbözteti meg: azokat, amelyeket kizárólag az állam láthat el, és azokat, amelyeknél az állam rendező, támogató vagy védelmező tevékenységével csupán hozzájárul a társadalmi életmegnyilvánulásokhoz. (AS 255. old.) Az állami tevékenység

12 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 12/20 terjedelmét illetően álláspontja alapvetően liberális, az individualitás szabad kibontakozását az egyik legmagasabb rendű közösségi érdeknek tekinti. (AS old.) Az állami célok figyelembevételével Jellinek a modern államra vonatkozóan egy konkrétabb meghatározást is ad; eszerint a mai állam egy népnek tervszerű, centralizáló, külső eszközökkel dolgozó tevékenysége által az egyéni, a nemzeti és az egész emberiségre vonatkozó szolidáris érdekeket a haladás irányában kielégítő, uralkodó és jogi személyiséggel rendelkező szövetsége. (AS 263. old.) Ez a meghatározás annyiban értékelő jellegű, amennyiben az annak meg nem felelő állam csökkent értékű, bár nem szűnik meg állam lenni. Az állam társadalmi fogalmához kapcsolódóan fogalmazza meg Jellinek az állam jogi fogalmát, amely szerint az állam egy letelepedett nép eredeti uralkodó hatalommal fölruházott testülete. (AS 183. old.) Már a két meghatározás összevetéséből is kiderül, hogy a két fogalom lényegében azonos egymással, de még inkább nyilvánvaló ez, ha figyelembe vesszük, hogy az állam mint testület szubsztrátumát olyan emberek alkotják, akik egy szövetségegységet képeznek. (AS 183. old.) A különbség pusztán abban rejlik, hogy a jogi fogalom jogalanyként ragadja meg az államot, amelynek jogi személyisége a fizikai személyek által hordozott, azoktól azonban mégis függetlenedő és önálló egységgé sűrűsödött akaratot jelenti. (Gesetz und Verordnung 194. old.) [16] 4. Jellinek jogfölfogásának kiindulópontja egy látszólagos, hamis alternatíva, miszerint a jog lényegét vagy az embertől független hatalomként, vagy pedig szubjektív, belső emberi jelenségként lehet fölfogni. Mivel az első lehetőség metafizikus spekulációkhoz vezetne, a jogot valójában csak mint pszichológiai, emberen belüli jelenséget lehet vizsgálni: eszerint a jog az emberi agyban lévő elképzelések közé tartozik. A jog közelebbi meghatározásához tehát azt kell tisztázni, hogy tudattartalmunk melyik része tekinthető jognak. (AS 332. old.) A továbbiakban azonban Jellinek nem ezt az utat követi. Abból kiindulva, hogy a jog kétségtelenül az emberi viselkedésre vonatkozó szabályösszességet jelenti, a jogszabályokat más előírásoktól megkülönböztető jegyeit foglalja össze. Eszerint a jog olyan normákból áll, amelyek - emberek egymás közötti külső magatartására vonatkoznak, - elismert külső autoritástól származnak

13 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 13/20 - kötelező erejüket külső hatalmak garantálják. Ezzel a meghatározással azonban a jogból, mint belső emberi jelenségből, tudattartalomból külső norma lett, amelynek jellemző vonása az érvényesség. Egy norma akkor érvényes, ha képes arra, hogy motiválólag hasson, hogy az akaratot meghatározza. Ez a képesség viszont abból a tovább már vissza nem vezethető meggyőződésünkből származik, hogy kötelesek vagyunk a normát követni. A jog pozitivitása tehát végső soron az érvényességéről való meggyőződésen alapul. (AS old.) Jellinek a jog normativitásának pszichológiai alapú, de tartalmilag inkább szociológiai magyarázatát nyújtja. A jog érvényességének az alapja ugyanis szerinte nem az egyén önkényes meggyőződése, hanem egy nép átlagáé, ami magában foglalja annak lehetőségét, hogy egyesek elvitatják az állami rend egyes részeinek jogi jellegét, s ezzel kötelező voltát. Ezzel a jogásznak mindaddig nem kell törődnie, amíg ez a jelenség csupán egy szűk körre korlátozódik; ha azonban már elér egy bizonyos nagyságrendet, akkor föl kell tenni a kérdést, hogy vajon a szokásjog nem szüntette-e meg formálisan is a vitatott norma érvényességét. (AS 334. old.) Ebből viszont az következik, hogy a jog érvényességének az alapja valójában a tényleges érvényesülés. Ezt a következtetést támasztják alá Jellinek további fejtegetései is, miszerint a jog érvényességéhez az is hozzátartozik, hogy pszichológiai hatékonysága garantált legyen. Az állami kényszert azonban nem szabad a jogérvényesülés egyedüli garanciájának és így a jog lényeges ismérvének tekinteni, mert az államon kívül más társadalmi hatalmak (szokások, csoportok, egyház, sajtó, stb.), is a jogi normák érvényességének, vagyis tényleges érvényesülésének garanciái közé tartoznak. E társadalmi hatalmak befolyásának megszűnése esetén maga a jogrend is összeomlana. A derogáló szokásjog és a törvények elavulása mutatja a legvilágosabban, hogy a jogi kényszer önmagában nem képes arra, hogy biztosítsa a jog érvényesülését, így tehát nem a kényszer, hanem a garancia a jog lényeges ismérve. (As old.) Jellinek jogfölfogásának másik lényeges eleme a ténylegesség normativitásának tétele, vagyis az a fölfogása, hogy bizonyos föltételek mellett a tényleges állapotok is normativitással rendelkeznek. Ennek alapja az ember pszichológiai [17] sajátosságaiban, közelebbről abban rejlik, hogy az állandóan meglévő és folyamatosan észlelt körülményeket az emberek nemcsak puszta tényeknek, hanem az azok megítélését megalapozó normának is tekintik. Ennek alapja nem e tényleges állapotok ésszerűségének belátása, hanem az emberi természetnek az a tovább vissza nem vezethető tulajdonsága, hogy a már megszokottat fiziológiailag és

14 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 14/20 pszichológiailag is könnyebben tudja reprodukálni, mint az újat. Ezen az alapon magyarázza Jellinek a jog keletkezését és a szokásjog jelenségét is. Szerinte eredetileg a jog sohasem volt más, mint tényleges gyakorlat, majd ennek a gyakorlatnak a tartóssága hozta létre azt az elképzelést, amelynek alapján maga a gyakorlat jelent meg a közösség autoritással bíró parancsaként, vagyis jogként. (AS old.) A ténylegességnek ezt a normativitását Jellinek különösen az államjog szempontjából tartja jelentősnek. Az államok jogszabályokba foglalt írott alkotmányát ugyanis meg kell különböztetnünk tényleges alkotmányuktól, amely a hatalom valóságos megoszlásában és az erre épülő jogrend érvényességében fejeződik ki. A legfelső állami szervek közötti hatalmi egyensúly megváltozása esetén az új viszony akkor is elkerülhetetlenül kifejeződnek a valóságos kapcsolatokban és intézményekben, ha az alkotmánynak egyetlen betűje sem változik meg, mint ahogyan azt az angol parlamentáris kormányforma kialakulása is mutatja. (Napjaikban a francia alkotmányos intézményeknek a parlamenti erőviszonyoktól függő működése példázza Jellinek megállapításának igazát.) A tényleges hatalom joggá alakulásához azonban mindig nélkülözhetetlen az az elképzelés, hogy az adott tényleges állapot normatív jellegű, vagyis olyannak kell is lennie, amilyen, a joggá alakulás tehát az emberek tudatában megy végbe. (AS old.) Ezért játszhattak oly jelentős szerepet a jogfejlődésben - akár forradalmi úton, akár tételeik fokozatos elfogadása révén - a különböző természetjogi fölfogások. Érdemes fölfigyelni arra, hogy jogpozitivistának elkönyvelt Jellinek milyen élesen bírálja kora jogtudományának a természetjogot mereven elutasító álláspontját, és jut arra a következtetésre, hogy belső igazságosságánál fogva kötelező és ezért érvényes természetjognak a feltételezése az ember pszichikai sajátosságain alapul és ezért teljesen sohasem küszöbölhető ki. Az objektív érvényességű természetjogról alkotott elképzelések ugyanannak az alapvető pszichológiai tényállásnak a kísérőjelenségei, amelyen maga a jogrend nyugszik, vagyis a kötelező jellegről való meggyőződésen. Ezért hatnak közre erőteljesen a természetjogi elképzelések a forradalmi úton megváltozott állami és jogi berendezkedés legalizálásában. Az állami berendezkedésnek jogrenddé való átalakulása tehát két pszichológiai összetevő hatására vezethető vissza. Az egyik, a konzervatív tényező, a tényleges gyakorlat normatívvá alakítása, a másik, a progresszív pedig a pozitív jog fölött álló jog gondolatának elfogadása formájában hat. Ez a két mozzanat azonban a jogfejlődés folyamatában szükségképpen

15 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 15/20 összekapcsolódik, ezért az egyoldalú fölfogások többnyire történelmileg igen rövid időszakokra korlátozódnak. Az emberek tudatában az állam nemcsak mint tényleges, hanem mint jogszerű és egyben ésszerű hatalom jelenik meg, ami azt a meggyőződést táplálja, hogy az állami rend azonos a jogrenddel. Ez viszont [18] az állami struktúra intézményeihez kapcsolódó közjog jogi jellegét bizonyítja, ami Jellinek egyik alapvető tétele. (AS old.) Az előzőekből az is következik, hogy különböztetni kell az államélet valóságos folyamatai és az államjogi normák között: a jog ugyanis, mint a megítélés alapjául szolgáló norma, soha nem eshet egybe az általa minősítendő viszonyokkal. Ez főleg két vonatkozásban jelentős. Az egyik abban foglalható össze, hogy a tényleges viszonyok időben mindig megelőzik az általuk előidézett normákat, ezért vannak olyan időszakok, amikor az állami rend, mint tisztán tényleges hatalom jelenik meg és csak később nyer jogi jelleget. A jogrend zártságának dogmája félremagyarázza az állam és a jog viszonyát. Az állam létezésének ténye a jog számára áthághatatlan korlátot jelent: az államélet alapjaiban bekövetkezett változás megsemmisítheti az adott jogot, de megfordítva: a jog sohasem rendelkezik azzal a hatalommal, hogy kritikus időszakokban meghatározza az államélet menetét. Az állami szükségjog kategóriája csak arra használható, hogy az állami rend nyilvánvaló megsértését megszépítse és csak más kifejezés arra, hogy a hatalom megelőzi a jogot. Az állam erőszakos megváltoztatását nem lehet a jogrend mércéjével mérni, különben a történelmet kellene a büntetőjog paragrafusai szerint a vádlottak padjára ültetni. Az ilyen, a jogon kívül álló folyamatokat sohasem lehet törvénnyel befolyásolni vagy teljesen kizárni, így a fejlett jogrendszerekben is előfordulhatnak alkotmányhézagok, amelyeket a tényleges hatalmi viszonyok töltenek ki. Ilyen esetek (pl. elfogadott költségvetés nélküli gazdálkodás) azonban csak kivételesen fordulnak elő, és megoldásukra két lehetőség is van: vagy a vitát eldöntő fórum létrehozása, vagy - ahol ez nem lehetséges - a ténylegesnek normatívvá való emelése formájában. Ezért a forradalmak és alkotmánysértések mindig új jogképződés kiindulópontjai, ami azt bizonyítja, hogy új jog nemcsak jogszerű úton jön létre, hanem jogellenesen is. Az egész jogrend azonban a legnagyobb zavargások idején sem szakad meg vagy semmisül meg, mennyiben a törvényes intézmények legnagyobb része ilyen esetekben is tovább működik. (AS old.) Jellinek jogfölfogásának harmadik lényeges eleme az állam önkötelezésének tétele, vagyis az az állítás, hogy a jogrend az állammal

16 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 16/20 szemben is érvényes, tehát magát az államot is kötelezi. Maga a probléma Jellinek szerint metajurisztikus természetű (itt jegyezzük meg, hogy ez a Kelsen nyomán ismertté vált kifejezés Jellinektől származik), és az arra adott választól függ bármiféle közjognak, sőt bármiféle jognak a lehetősége. Jellinek azonban - Kelsentől eltérően - a metajurisztikus kérdéseket nem kirekeszteni akarja, hanem azok közül néhányat, a jogtudományi problémák helyes megoldásához alapvető jelentőségűnek tart. Az államnak a jogtételek alkalmazását előíró parancsa nem tetszőleges döntés, hanem egy kötelesség teljesítésének folyománya. Az állam ugyanis a jogalkotás aktusával alattvalóival szemben a jog alkalmazására és érvényesítésére kötelezi magát. Itt egyoldalú nyilatkozattal, egy sajátos ígérettel állunk szemben, és régóta elfogadott alapelv, hogy az ígéretből kötelességek származhatnak. Aki ezt elutasítja, az az állam és az egyének között nem jogviszonyokat, hanem csak hatalmi viszonyokat ismerhet el. [19] Az állam önkötelezésének elmélete Jellineknek a jog lényegéről vallott fölfogására épül, amely szerint a jog végső szociálpszichológiai alapja az annak érvényességéről, normatív motiváló erejéről való meggyőződés. Ezért itt tulajdonképpen arról a történeti kérdésről van szó, hogy meghatározott korok közfölfogása kötelező hatályt tulajdonít-e az állam elvont szándéknyilatkozatainak vagy sem. Az mindenesetre megállapítható, hogy a modern társadalomban egyre erősebben kerül előtérbe az a meggyőződés, amely az állam joghoz kötöttségét vallja. A történelem tanúsága szerint a jogfejlődés magasabb fokán még az állam jogalkotó tevékenysége is jogi értékelés tárgya, s ennek eredményeként maga a jogalkotás aktusa is lehet jogsértő, mint azt az alkotmányellenesnek nyilvánított törvények példázzák. Az államhatalom joghoz kötöttségének gondolata a modern alkotmányokban jelentős szerepet játszott. E hatalom túlzott megnövekedését az alkotmányozók többnyire nem a törvényhozás korlátozása, hanem inkább az egyén garantált jogainak védelme útján kívánták megakadályozni. Ez a garancia főként az alkotmányban rögzített alapvető jogok megváltoztathatatlansága formájában öltött testet, aminek eredményeként szinte minden alkotmányos rend egy konstans vagy legalábbis igen lassan átalakítható és egy változékonyabb részre oszlott. Ezek a konstans elemek - noha egy-egy nép kulturális szintjének megfelelően eltérőek lehetnek - ebben a minőségükben a formálisan megtámadhatatlan állami aktusok megítélésének is jogi mércéjét képezik.

17 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 17/20 Ezen az alapon lehet egy törvényt vagy egy jogerős bírói ítéletet is nemcsak igazságtalannak, hanem alkotmány-, illetve jogellenesnek is minősíteni. Jellinek egyes tételeinek kiemelése jogfölfogásának különböző egyoldalú értelmezéseit teszi lehetővé. A jog lényegéről vallott, alapvetően szociológiai jellegű megállapításai a jog viszonylagos önállóságát húzzák alá, relativizálva annak állami jellegét, ezzel szemben a ténylegesség normativitásával foglalkozó elemzései az állam szerepének elsődlegességét emelik ki. Ezt az elméletet a történelem tényeit tisztelő realizmus jellemzi, ami az állam jogi kötöttségének hangsúlyozásával elkerüli az etatizmus csapdáit, és Jellinek számára a jogállam-eszme egyik vezető teoretikusának rangját biztosítja. 5. A jogállam-eszme történeti fejlődése szempontjából Jellinek munkásságának egyik legfontosabb része az állam és az egyén viszonyának elemzése és ezen belül az alanyi közjogok rendszerének kimunkálása. Ezt a témakört részletesen a System der subjektíven öffentlichen Rechte és Die Erklärung der Menschen- und Bürgerrechte c. munkáiban dolgozza fel, majd eredményeit az Általános Államtan 13. fejezetében röviden összegezi. Fejtegetéseinek kiindulópontja az a már korábban is széles körben elterjedt fölfogás, amely az állam három összetevőjét, az államterületet, az államnépet és az államhatalmat különbözteti meg. Az államnép e fölfogás szerint az államhoz tartozó emberek összessége, amelynek kettős funkciója van. Egyrészt úgy alkotja az állam összetevőjét, mint az államhatalom alanya, másrészt mint az állami tevékenység tárgya. A népet alkotó egyének az előbbi összefüggésben az állam tagjai, mint jogalanyok, akiket alanyi közjogok, ezen belül alapjogok illetnek meg; a másodikban összefüggésben viszont mint alattvalók, kötelezettségek alanyai. [20] Az alapjogok Jellinek szerint minden egyént megilletnek, azokat az államnak el kell ismernie. Az alapjogokat történeti okokra, a vallásszabadságért folytatott küzdelmekre, s azok eredményeire vezeti vissza, és ennek megfelelően a vallásszabadságot tekinti az elsődleges emberi jognak. Az alanyi közjogok mibenlétét vizsgálva mindkét korábbi fölfogást elutasítja. Ezek egyikét, amely az alanyi közjogok struktúráját a magánjoghoz hasonlóan fogta föl és csak a jogviszony alanyai vonatkozásában látott közöttük eltérést, Jellinek éppen e különbség félreértése miatt bírálja. A másik álláspont, amely az egyén alanyi

18 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 18/20 közjogait a pozitív jogtételek puszta reflexének tekintette, Jellinek kritikája szerint magának a jogrendnek és ezáltal az államnak a létét vonja kétségbe. Jog ugyanis csak jogalanyok közötti viszonylatban létezhet, jogalany pedig csak az lehet, aki a jogrendet a saját érdekében mozgásba hozhatja. A reflexjogok és az alanyi jogok között az a lényeges különbség, hogy az előbbiek nem járnak együtt jogalanyisággal, amit a rabszolgák helyzetét enyhítő törvények jól példáznak. Az egyén számára az állam által biztosított lehetőség, hogy a jogrendet a saját érdekében mozgásba hozhatja, jogilag elismert hatalmat, alanyi jogosultságot teremt. Ily módon a személyiséget jogi értelemben az állam hozza létre, ezért a személynek, mint az állam tagjának elismerése minden közjogi igény alapja. (AS old.) Az alanyi közjogok a magánjogiaktól abban különböznek, hogy közvetlenül a személyiségen és nem valamilyen attól különböző dolgon alapulnak. A belőlük fakadó igények közvetlenül azokból a képességekből és lehetőségekből származnak, amelyeket a jogrend az egyének számára elismer. Ezek a lehetőségek, mint az egyén és az állam között fennálló tartós kapcsolat jellemzői, jogi viszonylatok létrejöttének kiindulópontját és az egyének közjogi igényeinek alapját képezik. Minden közjogi igény ezért közvetlenül az egyénnek az államhoz főződő, a jogrend által meghatározott pozíciójából fakad, amit statusnak lehet nevezni. A közjogi igényeket Jellinek három nagy kategóriára osztja a személyiség különböző statusainak megfelelően. A negatív status a szabadságjogok területére vonatkozik. Mivel az egyén olyan személyiség, aki csak korlátozott hatalomnak van alávetve, vele szemben minden állami igénynek jogilag megalapozottnak kell lennie. Ami a jog által megszabott korlátok mellett az egyéni tevékenység lehetőségeként megmarad, képezi az egyéni szabadság szféráját. Ez a szabadság tehát nem pusztán tényleges, hanem jogilag is elismert. A szabadságjogok elemzése azt mutatja, hogy itt nem egyes jogokról van szó, hanem az egyéni szabadság nyomatékosan elismert fő területeiről és érvényesülésének fő irányairól, amelyek egységet képeznek. Ez a szabadság az egyénnek az állam parancsai alóli mentességet, az állami kényszer lehetőségének tagadását jelenti, ezért negatív, az államtól való szabadságot jelent. A szabadságjogok állami elismeréséből következik, hogy Jellinek szerint a szabadságjogok az állam által - a tételes jog útján - tetszés szerint korlátozhatók. Álláspontja ebben megegyezik a jogpozitivizmuséval és osztozik annak olyan kritikai megítélésében is, hogy az így fölfogott közjog olyan csőrendszert képez, amelyet a hatalom

19 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 19/20 mindenkori birtokosa tetszése szerint tölthet meg tartalommal. (HOF 140. old.) [21] A pozitív status az egyénnek azt a jogilag védett képességét jelenti, hogy saját érdekében az állam pozitív tevékenységét igényelje. Ez háromféle vonatkozásban nyilvánulhat meg: a bírói jogvédelem, az egyéni érdekeket kielégítő közigazgatási tevékenység, továbbá az állami szervek tevékenységében az egyén érdekeinek figyelembevétele iránti igényben. Az aktív status az állami tevékenységben való részvételre vonatkozik, s az egyénnek azt a lehetőségét jelenti, hogy valamilyen állami tevékenységbe, mint annak lehetséges tárgya, tagként bekapcsolódik. Tipikus példa erre a választójog, amely az államtagok összességéből kiemeli az aktív státusszal rendelkező polgárokat. Jellinek ennek kapcsán nem utasítja ugyan el a korlátozott választójogot, arra azonban - a jog lényegéről vallott fölfogásával összhangban - itt is fölhívja a figyelmet, hogy az államhatalomnak a jogszerűségről alkotott közös meggyőződésen kell alapulnia. Az említett három status mellett Jellinek még megkülönbözteti a passzív statust, amely azonban már nem az alanyi közjogokhoz tartozik, hanem az egyénnek az állam alá vetettségét, az állam iránt fennálló kötelezettség állapotát fejezi ki. Összegezve megállapítható, hogy Jellineknek az alanyi közjogokról kifejtett elmélete jelentős hozzájárulás volt a közjog dogmatikájának kimunkálásához és ezáltal a jogállam intézményeinek a kiépüléséhez és hatékonyabbá tételéhez. IV. Végezetül néhány szót a jelen kiadványról. Az itt szereplő fordítás alapjául az Általános államtan 1920-ban Berlinben megjelent kiadása szolgált, amelyik az 1914-ben megjelent harmadik kiadás változatlan utánnyomása volt. A műnek Jellinek életében két kiadása jelent meg (1900 és 1905). A harmadik kiadást a szerző fia, Walter Jellinek - maga is a közjog professzora- gondozta, és az apja hagyatékában talált idevágó részeket beépítve a műbe, kiegészítette azt az újabb szakirodalomra történő utalásokkal. A könyv végén található jegyzék pontosan jelzi ezeket az eltéréseket, kötetünkben azonban ezek föltüntetésétől eltekintettünk.

20 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 20/20 Ami a bevezető tanulmány hivatkozásait illeti, pusztán az oldalszám megadásával hivatkozunk az itt szereplő magyar nyelvű szövegre, és AS (Allg. Staatslehre) rövidítéssel a hivatkozott német kiadás szövegére. Jellinek egyéb hivatkozott művei esetében a rövidítések feloldását az irodalomjegyzék tartalmazza. Az Allgemeine Staatslehre kötetünkben szereplő teljes tartalomjegyzéke az első, második és negyedik fejezet esetében két oldalszámjelölést tartalmaz. Az első hasáb a német kiadás megfelelő oldalait, a második pedig - a lefordított részek esetében - jelen kötet megfelelő oldalait tünteti föl.

TAKÁCS PÉTER ÁLLAMELMÉLET A XIX XX. SZÁZADBAN GEORG JELLINEK ELMÉLETE *

TAKÁCS PÉTER ÁLLAMELMÉLET A XIX XX. SZÁZADBAN GEORG JELLINEK ELMÉLETE * 1. évf. 2. szám: 2011/ 2. Feltöltve: 2011.december 29. TAKÁCS PÉTER ÁLLAMELMÉLET A XIX XX. SZÁZADBAN GEORG JELLINEK ELMÉLETE * EGY MODERN KLASSZIKUS: GEORG JELLINEK ELMÉLETE Az állam egyik legjelentősebb

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék 2013.09.02. Doktori 20130817 1/303 Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet. Államelmélet a Weimari Köztársaság időszakában II. fejezet. Heller élet- és pályarajza III. fejezet. Heller munkásságának első szakasza:

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó

államok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó 2011.12.14. AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1/18 AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1. Az államok rendszerezése mint tudományos probléma. Az államformatan. Az államok rendszerezésének (csoportosításának, osztályozásának)

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei

25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei 25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei A közületi kiadások megállapításánál iránytűként szolgáló elvek sarkpontjai a pénzügyi politikának. Helyes elvek felállítása a közületi kiadások mértékénél

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

Az oral history mint kutatási módszer

Az oral history mint kutatási módszer Károly Anna Az oral history mint kutatási módszer Az oral history mint új sajátos látásmód és kutatási módszer napjainkban egyre inkább elfogadottabbá vált a humán tudományok területén. Az oral history

Részletesebben

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2008. év... 6 I. A pénztár szervezete, működése, gazdálkodása... 6

TARTALOMJEGYZÉK. 2008. év... 6 I. A pénztár szervezete, működése, gazdálkodása... 6 Felügyeleti állásfoglalások A Tisztelt Olvasó az alábbiakban a felügyelt intézményekre vonatkozó törvényeknek megfelelő feldolgozásban kérdéseket és válaszokat talál. A kérdéseket a felügyelt szervezetek

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi

Részletesebben

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY A büntetőjogi kodifikáció kérdése hazánkban nem az 1870-es években merült fel első ízben. Az, hogy a büntetőjog fejlődésének

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről Vörös Judit ügyvédjelölt, Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda (Budapest) 1. Előszó Napjainkban úgy tűnik, a jogalkotók egyre inkább felismerik az emberi élet, személyiség mint érték védelmének fontosságát.

Részletesebben

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet A

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben