Szilágyi Péter GEORG JELLINEK államelmélete (Bevezető tanulmány, 1994, eredeti változat)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szilágyi Péter GEORG JELLINEK államelmélete (Bevezető tanulmány, 1994, eredeti változat)"

Átírás

1 Jellinek kötet bevezető tanulmánya 1/20 Szilágyi Péter GEORG JELLINEK államelmélete (Bevezető tanulmány, 1994, eredeti változat) 1.Élete Georg Jellinek ősei apai ágon a szombatosok szektájához tartozó morva parasztok voltak, akiket II. József türelmi rendelete arra kényszerített, hogy valamelyik elismert valláshoz csatlakozzanak. Jellinek ükapja ekkor tért át az izraelita hitre. Apja, Adolf J. rendkívül művelt, vallástudósként is elismert rabbi volt. Anyja Pesten született. A családi háttérhez tartozik, hogy egyik apai nagybátyja, Hermann J. újságírót és forradalmárt az októberi bécsi forradalom során írt cikke miatt Windischgrätz agyonlövette. Másik nagybátyja, Moritz J. a budapesti tőzsde egyik alapítója volt. (Vö. Neue Deutsche Biographie. 10. kötet, Berlin, o., továbbá G. Jellinek: Ausgewählte Schriften und Reden. I. Berlin, o.; H. Ridder, o.) Georg Jelinek, apja legidősebb gyermekeként, június 16-án Lipcsében született ben apját meghívták Bécsbe, ahová a család nagy örömmel költözött át. Iskoláit részben magánúton végezte, így már 16 éves korában, 1867-ben beiratkozhatott a bécsi egyetem jogi karára, ahol a jogi stúdiumok mellett matematikai, földrajzi, filozófiai és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott. Tanulmányait 1870-ben Heidelbergben, ben pedig Lipcsében folytatta, ahol az akkor fiatal magántanár, Wilhelm Windelband tanítványai közé tartozott ben Lipcsében Die Weltanschaungen Leibniz und Schopenhauers (Leibniz és Schopenhauer világnézete) című disszertációjával filozófiai, 1874-ben pedig Bécsben jogés államtudományi doktori címet szerzett ben kezdte meg közigazgatási pályáját, amivel azonban már ban tudományos érdeklődését követve fölhagyott ban a jogfilozófiai habilitáció szándékával nyújtotta be Die sozialetische Bedeutung von Recht, Unrecht und Strafe (A jog, jogtalanság és büntetés társadalometikai jelentősége) című munkáját, amelyben a jognak mint etikai minimumnak utóbb sokak által idézett és átvett tételét dolgozta ki. Vállalkozása ekkor nem járt sikerrel ben újabb dolgozatot nyújtott be Klassifikation des Unrechts (A jogtalanság osztályozása) címmel és ennek, valamint Absolutes und relatives Unrecht címmel tartott előadása alapján a jogfilozófiai magántanárává nevezték ki ban Die rechtlichte Natur der Staatenverträge (Az államszerveződések jogi természete) című

2 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 2/20 tanulmánya alapján előadói jogának a nemzetközi jogra való kiterjesztését kérte, kérését azonban elutasították. Ezután még alaposabban és átfogóbban dolgozta föl a kérdéskört, aminek eredménye Die Lehre von der Staatenverbindungen (Az államkapcsolatok tana) című monográfiája lett ban az államjog rendkívüli professzorává nevezték ki azzal, hogy nemzetközi jogból is tartson előadásokat. Következő nagyobb munkája az 1887-ben megjelent Gesetz und Verordnung (Törvény és rendelet) volt, amelytől nyilvános rendes egyetemi tanárrá való kinevezését remélte. Amikor azonban a bécsi klerális körök ellenállása következtében s a miniszter szóbeli ígérete ellenére ez elmaradt, Jellinek 1889 augusztusában lemondott bécsi egyetemi állásáról. Az ismert és elismert tudós lemondása nagy visszhangot váltott ki a német nyelvterület egyetemein. Jellineket előbb november 17-én a berlini egyetem habilitálta államjogból és nemzetközi jogból, méghozzá minden formalitás mellőzésével, majd november 28-án a baseli egyetem hívta meg az államjog rendes professzorának tavaszán költözött Baselbe, ahol többek között Jacob Burckhardttal került igen jó kapcsolatba. Még ez év őszén a heidelbergi egyetem anyagilag igen kedvező föltételek mellett az általános államjog, a nemzetközi jog és a politika professzorának hívta meg, Bluntschli utódaként. Ennek kapcsán nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a német nyelvterület többnyire egyoldalúan kameralisztikai beállítottságú államtudományi központjai közül a heidelbergi volt az egyetlen, amelyik a jogtudományokat is művelte tavaszán költözött Jellinek Heidelbergbe, és ott töltötte élete utolsó két, tudományos szempontból leggyümölcsözőbb évtizedét. Itt fejezte be a szívéhez legközelebb álló munkáját, a már Baselben megkezdett System der subjektiven öffenlichen Rechte (Az alanyi közjogok rendszere) című monográfiáját, és ugyancsak itt született meg fő műve, az Allgemeine Staatslehre (a továbbiakban AS) is, amely Max Weber szavaival élve világhírnevet szerzett számára. Heidelbergben Jellineket nagy tekintély és megbecsülés övezte. Baráti köréhez olyan jelentős tudósok tartoztak, mint a közjogász Georg Meyer, a filozófus Erwin Rohde, a szociológus Alfred és Max Weber, a filozófus Wilhelm Windelband és Paul Hensen, valamint a teológus Ernst Troeltsch. Sok hallgató köztük számos külföldi éppen rá való tekintettel választotta a heidelbergi egyetemet ben az egyetem prorektora lett, ami ténylegesen a rektori tisztet jelentette, mivel a rektori címet hivatalosan a mindenkori nagyherceg viselte. Figyelme a tudományszervező tevékenységére is kiterjedt ben megalapította a Staats- und

3 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 3/20 Völkerrechtliche Abhandlungen (Állam- és nemzetközi jogi értekezések), 1907-ben pedig az Öffentliches Recht der Gegenwart (A jelen közjoga) című kiadványsorozatokat tól a nagy tekintélyű szakmai folyóiratnak, az Archiv für öffentliches Rechtnek volt a kiadója. E gazdag és sokoldalú életút végén január 12-én halt meg Heidelbergben. II. Georg Jellineket egyesek az általános államtan megalapítójának tartják, ez a megállapítás azonban nem pontos. Kétségtelen ugyan, hogy az államelmélet általa képviselt irányzata éppen az ő munkássága nyomán vált világszerte [9] ismertté és gyakorolt széles körű hatást, az általános államtan azonban akkor már nem lebecsülhető múlttal rendelkezett. Maga az elnevezés (allgemeine Staatslehre) is több mint száz évvel előzte meg Jellinek munkásságát, nem is beszélve az állammal foglalkozó általános elméleti tudomány tradícióiról. Németországban a XVII. század közepéig tartott az az időszak, amelyben az állam kérdéseinek tudományos igényű vizsgálatát az arisztotelészi hagyományokon nyugvó úgynevezett régi politikatudomány szabta keretek jellemezték (vö. Maier old.). Maga Jellinek az államtan történeti fejlődését áttekintve a hagyományos politika eredményeiből kettőt emel ki. Egyrészt ő is Arisztotelészt tekinti a rendszeres, tudományos államtan megalkotójának, másrészt a középkori politikai gondolkodás legfontosabb vívmányát az államtan és a juriszprudencia összekapcsolásában látja. Mindezek ellenére azonban önálló államtudományról ebben az időben szerinte még nem beszélhetünk (AS, o.). A harmincéves háborút követően ennek a politika(tudomány)nak a keretei Németországban fölbomlottak. A gyakorlati filozófia hagyományos három ága - az etika, a politika és az ökonomika mellett önálló diszciplínaként megjelent, és az előbbieket mindinkább háttérbe szorította a szekularizált természetjog, gyakran magába olvasztva az államtudományok elemeit is. Így Pufendorfot követően a természetjog átfogó rendszereiben előbb önálló részek foglalkoznak az állam kérdéseivel, majd létrejön az általános államjog, ami hamarosan a terminológiában is kifejeződik. Először ben U. Hubernél jelenik meg a "ius publicum universale", majd 1710-ben J. H. Böhmernél az allgemeines Staatsrecht kifejezés. Ennek az időszaknak

4 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 4/20 a legfontosabb vívmányát Jellinek abban látja, hogy létrejött egy államról szóló általános tan ( allgemeine Lehre vom Staat és nem allgemeine Staatslehre ), amely kezdettől fogva az állam jogi elmélete volt, és tudatosan szemben állt az állam politikai jellegű megközelítésével. (AS, o.) A XVII. század végén a megerősödött és önállósodott német részállamok szükségleteire alapozva megjelenik, majd a XVIII. század első felében széles körben elterjed az államra vonatkozó gyakorlati ismereteket közvetítő, úgynevczett kameralisztika. Ez a diszciplína - teljes nevén: Oeconomische, Policey- und Cameral Wissenschaft - is három ágra bomlott: a részben technikai jellegű gazdászat és a pénzügytan mellett az úgynevezett Polizeiwissenschaft a közigazgatás és a gazdaságpolitika kérdéseivel foglalkozott. (Ez utóbbiból alakult ki a XVIII. század végén az általános közigazgatástan.) Ezzel az államnak egy sajátos, a valóság felé forduló és az állami gyakorlat igényeit szem előtt tartó, azaz politikai jellegű tudományos megközelítése alakult ki, amelyet a XVIII. század közepétól államtudománynak (Staatswissenschaft) neveztek a szó szűkebb értelmében. Tágabb értelemben államtudományokon mindazokat a jogi, közigazgatási, történeti és társadalomtudományi diszciplínákat értették, amelyek az államra és intézményeire vonatkoznak - vö. Maier, 1987a, 1987b). Ez az államtudomány azonban a (többé-kevésbé) fölvilágosult abszolutizmusok bukásával háttérbe szorult, majd a XIX. század hetvenes éveire elhalt, noha ezt megelőzően több - sikertelen - kísérlet történt arra (Haller, MohI, L. v. Stein), hogy e szűk értelemben vett államtudomány alapján hozzák létre az [10] állammal foglalkozó tudományok, illetve megközelítés módok egységét (vö: Maier, 1987a, 1987b). Jellemző Jellinek jogászi szemléletmódjára és a gyakorlati politikától való távolságtartására, hogy műve tudománytörténeti fejezetében az államnak ezt a megközelítésmódját meg sem említi, és képviselőire az egyes témák tárgyalása kapcsán is csak elvétve utal. Ezért sem tűnik meggyőzőnek az a megállapítás (Determann), amely szerint Jellinek munkássága szervesen kapcsolódik a korábbi államtudományhoz. Valójában Jellinek elsősorban az állam jogi megközelítésének tradícióit folytatja. A XVIII-XIX. század fordulóján az állam tudományos vizsgálatának fejlődésére - a társadalmi-politikai viszonyok átalakulásán túl - főleg két

5 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 5/20 körülmény gyakorolt jelentős hatást. Az egyik a természetjog háttérbe szorulása, a másik a tudományos gondolkodásnak elsősorban Kant nevével fémjelezhető fordulata, ami a pozitivizmus előtérbe kerülését (Maier, old.), az objektív megismerés követelményének hangsúlyozását eredményezte. Ennek kapcsán Jellinek azt emeli ki, hogy az új tudományos szemléletmód - tudatosítva az állam lényegének sokrétűségét - az állam vizsgálatának új szempontjait is magával hozta. Utat tört magának az a fölismerés, hogy e vizsgálat nem szorítkozhat az államélet jogi aspektusaira, hanem az állam alaptudománya olyan átfogó tudományág, amely az állam jogot megelőző és jogon túli természetének föltárására is törekszik. Ezzel megjelent az általános államtan kidolgozásának követelménye, ami a terminológia átalakulásában is kifejeződött (AS, o.). A Staatslehre (államtan) kifejezés a XVIII. század közepén jelent meg, eredetileg mint a hagyományos arisztotelészi politika német megfelelője. Önálló tartalmú tudományos fogalomként először Schlözer használta Allgemeines Staatsrecht című munkájában (1793), szembeállítva az egyes államok leírásával foglalkozó államismerettel (Staatskunde). Eszerint az államtan az államot lényege és célja szerint általánosságban vizsgáló tudomány, amelynek egyik része az általános államjog. A XIX. század első felében az államtan (Staatslehre) kifejezést két értelemben használták: vagy mint az államnak az államjog és a gyakorlati irányultságú politika mellett önállóan létező úgynevezett természettanát, vagy pedig mint az elméleti államtudományokat átfogó kategóriát, szembeállítva a gyakorlati államtudományokkal. A döntő változás a XIX. század második felében következett be, amikor az egységessé vált Németország közjogának kimunkálásával összekapcsolódva az állam jogpozitivista szemlélete vált uralkodóvá. Ennek az irányzatnak legjelentősebb képviselői C. F. v. Gerber és P. Laband voltak, akik a jogtudományból minden társadalmi elemet ki akartak rekeszteni. Jellinek a vázolt tudományos fejlődés eredményeként a XIX. század végére kialakult helyzetet négy pontban foglalja össze: a.) nyilvánvalóvá vált, hogy az államnak két lehetséges szemléletmódja van, mégpedig a társadalmi és a jogi; b.) nincs szükség külön filozófiai államtanra, állammetafizikára: annak spekulatív elemei ugyanis a filozófiába, az államtan alapelveire vonatkozó fejtegetései pedig magába az államtanba tartoznak; [11]

6 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 6/20 c.) az általános államtan nem a hatályos jogot, hanem tudományos tételeket tartalmazó elmélet; d.) elfogadottá vált az elméleti és a gyakorlati (alkalmazott) államtudományok, így az államtan és a politika szigorú különválasztásának igénye. Az kialakult helyzet legfőbb negatívumát Jellinek a módszertani tisztázatlanságban látja, amely egyrészt olyan homályos fogalmak használatában nyilvánul meg, mint az állam természettana, fizikája, fiziológiája; másrészt pedig abban, hogy az államtan és a politika különválasztása a német közjogtudományban nem valósult meg következetesen. Annak legjelentősebb képviselői, Gerber és követői ugyanis öntudatlanul politizálnak, amikor állítólagos jogtételekből általuk joginak nyilvánított, valójában azonban politikai következtetéseket vonnak le. Éppen ezért egy, a lehetőségek szerint objektív közjogtudomány kiépítése olyan alapfogalmak kimunkálását igényli, amelyeket kezdetben mellőzhetőnek hittek. (AS old.) Lényegében tehát arról van szó, hogy Jellinek szerint a közjog és a közjogtudomány továbbfejlesztésének, tökéletesítésének is előfeltétele az általános államtan kidolgozása. Ez az összefüggés fordítva is igaz: az államtan célja és feladata eszerint éppen az, hogy a közjogtudományt elméletileg megalapozza. Jellinek előbb idézett megállapításai és törekvései jól mutatják általános államtanának a korábbi német államtudományhoz való viszonyát, amelyet egyfelől a kontinuitás, tehát a problémafölvetésben és a megközelítésmódban kifejeződő alapvetően jogászi szemlélet, másfelől pedig a meghaladásra való törekvés, a diszkontinuitás mozzanata jellemez. Ez utóbbi maga is két vonatkozásban fejeződik ki. Ez először is a jogászi pozitivizmus egyoldalúságainak korrekciójában, szociológiai szempontból történő kiegészítésének igényében, vagyis egy sajátos totalitásszemléletben (vö. AS 57. s köv. és 147. o.) nyilvánul meg, ezért erősen vitatható az az értékelés, amely Jellineket sommásan a jogpozitivizmus reprezentánsaként tünteti fel (vö. Determann). Jellinek államelméletének másik új eleme a módszertani tudatosság és megalapozottság igénye, amely alapvetően az újkanti filozófiának a különbségeket hangsúlyozó, a különböző jelenségeket egymástól elválasztó szemléletmódjából táplálkozik, és elsősorban Windelband és Rickert filozófiájára épül. E két oldal között ellentmondás feszül, amely a német államtudomány XIX. századi fejlődésének sajátosságaival magyarázható. Ezt a fejlődést alapvetően két tendencia jellemzi: egyrészt a tudományosságra való fokozott törekvés és az ennek ellentéteként jelentkező depolitizálódás, másrészt pedig a

7 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 7/20 tudomány rendszerének differenciálódása. (Maier old.) Ezt az álláspontot elfogadva úgy tűnik, hogy Jellinek elméletének belső ellentmondásossága főleg azon alapul, hogy bár a tudományosság-igényt és az ezzel járó depolitizálódást tükrözte, ám szembekerült a differenciálódás tendenciájával. (Hogy ezek a sajátosságok a jóléti állam kibontakozásával, az állami beavatkozás kiterjedésével mennyire váltak túlhaladottá, illetőleg szorulnak korrekcióra, olyan további kérdés, amelynek megválaszolása a modern politikatudomány problematikájához tartozik.) Ezért Jellinek elmélete nemcsak a megelőző német államtudomány összefoglalását és a kontinuitás alapján való továbbfejlesztését jelenti, hanem belső ellentmondásai következtében a további fejlődést [12] ösztönző elméleti viták kiindulópontjává is vált. Nem véletlen tehát, hogy a XX. század első felében az általános államtan legnevesebb képviselői - mindenekelőtt H. Kelsen, H. Heller és R. Smend - saját elméletüket Jellinek felfogását bírálva vagy ahhoz kapcsolódva és azt továbbfejlesztve (H. Nawiasky) fogalmazták meg. Jellinek munkássága abban az összefüggésben is meghatározó szerepet játszott az államtan további fejlődésében, hogy módszerdualizmusa előkészítette az utat a normativista államelmélet (Kelsen) és a decisionizmus (C. Schmitt) szétválása, vagy a kelseni tiszta jogtan és a weberi jogszociológia elkülönülése felé. III. 1. E bevezetés szűkre szabott keretei nem teszik lehetővé, hogy Jellinek gazdag életművét részletesebben ismertessük. Azt azonban, hogy munkásságáról mégis átfogó képet alkothassunk, nagymértékben megkönnyíti Általános államtana, amely nemcsak legjelentősebb és legnagyobb hatást kiváltó munkája, hanem - nagyrészt összefoglalva korábbi műveinek főbb megállapításait is -lényegében egész államelméletét reprezentálja. Maga Jellinek is jelzi e mű előszavában, hogy munkásságának eddigi, számos monográfiában kifejtett eredményeit itt rendszerezett egységbe kívánta foglalni. Jellinek államelméletének alapvető szemléletmódja világosan kirajzolódik az e kötetben közölt fejezetekból, az egész mű erre épülő szerkezetét és logikáját pedig a részletes tartalomjegyzék alapján rekonstruálhatjuk. Mindezek jobb megértéséhez azonban célszerűnek látszik, hogy - a mű itt nem közölt részleteire is tekintettel- kiemeljük Jellinek államelméletének néhány jellemző vonását. Különösen négy kérdést tartunk fontosnak, úgymint

8 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 8/20 (1) módszertanát és az államelmélet ezen alapuló két részre tagolását; (2) az állam fogalmának meghatározását; (3) jogfölfogásának fő jellemzőit; (4) az állam és az egyén viszonyának elemzését, valamint az alanyi közjogok rendszerezését. 2. Jellinek államelméletének két lényeges vonása, egyben kiindulópontja az állam kettős - társadalmi és jogi - jellegéről vallott fölfogása és a módszertani megalapozottságra való törekvése. Ezekból következik fölfogásának harmadik jellemzője, az általános államtannak az állam társadalomtanára és államjogtanra való fölosztása. Az állam kettős jellegét mindjárt műve elején rögzíti, azzal a szinte evidencia- vagy axióma-jellegű kijelentésével, hogy az állam ugyanis egyrészt társadalmi képződmény, másrészt jogintézmény. (29. old.) Másutt arról ír, hogy az állam sokrétűségének megfelelően sokféle szempontból vizsgálható. Ebből adódik az államtudomány specializálódásának szükségessége. (26. old.) E tételeinek alátámasztására Jellinek abból a valóban evidens megállapításból indul ki, hogy alig van olyan területe a mindennapi emberi tevékenységnek, amelyik ne volna kapcsolatban az állammal. A gondolatmenet azonban nem meggyőző: a sokféle jelenséggel való kapcsolatból még nem következik a sokrétűség. [13] Ugyanúgy az sem nyert bizonyítást, hogy az államnak éppen két - és nem egy vagy öt - oldala van, s Jellinek tételét lényegében elmélettörténeti utalásokkal, az egyoldalúságok elutasításával próbálja alátámasztani. (29.o.) A módszertani megalapozás szükségességét ugyancsak a korábbi államelmélet kritikájával indokolja (40. old.), de emellett utal más területek metodológiai eredményeire, azok analóg alkalmazásának lehetőségére is. Így nagyon jellemző az a megállapítása, hogy a régi bizonytalan módszerek vagy inkább a régi módszernélküliség a jelen követelményeinek már nem felel meg. Az új módszerek azonban csak keletkezőben vannak... Ezért kell ma az alapvető állami jelenségek körében végzett minden vizsgálódásnak az újabb ismeretelméleti és logikai kutatások eredményein alapuló módszertani elvek rögzítésével kezdődnie. (40. old.) Ez a megállapítás úgy is értelmezhető, mint a szociológiai módszer alkalmazásának igénye. Emellett szól az is, hogy Jellinek fölfogása sok tekintetben rokon M. Weberével.

9 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 9/20 Az államtan területén két módszert különböztet meg: a jogi és a röviden nem-joginak nevezett történeti-szociológiai-politikai módszert (29. old.), amit máshol történeti-politikainak nevez. (AS 137 old.) A jogi módszerrel viszonylag keveset foglalkozik. Úgy fogalmazza meg, mint egyrészt a jogi jelenségekből nyert absztrakciónak, másrészt az így létrejött normákból való dedukciónak kizárólag a jogászok által gyakorolt művészetét, feladatát pedig a jogi normák tartalmának a megállapítására korlátozza. (55. old.) A módszertisztaság követelményét - az államjog számára csak a jogászi módszer számít, az idegen módszerek bármilyen behatását vissza kell utasítani (55. old.) - a vizsgálat tárgyainak különbözőségével indokolja. Szerinte ugyanis - az újkanti fölfogás más képviselőitől eltérően - nem a módszer teremti a tárgyat, hanem a módszernek kell alkalmazkodnia a földolgozandó anyag sajátosságaihoz (55. old.), vagyis az eltérő tárgy teszi szükségessé az eltérő módszer alkalmazását. Jellinek több ízben azt is erőteljesen hangsúlyozza, hogy a jogi módszer önmagában nem elégséges, az általa nyert ismereteket ki kell egészíteni a nem jogi módszer útján szerzettekkel. (55. old.; vö. még old.); nyitva marad azonban az a kérdés, hogy mit jelent az állam esetében az ismerettárgy eltérő jellege és hogyan valósítható meg a különböző módszerekkel nyert eredmények szintézise. Jellinek más, ugyancsak a jogi módszerre vonatkozó megjegyzései ugyanakkor ellentmondani látszanak a módszertisztaság követelményének. Labanddal egyetért abban, hogy a jogi dogmatika tisztán logikai gondolkodási tevékenység, de rögtön hozzáfűzi, hogy a jogtételek tartalmának megállapítása azonban a tiszta logikával nem lehetséges, mert az ilyen problémák csak azon konkrét politikai erők beható értékelésével oldhatók meg, amelyek ezeket az alapvető intézményeket kialakították. (32. old.) Az állam jogi vizsgálata kapcsán annak tárgyaként a jogi normákat, valamint a valóságos állami folyamatoknak a jogi normákhoz való viszonyát jelöli meg. (AS 138. old.) Ez utóbbi viszont már túlmutat a jogi módszeren és a jogdogmatikán, így implicite a szociológiai módszer igényléseként is értelmezhető, noha maga Jellinek kifejezetten leszögezi, hogy a jogi megközelítés eszköze kizárólag jogi lehet, s az állami jogi megismerésmódját a társadalmival semmiképpen sem szabad összekeverni. [14] Herwig szerint a Jellinek által történeti-politikainak nevezett módszer valójában szociológiai. Azt heidelbergi barátjához, Weberhez hasonlóan Jellinek is magyarázó, azaz kauzális kapcsolatokat kimutató és a kauzális kapcsolatok kimutatása révén a társadalmi cselekvés legitimációs

10 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 10/20 alapjait föltáró módszernek nevezi. Ezért Jellineknek a fogalomelemző jogászi pozitivizmussal szembeni kritikája (vö old.) nem jelenti azt, hogy a politikát az államjogtanba integrálni akarná, hanem csak azt, hogy az értékítéletektől módszeresen megtisztított társadalmi elemeket, mint az állam és a jog kauzális magyarázó tényezőit kívánja figyelembe venni (Herwig 76. old.) Jellinek munkássága során mindvégig arra törekedett, hogy elkerülje az egyoldalúság veszélyeit, hogy a bonyolult állami és jogi jelenségek különböző oldalaira és összefüggéseire kellő hangsúlyt helyezzen. Az eltérő szempontok összekapcsolásának ára azonban sokszor a gondolatmenet logikájának megtörése és a megfogalmazások ellentmondásossága volt, ezért fölfogását elsősorban azok részéről érték éles bírálatok, akik következetesen ragaszkodtak valamelyik vizsgálódási szempont dominanciájához, sőt kizárólagosságához, vállalva ezzel azok egyoldalúságát is. 3. Az állam társadalmi és jogi oldalának kettősségéből következik az államtan két részre bontása és ennek megfelelően a társadalmi és a jogi államfogalom megkülönböztetése. Erre vonatkozó fölfogását Jellinek az állam társadalomtanában, Az állam lényege c. fejezetben fejtette ki. Gondolatmenete két társadalomontológiai előföltevésből indul ki. a.) Az állam térben és időben lejátszódó folyamatok sokaságából áll. (AS 136. old.) Az állami folyamatok összességükben más társadalmi jelenségekhez hasonlóan emberi cselekvések és azok hatásai (65. old.), az állam végső objektív elemei tehát az emberek közötti kapcsolatokban megnyilvánuló meghatározott tevékenységek (AS 174. old). Ezért az állam nem önálló szubsztancia, hanem kizárólag funkció; az e funkció alapját képező szubsztanciát továbbra is az emberek alkotják, más társadalmi jelenségekhez - pl. nyelv, vallás, tudomány, stb. - hasonlóan. (AS old.) b.) Minden cselekvés pszichikus tevékenység (65. old), ezért a társadalmi folyamatok csak akkor tárhatók föl, ha az azokat okozó és kísérő pszichikus aktusokat ismerjük (AS 137. old.). Ennek megfelelően az állam, mint funkció kizárólag pszichikus jellegű, s ha fizikai hatásokat vált is ki, azok mindig pszichikailag közvetítettek (AS 174. old.), hiszen a társadalomban minden külső történés akarat által föltételezett. Ez a fölismerés az államot az objektumok világából a szubjektumokéba helyezi át. (AS 137. old.)

11 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 11/20 Ezekből a kiinduló tételekből az következik, hogy először is meg kell keresni azt a tényezőt, amely az egyes emberi cselekvéseket egységbe foglalja (ez a kérdés utóbb a század első felének államtanában a központi problémává válik). Ezt a szubjektív, pszichikus mozzanatok körében kell keresnünk, mivel az egység úgy jön létre, hogy a számtalan társadalmi cselekvés közül azok egy része kiválik, és az államilag cselekvő valamint az azt megfigyelő személyek tudatában összekapcsolódik. (AS 137. old.) A továbbiakban a gondolatmenet többször megtörik. Jellinek minden előzmény és magyarázat nélkül megállapítja, hogy az állam emberek sokaságának [15] akarati viszonyaiból áll, vagyis az állam végső objektív összetevői az uralmon lévők és az uralom alatt állók akarati viszonyai. (AS old.) Ezek a viszonyok azonos jellegűek és magasabb fogalmak alá rendelhetők, ezért meg kell keresni az államot alkotó akarati viszonyok egységesítő elvét. Ez az egység nem pusztán területi, időbéli, kauzális vagy formális jellegű, hanem teleológiai egység. Emberek sokaságát a tudatunkban az egyesíti, ha őket állandó és belsőleg koherens célok kapcsolják össze egymással. Minél intenzívebbek ezek a célok, annál erősebben nyilvánul meg az állam egysége, amely kifelé egy szervezet, azaz olyan személyek révén is kifejeződik, akik arra hivatottak, hogy az egységesítő célmozzanatokról saját tevékenységükkel gondoskodjanak. Az ilyen szervezett, emberekből álló célegységeket nevezi Jellinek szövetségegységeknek. Az állam közelebbről meghatározva tehát szövetségegység. (AS old.) E szövetségegység jellegét konkretizálva Jellinek kijelenti, hogy a szövetségegységben összefoglalt állami akarati viszonyok lényegileg uralmi viszonyok, mert csak az állam rendelkezik azzal a hatalommal, hogy saját akaratát mások akaratával szemben föltétlenül érvényre juttassa. Ugyanakkor csak ez a hatalom eredeti, tehát jogilag nem más hatalomból származtatott. Elemzései összefoglalásként a társadalmi államfogalmat Jellinek a következőképpen határozza meg: Az állam letelepedett emberek eredeti uralkodó hatalommal fölruházott szövetségegysége. (AS old.) Abból a gondolatból, hogy az állam egysége teleológiai egység, logikusan következik az állami célok fontossága. Az államot Jellinek szerint a megvalósított állami célok legitimálják. (AS 229. old.) Az állami céloknak illetve tevékenységeknek két csoportját különbözteti meg: azokat, amelyeket kizárólag az állam láthat el, és azokat, amelyeknél az állam rendező, támogató vagy védelmező tevékenységével csupán hozzájárul a társadalmi életmegnyilvánulásokhoz. (AS 255. old.) Az állami tevékenység

12 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 12/20 terjedelmét illetően álláspontja alapvetően liberális, az individualitás szabad kibontakozását az egyik legmagasabb rendű közösségi érdeknek tekinti. (AS old.) Az állami célok figyelembevételével Jellinek a modern államra vonatkozóan egy konkrétabb meghatározást is ad; eszerint a mai állam egy népnek tervszerű, centralizáló, külső eszközökkel dolgozó tevékenysége által az egyéni, a nemzeti és az egész emberiségre vonatkozó szolidáris érdekeket a haladás irányában kielégítő, uralkodó és jogi személyiséggel rendelkező szövetsége. (AS 263. old.) Ez a meghatározás annyiban értékelő jellegű, amennyiben az annak meg nem felelő állam csökkent értékű, bár nem szűnik meg állam lenni. Az állam társadalmi fogalmához kapcsolódóan fogalmazza meg Jellinek az állam jogi fogalmát, amely szerint az állam egy letelepedett nép eredeti uralkodó hatalommal fölruházott testülete. (AS 183. old.) Már a két meghatározás összevetéséből is kiderül, hogy a két fogalom lényegében azonos egymással, de még inkább nyilvánvaló ez, ha figyelembe vesszük, hogy az állam mint testület szubsztrátumát olyan emberek alkotják, akik egy szövetségegységet képeznek. (AS 183. old.) A különbség pusztán abban rejlik, hogy a jogi fogalom jogalanyként ragadja meg az államot, amelynek jogi személyisége a fizikai személyek által hordozott, azoktól azonban mégis függetlenedő és önálló egységgé sűrűsödött akaratot jelenti. (Gesetz und Verordnung 194. old.) [16] 4. Jellinek jogfölfogásának kiindulópontja egy látszólagos, hamis alternatíva, miszerint a jog lényegét vagy az embertől független hatalomként, vagy pedig szubjektív, belső emberi jelenségként lehet fölfogni. Mivel az első lehetőség metafizikus spekulációkhoz vezetne, a jogot valójában csak mint pszichológiai, emberen belüli jelenséget lehet vizsgálni: eszerint a jog az emberi agyban lévő elképzelések közé tartozik. A jog közelebbi meghatározásához tehát azt kell tisztázni, hogy tudattartalmunk melyik része tekinthető jognak. (AS 332. old.) A továbbiakban azonban Jellinek nem ezt az utat követi. Abból kiindulva, hogy a jog kétségtelenül az emberi viselkedésre vonatkozó szabályösszességet jelenti, a jogszabályokat más előírásoktól megkülönböztető jegyeit foglalja össze. Eszerint a jog olyan normákból áll, amelyek - emberek egymás közötti külső magatartására vonatkoznak, - elismert külső autoritástól származnak

13 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 13/20 - kötelező erejüket külső hatalmak garantálják. Ezzel a meghatározással azonban a jogból, mint belső emberi jelenségből, tudattartalomból külső norma lett, amelynek jellemző vonása az érvényesség. Egy norma akkor érvényes, ha képes arra, hogy motiválólag hasson, hogy az akaratot meghatározza. Ez a képesség viszont abból a tovább már vissza nem vezethető meggyőződésünkből származik, hogy kötelesek vagyunk a normát követni. A jog pozitivitása tehát végső soron az érvényességéről való meggyőződésen alapul. (AS old.) Jellinek a jog normativitásának pszichológiai alapú, de tartalmilag inkább szociológiai magyarázatát nyújtja. A jog érvényességének az alapja ugyanis szerinte nem az egyén önkényes meggyőződése, hanem egy nép átlagáé, ami magában foglalja annak lehetőségét, hogy egyesek elvitatják az állami rend egyes részeinek jogi jellegét, s ezzel kötelező voltát. Ezzel a jogásznak mindaddig nem kell törődnie, amíg ez a jelenség csupán egy szűk körre korlátozódik; ha azonban már elér egy bizonyos nagyságrendet, akkor föl kell tenni a kérdést, hogy vajon a szokásjog nem szüntette-e meg formálisan is a vitatott norma érvényességét. (AS 334. old.) Ebből viszont az következik, hogy a jog érvényességének az alapja valójában a tényleges érvényesülés. Ezt a következtetést támasztják alá Jellinek további fejtegetései is, miszerint a jog érvényességéhez az is hozzátartozik, hogy pszichológiai hatékonysága garantált legyen. Az állami kényszert azonban nem szabad a jogérvényesülés egyedüli garanciájának és így a jog lényeges ismérvének tekinteni, mert az államon kívül más társadalmi hatalmak (szokások, csoportok, egyház, sajtó, stb.), is a jogi normák érvényességének, vagyis tényleges érvényesülésének garanciái közé tartoznak. E társadalmi hatalmak befolyásának megszűnése esetén maga a jogrend is összeomlana. A derogáló szokásjog és a törvények elavulása mutatja a legvilágosabban, hogy a jogi kényszer önmagában nem képes arra, hogy biztosítsa a jog érvényesülését, így tehát nem a kényszer, hanem a garancia a jog lényeges ismérve. (As old.) Jellinek jogfölfogásának másik lényeges eleme a ténylegesség normativitásának tétele, vagyis az a fölfogása, hogy bizonyos föltételek mellett a tényleges állapotok is normativitással rendelkeznek. Ennek alapja az ember pszichológiai [17] sajátosságaiban, közelebbről abban rejlik, hogy az állandóan meglévő és folyamatosan észlelt körülményeket az emberek nemcsak puszta tényeknek, hanem az azok megítélését megalapozó normának is tekintik. Ennek alapja nem e tényleges állapotok ésszerűségének belátása, hanem az emberi természetnek az a tovább vissza nem vezethető tulajdonsága, hogy a már megszokottat fiziológiailag és

14 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 14/20 pszichológiailag is könnyebben tudja reprodukálni, mint az újat. Ezen az alapon magyarázza Jellinek a jog keletkezését és a szokásjog jelenségét is. Szerinte eredetileg a jog sohasem volt más, mint tényleges gyakorlat, majd ennek a gyakorlatnak a tartóssága hozta létre azt az elképzelést, amelynek alapján maga a gyakorlat jelent meg a közösség autoritással bíró parancsaként, vagyis jogként. (AS old.) A ténylegességnek ezt a normativitását Jellinek különösen az államjog szempontjából tartja jelentősnek. Az államok jogszabályokba foglalt írott alkotmányát ugyanis meg kell különböztetnünk tényleges alkotmányuktól, amely a hatalom valóságos megoszlásában és az erre épülő jogrend érvényességében fejeződik ki. A legfelső állami szervek közötti hatalmi egyensúly megváltozása esetén az új viszony akkor is elkerülhetetlenül kifejeződnek a valóságos kapcsolatokban és intézményekben, ha az alkotmánynak egyetlen betűje sem változik meg, mint ahogyan azt az angol parlamentáris kormányforma kialakulása is mutatja. (Napjaikban a francia alkotmányos intézményeknek a parlamenti erőviszonyoktól függő működése példázza Jellinek megállapításának igazát.) A tényleges hatalom joggá alakulásához azonban mindig nélkülözhetetlen az az elképzelés, hogy az adott tényleges állapot normatív jellegű, vagyis olyannak kell is lennie, amilyen, a joggá alakulás tehát az emberek tudatában megy végbe. (AS old.) Ezért játszhattak oly jelentős szerepet a jogfejlődésben - akár forradalmi úton, akár tételeik fokozatos elfogadása révén - a különböző természetjogi fölfogások. Érdemes fölfigyelni arra, hogy jogpozitivistának elkönyvelt Jellinek milyen élesen bírálja kora jogtudományának a természetjogot mereven elutasító álláspontját, és jut arra a következtetésre, hogy belső igazságosságánál fogva kötelező és ezért érvényes természetjognak a feltételezése az ember pszichikai sajátosságain alapul és ezért teljesen sohasem küszöbölhető ki. Az objektív érvényességű természetjogról alkotott elképzelések ugyanannak az alapvető pszichológiai tényállásnak a kísérőjelenségei, amelyen maga a jogrend nyugszik, vagyis a kötelező jellegről való meggyőződésen. Ezért hatnak közre erőteljesen a természetjogi elképzelések a forradalmi úton megváltozott állami és jogi berendezkedés legalizálásában. Az állami berendezkedésnek jogrenddé való átalakulása tehát két pszichológiai összetevő hatására vezethető vissza. Az egyik, a konzervatív tényező, a tényleges gyakorlat normatívvá alakítása, a másik, a progresszív pedig a pozitív jog fölött álló jog gondolatának elfogadása formájában hat. Ez a két mozzanat azonban a jogfejlődés folyamatában szükségképpen

15 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 15/20 összekapcsolódik, ezért az egyoldalú fölfogások többnyire történelmileg igen rövid időszakokra korlátozódnak. Az emberek tudatában az állam nemcsak mint tényleges, hanem mint jogszerű és egyben ésszerű hatalom jelenik meg, ami azt a meggyőződést táplálja, hogy az állami rend azonos a jogrenddel. Ez viszont [18] az állami struktúra intézményeihez kapcsolódó közjog jogi jellegét bizonyítja, ami Jellinek egyik alapvető tétele. (AS old.) Az előzőekből az is következik, hogy különböztetni kell az államélet valóságos folyamatai és az államjogi normák között: a jog ugyanis, mint a megítélés alapjául szolgáló norma, soha nem eshet egybe az általa minősítendő viszonyokkal. Ez főleg két vonatkozásban jelentős. Az egyik abban foglalható össze, hogy a tényleges viszonyok időben mindig megelőzik az általuk előidézett normákat, ezért vannak olyan időszakok, amikor az állami rend, mint tisztán tényleges hatalom jelenik meg és csak később nyer jogi jelleget. A jogrend zártságának dogmája félremagyarázza az állam és a jog viszonyát. Az állam létezésének ténye a jog számára áthághatatlan korlátot jelent: az államélet alapjaiban bekövetkezett változás megsemmisítheti az adott jogot, de megfordítva: a jog sohasem rendelkezik azzal a hatalommal, hogy kritikus időszakokban meghatározza az államélet menetét. Az állami szükségjog kategóriája csak arra használható, hogy az állami rend nyilvánvaló megsértését megszépítse és csak más kifejezés arra, hogy a hatalom megelőzi a jogot. Az állam erőszakos megváltoztatását nem lehet a jogrend mércéjével mérni, különben a történelmet kellene a büntetőjog paragrafusai szerint a vádlottak padjára ültetni. Az ilyen, a jogon kívül álló folyamatokat sohasem lehet törvénnyel befolyásolni vagy teljesen kizárni, így a fejlett jogrendszerekben is előfordulhatnak alkotmányhézagok, amelyeket a tényleges hatalmi viszonyok töltenek ki. Ilyen esetek (pl. elfogadott költségvetés nélküli gazdálkodás) azonban csak kivételesen fordulnak elő, és megoldásukra két lehetőség is van: vagy a vitát eldöntő fórum létrehozása, vagy - ahol ez nem lehetséges - a ténylegesnek normatívvá való emelése formájában. Ezért a forradalmak és alkotmánysértések mindig új jogképződés kiindulópontjai, ami azt bizonyítja, hogy új jog nemcsak jogszerű úton jön létre, hanem jogellenesen is. Az egész jogrend azonban a legnagyobb zavargások idején sem szakad meg vagy semmisül meg, mennyiben a törvényes intézmények legnagyobb része ilyen esetekben is tovább működik. (AS old.) Jellinek jogfölfogásának harmadik lényeges eleme az állam önkötelezésének tétele, vagyis az az állítás, hogy a jogrend az állammal

16 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 16/20 szemben is érvényes, tehát magát az államot is kötelezi. Maga a probléma Jellinek szerint metajurisztikus természetű (itt jegyezzük meg, hogy ez a Kelsen nyomán ismertté vált kifejezés Jellinektől származik), és az arra adott választól függ bármiféle közjognak, sőt bármiféle jognak a lehetősége. Jellinek azonban - Kelsentől eltérően - a metajurisztikus kérdéseket nem kirekeszteni akarja, hanem azok közül néhányat, a jogtudományi problémák helyes megoldásához alapvető jelentőségűnek tart. Az államnak a jogtételek alkalmazását előíró parancsa nem tetszőleges döntés, hanem egy kötelesség teljesítésének folyománya. Az állam ugyanis a jogalkotás aktusával alattvalóival szemben a jog alkalmazására és érvényesítésére kötelezi magát. Itt egyoldalú nyilatkozattal, egy sajátos ígérettel állunk szemben, és régóta elfogadott alapelv, hogy az ígéretből kötelességek származhatnak. Aki ezt elutasítja, az az állam és az egyének között nem jogviszonyokat, hanem csak hatalmi viszonyokat ismerhet el. [19] Az állam önkötelezésének elmélete Jellineknek a jog lényegéről vallott fölfogására épül, amely szerint a jog végső szociálpszichológiai alapja az annak érvényességéről, normatív motiváló erejéről való meggyőződés. Ezért itt tulajdonképpen arról a történeti kérdésről van szó, hogy meghatározott korok közfölfogása kötelező hatályt tulajdonít-e az állam elvont szándéknyilatkozatainak vagy sem. Az mindenesetre megállapítható, hogy a modern társadalomban egyre erősebben kerül előtérbe az a meggyőződés, amely az állam joghoz kötöttségét vallja. A történelem tanúsága szerint a jogfejlődés magasabb fokán még az állam jogalkotó tevékenysége is jogi értékelés tárgya, s ennek eredményeként maga a jogalkotás aktusa is lehet jogsértő, mint azt az alkotmányellenesnek nyilvánított törvények példázzák. Az államhatalom joghoz kötöttségének gondolata a modern alkotmányokban jelentős szerepet játszott. E hatalom túlzott megnövekedését az alkotmányozók többnyire nem a törvényhozás korlátozása, hanem inkább az egyén garantált jogainak védelme útján kívánták megakadályozni. Ez a garancia főként az alkotmányban rögzített alapvető jogok megváltoztathatatlansága formájában öltött testet, aminek eredményeként szinte minden alkotmányos rend egy konstans vagy legalábbis igen lassan átalakítható és egy változékonyabb részre oszlott. Ezek a konstans elemek - noha egy-egy nép kulturális szintjének megfelelően eltérőek lehetnek - ebben a minőségükben a formálisan megtámadhatatlan állami aktusok megítélésének is jogi mércéjét képezik.

17 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 17/20 Ezen az alapon lehet egy törvényt vagy egy jogerős bírói ítéletet is nemcsak igazságtalannak, hanem alkotmány-, illetve jogellenesnek is minősíteni. Jellinek egyes tételeinek kiemelése jogfölfogásának különböző egyoldalú értelmezéseit teszi lehetővé. A jog lényegéről vallott, alapvetően szociológiai jellegű megállapításai a jog viszonylagos önállóságát húzzák alá, relativizálva annak állami jellegét, ezzel szemben a ténylegesség normativitásával foglalkozó elemzései az állam szerepének elsődlegességét emelik ki. Ezt az elméletet a történelem tényeit tisztelő realizmus jellemzi, ami az állam jogi kötöttségének hangsúlyozásával elkerüli az etatizmus csapdáit, és Jellinek számára a jogállam-eszme egyik vezető teoretikusának rangját biztosítja. 5. A jogállam-eszme történeti fejlődése szempontjából Jellinek munkásságának egyik legfontosabb része az állam és az egyén viszonyának elemzése és ezen belül az alanyi közjogok rendszerének kimunkálása. Ezt a témakört részletesen a System der subjektíven öffentlichen Rechte és Die Erklärung der Menschen- und Bürgerrechte c. munkáiban dolgozza fel, majd eredményeit az Általános Államtan 13. fejezetében röviden összegezi. Fejtegetéseinek kiindulópontja az a már korábban is széles körben elterjedt fölfogás, amely az állam három összetevőjét, az államterületet, az államnépet és az államhatalmat különbözteti meg. Az államnép e fölfogás szerint az államhoz tartozó emberek összessége, amelynek kettős funkciója van. Egyrészt úgy alkotja az állam összetevőjét, mint az államhatalom alanya, másrészt mint az állami tevékenység tárgya. A népet alkotó egyének az előbbi összefüggésben az állam tagjai, mint jogalanyok, akiket alanyi közjogok, ezen belül alapjogok illetnek meg; a másodikban összefüggésben viszont mint alattvalók, kötelezettségek alanyai. [20] Az alapjogok Jellinek szerint minden egyént megilletnek, azokat az államnak el kell ismernie. Az alapjogokat történeti okokra, a vallásszabadságért folytatott küzdelmekre, s azok eredményeire vezeti vissza, és ennek megfelelően a vallásszabadságot tekinti az elsődleges emberi jognak. Az alanyi közjogok mibenlétét vizsgálva mindkét korábbi fölfogást elutasítja. Ezek egyikét, amely az alanyi közjogok struktúráját a magánjoghoz hasonlóan fogta föl és csak a jogviszony alanyai vonatkozásában látott közöttük eltérést, Jellinek éppen e különbség félreértése miatt bírálja. A másik álláspont, amely az egyén alanyi

18 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 18/20 közjogait a pozitív jogtételek puszta reflexének tekintette, Jellinek kritikája szerint magának a jogrendnek és ezáltal az államnak a létét vonja kétségbe. Jog ugyanis csak jogalanyok közötti viszonylatban létezhet, jogalany pedig csak az lehet, aki a jogrendet a saját érdekében mozgásba hozhatja. A reflexjogok és az alanyi jogok között az a lényeges különbség, hogy az előbbiek nem járnak együtt jogalanyisággal, amit a rabszolgák helyzetét enyhítő törvények jól példáznak. Az egyén számára az állam által biztosított lehetőség, hogy a jogrendet a saját érdekében mozgásba hozhatja, jogilag elismert hatalmat, alanyi jogosultságot teremt. Ily módon a személyiséget jogi értelemben az állam hozza létre, ezért a személynek, mint az állam tagjának elismerése minden közjogi igény alapja. (AS old.) Az alanyi közjogok a magánjogiaktól abban különböznek, hogy közvetlenül a személyiségen és nem valamilyen attól különböző dolgon alapulnak. A belőlük fakadó igények közvetlenül azokból a képességekből és lehetőségekből származnak, amelyeket a jogrend az egyének számára elismer. Ezek a lehetőségek, mint az egyén és az állam között fennálló tartós kapcsolat jellemzői, jogi viszonylatok létrejöttének kiindulópontját és az egyének közjogi igényeinek alapját képezik. Minden közjogi igény ezért közvetlenül az egyénnek az államhoz főződő, a jogrend által meghatározott pozíciójából fakad, amit statusnak lehet nevezni. A közjogi igényeket Jellinek három nagy kategóriára osztja a személyiség különböző statusainak megfelelően. A negatív status a szabadságjogok területére vonatkozik. Mivel az egyén olyan személyiség, aki csak korlátozott hatalomnak van alávetve, vele szemben minden állami igénynek jogilag megalapozottnak kell lennie. Ami a jog által megszabott korlátok mellett az egyéni tevékenység lehetőségeként megmarad, képezi az egyéni szabadság szféráját. Ez a szabadság tehát nem pusztán tényleges, hanem jogilag is elismert. A szabadságjogok elemzése azt mutatja, hogy itt nem egyes jogokról van szó, hanem az egyéni szabadság nyomatékosan elismert fő területeiről és érvényesülésének fő irányairól, amelyek egységet képeznek. Ez a szabadság az egyénnek az állam parancsai alóli mentességet, az állami kényszer lehetőségének tagadását jelenti, ezért negatív, az államtól való szabadságot jelent. A szabadságjogok állami elismeréséből következik, hogy Jellinek szerint a szabadságjogok az állam által - a tételes jog útján - tetszés szerint korlátozhatók. Álláspontja ebben megegyezik a jogpozitivizmuséval és osztozik annak olyan kritikai megítélésében is, hogy az így fölfogott közjog olyan csőrendszert képez, amelyet a hatalom

19 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 19/20 mindenkori birtokosa tetszése szerint tölthet meg tartalommal. (HOF 140. old.) [21] A pozitív status az egyénnek azt a jogilag védett képességét jelenti, hogy saját érdekében az állam pozitív tevékenységét igényelje. Ez háromféle vonatkozásban nyilvánulhat meg: a bírói jogvédelem, az egyéni érdekeket kielégítő közigazgatási tevékenység, továbbá az állami szervek tevékenységében az egyén érdekeinek figyelembevétele iránti igényben. Az aktív status az állami tevékenységben való részvételre vonatkozik, s az egyénnek azt a lehetőségét jelenti, hogy valamilyen állami tevékenységbe, mint annak lehetséges tárgya, tagként bekapcsolódik. Tipikus példa erre a választójog, amely az államtagok összességéből kiemeli az aktív státusszal rendelkező polgárokat. Jellinek ennek kapcsán nem utasítja ugyan el a korlátozott választójogot, arra azonban - a jog lényegéről vallott fölfogásával összhangban - itt is fölhívja a figyelmet, hogy az államhatalomnak a jogszerűségről alkotott közös meggyőződésen kell alapulnia. Az említett három status mellett Jellinek még megkülönbözteti a passzív statust, amely azonban már nem az alanyi közjogokhoz tartozik, hanem az egyénnek az állam alá vetettségét, az állam iránt fennálló kötelezettség állapotát fejezi ki. Összegezve megállapítható, hogy Jellineknek az alanyi közjogokról kifejtett elmélete jelentős hozzájárulás volt a közjog dogmatikájának kimunkálásához és ezáltal a jogállam intézményeinek a kiépüléséhez és hatékonyabbá tételéhez. IV. Végezetül néhány szót a jelen kiadványról. Az itt szereplő fordítás alapjául az Általános államtan 1920-ban Berlinben megjelent kiadása szolgált, amelyik az 1914-ben megjelent harmadik kiadás változatlan utánnyomása volt. A műnek Jellinek életében két kiadása jelent meg (1900 és 1905). A harmadik kiadást a szerző fia, Walter Jellinek - maga is a közjog professzora- gondozta, és az apja hagyatékában talált idevágó részeket beépítve a műbe, kiegészítette azt az újabb szakirodalomra történő utalásokkal. A könyv végén található jegyzék pontosan jelzi ezeket az eltéréseket, kötetünkben azonban ezek föltüntetésétől eltekintettünk.

20 JELLINEK ÁLLAMELMÉLETE (Bev tanulmány 1994) 20/20 Ami a bevezető tanulmány hivatkozásait illeti, pusztán az oldalszám megadásával hivatkozunk az itt szereplő magyar nyelvű szövegre, és AS (Allg. Staatslehre) rövidítéssel a hivatkozott német kiadás szövegére. Jellinek egyéb hivatkozott művei esetében a rövidítések feloldását az irodalomjegyzék tartalmazza. Az Allgemeine Staatslehre kötetünkben szereplő teljes tartalomjegyzéke az első, második és negyedik fejezet esetében két oldalszámjelölést tartalmaz. Az első hasáb a német kiadás megfelelő oldalait, a második pedig - a lefordított részek esetében - jelen kötet megfelelő oldalait tünteti föl.

TAKÁCS PÉTER ÁLLAMELMÉLET A XIX XX. SZÁZADBAN GEORG JELLINEK ELMÉLETE *

TAKÁCS PÉTER ÁLLAMELMÉLET A XIX XX. SZÁZADBAN GEORG JELLINEK ELMÉLETE * 1. évf. 2. szám: 2011/ 2. Feltöltve: 2011.december 29. TAKÁCS PÉTER ÁLLAMELMÉLET A XIX XX. SZÁZADBAN GEORG JELLINEK ELMÉLETE * EGY MODERN KLASSZIKUS: GEORG JELLINEK ELMÉLETE Az állam egyik legjelentősebb

Részletesebben

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék

2013.09.02. Doktori 20130817 1/303. Tartalomjegyzék 2013.09.02. Doktori 20130817 1/303 Tartalomjegyzék Bevezetés I. fejezet. Államelmélet a Weimari Köztársaság időszakában II. fejezet. Heller élet- és pályarajza III. fejezet. Heller munkásságának első szakasza:

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában. Ügyvédi szemmel

Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában. Ügyvédi szemmel Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában Budapest 2015. április 1. Ügyvédi szemmel dr. Réti László Magyar Ügyvédi Kamara: elnökhelyettes és a Törvényelőkészítő és elvi Bizottság

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Rixer Ádám. A köz természete

Rixer Ádám. A köz természete Rixer Ádám A köz természete Rixer Ádám A köz természete Új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban Patrocinium Kiadó Budapest, 2013 Feleségemnek, Juditnak és gyermekeimnek, Enikőnek,

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat

Panaszkezelési szabályzat Panaszkezelési szabályzat (a módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályos: 2014.12.12. napjától 1 I. A szabályzat alapelve, célja A CO-OP HITEL Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM KÁRPÁT-MEDENCEI IRODALMI PHD- ÉS MA-HALLGATÓK KONFERENCIÁJA PILISCSABA, 2013. SZEPTEMBER 4 5., Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola *** A PPKE BTK IDI magyar irodalommal

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

út hosszát. Ha a két várost nem köti össze út, akkor legyen c ij = W, ahol W már az előzőekben is alkalmazott megfelelően nagy szám.

út hosszát. Ha a két várost nem köti össze út, akkor legyen c ij = W, ahol W már az előzőekben is alkalmazott megfelelően nagy szám. 1 Az utazó ügynök problémája Utazó ügynök feladat Adott n számú város és a városokat összekötő utak, amelyeknek ismert a hossza. Adott továbbá egy ügynök, akinek adott városból kiindulva, minden várost

Részletesebben

55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE KORREFERÁTUM DEZSŐ MÁRTA BRAGYOVA ANDRÁS: AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ ELŐADÁSÁHOZ A népszavazások, illetve népszavazási kezdeményezések

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék Vagyonbiztosítások Általános Feltétele Érvényesség: Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket ellenkező szerződéses kikötés hiányában a HDI Versicherung AG (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Munka munkanélküliség munkavállalás

Munka munkanélküliség munkavállalás Szerzők figyelmébe! Munka munkanélküliség munkavállalás A Néprajzi Látóhatár egy negyedévente megjelenő néprajzi, antropológiai, társadalomtudományi folyóirat, amelynek 2014-ben megjelenő 3. számához szerzőket

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2014/2015-ös tanévre. Q.E.D. Bajzások a Bajzásokért tanulmányi ösztöndíjra

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2014/2015-ös tanévre. Q.E.D. Bajzások a Bajzásokért tanulmányi ösztöndíjra PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2014/2015-ös tanévre Q.E.D. Bajzások a Bajzásokért tanulmányi ösztöndíjra A Q.E.D. Bajzások a Bajzásokért alapítvány pályázatot hirdet tanulmányi ösztöndíjra az alábbiak szerint: 1.

Részletesebben

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9. Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.) felperesnek jogi kép.: Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős

Részletesebben

7. számú melléklet Két forduló közötti projektfejlesztési szakasz eljárásrendje a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

7. számú melléklet Két forduló közötti projektfejlesztési szakasz eljárásrendje a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 7. számú melléklet Két forduló közötti projektfejlesztési szakasz eljárásrendje a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális

Részletesebben

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE HU HU HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE E magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők saját felelősségükre önkéntes alapon elkötelezhetik magukat. A

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben