Társasági adó bevallás 2013.

Átírás

1 Társasági adó bevallás 2013.

2 Bevallás a társasági adókötelezettségről Társasági adó számú bevallás - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi.: május számú bevallás - a évben választott eva, kata, kiva esetén hi.: 5. hónap utolsó napja TAO bevallás - a évben eva, kata, kiva alanyiság megszűnése esetén társasági adóelőleg kötelezettségről hi.: adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül számú bevallás üzleti év utolsó hónapjának 20. napja hi.: december 20., feltöltés bevallása energiaellátók jövedelemadója társasági adóelőleg innovációs járulékelőleg számú bevallás alapítvány, egyesület, egyház stb. nyilatkozat: X hi.: május 31. (nem február 25.) Ácsné M. J

3 Jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózás szabályai 1. Adózás előtti eredmény (számviteli tv. szerint) 2. Adóalap (adózás előtti eredmény ± módosító tételek) 3. Jövedelem-(nyereség-)minimum (korrigált összes bevétel 2%-a) Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét, akkor az adózó választhat, hogy - adóbevallásában nyilatkozatot tesz (kód: 4), vagy - a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak (kód: 3) Tao. tv. 6. (5) Ácsné M. J

4 Mentesülés a jövedelem-minimumra előírt szabályok alól Nem kell alkalmazni az adózónak az előtársasági és az azt követő adóévében; első adóévben a jogelőd nélkül alakult adózónak; a nevesített szervezeteknek: az MRP-nek, a vízitársulatnak, az egyháznak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, a lakásszövetkezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a felsőoktatási intézménynek, a diákotthonnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású nonprofit gazdasági társaságnak; annak az adózónak, akit az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott, és mértéke (több kár együtt) az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének legalább a 15%-a. Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az előző évi évesített nettó árbevétel 15%-át eléri. Fontos a szakvélemény, ennek hiányában jegyzőkönyv 15 napon belül; jogvesztő! Tao. tv. 6. (5)-(10) Ácsné M. J

5 Jövedelem-(nyereség-)minimum - kódok Jöv-(nyer-)min. megállapítására nem kötelezett: kód: 1 Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték eléri a jöv-(nyer-)min. összegét: kód: 2 Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét és az adózó döntése: a jöv-(nyer-)minimum tekinti adóalapnak: kód: 3 Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét és az adózó döntése: az adóalap marad az általános szabályok szerinti: kód: 4 + nyilatkozat 1329 főlap (+ 10. lap) Ácsné M. J

6 Jövedelem-(nyereség-)minimum Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevétele Rendkívüli bevétel Összes bevétel Eladott áruk beszerzési értéke Eladott közvetített szolgáltatások értéke Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd tagjánál a megszűnt részesedésre elszámolt bevétel Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átadónál az átadott eszköz alapján elszámolt bevétel Kedvezményezett részesedéscsere esetén a kivezetett részesedésre jutó árfolyamnyereség + Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere esetén a tagnál, a megszerzett részesedés csökkenéseként, illetve kivezetésekor a korábban levont összeg + Átvevő kedvezményezett eszközátruházás esetén + Tagi kölcsön növekmény 50%-a (részletesen ld.: következő dia) ± Korrigált összes bevétel x 2 százalék Jövedelem-(nyereség-)minimum Tao. tv , 6. (5)-(10) Ácsné M. J

7 Jövedelem-(nyereség-)minimum Az összes bevételt növelő tétel a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának* az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét* meghaladó összegének az 50%-a. *ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét. Ácsné M. J

8 Példa Jövedelem-(nyereség-)minimum számítása EFt-ban Megnevezés évi jöv-(nyer-)min évi jöv-(nyer-)min Értékesítés nettó árbevétele (+) (+) Egyéb bevételek (+) (+) Pénzügyi műveletek bevételei (+) (+) Rendkívüli bevételek (+) (+) Összes bevétel Magánszemélytől jén kapott tagi kölcsön 12 MFt, és a i kötelezettség 1,8 MFt (ami év egészében is fennáll) (1,8M + 12M /365 x 92) 1,8M = 3M/2 ELÁBÉ Közvetített szolgáltatás Korrigált összes bevétel Tao. tv. 6. (9) c) Ácsné M. J

9 De minimis támogatás 1998/2006/EK rendelet ( ig) De minimis keret 3 adóévben (gördülő módszer) 200 ezer euró Szállítási (fuvarozási) tevékenységet végző adózó: 3 adóévben 100 ezer euró Közvetlen (pénzbeli) támogatás esetén korlát a támogatási intenzitás: 37/2011. (III. 22.) Korm. rend a szerint (regionális térkép) Támogatási intenzitás felmerülése (de minimisnek tekintett kedvezménynél): van kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás (Korm. rend.), ha az adózó ugyanazon beruházásához kap közvetlen támogatást is, például uniós forrásból, minisztériumtól, pályázat útján, egyéb módon; nincs kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás, = ha az adózó csak az adórendszer keretében érvényesít de minimis támogatást, vagy = mellette közvetlen támogatásként is csak de minimis támogatást vesz igénybe (ez utóbbi esetén a de minimiskénti minősítést tartalmazza a támogatás odaítéléséről szóló okirat). Átszámítás forintra Közvetlen támogatásnál a döntést megelőző hó utolsó napi MNB árfolyam Adórendszerbeli támogatásnál az adóév utolsó napi MNB árfolyam Ácsné M. J

10 De minimis támogatás 1407/2013/EU rendelet ( től) 2. cikk (2) bekezdés szerint egy és ugyanazon vállalkozás : valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. Az a) d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Az egy és ugyanazon vállalkozásnál 3 egymást követő pénzügyi évben (adóévben) a kapott de minimis támogatások együttesen nem haladhatják meg a 200 ezer eurót (3. cikk (2) bekezdés). Közúti árufuvarozást ellenértékért végző egy és ugyanazon vállalkozásnál 100 ezer euró/3 adóév a korlát (3. cikk (2) bekezdés). Ácsné M. J

11 Általános csoportmentességi rendelet 800/2008/EK rendelet ( ig) Támogatási intenzitás (uaz, mint a de minimis esetén) Adott régióra előírt támogatási intenzitás* 10-50% közötti (pl. Budapesten 10%) + Bónus Kisvállalkozás + 20% Középvállalkozás + 10% A támogatási intenzitás ugyanazon elszámolható költséghez más támogatással együtt nem léphető túl. Példa: Kisvállalkozásnál 2011-ben vásárolt új gép beruházási értéke 40 M forint; a gépet Budapesten helyezi üzembe. Igénybe vehető-e a 30 M Ft-os csökkentő tétel** a bevallásában, ha ezen gépberuházásához kapott közvetlen támogatást is? Intenzitási korlát: 40 M x (10+20) 30% = 12 M Ft ennyi az igénybe vehető támogatás (támogatástartalom + a közvetlen támogatás együtt). Támogatástartalom: 30 M x 10% = 3 M Ft 12 3 = 9 M Ft legfeljebb ekkora összegű lehet a közvetlen támogatás. Ha 9 M Ft-nál több volt a gépberuházáshoz kapott támogatás, akkor adóalapcsökkentő tétel részben sem érvényesíthető. Ácsné M. J * 37/2011. (III. 22.) Korm. rend a szerint **Tao. tv. 7. (1) bek. zs) pont alapján

12 Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 1857/2006/EK rendelet ( ig) Alanyi kör Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó KKV Nem nyújtható támogatás a rendelet alapján: 1. termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlására; 2. egynyári növények telepítésére; 3. víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlására, kivéve, ha a beruházás a vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25%-ával csökkenti; 4. egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokra; 5. olyan termék előállítására, amely tejet, illetve tejterméket utánoz vagy helyettesít; 6. a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem részére; 7. az exporttal kapcsolatos tevékenység támogatására; 8. az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzésére. Támogatási mérték A beruházási érték 40%-a, max. 3 adóévben 400 ezer euró Ácsné M. J

13 KKV besorolás január 1-jétől új besorolás. Elsődleges: konszolidált beszámoló, annak hiányában (egyszerűsített) éves beszámoló, de kapcsolódó, illetve partnervállalkozásokkal együtt KKV kategória Átl. állom. létszám Ért. nettó árb. legfeljebb V Mérlegfőösszeg legfeljebb Mikrovállalkozás 10 fő alatti 2 millió -nak megfelelő forint A 2 millió -nak megfelelő forint Kisvállalkozás 50 fő alatti 10 millió -nak megfelelő forint G Y 10 millió -nak megfelelő forint Középvállalkozás 250 fő alatti 50 millió -nak megfelelő forint 43 millió -nak megfelelő forint Állami, önkormányzati tulajdon közvetve/közvetlenül > 25% nem KKV Besorolás akkor változik, ha 2 egymást követő beszámoló alapján egy irányban változik a méret évi XXXIV. tv. (Kktv.) Ácsné M. J

14 Korrekciós tételek Egyes, az adózás előtti eredményt módosító jogcímek , Ácsné M. J

15 Követelésekkel kapcsolatos elszámolások Adóalap csökkentő Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, Követelés átruházása, kiegyenlítése, beszámítása esetén az elszámolt bevétel, Behajthatatlanná vált rész De legfeljebb korlátként bármely esetben a nyilvántartott értékvesztés összege Kivéve: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás Behajthatatlan követelés: az Szt. szerinti behajthatatlan követelés (számviteli minősítés) és azon követelés bekerülési értékének 20%- a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető (adójogi minősítés) Adóalap növelő Követelésre az adóévben elszámolt értékvesztés Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés (kapcsolt cég javára) 3. sz. mell. 10. pontja alapján az elévült, a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés teljes összege abban az adóévben, amikor a követelés behajthatatlanná vált és a követelés leírására (értékvesztés vagy hitelezési veszteség címen) sor került. Sem növelő, sem csökkentő tételt nincs a hitelintézetnél, a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre. Ácsné M. J Tao. tv. 4. 4/a; 7. (1) n); 8. (1) gy), h), 3. sz. mell. 10.; Szt. 3. (4) 10.

16 A bejelentett részesedés fogalma Bejelentett részesedés legalább 30%-os mértékű részesedés; bejelentés a szerzést követő 60 napon belül; nem szükséges bejelenteni, ha a részesedés százalékos mértéke nem, csak annak értéke nő; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldinek minősülő adózó is bejelentheti azokat a részesedéseket, amelyeket a tényleges üzletvezetés helyének áthelyezését megelőzően szerzett (bármikor, akár több éve); a részesedés szerzésének időpontja definiált. Korrekciós tételek Csökkenti az adózás előtti eredményt az értékesítés adóévi árfolyamnyeresége, az apportként történő kivezetés következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy teljesült az 1 éves tartási idő. Növeli az adózás előtti eredményt a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része. Tao. tv pont, 7. (1) dz), 8. (1) m) b) alpont Ácsné M. J

17 Fejlesztési tartalék Csökkenti az adózás előtti eredményt: - Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott összeg, - de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, - és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Felhasználható: az adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően. Nem használható fel: - apportként átvett eszköz alapján, - térítés nélkül átvett eszköz címén, - olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely után nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; ez alól kivétel (felhasználható) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület-, építmény-beruházásra (2007-től). Felhasználási időszak: - a adóévi képzést követő 6 adóév ha volt a évi beszámolóban Lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék - a adóévtől a képzést követő 4 adóév. Szankció: a nem beruházási célra történő felhasználás, illetve a fel nem használás esetén a lekötés adóévében hatályos adómérték + késedelmi pótlék megfizetése. Tao. tv. 7. (1) f), 7. (15), 29/I. (5) Ácsné M. J

18 Kapcsolt vállalkozás Kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó többségi befolyással bír; b) az adózó és az a személy, amely az adózóban többségi befolyással bír: c) az adózó és a más személy, ha harmadik személy mindkettőjükben többségi befolyással bír, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személy-ben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és annak belföldi (magyar) telephelye; e) a (magyar) adózó és külföldi telephelye (2010-től). Többségi befolyás: ha egy társaságban az adott személy - a szavazatok több mint 50%-ával bír, vagy - meghatározó befolyással rendelkezik. Közeli hozzátartozók [Ptk b) pont]: házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneság-beli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Példa (a c) esetre): ha A cégben az apának, B cégben a fiának van 100%-os szavazati joga, akkor bár egyiküknek sincs a másik cégben szavazati joga A és B cég kapcsolt felek. Ez esetben az apát és fiát olyan harmadik személynek kell tekinteni, aki mindkét cégben (az adózóban és a más személyben) többségi befolyással bír. Tao. tv Ácsné M. J

19 Kapcsolt vállalkozás A szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartás [22/2009. (X. 16.) PM rend.] készítésének 3 feltétele: az egymással szerződéses kapcsolatban állók a Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, a szerződés alapján az adóévben történt teljesítés, a Tao. tv. vagy a PM rendelet nem mentesíti a vállalkozást a nyilvántartás készítési kötelezettség alól. A Tao. tv. szerinti kapcsolt és a Kktv. szerinti kapcsolódó vállalkozások fogalma nem azonos. 3 különböző cég akkor minősül kapcsolt vállalkozásnak, illetve közülük azok kapcsolt vállalkozások, amelyeknél fennáll, hogy bennük harmadik személy többségi befolyással bír. Az azonos személyekből: szülő, gyermek, testvér tagokból álló mindhárom cég kapcsolt vállalkozás. Ha az adóévben szerződés alapján teljesítés is történik, akkor a nyilvántartást mindazon cégnek el kell készítenie, amelyek a teljesítéssel érintettek. A nyilvántartás szolgál alapul a piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti korrekcióhoz. Ácsné M. J

20 Alultőkésítés Növelő tétel: + a kötelezettség (kapott kölcsön) kamatának és + a kötelezettség alapján a 18. (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének a saját tőke 3-szorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része. Kötelezettség (minden elemének a napi átlagos állománya): + a kapott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a váltótartozást), valamint + minden más az előzőek szerinti kölcsönnek nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó kamatot fizet, + minden más az előzőeken kívül amelyre tekintettel az adózó az adózás előtti eredményét a 18. szerint csökkenti (kivéve a szállítói kötelezettséget), amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (kivéve a vevőkövetelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés összegével. NÖVELŐ TÉTEL = (KAMAT CSÖKK) x KÖT 3*ST KÖT Tao. tv. 8. (1) j), 8. (5) a) Ácsné M. J

21 Elhatárolt veszteség leírása A veszteség [6. (1) (4) bekezdés szerinti negatív adóalap] elhatárolása először a adóévi adóhatósági engedély nélkül történhet, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Felhasználás: az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni [17. (3)]. A veszteségleírás megengedett mértéke [17. (2)]: A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Tao. tv. 17. (2), (3) Ácsné M. J

22 Veszteségleírás általános 50%-os korlátja Példa Az adózó években keletkezett, elhatárolt vesztesége 500 egység. Határozzuk meg, hogy veszteségleírás címén mekkora összeget érvényesíthet a évi bevallásában. Max. 40 egység lehet a csökkentő tétel és 460 egység a továbbvihető veszteség. Tao. tv. 17. (2) Megnevezés Adózás előtti eredmény Fejlesztési tartalék képzése Szt. szerinti értékcsökkenés Tao. tv. szerinti értékcsökkenés Számított adóalap Bevallás szerint Veszteségleírás? - 40 Adóalap Ácsné M. J

23 Veszteségleírás jogutódnál A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Tao. tv. 17. (8) Ácsné M. J

24 Veszteségleírás többségi tulajdonos személyének változása esetén Ha változik a többségi tulajdonos adózó személye, a társaság akkor jogosult az adóévi veszteség elhatárolására, továbbá a korábbi évek veszteségének felhasználására, ha benne olyan adózó szerez a Ptk. szerinti többségi befolyást, amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt vele vagy jogelődjével. Nincs feltétel, ha adózónak nem minősülő személy (pl. magánszemély) szerez többségi befolyást. Nincs feltétel akkor sem, ha olyan adózó szerez a társaságban többségi befolyást, amely nem állt kapcsolt vállalkozási viszonyban a társasággal a megelőző 2 adóévben, de a) a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző adózó által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás-szerzést követő 2 adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás-szerzést megelőzően végzett tevékenységtől, és a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. Tao. tv. 17. (9) Ácsné M. J

25 Veszteségleírás különös szabálya Különös szabály 17. (7) bekezdés utolsó fordulata A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. Hatály: január 1., de 2013-ra is alkalmazható Tao. tv. 17. (7) Ácsné M. J

26 Látvány-csapatsport 2013/ /2014. támogatási időszakra ( ) vonatkozóan nyújtott támogatás utáni adókedvezmény feltételei: 1.) Támogatási igazolás a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján, amelyet kiállít = a sportigazgatási szerv ( ig az NSI), illetve = a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége 2.) Támogatási igazolás iránti kérelem benyújtásakor az adózónak nem lehet lejárt köztartozása 3.) Kiegészítő támogatás teljesítése = alaptámogatás 10%-ának 75%-a, és ha szükséges még + alaptámogatás 7%-a, vagy = alaptámogatás 19%-ának 75%-a 4.) Alaptámogatás és (a 75%-os) kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóéven belül történő átutalása 5.) SPORTBEJ nyomtatványnak az adóhatósághoz megküldése: pénzügyi teljesítés + 8 napon belül (jogvesztő hatály) Tao. tv. 22/C. (3), (3a)-(3f) bekezdések Ácsné M. J

27 Filmgyártó, előadó-művészeti szervezet támogatása Adókedvezmény érvényesíthető 1.) A mozgóképszakmai hatóság (MNHH) által kiadott támogatási igazolás alapján a filmelőállító részére közvetlenül, vagy a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. letéti számlájára befizetés esetén; 2.) A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Igazgatósága által kiadott támogatási igazolás alapján az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén. Ácsné M. J

28 Új fogalom és adókedvezmény Szabad vállalkozási zóna Szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Szabad Vállalkozási Zóna kijelölésére a kedvezményezett térségekben kerülhet sor. Ilyennek minősülnek a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott kistérségek. E kijelölt térségekben megvalósított, legalább 100 millió forint értékű beruházás után az adózó fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe. Hatály: január 1. Tao. tv , 22B. (1) k) Ácsné M. J

29 Nem adomány támogatások Elismert költség (nem növelő tétel) az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából adott pénz, eszköz, szolgáltatás értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, feltéve, hogy - a juttatás nem külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, ÉS - az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő NYILATKOZAT-ával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően NYILATKOZAT útján igazol. (Ez 2 db nyilatkozat!) Nyilatkozat nélkül csak akkor elismert a költség, ráfordítás (nem növelő tétel), ha a juttatásban részesülő belföldi személy nem társasági adóalany (például költségvetési szerv, vagy ha a kapott eszköz, szolgáltatás értékét nem bevételként kell elszámolni). Ácsné M. J

30 Adomány nem növelő tétel Elismert költség: Az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított IGAZOLÁSSAL, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Tao. tv. 3. sz. mell. B fejezet 17. pont Ácsné M. J

31 Adomány csökkentő tétel Csökkentő tétel: az adományként nyújtott támogatás: pénz, eszköz, szolgáltatás-nyújtás értékének 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, 50%-a a Magyar Kármentő Alap,vagy a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, további 20%-a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozás esetén, DE együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Adomány-igazolás szükséges. Ácsné M. J Tao. tv. 7. (1) bekezdés z) pont, évi CLXXV. törvény pont

32 Ingyenes juttatás kiva alany részére Növelő tétel a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címén a kiva alany részére nyújtott alábbi ingyenes juttatások: visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség értéke, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa. Ilyen támogatott esetében az adózónak minden esetben felmerül az adózás előtti eredmény-növelési kötelezettsége; nem értelmezhető az adomány, vagy a jogszabály alapján adott támogatás, illetve nyilatkozat birtokában sem mentesülhet a növelés alól, nem lévén utóbbiakra előírás. Hatály: január 1. Tao. tv. 3. sz. mell. A/2. Ácsné M. J

33 Köszönöm m a figyelmüket!