Franciaország a felvilágosodás után

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Franciaország a felvilágosodás után"

Átírás

1 FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók után, az emberi gondolkodás modern szakaszában a szociológia vette át az emberi együttélés értelmezésének gondját. A tudomány státuszáért folyó küzdelem során a spekulatív gondolkodás, a mágikus világmagyarázat és a teológiai szemlélet alóli felszabadulás, a világ varázstalanításával 1 (Entzauberung der Welt) járó megpróbáltatások teremtették meg a társadalom racionális, evilági, objektív megismerésének feltételeit. A szociológiai gondolkodás kialakulása összefügg a modernitás fellépésével: AUGUSTE COMTE tevékenységét megelőzően csak társadalomelméletek léteztek. A XVIII. század második felétől kezdetét vette az a folyamat, amelynek során az elméleti gondolkodás differenciálódásnak indult. Ez végül egy új fogalmi készlet és új perspektívák megjelenéséhez vezetett. Az ipari termelés átalakulása és a szabad versenyes kapitalizmus kialakulása átalakította az állam szerepét, a társadalom alapszerkezetét, az emberek hétköznapi életét, emellett hatással volt a kulturális és az ideológiai szférára is. Az ipari társadalomba 2 való átmenet összességében tehát olyan kihívásokat állított a társadalom elé, amelyek új megközelítést és egy új tudományt hívtak életre. Franciaország a felvilágosodás után A XIX. század francia szellemi atmoszférájában két felismerés vezetett a szociológia geneziséhez: egyrészt annak az érzékteltetése, hogy más erők tartják egyben a társadalmat, mint azt korábban hitték, másrészt azon szükséglet megjelenése, hogy a társadalom működésének értelmezéséhez és leírásához egy új tudomány ki-és felépítése dukál. Ez a két momentum inspirálta CLAUDE HENRI SAINT-SIMON és AUGUSTE COMTE tevékenységét is, akik ezzel a szociológiai gondolkodás közvetlen előfutárává, illetve alapító atyjává váltak. A nagy francia forradalmat követő lázas építkezés időszaka sok területen igényelt reformokat: a rend tudományos alapokon (is) nyugvó helyreállítását, a további súlyos konzekvenciákkal járó politikai fordulatok megakadályozását, az új stabilitás megteremtését a tudomány mentőövének segítségével. A társadalomtudomány berkeiben SAINT-SIMON a 1 WEBER, MAX (1905): Die protestantische Ethik und der Geist des Kapitalismus, in: Gesammelte Aufsätze zur Wissenschaftslehre. Mohr/Siebeck, Tübingen, 1920, pp POLÁNYI KÁROLY a következőket írta az ipari forradalom kapcsán: A tizennyolcadik század ipari forradalmának lényege a termelési eszközök szinte csodával határos fejlődése volt, amit az egyszerű emberek életének katasztrofális szétzilálása kísért. POLÁNYI KÁROLY (1944): A nagy átalakulás. Franklin Nyomda és Kiadó Kft., Budapest, 1997, 45. p. 1

2 fejlődés törvényeit kutatta, azt feltételezve, hogy a jelenségek egyetlen rend szerint működnek, mégpedig a fizikai törvényszerűségek alapján. 3 Véleménye szerint a fizikában alkalmazható törvények érvényesülnek a társadalom terrénumában is, az emberi szellem evolúciója pedig egyúttal a világegyetem fejlődését is jelenti. Az egységre a társadalmon kívül a tudományos világértelmezésben is nagy szükség van, ennek érdekében pedig egysége fejlődéstörvényt kell kialakítani. A tudás első formája szerinte az ún. politeizmus, ennek a rabszolgaság és a militarizmus társadalmi formái feleltethetők meg. A teológiai magyarázat a feudalizmus eszmei kifejeződése volt, míg az ipari társadalmakhoz a pozitív tudomány megjelenése és felívelése köthető. Az előttünk álló utópikus társadalomban SAINT-SIMON szerint megszűnnek az érdekkülönbségek, az embereket elvek fogják irányítani és a társadalom egésze fog hatalommal rendelkezni. AUGUSTE COMTE szociológiája AUGUSTE COMTE ( ) tudományos igénnyel rendszerezte a fentebb már említett társadalmi igényeket, megfogalmazva a fejlődés szabályait. Munkásságának derékhada a tudomány-és társadalomfejlődés összehangolt interpretálására vonatkozik. A társadalom válsága szerinte a megegyezés hiányából fakad, mert a felvilágosodás racionalizmusa lerombolta az addigi kohéziós eszmét. Ezen a problémán meglátása szerint a tudomány végső állapota fog segíteni, amely nem más, mint a megfigyelt tényeken alapuló pozitív tudomány, amelyet végül szociológiának nevezett el, a latin societas, illetve a görög logos szóösszetételéből. COMTE ún. stádiumelmélete szerint az emberiség korai szakaszában teológiai magyarázatokkal, fiktív tényekkel magyarázták a megfigyeléseket, ebből pedig a feudális típusú állami berendezkedés konstrukciója következett. A második stádium a metafizikai volt, az átmenet, egyben a rombolás szakasza, amelyben az emberek elvesztették ugyan a teológia támasztékait, de még nem állt rendelkezésükre a tudományos magyarázatok mankója ezt COMTE a felvilágosodás fő bűnének titulálta. Ez a probléma csak az emberiség végső állapotában, a pozitív stádiumban oldódik meg, amelyben a tudás alapját már az általános törvények megfogalmazását biztosító, megfigyelt tények jelentik. A ténytudományok zenitjét szerinte a szociológia tudománya jelenti. A megismerés a gyakorlati szükségletek kielégítését, míg a pozitív törvények az előrelátást szolgálják. 4 3 SAINT-SIMON, CLAUDE-HENRI (1810): Emlékirat az emberről szóló tudomány tárgyában, in CLAUDE-HENRI DE SAINT-SIMON válogatott írásai. Gondolat Kiadó, Budapest, COMTE, AUGUSTE (1844): A pozitív szellem. Magyar Helikon, Budapest,

3 A pozitivizmus COMTE interpretációjában azt jelenti, hogy a rendszeres megfigyelés és az elmélet feltételezi egymást. Ebben a felfogásban a tudományok szorosan összefüggenek a társadalom fejlődésével: a teológiai stádium a feudális, a metafizikai a jogászi, míg a pozitívtudományos szakasz az ipari társadalommal azonosítható. COMTE őszintén hitt abban, hogy a társadalom megreformálásához a szellemi hatalom újjászervezésén, egy új tudomány beindításán keresztül vezet az út, a szociológia pedig képes lesz arra, hogy hozzájáruljon az emberiség jólétéhez. A tudományra alapozott gyakorlati politika az emberek kormányzása helyett a dolgokét végzi, kizárva a teológiai és a népszuverenitással azonosított metafizikai önkényt is. COMTE stádiumelmélete a társadalom dinamikáját vizsgálta, de figyelme a statikára is kiterjedt: ennek égisze alatt a társadalom rendjét és a konszenzus fenntartásának lehetőségét vizsgálta. A teológia a rend szemléletét jelentette, a metafizika a haladás szolgálatában állt, a pozitív filozófia viszont arra is képes, hogy összeegyeztesse a különböző igényeket. A társadalom és a tudomány alapegysége a comtei elméletben a család, a munkamegosztásos együttműködés, a hitek és érdekek közösségének biztosítéka. ÉMILE DURKHEIM és a társadalmi tények Franciaország a III. Köztársaság idején ( ) a társadalmi reformok és a konzervatív restaurációs tendenciák elegyében élt, a monarchista és republikánus erők összecsapása pedig időnként egészen a véres konfliktusokig eszkalálódott. A korszak a nemzeti traumák (vereség a poroszokkal vívott háborúban, a Kommün kikiáltása) feldolgozásának, a klerikális erők semlegesítésének (egyházi iskolák bezárása, a szerzetesrendek felszámolása) és a köztársasági alkotmány stabilizálásának évtizedeit hozta magával, de a liberális modern értelmiség születését is megteremtette. ÉMILE DURKHEIM ( ) pályafutása korai szakaszában a neveléssel, illetve az egyén társadalomhoz kapcsolásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, hogy aztán ezen pozícióból kiindulva intézményesítse a szociológiát: tudományos társaságokat állított fel, folyóiratokat indított útjára, lerakta egy új tudományos paradigma alapjait, létrehozott egy követőkre szép számmal találó iskolát, és elfogadtatta a szociológiát, mint megalapozott szaktudományt. A DURKHEIM által kutatott témák (demokrácia, nemzeti egység, szolidaritás) a kor uralkodó eszméinek megfelelő manifesztációi voltak, de fontos záloga volt sikerének a társadalmi tény fogalmának megkonstruálása is. A szociológia többi alapító atyjához hasonlóan DURKHEIM is mindenekelőtt a társadalmakat átalakító változásokkal foglalkozott. 3

4 A szociológia módszertani szabályai című tanulmányában (1895) a szociológia tárgymeghatározásának feladatát végezte el. Meglátása szerint eleve adott a valóság egy lehatárolt szegmense, amelynek az értelmezésére a szociológia tudománya alkalmas. Ezt a valóságszeletet a társadalmi tény fogalmával írta le, a szociológia tehát a társadalmi tények pozitív tudománya. A társadalmi tények egyének felettiek, függetlenek, külsők, kényszerítő erővel hatnak az egyéni magatartásokra és a társadalomra általános jellemzőek, kellőképpen elterjedtek. Csak néhány, szemléltető jellegű példával élve: a szocializáció során rögzült normarendszerek, az erkölcsi és jogi szabályok, a jelrendszerek, a nyelv vagy a pénzrendszer, az útrendszer, az építkezési stílusok és a kollektív lelkesültség állapotai egyaránt társadalmi tényeknek minősülnek. Módszertani szempontból a társadalmi tények olyan dolgok, adatok, cselekvésmódok, amelyek a szociológus megfigyelésének tárgyai, egyben a tudomány végső, mindenki számára ugyanazt jelentő, a megfigyelőktől független, objektív alapját jelentik. A társadalmi tényekkel foglalkozó tudósoknak ezért meg kell szabadulniuk téveszméiktől, előzetes tudásuktól de előre le kell szögezni, hogy mely tényekkel kívánnak foglalkozni. A tények ugyanis osztályokba rendezettek, az osztályozási kategóriákat és a rendezettséget nem a megfigyelő csempészi bele a valóságba. A legfontosabb üzenet mindezekre tekintettel talán akként foglalható össze, hogy a társadalmi intézmények elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni, mint a természet tudományos vizsgálata során. A szociológiára vonatkozó legfontosabb alaptétel: a társadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk. 5 Ez alatt azt értette, hogy a társadalmi élet ugyanolyan pontossággal vizsgálható, mint a természet tárgya vagy eseményei. A szolidaritás típusai. DURKHEIM A társadalmi munkamegosztásról szóló munkájában (1893) a társadalmi integráció problémáját vizsgálta, a munkamegosztás fejlődésével és a különböző foglalkozások közötti egyre bonyolultabb különbségek növekedésével próbálva meg értelmezni a társadalmi változásokat. A munkamegosztás fokozatosan felváltja a vallást, mint a társadalmi kohézió legfontosabb alapját. A munkamegosztás növekedésével az emberek egymástól való kölcsönös függése is növekszik, mivel mindenkinek szüksége lesz a mások által nyújtott javakra és szolgáltatásokra. 5 DURKHEIM, ÉMILE (1895): A szociológia módszertani szabályai, in DURKHEIM, ÉMILE: A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, 37. p. 4

5 A szolidaritás megítélése szerint az erkölcsi válságban lévő társadalom legfontosabb problémája volt. Művében a morális közösség hiányát, a társadalom megosztottságát, a magánérdek és a közösség összeegyeztetésének problémáját próbálta meg újszerűen megközelíteni. Véleménye szerint a népességnövekedés, a lakosságkoncentráció, a társadalmi kapcsolatok sűrűsége, a városok fejlődése, a közlekedés intenzívvé válása szükségessé teszi a munkamegosztás fejlődését, ami a modern társadalmi szolidaritás fundamentuma. Munkája során a szolidaritás két formája között differenciált. A premodern társadalmi állapotban a társadalom integrációs formája a mechanikus szolidaritás volt. Itt az összetartozás érzése a hasonlóságon alapult, a közös érzelmeken, a vallási jellegű tekintélyeken és a közös tudat túlsúlyán. Ez a társadalom a represszív jellegű szankciók dominanciájával írható le. A modern társadalomra jellemző integrációs forma ezzel szemben az organikus szolidaritás fogalmával írható le. A kétféle szolidaritás azonban szervesen egymásra épül. A munkamegosztáson alapuló, organikusan integrált társadalmakban a közös tudat a szerződéses viszonyok mögött álló, az igazságosság alapelveit tartalmazó állami szabályozásban jelenik meg. Az organikus szolidaritást a restitutív (helyreállító) szankciók jellemzik. A központi szabályozás a büntetőjogi szankciókkal a közös tudat megsértését bünteti és a kollektív érzelmek erősítésével növeli a társadalmi összetartást. A civilisztikára, a magánjogi jogágakra jellemző, tartózkodásra vagy együttműködésre kötelező normák esetén az összetartást az alapozza meg, hogy a társadalom tagjai különböző tevékenységeket, munkákat végeznek, amelyekre kölcsönösen szükségük van. A jogi szankció e viszonyok rendezési igényét jeleníti meg. [A jog szemléletében olyan társadalmi tényként jelent meg, amely kikristályosodott formában tartalmazza és rögzíti a társadalmi viszonyokat, a szociológia módszertana ezért a jog megfigyelésén (is) alapul.] A bűncselekmény a durkheimi gondolkodásban a kollektív tudat megsértése, olyan társadalmi tény, amelynek az a feladata, hogy a kollektív reakció segítségével megerősítse a közösség értékeit, a társadalmi kohéziót. A kriminális viselkedés tehát társadalmi termék; a bűnözőt viszont a társadalomtól idegen, beilleszkedésre képtelen, patologikus elemnek tekintette. Később annyiban árnyalta álláspontját, hogy a bűncselekményt normális szociológiai jelenségként és minden egészséges társadalom szerves részeként írta le, 5

6 amely sajnálatos, de elkerülhetetlen jelenség és mint ilyen az emberek javíthatatlan gonoszságában gyökerezik. 6 A társadalmi evolúció és a büntetőjog fejlődése kapcsán megállapította, hogy vannak olyan univerzális szabályok, amelyek minden társadalomtípusban érvényesek, ilyen az emberölés. Alapvető különbség van azonban az egyszerű és a modern társadalmak gyakorlata között. Az egyszerű társadalmakban az emberölés a társadalmi rend, a közösség, a kollektív erkölcs elleni támadás. A modern társadalmakban az individuális morál kiszorította a kollektív erkölcsöket, az egyén szentté vált és védelem alatt áll. A társadalmi evolúció ezért jól megfigyelhetően a kollektivitástól az individualizáció irányába tart: az emberölés mögött az egyén tisztelete áll. A büntetések intenzitása is egy ide kapcsolható probléma: ez ugyanis annál nagyobb, minél közelebb áll egy adott társadalomtípus az egyszerű társadalom típusához, illetve minél inkább abszolút jelleget ölt a központi hatalom. A társadalmi fejlődés foka, illetve a hatalomgyakorlás módozata hatással van a büntetőjog szigorúságára, represszív, megtorló jellegére. Az anómia. Az öngyilkosság. DURKHEIM Az öngyilkosság című munkájában (1897) igazolta, hogy az öngyilkosság okaként társadalmi tényezőket kell keresni, az öngyilkosságot társadalmi tényként kell kezelni. Az elmélet mellett a szerző sokváltozós elemzéssel a statisztikai adatsorokat is csatasorba állította. A mű azonban főként az anómia fogalmának kimunkálásával gyakorolta a legnagyobb hatást a szociológiai irodalomban. A modern világban oly intenzívnek tekinthetők a változások, hogy azok komoly társadalmi problémákhoz vezetnek, amelyek az anómia fogalmával írhatók le. Az anómia a céltalanság vagy irányvesztés érzése, amely bizonyos társadalmi feltételek esetén alakul ki. A korábban a vallás által biztosított tradicionális erkölcsi korlátok és minták nagy részét a modern társadalomfejlődés lerombolta és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést alakított ki, hogy úgy érzik: mindennapi életüknek nincs értelme. A öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet: teljes egészében a rendkívüli személyes boldogtalanság következményének tűnik. DURKHEIM viszont kimutatta, hogy a társadalmi tényezőknek alapvető befolyása van a (leendő) öngyilkos viselkedésére ezek közül az egyik az anómia. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek, amelyeket szociológiailag kell megmagyarázni. 6 DURKHEIM: op. cit. (1978), 87. p. 6

7 DURKHEIM egy ún. középútelméletet fejtett ki, amely szerint a társadalom alul-és túlintegráltsága, valamint a túl erős vagy túl gyenge regulációja egyaránt magyarázhatja az öngyilkossági mutatók romlását. A reguláció és integráció foka szerint a gyenge integrációra utaló egoista, a túlintegráltságra utaló altruista és a normazavarokat jelző anomiás öngyilkosság különböztethető meg. Az egoista öngyilkosságot a túlhajtott individualizáció okozza, az altruizmus alapja az individualizáció kezdetlegessége és a közösséggel való túlzott azonosulás, az abban való feloldódás. Az egoista öngyilkosság abból fakad, hogy az emberek nem látják az élet értelmét, az altruista öngyilkosság forrása az, hogy a földi életen kívül látják az élet értelmét; a harmadik fajta öngyilkosság pedig ( ) abból ered, hogy tevékenységük elvesztette a szabályozóit és ők szenvednek miatta. Ezt a fajtát eredetére való tekintettel anomiás öngyilkosságnak nevezzük. 7 DURKHEIM késői munkásságában már azt vallotta, hogy a vallás tanulmányozása lehet a megfelelő eszköz a társadalom megismeréséhez: a vallást a társadalom egyén felett gyakorolt kollektív hatalmaként értelmezte. PIERRE BOURDIEU és az egyenlőtlenségek reprodukciója BOURDIEU ( ) életműve meglehetősen szerteágazó. Szociológiai munkássága az oktatási rendszer vizsgálatával kezdődött, de érdeklődése átfogta a modern társadalmak osztályszerkezetének kérdését, a társadalmi hierarchia elemzését, a hatalom és uralom analízisét, a társadalmi egyenlőtlenségek problémáját és a művészetszociológia terepét is. A társadalmi struktúra és a kultúra viszonyával elméletben és empirikusan is foglalkozó társadalomtudósok közül az egyik legbefolyásosabbak közé tartozott. Szociológiaelméleti művei mellett társadalomkritikai esszéi is kiemelkedőek. 8 Legutolsó korszakában a globalizációt kritizálta, felemelve hangját a neoliberális-globális kapitalizmus rendszere által kisemmizettekért. Iskolai egyenlőtlenségek. BOURDIEU a francia társadalom egyenlőtlenségeinek újratermeléséről írt tanulmányaival vált széles körben ismertté. Az örökösök (1964) és Az újratermelés (1970) című munkáiban az oktatási rendszer kritikájaként azt fogalmazta meg, hogy az alacsonyabb társadalmi rétegekből származók nem tudják behozni kulturális lemaradásukat az oktatási rendszerben, sőt, az iskola tovább növeli a különbségeket. A családi szocializáció révén örökölt kulturális tőke a formális egyenlőség álarcával lényegi és 7 DURKHEIM, ÉMILE (1897): Az öngyilkosság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 243. p. 8 Munkásságát kiváló módon foglalja össze HANS-ULRICH WEHLER ismertetése: WEHLER, HANS ULRICH: Pierre Bourdieu. Az életmű magva, in Korall, 2001 tavasz-nyár, pp

8 megszüntethetetlen egyenlőtlenségeket takar. A családi körben átadott képességek, kompetenciák, tudáskészletek döntő hatással vannak az iskolai teljesítményekre: csak az válhat sikeressé ebben a rendszerben, aki képes elsajátítani az adott kultúrához való viszonyt. Az iskolai vizsgarendszer ezen viszonyok intézményesített rögzítését jelenti. A tanár mint az értelmiségi mező reprezentánsa a meglévő osztályviszonyok fenntartását szolgálja azáltal, hogy a beszédmódok közül a felsőbb osztályokét értékeli jobb osztályzatokkal. Így válnak a társadalmi előnyökből iskolai előnyök, amelyeket aztán ismét társadalmi előnyökre lehet konvertálni. Az iskola csak korlátozott számú egyén számára biztosítja az előrejutás lehetőségét. A habitus. A habitus olyan közvetítő struktúra a társadalmi struktúra és a cselekvés között, amely egy adott típusú környezetre jellemző tartós beállítottságokat, hajlandóságokat, játékszabályokat tartalmaz. A habitus az olyan diszpozíciók összessége, amelyek a magatartást és a gondolkodást, az észlelést és az érzelmeket, a mimikát és a gesztikulációt, a nyelvet és a szembeszédet szabályozzák és irányítják. Egy mélyen bensővé tett, állandóan aktív irányítási képességet jelent, amely a valóság észlelését és feldolgozását, az ítélőképességet és a cselekvést, az érzésvilágot és a kedélyállapotot, a testbeszédet és a viselkedést szabályozza. A habitus a gyakorlatban az öt klasszikus érzéken túl további, a habitusban gyökerező érzékek segítségével tájékozódik. Például magában foglal egy tájékozódási érzéket, a morális felelősség érzékét, a szakrális iránti vallási érzéket, a szép iránti esztétikai érzéket, egy politikai érzéket, üzleti érzéket stb. ekként a képességek és az érzékek együtteseként fogható fel. Társadalmi mező. A modern össztársadalmi struktúra különböző szociális terekből, ún. mezőkből áll. Mezőkből, amelyek különböző funkcióval, illetve speciális struktúrákkal rendelkeznek. A mező nagyon profán módon összefoglalva a bizonyos társadalmi pozíciók közötti viszonyok összességét jelenti, ahol az egyes mezők sajátos logikájuk alapján különböztethetők meg. A mezők hierarchizáltak és a bennük tevékenykedő ágenseknek a dominanciáért folytatott versengése dinamizálja őket. Az ún. hatalmi mező a különböző almezők működését és struktúráját kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolja. A hatalmi térben két, egymással merőben eltérő érdek ütközik egymással. Azon leggazdagabb ágensek érdekeivel kerülünk konfliktusba, akik abban érdekeltek, hogy azt a javat, amelyből nekik jóval több van, mint másnak, az egész szociális térben elismertté és kívánatossá tegyék. Amíg az egyik csoport (pl. a nagyiparosok csoportja) arra törekszik, hogy a pénzt vagy a hatalmat minél szélesebb körben elismert jóként fogadtassa el, addig a másik, az értelmiségi csoport a művészet vagy a kultúra létjogosultságáért folytat harcot. 8

9 A küzdelem nagy jelentőséggel bír a társadalom életében, de a marxi pozícióval ellentétben itt alapvetően nem az osztályok közötti konfliktusról van szó, hanem az egyes mezőkön belül a domináns és a domináltak közötti küzdelemről. Amennyiben a társadalmi élet úgy fogható fel, mint egy játék, akkor a mezők játékpályáknak tekinthetők, ahol az egyes cselekvők a saját habitusuk által vezérelve folytatják játszmáikat. A játékhoz jól alkalmazkodott ágenseket a játék hatalmában tartja és kétségtelenül annál erősebben, minél inkább képesek a játék irányítására. Például azok, akik a játékba beleszülettek, előnyben vannak: van játékérzékük, ezért nem kell a játékból kiábrándulniuk; a jó teniszezőkhöz hasonlóan nem oda helyezkednek, ahol a labda éppen van, hanem oda, ahová esni fog; nem ott vannak és pénzüket sem oda fektetik be, ahova éppen megéri, hanem oda, ahova majd érdemes lesz. 9 E fogalmi eszköz révén a társadalmi konfliktusok számos típusa írható le a tudományos, a filozófiai, a vallási, a jogi, a politikai és a gazdasági mezőkre nézve. A harc tétje, hogy kinek sikerül 1-1 szimbólum értelmezését ráerőltetnie a többiekre, a kívülállókra. Többrétegű tőkefogalom. BOURDIEU gazdasági, kulturális, társadalmi és szimbolikus tőkéket különböztet meg (tőke alatt az erőforrások feletti rendelkezés erőt értve) és ezek egymásba való átváltásáról, konvertálásáról ír. A gazdasági tőke közvetlenül pénzzé konvertálható és különösen a tulajdonjogi formában történő intézményesedésre hajlamos; a kulturális tőke bizonyos feltételek mellett gazdasági tőkévé konvertálható és különösen az iskolai végzettségi titulusok formájában történő intézményesedésre hajlamos; a társadalmi tőke, a társadalmi kötelezettségekből vagy kapcsolatokból fakadó tőke bizonyos feltételek mellett ugyancsak gazdasági tőkévé konvertálható és különösen a nemesi címek formájában történő intézményesedésre hajlamos. 10 A kulturális tőke (szellemi javak, a végzettségi szint rendszerei etc.) a legegyszerűbben képzettségi tőkeként értelmezhető. A társadalmi tőke a kapcsolatokból, hálózatokból származik; olyan erőforrás, amely az azonos csoporthoz tartozáson alapul. A presztízs, a hírnév a tekintély, a valahová tartozás kulturális elismertséget eredményező tényezői szimbolikus hatalomként vagy tőkeként értelmezhetők. 9 BOURDIEU, PIERRE: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Napvilág Kiadó, Budapest, 2002, pp BOURDIEU, PIERRE: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke, in FELKAI GÁBOR NÉMEDI DÉNES SOMLAI PÉTER (Szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2000, pp at 432. p. 9

Oktatásszociológiai kutatások

Oktatásszociológiai kutatások Oktatásszociológiai kutatások A iskoláztatás előtti oktatás - Ókor - iskolák már az antik görög és bizánci kultúrában is léteztek - Középkorban az európai oktatás fő célja a latin nyelv tanulása, változásokat

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata

Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata Bevezetés A homo oeconomicus, homo politicus után a társadalomtudományokban megjelent

Részletesebben

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY

HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY HORVÁTH TIBOR AZ ELSŐ MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV ÉS KODIFIKÁTORA: CSEMEGI KÁROLY A büntetőjogi kodifikáció kérdése hazánkban nem az 1870-es években merült fel első ízben. Az, hogy a büntetőjog fejlődésének

Részletesebben

replika 30 (1998. június): 41 50

replika 30 (1998. június): 41 50 Társadalomsakk A mai értelemben vett társadalomtudományok kialakulása óta folyamatosan visszatérõ téma volt a természettudományokkal való összehasonlításuk. Újra meg újra fölbukkant az a kérdés, hogy vajon

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN Fürstand Attila Budapest, 2007. A doktori iskola megnevezése: Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek (Tájépítészet témacsoport) tudományága:

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN.

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN. Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN Rácz Sándor Debreceni Egyetem BTK 2014 LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG

ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG 2009. Deviancia oktató: dr. Gyurok János Pécsi Tudományegyetem BTK Szociológia Tanszék ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG Készítette: Szabó Nelli SZNOAAB.PTE 2009. [ÉMILE DURKHEIM: AZ ÖNGYILKOSSÁG] Émile

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I.

VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE. I. VAJDA NORBERT A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI ÉS TÉRSZERKEZETI HATÁSAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LEGALSÓBB STÁTUSZÚ NÉPESSÉGRE I. Bevezetés A magyarországi 1989-es rendszerváltozás alapvető nyomokat hagyott az

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).

Részletesebben

Közérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről

Közérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről Közérthetően a változó közigazgatás nyelvezetéről Előadásom témáját a közigazgatás nyelvezete adja, de tulajdonképpen az előadás címének minden egyes szava önállóan is értelmezhető. Közérthetően: Ahhoz,

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

VANNAK A HÁTTÉRBEN NAGYASSZONYOK, EZT LÁTNI KELL Laky Teréz és Lányi Kamilla emlék-kötetek

VANNAK A HÁTTÉRBEN NAGYASSZONYOK, EZT LÁTNI KELL Laky Teréz és Lányi Kamilla emlék-kötetek Szociológiai Szemle 2009/1, 118 122. VANNAK A HÁTTÉRBEN NAGYASSZONYOK, EZT LÁTNI KELL Laky Teréz és Lányi Kamilla emlék-kötetek GYARMATI Andrea Ph.D-hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalomtudományi

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS A ZEUdÚLT ÉVI1ZED ÁTALAKULÁSI FOLYAMATAlNAK zöméhez hasonlóan az iskolán kivüli képzésben végbement jelentő~ vál~oz.:~sok sem kapcs?lhat?k, egyes év: számokhoz, vagy egy-egy

Részletesebben

SZOCIOLÓGIAI OLVASÓKÖNYV

SZOCIOLÓGIAI OLVASÓKÖNYV LOSS SÁNDOR (SZERK.) SZOCIOLÓGIAI OLVASÓKÖNYV EGYETEMI JEGYZET Miskolc, 2008. Előszó A Szociológiai Olvasókönyv egyes fejezeteit Loss Sándor, a Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Tanszékének

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.)

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) SZAMOSI LÓRÁNT A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) A. A háttér A felvilágosodást kiteljesedésének századában, a XVIII. században a fénnyel azonosították. Az ész,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b.

1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b. TARTALOMJEGYZÉK 1.a. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont in: Evangélikus Nevelés. Pedagógiai Szakfolyóirat XII. évf. 2013/II. 5-11.o. 1 Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont 1. Személyes előkészület a vallásközi találkozásra

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Hivatali határok társadalmi hatások

Hivatali határok társadalmi hatások Hivatali határok társadalmi hatások Bevezetés a hatékony közigazgatás módszertanába Hajnal György Gajduschek György Szerzõk: Gajduschek György: 1. fejezet, 2.4 alfejezet, 4. fejezet, 9.8 fejezet Hajnal

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560. DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos

Részletesebben

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Készült az Európai Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága számára

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia 1 Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Ebben a dolgozatban elsősorban a DEMOS Magyarország keretein belül véghezvitt két vállalkozás eredményeiről, az azoknak a magyar társadalomra

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1.

A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1. A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1 Gál Zoltán 2 Absztrakt A tanulmány az innováció központi és regionális irányításának

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám. A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről

A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám. A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről A KÚRIA ELNÖKE 2014. El. II. A. 4/1. szám A Kúria elnökének beszámolója a Kúria 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...5 1.1. A Kúria feladatai...5 1.2. A Kúria 2013. évre kitűzött céljai...6

Részletesebben

III. A szociológia története

III. A szociológia története III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter Államháztartástan 71/2015 1 Tartalomjegyzék 1. Az államháztartás szerepe, rendszere... 5

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Az ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Tartalomjegyzék A szerkesztõ ajánlása............................................... 9 I. rész Az ellenõrzésrõl általában........................................

Részletesebben

ű Ö ű ű Ú Ú ű

ű Ö ű ű Ú Ú ű ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á

Részletesebben