TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet...22 Közigazgatási szankciótan A közigazgatási szankciórendszer kialakulása

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet...22 Közigazgatási szankciótan A közigazgatási szankciórendszer kialakulása A közigazgatási szankciórendszer kialakulásáról általában A közigazgatási szankciórendszer kifejl dése a magyar jogban A közigazgatási szankciórendszer az 1955 el tti id szakban A közigazgatási szankciórendszer 1955 után A közigazgatási szankcionálás elméleti alapjai A közigazgatási szankcionálás európai modelljei A közigazgatási szankciók fogalma és célrendszere a magyar jogban A közigazgatási represszió A közigazgatási szankció preventív célja Reparáció, jogépség helyreállítása A bírság és az intézkedések (közigazgatási szankciók) kumulációja A közigazgatási bírság Fogalmi elemek A bírság mértéke Az arányos bírság követelménye A bírság mértékének hazai szabályozása A bírságkiszabás enyhít és súlyosító körülményei A közigazgatási bírság hazai szabályozásának speciális jellemz i A közigazgatási intézkedések A közigazgatási szankció alanya Természetes személyek Szervezetek közigazgatási szankcionálása A közigazgatási szankció egyéni felel sségi feltételei A természetes személyekre kiszabható jogi szankciók felel sségi szempontú osztályozása Objektív felel sség a közigazgatási szankcionálásban A közigazgatási egyéni felel sség modellje A közigazgatási represszió helye a jogrendszerben

2 9.1. A heterogén kumuláció A homogén anyagi kumuláció A homogén alaki kumuláció Az Európai Unió közösségi igazgatási szankciói és a nemzeti büntet szankciók párhuzama...69 II. Fejezet...73 A szabálysértések joga...73 A közigazgatás büntet hatalma a szabálysértési jogban A szabálysértési kodifikáció, a szabálysértési jogforrások és azok hatálya A szabálysértési kodifikáció A szabálysértési jogforrások A szabálysértési jogforrások hatálya A szabálysértés fogalma és a szabálysértési felel sség A szabálysértés fogalma A szabálysértési felel sség A szabálysértési szankciók és azok kiszabása Büntetések Elzárás Pénzbírság Intézkedések Járm vezetést l eltiltás Elkobzás Figyelmeztetés Kitiltás A büntetés és intézkedés kiszabása Speciális felel sségi és szankcionálási szabályok A szabálysértési eljárás általános jellemzése A szabálysértés miatt eljáró hatóságok A szabálysértési eljárásban résztvev személyek A szabálysértési eljárás megindulása A bizonyítás A szabálysértési eljárásban alkalmazható kényszerintézkedések és jogorvoslati rendszerük Kényszerintézkedések A feltartóztatás és az el állítás

3 Szabálysértési rizet Az el vezetés Ruházat, csomag és járm átvizsgálása A lefoglalás A rendbírság Jogorvoslat kényszerintézkedés esetén A szabálysértési eljárás közigazgatási szakaszát lezáró érdemi határozatok A szabálysértési eljárás megszüntetése A felel sségre vonást mell z határozat A szabálysértési felel sséget megállapító és szankciót kiszabó határozat Jogorvoslatok az eljárást lezáró érdemi döntéssel szemben A panasz A kifogás Az ügyészi óvás A szabálysértési eljárás bírói szakasza A perújítás Speciális eljárási szabályok Az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozó eljárási szabályok A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések A becsületsértési ügyek eljárási specialitása A helyszínen lefolytatott azonnali szabálysértési eljárás és a helyszíni bírságolás szabályai A helyszíni bírság A végrehajtás III. fejezet A közbeszerzések joga A közbeszerzés, a közbeszerzések joga és a közbeszerzési eljárás fogalma Történeti el zmények A közbeszerzési törvény szerkezete A közbeszerzési törvény alapvet rendelkezései A közbeszerzési törvény megalkotásának célja és alapelvei A közbeszerzési törvény személyi és tárgyi hatálya

4 4.3. A közbeszerzési törvény fogalom meghatározásai és a közbeszerzéssel, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közös rendelkezések Ajánlatkér k, ajánlattev k és a közbeszerzési eljárás egyéb résztvev i (személyi hatály) Ajánlatkér k (klasszikus ajánlatkér k és a közszolgáltatók) Az ajánlattev k, részvételre jelentkez k és pályázók Közbeszerzés tárgyai (a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya) A közbeszerzés értéke, annak megállapítása és a közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési eljárás fajtái és az eljárás lefolytatása A közbeszerzési eljárás fajtái A közbeszerzési eljárás lefolytatása A közbeszerzések intézményrendszere A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Dönt bizottság A jogorvoslatok A jogorvoslati hatáskör megoszlása A Dönt bizottság eljárása Jogorvoslat a Dönt bizottság döntései (határozat és végzés) ellen Békéltetés IV. fejezet Gazdasági versenyjog A gazdasági verseny szabályozása A törvény hatálya A Tptv. tárgyi hatálya alá tartozó magatartások (ügyek) és az eljáró szervek A tisztességtelen verseny tilalma A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó jogi szabályozás A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma A gazdasági verseny korlátozása A gazdasági er fölénnyel való visszaélés A vállalkozások összefonódásának ellen rzése

5 4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete, feladatai és eljárásai A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, feladatai és szervezete Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálatai A bejelentés és a panasz elbírálása A versenyfelügyeleti eljárás A versenyfelügyeleti eljárás általános szabályai A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatása Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában A Gazdasági Versenyhivatal döntésének végrehajtása A Gazdasági Versenyhivatal által indítható per A bíróság versenyfelügyeleti eljárása Eljárás az európai közösségi versenyszabályok alkalmazása során és a közösségi versenyjog érvényesülésének intézményei az Európai Unióban Eljárás az európai közösségi versenyszabályok alkalmazása során A közösségi versenyjog érvényesülésének intézményei az Európai Unióban A fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése Versenyfelügyeleti ügyekben hozott bírósági döntések V. fejezet Hírközlési Igazgatás I. A hírközlés fogalma, fejl dése, a hírközlési piac m ködésének nemzetközi folyamatai, szabályozása az Európai Unióban A hírközlés fogalmának f elemei A hírközlés liberalizációjának nemzetközi folyamatai A hírközlési piac liberalizációjának általános keretei az Európai Közösségben Az EU távközléssel összefügg stratégiai, távközlés-politikai dokumentumai, döntései Az EK hírközlés liberalizációjára, m ködésére vonatkozó szabályozási rendszerének története

6 4.1. A távközlési liberalizáció megvalósítására irányuló irányelvrendszer A végberendezésekr l szóló irányelv (88/301/EGK irányelv) A távközlési szolgáltatásokról szóló irányelv (90/388/EGK irányelv, továbbiakban: szolgáltatási irányelv) A m holdas távközlési irányelv (94/46/EK irányelv) A kábeltelevízió irányelv (95/51/EK irányelv) Mobil távközlési irányelv (szolgáltatási irányelvet módosító 96/2/EK irányelv) Távközlési teljes verseny irányelv (szolgáltatási irányelvet módosító 96/19/EK irányelv) A liberalizált távközlési piac m ködését szabályozó keretirányelv rendszer A Nyílt Hálózatok Biztosításáról (Open Network Provision - ONP) szóló Keretirányelv Az ONP alkalmazása a beszédcélú-távközlésben (95/62/EK irányelv és a 98/10/EK irányelv) A szolgáltatások engedélyezése (97/13/EK irányelv) Az összekapcsolásról szóló 97/33/EK irányelve A helyi hurok átengedése Az Európai Közösség napjainkban érvényesül, hatályos ún. elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozási rendszere A Keretirányelv szabályozási rendszere Az aszimmetrikus szabályozás módosulása Az Engedélyezési irányelv A Hozzáférési irányelv A piacmeghatározásra és a piacelemzésre vonatkozó eljárások tartalmi változásai Az Egyetemes szolgáltatási irányelv VI. fejezet Hírközlési Igazgatás II. A magyar hírközlési piac sajátosságai, fejl dése, a hírközlési igazgatás szabályozási rendszere hazánkban Bevezetés

7 2. A Tt. szabályozási rendszere, a magyar hírközlési piac sajátos strukturális reformja A koncessziós közcélú távközlési szolgáltatások A közcélú távbeszél, vezetékes szolgáltatás A közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás A koncessziós körbe nem tartozó közcélú távközlési szolgáltatások A közigazgatási szervezeti rendszer reformja a Tt. szabályozásában A magyar távközlési piac liberalizációjára irányuló felkészülés folyamata, a Hkt. el készítése Az egységes hírközlésre vonatkozó szabályozási rendszer el készítése A Hkt. szabályozási rendszere, a magyar hírközlési piac liberalizációjának alapvet jogintézményei A Hkt. liberalizált hírközlési piac m ködését szabályozó legjelent sebb szabályai, jogintézményei A hírközléssel összefügg állami feladatokat ellátó közigazgatási szervezeti rendszer átalakítása, reformja A hírközlési szolgáltatás-nyújtás megkezdésére vonatkozó feltételrendszer: az akadálytalan piacralépés, és a szolgáltatásnyújtás szabadsága A berendezések szabad forgalomba hozatala Egyedi engedélyezési, azaz a közigazgatási el zetes beavatkozással történ egyedi ügyekhez kötött jogérvényesülés fenntartása Az aszimmetrikus szabályozás és azon belül a szolgáltatók együttm ködési kötelezettsége, hálózati szerz dések rendszere Az egyetemes szolgáltatás Az el fizet i szolgáltatások, el fizet i szerz dések A hírközlési piacon m köd verseny struktúrája, igazgatása - a hírközlési igazgatás jelenlegi m ködése, szervezete, jogintézményei: az Eht. szabályozási rendszere A Hkt. felülvizsgálatának okai és az elektronikus hírközlésr l szóló évi C. törvény (Eht.) el készítése

8 5.2. Az Eht. szektorspecifikus, szektorsemleges ex ante szabályozási módszere Az Eht. hatályához kapcsolódó alapfogalmak, az Eht. tárgyi hatálya, az elektronikus hírközlési jog tárgya, határai Az Eht. tárgyi hatálya, az elektronikus hírközlés fogalmi köre A hírközlési igazgatás közigazgatási intézményrendszere A Kormány elektronikus hírközléssel összefügg feladatai A hírközlési közigazgatási feladatokért felel s ágazati miniszter A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hírközlési Fogyasztói Jogok Képvisel je (továbbiakban: HFJK) Az Eht. aszimmetrikus ex ante versenyszabályozása és annak jogintézményei Az elektronikus hírközlési tevékenység megkezdésének feltételei Az általános engedélyezés hazai jogintézménye - a bejelentés Elektronikus hírközl berendezések forgalmazása A hírközlési tevékenységekkel összefügg egyedi engedélyezési hatáskörök Hírközlési építmények telepítése Rádiófrekvenciák használata Azonosítók használati joga Az el fizet k, felhasználók érdekeivel, jogaival, az el fizet knek nyújtott megfelel hírközlési szolgáltatásokkal összefügg szabályozás Az egyetemes szolgáltatás El fizet i jogviszonyok, el fizet i szolgáltatások szabályozási rendszere az Eht.-ban Az NHH sajátos hatósági felügyeleti hatásköre: A piacfelügyelet VII. fejezet Gazdasági- és Iparigazgatás I A bányászat joga

9 1. Az iparigazgatás általában Általános kérdések és alapfogalmak A gazdasági igazgatás alkotmányos alapjai Magyarországon A gazdasági beavatkozások szükségességér l A gazdasági beavatkozások eszközrendszere Az ipari ágazatok igazgatásának szükségességér l Iparigazgatás, mint normativitás Iparigazgatás, mint szervezet Az iparigazgatás, mint tevékenység A bányászat joga Az ipari ágazat általános jellemz i A Bt. tárgyi hatálya Ágazati alapfogalmak Az ágazat szervezetrendszere Engedélyezés Ellen rzés és szankciók VIII. fejezet Gazdasági- és Iparigazgatás II Energiajog Az energiajogi igazgatás ágazatai Villamosenergia igazgatás Jogforrások, tárgyi hatály Ágazati alapfogalmak Az ipari ágazat általános jellemz i Az ágazat szervezetrendszere A gázszolgáltatás jogi szabályozása Az ágazat szabályozásának jellemz i Ágazati alapfogalmak Az ágazat szervezetrendszere Atomenergia igazgatás Az ágazat alapvet jellemz i Jogforrások, hatályuk Ágazati alapfogalmak Az ágazat szervezetrendszere IX. fejezet Az építésügyi igazgatás és a területfejlesztési igazgatás

10 1. Az építési igazgatás fogalma, területei és jogi szabályozása A területfejlesztés és területrendezés A területfejlesztés és területrendezés célja, a területfejlesztési és területrendezési feladatok A területfejlesztés és területrendezés jogi szabályozása, fogalma A területfejlesztés és területrendezés intézményrendszere A központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat és hatásköre A területi szervek területfejlesztési és területrendezési feladat és hatásköre A területfejlesztés és a területrendezés eszközei A területrendezésre vonatkozó külön szabályok Az építésügyi igazgatás Az építésügyi igazgatás jogi szabályozása, az Étv. tárgyi hatálya, szabályozási területei Az építésügyi feladatok ellátásának intézményrendszere Az állam építésügyi feladatai A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai A településrendezés A településrendezés célja, eszközei A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények Az építésrendészeti jog (az építési folyamat szabályozása) Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények Az építészeti-m szaki tervezés és az építésügyi m szaki szakért i tevékenység Az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése Az építésfelügyeleti tevékenység és az építésfelügyeleti hatóság Az építésügyi hatósági ellen rzés Az építésügyi hatósági kötelezés Az építésügyi bírság Az építésügyi hatósági eljárás Ket-t l eltér f bb szabályai Az épített környezet fenntartása, használata és értékeinek védelme

11 X. fejezet Közlekedési igazgatás A közlekedési igazgatásról általában A közlekedés fogalma, sajátosságai Az állam szerepvállalásának szükségessége a közlekedéssel összefüggésben Állami tevékenységfajták a közlekedési igazgatás területén A közlekedési igazgatás ágazatai A közlekedési igazgatás intézményrendszere A közúti közlekedés igazgatása A közúti közlekedés jogi szabályozása A közúti közlekedéssel összefügg f bb állami és önkormányzati feladatok A közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellen rzése A közúti közlekedési hatósági feladatok ellátása A tömegközlekedés m ködtetésének biztosítása A közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, oktatás és felvilágosítás A járm vek m szaki vizsgálata A közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése A vasúti közlekedés igazgatása Az európai közös közlekedéspolitika és a vasúti igazgatás A vasúti igazgatás szabályozása Tulajdonviszonyok Az állam és a települési önkormányzatok feladatai a vasútigazgatás körében A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete A vasúti tevékenységek végzésének feltételei (m ködési és m szaki engedély) Vasúti szolgáltatások Az állam (önkormányzatok) és a vasúti társaságok közötti szerz dések A vasúti közlekedés biztonsága A vízi közlekedés igazgatása A vízi közlekedésr l általában A vízi közlekedés szabályozása

12 Az állam és az önkormányzatok feladatai a vízi közlekedés területén A hajózás igazgatása Az úszólétesítmények nyilvántartása Hajózásra alkalmasság Az úszólétesítmény személyzete és vezet je A hajózási tevékenység engedélyezése és korlátozása, a hajózási bírság A légi közlekedés igazgatása A légi közlekedésr l általában A légi közlekedés szabályozása Az állam feladatai a légi közlekedés terén, a hatósági jogkör A repülés biztonsága A repül gép személyzete és parancsnoka A magyar légtér igénybevétele XI. fejezet Kulturális igazgatás A kulturális igazgatásról általában Kultúra és állam, kulturális jogok Az állami beavatkozás céljai Az kulturális igazgatás tevékenységfajtái (az állami beavatkozás eszközei) A kulturális igazgatás ágazatai A kulturális igazgatás intézményrendszere A kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelmének jogi szabályozása A kulturális örökség elemeinek (régészeti örökség, m emléki értékek, kulturális javak) védelme A régészeti örökség védelme A régészeti lel helyek védelme A régészeti feltárás M emlékvédelem A kulturális javak védelme A közgy jtemények igazgatása A közgy jtemények fogalma, jellemz i

13 4.2. A közgy jtemények típusai A muzeális intézmények igazgatása A múzeumok szakmai besorolása A közérdek muzeális gy jtemény és a közérdek muzeális kiállítóhely A nyilvános könyvtári ellátás A könyvtárak alapvet típusai és nyilvántartása A könyvtárak irányítása A levéltárak igazgatása A közlevéltárak A nyilvános magánlevéltár A közlevéltár anyagában történ kutatás A közm vel dés igazgatása A közm vel déshez való jog és a közm vel dési tevékenység A helyi közm vel dés A közm vel dési szakmai tanácsadás és szolgáltatás A közm vel dés ágazati irányítása A sportigazgatás A sport jogi szabályozása A sportszervezetek jogállása és típusai Az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai Országos sportági szakszövetségek és más sportszövetségek Sportköztestületek, Sport Állandó Választottbíróság és sportközalapítványok A sport állami támogatásának pénzügyi rendszere XII. fejezet A közoktatás A közoktatáshoz való jog és a tankötelezettség szabályozása A közoktatáshoz való jog és a tankötelezettség szabályozása Magyarországon A közoktatáshoz való jog és a tankötelezettség a nemzetközi egyezményekben A közoktatás fogalma, alapelvei, rendszerének m ködtetése, közfeladatai

14 2.1. A közoktatás fogalma, alapelvei A közoktatás rendszerének m ködtetése, a közoktatás közfeladatai A fejlesztési terv, az önkormányzati intézkedési terv és az önkormányzati min ségirányítási program A közoktatás intézményei A közoktatási rendszer intézményeinek m ködése Közoktatási intézmény alapítása, nyilvántartásba vétele és törlése a nyilvántartásból, a m ködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása A közoktatási intézmény jogállása A közoktatási intézmény szervezetét és m ködésének rendjét, valamint a nevel és oktató munkát meghatározó szabályzatok, programok A közoktatási intézmény szervezete, bels igazgatása A gyermek, a tanuló és a szül jogai és kötelességei, valamint jogorvoslati joga A közoktatásban alkalmazottakra vonatkozó szabályok a közoktatási törvényben A közoktatás szervezése és irányítása A közoktatás ágazati irányítása Fenntartói irányítás A f jegyz és a jegyz közoktatási hatáskörei A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények engedélyezése és törvényességei ellen rzése A közoktatás finanszírozása XIII. fejezet A fels oktatás A fels oktatás szabályozása az Alkotmányban A bolognai folyamat és a magyar fels oktatás reformja A bolognai folyamat A magyar fels oktatás reformja A fels oktatásról szóló évi CXXXIX. törvény hatálya A fels oktatási intézmény helye a közigazgatás intézményrendszerében, típusai és jogi státusa A fels oktatási intézmény alaptevékenysége, a képzés ciklusai és a képzés rendszere

15 6. A fels oktatási rendszer intézményeinek m ködése A fels oktatási intézmény létesítése A fels oktatási intézmény m ködésének alapelvei A fels oktatási intézmény bels igazgatása A gazdasági tanács A szenátus A rektor A fels oktatási intézmény szervezeti egységei A fels oktatási intézmény megsz nése A hallgató A hallgatói jogviszony keletkezése A hallgató egyéni jogai és kötelességei, a hallgató jogorvoslati joga Államilag támogatott és költségtérítéses képzés A hallgató fegyelmi és kártérítési felel ssége, a fels oktatási intézmény kártérítési felel ssége A hallgatók közösségei, a hallgatói önkormányzatok, a hallgatók országos képviselete A fels oktatásban alkalmazottak A fels oktatás szervezése és irányítása A fels oktatással kapcsolatos állami hatáskörök Az állami hatáskörök ellátásában közrem köd testületek Fenntartói irányítás A fels oktatási intézmény gazdasági tevékenysége és a fels oktatás finanszírozásának elvei XIV. fejezet A médiaigazgatás Bevezetés A véleménynyilvánítás szabadsága, az ún. kommunikációs alapvet jogok Az Európai Közösség audiovizuális politikája és médiaszabályozása Az Európai Közösség audiovizuális politikája Az Európai Közösség médiára vonatkozó szabályozási rendszere A médiaigazgatás f bb területei A sajtóigazgatás rendszere hazánkban

16 5. Az elektronikus média, a m sorszolgáltatás (rádió és a televízió) igazgatásának az Amerikai Egyesült Államokban kialakult (amerikai) és európai modellje A közszolgálati rádió és televízió sajátos rendszere Európában Az elektronikus médiaigazgatás szabályozási rendszere hazánkban A rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény megalkotásának folyamata A rádiózás és televíziózás piaci szerkezete: a piacralépés szabályozása A m sorszolgáltatási jogosultság A rádiózás és televíziózás piaci szerkezete: a m sorszolgáltatás és a m sorszolgáltatók típusai A médiaigazgatás közigazgatási intézményrendszere A médiaigazgatás közigazgatási intézményrendszerének nemzetközi, európai modelljei, szabályozása A médiahatóságok f bb intézményi modelljei az európai országokban A médiaigazgatás közigazgatási intézményrendszere hazánkban Az Országos Rádió és Televízió Testület Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete Az Országos Rádió és Televízió Testület feladatainak és hatásköreinek rendszere A Panaszbizottság A M sorszolgáltatási Alap A digitális technológia fejl désének hatása a médiapiac és a médiaigazgatás rendszerére Konvergencia A digitális m sorszolgáltatás fejl dése A digitális átállás alapjai a média területein A digitális rádiós m sorszórás A digitális televíziózás A digitális átállás szabályozásának, igazgatásának alapjai az Európai Közösségben