1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2003-BAN 3

Átírás

1 AZ IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE A 2003-AS ÜZLETI ÉVRŐL

2 TARTALOM 1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2003-BAN A makrogazdasági környezet Kamatok és pénzpiacok A bankszektor 4 2. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BANK 2003-AS ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Vállalati Üzletág Lakossági Üzletág Önkormányzati Üzletág Private Banking Üzletág A 2003-AS ÜZLETI ÉV FŐBB MUTATÓI Üzleti tevékenység általában Eszközök Források Eredménymutatók Kamatbevételek Kamatmarzs Árfolyamnyereség Jutalékbevételek Üzleti nyereség és ráfordítások TŐKEMEGFELELÉS HATÉKONYSÁGI MUTATÓK TŐKEARÁNYOS MEGTÉRÜLÉS ÉS A RÉSZVÉNYESEK VAGYONA A 2003-AS ÜZLETI ÉV IFRS ÉS HAS SZERINTI NYERESÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 22 2

3 1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2003-BAN 1.1. A makrogazdasági környezet 2003-ban tovább folytatódtak a korábban megindult egészségtelen makrogazdasági folyamatok. A gyors ütemű jövedelemkiáramlás ( % fölötti után 2003-ban is közel 10%-os reálbér-növekedés) fenntartotta a fogyasztási kereslet bővülését. A lakosság nettó megtakarítói pozíciója szinte teljes egészében elenyészett 2003-ban, a fogyasztási hitelek terjedésének és még inkább az államilag támogatott lakáshitelezésnek betudhatóan. Az állami költségvetés továbbra is laza volt az államháztartás hiánya az eredetileg tervezett (GDP arányos) 4,5% helyett közel 6% lett, ami nem jelent érdemi változást az előző választási évhez képest (az egyszeri tételek leszámításával). Az infláció májusig csökkent (3,6%), majd emelkedésnek indult (decemberben 5,7% - az év átlagában 4,7%). Az év derekától kezdődően érezhető jelei mutatkoztak a főbb exportpiacokon a kereslet növekedésének. Ez kedvezően hatott az ipari termelésre, az exportteljesítményre és a feldolgozóipari beruházásokra. A gazdasági növekedés üteme 2,9%-os volt az év egészében, de a második negyedéves mélypont (2,4%- os növekedés) után már gyorsulás volt tapasztalható (harmadik negyedévben 2,9%, negyedik negyedévben 3,5%). A folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen megnőtt 2003-ban (az év egészében új módszertan szerint a GDP majdnem 8%-a volt a hiány). Külön problémát okoz, hogy a jelentős folyó hiány finanszírozásában tavaly a nem adósság-generáló rész minimálisra csökkent (a csökkenő működőtőke-beáramlás és a megugró tőkeexport következtében), így az adósság-generáló tételek szerepe felértékelődött. Márpedig a gyenge makrofundamentumok és a gazdaságpolitikai bizonytalanságok miatt a külföld csak növekvő kockázati felár mellett volt hajlandó magyar eszközöket vásárolni. 3

4 1.2. Kamatok és pénzpiacok 2003-ban rendkívüli volt kötvénypiaci és a forintpiaci volatilitás. A Magyar Nemzeti Bank az év elején még a forint erősödése melletti spekulációs nyomást volt kénytelen kezelni, az év közepétől azonban már éppen a forint túlzott gyengülése okozott problémát. Nyáron a jegybank 300 bázisponttal, majd november végén újabb 300 bázisponttal emelte az irányadó kamat szintjét (12,5%-ra). Miközben az év elejétől, év végéig a külföldiek tulajdonában lévő állampapír állomány 1807 milliárd forintról 2200 milliárd fölé emelkedett ami 22%-os nominális növekedés, mindez euróba átszámolva csak 10%-os növekedésnek felel meg (7,7 milliárd euróról 8,5 milliárdra nőtt) A bankszektor A bankrendszer mérlegfőösszege több, mint 25%-kal növekedett 2003-ban, ami jelentős gyorsulást jelent az egy évvel korábbi 14%-os emelkedés után. Folytatódott a lakossági banki szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások területére jellemző dinamikus fejlődés 2003-ban. A lakossági hitelállomány köszönhetően az államilag támogatott hitellehetőségeknek 60%- kal bővült és így abszolút értékben nagyobb volt a hitelfelvétele, mint a vállalati szektoré. Az előző évhez képest emelkedett a lakossági betétek növekedésének dinamikája is, azonban a lakosság nettó pozíciója összességében így is eladósodást mutat 2003-ban. A vállalatok számára nyújtott hitelezés dinamikája jelentősen emelkedett és megközelítette a 20%-ot (egy évvel korábban még csak 5,8% volt a növekedés). A hitelek növekedésével ellentétben a vállalati betétállomány emelkedése lassult és csak 13%-ot ért el a 2002-es 19%-kal szemben. 4

5 2. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BANK 2003-AS ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2003-ban a Bank igen kedvező üzleti évet zárt. Folytatódott az ügyfelekkel szembeni kereskedelmi banki tevékenységből származó nyereség évek óta tartó dinamikus növekedése. Az év során több olyan projekt is befejeződött, melyek biztos alapot teremtenek az elkövetkezendő évek fejlődéséhez Vállalati Üzletág A bank egészéhez hasonlóan a vállalati üzletág kiemelkedő eredménnyel zárta a 2003-as évet. A vállalati ügyfelek száma 2003-ban tovább emelkedett, és az év végére már elérte a at ban a vállalati hitelállományunk az előző évhez képest 44%-kal emelkedett, ezzel a vállalati hitelek piacán 9,43%-os piaci részesedést mondhatunk magunkénak. A vállalati forrásgyűjtés tudatos támogatását hosszú távon, a 2003-ban e célra kidolgozott speciális termékkör, a dedikált betétgyűjtő referensek és az általuk indított betétakvizíciós tevékenység alapozta meg. Ennek eredményeként betéteink állománya szintén jelentősen, 43%-kal bővült; így a betétek terén 10,42% lett a piaci részesedésünk. A hagyományos vállalati hitelek bővülésével megegyező mértékben nőtt a projektfinanszírozási hitelek állománya, ez a tavaly év végi vállalati hitelportfólión belül 16%-ot tett ki. A Strukturált Finanszírozási Főosztály 2003-ban számos új termékkel bővítette termékpalettáját, amelynek eredményeképp részesedése a vállalati hitelportfólión belül 13% lett. Hitelállományának növekedése - többek között az újonnan kialakított - az Eximbankkal együttműködésben nyújtott Kelet-Európába irányuló export előfinanszírozó hiteleknek és a szállítmányozó cégeknek kidolgozott eszközbérleti konstrukcióknak köszönhető. 5

6 Húzóágazatnak számított 2003-ban a kis- és középvállalati ügyfélszegmens kiszolgáló üzletágunk, ahol a hitelállomány 81%-kal bővült, míg a betétállomány növekedése 66%-ot ért el. Mindemellett a kis- és középvállalati (SME) ügyfelek száma fölé emelkedett. A fenti markáns bővülést döntően az SME ügyfelek számára kidolgozott magáningatlan fedezetes jelzáloghitel konstrukció és azt népszerűsítő, ősszel indított kampány eredményezte. Az ügyfélszám dinamikus emelkedéséhez jelentős részben a harmadik negyedévben bevezetett Start számlavezetési csomag járult hozzá. Cash management területen a jelenleg is népszerű cash pooling struktúrák körét egy kétszintű, alcsoportokat is kezelni képes modellel bővítettük. Deviza fizetésforgalmi termékeink között márciusban bevezettük a Raiffeisen nemzetközi hálózatra épülő IntraGroup Payments nevű terméket ban is részt vettünk számos állami és egyéb támogatott hitelkonstrukciós programban. Példa erre az Európa Technológiai Hitelprogram, amelynek keretében 4 milliárd forint hitelt folyósítottunk, és az Aszálykáros konstrukció, amelyben 3 milliárd forint került kihelyezésre. A tavalyi évben együttműködési megállapodást írtunk alá a Nemzeti Földalappal, melynek köszönhetően elhárult az utolsó akadály a termőföld alapú jelzáloghitel termék bevezetése elől Lakossági Üzletág Az ötödik üzleti évét záró lakossági üzletág ismét kiemelkedő eredményeket ért el 2003-ban, a siker motorja változatlanul a hitel és betét volumenek dinamikus növekedése volt. Az üzletág igyekezett kihasználni a stabil hitelpiaci expanziót, aktív marketing és értékesítési tevékenységeinek köszönhetően hiteloldalon az állományi és a bevétel eredmények is rendkívül kedvezően alakultak végén közel 53 milliárd forintos hitelállománnyal zárt az üzletág. A hiteltermékek közül 6

7 leginkább a különböző feltételekkel nyújtott lakáshitel fajták, valamint a hitelkártyák értékesítése tekinthető kiemelkedően sikeresnek; személyi kölcsön értékesítésében pedig az üzletág teljesítette ambiciózus tervét. A forrásgyűjtés húzóterméke - a korábbi évekhez hasonlóan - továbbra is a lekötött forintbetét volt; itt figyelhető meg a legerőteljesebb növekedés. Főképp a második félév betétgyűjtési tevékenységének köszönhetően az év végére a lakossági forrásállomány megközelítette a 180 milliárd forintot, ami kétszerese a évi állománynak végén a lakossági üzletág már több mint aktív ügyféllel rendelkezett. Az év rendkívül sikeres volt ügyfél-akvizíció szempontjából is: a fiókhálózat és a mobilbankár hálózat tevékenységét tudatos marketingtámogatással kiegészítve új ügyfelet sikerült meggyőzni arról, hogy a Raiffeisen Bank megfelelő pénzügyi partner számukra ban jelentős fejlesztések zajlottak a Lakossági Üzletág értékesítési tevékenységében: a hosszú távú stratégiánk hatékony megvalósítása érdekében az értékesítésen belül csoportot hoztunk létre, amely a hagyományos csatornák támogatása mellett termékcentrikus fejlesztő, innovatív tevékenységet is végez. A mobilbankár hálózat egyre nagyobb szerepet kap az ügyfél-akvizíciós feladatokban, elsősorban hiteloldalon. A hálózat létszáma az év végére elérte a 200 főt, számos újonnan nyílt iroda is segíti a közvetlen értékesítésben résztvevők munkáját. A partneri együttműködések terén folytatódott a 2001-ben elkezdett ingatlanforgalmazói kapcsolatok építése; az év végéig több mint 120 partnerrel alakítottunk ki sikeres együttműködést. Az év végétől kezdetét vette egy fokozott ütemű fiókhálózat fejlesztés, amelynek keretében illeszkedve a bank hosszú távú stratégiájába két éven belül 73 új bankfiók nyitása várható az ország területén, amelyek mindegyikében lesz lakossági kiszolgálás. A 2003-as évben vezettük be a szakaszos lakásvásárlási hitel termékünket (társasházi hitel néven), amely tovább bővítette a támogatott és nem támogatott 7

8 lakáskölcsönök típusait ötvöző lakáshitelezési termékpalettát. Az év során kétszer változtatták meg a támogatott lakáshitelezési rendszer jogszabályi hátterét. Ez szinte minden korábban bevezetett támogatott hitelünket érintett, ezek módosítása, a változások lekövetése történt meg júniusban, illetve decemberben. Kialakításra került a személyi kölcsön távigénylés folyamata, amely lehetővé teszi, hogy ügyfelünk úgy jusson hozzá a kölcsönhöz, hogy ne kelljen elmennie a bankfiókba. Új forintbetéti sávot alakítottunk ki, illetve a fiókszintű árazási kompetencia kör teszt jellegű elindításával támogattuk az értékesítés hatékonyságának növelését. Továbbá az önkormányzatok számára kialakítottunk egy csomag terméket, amely lehetővé teszi akár több ezer számla egyidejű automatikus megnyitását. A kommunikációs stratégiának köszönhetően tovább sikerült növelni bankunk ismertségét a lakossági ügyfélkörben. A kommunikációs tevékenység során a hagyományos médiakampányok mellett kiemelkedő hangsúlyt fektettünk az aktiválási, keresztértékesítési és helyi akciókra. Legsikeresebb kampányaink a személyi kölcsön, a lakáshitel és a betét termékekhez köthetők. Hiteloldalon vezértermékeink többségét tekintve, valamint befektetési kérdések esetében azon 2-3 bank között vagyunk, amelyeket az emberek döntéseik során figyelembe vesznek. Továbbá aktív PR tevékenységet végeztünk (kerekasztal-beszélgetések, sajtóreggelik, interjúk), az ügyfélszerző módszerek közül eredményesen használtunk Direkt Marketing anyagokat, a szinergia jegyében pedig a bank leányvállalati ügyfeleit is megkerestük Önkormányzati Üzletág Az önkormányzati üzletág is sikeres évet zárt 2003-ban. Az üzletág hitelállománya 2003-ban 18%-kal nőtt, és elérte a 36 milliárd forintot; és ezzel a piaci részesedése meghaladta a 13%-ot. A forrás állomány 38%-kal bővült, és év végére meghaladta a 41 milliárd forintot, ami 10%-os piaci részesedést jelent. Önkormányzati számlavezetések terén a Bank 11%-ra növelte piaci részesedését, 8

9 és ezzel továbbra is biztosan őrzi az önkormányzati piacon kivívott második helyét. Üzleteink döntő részét a számlavezetési körünkbe tartozó 90 önkormányzattal bonyolítottuk le. A fejlesztési feladatok közül a 2003-ban is kiemelt kihelyezési területet jelentettek a környezetvédelmi célú (szennyvízcsatorna- és tisztító) beruházások. Számos településen valósultak meg bankunk finanszírozási közreműködésével az egészségesebb környezetet biztosító rendszerek. Állami pályázatok keretében elnyert önkormányzati támogatásokhoz, kiegészítő forrásként hitelnyújtással járultunk hozzá az önkormányzati beruházások és fejlesztések megvalósításához. Tovább bővült az energia hatékonysági projektek köre is. A társasházak és lakásszövetkezetek finanszírozása kiemelt szerepet kapott 2003-ban, melyben az állami támogatások mellett szerepet játszott az IFCvel (Internaitonal Finance Corporation) kötött együttműködés alapján - lakóépületek energiatakarékos korszerűsítéséhez - igényelhető világbanki garancia is. A forrás oldali növekedés legfőbb oka, az egyre növekvő helyi adók, elsősorban iparűzési adó bevétel emelkedése. A ciklikusan érkező (március, szeptember, december) adóbevételek egyre nagyobb mértékben vesznek részt az önkormányzati feladatok finanszírozásában. A 2003-as évben tovább fokozódott a vállalkozói lakásépítések száma, ami az önkormányzati ingatlan-értékesítésekre (telek) is jótékonyan hatott további bevételi forrást jelentve. Az üzletág fontosnak tartja, hogy az önkormányzatok Európai Uniós pénzforrásokat szerezhessenek meg. Ennek érdekében a Bank felvette a kapcsolatot az Európai Beruházási Bankkal, amely nagyon kedvező feltételeket kínál olyan beruházások finanszírozásához, amelyek nem részesülnek más EU-s támogatásban. Továbbá megalapította a Raiffeisen Consulting Rt. társvállalatát, amely az üzletággal szorosan együttműködve olyan átfogó rendszert épített ki, 9

10 amely a támogatási projektekhez kapcsolódó tanácsadási és banki szolgáltatások teljes körét öleli fel ban több nagy infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás előkészítése indult el. Ezen projektek megvalósítása a közeljövőben várható jelentősen növelve a Bank finanszírozási lehetőségét ezen a területen Private Banking Üzletág A Private Banking üzletág 2003-ban is sikeres évet zárt. A portfólió dinamikája a tervezettnél kedvezőbben alakult, melynek eredményeként az üzletág több mint 40%-os növekedést könyvelhetett el. Ügyfeleink bizalmát, közvetetten pedig szolgáltatásunk színvonalát jelzi, hogy 25 milliárd forint új forrás kezelésére kaptunk megbízást, és így az összvagyon átlépte a 70 milliárdos határt. Döntően a devizahitelek iránti fokozott keresletnek köszönhetően hitelportfóliónk megduplázódott, és 19 milliárd forintra nőtt. Jutalékbevételeink az üzletági összbevétel 42%-át tették ki, így annak mértéke visszaigazolta a klasszikus Private Banking szolgáltatások eredményességét. A 2003-as esztendőt jelentős mérföldkőnek tekintjük az üzletág életében, mivel több korábbi várakozásunk is beigazolódott. Magyarország Európai Uniós csatlakozásának közelsége, valamint a változatlanul hektikusan változó tőkepiacok, megítélésünk szerint határozottan erősítették azokat a természetes folyamatokat, amelynek eredményeként a magánmegtakarítások egyre aktívabban kerestek korszerű befektetési lehetőségeket. A részvénypiacok feléledése és a kötvénypiacok relatív alulteljesítése ugyanakkor a klasszikus hozam-kockázat összefüggés rehabilitációját eredményezték, amely hozzájárult ahhoz, hogy a középtávú szemlélet, valamint a diverzifikáció újra a figyelem középpontjába került. A hazai és nemzetközi színtéren egyaránt tapasztalható piactisztulás ugyancsak minden korábbinál nyomatékosabban mutatott rá a 10

11 szakértő szerepkör és proaktív magatartás kiemelkedő jelentőségére, a személyes kapcsolattartás növekvő szerepére. Bankunk dinamikus növekedése, univerzalitása, egyre szélesebb körű ismertsége és elfogadottsága, valamint a honi piacon egyedülálló múltra visszatekintő tapasztalatunk, erős ügyfélbázisunk, illetve ügyfélcentrikus szemléletmódunk egymást erősítve szilárdították meg pozícióinkat. Mára a Raiffeisen Private Banking fogalom, mely mind markánsabban képes megvalósítani stratégiai küldetését, a vagyonos magánügyfelek teljes körű kiszolgálását. 11

12 3. A 2003-AS ÜZLETI ÉV FŐBB MUTATÓI 3.1. Üzleti tevékenység általában Az üzleti tevékenység bemutatásához a nemzetközi számviteli elvek (IFRS) szerint készített pénzügyi jelentéseink adatait és számait használjuk fel. A tevékenység bemutatása és az eredmény felhasználására vonatkozó javaslat ez utóbbinak a Bank magyar és nemzetközi kimutatásaira gyakorolt hatásait egyaránt számításba veszi. Az alábbi táblázat a közötti időszak főbb összevont számait mutatja: Adatok millió Ft-ban Mérlegfőösszeg Hitelek és egyéb ügyfelekkel szembeni követelések Pénzintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek Saját tőke Adózás előtti nyereség A Bank 2003-ban is jelentős expanziót hajtott végre, miközben megőrizte kiemelkedő nyereségességét Eszközök A mérlegfőösszeg növekedésének motorja továbbra is az ügyfeleknek nyújtott hitelek volumenének növekedése, amely kiterjedt mind a forint-, mind pedig a devizahitelezési tevékenységre. Az ügyfelekkel szembeni követelések növekedési 12

13 üteme (51%) 2003-ban felgyorsult az egy évvel korábbi növekedéshez képest (24%), meghaladva a bankszektor átlagát. A devizahitelek állományának növekedési üteme (82%) csakúgy mint előző évben - jelentősen meghaladta a forint hitelekét (32%). Adatok millió Ft-ban dec dec dec. 31. Ügyfélkövetelések forint Ügyfélkövetelések deviza Ügyfélkövetelések összesen A lakossági hitelezés dinamikája volt a legerősebb 2003-ban is, de a private és az önkormányzati üzletág is jelentősen növelte hitelportfólióját. Ennek köszönhetően a hitelportfólió diverzifikáltsága tovább emelkedett és a vállalati hitelek aránya 83,4%-ra csökkent. Ügyfélkövetelések megoszlása Vállalati 83,4% Lakossági 8,4% Privát 2,8% Önkormányzati 5,3% A Bank hitelezési tevékenységének jelentős növekedése ellenére továbbra is sikerült az állomány egészséges voltát megőriznünk. A Bank változatlanul konzervatív céltartalékolási stratégiát folytat 2003-ban mindösszesen 3,86 mrd Ft céltartalékot képeztünk hitelezési veszteségekre. 13

14 3.3. Források Az ügyfél kötelezettségek növekedésének dinamikája szintén megnőtt az elmúlt évben (2003: 68%, 2002: 28%). A deviza betétek csak minimális mértékben növekedtek (1%), ugyanakkor a forint betétek növekedése minden elképzelést felülmúló volt (89%). A legjelentősebb mértékű és legegyenletesebb növekedést továbbra is a lakossági üzletág biztosította (majdnem megkétszerezte 2002-es állományát), de még a vállalati üzletág forrásállománya is 52%-kal nőtt az év folyamán. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek növekedési üteme 2003-ban (2002-höz hasonlóan) meghaladta a hitelek növekedési ütemét. Ennek köszönhetően betét/hitel fedezettségi arány tovább javult, végén 82% volt, ami jelentős előrelépés végéhez képest (73%). Adatok millió Ft-ban dec dec dec. 31. Ügyfélkötelezettségek forint Ügyfélkötelezettségek deviza Ügyfélkötelezettségek összesen Az ügyfélforrásokon belül az üzletágak részesedésének átstrukturálódása folytatódott 2003-ban. A vállalati betétek aránya 50%-ra csökkent (5 évvel korábban, 1998-ban még 84%-ot tett ki), míg a lakossági források aránya tovább emelkedett és majdnem elérte a 35%-ot. 14

15 Ügyfélkötelezettségek megoszlása Vállalati 50,0% Önkormányzati 7,7% Privát 7,6% Lakossági 34,7% 3.4. Eredménymutatók Az adózott eredmény 2003-ban millió Ft-ot tett ki, ami 27,6%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva (2002: millió Ft) Kamatbevételek A nettó kamatbevétel dinamikusan (23%-kal) emelkedett 2003-ban. Egyrészt folytatódott a hitelportfólió átstrukturálódása és tovább nőtt a magasabb hozamot biztosító lakossági, projekt finanszírozási, valamint a strukturált kereskedelemfinanszírozási hitelek aránya, másrészt jelentősen (42%-kal) emelkedtek a hitelezéshez kapcsolódó jutalékok. Adatok millió Ft-ban Kamatbevétel ebből kamat jellegű jutalékbevétel Kamatráfordítás Nettó kamatbevétel

16 Kamatmarzs Az eszköz oldali marzsaink elemzéséhez külön kell választani a forint- és deviza marzsokat. Míg a deviza marzsok az egész év folyamán egyenletesen alakultak, a forint marzsokról ez nem mondható el, a pénzpiaci változások erősen éreztették hatásukat. A forint eszköz marzsok márciusától 2002 végéig csökkenő trendet mutattak, míg 2003 folyamán az egyes hónapok között jelentős eltérés volt attól függően, hogy adott hónapban a forintpiacon hogy változtak a kamatok. A januári jegybanki kamatcsökkentések az eszközoldali kamatmarzsok növekedését indították el, ez tetőzött február folyamán, ezután egyenletesen csökkenni kezdtek és a júliusi mélypont óta egy kicsit magasabban (+30bp) stabilizálni látszódnak. A forint hitelezés ilyen mértékű bővülése (32%) mellett azonban az eszközoldali kamatmarzs csökkenés nem meglepő. Az eszköz kamatmarzs alakulása Forint eszköz kamatmarzs % Deviza eszköz kamatmarzs % 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% '02 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec '03 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec A forrás oldalon a forint marzsok az eszköz oldali marzsok tükörképeként meglehetősen hullámzóan alakultak: a februári mélypontot követően áprilisig nőttek, júniusig ismét csökkenés, majd júliusban jelentős emelkedés, innen decemberig egyenletesen alakult, de decemberben ismét növekedésnek indult. Az említett hektikus mozgás az eszköz marzsokhoz hasonlóan - a pénzpiaci mozgások hatása volt, mely hatást fokozta, hogy forintbetéteit ezalatt majdnem megkétszerezte a Bank, amelyhez hozzátartozott természetesen egy tudatosan 16

17 vállalt betéti kamatmarzs csökkenés is. A deviza forrás-marzsok viszonylag stabilan alakultak. A forrás kamatmarzs alakulása Forint forrás kamatmarzs % Deviza forrás kamatmarzs % 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% '02 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec '03 Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec Árfolyamnyereség Az elmúlt év kisebb visszaesése után a deviza árfolyamnyereség jelentős mértékben nőtt 2003-ban (+152%). Az ügyfeleknek közvetlenül értékesített devizaárfolyam ügyletek bevétele nagyot emelkedett és a Treasury sajátszámlás kereskedésének eredménye is többszörösen meghaladta az elvárt szintet. Adatok millió Ft-ban Saját számlás árf.kereskedés Nyitott pozíciók átértékelése Ügyfelek árfolyamügyletei Átutalási és egyéb konverziók Árfolyamnyereség

18 Jutalékbevételek A Bank nettó jutalékbevétele és értékpapír eredménye 2003-ban mindösszesen 3%-kal növekedett 2002-höz képest. Ennek legfőbb okai, hogy egyrészt az értékpapírokon realizált árfolyamnyereség a megváltozott piaci körülmények miatt 905 millió Ft-os veszteséget eredményezett. Ha az értékpapír eredményt nem tekintjük, akkor a jutalékbevételek 17%-kal nőttek, köszönhetően a (nem kamatjellegű) hitel- és egyéb jutalékoknak. Adatok millió Ft-ban Számlavezetés Okmányos ügyletek Garancia ügyletek Hitel jutalék Letétkezelés Értékpapírok árf. eredménye Egyéb jutalék Nettó jutalékbevétel és értékpapírerdmény

19 3.5. Üzleti nyereség és ráfordítások Míg az üzleti bevételek 46%-kal nőttek 2003-ban, addig az adózás előtti eredmény 29%-kal emelkedett. Ennek legfőbb oka, hogy a céltartalék-képzés 73%-ot-, az üzleti költségek, ráfordítások 55%-ot meghaladóan növekedtek. Adatok millió Ft-ban Mérlegfőösszeg Üzleti bevétel Hitelezési veszteségre képzet céltartalék Üzleti költségek és ráfordítások Adózás előtti eredmény TŐKEMEGFELELÉS A Bank tőkemegfelelési mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza: Tőkemegfelelési mutató december ,0% december ,5% december ,1% 19

20 5. HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Az alábbi táblázat az alkalmazott munkaerő hatékonyságát mutatja: Átlagos létszám Működési bevétel M Ft-ban Működési bevétel M EUR-ban Működési bevétel / fő M Ft-ban Működési bevétel / fő M EUR-ban 0,14 0,12 0,11 A működési bevételt a nettó kamatbevétel, nettó jutalékbevétel és az árfolyamnyereség alkotja. Egy másik képlet, az ún. nettó banktermék a Bank költséghatékonyságát mutatja: Adatok millió Ft-ban Működési bevétel Működési költségek amortizáció nélkül Nettó banktermék 1,87 2,06 2,11 20

21 Az alábbi táblázat további hatékonysági mutatókat tartalmaz: Működési bevétel (mérlegfőösszeg %-a) 5,6% 5,9% 5,7% Költséghányad (a mérlegfőösszeg %-a) 3,3% 3,3% 3,0% Költség / Bevétel arány 58,6% 55,3% 53,9% 6. TŐKEARÁNYOS MEGTÉRÜLÉS ÉS A RÉSZVÉNYESEK VAGYONA Az alábbi táblázat a Bank tőkearányos megtérülését mutatja: Adatok millió Ft-ban dec dec dec. 31 Adózott eredmény Saját tőke Tőkearányos megtérülés 22,3% 19,7% 21,4% 1 A saját tőke a részvénytőkét valamint a visszatartott nyereséget tartalmazza (2003. december 31-i állapot szerint). Az alábbi táblázat a részvényesek vagyonának alakulását mutatja és 2003 között: M Ft-ban M EUR-ban Részvényesek vagyona december 31-én és között kifizetett osztalék Saját tőke december 31-én Részvényesek vagyona december 31-én Beleértve a évi adózás utáni nyereséget. 2 Saját tőke plusz minden addigi kifizetett osztalék. 21

22 7. A 2003-AS ÜZLETI ÉV IFRS ÉS HAS SZERINTI NYERESÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Nemzetközi Számviteli Alapelvek (IFRS) Magyar Számviteli Szabályok Adó és tartalék előtti eredmény Általános kockázati céltartalék Társasági adó Adózott eredmény Általános tartalék Szétosztható nyereség Osztalék Mérleg szerinti eredmény A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok és a Magyar Számviteli Szabályok alapján számított eredménykülönbözet az értékpapírok eltérő értékelési szabályaiból (183M) és a devizaswapok eltérő értékeléséből (124M) adódik. Budapest, február